Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-06 / 209. szám

VILAO PKOLtl AKJAl bOYbSULJtl tKl A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II évfolyam, 209. szám. ARA 50 fillér 1957. szeptember 6. péntek. AAAAAAAAAAAAMAAAAAAlAAAAAÁAAAAAAAá*AiAAA*AlUAAAAAAAAAiAáAA*ÁAA4ááAAAAAAAAAJ.AAAAAAAAAA*AA4AAAAAAAAAAAAA.fcAAAAAAAA4AÁAÁAi. | JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE \ j ASSZONYOKNAK — LÁNYOKNAK . I ◄ - ► 3 MIÉRT NINCS CSERÉP A KISLAKASEPltOKNEK? í TVVTVTTTVTTTTTVTfTr»tTTTTTVTTTTTTTTr»r»TTrTfVTTTrTTTTtfTTTT»»T»TTTTTTTTTTTTT»rtTT»TTAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAA, A Szolnoki Cukorgyár idei kampányáról ^lőndőtat&k a mpgtjei 'utók ankétjei eJL izwzőL estje, előtt Irta: BIRÖ LÁSZLÓ SZEPTEMBER 14-ÉN az MSZMP megyei Bizott-» sága ágit. prop. osztálya, a Megyei Tanács művelődés­­ügyi osztálya és a Tiszavidék szerkesztősége irodalmi ankétot rendez, amelyet a megyei írók és költők mun­káiból összeállított irodalmi est zár majd be. Erre az ankétra és szerzői estre szükség van, azt nem is kell vitatni. Ideje már, hogy a megyei írók is bemutatkoz­zanak a legnagyobb kritikus, az olvasó előtti Mielőtt azonban kilépnénk a plénum elé, előbb egy igen komoly, s reméljük, magasszínvonalú és ered­ményes vita zajlik majd le. Ez is nagyon helyes és szükséges, hiszen a megye írói valamennyien dolgozó emberek, akik kevés kivétellel, vidéken élnek és így ritkán van alkalmuk összejönni véleménycserére, ta­nulásra. De szükséges azért is, hogy számbavegyük, felmérjük erőinket, megtudjuk, mire számíthatunk a jövőben? Tudnunk kell, ki az, akire bizton számítha­tunk. Ki az, aki nem csak úgy véletlenül pottyant bele Pegázus nyergébe, hanem ennek a szeszélyes és rakon­cátlan paripának minden ficánkolása ellenére, benne tud maradni a nyeregben. BIZAKODÁSSAL NE ZUNK az ankét elé, abban a reményben, hogy a további fejlődés folytán az itt jelenlévők méltó követői, tanítványai lesznek a kis­újszállási „bronzembemek”! Mit várnak a megyei írók és költők az ankéttől? Nem tudom, hogy a többi tollforgató barátom mit érez, de én megvallom, egy kicsit úgy érzem magam, mint az érettségi előtt álló diák. Határozőttan drukko­lok"! az ankétot, mint osztályvizsgát, n szerzői estet, mint érettségi vizsgát képzelem el. Mint ahogy az érett­ségi is sorsforduló, éppen úgy az ankét is nyilvánva­lóan az lesz sok írogató, versfaragó barátunk életében. Ez természetesen nagyon függ az ankétot levezető megyei írók és a beküldött munkákat felülbíráló zsűri tagjainak véleményezésétől, kritikájától. Mert mit is várunk mi a vitavezető íróktól? Azt, hogy kritikájuk feltétlenül őszinte, becsületes és nevelőhatású legyen. Tudom, hogy szigorú, minden oldalra kitérő, ko­moly kritikákat fogunk kapni. Erre van szükség! És éppen ezért vigyázzanak a „bontakozó szárnyak’’, ne­hogy egy-egy szigorúbbnak hangzó kritika nyomán el­veszítsék kedvüket az írástól. Ne ijedjenek meg a be­csületes szigortól, az őszinte véleménytől, mert higyjék el nekem, hogy ezek csak javukra és hasznukra lesznek. Ne féljenek, mert napfényre kerül a jó is. Hiszen aho­gyan nem lehet elkendőzni a hibákat, éppen úgy látni kell azt is, ami jó, mert éppen az a cél, hogy minél több jó írás szülessen és minél kevesebb hiba legyen. EZT KELL MEGÉRT ENI — mint fő célt az an­két munkájából. Úgy gondolom, hogy a „bontakozó szárnyak’’ szeretnének minél hamarabb magasba száll­ni és dalaikkal, írásaikkal gyönyörködtetni, szórakoz­tatni, nevelni akarnak, nem csak megyei szinten, ha­nem idővel tán egész népünk javára. Örömmel tapasztaljuk, hogy az ellenforradalom óta még magasabbra csapott a kultúra utáni vágy az em­berekben. És hogy ezt a vágyat ki tudjuk elégíteni, tollúkat becsülettel forgató írókra, költőkre van szük­ség. Ezt a gondolatot támogatják azok a szervek, akik­nek segítségével létrejöhetett ez a megyei seregszemle. Amint előbb írtam, bizalommal és nagy érdeklő­déssel várjuk az ankétot, amely programjával és szer­zői estjével örömet szerez majd a megye dolgozóinak, és természetesen a toliforgatóknak is. A MEGYE IRODALM ARAI megjelenésükkel is te­gyenek hitet a rendező szervek, a rendezésben részt­vevő írók és költők, de legfőképpen a bennük élő mű­vészképesség és akarás mellett. Tiszaszentimre, 1957. szeptember 5-án. Közlemény Á szokásos évi kampány szeptember 4-én kezdődött a Szolnoki Cukorgyárban. Az üzem vezetősége az előkészü­leteket idejében megtette és a folyamatos üzemet minden téren biztosította. => Terv szerint ez évben 20 ezer vagon ré­pát dolgoznak fel, amely­ből körülbelül 2600 vagon cukor lesz. Az idén 900 vagon cukorral kevesebbet gyártanak mint tavaly, ezért csak december lC-ig tart a feldolgozás; A gyár előzetes karbantar­tása a kampány szünete alatt jól sikerült. Ezt bizonyítja a mfelt hónap 28—29-én meg­tartott üzemi próba, mellyel a minisztérium, s a cukor­gyári ellenőrző bizottság is teljes mértékben meg volt elégedve; Az üzem erőmű telepe már 3-án délelőtt 4 kazánnal kez­dett, hogy 4-én reggel a mű­szakindulás zavartalan le­gyen. A dolgozók kívánsága szerint 12 órás műszakkal dolgoznak, melyet 24 óra sza­badidő követ. Ezt a munka­időrendszert a minisztérium is jóváhagyta. Ha nem felel­ne meg, akkor még változ­tathatnak rajta; A kampányra idénymun­kásokat alkalmazott az üzem. Az idén a gyártásváltozás kö­vetkeztében 120 női dolgozó­val kevesebbet foglalkoztat­nak, mint az elmúlt évben. Ez abból adódik, hogy a gyár kockacukrot nem készít, mi­vel az elmúlt évek tapaszta­lata azt mutatja, hogy a la­kosság szívesebben veszi a fi­nom kristálycukrot. így a kockacukor helyett is finom szemcséjű kristálycukrot gyártanak; Az üzem az összes férfi munkaerőt Szolnokról nem tudta biztosítani, több vidéki községekből toborzott embe­reket. — A közeli községek munkásait minden műszakra teherautókkal hozzák be és szállítják haza. Azok, akik bent akarnak lakni, a gyö­nyörűen rendbehozott mun­kásszállásokon nyernek elhe­lyezést. Központi fűtéssel látták el a lakószobákat, mégpedig az olajfúrásokból nyert 57 fokos melegvízzel. Munka után lehetőség van szóra­kozásra is. A munkások rendelkezésére bocsátották az üzem könyvtárát. Sajnos, a munkásszállás szobáiban vezetékes rádió még nincs, mert a posta ezen kérésnek nem tett eleget. Az étkeztetés az üzemi konyhán több turnusban történik. Ed­dig is, az üzemen kívül, 270 fő étkezett naponta; Az ezer vagon répaszelettel induló üzemnek különös gon­dot okoz most a szeszélyes időjárás. Még 3-án is sikerült a napi feldolgozandó meny­­nyiságet: 220 vagon cukorré­pát beszállítani. A zavarta­lan üzemelés attól függ, hogy a mezőgazdaság dolgozói a tervjegyen megjelölt határ­időt, az esős idő ellenére be tudják-e tartani. Félő. hogy nem szállítják b? az átvevő helyekre a répát és így zavar lesz a répaellátásban. Ez pe­dig leállással, veszteséggel jár. Az is baj, ha az idő szá­razra fordul, mert akkor a földeken egyszerre szedik a répát, s esetleg a tárolásnál a kupacokban romlik meg. Szükséges tehát, hogy a lehetőségeket kihasználva, az igen jó minőségű cukor­répatermést, a tervjegyek megszabta időpontban szál­lítsák be az átvevő helyre. Augusztus 1-ével a gyár már hozzálátott a jövő évi cukorrépatermelés szerződé­seinek a megkötéséhez. Eb­ben a munkában segítséget ad a földművesszövetkezet is, mert növelni kell a vetéste­rületet. Azért is fontos ez, mert a cukorfogyasztás egy főre eső mennyisége az utób­bi három évben 5,2 kilogram­mal emelkedett és ma 25,4 kilogrammnál tart. Természe­tesen kormányzatunk ezt a fogyasztást nem csökkenteni, hanem növelni szeretné. Ez csak akkor lehetséges, hogy Termelőszövetkezetünkben tegnap megkezdtük a nagyon szép termést ígérő dohány részleges csomózását. A do­hány átlagos holdankénti ter­mése 9—10 mázsa, ami annak köszönhető, hogy a dohányos brigád minden egyes tagja, de különösképpen a vezető­jük. id. Orosz János, nagy lelkiismeretességgel kezelte egész éven át, a kezdetben rosszul induló dohányter­mést. A termelőszövetkezet az 5 kh területről mintegy 50- 55 mázsa dohányt fog beszál­lítani, melynek legnagyobb része I. osztályú. Pénzértéke ennek 100 ezer forint, ami nagyban emelni fogja a tsz tagok ezévi jövedelmét. A termelőszövetkezet egyéb­ként a tervbevett 55 forint munkaegység-járandóságot, a jó termés, a tagok jó munká­ja, valamint a párt és a kor­ha a vetésterületet is növelik a mezőgazdaságban. A múlt­ban cukorból exportra is ju­tott, mert a fogyasztáshoz mérten többet termeltek. Az akkord Magyarországon vi­szont az egy főre eső fogyasz­tás 10 kilogrammon alul volt. Az igények kielégítéséhez szükséges, hogy előre bizto­sítsuk a következő évi cukor­mennyiséget a lakosság szá­mára. Az idei cukorrépater­més mennyiségileg gyenge volt, s félő, hogy a jövő év júliusában már cukorból im­portra szorul az ország. Ezért van különös jelentő­sége a cukorrépaszerződé­sek megkötésének. A cukorellátás gondjának megszüntetése érdekében ko­moly segítséget tudnak nyúj­tani a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó gaz­dák akkor, ha cukorrépa ve­tésterületüket növelik és arra szerződést is kötnek. ■— ab — mány segítségével ezévben mintegy 3—4 forinttal, vagy­is kereken 60 forintra tudja emelni. Jövőre a termelési tervek alapján a munkaegy­séget 80 forintra szeretnék emelni. Ehhez a múlt eszten­dőben telepített 11 kát. hold szőlő termése is hozzájárul. Ebben az évben újabb 10 kát. hold szőlő telepítésére kerül sor. A tsz tagsága meg­értette a kormány felhívását a belterjes gazdálkodásra és nagyüzemileg tér át erre a gazdálkodási módozatra. Te­szi ezt azért, hogy bebizo­nyítsa a közös gazdálkodás el­­ső'bbrendűségét, valamint azt, hogy a termelőszövetkezet­ben minden paraszt megta­rtja a paraszti élet biztonsá­gát és magas színvonalát. Bíró László a tiszaszentimrei Október 6 Tsz ♦•afiia Gumitalpú cpő-iavitó míitis'y nyílik Szo'nokon Gumitalpú cipőjavító mű­helyt nyit Szolnokon a Tisza Cipőgyár. Sokan szeretik a kényelmes, mik on ms tal­pú cipőket, csak or mér­gelődnek, amikor a levált talp javítását, ragasztását se­hol nem vállalják. Ezen akar­nak most változtatni. Októ­ber második felében kezd a műhely dolgozni, hat vagy nyolc munkaerővel, Elsősorban a Tisza Cipő­gyár gyártmányait javítják, mert ennek a fortélyát isme­rik a legjobban. Megpróbál­koznak más üzem gyártmá­nyainak helyrehozásával is. A javítási megrendeléseket egyelőre az elárusító üzlet­ben veszik fel, a műhely megnyitása után. Bőrtalpú lábbelit nem vállalnak, csak gumitalpúakat javítanak.-----------------------­fakarfás, varrás — kölcsönzött gépekké Egy év óta kölcsönöz a szolnoki KERAVILL üzlet porszívó, padlókefélő, varró­gépekét és gyermekmérlege­ket. 3 porszívó és 3 padlóke­fe van állandóan forgalomban. A hét utolsó napjain, pénte­ken és szombaton még több­nek is lenne keletje. Vannak háziasszonyok, akik este ta­karítanak, s éjszakára viszik el a gépeket. Egy fél napra 7 forint a kölcsönzési díj. Az üzlet dolgozói szívesen segítnek a háziasszonyok munkáján. Panaszolják azon­ban, hogy sokan úgy viszik vissza a gépeket, mintha más­nak már nem kellene: pisz­kosan, hibásan. Varrógépet is kölcsönöznek havi 80 forintért. Sok mama keresi fel az üzletet baba­mérlegért is, amelynek hasz­nálati díja havonta 15 forint. A kölcsönzések mérete azt mutatja, hogy ebben a városban szükség lenne olyan üzletre, ahol ez nem mellék, hanem főmunka lenne, --------------m ^ >- ■ Az óvodásod beíratván a sor Az iskolákban megindult a tanulás. Most már a jövő is­kolásain, az óvodások beíra­­tásán a sor. Szolnokon szep­tember 16-ig lehet a beiratá­­sokat lebonyolítani. A felvé­teli feltételek változatlanok. Legelső követelmény, hogy mindkét szülő dolgozzék. A városi tanács oktatási osztályának tájékoztatása sze­rint az idén is minden ilyen gyermeket el tudnak óvodá­ban helyezni. Sőt a sokgyer­mekes, vagy beteges anyák egy részének is teljesítik ilyen irányú kérését. Térítést a tavalyival azo­­nog módon a szülök kereseté­től és a gyermekek számától függően kell fizetni. A felvé­tel általában területi beosztás szerint történik, s az óvodák kérése, hogy ezt lehetőleg tartsa be a lakosság; A Szolnoki megyei Tanács VB a haladó hagyományok feltárása és hasznosítása cél­jából szülőföldismereti, hely­­történeti, munkásmozgalmi és néprajzi tárgykörökből ez év januárjában pályázatot hirdetett. A pályaművek be-Külföldi tapasztalatok alap­ján a méhészek különösen a földművesszövetkezetek mel­lett működő szakcsoportok tagjai — az idén kísérletkép­pen megkezdték a méhpempő gyűjtését. Az Országos Mé­hészeti Szövetkezeti Központ eddig két kilót vásárolt a pempőből, amit az illatszer­gyárak rendelkezésére bocsá­tott. A gyorsan népszerűvé vált szépítőszer alapanyagának termelése és összegyűjtése igen körülményes és nehéz: 7—8 méhanya bölcsőből egy grammnyit lehet nyerni. A gyakorlat ban az úgy történik, hogy a méhcsaládot megfoszt­ják a királynőjétől, s ugyan­oda más kaptárakból egyna­pos álcás lépeket helyeznek el. A dajkaméhek látva, hogy nincs vezérük, a petékből nyomban kiválasztanak né­hányat, s azokat királyi ele­dellel táplálják. Az eledel küldésének végső határideje: 1957. szept. 3.0; Felhívjuk a pályázat részt­vevőit a fenti határidő betar­tására, mert a későbbiekben beérkezett pályamunkák nem kerülnek elbírálás alá. Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya nem más, mint a dajkaméhek garatmirigyének magas „b” vitamintartlmú váladéka. Ez a méhpempőnek nevezett hor­monanyag dönti el, hogy a dolgozó méh-álcából királynő lesz vagy egyszerű munkás marad. Az a méhálca, ame­lyik eszik a pempőből, király­nővé változik, illetve változ­nak, mert a pempőt gyűjtő méhészek három nap múlva kiszedik a betett lépeket és összegyűjtik a harmatcsepp­nyi kincset. Ilymódon egy család többszöri ismétléssel 5—6 dekát is képes termelni évente. Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ a méhésze­ti szakcsoportokkal közremű­ködve jövőre megtízszerezd a termelést ©s a tervek szerint 20 kiló méhpempőt állítanak elő. Az illatszergyárak részé­ből máris nagy az érdeklődés; Szakvélemények szerint ez a mennyiség fedezni tudja a hazai szükségletet. (MTI) FENSÉGES VIDÉK S mindez most már a dolgozók pihenését, üdülését, gyó­gyulását szolgálja. A romániai Calciulata-i üdülőhely — „Május 1.“ urológiai szanatórium épületét mutatja be képünk, ahonnan szép kilátás nyílik a hegyekre, — ■ ■ ' '-I. 60 forint lesz a munkaegység értéke a tisziszenimrei Október 6 Tsz-ben Húsz kiló méhpempőt adnak jövőre az ország méhészei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents