Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-08 / 185. szám

OLASZ OPERAFILM J AIDA Évekkel ezelőtt ikitűnő be­let született meg az olas.' filmvilágban: filmre veszik a közismert és kedvelt operá­kat, hogy minél szélesebb tö­megek ismerjék meg Verdi, című filmtől. Az olasz zene­szerzők közül a legforradal­mibb Verdi volt. Szinte min­den egyes művének témája, a nagy mester örök monda­nivalóját hordozta magában: Puccini, Rossini, Donizetti, Mascagni, Leoncavallo hall­hatatlan műveit, nagyszerű operáit. A kezdeményezésit sok ország követte, elsősor­ban a Szovjetunió, ahol a nemzeti operákat egyik nap­ról a másikra, művészi kivi­telezésben szintén megfilme­sítették. Még élénken cl em­lékezetünkben Musszorgszkij „Boris Godunov”-ja, vagy Borogyin „Igor herceg” és Csajkovszkij „Anyegin’ című alkotása. De mi, magyarok sem maradtunk el, s ha nem­zeti operáinkból nem is vit­tünk filmre egy egészet, az „Erkel” című életrajz-film tartalmas ízelítőt adott a magyar opera szépségéből: Az olasz opera filmek Verdi életének művészi visszaadá­sával kezdték meg siker­­kőrútjukat. Rövid időközön­ként sor került Mascagni és Puccini életének megfilmesí­tésére is. amelyek nem sok­kal maradtak el a „Verdi” küzdelem az elnyomó túl­ereje ellen. A „Verdi” című film után sorban következtek a opera nagymesterének kiemelkedő alkotásai: a Rigoletto, Truba­dúr és az elmúlt időszakban a Traviata. Most ismét újabb alkotással gazdagodott ez a sorozat. Clemente Fraccassi elmélyült, nagyszerű rende­zésében megszületett az „Aida” filmváltozata is. Verdi az Aida című operát Izrnail egyiptomi alkirály ké­résére alkotta, amelyet a Szu­­ezi-csatoma megnyitása al­kalmából rendezett fényes ünnepségekén mutatttak be először. Az opera hatalmas sikert aratott, melynek fé­nye azóta sem halványult el. Az 1871 december 21-én el­hangzott bemutató után nem egészen négy évvel, 1875 áp­rilis 10-én a Magyar Nemzeti Színház is műsorára tűzte Aidát, az Operaház 1885 áp­rilis 12-én mutatta be. Az Aidával Verdi a monu­mentális olasz nagyoperát te­remtette meg. Témája: a le­vert etiópok szabadságharca elevenedik meg a fáraó ha­talma ellen. Az egyiptomi környezet azonban inkább kerete, háttere, mint lénye­ges alkotórésze Verdi művé­nek. A legyőzött, rabláncra tűzött, de a szabadság gon­dolatától soha el nem tánto­­rodó etiópokban a maga né­pét és e nép hősi századát elevenítette meg: a szabad­ságharc operáját írta meg A dalmű örök emléket állít azoknak, akik szerelmüket boldogságukat, életüket ál­dozták népükért. A »film címszerepét a gyö­nyörű Sophia Loren alakítja. A sötétre festett bőr, az eg­zotikus egyiptomi köntösök még jobban kiemelik szu­­borszerű szépségét. De nem­csak ez az, ami magával ra­gadja a nézőt, hanem élettel telített játéka elhiteti min­denkivel, hogy szeret, szenved és önfeláldozóan hal meg a film vásznán. A nagy szí­nésznő játéka teljes összhang­ban van a zenével, kifejezi annak mondanivalóját. — Ugyancsak jó alakítást nyújt a film többi főszereplője is, Radamesz szerepében Lu­ciano Della Marra, Amnerisz alakításában pedig Lots Max­well. Emeli a film értékét, hogy amíg az egyes szere­peket kitűnő színészek játsz­­szák, az operát is a legjobb olasz operaénekesek tolmá­csolják. Többek között Re­nata Tebaldi, Ebe Slignani, Ciovanna Russe, Gino BechU A rendezés nagyszerű, az egyes tájfelvételek színpom­pásak. Az opera zenéjéről nem kell külön szólni, hiszen Verdi muzsikája mindig ma­gáért beszélt. Az Aida című film bemutatója ismét nagy élményt jelent és művészi él­vezetet ad mindazoknak, akik szeretik a filmet, szeretik az operát: H. Z. Gyors válasz egy mérges levélre „O.