Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-07 / 210. szám

Országosan körözött kassza für ót fogott el a szolnoki rendőrség — Miért volt lövöldözés Icyjuap délelőtt a Tisza-parton ? — Tegnap reggel hosszasan csengett a járási rendőrkapi­tányság nyomozócsoportjának szobájában a telefon. Tisza­­földvárról az őrs jelentette, hogy ismeretlen tettes az éj­szaka folyamán feltörte a pa­pírbolt redőnyének zárait, s az üzletből több mint 3000 forint értéket ellopott. — A nyomozócsoport vezetője kiadta a kiinduló járőröknek, hogy át kell fésülni az ..al­világot”, egy másik csoport pádig nyomozókutyákkal a helyszínre sietett. Az égjük járőr, aki Szolno­kon, a Tiszaparton teljesíted szolgálatot, végigjárta a parti bokrokat, a bűnözők búvó­helyeit. K. G.-né figyelmez­tette a járőrt, hogy a híd irányába halad egy férfi, aki feltűnően izgatottan viselke­dik. A rendőr utána ment. s igazoltatásra szólította fel. Ekkor a gyanús idegen futás­nak eredt. Elhajigálta a nála lévő bőröndöt. aktatáskát, s álakon-bokron át menekült. A rendőr több riasztó lövést adott le, míg végre az arra­­járók segítségével sikerüli elfognia. Utána bevitte a ka­pitányságra. s ott megdöb­bentő dolgokra derült fény. * Pontosan így van megírva a nagy könjrvben a betörők­ről, kassza fúrókról szóló jel­lemzés — hangzik az egyik rendőrnyomozó tiszt elvtárs hangja. A betörő holmijai között minden megtalálható, ami a betöréshez, kasszafú­ráshoz szükséges. Feszítővas a redőny felnyitásához, üveg­vágó az ablak, vagy kirakat zajtalan eltávolítására, kü­lönféle kulcsok, álkulcsok tö­mege, csavarhúzó, harapó­fogó, borotvapenge, kesztyű, hogy ne maradjon ujjlenyo­mat. s különböző fogók, ezen­kívül az éjszakai munkához zseblámpa, s amely a nagy­vonalúságára jellemző, vas­úti- és autóbusz-menetrend. Erről tanúskodik a magatar­tása is. Feltűnően elegáns, jólöltözött, középkorú ember. Arca borotvált, a tekintete igen értelmes. Ezek után könnyű elkép­zelni róla azt a bazárt, ami batyujából a rendőrségi asz­talra került. Egy marék száz­­forinos. még több ötven. húsz és tízforintos. Csodá­latra méltó, hogy mennyire ragaszkodott a pénzhez, még a lyukas kétfilléreseket is el­hozta a kasszából. Nos, bizonyára kíváncsiak rá olvasóink, hogj’an jutott ide. 1949-ben Sátoraljaújhe­lyen kasszái úrásnál bukót' le. Ezért, s amit akkor rá tudtak bizonyítani hasonló bűncselekményeikért, 15 évre ítélték. A múlt év novembe­rében jogellenesen szabadult az egyik börtönből. Börtön­­társai pedig figyelmeztették, bosy Szolnokot messze elke­rülje, mert ott hamar lebuk­hat. Annál is inkább, mert a múlt év októbere óta sze­mélyi igazolvány nélkül bo­lyongott az országban. A kor­mány azon felhívására, mely szerint a jogellenesen kisza­badult foglyok — ha önként jelentkeznek — büntetésük­nek egy bizonyos ré'zét el­engedik, erre sem jelentke­zett. Igv te^át nvilván súlyo­sabb elbírálás alá esik az el­következendő tárgyaláson. NéhánV hónappal ezelő't úgy határolóit, hogj' felhasv az ilyen „filléres“ munkák­kal. ahol a kasszába csak né­hány száz forintot talál, s vesz egy dlvan fúrőséoet. amelyet 110 és 220 woltm egyaránt használhat. Azon­ban ez. komoly összegbe kr­­rül. s napjainkban erre ..eyijí lőtté“ a pénzt. Most, az őrizet bevét e'én ól csak né­­hánv „munkáját” mesélte el. Mikor Szolnok megyébe érkezett,, eszébe jutö*t bör­töntársainak Intelme. Nem i­­tartózkodott Szolnokon, egye­nesen Jászberénybe utazott. Ott a ben zink Tit meri érti órástól néhány órát. emelt el. s ezenkívül két földműves­­szövetkezeti üzletben tett né­­hányperces látogatást, mi­előtt a kassza tartalmát ma­gával 'Hite. Innen Békéscsa­bára váltott vasúti iegvet. da útközben magát, Mezőberényben le­szállt, s ott az egyik földmű­vesszövetkezeti boltból — be­vallása szerint — négyezer forint készpénzt és c—Ht­­száz forint értékben a; ,o tárgj'akat lopott. Majd ismét Szolnokra jött s a szolnoki állomáson néhányperces. tar­tózkodás után felszállt a szentesi vonatra, amellyel Tiszaföldvárra utazott. Ott végigsétált a főutcán, s a pa­­pírüzietet találta a Iegszim­­patikusabbnak. Szeptember 5-én e6te 10 óra tájban fel­törte a redőnyt, s a kassza tartalmával, s apróbb érté­kekkel a következő vonattal elhagyta a községet. „A jól végzett munka tu­datában” iddogálásra szánta magát s hogy ez ne legyen feltűnő, úgy gondolta, míg a feje kiszellőzik, azt a rövidke kis időt a Tiszaparton tölti. Itt is lelte vesztét, ahol az egyik szemfüles rendőrjéről­­a civil lakosság segítségével másnap elfogta. Végezetül még csak any­­nyit: ez a jólöltözött., elegáns, középkorú ember Tóth Lász­ló, 34 éves, országosan körö­zött kasszafúró. Most ismét börtönbe kerül, s leüli azt az időt. ami még hiányzott s miután már úgyis hozzá­szokott a börtönéiethez, azt újabb ténykedéseiért még meg is toldják. Az ügyének későbbi fejle­ményeire, részleteire későbbi lapszámainkban visszaté­rünk: r—cs, f.— Befejeződött a KISz titkárok továbbképzése Tegnap délután a városi tanács nagytermében befe­jeződött a Szolnok megyei KISZ-titkárok háromnapos to­vábbképzése. Egyszázhetven üzemi, falusi, iskolai ifjúsági vezető vett részt a rövid tanfolyamon, ahol megvita‘ták a pártértekezlet határozatát, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség szervezeti szabályzatának tervezetét és az ifjúsági mozgalom egyéb kérdéseit. Vasárnapi számunkban bőveb­ben visszatérünk a titkári továbbképzés eredményeire. AAIAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Becsüljék meg a kertészeket a rákóczifalvi Béke Tsz-üen Karcagon a Jövő hófen megkezdik a rizsaratást A karcagi termelőszövetke­zeteik vezetői nemrég szám­­bavették, hogy milyen mező­­gazdasági munkát kell még elvégezni. Úgy találták, hogy majdnem egyidőben kerül sorra a kukortcatörés, a cu­korrépa-szedés, a rizsaratás, a vöröshere és maglucena betakarítása, sőt szeptember 10-e körül meg lehet kezdeni az őszi árpa és a takarmány­­keverék, szeptember 20-tól pedig a szikeseken a búza vetését. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy midezt csak úgy tudják tökéletesen elvégezni, ha fokozottabb mértékben veszik igénybe a gépállomás segítségét. A Karcagi Gépállomás 12 kombájnt alakít át rizsara­tásra. Eddig a Petőfi, a Tán­csics, a Szabad Ifjúság és az Előre Termelőszövetkezet je­lentette be a ikombájnaratása igényét. — A tsz-tagok már több rizsaratás alkalmával meggyőződtök a kombájn hasznosságáról. Az idejében lecsapolt, s megfelelően meg­száradt. rizsföldeken ezért az idei aratásnál nagj-obb mér­tékben alkalmazzák a gépesí­tést. Igen jól jövedelmező üzem­ága van a rákóczifalvi Béke Termelőszövetkezetnek: a gyümölcsfa iskola. Eddig 10 holdas volt a csemetekert, de látva ennek anyagi előnyeit, 1958-ban 15 holdra bővítik. A Szőlőoltványok és Facsemete Forgalmi Vállalat szerint, minőségileg az országban második helyen van a rákó­czifalvi Béke Tsz faiskolája. Itt aztán megtalálható a sző­lővesző gyökereztetés, a ma­­gástörzsú piszke, a csemege­­szőlő több fajtája, a virágok közül az őszi rózsa és a ma­gastörzsű rózsa. Mind-mind igen keresett és jól értékesít­hető áru. A szövetkezet tag­sága jól jár ezzel az üzem­ággal, amely tioidanXént 5"—10 ezer fon utol jövedelmez évente A 10 holdas csemetekert­ben és 22 hold termő gyü­mölcsösben jelenleg mindösz­­sze 22-en dolgoznak. Munká­jukat a többiek nem becsü­lik eléggé. A növénytermesz­téshez, az állattenyésztéshez beosztott tsz tagok általában azon a véleményen vannak, hogy a kertészek ingyen ve­szik fel a bérüket, s keveseb­ben is elegen lennének. Külö­nösen a kertészet vezetője el­len emelnek kifogást. Azt tartják róla, hogy egész nap csak sétál. Kétségtelen, hogy van ebben igazság. Míg a 30 holdas gyümölcsöst bejárja, megnézi nincs-e kártevő, — rendben van-e a permetezés, a soronkövetkező munkát végzik-e a munkacsapat tag­jai stb. bizony sokat kell na­ponta járkálnia. De ennek a vezetőnek irá­nyításával érik el azt, hogy Toll hegyen A borotválkozásról Tudvalévő do­log, hogy a férfi­nép legrettenete­sebb átka a borot­válkozás. 16—18 éves kortól halá­láig — még ha száz évet élt is — ki nem fogy belő­le. Vágja-vágja, naponként, két­naponként, kinek milyen a szőre, de az csak ami ál mér­gesebben nő. A nők általában nem tűrik ,.a tüskés, torzonberz” férfia­kat, nem kaphat csókot a kislány­tól, mert kinek van gusztusa egy kaktuszképű fiú­nak az orcájára csuppanós csóko­kat nyomni. Ha megnősül, akkor az asszony szekí­­rozza * folyton, hogy: „Fiam, már megint olyan szű­rés vagy”. Nincs hát más megoldás, mint borotválkoz­ni és borotválkoz­ni rendületlenül, szívósan a Szeren­csétlen férfinak, mindaddig, míg a halál ki nem ra­gad ia a borotvát a kezéből. Sajnost a borot­válkozás techniká­ja a múló száza­dok folyamán nem meggondolta tekat változott Ta­lán csak annyit, hogy régente kés­sel végezték e mű­veletet, ma pedig többnyire pengé­vel. Egyesek sze­rint azonban a pengére való átté­rés nem jelentett haladást, hanem visszatérést a kö­zépkori inkvizíció­ra. Mert talán a spanyol bakon való lovaglás, vagy a kerékbetörés, nvársrahúzás sem jelentett olj'an kín­­szenvedést a sze­rencsétlen áldozat­nak. mint egv ..Budapest”, vagv egy Balaton” pengével manan­­ság megborotvál­kozni. Azt csak egyszer kellett vé­gigszenvedni, emez nanrél napra megismétlődik. Az inkvMciót elűzte a felvilágosodás, de a rossz borotva­­nenee ellen ügy­ié Iszik nincs sem­mi oi-vosság. Mennyit írtak már róly. milyen smn­­vedélyes“n osto­rozta k és mégis minden maradt a régiben, vagy . ta­lán még rosszabb lett. Tisztában va­gyok vele, hogy az én írásomnak sem lesz semmi foga­natja, nem is azért szántam rá ma gam, csupán egy pár kérdést szeret­nék feltenni az il­letékeseknek. 1. Vajon azok akik a fentneve­­zett pengéket gyártják, saját ké­szítményeikkel bo­rotválkoznak-e, vagy pedig bor­bélyhoz járnak? 2. Hol vannak azok a jóminőségű pengék, amiről az országos lapok már olj'an sokat ha­rangoztak? Választ sem vár­va kérdéseimre n-iindiárt egy-kéf javaslatom . lenne. 1. Nem lenne-e jobb az említett pengék helyett nádlevelet, vagy cirokszárat forga­lomba hozni, tud­niillik niég ezek­kel is sokkal fáj­­d a! ommen t emebben lehetne borotvál­kozni. 2. Rendezzenek egy nyilvános bo­rotválkozási bemu­tatót Budapesten, amelven a penge­gyártásért felelő» személyek saiá* képükön próbálnák lel gyártmányai­kat. Tudom isten, sokan végignéznék kúriáikat; B. K. M, a gyümölcsösben cgy-cgy holdról legalább annyi, ha uem több jövedelemhez jut­nak, amelyet sokkal több tsz tag 10—15 hold kuko­ricaföldön ér el. Különösen érdemes számot vetni és összehasonlítani, hogy ki dolgozik többet, ki­nek a munkája eredménye­sebb, ki termel több árut, nagyobb értéket egy-egy kát. hold földön a gyümolcsker­­tészek-e vagy a növényter­melés dolgozói. A községi tanács vezetői már több esetben figyelmez­tettek a rákóczifalvi Béke Tsz tagjait, hogy milyen káros ez a civakodás. huzalkodás. A község egyéni termelői is csak azt tapasztalják, hogy a szövetkezeti tagok nem egyez­nek. Pedig fgy nehéz lesz őket meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről még abban az esetben is, ha a tsz tagok többet keresnek, mint az egyéniek. Elvégre az emberek többsége nem szereti a civakodást, az örökös zsörtölödest, szem­re hányásokat. Főleg ha er­re nem szolgáltat okot, leg­feljebb azt, bogy saját mun­kájának nagy obb a haszna, mint másokénak. Igen üdvös lenne, ha a rákó­czifalvi Béke Termelőszövet­kezet tagjai végre belátnák, hogy közös összefogással még nagyobb eredményeket érhet­nek el, s gyorsabban helyre hozhatják az ellenforradalom okozta gazdasági károkat. Qevoisteíní kaland Magyar filmoperett 7m~ Egy gyönyörű napsütéses napon piros és kék zászlócs­kákat lenget a szél a gerol­­sfreini vár kapujában. A vár­udvaron sürgő-forgó alattva­lók, mindenütt ünnepi készü­lődés. Grolstein nagyhercag­­cegsége ma ünnepli bájos uralkodónője. Antonia 21. éves születésnapját. Már kora reggel küldöttség keresi fel Antóniát. Fiatal lá­nyok, akik fellázadnak a zsarnok törvény ellen, mely szerint azok a ha jadonok. akik egy évben születtek a nagyhereegnővei, addig nem mehetnek férjhez, amíg An­tonia pártában van. Antonia megdöbbenve hallgatja a pa­naszokat, egész szívével együtt érez a lányokkal s megígéri: mindent elkövet érdekükben. Ám Bumm Al­fonz kancellár és Árgus Már­kus rendőrfőnök úgy értel­mezi szavait, hogy a nagy­­hercegnő elszánta magát a házasságra. Azonnal munká­hoz látnak. Mivel üres az ál­lamkassza, természetesen gaz­dag férjet szeretnének vá­lasztani Antóniának. — Ügj’ gondolják, a legjobb parti a gazdagnak vélt Pecunia ural­kodója. De Bummék tévednek. Mar­tin, Pecunia csinos, fiatal hercege épp ilyen probléma előtt áll. Az ő számára már •kiszemelte Al’Pacca kancel­lár Anasztázia bárónőt, aki ugyan öreg és csúnya, de dohánygyára. mérhetetlen készpénze és sok csillogó ék­szere van. A dússgzdag an­­daluziai dáma már útban is van Pecunia felé — adja hí­rül a kancellár. Szegény Mar­tin, hogy elkerülje e kényel­metlen találkozást, sietve va­dász-ruhát ölt. s távozik ott­honából. Közben Anasztázia bárónő kocsija a gerolsteini határra érkezik. Mivel Bumm narancsa értelmében haiadon lányok nein léphetik át az országhatárt, a bárónőt Bumm elé viszik. Anasztázia idegen kiejtéssel értésére adja, hogy ő Martin menyasszonya, s neki sürgősen Pecuniába kell jutnia. Árgus és Bumm azon­ban minden eszközzel meg­hiúsítják ezt. — Miközben Anasztázia Gerolstein foglya. Antónia álruhában Pecuniá­ba megy, hogy megismerked­jék a nagyherceggel, a szá­mára kijelölt férjjel. A vadászekés fiatal herceg és a vándormuzsikusnak öl­tözött uralkodónő a határ­csárdában, találkozik egymás­sal. A csárda egyik termében éppen Pecunia uralkodója el­len szőnek összeesküvést. An­ion ia ámulya hallhatja, hogy a nagyherceget csak a szóra­kozás, a nők, meg.a lovak ér­dekük. Hamarosan katonák érkeznek Pecuniából, s rajta­ütnek az összeesküvő,,társa­ságon. Marint és Antóniát, mint akik részt vetlek az összeesküvésben — letartóz­tatják. Martin és Antónia közös börtöncellába kerül. Antónia különösen vi­gyáz mozdulataira, hiszen férfi ruhában van. de a ha­zugságot nem lehet sokáig titkolni. —A nagyhereegnö Porter Mónikának adja ki magát, s azt mondja, azért indult Pecuniába, hogy fér­­iet keressen magának. Mar­tin sem fedi fel kilétét, de egy szempillantás alatt rabja lesz a svöoyörű szőke lány­nak. Mindketen úgy érzik, egymásba találtak és sok har­cot kell vívniuk szerslmü­­kért. Aki kíváncsi rá hogy-rnenj*­­nyi küzdelem és bonyodalom árán érik el a fatalak a bol­dogságot, nézze meg a filmet a szolnoki Vörös: Csillag filmszínházban szeptember 5—11-ig, vagy a szolnoki Ti­sza Filmszínházban szeptem­ber 5—8-ig Beszélgetés Csehov özvegyével Irta: A íinoginov Olga Knipper Csellova, Anton Csehov özvegye az orosz színházművészet büszke­sége. A 88 esztendős művésznő pályafu­tása elválaszthatatlan a moszkvai Művész Színház történekétől. Pályafutása 1898. ok­tóber 14-én kezdődött, amikor először lé­pett fel a moszkvai Művész Színház szín­padán. A napokban meglátogattam Olga • Knipper Csehovát, Egyszerű szobájának sar­kában pianínó áll. — Nagyon szeretek énekelni. Egyszer elénekeltem Csajkovszkij ós Glinka né­hány románcát, s utána meghívást kaptam a londoni operába .;. CLga Csehova azonban hű maradt a színpadhoz.;. Az idős színésznő még ma is élénken érdeklődik az új színdarabok, könyvek, események iránt. A mai szovjet művészét­ről, ifjúságunkról beszélgettünk. — Ifjúságunk — mondotta Olga Cse­hova — boldog korban él. Kinyíltak előt­tük az iskolák, egyetemek, könyvtárak ka­pui. Fiainknak és leányainknak azonban tudniok kell, hogy ha sokat kapnak, ad­utok is kell. Tefme&zgtesen g gzincsaiőyel hetzék getni és nem említeni Anton Csehovot, az írót, lehetetlen. — Csehovval — mondotta — 1898- ban ismerkedtem meg. Emlékszem, ami­kor először jött el a színházba. Valami különös embernek képzeltem, de egy ritka egyszerű és szerény egyéniséggel talál­koztam. Később, amikor sorsunk eggyé vált, férjemben jószívű, nyílteszű. társra leltem. Szerette az embereket, s ugyanezt követelte az őt körül vevők tői is, •A harmincas években kétszer is szerepelt Párizsban. Milj'en benyomásokat szerzett a francia fővárosban? — Sohasem felejtem el Párizst terei­vel. utcáival, kis kávéházaival és főleg kedves, temperamentumos embereivel. Nagyon kellemes perceket töltöttem Oloa Knioper Csehovánál. Éppen ezért befejezésül még egv kérdést tettem feL Mi a szellemi fiatalság titka? — Alkotás, szüntelen alkotás — ez a jelszavam. Olga Csehova továbbra is a művé­szetért él: — Gyakran egész estéket töltök azzal, hogy régi szerepeimben fetszetgek .. — tervefezefesen csak magamnak Ez tehát a titok;íj

Next

/
Thumbnails
Contents