Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-17 / 218. szám

Cigánygyűlés volt Szolnokon Mikor kerültek a cigányok Magyarországra? hegyenbe cigánybíró? Racz Ambrusáé cigányasszony a Városi Nőtanács tagja Sőt. Lakodalomnak is beillő hangulat kerekedett Elek elv­­társ, a Városi Tanács elnök­­helyettese szobájában, ami­kor a Honvéd Művészegyüt­tes tagjai megjelentek eredeti rigánytáncokat és dalokat gyűjteni. Benn a nagy ta­nácsteremben Rácz Gyurka és zenekara üdvösködött a han­gulatkeltésben. Közvetlenül a gyűlés előtt Lukács Józsika kis cigányfiú szavalattal ör­vendeztette meg a hallgató­ságot. A hallgatóság? Elől a „ma­gyar”, hátul az „oláh” cigá­nyok, sajnos, még itt is érez­tetve egymással a megkülön­böztetést. A beszámoló —■ Mé­­szárosné előadása — rövid, érdekes történelmi visszatekintés A cigányok 1500 körül te­lepedtek meg hazánkban, is­meretlen őshazájukból. Való­színű Indiából jöttek, ám szo­kásaik arra következtetnek hogy a perzsákkal is kapcso­latuk volt. A feudalizmusban mégcsak éltek valahogy mert szüksége volt a feuda­­'ista társadalmi rendnek ko­vácsokra. teknőváiókra, fesv­­verkészíiőkre, akik a cigá­nyok közül kerültek ki. A ka­pitalizmusban már csak arr? "nltak jók, hogy aszfal tete- 5én féllábon á'lva muzsikál­­’ mák a mulató magyar úri­­világnak- ‘ S a szocializmus? Annyi változást hozott, hogy a tör­vény előtt egyenlővé tette őket, egyenlő állampolgár 'ogokát kaptak. Nem cigány­bíró ítél már fölöttük, nem deportálják kényszermunkára a cigányokat, szép lányaikat a szép cigány-feleségeket nem haitják el éjjel úri orgiák prédáinak a csendőrök. Ak! 4anul közülük, sokra viheti Szolnokon a felszabadul á* után lett államügyésszé dr Garai Géza, katonatisztté Me vei Kálmán, orvossá dr. Gar» holtán a cigánvság soraiból Sajnos, a bűnügyi statiszti '-a kimutatása szerint az or­szágunkban elkövetett bűn­­■’selekménvek okozói főrész? még mindig a cigányok so­­aiból került kj S ehhez mi, a magyar tár­sadalom is hozzájárultunk. A 12 év sem tudta eltüntetni előítéleteinket a cigányokká’ szemben. Munkahelyeink ve­zetői idegenkednek még a ci-AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi l&&él9 kommentár nélkíii| Megvverlis’edszer forcfu!­­nak a szerencsekerekek A szerencsekerekeik most még az Országos Taka­rékpénztár páncélszekrényei­ben hét pecsét alatt várják legközelebbi szereplésüket. Szeptember 21-én és 22-én perdülnék meg újra, immár negyvenhetedszer. Az eddigiekkel szemben, most egy sorsolás alkalmá­val 3 békekölcsön nyeremé­nyeit húzzák ki. Szeptember 21-én. szombaton az Első Békekölcsönt sorsolják, va­sárnap, 22-én előbb az Ötö­dik, majd az eddig mindösz­­sze egyszer húzott Hatodik Békekölcsön szerencsekere­kéből emelik ki a Zeneaka­démia nagytermének nyil­vánossága előtt a nyerő szá­mokat; A sorsolásokat takarékos­­sági okokból vonták össze. Eddig igen sok időt és ren­dezési költséget emésztett fel a különböző kölcsönök ha­vonkénti húzása, a kerekek és a hozzájuk tartozó appa­rátus ide-oda szállítása, a listák nyomtatása, stb. Most mindez egyszerre történik, s három békekölcsön nyerő számainak boldog tulajdo­nosai már a hónap utolsó napjaiban (szeptember 25-tól) felvehetik a kisorsolt össze­seket. Ezúttal mintegy 75 millió forint nyereményt fizet ki az OTP, 300 ezer kötvény­­nyél többet, mint bármelyik eddigi húzás alkalmával A szeptemberi húzást to­vábbiak követik, legközelebb december 28-án és 29-én a Második. Harmadik és Ne­gyedik Békekölcsön kötvé­nyeiből. ..—-—­Cikküuk nyomán Megérkezett az Egyesült államokba a Szovjet= unió ENSZ küldöttsége New York (TASZSZ.) Szom­­oaton a Maguire (New Jer­sey állam) repülőtérre érke­zett Gromiko külügyminisz­ter, a szovjet ENSZ-küldött­­ség vezetője, Kuznyecov, a külügyminiszter első helyet­tese, a küldöttségek helyet­tes vezetője, valamint a kül­döttség többi tagja, hogy résztvegyen az ENSZ köz­gyűlés XII; ülésszakának munkájában. Gromiko a szovjet küldött­ség vezetője a repülőtéren a következő nyilatkozatot tette: Az ENSZ közgyűlés XII. ülésszakának sok olyan nem­zetközi kérdést kell megvizs­gálnia, amely nagyjelentősé­gű a béke fenntartása és megszilárdítása, valamint a nemzetközi együttműködés fejlesztése szempontjából. E kérdések- helyes megoldása kétségtelenül erősíteni fogja az ENSZ J cikintélyét, Á megoldásra váró kérde sek közül elsősorban a lesze­relést lehet megemlítem. — Minden lehetőség megvan rá hogy végül előmozdítsuk en­nek a halaszthatatlan prob­lémának a megoldását, má: most a jelenlegi ülésszakon ha minden fél kellően törek­szik erre. Ami a szovjet küldöttsége­­illeti, a maga részéről min­den lehetőt, megtesz, hogy a közgyűlésen a leszerelés é­­a többi Időszerű nemzetközi k.rdés megvitatásában hoz zájáruljon a pozitív eredmé nyék eléréséhez. Több kér - désről természeíesen sajá javaslatainkat terjesztjük elf Reméljük, hogy a közgyűlés minden résztvevője komo­lyan és tárgyilagosan meg vizsgálja ezeket a kérdés? kel. Gyakran éppen ez hiány zott a közgyűlésen. < (MTI.'; A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat közleménye Szeptember 13-én a Tiszavi­­dékben megjelent bírálat a Vörös Csillag Filmszínház egyik előadásáról teljesen jo­gos, indokolt. A mozigépcsze­­ket fegyelmi úton felelősség­re vontuk. Azok a moziláto­gatók, akik az előbb említett előadáson voltak és jegyük megvan, kedden és szerdán — (szeptember 17 cs 18-án) a délután fél 3 és este fél 9 óra­kor kezdődő előadásokat egy alkalommal végig nézhetik. A jegyeket a mozi üzemvezető­jénél kell érvényesíttetni. Berkes Rudolf műszaki csoport, vez. A fenti R.1 vétel Szolnokon, a Sütő utca 8. szám alatti ház udvarán készült, amely az épület udvari részét mu­tatja tó. A képen is látható, hogy a konyhának használt helyiség fala kidőlt, ajtaja nincs.. Á kép bal szélén lát­ható fehér rész a konyha­­szekrénynek a külső végét mutatja. Egyszóval elmond­hatjuk róla, hogy lakatlan. Node mi húzódik meg a tör­ténet mögött? Elsősorban: a tulajdonosa Győrben lakik, s mint a la­kók elmondták, 20 év óta nem tette lábát az udvarra; A lakásért Szerencsés Sán­dor családjának havonta 32 forintot kell fizetni. Ezért a lakásért ez sok. De nem len­nénk őszinték, ha csak a tu­lajdonost hibáztatnánk, e a la -ót nem. Ha a tulajdonos 20 év óta annyi fáradságot sem vett, hogy a házat be­lülről megnézze, nyilvánvaló: nem sok igényt