-vári” aláírással szer­kesztőségünk mérgeshangú levelet kapott, amelyben az írója a MOKÉP-re, azaz a szolnoki Kert-mozi előadásai­ra panaszkodik. A levél írója — mint levelében kifejtette — sokat bosszankodott azon, hogy a Kert-moziban két elő­adást rendeznek és ez a mi­nőség rovására megy. A le­vélírónak nem tetszik az sem, kogv nincsen híradó az egyes előadások előtt és korainak tartja a fél 9-es kezdést. Részben indokoltnak tart­juk az észrevételt. Valóban, a vetítések minősége nem olyan, mint amilyennek kel­lene lenni. A gépváltások rosszul időzítettek; vagy már jóval az egyik tekercs lejár­ta előtt indítják a másik gé­pet, vagy késnek és megsza­kad a film folyamatossága Az előadások alatt visszatet­­szqek a gépház dolgozóinak vitái, valamint az a zaj, ame­­» ■ " ■ Lyet az orsó zörgése okoz a fil­mek visszatekerése alkalmá­val Azzal azonban már nem érthetünk egyet, hogy sok a napi két előadás. A Moziüze mi Vállalat a dolgozók kéré­sére szaporította a vetítések számát, mivel jelen pillanat­ban tatarozzák a Vörös Csil­lag mozit és lehetővé akar­ják termi, hogy minél többen nézenek meg egy-egy filmet. A fél 9-es kezdés után kb. 10 percig nem olyan éles a film mint teljes sötétben, de azért elég jól lehet látni. (Erről meggyőződtünk.) Híradót pe­dig azért nem vetítenek, mert a nem színes ülanek az előbb említett -ilágításban valóban élvezhetett enek; A MOKÉP jóindulattól ve­zérelve, teljesítve sokak kéré sét, vezette be a napi kétszeri vetítést és ezzel egyet lehet érteni, csak azon kell segíte­ni, hogy a vetítés igényeseb­ben történjék, mint eddig. Augusztus 17-re készülnek az igazságügyi fiatalok Alig két hónapja alakult meg az igazságügyiek KISZ szervezete, a megyei ügyész­ség és a megyei bíróság ifjú dolgozóiból. Húszán vannak mindössze, így hát nagy lehe­tőségeik nincsenek arra, bőgj minden ifjúsági munkábar élen járjanak. Amit tudnak azért megtesznek. Most pél­dául augusztus 17-re készül­nek. Ifjúsági estét rendeznek ugyanis 17-én. A megyei bíróságra ez al­kalommal meghívjak a város több KISZ szervezetét, hogy megismerked ienek velük. Ott lesznek a Járműjavító mun­kásfiataljai, a Megyei Tanács KISZ szervezetének tagjai, de meghívás nélkül Is szívesen látnak minden szolnoki fia­talt; Az est keretében kultúr­műsorral szórakoztatják a vendégeket. Színjátszó cso­portjuk bemutatja a „Buk­fenc” című zenés bohózatot melynek témája válóperi tár­gyalás. Úgy gondolták az igazságügyi fiatalok, ez a té­ma legjobban kifejezi KISZ fiataljaik munkakörét. Közlemény A Megyei Vöröskereszt Segé­lyezési Bizottsága értesíti a la­kosságot, hogy a Nemzeközi Vö­röskereszt által juttatott adomá­nyok szétosztása befejeződött. Kérjük a lakosságot, hogy kérel­meket ezentúl ne küldjenek hoz­zánk, mert sem azokat, sem az eddig ki nem- elégített kérelme­ket nem tudjuk teljesíteni. A Megyei vöröskereszt Segélyezési Bizottsága Ha nem hiszi, járjon utána Egy ausztráliai bennszü­lött törzs most látott elő­ször fehér embert Egy angol kutató-expedíció Közép-Ausztrália sivatagos vidékén eddig Ismeretlen bennszülött törzsre bukkant, amely ezúttal látott először fehér embert. Az ötven főbő álló törzs teljesen primitív életmódot folytat. A törzs tagjai patkányokkal, gyíkok­kal és egerekkel