Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-06 / 209. szám

Miért nincs cserép a kislakásépítőknek?

Kormányzatunk helyesen, támogatja a dolgozók kislakásépitkezését anyaggal, ■ OTP kölcsönnel. A dolgozói? igénybe is veszik ezt. Iparkodnak egy-két szobás hat építésével megoldani nehéz lakásproblémájukat. A tanács annak rendje-módjs szerint ki is adja az előre benyújtott tervnek megfelelően az építési engedélyt. Eddig nincs is hiba. Az építéshez szükséges anyagot úgy, ahogy a TÜZÉP-en keresztül meg is kapják az építők. Azonban a cserépellátásnál sok a baj.

Szerkesztőségünkbe nap mint nap személyesen és levélben, tömegével jönnek a panaszok és úgy véljük, jogosak is ezek.

Gazdag Istvánná, Szolnok. Keskeny János út 97. szám alatt épített házán már három hete fent van a tetőcserépléc is, sőt a ház be is van pucolva, azonban cserepet nem kap. — így a 3000 forintba kerülő tapasztást a kétnapos eső alaposan megrongálta. De ugyanez a helyzet Molnár József fűtőházi dolgozónál, Sándor András MÁV kalauz házánál is. De sorolhatnánk a neveket. Viszont ezzel még nem oldódott meg a cserép-problem a.

Megkérdeztük a tanácsot. lAzt a választ kaptuk, hogy ő adna kiutalást, ha a Téglagyári Egyesülés adna keretet. A szolnoki egyesülés csak téglát gyárt, — így kénytelenek voltunk a Mezőtúri Téglagyári Egyesüléshez fordulni.

— Arról írunk lapunkban, hogy téglagyáraink nyereséges vállalatok, termelési tervüket túlteljesítik. Ez igaz is. Sőt foglakozunk azon termelésgátló és gazdaságilag sem előnyös téglagyári helyzettel, hogy a rengeteg készáru következtében a kemencékből kihordott égetett árut, többszáz méterre kell szállítani tárolás végett. Ez bizony csak káros a vállalatra.

A mezőtúri egyesülés tud megfelelő mennyiségű cseredet biztosítani a TÜZÉP-nek, csak az kell. hogy a Szolnok megyei TÜZÉP. a Budapesti Epületellátó Vállalattól, az igényeiének megfelelő kiutalást kapjon. Az egyesülés a szükséglet kielégítésére foyamatosan biztosítja, a már rendelkezésére álló cserép és églamennyiséget. Hogy fennakadás ne legyen, a karcagi üzemben bevezetett téli gyártással is biztosítani kívánja a szükséglet kielégítését.

Az illetékes szervek a jelenleg felvetett problémákat hivatalos úton is tudatták a fölöttes szervekkel. Az embereknek érthetetlen, hogy nem tudnak vásárolni, mert cserép, tégla van bőven. — Az egyesülés biztosítja gyártmányi bőségét, a tanács kiutalja igényjogosultaknak, csupán az Epületellátó Vállalat engedélye hiányzik ahhoz, hogy a kislakásépítők mielőbb meg tudják vásárolni a szükséges cserepet a TÜZÉP-en keresztül.

A. B

Ahol mór a jövő év első negyedévi tervéhez is megvan a megrendelés

A Jászberényi Építőipari KTSZ asztalos üzemében serényen folyik a munka. A bútorrészlegei járva, szembetűnő a sok szép szekrény, rekamié. Formájukból ugyan nem vehető ki a bútor egésze. de máris látszik rajtuk, hogy mesteri kezek formálják ;

Olyan nagy a megrendelés

— mondja a részleg vezetője

— hogy jövő év február végéig már megrendelést sem tudunk elfogadni. Most készül el 8 garnitúra hajlított, fényezett háló, van még külön 4 megrendelés, ugyanakkor készítünk 4 darab hajlított, fényezett vitrines kombinált szekrényt is. Az első darab e hó 15-e körül lesz készen.

Mi leginkább — mondja a részlegvezető elvtárs — Isisfizetésű embereknek készítünk bútorokat. Rendeléskor bizonyos .előleget adnak és minden hónapban fizetnek hozzá. Az utolsó részletnél megállapodás szerint leszállítjuk a bútort, Volt, aki csak ezer forinttal kezdett és már menetközben több mint felét kifizette a bútornak.

— Jelenleg anyagunk is van. Nem panaszkodhatunk, különösen lombosfa ellátásunk jó. A fűrészelt fenyő hiánya még fennakadást nem okozott, mert amikorra kellett, akkora mindig volt. Ellenben — megmondom őszintén — mondja a vezető

— nekünk szakembereknek kritikus igényeink vannak és szeretnénk, ha szép bútorlemezre tudnánk szert tenni.

— Egyrészt üzemünk hírét meg akarjuk őrizni, s ha már valaki 12—13 ezer forintot áldoz egy hálószobabútorra, akkor el is várja tőlünk — s ml is úgy szeretnénk — hogy a becsületes munkával elkészített bútort vigye lakásába. Hogy ezt az igényt ki tudjuk elégíteni, rövidesen leutalunk Kisújszállásra, ahol tudomásunk szerint rendkívül szép fűmért gyártanak.

— ab —

**««4*tM*

R&rtdofségl kéílstíisny

Nem hosszabbítják, meg a személyi igazolványok érvényesítésének határidejét.

Értesítjük Szolnok megye lakosságát, hogy a személyi igazolványok érvényesítésének végső határideje: 1957. szeptember 30.

Azokban a városokban és községekben, ahol a lakosság eleget tett a rendőrség felhívásának, végrehajtották a személyi igazolványok érvényesítését. Azonban Szolnok város és járás, a kunszentmártoni és a jászapáti járások területén még nagy a száma azoknak, akik nem érvényesítették személyi igazolványukat.

Közöljük a megye lakosságával, hogy azok a személyi igazolványok, melyeket szeptember 30-ig nem érvényesíttetnek, 1957. október 1-től érvényüket vesztik.

Felhívjuk azok figyelmét, akik niég nem érvényesíttették személyi igazolványukat, haladéktalanul jelentkezzenek! az állandó lakóhelyük szerint illetékes városi, járási kapitányságon.

1957. szeptember 30. után hivatalokban, munkahelyeken, igazoltatásoknál és egyéb alkalmakkor csak érvényesített személyi igazolványt szabad elfogadni.

Az, aki szeptember 30-ig személyi igazolványát nem érvényesítteti, a rendelet értelmében felelősségre lesz vonva.

Akik orvosilag igazolják, hogy betegségük miatt mulasztották el a jelentkezést a megjelölt időben — a későbbiek folyamán — felgyógyulásuk után érvényesítsék okmányukat.

Szolnok, megyei Rendőrkapitányság

A Keleti-tenger legyen a nevek békés együttműködésének példája

Boriin (MTI). A Magyar fTávirati Iroda berlini tudósító je jelenti:

— A Német Demokratikus Köztársaság kormánya hét főn javaslattal fordult valamennyi, a Keleti-tenger térségében elterülő országhoz. Javaslatában felhívta ezeket bz országokat, hogy két- és többoldalú egyezmények köésével építsék ki egymás kö:ötti kulturális, gazdasági és vözlekedési kapcsolataikat is kössenek kölcsönös meg lem támadási szerződést. A avaslat teljes egészében negfelel nemcsak az e térégber. lakó népek, hanem az gész békére vágyó emberiség érdekeinek. A döntő impulzust e javaslat megtételéré azok a mind komolyabbá váló katonai intézkedések adták, amelyeket a Strauss vezette bonni hadügyminisztérium hétről-hétre adott hivatalos és így nyilván szépített — adatok szerint már ma közel ötven különböző típusú és rendeltetésű hadihajó állomásozik a Keletitenger vizein. A tengerpart nyugatnémet szakaszának kiépítésével a bonni állam teljesíti feladatát, hogy „a NATO előrenyújtott ökle legyen a Keleti-tenger mentén1’ a szocialista országok elleni támadás céljára. A

Német Demokratikus Köztársaság kormánya javaslatával az előrenyűjtott ököl útjába akar állni.

A Keleti-tenger béke tengerré változtatásának eszméje nem új. A gondolat már N. Sz. Hruscsvov és N. A. Bulganyin finnországi látogatása alkalmával is felvetődött olyan formában, hogy korlátozzák e térségben a fegyverkezést és háború esetén zárják le ezt a tengert, valamennyi állam hajója előtt. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának érdeme, hogy a gondolatokból konkrét javaslatot alkotott s a Keleti-tenger térségének népei elé terjesztette, a valamennyinket fenyegető közös veszélyekre irénvítva' a figyelmet.

A sziriai h elyzet

Washington (Reuter). Loy Henderson államtitkár, az amerikai külügyminisztérium középkeleti szakértője középkeleti útjáról visszatérve szerdán Washingtonban kijelentette, hogy Szíriában ..rendkívül súlyos” a helyzet. Elmondotta, hogy több javaslatot dolgozott kj a sziriai helyzettel kapcsolatban, de nem volt hajlandó azokról nyilatkozni, mielőtt Dulles külügyminiszterrel tárgyalna.

Gyéjnáutfeffc»

Angliai atomreaktorokban zöld és barnaszín űré festettek gyémántokat, A gyémántok a besugárzás után néhány napon bedül teljesen elvesztették rádióaiktivitásukat. A drágakövek az elemi részecske-gyorsítók sugárzásának hatására végül kék színűre válnak.

Mélyen a föld alatt

Nem könnyű munka a bányászat és nem is veszélytelen. A szocializmus országaiban — ahol minden munka értelme és végső célja az ember — egyre inkább gépek könnyítik a bányászok életét is. Képünk a csehszlovákiai osztravai Hlubima bányát mutatja be. ahol új bányagépet szerkesztettek. A szerkesztő mérnök az aknásszal éppen ellenőrzi a gép működését.

^»»'rrTTTTTTTTTT* »TTTV»TTTTTrTTTTrTT»7TrTTTrTTTTrTTTTr»TTTZ

Tol Iheqven

AZ EGER

Már az iskolában azt tanulják róla a gyerekek, hogy az egér egy rágcsáló és főleg kártevő állat. Sói. még azt is, hogy a foga gyorsan nő és nemcsak azért pusztít, mert éhes, hanem, hogy koptassa a fogát is. Sokan szeretik az egeret, mert a planétahúzásnál mindig szerelmet, vagy rendkívüli gazdagságot ígérő jóslathoz juttatja a hiszékeny embereket.

De azért legtöbben undorodnak tőle. Kotny élességével minden álló és ingó eszközt, anyagot megrág, szilárd és cseppfolyós ételbe és italba beleüti az orrát.

Általában az

egér a földbe, vagy épület falába fúrt lyukban- tanyázik.

Éppen ezért érthetetlen, hogy a Kunh egyesi Sütőipar által sütött kenyérbe hogy telepedhetett be. Lehet, hogy nem tetszett az ósdi vályogfal, s ezért melegebb tanyát választott, számítva a hűvösebb őszre, télre. A pékek megsajnálták a kisegeret és hozzájárultak a lak ás-v áltoz tatáshoz, benne hagyták új hajlékában és hogy télire kellő melegmennyiséget tudjon tárolni, berakták a kemencébe Is. így aztán a kis egér augusztus 31-én, szombaton délelőtt — Végső Sándorné jóvoltából — egy újabb

lakásba került, de nem a falba, hanem egy kétkilós veknivel — az asztalra. A család kenyérszeletelő kése hosszába metszette.

A kíváncsi emberek okulására, a Ids egér földi maradványai jogtalanul változtatott lakásával együtt szerkesztősé gün Írben megtekinthetők.

Csupán annyit még az egér-históriához. hogy illő lenne már azokat a felületesen és hanyagul dolgozó embereket is kellemetlen helyzetbe hozni, akik a lakosság legfontosabb élelmiszerével ily felelőtlenül bánnak.

— andrási —

Megkezdődött az ő<zi békafogás _ uiabb

brekegő vagonok indulnak útnak Szolnok megyebőt

A karcagi Lenin Termelőszövetkezet rizsföldjein, öntöző-csatornáiban szeptemberben már nagyszámmal tanyáznak a kecskebékák. A szövetkezet halászai az erre készített különleges hálóval megkezdték a békák fogását, amelyeket élve vagoniroznak a külföldi országokba. A nagy szaporulatot figyelembe véve az őszi idényben több tízezer béka fogására számítanak. Ezekből a három-nyolc dekásakat a vadkereskedelmi vállalat útján Franciaországba exportálják. A szövetkezetnek ez a mellékfoglalkozása évente mintegy hatvanezer forint jövedelmet jelent.

TmWISftffTTtftnTmTHTTTTfnTOTTTTTTTmftmTITHWTTtTtfTmHffTTffTTfTffTfntTTTfT I

Ezekben a napokban emlékezik meg a magyar nép nagy írónk, Móricz Zsigmond balalanak 15. évíorduulójáról. Ezalkalomból közöljük egyik novelláját.

A kis állomáson két felálló is volt, s így a fák alaM atalmas futkosás volt. Retnetesen rakott almafák haj■ttak le a vasúti kocsikig, jyhogy aki kihajolt az abkon, akár szakíthatott is \la, ha elég hosszú karja üt.

— Hamar, hamar! Gyerünk ak! Felszállni! — kiabált kalauz, s már emelte is a óját a szájához, mikor' liánt a bakterház előtt kirosodva a falusi tiszteletes, ;i a bakfis lányával igyezett a vonathoz.

Erre a kalauz levette száról a sípot, s visszatartotta vonatot, míg a lelkiatya, maga is kálomista volt, bellit egy harmadosztályú csiba.

— Ja), de megfutottam,— mdta a pap. s törüigelie igáról az izzadtságot, ékik bent voltak a kocsin, ellenségesen néztek rá, rt nyilvánvaló volt, hogy rama történt: egy úr kedirí feltartották a vonatot!.,; különben is ősi ellenszenv tadta az új utast, aki jön oglalni egy helyet'a kupéi, ahol a bentülök az ősök tulajdonjogával védik iadaL s a levegőt.

~ Na, ülj le, fiacskám, iilj le kicsim, köszönöm szépén —r s megköszönte egy fiatal asszonynak, aki helyet adott az ablaknál. — Nagyon köszönöm.

Ezzel letelepedtek s a dübörgő vonatban lassan beleszoktak, beheszínfelenedtek a társaságba.

— Látod, fiam, így szeretek én utazni; harmadik osztályon; a jó nép között — mondta lányának a pap —, nézd, milyen derék, becsületes emberek, csak úgy süt róluk a jóság, emberség, a becsület. Magyar emberek ezek! Ilyen tisztességes jó arcokat csak magyar vidéken lehet látni!!! Csak itt. az Alföldén! Fiam, a kálvinista magyarnak nincs párja!

A kislány hozzá volt szoktatva, hogy amit az apukája mond, az szép és azt el is kell hinni. Szegényke hitte is, csak az orra ne lett volna olyan kényes.

Egy-két állomás múlva az apu előszedte az elemózsián kosarat, mert hű az ember vonatba ül, mindjárt enni kell. Ez az illem. A harmadik osztályban. Mert itt a legszebb dolog, amit mívelni tud az ember, a Legúribb, a legfinomabb, az: hu eszik! Ha van mit enni.neki. Pláne,

ha jó falatok vannak-, Rán*

MÓRICZ ZSIGMOND:

A BICSKA

j

íoM csirke! Azt kipakolni. Az a beszéd.

Hát a pép is kipakolta a gyönyörű bécsi szeletet. Két és fél kiló borjúfelsárt hozatott a felesége, a nagy mészárostól, hogy néhány igazi szép szeleteket készíthessen az útra; a cafat, a csont, az inak otthon maradtak nekik; De akkorák is voltak ezek, mint egy-egy palacsinta. S jó vastagok, pirosra, puhára sütve. Nincs az a virág, amelyet a templomban jobban megnézhetnénk, mint egy-egy ilyen szelet sült húst a harmadik osztályon.

Tyű, teremtette, de nincsen bicska! A nagy sietségben otthon hagyta a tiszteletes úr.

— Mondtam, hogy ott maradt az asztalon! — pillantott a pop, s körülnézett méltatlanlwdva, Ejnye, ejnye . ;

Most már mi lesz. Csak nem fogja az ember marcangolni a húst s foggal, ki hogy tv. didi

Nem, nem. Ott ült szemben velük egy öreg pásztorforma ember, aki kezdettől fogva nagy keményen s szemmozdulás nélkül nézte őket. Egy olyan igazi alföldi, meglcözelithetetlen vén pápista betyár, akinek a szeme átlát a veséken. Hallotta az eddig is a sok szót, de azt is jól tudta, hogy olcsóbb a harmadik osztály, mint a második. Mert ha a második osztály volna olcsóbb, vagy pláne az első, a legelső osztály volna a legolcsóbb, mondjuk, ha ingyen jegye volna a tiszteletes úrnak az első osztályra: akkor nem menne a jányával a jó nép közt a harmadikon, hanem elmenne a magaszőrűek közt az elsőn.

No dohát ha nincs bicska, az más. Nyúlt a zsebibe, a kislajbi zsebibe, s akkor megállt. Megcsóválta a fejét s nyúlt a csizmaszárba s kihúzta onnan rendes, sárgarézzel kivert kis bőrtokban a bicskát

Kivette, a mandlija ujján 1akarosan meglörölte s odayújtotta:

— Tessék.

— Haj, köszönöm szépen — mondta a pap nagyon szépen leöszönöm.

Ráhunyoritott a kislányra, hogy nem kell azt komolyan venni, hogy a kés a csizmaszárban lakik s a kabátujjába való pucoválást,.. Inkább, no ő is megtörülte egy kicsit —, hogy a gazda ne sértődjék — a tenyerébe,

Azzal hozzáfogott szeletelni a húst.

De hogy fogott az a bicska!... Szinte megijedt tőle... Mint a vajba, úgy ment a húsba. Mint a borotva a szőrszálat, a levegőben metszette.

— Ej ha — mondta elismeréssel — ez aztán bicska!

— Bicska! •— mondta az öreg.

— Nagyon fájin bicska! szólt a pap. — Nagyon, nagyon remek bicska!

így aztán megélték a húst, a kenyeret, almát, mindent. Igen jóízűen, nagyon jól laktak vele. Közben megújította elismerését a pap, hogy:

— Mesés egy bicska — mondta.

r— Meghiszem azt — bakkantott az öreg mezei emher.

— Remek egy isteni bicska. Ilyen élű bicska még nem volt a kezemben.

Ez így ment, míg csak újra meg nem törülgette a kést, s visszaadta. De még akkor mégegyszer megdicsérte:

— No, kedves bátyám, köszönettel adom vissza késet! Nagyszerű egy szerszám! Mondhatom, hogy finom éle van!

— Hm — mondta az öreg pásztor, s nagy méltón érintette meg a kés álét a körmével — azt csak a Hektor tudná megmondani!, ■,.

A papnak leszállt a vére:

— Hát micsoda bicska pz?

— Ez kérem?.,, Herillő bicska!

A pap belesápadt 3 rögtön nyúlt a konyakos üveg után a kosárba.

— Mi az apukáin, mi az? — kérdezte a kislánya.

— Semmi, semmi, fiam.;'; a.... a .., csúnya dolgot szokott vele vágni... a Icörmet, meg mit... tudod...

S már sietve itta a szilvóriumot, amit a háromcsillagos üvegbe a jó gondos tiszteletes asszony töltött.

Három napig folyton konyakozott. míg elfelejtette a Unom élű, isteni jó bicskát.

11925J