Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-18 / 219. szám

ledobni ankét és est Statusban Szeptember 14men, szombaton iro­dalmi ankét volt a szolnoki József Attila kulturotthonban, a megye irodalmárainak részvételével Délelőtt tízórai kezdettel, a Megyei Tanács Népművelési Csoportja által meghirdetett irodalmi pályázat érté­kelését tartották meg és kiosztották 'a pénz és könyvjutalmakat, valamint okle­veleket a legjobban sikerült pályázati művekért. Délután került sor a megye íróinak vitájára, amely igen érdekes és hasznos volt. A felszólalók foglalkoztak a megye irodalmának helyzetével, megállapították a további fejlődés tényezőit. Sokkal igé­nyesebben, alapozottabban kell írni — volt az egyöntetű vélemény. — mint eddig és a témaválasztás is lehetőleg a mai éle­tünkből történjék. A megyei irodalmárai elítélték azokat az írókat, akik külföldre távoztak és elismerőleg nyilatkoztak azok­ról, akik az ellenforradalmi események után felvették a tollat és szívósan harcol­tak hazánk irodalmi életének megújhó­­dásáért. Szó esett egy megyei művészeti klub létesítéséről is. Ezen a napon nem elő­ször került szóba a klub megvalósításá­nak gondolata, de most már valóban szük­ség lenne rá. Itt találkoznának a megye írói, a csendes környezetben megvitatnák a különböző problémákat, valamint itt kapnának sok segítséget a még szárnyu­kat _ bontogató fiatalok, további fejlődésük segítése érdekében. Beszéltek az ankét résztvevői irodal­munk tisztaságáról is. Sajnos, az elmúlt időszakban több olyan könyv, kisregénv került kiadásra, amelyek ponyvaízük miatt nem éppen szolgálják szépirodalmi könyvtermékeink színvonalának emelke­dését. A megye írói elhatározták, hogy harcolnak az ilyen művek olvasáshoz való Juttatása ellen. A felszólalók szorgal­mazták a jól bevált, de az ellenforradalmi események óta szünetelő József Attila olvasómozgalom felújítását. Mint mondot­ták, ez a mozgalom nagyon sokat jelen­tett dolgozóink olvasottsága, általános mű­veltségének emelése szempontjából. Több egészséges javaslat is elhang­zott. Többek között a megye írói fel sze­retnék venni a kapcsolatot az ország többi megyéinek irodalmáraival Eire többféle lehetőség van, de talán a legjobb az, ha megyénk és más megyék írogatói időnként találkozót adnának egymásnak és ezúton cserélnék ki tapasztalataikat, ismerked­nének meg egymással. Ez komoly mérték­­, ben elősegítené a vidék irodalmának fej­lődését is. ! KÍNAI ÍROK ; NYILATKOZATA A megye irodalmi és művészeti élete* jelen pillanatban eléggé széttagolt) Ez* abban nyilvánul meg, hogy igen gyengéi a kapcsolat a megye írói és más fontos! művészeti ág között. A résztvevők irodai-* mi és művészeti estek rendszeres megren-* dezését javasolták, ahol összejönnének és* megismerkednének egymással megyénk j kulturális testületének sokszínű képvise-j lói. De ezen túlmenően a művészeti ta­nács létrehozása is nagymértékben előse­gítené a kulturális élet egységességét és remélhető, hogy ez a tanács rövidesen megalakul. Este 8 órakor került sor az iro­dalmi estre. A József Attila kultúrotthon nagytermét zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők, sokan voltak kíváncsiak me­gyénk irodalmának szárnybontogató pró­bálkozásaira. Szurmay Ernő kedves beve­zetője után egymásután kerültek előadásra versek, novellák, amelyek a megye íro­gató embereinek, Donkó László, Péli Ár­pád, Gyomai György, Lukácsi László. F. Tóth Pál, Császtvai István, K. Tóth Lenke, Hortobágyi László, Fóti Pál szorgalmas munkájának gyümölcse volt. Az egyes számokat viharos tapssal jutalmazták a nézők. Szép sikere volt Gyulai Gaái Fe­renc saját szerzeményű dalának is, ame-t lvet a szerző zongorakíséretével Varga* Viktória énekelt. Dicséretet érdemelnék a Szigligeti Színház művészei, Táncsics Mária, Kompóthy Gyula és Bálint György. akik átéléssel olvasták fel a novellákat, szavalták el a verseket. di''sér°tet érdemel a Városi Népi Együttes Énekkara, amely szép kórusszámokkal színesítette az iro­dalmi estet. A sok taDS, sőt esetenként még vastaps is, az irodalmi est sikerét bizonyí­totta. Városunk közönsége megismerke­dett megyénk íróival és reméljük, hogy ezek az estek többször megismétlődnek. S hogy az öröm mellett üröm is legyen: ezen a napon csak az volt a sajnálatos, hogy? a budapesti országos nevű írókat senki* sem képviselte, annak ellenére, hogy több-* szőr is meghívták őket. Nem tudni, miértI maradtak távol, mindenesetre ez nem se-J gíti a vidék és főváros kapcsolatát, a* „vidék” irodalmi életének fejlődését. Vi-| szont így elmondhatjuk, hogy az irodalmi* est sikere valóban a megye kulturmunká-* sainak érdeme és erőpróbája volt. .* Himer Zoltán ♦ (A szerk. megjegyzése: A pályázati részletes eredményét vasárnapi számunk-t ban ismertetjük.) ' « Peking (MTI); A Sang­haj! Vanhujipao című lap ki­lenc kínai író, közöttük a hí­res Pá Csing drámaíró közös nyilatkozatát közli „Elhatá­rozásunk, hogv következete­sen megvédjük a szocialista irodalom ügyét” — címmel. A nyilatkozat elítéli az iro­dalom pártirányítása ellen in­tézett támadást, leszögezi, — hogy a jobboldali támadás egyik fontos célpontja a kí­nai irodalom és művészet. — Ezen a területen a jobboldali és pártellenes elemek táma­dást indítottak a Kommunis­ta Párt vezetőszerepe, a szo­cialista realizmus és az írók­kal tanúsított azon követel­mény ellen, amelyet a párt ..szolgáljátok a munkáso­kat. parasztokat és katoná­kat” hangzású jelszavába foglalt. „A mi véleményünk azonban az, — hangsúlyozza a kilenc író közös nyilatkoza­ta, — ho°v nekünk igen is szükségünk van a kommu­nista párt vezetésére, s nem­hogy ennek a vezetésnek a felszámolását, hanem ellen­kezőleg, további megerősíté­sét akarjuk. Évtizedek tapasz­talatai arra tanítanak ben­nünket, hogy a párt vezetése nélkül súlyos hibákat követ­tünk el, s hogy a Kommunis­ta Párt nélkül nem lenne uj irodalom és művészet Kíná­ban.