táplálkoz­nak és vadászatukhoz falánd­zsát használnak. Senkinek sem kellett az oroszlán Cs a halottas­­kocsi A minap elárverezték délamerikai Aberdeenben egy temetkezési vállalat nemrégi ben elhunyt tulajdonosának hagyatékát. Az árverés nem sikerült valami jól. Az el­hunytnak egy magánállat­­kertje is volt és a vadállatok­ra. nem igen akadt vevő. Egy medvepár 20 fontért kelt el, hiénák egv-egy fontért. A pu­mákért két és fél fontot kí­náltak. Tizennyolc oroszlán és egy halottaskocsi senkinek sem kellett. Négylábú csirke A horvátországi Skupice egyik parasztházának udva­rán két hét óta négy lábon ugrál egy kis csirke — igen­csak megcsodálva a kotlós, kis kétlábú társai és az egész körnvék lakossága által. Minthogy különben normáli­san fejlődik, valószínű, hogy még sok évig járja majd nógylábon a világot. Qcüqő juhá kanala Móra Ferenc meséje ‘ Mátyás királynak egyszer hírül vit­ték a hírvivői, hogy valahol a kecskeméti pusztákon él egy olyan juhász, akin még nem fogott ki senki emberfia. Több esze van, mint a budai bírónak, pedig az már csak oko6 ember, mert még a hajdúkkal is deákul beszél. Gergő juhásznak hívták ezt a furfangos pusztai embert. Nosza szalajtotta a király kengyel­futóiát a kecskeméti buckák közé: mondja meg Gergő juhásznak, hogy tekintsen be Budavárába, szeretne vele megismerkedni a magyarok királya. Gergő juhász semmit se szólt, azt is lassan mondta, csak magára kapta az ünneplő ruháját, füttyentett egyet a Gu­rui j kutyának, aztán megindult Budavára felé. Negyednapra föl is érkezett, de a pa­lota kapuján nem akarta beereszteni az alabárdos vitéz a Gurujj kutyát, mert, hogy azt nem hívta a király. Azt mondta, majd vigyáz ő rá, míg a gazdája visszajön. Gergő juhász belenyugodott. Hanem a királlyal annál tisítességtu­­dóbban beszélgetett a juhász. Olyan paro­lát adott neki, hogy csak úgy csattant, mind összeszaladtak rá az udvari cselédek. De a király is nagyon szíves volt hozzá, maga vezetgette körül a kincses házában. — No, juhás;, mire becsülöd ezt a sok drágaságot? — kérdezte tőle nagy nyá­jassággal. — Alássan megkövetem, uram kirá­lyom, szép ez nagyon, majd belevakul az ember, de azért egy kis?harortmapós csen­des tavaszi eső mégis csak többet ér. A király elnevette magát, hogy így meg tudott felelni á juhász. Mert csak­ugyan, ha nincs eső a tavaszi vetésre, nem terem búza, lem lesz kenyér s nincst mit enni. Mert mégis csak a kenyér a legdrá­gább kincs, No, abta-T az esztendőben nyilván nem voltak szüleiben az esőnek, mert délebédnél az asztal csak úgy gör­nyedt a sok drága étel alatt. Mindenkinek a tányérja mellé oda volt készítve a ka­kas 'jes fehér cj 1. Piros a haja, mint a rózsa, lágy a bele, mint a selyem. Hozták a szakácsok az első fogást: aranyszínű tyúkhúslevest. Ahogy betalál­ták, azt mond’a a király: — Lássunk hozzá, urak, huncut, aki meg nem eszi a levesét! Mert majd el is feledtem mondani, hogy a bárók, rófok, hercegek mind ott ültek a király asztalánál, de azért a ki­rály jobbján mégiscsak a juhász ölt. Kí­­nálgafcta is erősen: — Ne kéigtsd magad, Gergő fiam, mondom, huncut, aki a levesét meg nem eszi. — Az ám, uram király, de nekem nem adtak kanalat — felelte a juhász: Nem ám, mert meg volt parancsolva az inasoknak, hogy felejtsenek el Gergő­nek kanalat adni. Kíváncsi volt rá a ki­rály, hogy vágja ki magát a juhász a csá­vából. Hanem azért mégis úgy tett, mini* ha nagyon haragudnék. — Ejnye, jeges teringette! — fordult a cselédnéphez — mindjárt hozzatok egy ezüstkanalat az én vendégemnek, vagy hátraköttetem a sarkatokat; Kifordult az öreg fő-inas, akt előre be volt tanítva, de csak 6ebten visszajött: — Fölséges királyom, a királyné asz­­szöny elvitte az asztalfia kulcsát, nem lehet kanalat kivenni. — Sose búsulj, uram király — legyin­tett Gergő juhász a kézivel — nem ma­radok én azért éhen. Avval «Kép csendesen lekanyarított egy pillét a kakastejes cipóból kiszedte és megette a belit, az üresen maradt héjá­val pedig olyan szépen kikanalazta a le­vest, hogy egy csepp se maradt a tányér­ban. Az urak összenéztek, mikor egyszerre csak megszólalt a juhász nagy hideg­vérrel: d.;.-jíi'lrt .Hanem oszt most már huncut ám. aki a kanalát meg nem eszi, mint én az enyimet. • Három falatban lenyelte a cipóhajat, amellyel a levest bekanalazta. Lett erre olyan nevetség, hogy kihal­latszott Budavárából. Mátyásnak any­­nyira megtetszett a Gergő juhász maga föltalálása, hogy egy tarisznya arannyal eresztette ú'nak eted után. Azt hazavitte Gergő Kecskemétre. Azaz, hogy nem az egészet, mert egy ara­nyat odahajítótt az ajtonállónak, amiért a Gurujj kutyánk gondját viselte. Ur lett Gergő juhász a sok pénzből. Ezután piros csizmában őrizte a juhokat és mézeskalá­cson tartotta Gurujj kutyát. Meg is ma­radt az emlékezete. Mifelénk még most is azt mondják az olyan emberre, aki se­besen elvégzi az ebédet, vacsorát: — Bekapta, mint Gergő juhász a ka­nalát! Gyerekek, mi a véleményetek róla ? Tito elnök kelengyéje Tito jugoszláv államfő 1953- ban ezer fontot adományozott londoni hadiárvák megsegíté­sé re. Az összeg utolsó részét a napokban használták fel. Az ezer fontból a többi között C,3 hadiárvának vetlek kelen­gyét. Fenti képen Rosszcsont Ferkót láthattátok. Állapítsátok meg, melyik képen mi a helytelen Ferkú viselkedésében. Azt is közöljétek, hogy ti hogyan viselkednétek a fenti esetekben. ooocc ÍXJOOOOOOOOOOOOOO ^OOC^yDor>30QCOOOC>OCCC(XOCQOCOOCOOOOCOQOOC>COOOOOCOQOOC<>30CXX)OnOOOCCOCCQOQO(XOC*aO<y Megfejtés Augusztus 1-i számban megje­lent „Mit rajzoltatok" című rejt­vény helyes megfejtése: Egy kisfiú és egy kisleány áll a htr­­detőoszlop előtt. Az alábbi pajtások küldték be a megfejtést: Kóezián János, Lengyel Sándor Jászárokszállás; Czakó Julianna Cibakháza; Dé­­tárl Tibor, Vass Erzsébet Tlsza­­kürt, Szőke Sándor Homok; Ka­csó Margit Kisújszállás; Podma­­nlczky Margit. Terencl Krisztina, íendő Éva Jászkisér; Nagy .Ju­dit, Nagy Éva Tiszaroíf; Molnár Járla, Mihályi Vera, Varga Lász­­ó, Csitárl Jolán Tiszaföldvár; Hídvégi Júlia Kenderes; Berecz Jolán Szászberek; Kovács Ro-. zália Tiszainoka: Zakrőczy Mag­dolna, Farkas Ilonka Jászberény; Gáspár Ilona Kunhegyes; Bate Júlia, Bódi Kálmán, Vincze Jú­lia Szolnok; Llsznyai Erzsébet Turkeve, Boros Péter Bcseny­­szög; Fejes Mária Kunszentmár­­ton, Kör.yvjutaimat nyertek: Vincze Julianna Szolnok, Sajtó u. 19: Kaesó Margit Kisújszállás, Rákó­czi u. 5; Mihályi Vera Tiszaföld­­vár, Oszöllő, Árpád u. 41. Zakrö­­czy Magdolna Jászberény, Var­ga u. 28; Fejes Mária Kunazept­­márton, Zalka M. u, 17. ÍA könyveket postán „küldjük ef) I Madárdal Irta: Borsányi József né Miért dalolsz te csalogány? Kérdezi egy kisleány. Szabad vagyok édesein — azért zeng az énekem. Taníts meg a dalodra, szállj ide a karomra. Ha megtennéin, rab lennek« azonnal elnémulnék. Légy hát szabad ki» madár megtanultam főied már mit daloltál fönn a fin.

Next

/
Thumbnails
Contents