Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-11 / 213. szám

BŐRRŐL

tiimiimiuimumuiiimmiiinmiiiiu

és a PINCÉRŐL

fliimimiimnimiimMiimiiiiiiiHmiiiiu

Látogatás a jászberényi borpincében

Néhai Forrnády Elemér ezekkel a szavakkal vezette be „A borkezelés mestersége’' című könyvét: „A magyar bor, a magyar föld és a magyar nap örök és harmonikus szerelmének gyümölcse

A bor tehát olyan valami, ami magában hordja a nap vidámságát, dal» és muzsikaszót és a föld életerejét, küzdelmeit, bút, bánatot és ha Iáit:

A bor élelmiszer, élvezeti cikk, orvosság, méreg. Mondhatnánk, hogy a fogyasztók népes serege a bor értékét, mint élvezeti cikket látja. A nagyközönség, ha borra gondol, ma gael ott látja a fehérköpenyes pincért, vagy kiszolgálót, kezében egy „emeletes" pohár borocskával. Vajmi keveset: gondolnak a bor árny-oldalára, amelyen megtalálható az erkölcsi züllöttség, a bűn, a bűnözésre való hajlam, a beteg, roskatag test, a csendes hülyeség és a reszketős téboly:

Mindezek ellenére nagyon szeretik és becsülik a szőlő levét, nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Mi magyarok, örömmel állapíthatjuk meg, hogy . történelmi borvidékeinknek világhírnevük van. Ha exportra kerül, nagy kereslet a világpiacon a magyar „kincs":

Várhelyi Aladár: „A külföldi fogyasztók ízléséről1' című cikkében — megjelent a Borgazdaság 1955. áprilisi számában — a következőket írja: „Bélgium legnagyobb szállítói Franciaország, Algír, Portugália és Spanyolország. Magyarország kizárólag 12 százalékon aluli fehér és vörös borokkal vesz részt ebben az exportban. Jászberény, visontatájéki borok azok, amelyeknek olt közönségsikerük van.“

őszintén szólva nagyon megörültem, amikor e sorokat .olvastam. Rögtön arra gondoltam, hogy sokan nem tudják a jászberényi termelők közül, hogy szőlőiük borát Belgiumban isszák meg. (Természetesen nagyon kis százalékát).

Ezekután szinte öszitönszerűen vetődött fel bennem a kérdés: vajon hány heldőli tér mustra szerződlek most erre?

Ezért is és szakmai szeretet bői is bementem a jászberényi borpLncébe látogatóba. Bohár József pincevezető szívesen fogadott és lementünk a pincébe. Első lépések után feltűnt a páratlan rend és tisztaság. Nem is csoda. Bohár kartárs szemel úgy simogatták az 50— 70 hektoliteres „vigyázzba" állított hordókat — mikor mutogatta —. mint jó huszár szokta a kezével szeretett paripájának fényes nyakát. — Valóban a hordók is szinte f én vesék voltak. Fájuk gyönyörűen megtisztítva, abroncsaik korrózió ellen piros festékkel befestve. Körülnéztem. Mindenütt rend;

— Várjuk a szüretet — szakítja meg a csendet a vezető.

— Mennyire szerződtek a gazdák? — kérdem.

— Közeli 6000 hektoliterre ■— hangzik a mosolygós válasz;

— Mennyi a pince befogadóképessége? — kíváncsiskodom

— 7000 hektoliter;

— És hány hektoliter a legnagyobb tartály? — teszek fel még egy kérdést.

— 786 — mondja Bohár kartárs és elvezet a pince másik végébe megmutatni.

Míg odaérünk, két motor — fika és Betyár — mellett haladunk el;

■— Igen — mondja rámutatva — most már nagyjából minden gépesítve van. így összesen csak két pineetmestert alkalmazunk: No. persze, ä szüreti idényben Veszünk fel kisegítőket is;

Felnézek még egyszer. ÍSÍagynak találom az ajtókat.-— Persze az állandó kellő ■höEOÉííéliletet nem tudjak

megtartani. Ingás 0-tól 20 C.

fokig.

Ez bizony baj. Az a mentő körülmény, hogy a jászberényi pince — ahol évenként

25—30 ezer hektoliter bor megfordul, csak felvásárló, szállító,

■ ii

Ha az idei termésmutatkozást figyelembe vesszük, nem fél- kétség ahhoz, hogy megtelnek a hordók, sőt még kicsiknek is bizonyulnak.

SASS PÁL,

a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola hallgatója;

Néhány sor a jászapáti járás

termelőszövetkezeteiről

Á járás termelőszövetkezetei az őszi mezőgazdasági munkák (vetőszántás, vetés, őszi mélyszántás) elvégzésére szerződést kötöttek a gépállomásokkal. A jászladányi Úttörő és Táncsics, valamint a tiszasülyi Sailai és Vörös Csillag Termelőszövetkezetek a rizst is kombájnokkal aratják:

Az állatállománnyal rendelkező közös gazdaságok a trágyázást i6 megírezdték. —

Műtrágyát azonban jónéhány tsz nem rendelt. Ilyenek a jáezkiséri Kossuth, Táncsics, Szabad Föld, Damjanich, a jászapáti Alkotmány, Kossuth, Velemi, a jászdózsai Dózsa Népe, a tiszasülyi Üj Falu, stb. Vannak olyan közös gazdaságok is, mint a jászladányiak, ahol tavasszal rendelnek műtrágyát fejtrágyázásra.

Antal József, Jászapáti. ► — -Érdemes dohányt termelni

Közismert dolog, hogy a gazdálkodás jövedelmezőségét nagyban növeli az ipari növények termesztése. E téren elsők között áll a dohány.

Szolnok város mezőgazdasági területe kiválóan alkalmas dohánytermesztésre. — Sajnos azonban ezt a körülményt igen kevesen ismerték fel, 1956-ban mindössze heten szerződtek dohányra. Az egyik termelő Szerencsés Gyula (Szólnék, Mészáros L. utca 13.) 400 négyszögöles területen fogott hozzá a dohány termesztéshez. Mivel meggyőződött ennek hasznosságáról, évről-évre növelte a területet. 1956-ban egy katasztrális holdra kötött szerződést. Az előzetes becslések

szerint várható termése 1600 —1700 kg., ami pénzben 30—

40.000 forintot eredményezhet.

A termelés elősegítésére a Dohánybeváltó üzem művelési és természetbeni előleget biztosit a szerződő feleknek. A készpénz, amit művelési előlegként adnák 1 kát. hold terület után 600 forint. Természetbeni előleleg: vetőmag, molinó) takaró palántaneveléshez) dohányfűzőzsineg, 1000 darab Kossuth szivarka, szedriafa utalvány, műtrágya és szántási utalvány.

Az érdeklődők a szolnoki Dohánybeváltó üzemnél — Vörösihadsereg-u. 1—3. szám alatt — kaphatnak részletes felvilágosításit és köthetnek szerződést.

Rendőrségi közlemény

Nem hosszabbítják meg a 'személyi igazolványok érvényesítésének határidejét.

| Értesítjük Szolnok megye lakosságát, hogy a személyi igazolványok érvényesítéséhek végső határideje: 1957; szeptember 30.Azokban a városokban és ■községekben, ahol a lakosság áleget tett a rendőrség felhívásának, végrehajtották a személyi igazolványok érvényesítését. Azonban Szolnok Város és járás, a kunszent-' imártoni és a jászapáti járónk területén még nagy a áma azoknak, akik nem érvényesítették személyi iga-, zolványukat:

; Közöljük a megye lakosságával, hogy azok a személyi .igazolványok, melyeket 6zep- Itember 30-ig nem érvényesít-í Jtetnek. 1957. október 1—tői ér-, i vényüket vesztik, i Felhívjuk azok figyelmét, (akik még nem érvényesíttetíték személyi igazolványukat, haladéktalanul jelentkezzenek az állandó lakóhelyük [szerint illetékes városi, járási j kapitányságom

1957. szeptember 30. után hivatalokban, munkahelyeken, igazoltatásoknál és egyéb alkalmakkor csak érvényesíjtett személyi igazolványt szajbad elfogadni:

I Az, aki szeptember 30-ig' •személyi igazolványát nem érvényesítteti, a rendelet értelmében felelősségre lesz vonva: |

Akik orvosilag igazolják, hogy betegségük miatt mulasztották el a jelentkezést a megjelölt időben — a későbbiek folyamán — felgyógyu- i lásuk után érvényesítsék okmányukat.

Szolnok megyei Rendőrkapitányság

Nagy-Britanniában 1956.

április—1957. február között körülbelül 200 mozi zárta be kapuit. A fő ok a televízió erős konkurenciája.

EZ TÖRTÉNT BELGRADBAN

Takaríttássunk, vagy ne ■

Jelenet az „Ez történt Belgrádban” című izgalmas jugoszláv filmből, melyet a Szolnoki Tisza mozi játszik szeptember 12-től 15-ig.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A TISZA VIDÉK SZERKESZTŐSÉGE PÁLYÁZATOT HIRDET

újságíró! és újságíró gyakornoki állás be'ü'lésárs

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: KÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI (FŐISKOLAI, VAGY EGYETEMI VÉGZETTSÉG ELŐNYBEN).

FIZETÉS KOLLEKTÍV SZERINT.

JELENTKEZÉS SZEMÉLYESEN, VAGY ÍRÁSBAN SZEPTEMBER Z0-IG A TISZAVIDÉK SZERKESZTŐSÉGÉBEN. SZOLNOK, IRODAHÁZ (KOSSUTH TÉR) ELSŐ EMELET.

Megjelent a 'társadalmi Szemle új szama

A Társadalmi Szemle augusztus-szeptemberi kettős számának első cikkét Fehér Lajos írta. A termelőszövetkezetek erősítésének feladatai címmel. Wirth Adóm tanulmányának címe: A marxista dialektika alkotó alkalmazásának példája. Nagy László: az értelmiség társadalmi szerepét és a párt értelmiségi politikáját elemzi. Az ENSZ ötös bizottsága jelentésének hazugságait leplezi le a folyóirat. Történelemhamisítók jelentése című írása. Eszmetörténet és történelem címmel Forgács László fűz megjegyzéseket Németh László: Égető Eszter című könyvéhez. A cikkek sorát két külpolitikai elemzés zárja be; Politis Janis az uj politikai törekvéseket ismerteti Göröországban, Kőmíves Imre pedig a 10 éve független India fejlődését és jelenlegi problémáit vizsgálja.

„Takarító részlegünk 1951 január óta dolgozik. Mindössze két emberrel kezdtük ezt a munkát, de az idők folyamán a létszám 18-ra emelkedett; Vettünk fel megrendeléseket Iközül'efek, irodák, magánlakások takarítására, ablakok tisztítására.”

A közületek rendbentartására volt eddig legkevesebb panasz. Igaz, ide a többéves gyakorlattal rendeLkező munkásainkat osztottuk be elsősorban. Azonban még így is előfordult, hogy egy-két dolgozónk fegyelmezetlensége miatt a vállalat kellemetlen helyzetbe került. G. Péterné, D Ferencné és F. Mihályné például nem vették figyelembe a megrendelő szerv kérését, s hanyag munkát végeztek.Volt azután olyan eset is, hogy a közületek csábították el tőlünk a megbízható, jó munkaerőt. így bánt velünk az ÁFORT, a Vendéglátó és a Vasipari Vállalat. Ez annál is inkább érthetetlen számunkra, mert az általunk megszabott munkadíj nem volt magasi, az állandó alkalmazottaknak ennél jóval többet fizetnek ki ott is.

Legtöbb gondot a magánlakások takarítása okozta számunkra; Ez a ténykedésünk azt a célt szolgálná, hogy ahol a feleség dolgozik, ne fegyen teher a lakás rendje, tisztántartása. Különböző Okoknál fogva a takarításnak erre a formájára igen kevés megrendelés volt; A három év alatt mindössze 12 helyről kaptunk megrendelést. Mi azt tartjuk, hogy a háziasszonyok- nem szeretik,

ha' idegen van a lakásban, amikor a családból senki sincs otthon. Erre az aggodalomra pedig nincs ok. — Mondhatom, a három év alatt egyedien helyről sem jött arra panasz, hogy a takarítók valamit jogtalanul eltulajlonítottalk volna.

Az egyenetlenség inkább onnan származott, hogy a tulajdonosok a szerződésbe csak a legfontosabb mimikákat jelölték meg, a takarító személyzettől viszont aprólékos munkát követeltek. Azok persze megtagadták, s máris kész volt a perpatvan. Azt sem tagadhatjuk, hogy esetenként a takarítóik sem igyekeztek feladatukat jól megoldani, sőt úgy mesterkedtek, hogy többet magánlakások takarítására ne hívják őket. Ennek hátterében azonban leginkább az anyagiak álltak; Ugyanis magánlakások takarítása esetén egy órára egy takarítónő 2.80 forintot kapott. A közületek takarításánál ugyanakkor teljesítménybérben számoltak. Azok, akik közületi takarítást végeztek 8—900, de sok esetben 1000 forintot is kerestek havonta. Azök pedig, akik magánlakásokba jártak, 5—600 forintnál többre nem vitték. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatások díját emelni nem lehetett, (ezzel szemben a ráfordítási költség emelkedett), a magánlakások takarítását nagyrészt fel kellett mondanunk.“’

Szeretnénk, ha a vállalat a lakossággal közösen megoldaná ezt a problémát; — Döntse el a közvélemény. élelképeíHC náiunjs jelenleg ez

A testvérpártok folyóirataiból rovatban közli a folyóirat N. Hruscsov beszédeinek a Kommunyiszt 1957. 12. számában megjelent összefoglalójának teljes szövegét Legyen az irodalom és a művészet szoros kapcsolatban a nép életével címmel.

A Vita rovatban a' közgazdaságtanban megnyilvánuló egyes revizionista nézetekről írja meg véleményét Nagy Tamás és Erdős Péter, illetve Molnár Endre, Csapó László Molnár Eriknek A kapitalizmus gazdasági törvényeiről szóló cikkéhez fűz észrevételeket. A Nemzetközi Szemlében A leszerelési albizottság vitájáról Darvasi István; az Indonéziában zajló antiimperialista harcokról és győzelmekről. P. J.: a középkeleti uj harcokról. Árkus István, a nyugat-németországi választásokról K. I. írt politikai kommentárt. (MTI). »•••••••••«•••••••• »♦♦♦♦'

DEBRECEN SZÜLETÉSE

Pásztorünn epséeek a tavasz napján Döbrőben és Cénben Amikor a bikák üsszeveszlelc

Alföldi ember va- kém, én úgy adom tartották számon a határozást. Még azon

gyök. jómagam is, sőt tovább, ahogy tőle kihajtás napját. Tán- a tavaszon megkezdéppen debreceni szü- tudom, — kezdi Já- voltak, daloltak, s ték az építkezést, s

letésü, de bevallom, nos bácsi. bőséges legelőt ki- egyesítették a két

hosszú ideig nem Sokszáz évvel ez- vántak ilyenkor. falu nevét. Így lett a

tudtam, hogyan ke- előtt két falu létezett Történt egyszer, két falu neve Döbröletkezett az Alföld a mai Debrecen he- hogy az egyik ilyen cén. Később idegen legnagyobb városa, lyén. — Semmi nem tavaszi mulatság es- emberek telepedtek Debrecen. Azt lát- volt közös a falvak- tején megbolondult a a faluban, s ők

tam, ha hazamén- ban, csak egy nagy hét falu bikája, s lne9 iOV mondták: tem látogatóba, hogy közös legelőjük. Az egymásnak rohantak Debrecen. Aztán ez a új gyárak létesülnek, egyik falu neve Döb- a közös legelőn ök- neve terjedt el. szépülnek, megvál- rő, a másikat Cén- ieuék egymást,' tüle- —Persze, régen toztiak utcái, terei, nek hívták. Réggé- kedtek. De úgy ám, üolí ez már ecsém, hogy sok lakóház lenként, amikor a hogy már szúgyig ki- negyem régen. Azóta épül, csak arról nem csordát terelték a te- ásta a két nemes ál- már százötvenezren hallottam soha, ho~ hénpásztorok, egyik ;aí a földet, s egyik lakják, s 400 éves gyan is született a faluból a másikba sem tudta legyőzni a kollégiuma van, mely „cívis város’’. hallatszott a tülök másikat. S ugyanak- sok-sok hazafit ne-A véletlen segített hangja. Állandó ve- ]:or érdekes dolog helt a magyarsághozzá. Már ahhoz, vetélkedés állt fenn történt. A döbrőiek — bizonygatja

hogy megismerked- két falu lakosai kö- bikája egy arannyal, János bácsi, jek az öreg Kovács zött. Hol az egyik, ezüsttel telt kondéri Hát mit mondjak? János bácsival, aki hol a másik telepü- fordtott ki a szarvá- Este későn búcsúztam bizony nyolcadik év- lés legényei győztek vai. el a sok-sofc érdekestizedét tapossa már, a verekedésekben, Nagyot csudálko- séffel tudó, őszülő Kos haja se nem szőke, táncmulatságokon. — zott Döbrő és Cén vács János bácsitól, se nem barna, ha- De azért egyre gya- népe, s tanakodni &11 ugyan kételkjednem fehér lesz las- koribb esetté vált, kezdtek, kié legyen a íem> bogy valóban ez

san. Hallottam róla, hogy Döbrőbeli le- kincs. Ä döbrőiek azt lenne Debrecen törtéő tud valamit a vá- gény Céhben lakó mondták, az ő biká- nete, de ö váltig erő

ros történetéből, csak- lányt vitt haza me- juh fordította ki a sítette. szent igaz hát fél liter bor nél- nyecskének, vagy ép- céni lakosok azt je- minden szava ennek kiil nem oldódik meg pen megfordítva. Így lelték erre: nem for- a históriának, a nyelve, s így po- mc’.il ez évszázado- dította volna ki, ha Ahogy kezet fogharazás közben me- kon keresztül. össze nem vész a tunk, ,<t megköszönsélte el a nagy elf öl- Szökés volt pedig, céniek csordavezéré- tem szíves tanítását, di város történetét. hogy a tavasz első vei Nem tudtak hát még szemembe nézett

*— Hát az úgy volt napján, amikor az megosztozni a kon- hz öreg. ecsém (közben pödö- állatokat kihajtották dér nemesfémen. — — Aztán cl na ferint vagy kettőt a a legelőre, mindkét Végülis az öregek ta- lejtse ám ecsém azobajuszán), hogy Deb- falu apraja, nagyja nácsára — hogy ve- kát a régen elporladt récén nem mindig kijött a kihajtás nap- szekedés ne legyen a ősöket, akik Dcbrevót Debrecen. Ezt a ját megünnepelni. A dologból —, úgy ha- C3!l városának raktörtévetet, amit most pásztoremberek po- tároztak, közös falut tűk le egykor az elmondok, a nagy- gányságig legnagyobb építenek. alapköveit.

Több év óla működik Szolnokom a Köztisztasági Vállalatnak egy részlege, amely közületek és magánlakások takartását végzi, megrendelések alapján. Mivel erről a lehetőségről kevés háziasszonynak van tudomása, megkértük Bátaszéki Istvánt, a vállalat igazgatóját, írjon rövid tájékoztatót a részleg ténykedéséről. A válasz nem késett, s így hangzik:

a kezdeményezés, tápláljuk-e, fejlesszük-e tovább, s ha igen, hog}’an? Azért kérjük olvasóinkat, hogy észrevételeiket juttassák el a szerkesztőségbe, vagy a Köztisztasági Vállalathoz.-«•••»■••••■■••••■I......................