Tiszavidék, 1957. szeptember (11. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-03 / 206. szám

„Mennyit sr“ az agronómus a szövetkezetben? TALÁN FUECSÁLJA is az olvasó a címei, de mégsem változtatunk rajta; Némi mert még mindig több termelőszö­vetkezet válasza így hangzik a kérdésre: Semmit* '"vágy alig Valamit. 'S ha van égy agromómüsuk, csupán •fei«8- ieges tehertételnek teldötiií. Pedig nincs igazuk; Bizonyításul leírjuk pél­dául Sóspataki Istvánnak, " a 3ászjákóhalmí' Béke Tszr' el­nökének véleményét arról, „mennyit ©r” őnóki, ponto­sabban a tsz-nek' az agWttŐ- müs, Gayer József?' — Mezőgazdász nélkül nem megy a munka,' -nincs' hala­dás, — mondja. — Mindqii tsz-ei)iők' jneljlé' kall egy me­zőgazdász, '%'áíSnbén ftétn tud boldogulni, mint ahogy én sem tudnék. Gayer József nélkül. Továbbá; — Óriási szakismeretei, ta­­pasztaldtQt, sokoldalúságot kíván a mezőgazdaság',"s'azök nem i$ hiszúé, *hogy' rhénnyit, akik lebecsülik'a mezőgazdá­sági inunk'át. 'Érteni kell a növénytermeléstől az állgt­­tehyésztésíg; a munka meg­szervezésétől kezdve a? em­berekkel' való jó bánásmódig mindenhez egy jó gqrcmő­­musnak. (Természetesen, az elnöknek is). De nie mondja senjd. l)pgy s k beszédneik sok az alja. nézzük ' 'inkább a ‘Tényeket Hogyan dolgozik Gayer Jó­zsef, a jászjákóhalmj Béke Tsz aeronórmisa. hogyan telik el például egy napja? Pénteken, ahogy ott jár­tunk. reggel ptlkoi: kerékpár­ra ült (mint Í952 óta nündep nap),' s bekarikázott a tsz-be, atnilyép ''gy'orsan csak bírta 53 éves lába a pedálnyom ást Előre tudta, hová menjen először, hol „szorít1’ a munka másrészt azért is', méri a félJ adatokat már' előző ' riáp. munka 'közbéii. 'sziérnéry'eT)­­ként megbeszélte minden tág­gal'/ s az 'élnŐklmris. nézte, hogy halad az eszi árpa alá bpi'pnálás, továbbá az aprómag-rostálás, é píSna került sor az anyakocák „utódpótlátei ‘ teljesítményé­nek1’ vizitjére. (Van is itt mit látni, egy anyakocára 10 kismalac jut). Utána ellen­őrizte a repce alá a mpgá el­készítést, a ka.zajrakás befe­jezését. a kendea-iómbozók munkáját. De'hát a 'kacsáéi építkezéséről sem lehet sífe­­ledhieani. akárcsak á feoyács; műhelyről. Közben ellenőriz­ni kell a termonyhordást, s a következő szállításokat elő­készíteni. Ugyanakkor me­­nétkozben beszélik -meg a tsz dolgozóival a- másnapi píunkát is, hogy ezzel >8 Bank­kénjén az' állásidő. Mindezt pensze ag elpptokel közösen csinálják, s 'közben arra is jut idő, hö'gv a tagok kérdé­seiről, problémáiról tárgyal­janak. >5:5t£?.rrrTr,-* Oáydb József „Munkaórdeméremmel kitün­tetett tsz-agronómus. Egyébként csupán vázlatos felsorolása volt ez egy napi Munkának, s nem 'is a legne­hezebb niünkáidőben, fiiszén a' cSÖplést már befejezték Mégis, sokszor alig jut idő ebédehü, és általában este t'Ö—fí óra vám "TCTKOrra is­mét hazatér Gayer-József ag­­rphqmus De hát égy 11011 kát- tóh das gazdaságban nemcsak a napj müfiká elvégzése, ha­nem a tervszerű előrelátás is szükséges, s az ágrenómus hasznát ebben is a tények pdidihága bizonyítja. A szö­vetkezet' irodájának falár) lévő térképen l^ukj- megnéz­heti 3 kpzös gazdaság terv­rajzát a vetésioi-géróí riiég­­hozzá 8 évre előre. De' Van másik példa is. Ahogy a? egykori alapítótag. Sóspataki elv társ. az elnök mondja: bi­zony, a 128 tsz tagból senki­nek. neki spm jutott vchK eszébe 'az agronőmilSPU kí­vül,' hogy sonikórót, facéljáj fénymagot termeljenek, hi­szen ezeket" a' áövétíyékét nem is ismerték ezélőtt. Es most "ezek" íermelése'nebé’’ ezreseket hoz a ,.kónyháraf' Gaypr Jp^gf nerp hiába kapott „Kiváló állaítenyéSZ; tő” címet sem 1955-bén. Á jákóhalmi Békében. De térjünk vissza az agro­­nómúshoz. — A szövetkezet szempontjából ésszerű volt megyplogitaari azt a javasla­tát is, hogy az idén megszün­tetik az öt brigád vezetői ós két ' adminisztrátori állást, aminek haszna 120 ezer fo­rintot'jelent egy évben. Per­sze, az már vitatható, hogy heiyeé-é ez a munkamegosz­tási máshol is. tíé ennék’ a tsznék a szempon’’jabpl'á leg­helyesebb, az bizonyos. Gayer Józsefre az ellenfar­­radalqm idején 'is "nyugodtan számíthatott’^ |ge|á| & az ejnök. De nemcsak szánütot­ta’íí-' .jf % S főleg enniák tudható be: nerfj liögy feloszlás;’ Vagjién­­széthur'colás. de még „saját1’ mipjahlapszabaly sen? volt f jászjákóhalmi Békében az el­teuíoiTrsdóipiP fiatépára- Eród­­rnényes munkájának megbe­csülése ig megnyilvánult ek­kor személyi -tefeintélyén, jó yezetőkészségén túlmenően "a tagság részéről, ami p>ár a szakfífai feltételeken való túl­­növést is jedentá. S ezt az elismerést nemcsak a tagság, hanem a kormányunk ált ki 3 Gayer JÖ.zséf részére két héttel -ezeioft átnyújtott „Munka Érdemérem" is do­kumentálja. ..... ftllT FÜgZÜNK MÉG a fen­tiekhez? A tápá^telatot, Ta­nulságot úgy gondoljuk, köpe­nyű levonni.' A másik jász­­jákóha-lnii tsz — a'Kossuth —' már meg is tejte. Itt’ is tsz agronóixrust keresnek. A bökkenő azonban ott van hogy a jale-ntkéiok nem na­gyon tülekednek, föléig a fia­talok. Pedig rájuk is szükség van. Éppen ezért úgy' gon­doljuk, nagyon aktuális le­írni Gayer József Özönétét Js a fiatal mezőgazdásági szak­­embérefihez; jöjjenek ' ők Is tsz-ékbe, he i'agadjahák"'pd'a az írós-sztatokhoz! Saját ma­guk fejlődése, egész jövőjük, de elsősorban mézőgazdasá­­gunk fejlődése érdekében lei­­kérdés most ez. Sajnos, sok esetben anyagi problémák miaff Húzódoznák a fiatal ag­­rqnómusois, ezek megoldásá­ban viszont központilag vár­nának még több segítséget, útmutatást. Hiszen ez a 'se­gítség rövid időin' belül busá­san m>eg.hozpá gyümölcsét. Az üzenetet ezúton is továb­bítjuk. Bubor Gyula Útközben Hajnali koncert Szajolbari „Uajnalodik, p irkád az ég alja..." A szajoii dinnu?­­termelők kocsijai már Szol­nok felé nyekeregnek, hogy jó idejében, érjék a vasárnap reggeli piacot. Akik pedig ro­koni látogatásra szentelték est a napot, a nem éppen a falu közelében fekvő, állo­másra szaporázzák lépteiket. A lakodalomból hazaszállin­­gozóknak még mindig fülük­be zsong az éjjel hallost ze7 neszó, halluciriációként. Vagy falán tj’em is halluci­­náciőT Nem bk(>uy. Az éb­redő falu csendjébe, s a kat­­tagó teher,vo.uptok zakatoló csörömpölésébe hegedűhan­gok vegyülnek• az állomás váróterméből. Nem is az uta­zók. a várakozók szórakozta­tására, hanem inkább egy­más ébresztgetésére húzzák, akik húzzák a vonót. Dehái kik i$ szolgáltatják a sokat lan' hajnali szerena­­dot? Eurem kis" társaság, annyi bizonyos. Az ßlsp lá­tásra kitűnik: fiatalok vala­mennyien, s ezt pépicsak'téjjt­­alka.tuk, inegjflefiésifk árulja gl.. ezt bizonygatják a kahát­­haifáikákon ‘csillogó KI$Z és VIT jelvények is. Az is meg­látszik, hogy eléggé fáradtak törődöttek, néni sokat atud­hattak az éjjel. A legtöbb­jük elnyúlik a nádon, mások egymásra borulnak, vagy az asztalra hajtják 'fejüket. De azért a zene telkei ver belé jük. hamarosan a peronra sietnek a közelgő reggeli vo­nat elé. ’ — Valószínű, zenészvizsgá­ra utaznak — találgatjuk ti kipiiléMá utasok, ^ Megállapítom persze, nem túdjá son-kí, mis meg nem nlondják ők maguk. S ahogy ~ felfedik kilétüket, mindjárt elismerő, b?c4zgeto pßlant.qsqk Övezik mind a huszonnyolcukat. Minthogy a törökszentmiklósi 'kultúrott­hon huszonnyolc kulturmun­­kásár.ól van szó, akik tegnap ess vendégjátékukkal szóra­koztatták a sza.fóliákat. Azótg — hajnal] ü órq .óta — itt töltik pz éjszakát a vá­róteremben. Azok. akik mű­sorukat látták','már régen ki­aludták ekkorra magukat, jól kipihenten - ébrednek most, hogy szórakozási igényeinek megfelelően ■ használják ki a Vasárnapot. A törökszentmik­lósi fiatakrk vedig fáradtan érnek haza. De csak fárad­tan, törődötten nem, hiszen napirenden szerepel náluk'a falujárás. Kengyel. Kuncsor­ba, Tiszapüspöíci, Sza jól szín­padén nem ritkg ypndégék a törökszentmiklósi kuiturott­­hon műkedvelői S hogy miért csinálják­­miért áldozzák fel pilíenő idejüket akkor. ha mint például Szgjolban (s a mű­sorplakátok ' aznap jelenték meg — szombaton —a iái­kor este már játszottak is. nem a legjobban fogadták őket? Miért? Mert a kultúra ön­zetlen munkásai, a pirkadó magyar világosság sötétséget oszlató hajnali fényei ők Sza­­iolban, Kuncsorbán és Tö­­rökszenímiklósom egyaránt. S5 böTZ.ák ss* SzázegymiUio telefonállomás van a világon A? givSió statisztikai je­lentése szérint 1933' január 1-én hz 'egész világon' ÍO'l niíííig'’ távbeszélő '"gjlóipás működött. Az évi átlagos hö­­vekedéssel együtt ’ — éveple hatmillió — most az állomá­­sók száfua ratniégy UQ mif­­liá. A síátfgzfika kimutatja. ho-gy a legtöbb távbeszélő át- Tb-niás az" Égy esült AHa'niok­­ban van, ahol 100 laikusára 33.6 állomás jut. Utána kö­­vetikezik Svédország ÍÓ0 főre eső ' 2'9 áHomássaj, I SZOLNOK MEGYEI Svájc 24.3 állomással, Báni? 20 állomással,' "Anglia 13.4, Hollandia f0'3. Náhétcrszág 7.6. Franciaorszá$ 3-.2, majd Olaszország 4.4 állomással. A' IgBMl^cSífott ' betoéTéefjjy sek'számát íekintvé, az Egye­sült Államokban egy lakos évente 408 'beszélgetést foly­tat, Svedpípsiagbáh 3q3-pt, Dániában 270-ot, Svájcban 177-et, Hollandiában 100-at és Nyu gat - Né;n ctország ba n 0Q-M. •■■»»•»■■■aatliaaiiai,taniiaaaigalalllaal | {itnutiUfrdL&bak nmdü ia | »jiilKlfilliililKlilliiasMgiiiisiiaiEitgi S^PPTBIMBER 2—1-ig: szept, 2—t Dankp Pista szept. 2—1 Jelentéktelen emberek 16 évf. szept. 2—4 vörös kocsma 1« év fel. szept. 2—4 Nevetés 4 paradicsomban Nemzetközi élet híreiből Francia ^adikálispárti küldöttség utazik Moszkvába Párizs (MTI) Hétfőn a Francia Radikális Párt ki­lenctagú küldöttsége Párizs­ból Moszkvába utazik. — A francia pártpolitikusokat a szovjet kormány hívta meg. A radikálisok küldöttségét : Edouard Dal&dier, a párt el­nöke vezeti. A küldöttség mintegy fiz napot tölt a'Szóv­­jetünióban. ......... ' ' ' " Jackson szenátor a% interkontineniális rakéta-versenyről ni arról, hogy az Egyesült Államok végzett-e már sike­res kísérlet“! ilyen rakétá­val, de ki jelen tettg. ugin ké­telkedik abban, hogy a Szóy­­jetdhtő vatpbair' t^sikefesép próbába ftí ’az 'iutergőh'tiíiéh­­tális tákétáf A veszély tab­­ban látja,’ hogy a Szovjetunió esetlég Olyan 'gyorsad gyárt­hat ilyen rakétákat; bógy fa­­tíjnai bevetésre kész' rakétá­ja lesz előbb, mint Ameriitá-flli* 1 ***** ’ ***»■' ’’s: Washington (Reuter) Jackson’ szenátqr, a köng­­régsziig' §tomérő' bizottságá­nak’ a fegyyé'rekkél fógialúo­­zó '’albizottság elnöke egy'te­­ífXfiaffif jnfe'r^blff vásáfpgp akt mondotta, bogy az Egye­sült Államok és a 'Szóvjét­­unió fej-fej'ínellett h”álad"az i ntérkőn ti n en túlis baíliszti­­kus rakéta előállításáért fo­lyó versenjtoen. A szenátor íjem yolt hajlandó nyiiatkoz-Építkezés, gépesítés, növekvő termelés a Vietnami Bemek* ratikus Köztársaságban A Vietnami Pemókraiikuis Köztársaság doJgózói fegyre újabb sllserekét érnelv ei az ország újjáépítéséért és gaz­dasági talpraállításáért vívott harc baji. A vasútvonalakon már csaknem mindenütt hely­­reáLlitottálv a forgalmat, Új­jáépítették a műúthálóza’tot és teljes kapacitással dolgoz­nak irt ország 'legfontosabb gyárai és bán'j*áj. ' Ä régi gyárak’ Újjáépítésén és koiyzeírűsítőién kívül eg>*­­re újabb üzemekben indul meg a tond'íléÁ ’ Á phüthoi téglagyárban, a haiphoaigi halkopzervgyárban már több Üzemrészben kipróbálták a gépeket, más üzémrészelíben pedig gyors' ntouiben folyik a géR©k szepelésp. Á nam­­dingi textilgyárban 600 új automata szövőgépeit állítot­tak be & lienirég elhagyták a gyárat az első űnorh pup­­liir- szállítmányok. Ennek t textilüzemnek a termelés 1956-hoz viszonyítva csaknem 80 százalékkal ómeJkediett. Országszerte Tapásztailhatí a közszükségleti 'Cikkéke gyártó iparágak gyors fel lendülése. Az idén januárba) ésí februárban a textilipar (. rnijlió oiéter különböző tex tilanyagot biztosított a vá sárlóközönségnek. - Csupa Hadong tartományban töb­­mjnt ezer Új szövőgépet he btezlék üzranbe. Hét gyárba.; indult meg a kerékpárabroi cSok, illetve tömlők gyártás ■ é| a hazai ipar hamaross teljes mértékben 'biztositai tudja a rohamosan növékv kereáüetei TOLLHEGYEM krre, arra a szolnoki utcákon régi <•’ Abádszalók Cibakháza Fegyvernek dánoühícLa Jászaisótázentg^örgy szept. 2-Jászapáti JaszárokszálLás Jászberény Jászdózsa JiÁSzíepyszaru Jászkifiév Jászladáiiy Karcag Ksiicjefej Kku.iszál|íi‘ kuuhégyss Kunmadaras Kunszénimárion Mezőtúr Ufj/.sa-4 kék'sirály -4 Karneváli éjszaka Pipó 1 éjszakája Rét óceán titka' r Az élet háza Bakaruhában A pillanat embere Örök éjhizgka titkg qíjfiga Matróz Uku'Uh szerejjiw Két úr gzqlgájá1 Yéreg qt Tánc és szerelem Benaeráthi esst szept- 2r szept. 2—4 SZSPt. 2—4 gzept. 2—4 Szept. 2—8 szejat. 2—4 sze.pt. 2—4 szent. 2—3 szent, a—4 szept. 2—1 szept. 2—i szent. 2—4 szept. 2—4 ______ szapt. 2—1 . ___ Mezőtúr Szabadság szept. 2—4 Jelzőtijz Őrsöd szept. 2—4 Játék az életért Rákóczifalva szept. 2—1 Mexikót Szolnok Vörös GslU. szept. 2—1 ÍSfréiiyenklvüll lovag 16 évf. Szolnok Tisza szept. 2—4 Don Juan.................. ........ Szolnok Rert szept. 2—4 Elsőszámú közellenség 16 évf. Szolnok Szabadtéri szept. 2—4 visszaélés Szolnok Miüéneum szept. 2—4 Ha a világon mindenki ilyen volna szept. 2—4 Graciela szapt. 2—4 öd. D.ahwitz házassága szept. 2—4 Egy nap a bír6ságon'Í6 évf. szept. 2—4 Hetet egy csapásra szept. 2—4 Egy ember frakkban szept. 2—4 (gyilkosság a bénterutcéban szept, 2—4 Kuxnjahcév ügy Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszakürt Tprökszentmlklós Tsztjniklós Kert Turkev« *iiszás* Valaki — gki Xpég soha nem járt megyénlf központjában — csak úgy egyszerűen a szolno­ki Kossufh térre cseppent $ megállapította: csinos város ez a Szolnok. Moridott is ezzel valamit, mert az úgynevezett 'belső rész válóban, -'mé.yér'demli ezt á jelzőt. Tjsltek-múUak a napolt, a hetek, ismerősei aztán elué­­zették efré-árr.g,, $ csak árfiutt­­hámult. Tönkrementek illú­ziói. Ennyivel azért nem elé­­gydett meg, Kérdezősködni kezdett. — Miért van annyi kőtör­melék az utcákon?. — hang­zott az qlső kg.riíés, — Hja, barátunk, ezen most ne csodálkozz.' ' Nagyqvávúú Útépítés folyik ■njpide.nfW, népi látod? — 4 C.sgr.nok utcában, a piactér 7?>gl leit nem látok ilyen irányú tevékenyedet­­mégis egy nagy kőrakás dí: szíti az úttestét. S a kövek egy'tékze miért van ott szet­­dobálva? tt Miért is... kedves bará­­tuk? Ja. igen, Váíósziuüiap azon csücsülnek a kofák piac alkalmával. De ez népi is olyan nagy hiba, J.öí'.gre biz­tosan eÚio.rdják azokat a kö­veket <iz „élelmesebbe?:’’. — Meniüyk csak Uxyábjb — Sürgette isnißrösa'it idegen hq­­rtybífk. — Van rftég jff sok látnivaló, hátiam például egii gyönyörű kis teret, ott az ál­lami'áruházzal szemben. A gyümölcs elárusító bódé mö­gött egész szépen nő a dud­ád, s szaporodik ott is a kő­törmelék. Talán Szolnokon ez a parkírozás egyik formája? Sókat ront a város belter % létének szépségén, úgyanügy, mint a Tisza Antal úton köz­vetlen az Irodaház mögötti fél emeletes épifle* lehullott va­kolatával. betört, bepiszkoso­­dott ablakaival. B$ak sze­retném tudni, hogy ezt a vár ros szivében lévő épületet miért hanyagolják el ennyire. Talán nem. akarjál; miiiden épületről letépni vatot? Barátunkból gsak úgy száll tak, röpültek a kérdések kí­sérői (s egyben a város lakos­sága) felé. Kifogásolta-például, hogy u 7Q-es áruda előtt — a Beloiar nisz úton, közel az állomás­hoz, ahol nagy q közúti és c gyalogjáró forgalom- — üveg nélküli kirakat van, sőt a gyű mpicsládákat kirakják az lei elé, a járda szélére. Kifo­gásolta továbbá — ezen jót i * nevetett —, hogy az utcákí Szolnokon reggel, délelőtt, délután és cjje egyaránt söy­­rik. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkező érdekességet állapí­totta meg: mindig ott söpör ne.k, ahol legnagyobb a forge lom: reggel a piacok ítöpfipc kén, napközben pedig lehető­leg a főbb útvonalakon. S valóba'. igaza van. Mi is megfigyeltük, hogy. ß Tisza Antal úton az arra hivatott bácsik mindig akkor csapjál; a legnagyobb porfelhőt, ami kor. a háziasszonyok ballag­nak hazafelé a piacon bevásá­rolt árukkal. Az elmúlt héten szemtanúi voltunk a Beloian­nisz útg® két kisfáTív, s egy férfi futásának, akiket a hát­iul álló söprögetQ bácsi úgy szembe csapott az Alföld e jellegzetességével, hogy utána öt percig a szemüket töröl­hették. Idegen barátunk végül meg­jegyezte: egy csinos városnak nem csak az a jellegzetessége, hogy egu-két emeletes épüle­te tisztán, gondozottén ki­emelkedjen a többi közül, hogy az utcán mindenki gyor­­n járjon, hanem többek kö­zött a tisztaság is, ami Szol­nokról — sajnos — még min­dig hiányzik. rapi <9* t szövetkezett»an nagy gondo: fordít erre s minden eszköz megragad, hogy kialakuljor a belterjes áUattenyésztés. — Tudományos alapon hangolj; össze a takaimánytermelés az állattenyésztés követeimé nyeivel. És nem is lesz eb­ben á tsz-bén takatináhy­­hiány! 17 hat. holdról 1101 köbméter takarmányt takarí­tották be, — 130 köbmétei silót készít-emelk télire. Lu cérnájukból 80 hold rnagfo­­gásos és most nő rajta a. ötödik 'kaszálás. Hogy a fölt kövérségej tartani * tudják mindent megtesznek a trá-Skészlet* biztosításáig. 2 5]f péídául' psák‘ szeletüknek megfelélő' meny­­nyjségű ’száílmát" kapták mes taV&Ty, a" többit flraa{faf''S szénben. A lucernánál is e; volt g helyzet. Ebből is Iá hatjuk, az agro­­nóitíus mág’flv fő't'elad'aía: i takarékos "gazdálkodás, áip ésszerűséggel és a később még tjagvoldb 'jövedelemmé pifp§,uí.' i/r'jn'defiite? csíipár annyit, hogy Gayer' íózse Új'kalkulációja ’szerint töbt mint S0.0W forinttal keve­sebbe kerül a talajmurikál elvégzése az idén, a tavalyi­nál. A JÖ VEZETÉS, a szorgal­mas munka, az ésszerű, ‘ ta­karékos, szakszerű gazdálko­dás persze a tagság jövedel­mére js kihat. A várható jö­vedelemről azonban óvatosát nyila fko.z.pt;t az ^grqpprpus meglesz a tavalyi 32.50 forin­tod piunkgegységátlág, — mondotta, — De az a lény hogy eddig közel 200 ez® forint értékű munkaegység előleget kapott a tagság, arm enged következtetni, fipg;> több lesz ennél. Hiszen jt tenués Vblt ggbpnából (35( mázsát adtak él szabadon a; államnak), jó várható gyü­mölcsből, szőlőből, a kukori­cából, a cukorrépából, a jó­­szágállomány hozamáról nerc is beszélve. Vigh Imre eertésgondozó­­ngik például, aki együtt dol­gozott feleségével, eddjg 1031 munkaegysége van, gmi 31 ezer forintnál is nagyobb öez­­szeget jelent. Nem is csodá hogy júliusban 10.600 forin­tos motorkerékpárt vásárol1! Vigh Imre. — Aki dolgozik, megtalálja számítását a jász-

Next

/
Thumbnails
Contents