Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-07 / 210. szám
Országosan körözött kassza für ót fogott el a szolnoki rendőrség — Miért volt lövöldözés Icyjuap délelőtt a Tisza-parton ? — Tegnap reggel hosszasan csengett a járási rendőrkapitányság nyomozócsoportjának szobájában a telefon. Tiszaföldvárról az őrs jelentette, hogy ismeretlen tettes az éjszaka folyamán feltörte a papírbolt redőnyének zárait, s az üzletből több mint 3000 forint értéket ellopott. — A nyomozócsoport vezetője kiadta a kiinduló járőröknek, hogy át kell fésülni az ..alvilágot”, egy másik csoport pádig nyomozókutyákkal a helyszínre sietett. Az égjük járőr, aki Szolnokon, a Tiszaparton teljesíted szolgálatot, végigjárta a parti bokrokat, a bűnözők búvóhelyeit. K. G.-né figyelmeztette a járőrt, hogy a híd irányába halad egy férfi, aki feltűnően izgatottan viselkedik. A rendőr utána ment. s igazoltatásra szólította fel. Ekkor a gyanús idegen futásnak eredt. Elhajigálta a nála lévő bőröndöt. aktatáskát, s álakon-bokron át menekült. A rendőr több riasztó lövést adott le, míg végre az arrajárók segítségével sikerüli elfognia. Utána bevitte a kapitányságra. s ott megdöbbentő dolgokra derült fény. * Pontosan így van megírva a nagy könjrvben a betörőkről, kassza fúrókról szóló jellemzés — hangzik az egyik rendőrnyomozó tiszt elvtárs hangja. A betörő holmijai között minden megtalálható, ami a betöréshez, kasszafúráshoz szükséges. Feszítővas a redőny felnyitásához, üvegvágó az ablak, vagy kirakat zajtalan eltávolítására, különféle kulcsok, álkulcsok tömege, csavarhúzó, harapófogó, borotvapenge, kesztyű, hogy ne maradjon ujjlenyomat. s különböző fogók, ezenkívül az éjszakai munkához zseblámpa, s amely a nagyvonalúságára jellemző, vasúti- és autóbusz-menetrend. Erről tanúskodik a magatartása is. Feltűnően elegáns, jólöltözött, középkorú ember. Arca borotvált, a tekintete igen értelmes. Ezek után könnyű elképzelni róla azt a bazárt, ami batyujából a rendőrségi asztalra került. Egy marék százforinos. még több ötven. húsz és tízforintos. Csodálatra méltó, hogy mennyire ragaszkodott a pénzhez, még a lyukas kétfilléreseket is elhozta a kasszából. Nos, bizonyára kíváncsiak rá olvasóink, hogj’an jutott ide. 1949-ben Sátoraljaújhelyen kasszái úrásnál bukót' le. Ezért, s amit akkor rá tudtak bizonyítani hasonló bűncselekményeikért, 15 évre ítélték. A múlt év novemberében jogellenesen szabadult az egyik börtönből. Börtöntársai pedig figyelmeztették, bosy Szolnokot messze elkerülje, mert ott hamar lebukhat. Annál is inkább, mert a múlt év októbere óta személyi igazolvány nélkül bolyongott az országban. A kormány azon felhívására, mely szerint a jogellenesen kiszabadult foglyok — ha önként jelentkeznek — büntetésüknek egy bizonyos ré'zét elengedik, erre sem jelentkezett. Igv te^át nvilván súlyosabb elbírálás alá esik az elkövetkezendő tárgyaláson. NéhánV hónappal ezelő't úgy határolóit, hogj' felhasv az ilyen „filléres“ munkákkal. ahol a kasszába csak néhány száz forintot talál, s vesz egy dlvan fúrőséoet. amelyet 110 és 220 woltm egyaránt használhat. Azonban ez. komoly összegbe krrül. s napjainkban erre ..eyijí lőtté“ a pénzt. Most, az őrizet bevét e'én ól csak néhánv „munkáját” mesélte el. Mikor Szolnok megyébe érkezett,, eszébe jutö*t börtöntársainak Intelme. Nem itartózkodott Szolnokon, egyenesen Jászberénybe utazott. Ott a ben zink Tit meri érti órástól néhány órát. emelt el. s ezenkívül két földművesszövetkezeti üzletben tett néhányperces látogatást, mielőtt a kassza tartalmát magával 'Hite. Innen Békéscsabára váltott vasúti iegvet. da útközben magát, Mezőberényben leszállt, s ott az egyik földművesszövetkezeti boltból — bevallása szerint — négyezer forint készpénzt és c—Htszáz forint értékben a; ,o tárgj'akat lopott. Majd ismét Szolnokra jött s a szolnoki állomáson néhányperces. tartózkodás után felszállt a szentesi vonatra, amellyel Tiszaföldvárra utazott. Ott végigsétált a főutcán, s a papírüzietet találta a Iegszimpatikusabbnak. Szeptember 5-én e6te 10 óra tájban feltörte a redőnyt, s a kassza tartalmával, s apróbb értékekkel a következő vonattal elhagyta a községet. „A jól végzett munka tudatában” iddogálásra szánta magát s hogy ez ne legyen feltűnő, úgy gondolta, míg a feje kiszellőzik, azt a rövidke kis időt a Tiszaparton tölti. Itt is lelte vesztét, ahol az egyik szemfüles rendőrjérőla civil lakosság segítségével másnap elfogta. Végezetül még csak anynyit: ez a jólöltözött., elegáns, középkorú ember Tóth László, 34 éves, országosan körözött kasszafúró. Most ismét börtönbe kerül, s leüli azt az időt. ami még hiányzott s miután már úgyis hozzászokott a börtönéiethez, azt újabb ténykedéseiért még meg is toldják. Az ügyének későbbi fejleményeire, részleteire későbbi lapszámainkban visszatérünk: r—cs, f.— Befejeződött a KISz titkárok továbbképzése Tegnap délután a városi tanács nagytermében befejeződött a Szolnok megyei KISZ-titkárok háromnapos továbbképzése. Egyszázhetven üzemi, falusi, iskolai ifjúsági vezető vett részt a rövid tanfolyamon, ahol megvita‘ták a pártértekezlet határozatát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeti szabályzatának tervezetét és az ifjúsági mozgalom egyéb kérdéseit. Vasárnapi számunkban bővebben visszatérünk a titkári továbbképzés eredményeire. AAIAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Becsüljék meg a kertészeket a rákóczifalvi Béke Tsz-üen Karcagon a Jövő hófen megkezdik a rizsaratást A karcagi termelőszövetkezeteik vezetői nemrég számbavették, hogy milyen mezőgazdasági munkát kell még elvégezni. Úgy találták, hogy majdnem egyidőben kerül sorra a kukortcatörés, a cukorrépa-szedés, a rizsaratás, a vöröshere és maglucena betakarítása, sőt szeptember 10-e körül meg lehet kezdeni az őszi árpa és a takarmánykeverék, szeptember 20-tól pedig a szikeseken a búza vetését. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy midezt csak úgy tudják tökéletesen elvégezni, ha fokozottabb mértékben veszik igénybe a gépállomás segítségét. A Karcagi Gépállomás 12 kombájnt alakít át rizsaratásra. Eddig a Petőfi, a Táncsics, a Szabad Ifjúság és az Előre Termelőszövetkezet jelentette be a ikombájnaratása igényét. — A tsz-tagok már több rizsaratás alkalmával meggyőződtök a kombájn hasznosságáról. Az idejében lecsapolt, s megfelelően megszáradt. rizsföldeken ezért az idei aratásnál nagj-obb mértékben alkalmazzák a gépesítést. Igen jól jövedelmező üzemága van a rákóczifalvi Béke Termelőszövetkezetnek: a gyümölcsfa iskola. Eddig 10 holdas volt a csemetekert, de látva ennek anyagi előnyeit, 1958-ban 15 holdra bővítik. A Szőlőoltványok és Facsemete Forgalmi Vállalat szerint, minőségileg az országban második helyen van a rákóczifalvi Béke Tsz faiskolája. Itt aztán megtalálható a szőlővesző gyökereztetés, a magástörzsú piszke, a csemegeszőlő több fajtája, a virágok közül az őszi rózsa és a magastörzsű rózsa. Mind-mind igen keresett és jól értékesíthető áru. A szövetkezet tagsága jól jár ezzel az üzemággal, amely tioidanXént 5"—10 ezer fon utol jövedelmez évente A 10 holdas csemetekertben és 22 hold termő gyümölcsösben jelenleg mindöszsze 22-en dolgoznak. Munkájukat a többiek nem becsülik eléggé. A növénytermesztéshez, az állattenyésztéshez beosztott tsz tagok általában azon a véleményen vannak, hogy a kertészek ingyen veszik fel a bérüket, s kevesebben is elegen lennének. Különösen a kertészet vezetője ellen emelnek kifogást. Azt tartják róla, hogy egész nap csak sétál. Kétségtelen, hogy van ebben igazság. Míg a 30 holdas gyümölcsöst bejárja, megnézi nincs-e kártevő, — rendben van-e a permetezés, a soronkövetkező munkát végzik-e a munkacsapat tagjai stb. bizony sokat kell naponta járkálnia. De ennek a vezetőnek irányításával érik el azt, hogy Toll hegyen A borotválkozásról Tudvalévő dolog, hogy a férfinép legrettenetesebb átka a borotválkozás. 16—18 éves kortól haláláig — még ha száz évet élt is — ki nem fogy belőle. Vágja-vágja, naponként, kétnaponként, kinek milyen a szőre, de az csak ami ál mérgesebben nő. A nők általában nem tűrik ,.a tüskés, torzonberz” férfiakat, nem kaphat csókot a kislánytól, mert kinek van gusztusa egy kaktuszképű fiúnak az orcájára csuppanós csókokat nyomni. Ha megnősül, akkor az asszony szekírozza * folyton, hogy: „Fiam, már megint olyan szűrés vagy”. Nincs hát más megoldás, mint borotválkozni és borotválkozni rendületlenül, szívósan a Szerencsétlen férfinak, mindaddig, míg a halál ki nem ragad ia a borotvát a kezéből. Sajnost a borotválkozás technikája a múló századok folyamán nem meggondolta tekat változott Talán csak annyit, hogy régente késsel végezték e műveletet, ma pedig többnyire pengével. Egyesek szerint azonban a pengére való áttérés nem jelentett haladást, hanem visszatérést a középkori inkvizícióra. Mert talán a spanyol bakon való lovaglás, vagy a kerékbetörés, nvársrahúzás sem jelentett olj'an kínszenvedést a szerencsétlen áldozatnak. mint egv ..Budapest”, vagv egy Balaton” pengével mananság megborotválkozni. Azt csak egyszer kellett végigszenvedni, emez nanrél napra megismétlődik. Az inkvMciót elűzte a felvilágosodás, de a rossz borotvanenee ellen ügyié Iszik nincs semmi oi-vosság. Mennyit írtak már róly. milyen smnvedélyes“n ostorozta k és mégis minden maradt a régiben, vagy . talán még rosszabb lett. Tisztában vagyok vele, hogy az én írásomnak sem lesz semmi foganatja, nem is azért szántam rá ma gam, csupán egy pár kérdést szeretnék feltenni az illetékeseknek. 1. Vajon azok akik a fentnevezett pengéket gyártják, saját készítményeikkel borotválkoznak-e, vagy pedig borbélyhoz járnak? 2. Hol vannak azok a jóminőségű pengék, amiről az országos lapok már olj'an sokat harangoztak? Választ sem várva kérdéseimre n-iindiárt egy-kéf javaslatom . lenne. 1. Nem lenne-e jobb az említett pengék helyett nádlevelet, vagy cirokszárat forgalomba hozni, tudniillik niég ezekkel is sokkal fájd a! ommen t emebben lehetne borotválkozni. 2. Rendezzenek egy nyilvános borotválkozási bemutatót Budapesten, amelven a pengegyártásért felelő» személyek saiá* képükön próbálnák lel gyártmányaikat. Tudom isten, sokan végignéznék kúriáikat; B. K. M, a gyümölcsösben cgy-cgy holdról legalább annyi, ha uem több jövedelemhez jutnak, amelyet sokkal több tsz tag 10—15 hold kukoricaföldön ér el. Különösen érdemes számot vetni és összehasonlítani, hogy ki dolgozik többet, kinek a munkája eredményesebb, ki termel több árut, nagyobb értéket egy-egy kát. hold földön a gyümolcskertészek-e vagy a növénytermelés dolgozói. A községi tanács vezetői már több esetben figyelmeztettek a rákóczifalvi Béke Tsz tagjait, hogy milyen káros ez a civakodás. huzalkodás. A község egyéni termelői is csak azt tapasztalják, hogy a szövetkezeti tagok nem egyeznek. Pedig fgy nehéz lesz őket meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről még abban az esetben is, ha a tsz tagok többet keresnek, mint az egyéniek. Elvégre az emberek többsége nem szereti a civakodást, az örökös zsörtölödest, szemre hányásokat. Főleg ha erre nem szolgáltat okot, legfeljebb azt, bogy saját munkájának nagy obb a haszna, mint másokénak. Igen üdvös lenne, ha a rákóczifalvi Béke Termelőszövetkezet tagjai végre belátnák, hogy közös összefogással még nagyobb eredményeket érhetnek el, s gyorsabban helyre hozhatják az ellenforradalom okozta gazdasági károkat. Qevoisteíní kaland Magyar filmoperett 7m~ Egy gyönyörű napsütéses napon piros és kék zászlócskákat lenget a szél a gerolsfreini vár kapujában. A várudvaron sürgő-forgó alattvalók, mindenütt ünnepi készülődés. Grolstein nagyhercagcegsége ma ünnepli bájos uralkodónője. Antonia 21. éves születésnapját. Már kora reggel küldöttség keresi fel Antóniát. Fiatal lányok, akik fellázadnak a zsarnok törvény ellen, mely szerint azok a ha jadonok. akik egy évben születtek a nagyhereegnővei, addig nem mehetnek férjhez, amíg Antonia pártában van. Antonia megdöbbenve hallgatja a panaszokat, egész szívével együtt érez a lányokkal s megígéri: mindent elkövet érdekükben. Ám Bumm Alfonz kancellár és Árgus Márkus rendőrfőnök úgy értelmezi szavait, hogy a nagyhercegnő elszánta magát a házasságra. Azonnal munkához látnak. Mivel üres az államkassza, természetesen gazdag férjet szeretnének választani Antóniának. — Ügj’ gondolják, a legjobb parti a gazdagnak vélt Pecunia uralkodója. De Bummék tévednek. Martin, Pecunia csinos, fiatal hercege épp ilyen probléma előtt áll. Az ő számára már •kiszemelte Al’Pacca kancellár Anasztázia bárónőt, aki ugyan öreg és csúnya, de dohánygyára. mérhetetlen készpénze és sok csillogó ékszere van. A dússgzdag andaluziai dáma már útban is van Pecunia felé — adja hírül a kancellár. Szegény Martin, hogy elkerülje e kényelmetlen találkozást, sietve vadász-ruhát ölt. s távozik otthonából. Közben Anasztázia bárónő kocsija a gerolsteini határra érkezik. Mivel Bumm narancsa értelmében haiadon lányok nein léphetik át az országhatárt, a bárónőt Bumm elé viszik. Anasztázia idegen kiejtéssel értésére adja, hogy ő Martin menyasszonya, s neki sürgősen Pecuniába kell jutnia. Árgus és Bumm azonban minden eszközzel meghiúsítják ezt. — Miközben Anasztázia Gerolstein foglya. Antónia álruhában Pecuniába megy, hogy megismerkedjék a nagyherceggel, a számára kijelölt férjjel. A vadászekés fiatal herceg és a vándormuzsikusnak öltözött uralkodónő a határcsárdában, találkozik egymással. A csárda egyik termében éppen Pecunia uralkodója ellen szőnek összeesküvést. Anion ia ámulya hallhatja, hogy a nagyherceget csak a szórakozás, a nők, meg.a lovak érdekük. Hamarosan katonák érkeznek Pecuniából, s rajtaütnek az összeesküvő,,társaságon. Marint és Antóniát, mint akik részt vetlek az összeesküvésben — letartóztatják. Martin és Antónia közös börtöncellába kerül. Antónia különösen vigyáz mozdulataira, hiszen férfi ruhában van. de a hazugságot nem lehet sokáig titkolni. —A nagyhereegnö Porter Mónikának adja ki magát, s azt mondja, azért indult Pecuniába, hogy fériet keressen magának. Martin sem fedi fel kilétét, de egy szempillantás alatt rabja lesz a svöoyörű szőke lánynak. Mindketen úgy érzik, egymásba találtak és sok harcot kell vívniuk szerslmükért. Aki kíváncsi rá hogy-rnenj*nyi küzdelem és bonyodalom árán érik el a fatalak a boldogságot, nézze meg a filmet a szolnoki Vörös: Csillag filmszínházban szeptember 5—11-ig, vagy a szolnoki Tisza Filmszínházban szeptember 5—8-ig Beszélgetés Csehov özvegyével Irta: A íinoginov Olga Knipper Csellova, Anton Csehov özvegye az orosz színházművészet büszkesége. A 88 esztendős művésznő pályafutása elválaszthatatlan a moszkvai Művész Színház történekétől. Pályafutása 1898. október 14-én kezdődött, amikor először lépett fel a moszkvai Művész Színház színpadán. A napokban meglátogattam Olga • Knipper Csehovát, Egyszerű szobájának sarkában pianínó áll. — Nagyon szeretek énekelni. Egyszer elénekeltem Csajkovszkij ós Glinka néhány románcát, s utána meghívást kaptam a londoni operába .;. CLga Csehova azonban hű maradt a színpadhoz.;. Az idős színésznő még ma is élénken érdeklődik az új színdarabok, könyvek, események iránt. A mai szovjet művészétről, ifjúságunkról beszélgettünk. — Ifjúságunk — mondotta Olga Csehova — boldog korban él. Kinyíltak előttük az iskolák, egyetemek, könyvtárak kapui. Fiainknak és leányainknak azonban tudniok kell, hogy ha sokat kapnak, adutok is kell. Tefme&zgtesen g gzincsaiőyel hetzék getni és nem említeni Anton Csehovot, az írót, lehetetlen. — Csehovval — mondotta — 1898- ban ismerkedtem meg. Emlékszem, amikor először jött el a színházba. Valami különös embernek képzeltem, de egy ritka egyszerű és szerény egyéniséggel találkoztam. Később, amikor sorsunk eggyé vált, férjemben jószívű, nyílteszű. társra leltem. Szerette az embereket, s ugyanezt követelte az őt körül vevők tői is, •A harmincas években kétszer is szerepelt Párizsban. Milj'en benyomásokat szerzett a francia fővárosban? — Sohasem felejtem el Párizst tereivel. utcáival, kis kávéházaival és főleg kedves, temperamentumos embereivel. Nagyon kellemes perceket töltöttem Oloa Knioper Csehovánál. Éppen ezért befejezésül még egv kérdést tettem feL Mi a szellemi fiatalság titka? — Alkotás, szüntelen alkotás — ez a jelszavam. Olga Csehova továbbra is a művészetért él: — Gyakran egész estéket töltök azzal, hogy régi szerepeimben fetszetgek .. — tervefezefesen csak magamnak Ez tehát a titok;íj