Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-01 / 205. szám

Megkezdődött az üzem a Szolnoki Dohányfermentálóban Megyénk kincse Lépjenek fel erélyesen a huligánkodók ellen Négy éve adják változatlan mennyiségben az olajat a Szol­nok mellett létesített olajkutak; A fenti képen látható ha­talmas tartályokban tárolják az olajat, amíg a vasúti tar­tálykocsik megérkeznek.­Szót érdemel az alábbi tör­ténet azért Is, mert az utób­bi időkben igen elszaporod­tak a huligónkodások, utcai verekedések. Szinte naponta akad a rendőrségnek dolga olyan fiatalemberekkel* de idősebbekkel is, akik nem bírnak határtalan erejükkel, s úgyszólván belekötnek még az élő fába is. A legtöbb eset­ben a duhajkodás és vereke­dés, az ittasságból adódik; Ezerszer megírtuk már, ugyanannyiszor figyelmeztet­ték a kocsmai italmérőket, hogy részeg embereiket ne szolgáljanak ki, dehát a pénz, az mindenkinek kell, s az italmérők addig adják a szeszt a már részeg emberek­nek, amíg azok ellátják ven­ni; Az még a jobbik eset, ha az illető annyira berúg, hogy magával szemben is tehetet­lenné válik, ellenben annál veszélyesebb akkor, amikor magánkívüli ittas állapotban verekszik az utcán, vagy be­töri az ablakokat; Mindennek tetejében hoz­zájárul „a közbiztonság ja­vulásához“ az is, hogy a bí­róság még egyetlen egy eset­ben sem büntetett meg pél­dásan olyan garázdálkodó­­kat, akik az utcán haladókat megtámadták, megverték, vagy akik nyilvános helye­ken huligánkodtak. Említsünk mindjárt példát. Vasárnap este G. E. Szolnok, kertvárosi lakos udvarlójá­val, Sz. E.-vel a Halászcsár­dában szórakozott. Táncol­tak, beszélgettek éjfélig. Záróra után szépen hazafelé indultak; Mint ahogy fiatal párokhoz illik, karonfogva. A százlábú hídon észrevették, hogy néhány fiatalember jön utánuk gyorsuló léptekkel. Amikor a százlábú hidat el­hagyták, a fiatalemberek fu­tásnak eredtek, s mikor mel­léjük értek, se szó, se beszéd, minden további nélkül Szó-» koli Endrét hátba vágták, a lányt ellökték mellőle, s a magára maradt fiút ütni kezdték. Szokoli először kér­lelte őket, hogy ne bántsatok, hiszen nem ismerjük egymást; Majd mikor látta, hogy ez nem használ, futásnak eredt; Azonban ez nem vezetett cél­hoz, mert az egyik néhány lé­pég után elkapta és tovább ütötte; Ezek a huligánkodók pedig nem voltak mások, mint Lovas István, Purger István, Mészáros Antal, s még egy másik társuk; Úgy látszik, a három fiatal-* embernek ez szórakozást je­lentett, mert a segítségkérés­re és kiabálásra sem hagyták abba a verést; Közel hozzá­juk kertvárosiak haladtak hazafelé, akik segítségére akartak sietni a szerencsétlen fiúnak, de ezek megfenyeget­ték őket. Gebeni Erzsébet úgy akarta megakadályozni a ve­rekedést, hogy azt mondta a fiatalembereknek, hogy felje­lenti őket a rendőrségre. Erre Purger a lányt pofonvágta: Míg végül Zsoldos István kertvárosi lakos'sietett a baj­bajutottak segítségére, aki­vel aztán a két fiatal a rendőrségi feljelentést is meg­tette. Most a három huUgánkodót — miután Szokoli Endrét úgy összeverték, összerugdalták, hogy 8 napon túl gyógyul — a rendőrség letartóztatta, s ügyüket rövidesen átadják a bíróságnak, amelyet az gyorsí­tott eljárással tárgyak Remél­jük, sok-sok dolgozó nevében, akik fokozottabb közbizton­ságra vágynék, hogy ebben az esetben példát statuál az ítélethirdetésnél, mert meg­engedhetetlen, hogy a békés járókelőket minden előzetes összeszóLalkozás nélkül ilyen, garázda elemek megtámadják és így összverjék. •••*• ■*-•—! -■ :#i Cs. F, ! * FŰTÖTT ÚTTEST Angliában közzétették azo­kat a tapasztalatokat, ame­lyekre az elmúlt év telén tet­tek szert a villamosárammal fűtött Harmondsworthi úttes­tei kapcsolatban. Az útépíté­si Kutatási Intézet a kísérlet­hez jelentős beruházást esz­közölt: az aszfaltréteg alá dróthálót fektettek, amelybe áramot vezettek; Az eredmé­nyek nagyon biztatók, mert az út a legnagyobb hideg ide­jén is hó- és jégmentes volt, kifogástalan közlekedést biz­tosított és nem kellett ho­mokkal vagy salakkal felhin­teni. —* A kísérletek szerint négyzetméterenként 30—40 Volt villamosenergia szüksé­ges az úttest fűtéséhez. Még nő, érik a dohány kint a földeken, de a Szolnoki Do­hányfermentáló máir meg­kezdte működését. Igaz, még nem termel folyamatosan, — csak egy műszakkal, de amint a dohányszállítás szaporodik, úgy megindul a második, — majd október elején a har­madik műszak is.­A Szolnoki Dohányfermen­táló a legfiatalabb üzem Szol­nok megyében. Az elmúlt év nyarán épült, s az októberi ellenforradalmi események miatt tavaly ősszel nem tu­dott megindulni. Csak ké­sőbb, ez év január elején kezdte meg a begyűjtött do­hány fermentálását. így a tel­jes kapacitását még nem is ismerik. Remélhetőleg ebben az évben az üzem dolgozói megmutatják, hogy mire ké­pesek; Modern, tágas öltöző várja a dolgozókat. Mindenkinek külön zárható szekrénye lesz. A műszak végén pedig a port hideg- és melegvizű fürdők­ben moshatják le magukról. Szép, tiszta, higiénikus ebéd­lő, s üzemi konyha fogadja őket; Á Ceglédről Törtei felé vezető út mentén — nem messze a sorompótól — bal­oldalt gyárkémény füstölög, mégpedig vasgyár kéménye. Az avatatlan kissé furcsának találja ötéves tervünknek ezt az alkotását a Duna—Tisza­­közén, hol közd-távol nin­csen se vesére, se szén. S ez az üzmi mégsem haszontala­nul nőtt ki a munkáskezek nyomán az Alföld homokjá­ból. — Sokfélle munkát végez a mi kis gyárunk, — mondja Bartus igazgató elvtárs, — még exportra is dolgozunk! Mint tanácsvállalat, fő fel­adatunknak azt tekinjük, hogy kielégítsük a termelő­­szövetkeetek, az egyéni gaz­dák szükségleteit. A legtöbb gyárban már a megrendelés­feladás is elég bonyolult: sok irka-firkával, engedélye­zéssel. egyszóval .,bürokráciá­val1’ jár. Mifelénk egysze­rűbb nótát fújnak;:: Akinek valamely vasöntvényre van szüksége, legyen az tűzhely­­„plattni’’, fogaskerék, hajtó­kar, vagy bármi más ha-A dohányüzemben a leve­gő meglehetősen marós, csí­pős a sok nikotintól, ezért a dolgozók citromos teát, vagy tejet kapnak védőitalként. A legnehezebb munkát a kisze­dő nyílásnál dolgozó elszedő és taposó végzi. Ezek a mun­kások az elmúlt évben még 56 fokos forró gőzből szedték ki a dohányt. Ebben az évben egy újítással megkímélték őket a nehéz és fáradtságos munkától; —• öt-hat méter hosszú, különleges szállító­­szalagot készítettek erre a célra, s mikorra a dohány a szalagról a ,,szekrénybe*' hull, már teljesen le van hűlve. Jelenleg a fermentáló he­vesi fajta dohányt dolgoz fel. Ez a legfinomabb és legdrá­gább magyar dohány; Ennek 50 százalékát Németországba exportálják, a többiből pedig az ország összes dohánygyá­raiba szállítanak; Dicséretük­re legyen mondva, az elmúlt kampányban a mintegy 30 millió forint értékű eladott dohány után minőségi rekla­máció nem érkezett. sonló: behozza hozzánk a tö­rött géprészt, mi pedig elké­szítjük számára az újat. Akad persze olyan munka is, melynél ez nem olyan egy­szerű! Mikor magöntvényt kellene készíteni •— takaré­kossági szempontból — in­kább megjavítjuk a megja­­vítandót; Az udvaron álló hatalmas szőlőprésre mutat: — Ezt az egyik tsz hozta be. Kérték, hogy készítsünk új tálat alá; Egy-kettőre ki­derült, hogy a hegesztés is megfelel — tizedannyiért; Az egyszerűbb, új öntvé­nyek elkészítési díja — anyaggal együtt! — kb. 3 fo­rint kilogrammonként; De vájjon meddig kell rá várni? — Nem soká! — felel ki­mondani alig mert kérdé­sünkre az igazgató elvtárs. — A legtöbb esetben 3—4 nap alatt eleget teszünk a megrendelésnek.­Jól dolgozik ez a tanács­vállalat! Alkalomadtán Szol­nok megyéből te érdemes fal­­ikeresmi!:;; — b. = PUSZTATASKONY és Kis­köre között — különösen a terménybetakarítás idején — igen nagy a forgalom; A sze­kerek hosszú sorban álldo­gálnak a Tisza-parton, komp­­várás közben sok időt veszte­getnek tétlenül a gazdák. Nem csoda hát, hogy igen gyakran tekintgetnek az épü­lő híd felé, ahol — ahogy a környékbeliek a látottak alap­ján mondják — lassan, de de biztosan halad a munka. Nagy nehézségekkel kell megküzdeni a munkásoknak. A vasszerkezet mintegy 70 százaléka ugyanis régi, a há­ború alatt felrobbantott híd tartozéka, s újrafelhasználá­suk sok munkát igényel. A szakemberek azonban meg­birkóznak a nehézségekkel. A balparti rész szerkezete már a pilléren áll, s ha kisebb „simításokat” nem kellene végezni rajta, akár ki is ve­hetnék alóla az állványokat. A jobbparti részen még se­rény munka folyik. A több­­emeletes magasságban bű­vészmutatványnak is beillő mozdulatokkal igazítják hely­re a vastraverzeket. Előrelát­hatólag október elején ez a rész te pillérre kerül. A kö­zépső rész szerelését — idő­járástól, vízállástól függően — márciusban végziík. Terv szerint a jövő év augusztusá­ban lesznek kész teljesen a vasmunkákkal SZEPTEMBERBEN hozzá­kezdenek a földmunkákhoz is. A híd ugyanis — a régivel ellentétben — nemcsak vas­úti, hanem közúti forgalom lebonyolítására is alkalmas lesz. Az idevezető utat már kijelölték a mérnökök. Szep­temberben hozzákezdenek a földmunkákhoz. Nem lesz könnyű feladat, hiszen 60 000 köbméter földet kell megmoz­gatni. Mivel korszerű gépeket alkalmazunk, a tervek szerint a földmunkát az idén befeje­zik, s tavasszal hozzáláthat­nak a korszerű, 6 méter szé­les út burkolásához. 1958 ŐSZÉN aztán — dol­guk végeztével — Tokajba vándorolnak a szerelők, új híd építése vár rájuk; S más­fajta munka után néz a kompkezelő is, belátva, hogy ez a foglalkozás még a Tiszán sem jelent nyugdíjas állást. r- sitié — zászólások azt árulták el, hogy a dolgozók már hallot­tak a degressiv bérezésről, azonban nem a valóságnak megfelelően, mert mint mon­dották, az üzemben úgy be­szélnek róla, mintha csak egy ürügy volna a megadott bér­emelés elvételére Az előadásiból azonban leg­többen megértették az átlag­bér-ellenőrzés szükségessé­gét és helyesnek is tartják. A bevezetésével azonban fel­vetettek olyan hiányosságo­kat, amit a legrövidebb időn belül ki kell javítani. A MINISZTÉRIUM miért nem veszi figyelembe azt a jelentést, amelyet az üzem felküldött a terv helyes meg­szabását kérve — mondta Debreceni elvtárs —, hisz az eredményeik a harmadik ne­gyedben és a múlt évben szabálytalanul voltaik felkor­bácsolva, nem feleltek meg a valóságnak. — Szőke elvtárs mondta, hogy a környék ösz­­szes jó fővizsgás kocsijait behozták javításra a tervtel­­jesités érdekében. Ezeket osak be kellett festeni és beszá­mítani a terv-teljesítésbe. A korábbi vezetők manipulá­cióinak most mi isszuk meg a levét. A hónap végén terv­­teljesítésbe beszámított ko­csik még négy-öt nap múl­va is munkában voltait. A rohammunkát még most is nyögjük. Hogy teljesítsük a kisza­bást — mondta Vall elvtárs, — nekünk meg kellene még ebben a hónapban terv sze­rint csinálni több trófiás ko­csit, azonban még a mai na­pig be sem kerültek az üzembe; Az elhamarkodott rendele­teket ki lehet küszöbölni, ha a minisztériumban jól koo­perálnak. Csalk a szomszéd szobába kellene menni és nem fordulna elő az, hogy a belforgalmi kocsik, fővizsga­­idejének négy évre emelLéeé­vel az illetékesek a külföldre menőt siern bárcázzák javí­tásra. Ha az illetékesnek szóvá tesszük ezt a. minisz­tériumban, azt a választ ad­ják, hogy a műhelynek semmi köze ahhoz, hogy mit bárcá­­zunk le. így volt ez a gyü­mölcsrács szerelésnél is. — Anyagot nem terveztek, ko­csit nem adtak, de a határ­időre szerelje be a vállalat. Hiba, hogy a jövő évi kor­szerűsítési terv még mindig nincs ■ meg, mert a gyártást már fneg kellene kezdeni, hisz januárban már tervet kell teljesíteni. Nem akarunk úgy járni, minit a múlt év­ben. Májusban a fékszerelés­nél elrendelték a HKP sze­relését, amihez nem volt kor­mányszelep és Tsz váltó sem. A Telefongyár majd csak 1958-ban fogja ezt gyártani. Ezt sem tudták a miniszté­riumban, — mondta Mihályi elvtársi; AZ ANYAGHIÁNYT meg­értjük országos viszonylat­ban, de netn tudjuk megér­teni azt, ha vagonszámra tudják gyártani a 24-es ka­zánszegecset, miért nem tud­ják a szabvány-méretet gyár­tani, miért ezért nekünk va­gonszámra kell esztergályóz­ni és a hosszából levágni, ez szerintünk tervszerű szabo­tázs. A sízázas sasszeget.miért kell ledarabolnunk hatvanasra, mikor a hatvanas gyártása olcsóbb lenne? Ezek a hibák scf.c alkatrész és anyagnál fennállnak; Az anyagelosztás sem megy rendben, mert úgy látjuk, akik a tűz körül vannak, igencsak melegszenek — mondta Csák elvtárs. Ha ml a Landlerben összeszedjük azokat a csavarkapcsokat, amit ők már nem tesznek fel — pedig még használható — nekünk is van. Ez azt mu­tatja, hogy. ott nincs ilyen hiányi ' v Javasolják, hogy az átlag-; bér ellenőrzésnél vizsgálják meg az 5—6 ezer forintos fizetéseket ia és országosan hozzák egyenesbe a béreket; Munka szerint dotáljanak mindentót, hogy ne legyen olyan nagy hézag egyes fize­tések között; Mat kő elvtárs válaszában ismétel ten megmagyarázta az átlagbér ellenőrzésének szük­ségességét és bebizonyította, hogy a Járműjavítóban a kormány álltai engedélyezett 24 százalékos termeléssel az átlagbér 6.75 forint lehet és jelenleg 6.81 forint, ami ab­ból adódik, hogy január és februárban a vezetőség nem a rendelet értelmében haj­totta végre a bérek ráépíté­sét. A túllépésből származó 6 fillért — hangsúlyozta — nem a kormány veszi el, mert a 24 százalékot meg­hagyta, sőt nem is enged hozzányúlni, de a vállalat hi­bájából származó jogtalan túlfizetést rendezni keli; — Ha megnézik az elvtár­sak a jelenlegi órabórelosz­­tást, találnak olyan kirívó eseteket tömegével, amit már a hozzászólásokban is emlí­tettek, hogy egy éve szaba­dult fiatal segédnek 0.80— 1.20-szal te több az órabére, mint a 10—15 éves, kiváló, begyakorlott szakmunkásé; Elsősorban itt van a tenni­való és érthető, hogy a dol­gozók te jogosnak tartják az átlagbér ilyenirányú rende­zését. V EZ A KORMÁNYRENDELET mindien üzemre vonatkozik, s ha az üzemben mindenki egyformán megfogja a mun­kát, akkor nem lesz baj a terv teljesítésével és min­denki megelégedve tér haza a fizetőasztalitól isi - rm áh fii-BÉRCSÖKKENI ÉS, — vagy igazságos keresetek?- A JÁRMŰJAVÍTÓBAN csütörtökön délután a leg­főbb műszaki vezetők és ak­tívák beszélték meg az át­lagbér ellenőrzés és a telje­sítménybérezésről szóló két kormányrendelet gyakor­lati alkalmazásának feltéte­leit; A tájékoztatót Matkó József elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium VH. d. II. osztályának terv­­csoport-vezetője tartotta. A vállalatnál szeptember elsejével bevezetik az új bé­rezésit, s ennek során revi­deálják a törvényellenesen felszökött átlagbért. Azon­ban elsősorban nem bércsök­­kentéscől lesz szó, hanem a kormányrendelettel kapcso­latban az igazságos bérezés­ről és .a bél-feszültségek meg- Bzüntetéséről. — Ezt fontos, hogy széles körben ismerjék, mert a megvalósításához mindenekelőtt a dolgozók se­gítsége szükséges. Az álagbér ellenőrzés lé­nyege az, hogy a bérek és százalékok ne szökhessenek többé a „csillagos ég’’ felé. még altkor sem, ha a terme­lékenység látszólag növés­­szik. Az átlag-órabér és az ezért követelt munka az 1956. év harmadik negyedévi teljesítményéhez igazodik, il­letve változik, a munkás-pa­raszt kormány által engedé­lyezett béremeléssel. — Sok vállalat — így a Járműjaví­tó munkástanácsa sem a tör­vényes keretek között hajtot­ta végre a keresetrendezést és ezt hivatott kijavítani most az újrendszerű átlagbér-ellen­őrzés; A múlt bérezésének voltak pozitív és negatív oldalai. A teljesítménybér nem kis se­gítséget nyújtott — pL a Jár­műjavítónak — a darabszá­mos terv teljesítéséhez. Al­kalmazásánál azonban rájöt­tek arra, hogy nem minden munkafolyamatnál vált be. így helytelen volt erőltetni ott, ahol a minőség rovására ment a magas százalék, pl. üzemlakatosoknál, hegesz­tőknél, gépkezelőknél; Hibája volt az egyenes da­­rabbbémek és az ezt követő százalékhajszának, hogy a személyi bérek a normaren­­dezés .ellenére is évente 9— 10 százalékkal növekdetek, ugyanakkor a százalék mö­gött nem volt mindig telje­sítmény. Ezért az állam kénytelen volt, való, vagy burkolt áremelést végrehaj­tani, hogy az árualap és a béralap egyensúlyba kerül­jön. A pénz szaporodott, a reálbér nem nőtt. A hajsza miatt aránytalan­ságok te keletkeztek. így pl. a Járműjavító dolgozói, jó­val alacsonyabb bért kaptak, mint a másutt dolgozó azo­nos szakmák munkásai. — Iparágon belül te megvolt az egyenetlenség, amit a munka körülménye, nehézsége és több esetben a százalékok után igazított norma okozott. Ez volt az egyik oka an­nak, hogy a kormány az át­lagos 10 százalékos fizetés­­emelés helyett, országos vi­szonylatban a járműjavítók­nál 22 százalékos emelést en­gedélyezett. A szolnoki üzem­nél pedig kivételesen 24 szá­zalékkal hozták egyenesbe a bért. Ezt kellett volna az aránytalanságok, feszültsé­gek kiküszöbölésére fordíta­ni. Az igazságos bért legjob­ban a teljesítménybér köze­líti meg, helyesen alkalma­zott teljesítménynormával. Azonban az ellenforradalom demagógiájának felülve, a dolgozók sok helyen — itt a Járműjavítóban te — áttér­tek az időbérre, ami pedig nem segíti elő a termelést és nem is biztosítja azokat a lehetőségeket, amit a telje­sítmény utáni kereset. OLYAN NORMÁKAT kell alkalmazni az új bérezésnél, amelyek a munkakörülmé­nyekhez igazodnak és az át­lag képességű szakemberre vannak méretezve. Az átlagbér alapja a Jár­műjavítóban 6.75 forint, ami degresszíven emelkedhet 6.95 forintig. Például: ha valaki 105 százalékra teljesítette normáját, alapbérének nem 105, hanem csak 103 száza­léka illeti meg. Tehát a tel­jesítmény növekedésével nem arányosan, hanem degresz­­szíve emelkedik a bér. A pla­fon 120 százalék, ami után 109 százalék alapbér fizet­hető maximálisan. Ahol nem célravezető normához mérni a teljesítményt, ott személyi, illetve prémiumos időbért ál­lapítanak meg. A degresszív bérezés rész­leteit idejében tudatni kell a dolgozókkal Tudatni kell, hogy milyen, s mennyi mun­ka után jár a sírna alapfize­tést Az új bérezés megszigo­rítja a technológiai fegyel­met, javítani fogja a gyárt­mányok minőségét is. Elő­segíti a bérek egyenletes emelkedését, nem okoz az iparágakon belül aránytalan­ságot, s ami a legfontosabb, a reálbérek lassú, de egyen­letes emelkedését biztosítja. A bérelszámoló utáni hoz­. ................ «» » »> VASGYÁR a parasztokért A t Épül a , nem kell majd a kompra várni

Next

/
Thumbnails
Contents