“ A kínai írók nyilatko­zata a továbbiakban állást foglal a párt azon elve mel­lett. ho<*v minden írásműnek a szocialista építés ügyét, a nép nevelését, lelkesítését és bátorítását, munka és harci­készségét kell szolgálnia; Számla 40 000 csókról Aclevelandi bíróság Miss Elisabeth Salisbury vőlegé­nyét, aki visszaadta a jegy­gyűrűt, arra kötelezte, hogy minden eddigi csókért 1 cen­­timest fizessen. Miss Salis­bury 40.000 csókról szóló számlát nyújtott át; Az első földművesszövetke­­zeti küldöttgyűlésről Az öcsödi Földművesszö­vetkezet Igazgatóság* szep­tember 15-én küldöttgyűlést tartott a községi kultúr­teremben. A beszámoló — melyet Kása Imre igazgató­­sági elnök ismertetett — ér­tékelte a jelenlegi külpoliti­kai helyzetet és a küldött­gyűlés helyeslése közepette elítélte az ENSZ ötös bizott­ságának tevékenységét. Az ellenforradalmi időszakról a beszámoló és a küldöttgyűlés megállapította, hogy a föld­mű vesszövetkezet dolgozói és választott szervei egy-két sze­mélytől eltekintve — meg­adták, helyüket. Biztosították a község megfelelő áruellátá­sát és november 4-e után minden tevékenységükkel a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célfcitűzéseinek megvalósítására törekedtek. Az ellenforradalom a föld­művesszövetkezetnek közel 120.000 forint kárt okozott. Sokan nem vigyáztak ak­kor az állam vagyonára. Nád­udvari László, Majoros La­­josné, Nagy László össze­játszva, 22 ezer forint értékű árut nem vettek fel a lel­tárba, azzal az indokkal, hogy azon majd osztozkodnak. — Azonban tevékenységüket le­­lepleték; A küldöttgyűlés intő példaként állította ezt az esetet a földművesszövet­­kezet választott vezetői elé. Kása Imre ismertette azt is, hogy a kezdeti időszak egy szatócs boltja helyett most1 közel 20 kereskedelmi, felvásárlási egység látja el a községet. 1956-ban közel 30 millió forint forgalmat bo­nyolítottak le és a jó munka­­szervezés következtében 717 ezer forint jövedelemre tet­tek szert. 100 ezer forinttal többre, mint 1955-ben. A földiiiűvesszövetkezetnek je­lenleg 2305 tagja van. akik­nek részjegy és vásárlási visszatérítés címén közel 140 ezer forintot fizettek ki az elmúlt évben.­A beszámolót követően 11 hozzászóló mondta el véle­Wladyslaw Gomulka és Joszif BrozTIto nyilatkozata a Borbánok és a Politikának Belgrad (Tanjug); Wla­­dyslaw Gomulka, a LEMP első titkára és Joszip Broz Tito köztársasági elnök hét­főn a Beli Dvorban a len­gyel—jugoszláv közös nyi­latkozat aláírása alkalmából a következő nyilatkozatot adta a Borba és a Politika, valamint a PAP lengyel hír­­szolgálati iroda munkatársá­nak: Wladysflaw Gomulka: — Az imént aláírt nyilat­kozat régi testvéri proletár kapcsolatainak felújítását je­lenti; — Ügy véljü/k, hogy kül­döttségünk jugoszláviai láto­gatása mind a lengyel, mind pedig a jugoszláv nép érde­keit szolgálja, erősíti a szo­cialista országokat, a szocia­lizmus pozícióit szerte a vi­lágban és hozzájárul a népek közötti megnyugvás irányza­tának erősítéséhez. A Iegmesszebbmenően fej­lesztjük kölcsönös kapcsola­tainkat, az állami és párt­­kapcsolatokat egyaránt. Ja­vára válik ez mind orszá­gaink népeinek, mind pedig a szocializmus és A nemzet­közi munkásmozgalom érde­keinek. — Megragadom ezt az al­kalmat, hogy átadjam Jugo­szlávia népeinek meleg és szívélyes üdvözletemet és kö­­szönetemet azért a kedves fogadtatásért, amelyben ré-( szesültünk; Egyidejűleg a lengyel nép kívánságait tol­mácsolom. hogy a szocializ­mus építése útján, amelyben eddig olyan győzelmesen ha­ladtak. újabb sikereket érje­nek el. Tito elnök: — Teljesen egyetértek az­zal, amit az imént Gomulka elvtárs mondott. Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy teljesen elégedettek vagyunk azzal, ahogyan a felvetet* kérdéseket megtárgyaltuk Ez azt bizonyítja, hogy e£l"-timűköd éeünknék. nagy lehetőségei vannak állami és pártvonalon egyaránt. — A közös nyilatkozat ki­fejezésre juttatja népeinknek és országunk vezetőségének óhajait. Azt is bizonyítja, hogy teljesen tévesek voltak azok a különböző várakozá­sok, amelyek szerint a len­gyel küldöttség jugoszláviai látogatása frakciót teremt a szocialista világban. Ellen­kezőleg, úgy véljük, hogy köteleseik vagyunk megtenni mindent annak érdekében, hogy a szocialista országok között az együttműködés mi­nél építőbb legyen. Egyide­jűleg azon az állásponton vagyunk, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok és népek közötti aktív egy­más mellett élés hasznos a szocializmus továbbfejleszté­sére és hozzájárul a világ­­békéhez; — Ezúttal a magam és a többi elvtárs, valamint Ju­goszlávia népei nevében szí­véivé«. őszinte üdvözleteimet küldöm a lengyel népnek éf sok sikert kívánok a szo­cialista építéshez. (MTI.) Javul a bútorellálas Szeptember eleje óta je­lentősen javult a bútor-ellá­tás. A szolnoki bútorüzletben az utóbbi nyolc nap alatt német hálógamiturák és Öt különböző fazonú konyha­bútor érkezett. Székekből a múlt héten 500 darab érke­zett. amit még szombaton délelőtt mind el is adtak. A bútoripari szakemberek vé­leménye és számítása szerint ebben a negyedévben elérjük ebben az iparágban is az 1956 október előtti termelés* színvonalat. Az akkori károk és kiesések miatt azonban még sokáig számolnunk kell a választék liiáfijTSSágávalj »na 1111 miül] FllMHIftSK, BiBüiia I HETI FILMMEGJELENÉSEK Közel két hónapja, hogy a városligeti Tó-mozi nagy si­kerrel játssza a MiUöcker KOLDŰSDIÁK-jából készült színes, szélesvásznú NDK fil­met. Mo6t a vidéki közön­ségnek is módjában van megismerkedni ezzel a látvá­nyos, rendkívül szórakoztató alkotással, mert a filmet szeptember 19-től normál változatban számos helyen műsorra tűzik. Jean Gabin-t, akinek játé­kát legutóbb a Jelentéktelen emberek-ben élvezhettük, most a GYERMEKBIRÓSÁG című francia filmben látjuk majd viszont. — A történet, amely egy megkapó, tragiku­san végződő gyermekszerel­met is bemutat, felelősségtel­jes módon veti fel az elha­gyott gyermekekkel való foglalkozás problémáját. A nyugatnémet filmgyár­tás ismét orvosfilmmel je­lentkezik. melvnek témája azonban nem a szokványos. Orvosi karrierek és egyes gyógymódok, műtétek hosiz­­szas leírása helyett egy min­denkit foglalkoztató problé­mát állít előtérbe: milyen le­hetőségeket nyújt a betegbiz­tosítás a gyógyulásra. A MERT SZEGÉNY VAGY, HAMARABB KELL MEG­HALNOD egy fiatal orvos és felesége küzdelmes, a bete­geik megmentéséért folytatott életét mutatja be. A filmet a vidéki mozik tűzik műso­rukra; AZ ÁRULÓ JEL című kedves bolgár ifiúsági filmet, smelv vakációzó gyermekeik érdekes kalandját mutatja be. ugyancsak a vidéki film­színházak tűzik műsorra. A •Mim szikronizált. főszereplő, a francia Colette Dereal is részt vesz a műter­mi felvételekben. AZ ÉJFÉLKOR produkció igen sok külső felvételt ké­szít, fővárosunk rajongói Bu­dapest számos részletét fel­fedezik majd a filmben. Leg­utóbb a ferihegyi repülőtéren, a Szépművészeti Múzeum előtt vettek fel jeleneteket és dolgoztak a Nemzeti Szín­ház öltözőjében is. Makk Károly rendező el­döntötte, hogy kire bízza HÄZ A SZIKLÁK ALATT című új filmjének női fő­szerepeit. A választás Psota Irénre és Bara Margitra esett. (Korábban VULKÁN címmel írtunk a filmről). A BUDAPESTI FILMSTUDIO HÍREI: A HUNNIA FILMSTUDIO JELENTI: A FEKETE SZEM ÉJSZA­KÁJA forgatásában elérkez­tek a Gü Bias című francia lap szerkesztőségében történő jelenete* felvételéhez. Pén­tektől kezdve a második női Megkezdték a József At­tila: A VÁROS PEREMÉN című verse alapján készülő klsfilm forgatását. A felvéte­lek az ország legkülönbö­zőbb ipari centrumaiban, a budapesti nagyüzemekben és a külváros utcáin készülnek. — A film rendezője Jancsó Miklós, operatőr Somló Ta­más. BABA címmel — Játékos elemekkel tarkított — doku­mentumfilm előkészületei folynak a Budapesti Film­stúdióban. A rövid történet a disszidálással kapcsolatos súlyos családi, társadalmi problémákkal foglalkozik. — Rendező Préda Tibor, opera­tőr Szabó László. A városi emberek közked­velt kiránduló vidékéről, a budai hegyekről készülő táj­­íilm sok kedveset és újat mutat be a főváros szom­szédságában elterülő, termé­szeti szépségekben gazdag hegyvidékről. A filmet Préda Tibor rendezi, a felvételeket Schuller Imre készíti; A Belkereskedelmi Minisz­térium megrendelésére elő­készületek folynak A JÓ PINCÉR című kisfilm forga­tására. A film humoros for­mában egy jó és e£y rosflf kiszolgáló szembeállításával mutatja be az előzékeny ki­szolgálás erényeit. A film forgatókönyvét írta és ren­dezi Bánky László, operatőr Miszlay Gyula. A különböző szakminisz­tériumok és szervek megren­deléséne sok fontos oktató­film készül a Budapest Film­stúdióban. Az alábbi filmek készítését a közelmúltban fejezték be: MÉRŐMŰSZE­REK. — SZILIKÓZIS ÉS VEGYSZERES GYOMIR­TÁS. Folyamatban van egy oktatófilm készítése a kis­­lakásépítésről és egy szak­oktatófilm KOKILLA-ÖN­­TÉS címen.­I 1957, NAGY FILMSIKEREI | Az év első hét hónapjáról készül: statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy ha­zánkban egyre nő az igény a jó, szórakoztató filmek iránt; A legnagyobb sikere az év első felében — hason­lóan az elmúlt évekhez — a magyar filmművészet alko­tásainak volt. Az új filmek közül legnagyobb érdeklődés kísérte a MESE A 12 TALÄ­­LATRÖL-t és a KÉT VAL­­LOMÁS-t. valamint a BA­­KARUHÁBAN-t. A két első filmet több mint másfélmil­­lióan, a Bakaruhábant három hónap alatt csaknem 1 mil­lió 400 ezren nézték meg. — örömmel vették tudomásul a mozilátogatók, hogy vi­szontláthatják a régi nagy­sikerű maavar filmeket s a felújított HYPOLIT A LA­­KÁJ-hoz másfélmillióén, az EMBEREK A HAVASON- hoz több mint egymillióan váltottak jegyet: A külföldi filmek közül ha­talmas sikerrel vetítették a francia DON JUÄN és ÉJ­SZAKA LÁNYAI, a szovjet A 306-ÓS SZÁMŰ ÜGY, A KIRAKAT MÖGÖTT, az olasz OKÉ NÉRÖ című fil­meket. valamint a BERLINI ROMÁNC-ot, az NDK alko­tását és a csehszlovák ELVE­SZÍTI ITESÍTpfr ményéti S. Kovács Sándor dolgozó paraszt elmondotta, hogy a földmű vés sző vetkezet jelentős segítséget nyújt. Pl; az őszi szántásnál biztosítja, hogy a gépállomás megfelelő időben és megfelelő munkát végezzen földjükön.­D. Kiss Sándor javasolta* hogy a f öld m ű vessző vet k eaet i szeszfőzde kicsi és foglalkoz­zanak a bővítés gondolatá­val. Rónyai László, a mezőgaz­dasági termelés kérdéseivel foglalkozott. — Elmondotta, hogy a szántási társulások előnyösek a dolgozó paraszt­ság számára, mert kát. hol­danként több mint 20 forinté* takarítanak meg. Orosz Ferencné javasolta, hogy a földművesszövetlkezet létesítsen cipő és rövidáru boltot a községben, így nem kell Szarvasra, vagy Kun­szentmártoniba menni egyes árucikkekért. Több felszólaló a mezőgaz­daság) termelés, a vagyonvé­delem és az áruellátás kér­désével foglalkozott. Elmon­dották: a nyári munkák ide­jén jól esett, hogy a földmű­­vesszövetkezef mozgóbőltja a határban felkereste a dolgo­zóikat hűsítő italokkal, ciga­rettával és egyéb áruval. A küldöttgyűlés további munkája során visszahívott 4 igazgatósági és 3 felügyelő­bizottsági tagot, akik az el­lenforradalom időszakában meginogtak, vagy megbíza­tásaiknak nem tettek eléget.­­A visszahívott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok helyett a küldöttgyűlés új ta­gokkal egészítette ki a veze­tőséget. A küldöttgyűlés a szövet­kezet munkájának fokozot­tabb ellenőrzése érdekében 20 tagú kereskedelmi, 6 tagú közétkeztetési. 8 tagú felvá­sárlási és 9 tagú termelési bizottságot választott. Ugyan­akkor 16 küldöttet választot­tak azzal, hogy a járási kül­döttgyűlésen képviseljék a tagságot; »tan Tigyi István; — ■■ ■ ■­Segédanyagokat ad ki a Kossuth Könyv­kiadó a pártoklatásban résztvevőknek Ä pártoktatás különböző formáiban résztvevő propa­gandisták és hallgatói: szá­mára a Kossuth Kiadó szá­mos segédanyagot jelentet meg füzet, vagy könyvalak­­ban. Az időszerű kérdések tan­folyamait vezető propagan­disták munkájának meg­könnyítésére két füzet — az ellenforradalomról, a konszo­lidációról és a Magyar Szoci­alista Munkáspártról szóló — egybekötve — már elké­szült. A hallgatók a pártkon­ferencia anyagát tartalmazó külön füzetet kapnak segéd­eszközül. A marxizmus-leninizmus kérdései tanfolyamok vezető­inek használatára rövidesen kiadják a propagandisták ol­vasókönyvét; Az önálló tanulási formá­ban résztvevők számára hat­nyolc hetenkint jelenik majd meg egv-egy füzet politikai, gazdaságtan!, filozófiai éí pártlörlénefi tartalommal 154 -200 oldal terjedelemben: Többnyelvű szovjet fihnfolyóirat A világ minden táján é* röl-évre növekszik az érdek« lödés a szovjet filmek iránti A külföldi nézők, valamint a filmkölcsönző szervek kí­vánságára a „Szovexport­­film” új folvóiratot jelente­tett meg „Szovjetszkij film1’ címmel, orosz, angol, francia, német és spanyol nyelven.­­A „Szovjetszkij film’* című illusztrált havi folyóirat meg­ismerteti az olvasókkal a ké­szülő új szovjet filmeket, be­számol a filmstúdiók tervei­ről, híreket közöl, sitb.­­A folyóirat első két száma pl. filmismertetésekem kívül szovjet filmszínészeik képeit közli, ismerteti pályafutásuk kát, üzleti híreket közöl a| film-exportról és importról) _2 reklámozásról, stfch

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents