Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-13 / 215. szám
Megteltek a raktárak 1 tovább javul a megye áruellátása * mmm ©SS 8 Egy-egy évszak köz éledtén B a gondos gazda széttekint az 5 éléstárában, s felméri: van-e 3 minden, amire családjának 3 szüksége van. Az előrelátó 5 ember szemével néztünk széj- 3 jel a nagy család, a megye 5 raktáraiban is, lesz-e télire 3 elég élelmiszter, ruhanemű, 5 tűzhely, vegyicikík, stb. A 3 Megyei Tanács Kereskedelmi 5 Osztálya dolgozóinak vélemés nye szerint mindenek előtt 3 azt kell kijelenteni, hogy az 3 áruellátásban egyre nagyobb 3 lesz a rend, s mindenből egy- 3 re többet kap a megye. Aho- 3 gyan az évi termést takarít- 5 juk be, s dolgozzuk fel, úgy 3 llelnek a raktárak; 8 A legfontosabbnál, az élel- 3 miszernél például megnyug- 3 tató a helyzet. 8 Hetekre, sőt hónapokra vájj tó árukészlettel rendelkez- 8 nek a boltok, 8 ugyanakkor a nagyktereske- Sdelmi vállalatoknak elhélye- Szési gondjaik vannak. Liszt| bői egyelőre nem tudnak § többet befogadni a raktárak, 3 zsírunk 30 vagonnal van, sódból 100 vagon, a készlet. Cu- 5 korból az utóbbi hetekben ■ kicsit döcögött az ellátás, de e hónap 7-e óta a Szolnoki : Cukorgyár 20 vagon új ier■ másból főzött cukrot küldött \ szét a megyébe. A megye : legtávolabbi csücskébe, Ti■ sza füvedre pedig a napokban ■ indítottak el Sarkadról egy j vagont, tele cukorral. ; Az évi termés egy része,- bár már beérett a piros paprikából. a feldolgozás azonban még ezután kezdődik. — így ebből az áruból, ebben l a hónapban sajnos, méig számolni kell némi szükséggel. Petróleumból sem lát hiányt 3 a vidéki lakosság. Ami fenn- 3 akadás előfordul, annak a tá- 5 rolás az elsődleges oka; — 3 Ugyanis az utóbbi időben 20 3 tonnát irányított vissza az 3 ÄFORT, mert végképp nem \ tudták hova tenni, annyira -í megtelt a nyár folyamán 3 minden tartályuk. 3 Nem állunk rosszul vegyes | iparcikkekkel sem. A legfon- 3 tosabbak egyikéből, 3 szappanból 110 vagont tárol 3 a Vegyianyag Nagykeresl kedelmi Vállalat, amellett a boltokból sem fogy kl so-1 hasem az áru. Tűzhelyből 2 3 vagonnyi várja uj gazdáját, 3 s olcsó kályhákból sem lesz 3 hiány. 3 Azzal viszont számolhat a" kereskedelem, hogy nagyértékű zománcozott kályhákból csak új év felé lesz annyi, amennyinek keletjére számítani lehet; Piperecikkeikkel nem vaginánk teljesen rendben, fő-leg a töltőedények hiányai \ajon meddig okoz meg miatt Itt felmerül az a gon-3 hosszúságot a Mártírok utján dolat, hogy helyes-e, ha az3a Vegyesipari Javító Vállaipar nem vált vissza külön-3lat a környék lakosainak? böző krémes-dobozokat, té- - Ugyanis az említett vállalatge!veket? Tény, hogy ezek-3nak a Mártírok útja és a nek az újra forgalombahozá- 3 Széchenyi út találkozásánál sa sok előzetes munkát, tisz- < van egy kisebbszerú ócskavas titást, fertőtlenítést igényel, j telepe. Ez még nem is lenne Mégis, meg kellene nézni, nű«baj mert |egfeIjebb csak az az ésszerűbb, ha a fogy asz- -J . ,. ... toknál kallódnak el ezek az|“tca «épségét rontja. Ellenedények, vágj- pedig ha viszszaker ülnek a forgalomba; Sok fogyasztónak téves elképzelése van a ruhanemű, többek között a finomabb gyapjúholmi ellátásról; A kereslet a drágább holmik iránt annyira megnövekedett, hogy nem igen lehet észrevenni azt a 20—25 százalékos növekedést, amit az egy évvel ezelőttihez viszonyítva elértünk Több az áru, de még több az igényes vásárló. Ez vonatkozik a gyermek tréningruhák helyzetére is. Évekkel ezelőtt ugyanis vidéken alig akadt aki felvette magára a mackót. Most viszont sokan csak ebben járnak, R így a 20 százalékos termelési növekedés az üzletekben egyáltalán nem ütközik ki; Szóljunk végül a dohányos emberek szívéhez is. Ez év utolsó negyedében 146 millió cigarettát füstölhetnek cl-Ennyit tervezett a megyei tanács kereskedelmi osztálya, de ha több kell, több is lesz. Sok más áruféleséget meg lehetne még említeni, amiből szintén, hosszú időre szóló készleteink vannak. Nyugodtan mondhatjuk hát, hogy megyénk raktárának, éléskamrájának gondos gazdái vannak; —bobén az a fülsiketítő kopácsolás, zugás, amely gyakran az estékbe, éjszakákba is bele nyúlik, fölöttébb zavarja a munkájukból hazatért embereket. Jó lenne, ha az említett vállalat valamiképpen ügy szervezné meg a konácsolást, hogy ők is jól járnának, s a környék nyugalmát se zavarnák. 150000 forint értékű újítási Javaslat megyénkben (géppel naponta 30—40 hold ‘ 3^cceo3eo5Qoa»oee<x»ooeeocooixoocoooooo<»x»M»oacanfyvrifrinfwwvvvv»w«w»v.—> Rendelet a ferménykölesöntartozások kiegyenlítéséről A hivatalos lap szeptember 10-i számában jelent meg az élelmezésügyi miniszter 6/1957. (IX. 10.) Élm. M. számú rendelete a terménykölcsön-tartozások kiegyenlítésére, valamint a vetőmagért cserébe átadható másnemű termények átszámításáról. A rendeletét az alábbiakban ismertetjük: „Mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és egyénileg gazdálkodó a terményforgalmi vállalattal szemben kölcsön fejében fennálló gabona ‘tartozását — szabad választása szerint — búzával, rozzsal,; takarmányrépával, sörárpával, zabbal és naprafogóval is kiegyenlítheti. Ilyen esetben az alábbi átszámítási kulcsot kell alkalmazni: 100 kg búzának megfelel 110 kg rozs; 100 kg búzának megfelel 100 kg takarmányrépa; 100 kg búzának megfelel 80 kg sörárpa; 100 kg búzának megfelel 110 kg zab , 100 kg búzának megfelel 80 kg napraforgó; A fenti bekezdésben foglalt átszámitj.gl,arányt kelj, értclcmgzerüen alkalmazni az állami vetőmagakció keretében csereként átadott terménynél is. A rendeletben közölt átszámítási kulcs azonban nem alkalmazható a kukorica tekintetében fennálló tartozás kiegyenlítésénél, illetve a kukorica cserevetőmag visszaadásánál. A rendelet szeptember 10-én lépett életbe. Rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt keletkező ügyletből származó, de csak a rendelet hatálybalépése után kiegyenlítésre kerülő kölcsön, illetve csere-vetőmag tartozás esetében is.“ Hegesztőkészülék exportra A Hc^'/s'Z'tőkcszülékck Gyárának készülékeit, — de különösen a teljes hegesztőkészletet — jól ismerik külfoidön; Ezt a felszerelést számos ország vásárolja; Az idén is már többszázat exportáltak; Az év végéig, jugoszláv megrendelésre, ezer hegesztőgamdtúrát gyártanak. Illusztráció Berchlold Brecht Háromgarasos regény című könyvéből „ Illusztráció Rideg Sándor! A szegenyember és az örctóq _cimü muvöápj ; rizs termését tudják betakarítani. A rizs betakarításának gépesítésével a karcagi gépállomáson is foglalkoznak. A talajadottságoktól függően itt is több kombájnt állítanak munkába. A termelőszövetkezetek úgy számítják, hogy a gépesítéssel legalább egy héttel megrövidítik a rizs betakarításának idejét. A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalatnál augusztusban újítási hónapot rendeztek. Kezdetben, — különösen a hónap első felében kevés megvalósításra szánt ötlet akadt. Később azonban alaposan nekifogtak az újítók és egyre többen jelentették be javaslatukat. Közte olyan — életrevaló elgondolások is voltak, melyek nemcsak a vállalat, hanem az egész népgazdaság szempontjából komoly eredménnyel biztatnak. Igen hasznos javaslatot terjesztett elő pl. Dévényi Sándor a szállításokkal kapcsolatban, továbbá Forgó és Pető elvtársak az energiatakarékosságra.-------- ----Úgyhogy végül is a vállalat dolgozói alaposan kihasznál-1 ták az újítási hónap lehetőségeit. összesen 49 újítási javaslatot adtak be, mintegy 150 000 forint értékben. Az el-* gondolások hasznosságát az is bizonyítja, hogy a 49 javaslatból a vállalat vezetősége 23-at azonnal elfogadott, ötöt pedig kikísérletezésre utalt. Persze, nemcsak a vállalat és a népgazdaság járt jól az életrevaló ötletekkel, hanem maguk az újítók is. Eddig, .mintegy 8 000 forint újítási díjat fizetek ki a javaslatok után. Szlama Ferenc Ollhonosabbak lesznek a szállodák jobb lesz a kiszolgálás A Belkereskedelmi Minisztérium az anyagi erejéhez mérten hozzálát a szállodák rendbeliozásához. — Az idén már több mint háromszáz szállodai sezoba berendezését cserélték ki ós folyamatosan további 350 szobát látnak el új bútorokkal; Eddig az volt a gyakorlat, hogy a szállodai bútorokat — akár csak a magánvásárlók — a Bútorértékesítő Vállalatnál rendelték meg. Ez azzal járt, hogy kevesebb jutott a lakosságnak. A minisztérium most úgy határozott, hogy a szállodai célokra szükséges berendezést külön készítteti el. Hogy a célnak a legmegfelelőbb bútorok készüljenek, pályázatot hirdetnek szállodai bútorok tervezésére; Az idén valamennyi megyeszékhelyen levő szálloda rendbehozását sorra megkezdik; Eddig a fősúly az üdülőhelyek szállóinak szépítésén volt; A kényelmes berendezésen kívül más eszközökkel is igyekeznek a szállodákat kulturáltabbá tenni. így pl.sízappamt adnak a vendégnek, s mint ahogy azt régen szektáik a kitett cipőket megtisztítják; néhány nagyobb szállodában pedig ismét bevezetik a londíner-szoJgálatot, — (MTI.) I ársvnlóteremből Mi lesz a gyerekekkel? . „rsfc-Csinos fiatalasszony a papír fölé hajolva ír: — Kedves Tibi — így hang-zanak a papírra vetett mondatok. — Higyje el, nagyon vártam levelét, g örültem, mikor megkaptam. A postás titokban adta ide, tapintatos volt, nehogy férjem észrevegyen valamit; Levelében kéri a legközezelebbi találkát. Jöjjön csütörtökön éjfél felé. A gyerekek már alszanak, férjem pedig ezen az estén nem lesz itthon. Nem fog bennünket s*ynki sem zavarni. Várom — fejezte be levelét az asszony. Izgatott volt, s'etett megcímezni a borítékot. Ebben a pillanatban a legidősebb kisfiú ijedten kiáltott be hozzá: — Anyu, jön apu, de nagyon részeg; Az asszony csakhogy kővé nem meredt. Ismerte férjét. Tudta, nem néz sem istent, sem embert. Sokszor volt már, hogy részegen jött haza ég összetört mindent, ötét pedig a gyerekekkel együtt összeverte. Egy fillért sem ad haza. Ámít keres, mind megissza: A kisfiú már elbújt az ágy alá, nehogy az apja meglássa; Éles, goromba hangok hallatszottak a konyhából, a férj berúgta a szoba ajtaját. Az asszony csillapította, nyájasan, kedvesen akarta fogadni, de az bizony ütleggel válaszolt. Az asszony az udvarra menekült; Este volt, a lámpák mindenfelé kigyulladlak. A kisfiú fűlve, óvatosan kúszott ki búvóhelyéről, szaladt az udvarra. . Magnóját és testvéreit kereste; A fészerben talált rájuk;. Földrehintett szalmán feküdtek. — Anyu — suttogott a kisfiú — apu elaludt, így teltek egy család szomorú napjai egy évvel ezelőtt. Azóta az apa elköltözött egy másik asszonyhoz. A kisfiúnak — mikor ezt megtudta — könnyek gördültek le szempillájáról. Tovább kérdezősködött: — És az a bácsi az éjjel mit keresett itt? — Az lesz a te új apukád — felelte az anya meglepődve. A többi aztán már a szokásos módon folyt. Nem régen kérte házasságának felbontását a férj. A bírósági tárgyaláson sokminden kiderült. a levelezést a bizonyítékok szerint a férj kezdeményezte. Ezzel akart válóokot szerezni felesége ellen. Ismeretlen férfi nevében találkákat kért tőle; Tgy minden levél, amelyet az asszony írt, viszszakerült hozzá. A találkán soha nem jelent meg, s amikor úgy gondolta, kellő bizonyítékkal rendelkezik felesége ellen, összeköltözött azzal az asszonnyal, akit már régen választott. A feleség is hamarosan más után nézett. Talán a szülők jobban megtalálják számításukat, de vajon mi lesz a három gyerekkel? A bíróság fog dönteni sorsuk felől, remélhetőleg úgy, hogy életük további szakaszán ne érezzék annyira a szülők felelőtlenségét. ; . K. M, HOZZÁSZÓLÁS 1 A szakemberek megheesiilé-j sének kérdéséhez IGEN SOK SZÓ psik mns- f-plíoo pöpc7Áhpn a R7«kpmhpr- £ Gépekkel segítik a rizs aratását megyénkben IGEN SOK SZÓ esik mostanában a szakemberek megbecsüléséről. de különösen a termelőszövetkezetekben működők megbecsülése igen hiányos. Sok termelőszövetkezet hallani sem akar arról, hogy szakembert alkalmazzon (mint ahogy Busi Vince elvtárs folyó hó 5-én megjelent cikkében igen helyesen rámutatott.) A fentemlített cikkben a mezőtúri Sallai Termelőszövetkezetet hozza fel példának, ahol én, mint egyetemi végzettséggel rendelkező mezőgazdász dolgozom. A szerző eme példájával nem érthetek teljesen egyet azért, mert a megbecsülést nemcsak a fizetésen keresztül kell mérni. Igaza van azonban Busi elvtársnak abban, hogy csak az a fizetésem, amit az egyetem ad. — A termelőszövetkezet munkaegységet ezévben item írt eddig részemre. Mégis úgy érzem, hogy a megbecsülés azért megvan, ha anyagi gondokkal kell is küzdeni. Nem úgy tekintenek, mint tizedrangú embert, hanem úgy, mint szakembert, aki nélkül nagyüzemben helyesen gazdálkodni nem lehet. A tsz nem zárkózik el, hogy gondoskodását anyagiakban is kifejezésre juttassa. Természetesen ez eddig nem -történhetett meg, ugyanis a betakarítások most vannak folyamatban, s lényegében azok befezése után dől el, hogy a szövetkezet mit fog osztani és mit tud juttatni szakemberének; Véleményem szerint az egyetemet végzett szakemberek (az ez évben végzettekről van szó) anyagi gondjainak okát nem itt kell teljes egészében keresni, hanem a fizetésben, illetve a kihelyezésben. Ugyanis az egyetem elvégzése után maga az egyetem helyezte el hallgatóit és kötötte meg a szerződést a gazdaságokkal. E szerint az egyetem egy évig magára vállalta a kihelyezettek fizetésének folyósítását; Én úgy gondolom, hogy az anyagi gondokat csak úgy lehetne megszüntetni, ha az elkövetkezendő gazdasági évre maguk a hallgatók kötnének szerződést az illető gazdasággal és nem várnák meg az egy év leteltét. Ez azért lenne célszerű, mert így tudnánk, hogy miért dolgozunk, mi jár munkánkért, mi a kötelességünk és arra törekednénk, hogy tudásunk legjavát nyújtsuk. Ennek azért is nagy jelentősége volna, mert vannak olyan tsz-ek, ahol a tagság nem úgy gondolkodik, mint a Sallaiban és megvárná az egy év leteltét, s csak azután fizetne, addig pedig semmi juttatást nem nyújtana. Abból az ezer forintból, amit az egyetem a jelenlegi körülmények között fizethet, nem tud úgy megélni a hallgató, hogy anyagi gondok ne gátolnák munkáját; Ami pedig a megbecsülést illeti, véleményem szerint az teljes egeszeoen a szaKernDértől függ. Ha az, az illető gaz-: daságban munkáján kérész-] tül meggyőzi a tagságot, hogyj minden cselekedetével az ő jobblétükért küzd, feltétlenül: megbecsülik és szeretetben j részesítik mind erkölcsileg, j mind anyagilag. Ami a szakemberektől való, idegenkedést illeti, szerintem; ez érthető is. Tudjuk jól, hogy ] éveken keresztül a gépállo-] más helyezte kj a tsz-ekbe az: agronómusokat és onnan is; fizették őket. Ez azt jelentet-] te, hogy a mezőgazdász nem: tartozott a tsz-hez, hanem a. gépállomáshoz és legtöbbször; csak annak érdekeit nézte, j még ha azzal a tsz-nek mind- ] járt kárt is okozott. Sokan; kérdeznék talán, mivel okoz-] hatott kárt? Ugyanis a gépál- ] lomás gépeire meg van szab-] va egy bizonyos földterület,; amelyet meg kell munkál-. nia; AZ AGRONÓMUS a szerződést úgy kötötte, hogy azt a gép feltétlenül teljesítse, sőt túlteljesítse még akikor is, ha a földet jóval később munkáltatta meg, mint ahogy, azt a többtermeiés érdeke] megkívánta volna, ölyan eset j is előfordult, hogy a munkáld elvégzésénél nem vette szám-i ba a tsz igaerejét, hanem] mindent géppel végeztetett, - még olyan munkát is, amely-] nek gépi munkája nem fel-] tétlen volt szükséges a több-] termelés eléréséhez. Termé-1 szetesen, nem mindenütt volt] ez így, de ahol igen, ott nyil-] vánvaíö, hogy a szakembert; inkább káros lénynek, mint; hasznosnak tekintették. El ] kell ismernünk, hogy olyan: szövetkeztek is vannak. ahol( még mindig az a felfogás uralkodik, hogy szakember j nélkül is meg tudnak lenni.] Ügy gondolják, hogy jobb, ha] az az összeg, vagy munka-; egység, amit a szakembernek] juttatnának, megmarad más] célra. Itt az emberek saját] kárukon tapasztalják majd,; hogy sokkal nagyobb ilyen] körülmények között a jövede- ] lem csökkenése és kisebb az] osztalék. Pártunk és kormányzatunk] igen helyesen látta ezt, Ép-! pen ezért intézkedett úgy,; hogy a szakember ne tartóz-] zen máshová, csak ahhoz a] gazdasághoz, amelyben dől- j gozik. Hogy így csakis an-j nak érdekeit nézze. Csakis így térhetünk át a belterjes gazdálkodásra. Nekünk, szakembereknek kell meggyőz- í nünk a tagságot, illetve, be] kell bizonyítanunk tevékeny-] sőgünkön keresztül a szak-| ember jelentőségét és érté-; két. Természetes, ehhez nem] elég csak a mi akaratunk, j Bízom abban, hogy ez a kér-l dés is megoldást nyer és a] szakember a felelősségének ] teljes tudatában hozott in-1 tézkedéseinek végrehajtásá- i hoz kellő joggal is rendelke-i zik majd. Ha ez meglesz, —I újabb lépést jelent majd a i fejlődés utján. Sántha Ferenc okleveles aeronómuo !