Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-05 / 208. szám

Ä csehszlovák nehézipar termékeit mutatják be a harma­dik brnoi csehszlovák gépipari kiállításon Útcán ázik a hűtory a házigazda a kapun belül nevet A brunói kiállítás egy ik bemutató csarnoka. Á rendkívüli nagy sikert elért I. és II; Csehszlovák gépkiállítás adta meg az ala­pot a III. brnoi Csehszlovák gépipari kiállítás megrende­zésére. A III. brnoi gépipari kiál­lítás 1957 szeptember hó I-től 22-ig kerül megrendezésre. Ez- a kiállítás úgy gazda­ságban, mint nagyságban messze felül fogja múlni az elóző két kiállítást; A kiállítás anyaga évről - évre gyarapodik, mint ahogy növekedik a brnoi kiállítás területe, valamint a fejlődd csehszlovák ipar és a kiállí­tásra kerülő újdonságok szá­ma; Ez alkalommal körülbelül 4000 különböző gép kerül ki­állításra, amiből 500 mint újdonság lesz bemutatva. A kiállításra kerülő gépek közel kétharmada a nehéz­ipar körébe tartozik; Körülbelül 300 különféle újdonsággal szerepel az ener­getikai és erősáramú tech­nika, valámin az öntészet. á forgácsoló és a forgácsn^l­­kiili megmunkálógépek ipara, bánya- és kohóipar-építőgép, útépítőgép és közlekedéstech­nikai! ipar; A kohászati ipái' általános áttekintést fog nyújtani kü­lönböző acél- és fémötvöze­tekről, valamint a hőálló anyagok és azokból előállí­tott Spärholit vasöntvények köréből. A III; brnoi csehszlovák gépkiállítás minden látoga­tója személyesen meggyőződ­hetik a csehszlovák ipar’erő­­teüjes fellendüléséről; A mai csehszlovák ipái- a második világháború előtti 1937. évihez, viszonyítva négy­szeresére növekedett. Korábban a csehszlovák ipar főleg az élelmiszeripari sörgyári, szesz- és cukoripari berendezések gyártásával fog­lalkozott. Az említetteken kí­vül ma teljes gép-, kocsigyá­rakat, kohóműveket, hő- és vizierőműveket, valamint feb. 30.000 különféle típusú gépet és berendezést készítenek. A csehszlovák ipari felien dülés évről-évre nő. Ez év­ben a csehszlovák külkeres­kedelem újabb 24 százalékos emelkedést ért el, mégpedig tervállamok felé 8 százalék és a kapitalista államok felé 16 százalék a növekedés. Az ezévi III. csehszlovák gépkiállítás Brnóban a leg­igényesebb megrendelők és üzletfelek igényeit is ki fogja elégíteni és mélyebb betekin­tést fog adni a csehszlovák gépiparba, mint az előző ki­állításon bemutatásra kerülő néhány új gyártmányt; Táncsics út 12. Négylaká­sos, kb. 8 szobás ház. Tulaj­donos: ü. Sz. K. A nyolcból háromban a házigazda lakik negyedmagával. A többiben lakók, | Hullám utca 51. Egyszoba­­konyhás családi ház. Tulaj­donos: R. F.-né. — Lakói: Ót felnőtt, két gyerek, összesen hét ember. Két egymástól távoleső lakcím, mégis szoros kapcso­lat van közöttük. — Történt ugyanis, hogy a Táncsics úti házban egy lakás megürese­dett* amire a Hullám útiak közül, egy Sz. M. családja igényt tartott, amit a városi tanács illetékes osztálya szó­belileg, majd hivatalos kiuta­lással helyben is hagyott. Lé­vén pedig a házigazda Sz. M. nagybátyja, gondolt egyet, s elhatározta, megleckézteti a fiút. Tudja meg, mit jelent ma Szolnokon főbérleti szo­­ba-konyhás lakáshoz jutni. Kezdte pedig a leckét úgy, hpgy amikor augusztus 28-án a beköltözést lebonyolították, elment a rendőrségre, bepa­naszolta Sz-t* mint erőszakos lakásfoglalót, s felhivattatta a kapitányságra. Csak azt várta, hogy Sz-ék a lakásból kihúzzák a lábukat. Bezárta a kaput, s nyugodtan ráfe­küdt a kulcsra. Sz-ék csen­getését, zörgetését meg sem hallgatta. Azok visszafordul­tak a rendőrségre, kinyitat­­ták a kaput. Azt hitték, ezzel végleg bejutottak. Tévedtek. A magukénak vélt lakást felforgatva. U. Sz.-ék bútorá­val berendezve találták. — Többről többre, szóról szóra, szitokra, végül majdnem ka­róra menve* ezen az éjszakán ötször voltak a rendőrségen. Éjfél után 2 órakor, Sz-ék Becsüljük meg a szakembereket! — Azt mondják, hogy meg­becsülik a mezőgazdasági szakemebr&ket. Én sajnos, nem ezt tapasztalom. Még sok termelőszövetkezetben idegenkednek a szakembe­rektől. Nem értékelik tudá­sát. Ha javasol valamit, csak legyintenek rá lekicsinylőén. így kesergett a napokban Nagy Zoltán, a Mezőtúri Vá­rosi Tanács főagronómusa. S volt rá oka bőségesen. A me­zőgazdasági szakembert való­ban nem becsülik eléggé mindenütt, sem erkölcsi, sem anyagi vonatkozásban. És nem is srzívesen alkalmazzák őket. Mezőtúron 28 termelő­­szövetkezet működik, s csak 14-nek van agronómusa. — Vammalk itt persze kis ter­melőszövetkezetek is, 300— 400 holdasok. Ezeknél még érthető valahogy a mezőgaz­dász alkalmazásától való hú­­zódozás. De 24 szövetkeze­tünk 500 holdason felüli. S ezek közül 12 tsz ezer hold­nál is nagyobb területen gaz­dálkodik.­Ahol pedig hiányzik a szakirányítás, ott gyakoribb a ; baj, s vannak olyan terme­­jlési feladatok, amiket egyál (talán nem is tudnak megöl dani. A nagyüzemi termelés, szakirányítása alapos tudást igényel. Különösen most, ami­kor önállóan gazdálkodnak a termelőszövelkeaeilek ésmind.­­inkább a belterjességre töre­kednek. Ezt elismerik nálunk mind a 28 termelőszövetke­zetben; Miért van mégis mindössze csak 14-ben agro­­nómus? Ezt egyrészt a szak­emberhiány is okozza. Nincs elegendő mezőgazdasági szak­­mebsrünik, az igényeket te­hát nem tudjuk minden eset­ben kielégítem. S főleg hiány­zanak az egyetemet végzett mezőgazdasági szakemberek. Másrészt — és ez a fő ok — termelőszövetkezeteink, mint már említettem, olyan har­mad-, sőt tizedrangú ember­nek tekintik az agronómust, akit csak azért tűrnek meg a gazdaságban — ha tűrnek egyáltalán —. mert a „felsőbb szervek nyakukba sózták”. Hogy ez mennyire így van. erre hadd szolgáljon bizonyí­tékul a Sallai Tsz mezőgaz­dásza, Sánlha Ferenc elvtárs (Ebben az évben végezte a7 (egyetemet, de már egyetem'i holmiját visszapakolták. így ismét ők voltak a lakás lakói. A lecke azonba nemért vé­get. Szerda estétől szombat léiig tartózkodtak a lakás­ban Sz.-ék. Ekkor elindultak Budapestre a nagyobb bútor­darabokért, s az egyik kis­gyerekért, aki már régebben a pesti nagymamánál volt. Hétfőn rendjén megérkeztek a bútorral, de a háznál újabb j meglepetés várta őket: be­zárt kapu. Irány: ismét a ren­dőrség, tanács. — Eredmény: semmi. A gépkocsi késő es­tig az utcán állt, végül a ta­nácsháza udvarán kötött ki. ] Itt vesztegelt másnap 12 órá­ig. Amikoris Sz. 805 forint ( fuvar- és álláspénzt fizetett, ki a TEFU sofőrnek. A bútor azóta is egy szük-k ség-raktárban van, Sz. csa­ládja pedig szerteszét a vá­rosban, majdhogy nem az ut­cán. Az elsős kisfiú könyv, táska és füzet nélkül megy iskolába, mert mindene a be­zárt és megnémult kapu mö­gött van. Ez szűkszavúan a lecke vázlata. S hogy a kedves nagybácsi meddig nyújtja a feladványt, jó lenne tudni. Mindenesetre már eléggé fel­tűnt a városnak állhatatos­sága, vagy mondhatni úgy is,' kiállhatatlansága. Azt hinné ugyanis az ember, ha nagy­bácsi mivoltukat meg is ta­gadják néha, U. Sz. K. azon­ban ezen is túlment, majd­hogy nem az embertelensé­gig. S ha már hozzá nem for­dulhatunk. a hivatalos szer­veket kérjük, kezeljék úgy Sz. M. ügyét, hogy családja minél előbb fedél alá. nyu­godt otthonba jusson. A rész­letes eseményekre vissza kí­vánunk térni. Kéthly Anna sohasem kép­viselte a magyar nőket!“ Szükségesnek tartóié, hogy én is felemeljem szavam és tiltakozásomnak adjak kife­jezést. Tiltakozom az ellen, hogy egy pár hazátlan, szökött sze­mély öncélú véleménye alap­ján ítéljék meg a magyaror­szági helyzetet, eseményeket. Nem tudjuk, hány nőt. anyát, feleséget kérdeztek meg az „urak“, de ha kérdez­ték is, — nem olyant, aki a mi véleményünket közölte volna, mert a rendes, hazá­jukat szerető magyar asszo­nyok itthon maradtak; Kéthly Anna sohasem kép­viselte a magyar nőket! Tőle nem is várhattunk mást, — minthogy a tényeket saját érdeke és elképzelése szerint — elferdítse. Tiltakoznom kell az ellen a tarthatatlan módszer ellen, amely a Magyarországon a múlt év őszjén lezajlott ellen­forradalmi eseményeket, az azokban való részvételéért fe­lelős személyek elfogult val­lomásai alapján igyekszik ér­tékelni, s a nemzetközi köz­véleményt ilyen módon igyekszik megtéveszteni. A leghatározotabban tilta­kozom az ENSZ alapokmá­nyában lefektetett alapelvek Ilyen megsértése ellen, s el­ítélem azt a törekvést, amely az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét kívánja felhasználni egyes hatalmaknak orszá­gunk belügyeibe való be­avatkozására. Mi, szolnoki asszonyok bé­kében és népi demokratikus társadalmi rendben akarunk élni. Németh Károlyné Szolnok; Vn. kér. Vörös Hadsereg útja 34. tanulmányai előtt is rendel­kezett szakmai gyakorlattal. És ez a jó szakember 1000 fo­rintot kap havonta, azt is az egyetemtől. A termelőszövet­kezet tagjai nem érzik szük­ségességét, hogy levegyék ag­­ronómusuk válláról a megél­hetés súlyos gondját. Hasonló a mezőgazdász helyzete az Uj Reménység és az Ady Terme­lőszövetkezetben. Mind a há­rom agronómus öt évig ta­nult, csupán az egyetemen. Igyekeztek minél értékesebb tagjai lenni szocializmust épí­tő társadalmunknak. És most itt állnak, havi 1900 forintos fizetéssel, nehéz anyagi gon­dokkal küszködve. így aztán érthető, ha mezőgazdasági szakembereink egy része nem szívesen vállal munkát ter­melőszövetkezetiben. Vannak pensze olyan ter­melőszövetkezeteink is, aliol megbecsülik a szakembert, kellőképpen értékelik a tudá­sát. Például a Hunyadi Tsz­­ben Csatári Ferenc, a. Zöld­mező Tsz-ben Adóm Károly,­­az Ezüstkalász Tsz-ben Nagy Vince agremómus közszeretet­nek örvend. Megbecsülésük anyagi téren is kifejezésre jut: az elnök munkaegységé­nek 80—90 százalékát kapják ás íev havi jövedelmük eléri az 1600—2000 forintot. A fentiekben érintett kér­déseket a közeljövőben érte­kezleten tárgyalják majd a tsz-ek elnökei és mezőgazdá­szai. Reméljük, nem lesz eredménytelen az értekezlet. Megértik majd mindegyik tsz-ben, hogv szaktudás nél­kül nincs előrehaladás, nincs terméshozam emelkedés, nincs fejlett, korszerű állattenyész­tés. A hiányos elméleti felké­szültségű ember sötétben ta­­pogatódzik, még akkor is. ha rendelkezik némi gyakorlat­tal. A gyakorlat megtanítha­tott bennünket néhány hol­das parcellán gazdálkodni. Ami azonban megfelelt — ha ugyan megfelelt — a kis par­cellán, az nem felel meg az ezerholdas gazdaságban. Fej­lődik az agrotechnika is, még­pedig rohamosan. A lei ezt nem veszi figyelembe, azt könyör­telenül eltapossa a fejlődés szekere Busi Vince Tollheqven » *TTTT»»rrrrrrT*»TT7T* Hot »öp&kíüHlt? TŰNŐDÉSEK K isvárosi eszpresszó, apró asztalok­kal, ahol munkások, fiatal diákok, komoly, szemüveges tanárok, névtelen emberek igyekeznek a nyári vasárnap délután egyhangúságát elűzni... Az- esz­presszó meghitt homályában ült velem szemben, dekoratív szőkeségben. Barát­nőjével beszélgetett. Hosszúkás elefánt­­csont uj;á'">l csöndesen babrált az asztal bakelit-lapján; Soványkáé középkorú hölgy. Fáradt, ráncos arcán szinte kiverődik az életunt­­ság. Szürke, esővíz színére emlékeztető szem golyója mintha kemény csontok közül csillogna elő. Ruhája egyszerű, de azért a legújabb divatú. frissen vasalt, nincs rajta gyűrődés - mint azé. aki nem akar sen­kinek „tetszelegni”, külső formájára azon­ban. sokat ad: — Tudói, f>am, én robotolok — szólt unott hangon —, de ez nem érdekes, egy­formái? vagyunk. .Olyan furcsán beszél, fagyos mosoly­­lyal az ajka köinil. mintha az elet minden ' keservét őneki kellene elviselni. Szom­szédai ügyet sem vetnek rá, cl vannak foglalva saját társaságuk öröméivel; Én egyedül ülök egy szimpla fekete mellett, nyugodtan ráfigyelhetnék. De nem, én ennél tovább megyek: .vissza a muitba. Zavartalanul cl tudom magamnak képzelni ezt a hölgyet: „köztiszteletnek” örvendő polgári asszony, egyszóval kutya­baja, Látóm páljnasarkpk kai kü.üly^ü 11500 íornl pénziutalnnt oszlóitok ki e Pusztakürti : Állami Gazdaságban * ; A Pusztakürti Állami Gaz­­{ daságban megjutalmazták szalonban, kétüléses pici kanapén, a város* azokat a dolgozókat, akik a „színe-java” hódolva ül a lábai előtt. Az-; gabonabetakarítás és cséplés tán látom, virágos terítékkel ellátott ét-í idején, vaiamint egyéb mező­­termekben, „barátai” társaságában; el-* ... , ., , végre szabad neki, senki sem tilthatja: gazdasági munkában a leg­­meg, hogy a férje pénzén ne — „grundol”-j jobbak voltak. „Élenjáró dol­­hasson . : i gozó” oklevelet kapott Makai Elképzelésemben nem tévedtem: Fül-! József tehenész brigádvezető heggyel hallom, mint barátnője élénkeb- : ^ Drávucz Anna munkacsa­^-Sm. a ma! világban semmit j pa.tvezet6’ A.Sazdaság *** sem jelent az, hogy a te férjed főjegyző! nészete 29 állami gazdasag volt..: ! között a második helyet érte Hölgyünk bólintva teszi hozzá: | el; — Nem! Vannak helyettünk jobb ká-j „Kiváló dolgozó” jelvényt derek is. : ... , ! kapott ördögh Lajos fogatos Elgondolkozom. Mit siratnak ezek. • , f , ’ halkan, csöndesen, belső könnyek között?! munkacsapata, mert a hor- Azt a régit, ami már nem jöhet vissza, j dósban legtevékenyebb volt. Egy hazug, vétkes, szédelgő és egészségié-; Major Károly takarmányos len pózokkal teli világ melegágyát, mely-j és Orosz Ferenc juhász szín­ben nem is utolsó helyet foglaltak el. • tén a ielkiismeretes munká- Elsiratják itt a „mai idők” eszpresszó-; m k ta a kiváió dob­jában regi életmódjukat, mert többe nem; gondolhatnak arra, hogy „mi vagyunk az; leiveriyt. államhatalom gerince és legméltóbb kép-; Gortva Imre Zetor szerelőt viseleté”. „Vannak helyettünk jobb káde-j „kiváló műszaki dolgozó”, rek is” — mondják keserű tónusban. ! Koszma Mihály növényter- Igen, számukra nincs mentség. Kel-• melésii Fekete Pál állatto­­lett a megújhódás „alulról”. Egészsé- j nyésztésl agronómust pedig gos változás volt: jottevo es hasznos. Jo-• , . „ , , . . zanabb « »Kiváló mezőgazdasági szak-Hát nem megható ez: önök azt csinál-! ember” Jelvénnyel tüntették jak, mint minden valamirevaló ember.! ki, s a jutáim ázatták között Végre dolgoznak! * 11 590 forintot osztott ki 'Arnfith A. József gazdaság veggt^íge, kül mondhatjuk például, hogy soha ennyi lakást nem építettek állami pénzen Szolnokon, mint a népi de­mokrácia évei alatt. De nyugodtan fel­tehetjük a kérdést, a lakók érzik-e az állam áldozatválla­lásának súlyát, megbecsülik-e a házakat? Sok pél­dát lehetne felso­rolni arra, hogy nem. De most nem erről, hanem a vá­ros szépítéséről van sző. Hogy miért hoza.kodok elő ak­kor méais az új la­kótömbökkel? — Azért, mert az új lakóházak környé­ke annyira, elha­nyagolt., hogy a legkritikátlanab b embernek is sze­met szúr. Szolnok legszebb helyén, a Tisza-park mellett l épített lakóházak t udvara elhanya- » gólt, tanyai szérű- i re emlékeztet. Va- i j,on tönkremenne- t nek a lakók, ha 1 egy-egy virágágy- ( gyal díszítenék? < Vagy azt várják, hogy — akárcsak l lakásproblémájuk megoldását — ezt i is az állam, illetve annak helyi meg- I bízottja, a tanács i végezze el? Higy- ' jék el, a városi ta­nács elnökének i fontosabb dolga ■ van ennél. A piactéri lakó­házakról — tfkiní-. Manapság gyak­­an hallja az em- ; ier, hogy szebbé, isztábbá kellene enni Szolnokot. •Ibbgn ntindany­­lyian egyetértünk, '.kik magunkénak miijük ezt a vá­­■ost. A szándék valöravaltásában izonban már eltér- , iek a vélemények. Sajnos, a többség ilintézi az egész ügyet azzal, hogy ,a tanács dolga”, Nem mondom, a auácsnak is van ‘.seténként pótolni­­:alója. A teherpá­lyaudvar melletti skolat például ’.sós időben lehe­tetlen tiszta cipő­vel megközelíteni. Pedig 6—8 méter hosszú átjáróval meg lehetne ezt ol­­lani. Gyönyörű, új tornateremmel bő­vült a közelmúlt­ban ez az iskola, summás összegbe került a tatarozása Is. Igazán nem ke­rült volna különö­sebb fáradtságba a hu’ladékanyagok­­ból, téglatörmelék­­böl megépíttetni azt a kis átjárót. Persze, jobb ké­sőn, mint soha, most is hálásak lennének érte. No, de van más is, ami bántja az ember szemét, s még rosszindulat­ból sem lehet mon­dani, hogy a tanács hibája. Túlzás «ei­ne, hogy azok s Jegfiatalabbak” — re szóljunk. An­tal inkább a tüdő­kórház melletti modern, összkom­­'ortos lakásokról. Szemre igen tet­szetősök a Zagyva­part erdösávjával övezett, lapostete­­jű házak, csak az a baj, hogy ezek falát is felveri a gyom. Az épületek mellett nincs egyetlen szép fa, vagy bokor sem. A leleményes lakókat azonban ez nem zavarja, megtalál­ják ok számításu­kat anélkül is. Sa­ját hasznukra és mások bosszantá­sára ugyanis disz­nóólakat tákoltak össze, közvetlenül a Idliótólepek mel­lett. ' Most épül ott a közúti fofgalmat lebonyolító Zany­­va-híd. Sok ember megfordul ott most is, s még több ez­után. Mi lenne, ha azokat a disznóóla­kat el‘a hárítanák onnan, vagy leg­alábbis a többeme­letes épületektől távolabb vinnék? Van tehát söpör* nivaló a városban, de elsősorban ne­­künk kell megfog* ni a söprű nyelét, nem pedig a ta* nácsnak, s tisztá­ba tenni saját hái zunk táját Az önkritikus akók nevében: -. * w s i b é

Next

/
Thumbnails
Contents