Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-19 / 195. szám

II. évfolyam, 195. szám.

Ara m> 'illet

1957. augusztus 19. hétfő.

VILÁG PROLETÁR]At EGYESÜLJETEKt

A SZOLNOK MEGYÉI Oft* TStZO **T SAG

cS

A MEGYE!

tANACS LAPJA

Éljen

alkotmányunk

évfordulója

f

Népünk történelme tele van a szaoadság-rt, a dolgozó ember jogaiért folytatott hős küzdelemmel. A függetlenségért vívott sza badságharcok — a hódító törökök es a Habsburg-ház ellen — azonban éppúgy sorozatosan elbuktak — vagy éppen azért bukt k el — mert az uralkodó oszt lyok évszázadokon keresztül véres kegyetlenséggel toro ták meg a jobbágyok, a formai ag .szabaddá1’ lett, de kisemm zett parasztok vagy a m mkasosztály emberi jogaiért, jobb életéért folytatott küzdelmét.

Az ezeréves alkotmány alapján, — amely a kizsákmányoló osztály korlátlan hatalmát, ugyanakkor a dolgozó ember kizsákmányolását, jogtalanságát szentesítette — folytották vérbe Dózsa György, Budai Nagy Antal paraszt-felkeléseit, az 1919-es dicsőséges Tanácsköztársaságot, az ipari munkások és az aratók sztrájkjait, a tiszántúli kubikosok kenyérért folytatott harcait.

1945 döntó fordulatot hozott az évszázadok óta tartó küzdelemben. A fasizmus felett diadalmaskodó szovjet csapatok hazánkat is felszabadították a fasiszta megszállás alól, s ezzel együtt szétzúzták a tókések és földesurak hatalmát. A felszabadulás megnyitotta népünk előtt a demokratikus fejlődés útját, s e lehetőség birtokában dolgozó népünk a demokratikus pártokba és szervezetekbe tömörülve a kommunista párt vezetésével éveken keresztül óriási harcot vívott a háborúsújtotta ország talpraállítása, a parasztság évszázados álma: a földreform megvalósítása, a gyárak és bankok birtokba vétele érdekében. — Ezeket az óriási — népünk további fejlődése szempontjából alapvető — eredményeket a régi burzsoá, — földesúri rendszer maradványai a születő rend ellen támadó fasiszták népellencs eleme]- elleni küzdelemben értük el, s e küzdelem során alakult ki az évtizedes harcokban megedződött munkásosztály, s a történelem során először joghoz és földhöz jutott dolgozó parasztság szövetsége.

1949 augusztus 20-án szüleletett meg a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, amelyet a történelem során először a dolgozó nép alkotott önmagának, s amelyet az alkotmány bevezető szavai rögzítenek a legszebben: „A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásával újjáépítette háborúban elpusztult országunkat. Évtizedes harcokban megedződött munkás osztályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztalataival gazdagodva, a Szovjetunióra támaszkodva népünk megkezd te a szocializmus alapjainak lerakását, s országunk a névi demokrácia útján halad előre a szocializmus felé. E küzdelem és orszánépítő munk.r már megvalósult eredményeit országunk gazdasági, és tár sadalmi szerkezetében vég hement alavvető vnl*nzások~ fejezi ki és a további fejlő dés út iát jelöli meg.”

Az alkotmány 2. paragra fusának 2. pontja megható rozza társadalmunk rendjé* amikor kimondja: „A Magva» Népköztársaságban minder hatalom a dolgozó népé. — A város és falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolhatják haialmukaU’1

Alkotmányunk ünnepén

Irta Czines,e La-os a me°\ei pártbizottság titkára

A z alkotmányra támasz kodva munúásosztá lyunk és a vele szövetséges dolgozó parasztság, az értelmiség legjobbjai a párt veze 'ésével további nagv eredmé nyékét értek el. Kitárulta az iskolák, egyetemek kapu a munkások, dolgozó paras? tok gyermekei előtt. Cokoza ♦osan gyűrtük le az elmara dottságot. s a kultúra a leg kisebb faluba is behatol népkönyvtárak nyílnak, vil lányt kapnak a falvak; a színház és a mozi hozzáfér hetővé válik mindenki szá mára. Az alkotmány megalkotása után egy évvel létrejöttek a tanácsok; egyrész mint a legszélesebb demokra ‘ikus tömegszervezetek, másrészt mint az államhatalorr helyi szerved. Néhány év alatt munkások, parasztok tízezre* foglalták el h “Ivüket a politikai-, társadalmi- és gazdasági élet. a fegyveres szervek különböző parancsnok* oosztjain.

Dolgozó népünk döntő többsége bizalommal viseltetette, párt és a kormány iránt, s erre támaszkodva óriási gaz dasági eredményeket értünk el. Megterem tettük a modem nehézipart! amely alapja a mezőgazdasági termelés fel "endítésének, szocialista átépítésének, nemzeti függetenségünk megvédésének, né nőnk jólétének. Hősi erófe szítések során egymás Utár születtek új nagyüzemek a kooár pusztaságokon; rövid ;dőn helül úi gvárak és lakó •el epek épültek az ipari! a “ '■lm arad t városokban. Pé1 dául Jászberényben rövr’ “gy-két év alatt két modem naevüzem épült; Szolnoko*'elépíilt a Tiszám enti Vegyiművek, a Cellulóze-gyár éc ‘öKh más üzem;

Gyors ütemben fejlődő nehéziparunk hatalmas segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak; több tízezer traktor, munkagép, nagymennyiségű műtrágya, — mind-mind a mezőgazdaság felemelkedését szolgálta. A parasztság legöntudatosabb része megértette megyénkben — különösen áll ez a Tiszántúlra —, hogy a mezőgazdaság tartós, töretlen felemelkedése csak a közös, a szocialista nagyüzemi társulás alapján lehetséges. — 1950-től kezdve százával alakulnak termelőszövetkezetek, amelyekben a parasztok, az állam nagyarányú segítségével urai — és nem szolgái — lettek a földnek: a gépek segítségével meghódítják az azelőtt szinte terméketlen -zíket; több tízezer holdon 'olvtatnak öntözéses gazdálkodást — se küzdelemben ■’lakul, formálódik a termelő-TÖvefkezeti oarasz+ság. mint a falu legön tudatosabb ré*-°ge.

ÍT hősi küzdelmekkel és ragyogó eredményekkel ‘eJített esztendők során követtünk el hibákat is. A gazdasági tervezésben többször ügyeimen kívül hagytuk népgazdaságunk teliesítő képes ♦égét. túlfeszítettük a tervezet és ez kedvezőtlenül halott népünk életszínvonalának fejődésére. A mezőgaz 1nság fejlesztése során töb>’°1ven megsértették az ön '-értesség elvét arrelv nem-<ak a terme1ős*zönmtkezei-í

mozgalom feie’s-n+ésére. de a

munkásosztály és a dolgozó -vn-raszts^e szövetségévé ]s

’-áros hatással volt. Józan. 'o'ans nénfink önérrpfét sér♦ ették a törvénvesség betartása terén mutatkozó visszás■ágok;

Mindezeket azoßban időbein felfedtük és 1956 őszén •comoly erőfeszítések történtek a hibák kijavítása, a további eredmények elérése ■rdekében.

Ekkor — 1956 október 23-án

— súlyos támadás érte a néphatalmat. Külső imperialista »rők. a hazai reakcióval szövetkezve ellenforradalmi támadást kíséreltek meg, amely átmeneti sikereiket aratott, miután már októbert megelőzően a belső árulás készí*ette elő ideológiailag-politikailag a fegyveres támadás* \ Nagy Imre—Losonczi-cso">ort és a köréje tömörül* árulók a „hibák elleni harc" -ímén társadalmunk alapvető -endiét, államhatalmunk legfontosabb pilléreit; a ptárt és a munkásosztály vezető sz.e"“oét támadták.

Az ellenforradalmat szervező imperialisták és a hazai reakció. bár számított Nagy Imrééik áruló tevékenységé nek hatására, továbbá arra hogy a dolgozók egy részénél ’avart bizonytalanságot okoztak az elkövetett hibák — mégsem mert nyílt ellenforradalmi ielszavakkal fellépni

— legalább is az első nanokban — hanem o*van iel szavakat hangoztatott, mint a ..nemzeHkommnn*znfUS”,vgsy a „semlegesség’1 kinyilatkoztatása. de egyben nyugati 'egftségkénés. stb. Minderre azért volt szükség. mert az °llenforradalom előkészítői iól b viták, hogy népünk többsége összeforrt a szocializmus eszméivel. Hibáival együtt büszkén va'hia masáénak a "övid idő alatt óriási eredményeket megteremtő népi demokráciát; és tudta, hogy a rvflt. a régi rendszer visszaállítását célzó ielsz.avak azonnal a széles tömegek ellenállását. az ellenforradalom elleni aktív fellépését Váltaná ki.

D "'szkék vagyunk arra

U hogy a muokások. dolgozó parasztok nagy többsé gét még ezek a hamis jelszavak sem tudták megtéveszteni, még akkor sem, ha ezeket egy magát kommunistának valló, de valójában az ellen-éggel cimboráié áruló mi niszterelnök, Nagy Imre szádból hallották. A munkás vsztály döntő többsége nem vett részt az ellenforradalmi1 ’se’ekményekben, a parasztság is folytatta időszerv munkáját, aminek következében ez évben is biztosítvr van népünk kenyere. A me—e szövetkezemnek többsé ge kiállta a próbát.

Az ellenforradalom derékhadát a régi .rendszer hívei földbirtokosok, volt tőkések katonatisztek, csendőrök, továbbá a börtönökből kiszaba iult több ezer közönséges bű *öző alkotta, s átmenetileg a maga érdekeinek megfelelően fel tudta használni a megté"esztett dolgozók, főleg a fia ‘a’ok egy részét is.

1/ üIonosén kijózanító volt volt még a megtéved1 iolgozókra Is, hogy az ellen'orradalmárok a legféktelerebb dühvei támadtak nem csak kommunistákra, de olyan becsületes hazafiakra, akiknek talán más „bűnük” nem ”olt. mint hogy resztvettek '945-ben a földreform végrehajtásában. Szolnok megyében az ellenforradalom nem "ontakozott ki olyan vére“ terrorral, mint Budapesten Ennek oka többek között a oarasztság józansága, továbbá ■■z. hogy a megalakult úgvne vezett ,,forradalmi tanácsok” bgmar kimutatták foguk fehérét, miután mindenütt a le'dtézlett főszolgabírók, nyila■ok, csendőrök kerültek az 51ére. De különösen kijózanító voü Mindszenty beszéde aki bár még nem teíjeser nyíltam, — de a dolgozó pa”as?tság számára mégis ért hetően — megmondta, hog>o’yam rendszert akar, amely - "a,gvbirtokra énül, a ré"! "öMbirtokos, gyáros, kizsákmórivóiö osztályok uralmá* "dztcsítja.

Az ellenforradalmat élőké sz.ítők igaz szándékát és célját az országban hemzsegő nyugati újságírók leplezetlenül megírták, és már október 31-én afölött ujjongtak — amint a bécsi Der Abend című lap megírta: „Mire lemegy a nap, könnyen lehet, hogy a Magyar Népköztársaság nem létezik már”.

Az ellenforradalom előkészítői elszámították magukat, a nyugati tudósítók pedig rossz jósnak bizonyultak. A Magyar Népköztársaság nem semmisült meg, miután november 4-én megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány és harcba hívta a néphatalomhoz leghűbb dolgozó tömegeket, és segítségei' hívta a Szovjetunió csapatait \ forradalmi munkás-paras.?' kormány, az újjászervezet1 Magyar Szocialista Munkás oárt vezetésével megvédtük a nép hatalmát, a 12 év ered vényeit. Rendkívüli, nehé'dőben, bonyolult politika* körülmények között óriási eredményeket értünk el. A ''ormány létrehozta a dolgozó nép ügyéhez hű munkásokból, parasztokból, kato nákból a karhatalmat, újjá szervezte a hadsereget és a rendőrséget, s az ellenfoiTada'om fegyveres leverése után teljesen helyreállította a rendet és a közbiztonságot. A Szovjetunió, Kína és a nép1 demokráciák segítségéve1 megállította az inflációt és megterem tete a békés építőmunka feltételeit, sőt az el’enforradalom 22 milliárdos "ára mellett 5 5 milliárd forintos bérrendezést hajtőt1 "égre hatalmas erőfeszítések 'örténtek az életszínvona' v^ése, a lakásépítés terén

A z ellenforradalom tárna dásából több tanulságot kell levonnia a pártnak, a kormánynak, a Népfrontnak. Az alkotmány megszületésének 8. évfordulóján minden ember vessen számot, hogyan állta meg helyét és mit tesz. hogy népünk mihamarább kiheverje a veszteségeket és gyors ^virágzásnak induljon gazadsági életünk, megszilárduljon dolgozó népünk politikai egysége.

A legfontosabb tanulság, hogy az ellenséggel, az ellenforradalmárokkal szemben nem szabad elnéző, szemethunyó politikát folytatni. Azoknak, akik azt mondják: ha az éli e níörrad aim á rok a1 felelősségre vonjuk, éleződik az osztályharc — azt válaszoljuk: ki kezdte, ki támadt» meg a munkás-paraszt hatalmat?! Büntetlenül hagyni a bűnösöket, a nép hatalma ellen támadókat — ez bűn a nép ellen. Az osztályharc éleződéséért ne mínVot. hanem r hazai és a külföldi ellenforra"simárokat tegvék felelőssé M ásik nagy tanulság: tovább kell erősíteni a munkás-paraszt szövetséget, a két alapvető osztály összefogását, a népfront-mozgalom keretében be kell kapcsoln* az aktív politikai munkába a pártonkívüli munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek százezreit A népfront-politika kialakítása ma különösen aktuális, amikor jóval kisebh a párt taglétszáma — és ez a helyes, egészséges — egyelő re kisi-bbek az ifjúsági szervezetek, a n ószövetség TTavanakkor ml nem mordba : ’link 'e arról, hogy » many-j Mrsadalöm s-éVs rétegének ni. a lakoncág kb. 4s s^éza’é "át kitevő parasztoknak ne '«gven egy szervem+t áll and ’ ’■'oUtikaj szervezetük. A ki“ marosok, értelmiségiek ne foglalkozzanak szervezetten ré á’landóan a (helyes) politika val. A népfront-mozgalom ki-- i 1% % av —

MEGNYÍLT a kiállítás

Sr>k meaőgáí^sági |jsg ép is bemutatásra kerül.

H é

get biztosított augusztus 20., az alkotmány ünnepe. Szerte az orszagoan száz és száz gyűlést szervezett a népfront es ezeken a párt és allami vezetők százezrek, parttagok es pártonkívüliek e^őtt magyarázzák a párt politikáját, a kormány célkitűzéseit. A népfront elsőrendű kötelessége: bekapcsolni a legszélesebb tömegeket az aktív politikai életbe azáltal, hogy rendszeresen megvitatja a párt és a kormány célkitűzéseit. Meghallgatja és összegyűjti a tömegek azzal kapcsolatos véleményét, s ezáltal a dolgozók legszélesebb nemzeti összefogása tud kialakulni, a szocialista építés érdekében.

Az elmúlt évek hibáiból tanulva, olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely biztosit ja országunk ipari fejlődését, a mezőgazdaság ’.ovábbi fejlesztését, ugyanakkoi a dolgozó tömegek számára kézzelfoghatóvá teszi, hogy a szocializmus a dolgozó tömegek számára egyre fokozódó jólétet jelent.

P azdasági életünkben vannak még nehézségek! Ezeket azonban a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletén, továbbá Kádár János elvtárs, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének par’amentj beszédében megjelölt úton dolgozó, népünk le fogja küzdeni. A legfontosabb, hogy megértsük: több terméket, magasabb életszínvonalat csak akkor tudunk biztosítani, ha többet termelünk és olcsóbban, ugyanakkor nemcsak gazdasági szerveink, de minden állampolgár éberen őrködik azon, hogy az állami és a közös vagyont senki büntetlenül ne lophassa, pazarolhassa. ,

További fejlődésünk, kitűzött politikai és gazdasági céljaink elérésének egyik fontos feltéted® a kölcsönös bizalom további erősítése. A forradalmi munkás-paraszt kormány parasztság iránti bizalmát igazolja, hogy a begyűjtési rendszer helyett a szabadfelvásárlás, a szerződéses termelés rendszerét fogja fenntartani, ugyanakkor dolgozó parasztságunk éppen e bizalomra válaszolva, megfelelő ütemben viszi felesleges gabonáját az állami és szövetkezeti felvásárlóhelyekre, biztosítva ezzel a munkásosztály, a városi lakosság zavartalan ellátását; A bizalom jele az a hatalmas érdeklődés, amely az augusztus_ 20-i kisújszállási nagygyűlés iránt megnyilvánul, ahol Kádár János elvtárs, a Magyar ^Szocialista Munkáspárt első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, és Dobi Istmn elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke fog találkozni sok tízezer dolgozó paraszttal,

jyj i Szolnok megyeiek külön büszkék vagyunk arra, hegy ez a találkozó megyénkben, a mezőgazdaság szocialista á1szrvezősib“n legelőbbre tartó Nagykunság szívében fog létrei^uoi. A kisújszállási nagygyű’és politikai jelentősege nemcsak a megye, de bizonyos fokig az ország határain is túlnő. — Bennünk és barátainkban megfogja erősíteni a hitet, hogv jó úton iárunk Ellenségeink p°dig, ha fogcsikorgatva is, de tudomásul kell ve~vA!r .<-v a mrtgytlr dntgoZÓ

"ép hű maradt „ *zo-ializmus ájéhez, Mzik a forradalmi munkái -V717T<izt kormányban, a —árt és a kormány vezetőiben.

Az augusztus 20-i kisújszállási nagygyűlés újabb friss lendületet fog adni politikai és gazdasági építő-