tart erre a lakásra, bizonyára a lakónak is érdeke volna, ha nem hagyják a fejük felett össze­dőlni a házat; zgy életrevaló sportklub A hatalmas kiterjedésű szandál rét építménye Szolnok a város­ban működő Magyar Honvédelmi Szövetség megyei Repüld Club­jának repülőtere.. Sokan Ismerik, hisz majdnem minden nap, ha az idő engedi, lehet hallani a vontató gép zúgását városunk felett és láthatják a kiváncsi sze­mek a vontatott karcsú, kecses vitorlázó gép siklását. A bátor emberek sportját több százan kedvelik Szolnokon. Fia­talok, Idősebbek, lányok, fiúk, sőt házaspárok is. Meghódította a levegőt magának a fiatalság. — Egyszerű lakatos gyerekek nyolc órai munka után kerékpároznak vagy gyalogolnak a reptérre, — hogy hódoljanak a kedvenc sportjuknak. Ez a sport nagy követelménye­ket támaszt a kedvelőivel szem­ben. Itt igazán beszélhetünk a fegyelem kérdéséről, mert azt mindenki tudja, hogy a legki­sebb fegyelmezetlenség, vagy pa­rancsmegszegés, ember életet és súlyos anyagi kárt okozhat. — Nincs is komolyabb panasz a fegyelem ellen, ezt bizonyítja az, hogy az elmúlt nyolc évben nem volt baleset. Pedig ennek az ár­nyéka minden pillanatban ott le­selkedik a repülő nyomában; Össze is kovácsolódnak itt az emberek, mert az üzemnap sok munkával jár. Gépeket tolnak, felszállással segi’enek, javítások­ba belekapcsolódnak, takarítják, szépítik a példásan rendben tar­tott hangárt és környékét. Min­dent maguk csinálnak a kapott parancs szerint. Volt a közelmúltban egy fe­gyelmezetlenség, igaz, a kívül­álló szemében ez semmi, de olt Igen is nagy dolog. Az egyik fia­tal repülő nem szabályosan vette át a gépet repülésre s ezért az oktató egy hétig eltiltotta a re­püléstől. A büntetés letöltése előtt, másik oktatónál gép.e — szállt a megbüntetett és nem je­lentette, hogy tilalom alatt áll. — Ezért nvotc hónapra tlltot'ák el a repülőstől; a nyolc hónap alatt azonban rendszeresen kijár és dolgozik a többi repülő társával, csak nem repül. A munkának meg Is van az eredménye. Az A, B, C, D, vizs­gások szaporodnak. Több mint 600 levegőben töltött órája van a Clubnak, ami 5—6 perces felszál­lástól az úgynevezett Iskola kör, s a 1—5 órás teljesítmény repü­lésig bontható. Tehát közel 3000 felszállásról lehet beszélni. A legnagyobb teljesítményt a „junius 18“ tipusu géppel Kato­na Lajos érte el, 48UU méterre emelkedett oxigénes készülék nélkül. Ez az eredmény az idén országos viszonylatban egyedül álló. Bírt volna tovább is men­ni, de a clubnak nincs oxigénes légzője és a gép sem bírta az igénybe vételt. A felhők között lejegesedett és a kedvező körül­ményeket a kiváló ■ pilóta sem tudta kedve szerint kihasználni. Katona Lajos nevéhez lüződik a legnagyobb távolsági repülés is, 210 kilométert tett meg Szolnok, Nyíregyházára és vissza. Időtartamban a legszebb tel­­tesitményt Emel József erte el 5,40 órás Idővel. A legnagyobb baj az anyagiak­kal van. A lelkes repülök semmiféle támogatást nem kapnak átmene­tileg államunktól. Csupán a tag­díj az egyedüli pénzforrás, pe­dig a gépek fenntartása és pót­lása igen sokba kerül. Elhaszná­lódási idejük nem soka kitelik és ki kell aelejtenzi. A két motoros vontatónak is rohamosan kö­zeleg a kimúlása. Pedig mennyit tudna segíteni a városnak és a megyének ez az igen jó, repülő club. Egészségügyi vonalon meg­fizethetetlen. Segítséget adhat a szamárköhogésben szenvedő gyermekeknek. 3000 méter ma­gasságban egy órai repüléssel a legsúlyosabb gyermek is meg­gyógyul. A sürgős betcgoZállitast Is megtudná oldani, hisz az or­szág egyik legjobban képzett, bá­tor pilótáival rendelkeznek. Több segítséget kellene adni a lelkes fiatalok munkájához a szerveknek és a patronáló üze­meknek. Már eddig U kapták se­gítséget a Járműjavítótól, Magas­építőtől, Olajkutató vállalattóL — Most a Tisza Cipőgyár is bele­kapcsolódik a klub munkájába, mivel fiataljai iá kívánnak itt sportolni. Tervük a Jövőre az, hogy ma­guk építik vitorlázó és motoros gépeiket. Így sokkal olcsóbb. — mert a legnagyobb összeget — emésztő munkabért maguk ad­ják. A repülők ugyanis egyben kává ló építő szakemberek. Ha segítséget kapnak a megyei ta­nács szerveitől az egész megyéi átfogó repülős egészségügyi szol­gálatot szervezik meg, ami a vi­déki viszonylatban az első kez­deményezést jelentené az ország­ban. De nézzük az ünnepnapot: A vörös négyszögben tartózkodnak a repülők az oktatást vezető pa­rancsnokkal. Ezt a négyszöget, senki el nem hagyhatja, csak ha arra parancsot kap. Most éppen csörlő vontatásos oktatás folyik, mindenki a felszállás előtt meg­kapja a feladatát, amit önállóan kell végrehajani: A lepkével Indul Lassányl Já­­nosne, B, vizsgás pilóta, aki na­gyon szeretné a C, vizsgát leten­ni, mivel férje is repülő és már el is hagyta öt a vitorlázás sport­iában. Igen ő néphadseregünk pilótája ás valamivel nagyobb gyakorlattal rendelkezik, mint a felesége, aki két éve repül csu­pán és máris komoly eredmény­ről számolhat be. Lassányiné hét­köznap a Ságvári úti óvodát ve­zeti, mint óvónő. Szombaton dél­után és vasárnap egésznap férjé­vel együtt hódolnak a bátrak sportjának. Rajtuk kívül még három házaspár van a clubban, De most valami baj van. mert a reptér parancsnoka össze hív­­la a négyszögben tartózkodókat. Megtudjuk, hárman nem az elő­írás szerint szálltak le az Iskola kör után. Vagy nagy volt □ se­besség. Ezért azután szép fejrxu­­°ás következett, t— ab. n» Soha még ilyen gyűlésről Szolnokon nem tudósíthattak a lapok. Sem a felszabadulás előtt, sem után nem hívták meg még nyilvános gyűlésre a város cigányait, mint a Vá­rosi Nőtanács tette vasárnap délután. A gyűlés célja az volt, hogy a cigányasszonyo­kat bekapcsolják a nőmozga­lomba. s hogy ezáltal a Nőta­­nács segíteni tudjon a cigá­nyok gyermeknevelésén; Nagyon nehéz ügy ez. Mert nemhogy a magyarság és a cigányság között is órás! el­különülések vannak. A cigá­nyok fajilag magyar és oláh cigányokként különböztetik meg egymást. A „magyar” ci­gányok lenézik az „oláh” ci­gányokat; De hát ez még nem elég. Gazdasági helyzetüknél fogva is két csoportra osztják a ci­gánytársadalmat: „űri” és ..putris” cigányokra. Az úri cigány épp olyan alázatot kö­vetel meg a putris cigánytól mint a Horthy-Magyarorszás urai egykor. S most jönnek még fs^lalkoMs «feriuti !f asztok Első a muzsikus cigány, a cigányság bráhmája, a ci­gányság elitje. Aztán sorban a kupéé, a sátoros, a teknő­vájó és a tapasztócigányok csoportjai. Az előítéletek merev vá­laszfalai masszívan ellenáll­tak még ezidáig, s akármi­lyen kísérletek történtek is a hosszú ideje vajúdó cigány­­kérdés megoldására, nem sok eredménnyel jártak. Igaz. hogy napjainkban a Nőtaná­csok napirenden tartják ezt a problémát, de ezenkívül nem sokat tettünk ebben az ügy­ben a 12 év alatt. Népi de­mokráciánkban ugyan nyitva áll a cigányok számára az ér­vényesülés üt ja, csakúgy, mint a magyarságnak, vagy a többi nemzetiségnek. Csak­hogy a cigányság primitiv életmódja, nagyfokú szellemi lemaradása sok esetben hiú­sítja ezt meg. Heves megyében például azt híresztelték: a Nőtanács ankétokra azért hívják össze a cigányokat, hogy beoltsák őket. Szolnokon meg az a hír futott szét, deportálják, aki a gyűlésre eljön. Nos, hát a ha­­jaszála sem görbült meg a megjelenteknek. gánj munkaerők felvételétől, ha fiatal cigánylányokkal erőszakoskodik valaki, ko­rántsem veszik olyan komo­lyan, mintha azt magyarok­kal tenné. Ezt panaszolták a. cigány­gyűlés hozzászólói is. Rácz kmbrusr.é, az első hozzászóló Tömét fejezte ki, hogy a Vá­­-nsi Nőtanács kezet nyújtott a cigányasszonyoknak, s hogy .velük együtt akarja megolda­ni a magyar társadalom a rigányság ügyét. Kállai De­­’.sőné helytelenítette a külör cigány nőtanács választását szerinte a Városi Nőtanácsot veszítsék ki egv cigány nő­vel. A további vita kiinduló­pontja volt az a mondata hogy a muzsikus cigányoknak ro legyen eigánybfrójuk, hi­szen azok jóval fölötte állnak t cigánytársadalom más lé­pegénél. Kozák János oláh ci­gány viszont a cigánybíró "-mtossáeát méltatta, csakúgy nh* Budai János is. Sok családos cigányasszo­­'vok. fiatal cigánylányok és férfiak azon vitatkoztak fő­­'eg, miért húzódik a magyar rigánv az oláh cigánytól, s miért nincs egység közöltök Ennek a szakadéknak a be­­‘Öltésére hivatott a cigány- Kíró is —- mondotta Lukács József cigánybíró. Végülis a nagy többség amellett foglalt állást, szükség van cigánybí­róra. aki tartja a kapcsolatod a Városi Tanáccsal. A há­rom szolnoki cigánybíró a Szolnokon éiő 450 cigány kép­viselete a Városi Tanácsban ök tájékoztatják a cigányság bajairól, gondjairól a város vezetőit. Ma már a cigányok munkábaállítása. lakásviszo­nyaik megjavítása a fő gond­­iuk; Többen a cigányokkal szembeni lenézésről, húzódo­­zásról számoltak be. Példákat mondta arra. hogy munkahe­teken hiába jelentkeznek nem veszik fel 6ok esetben még akkor sem, ha munka­erőhiány van. Megtörtént, a Vendéglátóipari Vállalatná1 d bocsáj tot talr egy cigány­­'ányt, mert olyan hírek ke­ringtek róla. hogy erkölcste­len. Hiába bizonygatta ellen­kezőjét, meg sem hallgatták míg orvosi bizonyítvánnyá1 véget nem vetett a körülötte romboló intrikának. A Nőtanács, a Vöröskeresz4 és a Városi Tanács képvise lói jogosnak találták a ci­gányság panaszait, 6 együtte­sen ígérték, összefognak, hogy hamarosan megváltoz­zék a helyzet. A Vöröske­reszt orvosi tanácsadást, el­sősegélynyújtó tanfolyamot szervez a cigányok között. A Nőtanács analfabéta tanfo­lyamon akarja elém’ az írástudatlanság felszámolását A Nőtanács további terveiben szerepel a gyermeknevelés, a lakás tisztántartásának is­mertetését terjeszteni a ci­gánylakta településekben. S hogy a jövőben mennyire komolyan veszik ezt a nő­­mozgalom vezetői, erre leg­jobb példa, hogy a Városi Nő­tanácsot kiegészítették a ci­gányok által oda beválasztott Rácz Ambrusnéval. Természetesen ezzel az an­­kéttal még nem oldódott meg a cigányság felemelkedésének lehetősége. Kezdeti lépésnek azonban nagyon is áldásos kezdeményezése volt ez a Nő­tanácsnak. Úgy véljük, a ci­gánytanácskozást is beleért­ve, s az érteim ieígi és a ke­reskedelmi megbeszélést is liozászámítva, a megújhódotí magyar nőmozgalom eredmé­nyesen dolgozik városunkban a szocialista társadalmi rend nevelésében; ~ B, U = visszavennének és ezt írásban címemre ideküldenék, ettől függ, vissza tudok-e jutni. Lehet, hogy az elvtársak-; nak nem szívügyük sorsom,! de emberi életről van szó. Ugyanis vagy visszajutok a forrón szeretett hazámba, amit gyáva módón elhagy­tam. vagy ellenkező esetben inkább a hálált választom. Boldog lehet az az ember, aki a népi demokráciában él és boldog lehet egy olyan ország.] mely a nagy Szovjetunió vé-j delme alatt áll. Ez az igaz-' ság, hlgvjék el nekem. MIn-j den embert irigylem, aki a drága magyar földön élhet s nem egy idegen ország rab­szolgáin. így jár, aki elhagy-1 ja » drága magvar hazáiét; j Olvastam leveleket Cana-I dából. New Yorkból, Toron-i tóból. Hej, de sok magyar szív! vérzik arra is, de sokan örö-l mest jönnének vissza. És bí-l zunk is a Magvar Népköztér- i saság jóindulatú kormányé-j ban. vissza fogja engedni a! megtévesztett, fájó magyar] sziveket, nem pusztulhatunk! ■'egen érdekekért, idegen föl-j dön. Magvarok és hűek le-l szfink drága szép hazánkhoz.! Könyörgöm, ne hagyjanak] puo-ttulni. Bízva felvtársak jószívében, maradok igaz tiszteletid: ] Budik Andor j Ramat-Gan, Israel, j L. Székely c/o. címén Jabotinski St. 42; j Szíves válaszukat nagyon •áraim Éjjen a, magyar hazáin! j Az alábbi levél a Tisza Ci­pőgyárba érkezett. Minden megjegyzés nélkül közöl­jük, Israel, 1957. szept, 1, Kedves Elvtársak! Bocsássanak meg nekem, ha zavarnám Önöket, de egy élet megmentéséről szeretnék segítséget kérni. Rólam van szó, elkövettem azt a nagy hibát, elhagytam drága ma­gyar hazámat a tömeghiszté­ria nyomása alatt. Nem tudok ebben az országban élni, sze­retnék visszakerülni drága hazámba, ehhez az Önök jó­indulata szükséges. Könyör­göm az elvtársaknak, mint ember az embert nézzék, mentsenek meg a biztos pusz­tulástól. A klímát sem bí­rom állandó 42—4fi fokos hő- , ség, kegyelemkenyéren éltek, egy szódavíz kisüzemben kényszermunkát végzek a tő­késnek éhhérért, hogy fel ne forduljak éhen , Igen sok összetört ember van itten, akik boldogok len­nének velem együtt, ha még 1 egyszer az életben a magyar kenj eret ehetnék. Hazug pro­paganda áldozata vagyok, be­ismerem. Arról volna szó, ha segítené-»»'? raitam: én ma­gyar vagyok, ottan szeretnék Óiból dolgozni, ott az én ha­zám. Könyörgöm, vegyenek vissza az üzembe, vagy ahol dolgoztam, a trést! raktárba, nekem mindegy, bármilyen munkát vállalnék és egy olv»n m»rvű nvilatkoz»4 írel­lene az eivtarsaktoi, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents