Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-09 / 186. szám

„Szeretjük a pártot, ezért óvjuk a hibáktól“ A cukorgyári kommunisták taggyűléséről Nehezen indult a hozzá­szólás. Kínos csend követte a beszámolót, s akárhogy is né­zelődött körül a taggyűlés el­nöke, Barta elvtárs, sehol sem talált felnyújtott kezet Pedig lehetett látni a kék overálba öltözött kommunis­ták arcán, lenne valami mon­danivalójuk, nyomja egy és más a szívüket, csak nem morik kimondani. Észrevette ezt Barta elv­társ is, s fel is szólalt nyom­ban: — Elvtársak! Az ellenfor­radalmi időket akarjátok is­mét? Ha nem mondjátok el észrevételeiteket, ha szeme' hunytok a hibák felett, ma­gatok segítitek ahhoz a párt vezetőit, hogy elszakadjanak a tömegektől, hogy ne tud­hassák, ml történik az embe­rek között, mit helyeselnek politikánkból és mit nem. Mi kommunisták felelősséggel tartozunk az ország vezeté­séért. Bátran szólhat min­denki, elmúlt az az időszak amikor a kommunisták fejé­re ütött a „nagybunkó”, ha szívük szerint szóltak. A lelkiismeret ily módon való ébresztgetése, s a bátorí­ts nem volt hiábavaló. Utá­na a késő esti órákig sorjá­ban álltak fel elvtársak, hogy elmondják, mit nem látnak tisztán, mi az, amiben nem tudnak megnyugodni. Felszínre kerültek téves nézetek is, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmen ni. Az egész taggyűlés vörö' fonalaként futott végig pél­dául a nagyarányú értelmi­­■égellenesség. Hogy miből adódik ez? A munkásosztály csalódott az ellenforradalom idején na­gyon sok értelmiségiben, akik '’Serben hagyták a munkás­osztályt, lepaktáltak az ellen­forradalommal. Sokan voltak ilyenek, az kétségkívüli, de általánosítani asért mégsem lehet. A becsületes, a hazája és a szocializmus ügyét hűen szol­gáló hazafinak, akár munkás akár értelmiségi, kijár a meg­becsülés. Ezt mutatja az évenkénti Kossuth-díj ado­mányozás is. Többen hangoztatták ugya­nis a Szolnoki Cukorgyár párttaggyűlésén, miért adott a kormány ebben az évben is Kcssuth-díjat, amikor szorult helyzetben van az ország, s még akkor is „saját pénzün­kön neveljük az ellenséget”. Jóllehet, jóakaratúlag ve­tették ezt fel a felszólaló elv­társak, de azt látniok kell nogy ezévben éppen azok kaptak Kossuth-díjat. akik az ellenforradalom idején is be­csülettel a munkásosztály ügye mellett álltak. Éppen ennek a hűségnek, a tudo­mány, a művészet terén ki­fejtett munkásságuknak elis­merésére adta ki ezévben is a oroletárdiktatúra, tehát a magyar munkásosztály az ér­telmiségieknek a Kossuth­­díjat. A másik kérdés a volt MPP, de jelenleg még nem MSZMP tagok ügye szerepelt a hozzászólásokban. Az volt a párttaggyűlés véleménye — a magam véleményét is csato­lom hozzá — a volt MDP-ta­­gok régen eldönthették már. hol a helyük. S úgy látszik el is döntötték, mert sokan nem léptek be az MSZMP-be Nekünk most elsősorban nem rájuk kell támaszkodni a pártépítésben, hanem azokra a becsületes, jószándékú em­­’ erekre, akik ugyan sohasem voltak MDP-tagok, de he­lyeslik politikánkat, egyetér­tenek velünk. Azzal, hogy no­szogatjuk az MDP-tagokat, is­mét nagyon sok karrieristává1 fertőzhetíitk meg pártunk tisztaságát. Sok-sok hibát őssintén feltártak a cukorgyári MSzMP tagok Az üzem életében példán még mindig tapasztalható a | merev, fejűiről jövő irányí­tás, amikor nem bíznak a cukorgyári vezetőkben. Ekla­táns bizonyítók erre a mag­tárépítés, amelyhez anélkül kezdtek, hogy véleményt kér­tek volna a pártszervezettől és a szakszervezettől. így aztán a magtár olyan helyen épül meg, hogy' háton kyl1 zsákolniok a munkásoknak olyan nehéz terepen, mely minden erejüket kiszívja. Ha az üzem dolgozóinak és ve­zetőinek véleményét is kiké­rik. jóformán kiiktathatták volna az emberi erőt igénylő munkákat; Ugyancsak a vezetők tö­megkapcsolatáról szólva bí­rálta a taggyűlés a városi oárt bizottság munkatársait. Egyrészt azért, mert a cu­korgyári MSzMP szervezet megalakulása óta mindössze kétszer voltak kint az elv­­társak. így nem ismerhetik a munkások és az üzem prob­lémáit. De ezt még csak meg is értik valahogy a cukor­gyáriak. nemcsak az ő alap­szervezetük van a városban s minden nap nem jutnának ki a városi pártbizotiságró1 hozzájuk. Azt azonban már nem — s ezt nem is lehet megérteni —, hogy több füg­getlenített pártvezető nem fo­gadja a munkások köszöné­sét, amikor az utcán talál­koznak velük; Sötétedett a gvár környé­kén, mire Herman elvtárs szavai befejezték a tagayű­­'ést. Utána még sokan foa­­fák' körül a párttitkár elv­társat. Nem jegyeztem mer annak a vézna termetű elv­társnak a nevét, aki azt mondta búcsúzóul: — Nehogy azt hlgyjék az élvtársak, hogy panasznapon voltak, hogy mi nagyon elé­gedetlenek vagyunk. Azért mondtunk el mindent ilyen őszintén, hogy tudja pártunk hová kell nyúlnia. Mi megfo­gadtuk október után, többé nem hallgatunk el semmit, mert úgy szeretjük a pártot, mint a saját gyermekünket, féltjük és őrizzük attól, hogy mégegyszer hibákat kö­vessen el. Borzák Lajos. 9z Egyesült flllamoV megsérti Szíria légiterét Damaszkusz (TASZSZ.) Az Ar Nasszr című lap közlése szerint Szíria külügyminisz­tériuma jegyzéket intézett az Egyesült Államok nagykövet­ségéhez: felhívja az amerikai hatóságok figyelmét arra, hogy az utóbbi időben ame­rikai repülőgépeik egyre gyakrabban megsértik Szíria 'égiterét. A jegyzék hangsúlyozza hogy ha ezek az esetek meg­ismétlődnek, a szíriai ható­ságok kénytelenek lesznek megfelelő intézkedéseket ten­ni a független Szíria légiteré­nek védelmére. ocoax»oc«xx3co3g»oocoyxoooocioooco30 Úi védőbevonat a rozsdásodás ellen Ki ne ismerné a Népsta­dion óriási eredményhirdető tábláit? A betűk és számok pontos méretét azonban már kevesebben ismerik. Egy-egy betű, vagy szám 60 centimé­ter magas és 40 centiméter széles. Az eredményhirdető acél­táblák hamar bepiszkosod­­tak, a keleti pályaudvar kö­zelsége miatt korommal is beszennyesedtek. s így erősen ki voltak téve a rozsdásodás­­nak, az idő előtti tönkreme­netelnek. A Népstadion igaz­gatósága megbízta az Általá­nos Géptervező Iroda Felü­letvédelmi Szaktanácsadó Szolgálatát egy új védőbevo­nat kidolgozására. A matt­­feketeszínű védőbevonat, — amelyet már ki is dolgoztak, az eddig ismert és országo­san használt bevonatokkal szemben jóval többszörös élettartamot biztosít. Szakemberek véleménye szerint az eddigi két éven­kénti rozsda elleni bevonás helyett a jövőben erre csu­pán tíz évenként lesz szük­ség. Reméljük ez az új bevonat másutt is alkalmazható lesz a rozsdásodás ellen. Hruscsov és Mikoján látogatása W. Pieck elnöknél Berlin (ADN). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kom» munista Pártja Központi Bizottságának első titkára és A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese szerdán délután G. M. Puskin nagykövet kísére­tében látogatást tett Wilhelm Piecknél, a Német Demokra­tikus Köztársaság elnökénél. A magas szovjet vendégeket Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára és Otto Grotewohl miniszter­­elnök kísérte el; A szovjet államférfiak rendkívül szívélyesen üdvö­zölték Wilhelm Pieck elnököt és baráti eszmecserét foly­tattak vele. (MTI) 1 < » Megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Partja és a Német Szoc alista Egységpárt küldöttsége között Berlin (TASZSZ.) Berlin­ben szerdán megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a Német Szocialista Egységpárt küldöttsége között. A tárgyalások a testvéri szolidaritás és a proletár nemzetköziség szegemében folytak le. Ugyancsak megkezdődtek a tárgyalások szerdán a Szov­jetunió és a Német Demok­ratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége között a berlini miniszterelnöki palo­tában. A tárgyalásokon általános véleménycserét folytattak a két felet érdeklő kérdések­ben. Ügy határozták, hogy megfelelő javaslatot készí­tenek. amit a következő tár­gyaláson megvizsgálnak. A tárgyalások a teljes megértés és testvéri szívé­lyesség szellemében folytak. (MTI.) Hiitfötdi HÍREK GYORFFY NägyKUJHSäQI KROJHtKÄ (9.) A disznónak mindig terített asztala volt a rét. Ta­vasszal az érés nádcsira, a vadmadarak millióinak to­jása, fiókája: nyáron a harmatkása, csirák, tekenős bé­kák, az elapadt vizek töméntelen hala, a férgek számta­lan faja; ősszel, télen a kotúba húzódott férgek, a nád, de főleg a gyékény lisztes gyökere, a téli álmot aluvó kisebb vadak mind-mind a disznó táplálékai voltak. Télen nemcsak hogy le nem soványodott, sőt inkább héjat lökött; A kocák évente többször is megrühettek és nyolc­­tizenkét malacot is vetettek. A nyáj a kotúból, zsom­­bokból hányt köralakú akolban tanyázott, vagy maga dúrt magának bányát; A hasas koca kiszakadt a nyáj­ból s valami gödröt keresett, ha pedig nem talált, bá­nyát dúrt. A bánya köré sást, gyékényt s egyéb gazt gözült, s abba fialt, néha akkor bökkenték rá a pász­torok, mikor a malac már hat hetes is volt. Ilyenkor a n eglcpett emse majd megölte azt, aki oda ment. A kanászok a gyékény böndőt még jobban szeret­ték, mint a gulyások, csikósok; könnyebben is jutottak hozzá, a nyájjal dúratták ki. A bográcsban mindig malachús Totyogott, mert a kanász csak az Istennek számolt a nyájról, attól meg nem nagyon félt. A tanács nem számoltatta, nem is le­hetett volna. így is örült a gazda, ha ősszel kivert egy rossz süldőt, s tavaszra az egy helyett hatot hajtott haza. Mit törődött avval a három-négy malaccal, amit a kon­dások megettek! A szilaj kondás viselete abban különbözött a többie­kétől, hogy lábaszárán, a bocskor fölött olyan tokot vi­selt, amit ma „gamásli”-nak nevez az úri nép. Erre azért volt szüksége, mert a disznón.váj nagyon szeretett a kolokányos fertőkben bányászni s enélkül a kolokány kihasogatta volna a lábaszárait. De tán elég is lesz már a szilaj pásztorok életéből! Mikor a hatvanas, hetvenes években a rétek vizeit kezdték leereszteni, megkondult a lélekharang a szilaj pásztorok és a szilaj nyájak felett. Az eke, a pásztorok örök ellensége a kiszáradhatatlarv-ak hitt lápokhoz mind közelebb tolakodott, s azokon a fenekeken, hol a százados aszály nem tudott úrrá lenni, az indzsellér keze, esze diadalmaskodott. A rét feladta utolsó menedékét, az eke meg eltemette még az emlékét is. A szilaj pásztorok pedig mint csőszök, kerülők mor­zsolták le bitanggá vált életüket a rájuk nézve holtig idegen kuli ül'világban. 4í' rí: A LÖZÉRHALMI ESET A Lőzér halma alatt agyonvertek egy törököt. A letiport fű a mellett tanúskodik, hogy a muzulmán nem egy könnyen adta oda életét. A hullától nem messze egy véres hajítófa feküdt, mely kétséget kizárólag bizonyítja, hogy a tettet valami pásztor vitte végher Megesett ez a közelmúltban is, hogy a szegény legé­nyek leszállították az utast a jó lováról és ha egy kicsit akaratoskodott, megagyabugyálták. Épp így volt ez ez­előtt kétszázötven esztendővel is. A töröknek is törők voltán kívül az volt a hibája, hogy valami jóféle arab ló fickándozott alatta. Gyanútlanul poroszkált Nádudvar felé, a szolnoki Izmail bég levelét vitte volna Debre­cenbe. A nemes város Ismét restánciába volt valami fizetnivalóval. Izmail tépte a szakákat, mert immár a második sürgető levelet kapta Budáról, hogy a harácsöt irgalom nélkül hajtsa be négy hét alatt, mert máskü­lönben olyasmit küldenek neki, amit nem fog meg­köszönni. Meg is indult, hogy személyesen szedje be a besze­­dendőket. Egy legényt pedig előre küldött egy levéiiel, melyben a „hitetlen kutyák”-nak megígéri, hogy százat veret mindegyik talpára, ha az adó együtt nem lesz a városházán, mire ő odaérkezik. Széllott pedig ez a levél a debreceni tanácsnak. De hát a végzet nem így akarta. A végzet ezúttal két karcagi juhászbojtár volt. Közrekapták hamarosan a legényt és midőn az. látta, hogy karikással szemben nem védekezhetik, sarkantyúba kapta lovát és el akart il­lanni. Vesztére belebódorgott az ingoványos rétbe. A pásztorok meg elébe kerültek, s a Lőzér halmánál meg­csípték. Szegény török egy darabig hadonászott handzsá­­rával. de egv hajítófa halántékon találta és holtan bu­kott le lováról; A legények hamarosan kikutatták a gúnyáját, aztán a ..szerzett” lovat szépen kivezetlek az útra. A magas tatár nyerget ledobták róla, jól megcsutakolták, aztán elvágtattak, mint aki legjobban végezte a dolgát. Karcagon cifra lakodalom van. A nemzetes tanácsot táncoltatják. Maga Izmail húzza a nótájukat. A nemes város akkor sem állott valami serény adózó hírében, mert külön levelet küldött ne :i a bég. A kun ember akkor is csak olyan volt. mint most. Nem hitte, hogy személyesen eljönne Izmail. Pedig hát úgy történt. Már Turgonyban felingerelték valami panasszal, aztáp meg eg'y nap alatt éviekéit át Karcagra a Karajánoson. Olyan volt, mint egy öntött ürge, mikor Karcagra betoppant kíséretével. (Folytatjuk.) Berlin (MTI.) A Kurír c. nyugatberlini lap jelentése szerint az Európában, külö­nösen pedig Nyugat-Német­­országban állomásozó ameri­kai csapatokat már e napok­tól kezdve az atomhadvise­lésnek megfelelően szervezik át, s szerelik fel a legkor­szerűbb tűzfegyverekkel. Ez az átszervezés a csapatok lét­számának csökkentésével, de tűzerejének növekedésével fog járni. A műveletet „Pen­­tomic’* fedőnév alatt hajtják végre. • Uj-Delhl. (Reuter). Az in­diai kormány rendeletet adott ki, amely megtilt és illegális­nak nyilvánít minden sztráj­kot a postai, valamint a lé­giforgalommal kapcsolatos szolgálatokban. A rendeiletet azért bocsátották ki, mert ezekben a szolgálatokban és más közhivatali ágakban mintegy ötszázezer közalkal mázott azzal fenyegetőzött, hogy csütörtökön éjfélkor sztrájkba lép. * Washington (MTI). Mint az AP beszámol róla, Eisenho­wer elnök szerdai sajtóérte­kezletén kijelentette, hogy nem tesz további lépéseket Wilson amerikai miniszter és Zsukov honvédelmi minisz­ter találkozásának létrehozá­sára. Elmondotta, hogy ami­kor egyik legutóbbi sajtóér­tekezletén azt kérdezték tőle: származnék-e valami jó eb­ből a találkozóból és ő erre azt felelte, hogy véleménye szerint ez hasznos dolog vol­na. akkor a kérdés is és a válasz is feltételes módban hangzott el. Egy kérdésre az elnök azt válaszolta, hogy amióta 1946- ban Berlinben együtt volt Zsukovval, nincs közvetlen kapcsolat közöttük, csupán egy alkalommal váltottak le­velet, amikor a szovjet nem­zetvédelmi miniszter megkö­szönte azt a nászajándékot, amelyet Eisenhower és fele­sége küldtek Zsukov leányá­nak. A leszerelésről szólva Eisen­hower azt hangoztatta: a leg­teljesebb mértékben reméli, hogy a légi és szárazföldi felügyelet tervei az első lé­pést jelentik a leszerelés felé. Ha a világ — mondotta az elnök — megszabadul a pusztító megleoetésszerű tá­madás nagy félelmétől, ak­kor ezt majdnem automati­kusan, lépés-ről-léDésre fogja követni a' leszerelés. Az elnök rámutatott, hogv míg a javaslat nem foglalja magában a Egyesült Államok valamennyi külföldi támasz­pontját, addig igen sok tá­maszpont létezik a Kommu­nista Kínában is. amelyeket leszerelésnek ez az első sza­kasza szintén nem foglal magában.- „A kommunista kínai támaszpontok — mon­dotta az elnök — döntő fon­tosságúak a lereazelésj egyez­mény első lépésének megva­lósítása szempontjából. Első­sorban az szükséges, hogy az emberek megszokják az együttműködést és kiépítsék a kölcsönös bizalmat.’1 Eisenhower ezután ismer­tette, hogy milyen javaslato­kat tett Dulles Londonban a légi ellenőrzésre, * Brioni (MTI.) Ho Si Minh köztársasági elnök és kísére­tének tagjai szerdán eszme­cserét folytattak Briomiban a jugoszláv államférfiakkal kü­lönböző politikai kérdések­ről; A két ország képviselői kö­zötti baráti megbeszélések később a brioni szigetcsoport Vanga nevű sigetén folyta­tódtak. Tito elnök személye­sen vitte át vendégét motor­csónakon Vanga szigetére. A két ország képviselőinek baráti eszmecseréje az ebéd közben is folytatódott. Az ebédet Tito elnök és felesége adta Vanga szigetén a viet­nami vendégek tiszteletére. A Tanjug kiemeli, hogy ez a találkozó újból igazolta a két ország népei között fenn­álló barátságot, annál is in­kább, mert a szocializmus építésének közös céljai fűzik őket egymáshoz; ■» Tokio (MTI.) — Mint a TASZSZ Jelenti, az atom­fegyver eltiltása érdekében összehívott nemzetközi érte­kezlet szerdán tartotta máso­dik előkészítő ülését; Ezen újabb küldöttek fej­tették ki véleményüket a na­pirenden szereplő kérdések­ről és az értekezlet feladatai­ról. Glubb va*a vezeti Ománban az angol csapatokat Kairó (TASZSZ). Mint az Ai Ahram című lap közli. Glubb pasa vezeti az Oman elleni agresszióban résztvevő angol csapatokat. Mint ismeretes, Glubb pasa Jordániában az arab légió csapatainak parancsnoka volt. de a iordániai hazafias erők elűzték onnan. * Ho Si Minit vacsorát adott l’iio elnök tiszteletéit: Brioni (Tanjug). Ho Si Minh vietnami köztársasági elnök szerdán a „Brionia” villában vacsorát adott Joszip Broz Tito elnök és felesége tiszte­letére. A vacsorán a vietnami köztársasági elnök kíséreté­ben lévő magasrangű funk­cionáriusokon kívül jelen volt Edvard Kardelj, Alekszandar Rankovics és Rcdoljub Csola­­kovics, a szövetségi végre­hajtó tanács alelnökei felesé­gükkel; Az igen szívélyes hangulatú vacsorán. Tito elnök és Ho Si Minh elnök pohárköszöntöt mondott. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents