Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-05 / 208. szám
Ä csehszlovák nehézipar termékeit mutatják be a harmadik brnoi csehszlovák gépipari kiállításon Útcán ázik a hűtory a házigazda a kapun belül nevet A brunói kiállítás egy ik bemutató csarnoka. Á rendkívüli nagy sikert elért I. és II; Csehszlovák gépkiállítás adta meg az alapot a III. brnoi Csehszlovák gépipari kiállítás megrendezésére. A III. brnoi gépipari kiállítás 1957 szeptember hó I-től 22-ig kerül megrendezésre. Ez- a kiállítás úgy gazdaságban, mint nagyságban messze felül fogja múlni az elóző két kiállítást; A kiállítás anyaga évről - évre gyarapodik, mint ahogy növekedik a brnoi kiállítás területe, valamint a fejlődd csehszlovák ipar és a kiállításra kerülő újdonságok száma; Ez alkalommal körülbelül 4000 különböző gép kerül kiállításra, amiből 500 mint újdonság lesz bemutatva. A kiállításra kerülő gépek közel kétharmada a nehézipar körébe tartozik; Körülbelül 300 különféle újdonsággal szerepel az energetikai és erősáramú technika, valámin az öntészet. á forgácsoló és a forgácsn^lkiili megmunkálógépek ipara, bánya- és kohóipar-építőgép, útépítőgép és közlekedéstechnikai! ipar; A kohászati ipái' általános áttekintést fog nyújtani különböző acél- és fémötvözetekről, valamint a hőálló anyagok és azokból előállított Spärholit vasöntvények köréből. A III; brnoi csehszlovák gépkiállítás minden látogatója személyesen meggyőződhetik a csehszlovák ipar’erőteüjes fellendüléséről; A mai csehszlovák ipái- a második világháború előtti 1937. évihez, viszonyítva négyszeresére növekedett. Korábban a csehszlovák ipar főleg az élelmiszeripari sörgyári, szesz- és cukoripari berendezések gyártásával foglalkozott. Az említetteken kívül ma teljes gép-, kocsigyárakat, kohóműveket, hő- és vizierőműveket, valamint feb. 30.000 különféle típusú gépet és berendezést készítenek. A csehszlovák ipari felien dülés évről-évre nő. Ez évben a csehszlovák külkereskedelem újabb 24 százalékos emelkedést ért el, mégpedig tervállamok felé 8 százalék és a kapitalista államok felé 16 százalék a növekedés. Az ezévi III. csehszlovák gépkiállítás Brnóban a legigényesebb megrendelők és üzletfelek igényeit is ki fogja elégíteni és mélyebb betekintést fog adni a csehszlovák gépiparba, mint az előző kiállításon bemutatásra kerülő néhány új gyártmányt; Táncsics út 12. Négylakásos, kb. 8 szobás ház. Tulajdonos: ü. Sz. K. A nyolcból háromban a házigazda lakik negyedmagával. A többiben lakók, | Hullám utca 51. Egyszobakonyhás családi ház. Tulajdonos: R. F.-né. — Lakói: Ót felnőtt, két gyerek, összesen hét ember. Két egymástól távoleső lakcím, mégis szoros kapcsolat van közöttük. — Történt ugyanis, hogy a Táncsics úti házban egy lakás megüresedett* amire a Hullám útiak közül, egy Sz. M. családja igényt tartott, amit a városi tanács illetékes osztálya szóbelileg, majd hivatalos kiutalással helyben is hagyott. Lévén pedig a házigazda Sz. M. nagybátyja, gondolt egyet, s elhatározta, megleckézteti a fiút. Tudja meg, mit jelent ma Szolnokon főbérleti szoba-konyhás lakáshoz jutni. Kezdte pedig a leckét úgy, hpgy amikor augusztus 28-án a beköltözést lebonyolították, elment a rendőrségre, bepanaszolta Sz-t* mint erőszakos lakásfoglalót, s felhivattatta a kapitányságra. Csak azt várta, hogy Sz-ék a lakásból kihúzzák a lábukat. Bezárta a kaput, s nyugodtan ráfeküdt a kulcsra. Sz-ék csengetését, zörgetését meg sem hallgatta. Azok visszafordultak a rendőrségre, kinyitatták a kaput. Azt hitték, ezzel végleg bejutottak. Tévedtek. A magukénak vélt lakást felforgatva. U. Sz.-ék bútorával berendezve találták. — Többről többre, szóról szóra, szitokra, végül majdnem karóra menve* ezen az éjszakán ötször voltak a rendőrségen. Éjfél után 2 órakor, Sz-ék Becsüljük meg a szakembereket! — Azt mondják, hogy megbecsülik a mezőgazdasági szakemebr&ket. Én sajnos, nem ezt tapasztalom. Még sok termelőszövetkezetben idegenkednek a szakemberektől. Nem értékelik tudását. Ha javasol valamit, csak legyintenek rá lekicsinylőén. így kesergett a napokban Nagy Zoltán, a Mezőtúri Városi Tanács főagronómusa. S volt rá oka bőségesen. A mezőgazdasági szakembert valóban nem becsülik eléggé mindenütt, sem erkölcsi, sem anyagi vonatkozásban. És nem is srzívesen alkalmazzák őket. Mezőtúron 28 termelőszövetkezet működik, s csak 14-nek van agronómusa. — Vammalk itt persze kis termelőszövetkezetek is, 300— 400 holdasok. Ezeknél még érthető valahogy a mezőgazdász alkalmazásától való húzódozás. De 24 szövetkezetünk 500 holdason felüli. S ezek közül 12 tsz ezer holdnál is nagyobb területen gazdálkodik.Ahol pedig hiányzik a szakirányítás, ott gyakoribb a ; baj, s vannak olyan termejlési feladatok, amiket egyál (talán nem is tudnak megöl dani. A nagyüzemi termelés, szakirányítása alapos tudást igényel. Különösen most, amikor önállóan gazdálkodnak a termelőszövelkeaeilek ésmind.inkább a belterjességre törekednek. Ezt elismerik nálunk mind a 28 termelőszövetkezetben; Miért van mégis mindössze csak 14-ben agronómus? Ezt egyrészt a szakemberhiány is okozza. Nincs elegendő mezőgazdasági szakmebsrünik, az igényeket tehát nem tudjuk minden esetben kielégítem. S főleg hiányzanak az egyetemet végzett mezőgazdasági szakemberek. Másrészt — és ez a fő ok — termelőszövetkezeteink, mint már említettem, olyan harmad-, sőt tizedrangú embernek tekintik az agronómust, akit csak azért tűrnek meg a gazdaságban — ha tűrnek egyáltalán —. mert a „felsőbb szervek nyakukba sózták”. Hogy ez mennyire így van. erre hadd szolgáljon bizonyítékul a Sallai Tsz mezőgazdásza, Sánlha Ferenc elvtárs (Ebben az évben végezte a7 (egyetemet, de már egyetem'i holmiját visszapakolták. így ismét ők voltak a lakás lakói. A lecke azonba nemért véget. Szerda estétől szombat léiig tartózkodtak a lakásban Sz.-ék. Ekkor elindultak Budapestre a nagyobb bútordarabokért, s az egyik kisgyerekért, aki már régebben a pesti nagymamánál volt. Hétfőn rendjén megérkeztek a bútorral, de a háznál újabb j meglepetés várta őket: bezárt kapu. Irány: ismét a rendőrség, tanács. — Eredmény: semmi. A gépkocsi késő estig az utcán állt, végül a tanácsháza udvarán kötött ki. ] Itt vesztegelt másnap 12 óráig. Amikoris Sz. 805 forint ( fuvar- és álláspénzt fizetett, ki a TEFU sofőrnek. A bútor azóta is egy szük-k ség-raktárban van, Sz. családja pedig szerteszét a városban, majdhogy nem az utcán. Az elsős kisfiú könyv, táska és füzet nélkül megy iskolába, mert mindene a bezárt és megnémult kapu mögött van. Ez szűkszavúan a lecke vázlata. S hogy a kedves nagybácsi meddig nyújtja a feladványt, jó lenne tudni. Mindenesetre már eléggé feltűnt a városnak állhatatossága, vagy mondhatni úgy is,' kiállhatatlansága. Azt hinné ugyanis az ember, ha nagybácsi mivoltukat meg is tagadják néha, U. Sz. K. azonban ezen is túlment, majdhogy nem az embertelenségig. S ha már hozzá nem fordulhatunk. a hivatalos szerveket kérjük, kezeljék úgy Sz. M. ügyét, hogy családja minél előbb fedél alá. nyugodt otthonba jusson. A részletes eseményekre vissza kívánunk térni. Kéthly Anna sohasem képviselte a magyar nőket!“ Szükségesnek tartóié, hogy én is felemeljem szavam és tiltakozásomnak adjak kifejezést. Tiltakozom az ellen, hogy egy pár hazátlan, szökött személy öncélú véleménye alapján ítéljék meg a magyarországi helyzetet, eseményeket. Nem tudjuk, hány nőt. anyát, feleséget kérdeztek meg az „urak“, de ha kérdezték is, — nem olyant, aki a mi véleményünket közölte volna, mert a rendes, hazájukat szerető magyar asszonyok itthon maradtak; Kéthly Anna sohasem képviselte a magyar nőket! Tőle nem is várhattunk mást, — minthogy a tényeket saját érdeke és elképzelése szerint — elferdítse. Tiltakoznom kell az ellen a tarthatatlan módszer ellen, amely a Magyarországon a múlt év őszjén lezajlott ellenforradalmi eseményeket, az azokban való részvételéért felelős személyek elfogult vallomásai alapján igyekszik értékelni, s a nemzetközi közvéleményt ilyen módon igyekszik megtéveszteni. A leghatározotabban tiltakozom az ENSZ alapokmányában lefektetett alapelvek Ilyen megsértése ellen, s elítélem azt a törekvést, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetét kívánja felhasználni egyes hatalmaknak országunk belügyeibe való beavatkozására. Mi, szolnoki asszonyok békében és népi demokratikus társadalmi rendben akarunk élni. Németh Károlyné Szolnok; Vn. kér. Vörös Hadsereg útja 34. tanulmányai előtt is rendelkezett szakmai gyakorlattal. És ez a jó szakember 1000 forintot kap havonta, azt is az egyetemtől. A termelőszövetkezet tagjai nem érzik szükségességét, hogy levegyék agronómusuk válláról a megélhetés súlyos gondját. Hasonló a mezőgazdász helyzete az Uj Reménység és az Ady Termelőszövetkezetben. Mind a három agronómus öt évig tanult, csupán az egyetemen. Igyekeztek minél értékesebb tagjai lenni szocializmust építő társadalmunknak. És most itt állnak, havi 1900 forintos fizetéssel, nehéz anyagi gondokkal küszködve. így aztán érthető, ha mezőgazdasági szakembereink egy része nem szívesen vállal munkát termelőszövetkezetiben. Vannak pensze olyan termelőszövetkezeteink is, aliol megbecsülik a szakembert, kellőképpen értékelik a tudását. Például a Hunyadi Tszben Csatári Ferenc, a. Zöldmező Tsz-ben Adóm Károly,az Ezüstkalász Tsz-ben Nagy Vince agremómus közszeretetnek örvend. Megbecsülésük anyagi téren is kifejezésre jut: az elnök munkaegységének 80—90 százalékát kapják ás íev havi jövedelmük eléri az 1600—2000 forintot. A fentiekben érintett kérdéseket a közeljövőben értekezleten tárgyalják majd a tsz-ek elnökei és mezőgazdászai. Reméljük, nem lesz eredménytelen az értekezlet. Megértik majd mindegyik tsz-ben, hogv szaktudás nélkül nincs előrehaladás, nincs terméshozam emelkedés, nincs fejlett, korszerű állattenyésztés. A hiányos elméleti felkészültségű ember sötétben tapogatódzik, még akkor is. ha rendelkezik némi gyakorlattal. A gyakorlat megtaníthatott bennünket néhány holdas parcellán gazdálkodni. Ami azonban megfelelt — ha ugyan megfelelt — a kis parcellán, az nem felel meg az ezerholdas gazdaságban. Fejlődik az agrotechnika is, mégpedig rohamosan. A lei ezt nem veszi figyelembe, azt könyörtelenül eltapossa a fejlődés szekere Busi Vince Tollheqven » *TTTT»»rrrrrrT*»TT7T* Hot »öp&kíüHlt? TŰNŐDÉSEK K isvárosi eszpresszó, apró asztalokkal, ahol munkások, fiatal diákok, komoly, szemüveges tanárok, névtelen emberek igyekeznek a nyári vasárnap délután egyhangúságát elűzni... Az- eszpresszó meghitt homályában ült velem szemben, dekoratív szőkeségben. Barátnőjével beszélgetett. Hosszúkás elefántcsont uj;á'">l csöndesen babrált az asztal bakelit-lapján; Soványkáé középkorú hölgy. Fáradt, ráncos arcán szinte kiverődik az életuntság. Szürke, esővíz színére emlékeztető szem golyója mintha kemény csontok közül csillogna elő. Ruhája egyszerű, de azért a legújabb divatú. frissen vasalt, nincs rajta gyűrődés - mint azé. aki nem akar senkinek „tetszelegni”, külső formájára azonban. sokat ad: — Tudói, f>am, én robotolok — szólt unott hangon —, de ez nem érdekes, egyformái? vagyunk. .Olyan furcsán beszél, fagyos mosolylyal az ajka köinil. mintha az elet minden ' keservét őneki kellene elviselni. Szomszédai ügyet sem vetnek rá, cl vannak foglalva saját társaságuk öröméivel; Én egyedül ülök egy szimpla fekete mellett, nyugodtan ráfigyelhetnék. De nem, én ennél tovább megyek: .vissza a muitba. Zavartalanul cl tudom magamnak képzelni ezt a hölgyet: „köztiszteletnek” örvendő polgári asszony, egyszóval kutyabaja, Látóm páljnasarkpk kai kü.üly^ü 11500 íornl pénziutalnnt oszlóitok ki e Pusztakürti : Állami Gazdaságban * ; A Pusztakürti Állami Gaz{ daságban megjutalmazták szalonban, kétüléses pici kanapén, a város* azokat a dolgozókat, akik a „színe-java” hódolva ül a lábai előtt. Az-; gabonabetakarítás és cséplés tán látom, virágos terítékkel ellátott ét-í idején, vaiamint egyéb mezőtermekben, „barátai” társaságában; el-* ... , ., , végre szabad neki, senki sem tilthatja: gazdasági munkában a legmeg, hogy a férje pénzén ne — „grundol”-j jobbak voltak. „Élenjáró dolhasson . : i gozó” oklevelet kapott Makai Elképzelésemben nem tévedtem: Fül-! József tehenész brigádvezető heggyel hallom, mint barátnője élénkeb- : ^ Drávucz Anna munkacsa^-Sm. a ma! világban semmit j pa.tvezet6’ A.Sazdaság *** sem jelent az, hogy a te férjed főjegyző! nészete 29 állami gazdasag volt..: ! között a második helyet érte Hölgyünk bólintva teszi hozzá: | el; — Nem! Vannak helyettünk jobb ká-j „Kiváló dolgozó” jelvényt derek is. : ... , ! kapott ördögh Lajos fogatos Elgondolkozom. Mit siratnak ezek. • , f , ’ halkan, csöndesen, belső könnyek között?! munkacsapata, mert a hor- Azt a régit, ami már nem jöhet vissza, j dósban legtevékenyebb volt. Egy hazug, vétkes, szédelgő és egészségié-; Major Károly takarmányos len pózokkal teli világ melegágyát, mely-j és Orosz Ferenc juhász színben nem is utolsó helyet foglaltak el. • tén a ielkiismeretes munká- Elsiratják itt a „mai idők” eszpresszó-; m k ta a kiváió dobjában regi életmódjukat, mert többe nem; gondolhatnak arra, hogy „mi vagyunk az; leiveriyt. államhatalom gerince és legméltóbb kép-; Gortva Imre Zetor szerelőt viseleté”. „Vannak helyettünk jobb káde-j „kiváló műszaki dolgozó”, rek is” — mondják keserű tónusban. ! Koszma Mihály növényter- Igen, számukra nincs mentség. Kel-• melésii Fekete Pál állattolett a megújhódás „alulról”. Egészsé- j nyésztésl agronómust pedig gos változás volt: jottevo es hasznos. Jo-• , . „ , , . . zanabb « »Kiváló mezőgazdasági szak-Hát nem megható ez: önök azt csinál-! ember” Jelvénnyel tüntették jak, mint minden valamirevaló ember.! ki, s a jutáim ázatták között Végre dolgoznak! * 11 590 forintot osztott ki 'Arnfith A. József gazdaság veggt^íge, kül mondhatjuk például, hogy soha ennyi lakást nem építettek állami pénzen Szolnokon, mint a népi demokrácia évei alatt. De nyugodtan feltehetjük a kérdést, a lakók érzik-e az állam áldozatvállalásának súlyát, megbecsülik-e a házakat? Sok példát lehetne felsorolni arra, hogy nem. De most nem erről, hanem a város szépítéséről van sző. Hogy miért hoza.kodok elő akkor méais az új lakótömbökkel? — Azért, mert az új lakóházak környéke annyira, elhanyagolt., hogy a legkritikátlanab b embernek is szemet szúr. Szolnok legszebb helyén, a Tisza-park mellett l épített lakóházak t udvara elhanya- » gólt, tanyai szérű- i re emlékeztet. Va- i j,on tönkremenne- t nek a lakók, ha 1 egy-egy virágágy- ( gyal díszítenék? < Vagy azt várják, hogy — akárcsak l lakásproblémájuk megoldását — ezt i is az állam, illetve annak helyi meg- I bízottja, a tanács i végezze el? Higy- ' jék el, a városi tanács elnökének i fontosabb dolga ■ van ennél. A piactéri lakóházakról — tfkiní-. Manapság gyakan hallja az em- ; ier, hogy szebbé, isztábbá kellene enni Szolnokot. •Ibbgn ntindanylyian egyetértünk, '.kik magunkénak miijük ezt a vá■ost. A szándék valöravaltásában izonban már eltér- , iek a vélemények. Sajnos, a többség ilintézi az egész ügyet azzal, hogy ,a tanács dolga”, Nem mondom, a auácsnak is van ‘.seténként pótolni:alója. A teherpályaudvar melletti skolat például ’.sós időben lehetetlen tiszta cipővel megközelíteni. Pedig 6—8 méter hosszú átjáróval meg lehetne ezt ollani. Gyönyörű, új tornateremmel bővült a közelmúltban ez az iskola, summás összegbe került a tatarozása Is. Igazán nem került volna különösebb fáradtságba a hu’ladékanyagokból, téglatörmelékböl megépíttetni azt a kis átjárót. Persze, jobb későn, mint soha, most is hálásak lennének érte. No, de van más is, ami bántja az ember szemét, s még rosszindulatból sem lehet mondani, hogy a tanács hibája. Túlzás «eine, hogy azok s Jegfiatalabbak” — re szóljunk. Antal inkább a tüdőkórház melletti modern, összkom'ortos lakásokról. Szemre igen tetszetősök a Zagyvapart erdösávjával övezett, lapostetejű házak, csak az a baj, hogy ezek falát is felveri a gyom. Az épületek mellett nincs egyetlen szép fa, vagy bokor sem. A leleményes lakókat azonban ez nem zavarja, megtalálják ok számításukat anélkül is. Saját hasznukra és mások bosszantására ugyanis disznóólakat tákoltak össze, közvetlenül a Idliótólepek mellett. ' Most épül ott a közúti fofgalmat lebonyolító Zanyva-híd. Sok ember megfordul ott most is, s még több ezután. Mi lenne, ha azokat a disznóólakat el‘a hárítanák onnan, vagy legalábbis a többemeletes épületektől távolabb vinnék? Van tehát söpör* nivaló a városban, de elsősorban nekünk kell megfog* ni a söprű nyelét, nem pedig a ta* nácsnak, s tisztába tenni saját hái zunk táját Az önkritikus akók nevében: -. * w s i b é