Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-27 / 227. szám

WLÁQ PROLETÁRT AI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam. 221. szám. ARA: 50 FILLER. 1951. szeptember 21. péntek. Mezőtúron is készülődnek a néphadsereg napjára A mezőtúri honvédség Is megünnepli vasárnap a nép­hadsereg napját. A helyi ala­kulatok gazdag kultúr- és sportműsorral szórakoztatják ezen a napon a város lakosai közül érkező vendégeket. A katonai díszünnepélyt a laktanyában 9 órakor kezdik majd ezt követően zárt rend­ben a város főterére vonul­nak, ahol megkoszorúzzák a hősi emlékműveket. Az ün­nepélyre szovjet elvtársaka“ is meghívtak, s a vendégek­kel együtt közös ebéden vesz nek részt. A koradélutáni órádban ‘omabemutatót, majd később a városi pályán futballmér kőzést rendeznek. Ezt a gép állomás kultúrtermében este 7 órai kezdettel pompás kul-I •urműsor követi, amit közö-1 sen rendeznek a helyi KISZ ; szervezettel. A műsoron egy- • ‘el ven ás os jelenetek, szava- ; 'átok lesznek, ének- és zene- • kari számokkal tarkítva. A; • néphadsereg napja éjfél után S ■>gy óráig tartó táncestéllyel ; fejeződik be. — M. — '.*••••• MAs Fatusi jelentés 7 iszasasról % Szo'noVon iátszik az R-vá!oga!o1t! !Xem lesz széngondja a MÁV- nah az őszi forgalomban Gondoskodnak a várótermek megfelelő tíheserői es világításáról Sohligezer látoeatót várnak a kecskeméti Hírős Csapokra Néhány, nap múlva sor ke­rül a Duna—1 ,sza köze nagy eseményére, a kecskeméti Hí­rős Ncpck megnyitására. — Gazda» program várja nem­csak a megve, de az egész or­szág dolgozóit. Akár a Nagy­kun Napc kon r H'rös Napo­kon is nagyszabású tapaszta latcsere ígérkezik: Bács me­­r"re dDl"ozói b. mutatják, — hogy a mostoha viszonvok kö­­* homo'rt; 1' ‘okon is mi lyen eredményeket lehet eli­­érni hozzáértéssel, szorga­lommal, szívós munkával. Erről beszélt kedden a Kecskeméten rendezett sajtó­­fogadáson Dallos Ferenc, a megyei tanács vb. elnöke. El­mondta, hogy a megye szor­galmas parasztsága, amely virágzó mezőgazdasági kultú­rát teremtett egykor a sivó homokon, most szívós mun­kájával nagyrészt pótolta már a háború okozta súlyos pusztításokat is. A megyében ma újból több mint százezer holdon terem szőlő, ami ne­gyedrésze az ország egész szö­­őter "’etének. A gyümölcs­termelésben ugyan még nem Irték el a háború előtti szín­vonalat, de a termőeevség számára máris meghaladja a kétmilliót. Z^’-^égtermelés­­ben azon*- n már ielentósen túl is haladták a háború előt­ti színvonalat: harmincezer holdon termesztenek zöldség­félét. (Be is ett q ei em f ék Tin n ep s éq et rendeznek Qlqireqqhúzán Az őeszel nagyszabású Bes­senyei emlékünnepséget ren deznele Nyíregyházán a költ* születésének 210. évfordulóit alkalmából. Az ünnepsége» a szabolcsi írók és költők valamint a nyíregyházi zen­­iskola tanárainak közremű ködésévwí Bessenyei költe­ményeket. korabeli zenemű­veket, továbbá Jósa Jolán Bessenyeiről írt színdarabjá­ból részleteket adnak elő. A jubiieum alkalmából mlékbélyeget jelentetnek neg, amelynek bevételéből a lyíregvházi ész-ki temetőben h'szsírhelyet és méltó sírem­­éket állítanak a felvilágoso­dás magvarországi úttörőjé­nek. (MTI.) Éveken át félve tekintettek a vasutasok az őszi nagy csúcsforgalom és a téli idő­járás elé, mert a MÄV nem rendelkezett elegendő szén­tartalékkal. A meglevő szén is olyan volt, hogy a mozdo­nyokban nem tudtak elegen­dő gőzt előállítani. Az idén lényegesen más a helyzet. A MÁV már a nyáron gondos­kodott arról, hogy’ megfelelő mennyiségű széntartaléka le­gyen. Sokan aggódtak ugyan, hogy szeptemberben már nerr 'esz olyan nagyarányú • szén­­szállítás, mint az előző hóna pókban, s emiatt csökken a “artalékszén. Az aggodalmas­kodókra azonban- rácáfolt a valóság, mert mint a vasút vezetői táiékoztatásul elmon dották: jelenleg is ötven na­­oos a készlet, amiből nagy­mennyiségű kitűrő szovjet és lengyel szén. Ezek szerint te­hát minden remény megvár arra, hogy az őszi csúcsforga­lom idején nem lesz szén­gondja a MÁV-nak. • Nemcsak arról kell azon­ban gondoskodni, hogy a sze­mélyvonatok pontosan közle­kedjenek, s a teherárut mi­nél gyorsabban továbbítsák rendeltetési helyére, hanem a várótermek és szolgálati he­­yek fűtéséről is. Az a törek­vés, hogy mindenütt megfe­lelő fűtőberendezés legyen, szénről pedig már korábban gondoskodtak. Az őszi forgalom lebonyolí­­tása után az újabb feladatot a tél jelenti majd. Erre is alaposan fel kell készülnie a vasútnak. Az előkészületek már megkezdődtek, október­ben pedig a vasúti főosztály kollégiuma megvizsgálja, hogy az addig hozott intézke­déseket megfelelően hajtják-e végre az ország különböző te­rületén, továbbá részletesen megállapítják, milyen felada­tokat kell elvégezni a hófú­vások, a téli viharok okozta nehézségek elhárításáért. Mindazoknak, akik közvet­­'enül részt vesznek ennek le­bonyolításában, december el­sejéig vizsgán kell beszámol­tok felkészültségükről. Egyébként azt várja a MÁV -z érdekelt vállalatoktól, hogy kellő időben leszállítsák a különböző tömlőket, tömlőfe­­jeket, amelyek a téli felké­szülésnél elengedhetetlenek. ♦*> Üj, kőtermő búzafajta szaporítását kezdték meg A Kompdlü, Kísérleti Gaz­daságban nemesítették annak idején a Fleisehmann-búzát, arnely az alföldi területek és az északi, északkelet i hegy­vidék elterjedt kényérgábo­­nafajtája. A bőtermő, jól be­vált; búzafajta ellen újabban sok a kifogás: ha csapadé­kosabb az időjárás, vagy erő­sebben műtrágyáznak, köny­­nyen megdől és géppel nem aratható. A kísérleti gazda­ság szakemberei ezért a Kiese hm ann-búza előnyeit i' magán viselő, de annál jobb az időjárási viszontagságok­nak ellenáll óbb újabb búza­­faitával kísérleteznek. Ez a kompolti 169 számú búza rendkívül szárazság­tűrő, a kíséiiisiti adatok sze­rint gazdagabb termést ad, mint a Fleisehmann-, vagy a Bánkúti-búza, s ami a fő, bővebb műtrágyázás, vagy esős időjárás esetén seri dől meg. Szalmája szilárd, tehát a nagyüzemi gazdasá­gokban gépi aratásra kivá­lóan alkalmas. Az előnyös tulajdonságok­kal rendelkező búzgfajtasza porítását megkezdték. Most a törzsanyagot vetik ói s jövő­re a társgazdoságokkal együtt már annyi elit-vetőmagot nyernek, hogy 1959-ra az egész elit-vetőmag szükség­letet biztosíthatják. (MTI.) ilzembebelyezlék a Tiszapalkonyai Erőmű második óriáskazániát A Tiszapalkonyai Erőmű második óriáskazánjának sze­relése és üzempróbája határ­időre befejeződött. Szerdán hozzáfogtak a kazán felfűté­séhez és ezzel megkezdődött végleges üzembeállítása. A második kazán óránkint 125 tonna gőzt termel, és a már augusztusban üzembehelye­zett első kazánnal együtt tel­jes terheléssel képes működ­tetni az erőmű I. számú gép­egységét. Az I. számú gép­egység tehát most már teljes kapacitással, vagyis ötven megawattos terheléssel dol­gozik. A Tiszapalkonyai Erőmű az ország első erőműtelepe, ahol ilyen hatalmas gépegységeket építenek. Az ötven megawat­tos gépegység teljesítőképes­ségére jellemző, hogy egyma­ga képes lenne kielégíteni három olyan nagy város maximális villamosenergia szükségletét, mint Debrecen. A magyar és a cseh szere­lők vállvetve folytatják a munkát és máris megkezdték a következő gépegység és a kazánok szerelését. (MTI) Ui eljárással készítenek kapákat a Salgótarjáni Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár műszaki dolgozói a gyártási módszereik fejlesztésére új eljárást próbáltak ki a kézi­kapák készítésénél. Az év­tizedek óta szokásos ková­csolás helyett acéllemezből hidegen sajtolták a kapákat, pontosan olyan formára, mint a régiók. Ügyelték arra is, hogy a súlyban se legyen el­térés. A gyárban végzett vizsgálatok és az előzetes számítások szerint az új módszerrel nagyobb lesz a termelékenység, a felesleges ráhagyások elmaradásával az anyag tíz százalékát megta­karíthatják, az edzéssel pe­dig majdnem háromszoros lesz a kapa élettartama. A végLeges eredményt csak a jövő évben tudják meg, ami­kor az ország különböző ré­szeire kiadott huszonöt pró­bakapáról a Iegilletékeseb­­bek, a földműveseik mondják el véleményüket, tapasztala­taikat. (MTI.) Uj építkezések a mezőtúri Uj Élet Tsz-ben A mezőtúri Uj Élet Tsz­­ben szép eredménnyel folyik az építkezés. A tsz építőbri­gádja Boldog Mihály vezeté­sével ebben az évben épített egy 400 férőhelyes juh-ho­­dáíyt, egy 30 vagonce mag­tárat, két gondozólakást a tehenész, illetve a juhász ré­szére. A tsz központjában a a lakásokat és az istállókat még ezév folyamán saját erő­ből villamosítják, az áramot agregátor szolgáltatja majd. melyet felhasználnak daráló, •szecskavágó, sí lótöltő és cséplőgép hajtására is. TISZASZEINTD1REI TnRTF.NET. IGEN KÜLÖNÖS ESET foglalkoztatja a tiszaszentim­­rei Október 6 Termelőszövet­kezet tagásgát, de általában az egész község becsületes dolgozó parasztságát. Miről van szó? Nem kevesebbről, mint ar­ról, hogy egy kulákot, aki az ellenforradalom alatt nem­csak hangadó volt. hanem halállistát is szerkesztett és hatalomátvételről tárgyalt, aki elsőnek követelte vissza régi 80 hold földjét, a tisza­füredi járásbíróság annyira védelmébe vett. hogy a köz­ség becsületes parasztsága méltán háborodott fel miatta. Az eset így történt: Pár­tunk helyes politikája követ­keztében 1952-ben id. Falábú Sándor Tiszaszentimre, Ma­lom utcai kuláktól adótarto­zás fejében elhozták szeke­rét, és átadták az akkori Fe­hér Imre Termelőszövetke­zetnek. A tsz akkori vezető­sége — hogy, hogy nem, azt visszaadta a kuláknak. Ugy­­látszik azonban. — a Falábú jobbnak látta azt eladni, Má­­tyus Imre. ugyancsak tisza­­szentimrei, 3 holdas dolgozó parasztnak, 600.— forintért. Mindez 1952-ben történt. Má­­tyus Imre 5 évig nyugodtan használta a szekeret, hiszen megfizette a vételárat. Igen ám, de elérkezett 1956, októ­ber 23! A kulák úr is elér­kezettnek látta az időt. hogy „visszaüssön“’. — ahogy ezt abban az időben sűrűn han­goztatta. ROSSZUL SZÁMÍTOTT, mert a hatalomátvételből nem lett semmi! Az akasztás­ból sem. Bevált az ország első pálinkafőző alumínium üstje Az Egri Szeszipari Válla­lat üzemvezetőjének, Tóth Károlynak az év elején hasz­nos ötlete támadt. A vörös­rézüstök mellé — amelyeket külföldről kell importálni — egy alumínium főzőüstöt csi­náltatott. Több Szakember először idegenkedett az űjí­­ástól. mivel arra számítot­tak. hogy a fém elront'? majd a különféle gyümöl ősökből főzött pálinkái ízét. Ének az aggodalmak azonban a főzőüst üzembehelyezése után eloszlottak. A vegyvizs­gáló tok után kiderült, hogy a pálinka semmiléle mellák­­ízt nem kap az alumínium­tól, amely éppen olyan alkal­mas erre a célra, mint az egyébként igen drága vörös­réz. Az ország első aJumínjurr pálinkafőző üstjében jeje^r leg kifogástalan minőségű Szóval, az ellenforradalmat fegyveresen levertük. Falábú úr azonban gondolt egy na­gyot és merészet! Hiszen jó­fiúk ezek az „új kommunis­ták’“. Mégcsak felelősségre sem vonták eddig ténykedé­seiért. Eszébe jutott, hogy volt neki egy szekere. Hogy eladta? Hogy az árát is fel­vette? Ez Falábú urat nem zavarta. Visszakövetelte a szekeret Mátyus Imrétől, aki azt ter­mészetesen nem adta vissza. De úgy látszik, Imre bácsi ismerte a kulákot és mert nem akart bírósági ügyet — mert a kulák azzal fenyege­tőzött — felajánlotta azt a tiszaszentimrei Október 6 Termelőszövetkezetnek. Ez a tsz az októberi események során alakult, s éppen ennek az elnökét, Veres József elv­társat akarta Falábú Sándor a háza előtt lévő japán-akác­fára felakasztani. Veres elv­társ a szekeret a tsz részére elfogadta. FALABÜ DÜLT-FULT és szaladt a bírósághoz. É« mit ád a kulákok istene? Az első tárgyaláson nem született döntés. Ámde a szeptember 9-én Tiszaszentimrén megtar­tott újabb tárgyaláson olyan ítélet született, ami most, amikor e sorokat írom, ar­­,comba szökteti a vért. — Ugyanis Mátyus Imre három­holdas dolgozó parasztot meg­büntették 250 forintra m<*rt 4 pert ,,eIve«Mtti’'. A kulák meg röhög a "markába. Hogy-65ilvapálinkát főznek. (MTI).' hé röhögne, amikor a tárgya­lást tartó bíró a tárgyalás végén olyan kijelentést tett Mátyus Imrének: „szerezze vissza a szekeret a tsz-től. je­lentse fel a szövetkezetét, vagy annak elnökét“. Hát így az ítélet és így a bíró. El kell még mondani, hogy Falábú a tanyáját is visszaköveteli. — még megérjük, hogy vissza is kapja. Sőt adjunk neki vagy 80 hold földet is, hiszen azt is kéri. Sem e sorok írója, sem azok, akik az ügyet ismerik, nem jogi szakemberek, de azzal tisztában vannak, hogy a kulák októberben néhány hozzáhasomló barátjával vér­fürdőt készített elő és még csak meg sem kérdezték tőle, hogy vajon miért akarta fel­akasztani Veres Józsefet, e sorok íróját, a község akkori párttitkárát és azokat a be­csületes embereket, akik már akkor is minden fenyegetés ellenére is az új élet megte­remtésén fáradoztak. ÜGY GONDOLOM, a leír­takhoz nem keli kommentár. De tegyük hozzá, hogy mi nem'értünk egyet az ítélettel és az igazság jogán fellebbe­zünk! Fellebbezünk ahhoz a szervhez, ahol fölíétlen igaz­ságot kell szolgáltatni Má­tyus Imrének és annak a sok becsületes tsz-tagnak és egyé­ni dolgozó parasztunk, akik személyes sér*lemn«K VW2Ík az ilyen hasonló ítéletet Bíró \4*Ü6 s Hazafias Ntpfríftt titkára. tnszaszénUmr» l ✓ 1 .....­Töblinilij íeráfonn: értékű magyar árul rendellek a holland cégek A nemrégiben zárult ut­­rechti vásáron a Magyar Ke­reskedelmi Kamara informá­ciós irodát állított feL Az iro­da kereskedelmi igazgatója Töri Fedor, most- hazatérve, a következő tájékoztatást adta a vásár kereskedelmi ered­ményeiről: — 1949 óta most vettünk reszt először az utrechti vá­sáron, amely nagy látogatott­ságnak örvendett, annak el­lenére, hogy kizárólag áru­minta vásár, kereskedők be­szerzési piaca volt.' A vásár jellegénél fogva könnyűipari, kézműipari, finommechanikai készítményeket, lakberende­zési tárgyakat mutattak be vállalataink megbízottai. Többmillió devizaforint ér­tékű árut rendeltek tőlünk a hollandok és más külföldi cé­gek. Vásárolták kézműipari női cipőket, konfekciócikke­ket, méterárut és az ottani klímának legjobban megfele­lő PVC esőkabátokat, pamut­zoknikat. A műszaki cikkek közül új Orion rádióinknak volt sikerük, amelyek ver­senyképeseknek bizonyulnak az ottani világcég, a Philips gyártmányaival is. Kötöttünk üzleteket kefeáruk, fajátékok köztük sokezer játékzongora eladására. A látogatóközön­ség tetszését legjobban ötvös­áruink, a népművészeti ba­bák, a szőttesek, a herendi porcelánok nyerték el, ame­lyek il'ánt az üzleti érdeklő­dés is nagy volt. Az eszpresz­­szókávé csak most kezd el­terjedni Hollandiában és j mindig sokan vették körül a működés közben bemutatott eszpresszógépünket. Italkü­lönlegességeinket is bemutat­tuk és a hollandok, akik ed­dig inkább úgynevezett rö­viditalokat fogyasztottak, de már a bort is kezdik meg­kedvelni, méltányolni tudták a magyar bor minőségét. S/a­­áminkat viszont túlfűszeres nek tartották, s még jó. hogy a szegedi halpaprikást nerr ismerték meg. A holland kézműipari szö­vetség központja azzal az ajánlattal fordult hozzánk, hogy szervezzük meg a nép­­művészeti és az iparművészeti kiállítások cseréjét. A kiállí­tásokat kiskereskedői árusí­tással is összeköthetnénk. A javaslatot hasznosnak és meg­valósíthatónak tartjuk. Egyes holland cégek magyar filozó­fiai, tudományos és esztéti­kai kiadványok kiadói jogá­nak megvásárlásáról is ér­deklődtek. Nagyon kereset­tek Hollandiában is a magyar népi és cigányzene hangle­mezek, közkedveltségüket mi sem mutatja jobban, mint­hogy a hang’emezek 1957-es nagydíját, a Grand Prix-t is egy magyar népi zenei felvé­tel nyerte. A vásáron bemutatott kül­földi termékekből különösen kiemelkedett az új technikai megoldásokkal készült ház­tartási gépek egész sora, köz­tük a mosógépek, amelyekből a magyar vásárlóközönség ka­rácsony előtt többezret talál majd üzleteinkben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents