Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-08 / 185. szám

Egy bírósági Ítélet I margójára „A Szolnok Megyei Bíró­ság büntető tanacsa négy napon at (1957 július hó 29, 30, 31, s augusztus 1.) tár­gyalta Kardos Mihály és tíz társának ügyét, Kardos Mihály a Mező­túri Gépállomás párttitkára volt az ellenforradalmi idő­szakban, Mezőtúrba is nagy számban történtek ellenfor­radalmi cselekmények, me­lyeknek nagy részét a me­gyei bíróság más ügyekben elbírálta, s ítéletet is ho­zott. Ezen ellenforradalmi cselekmények egyrészét ké­pezte az a tény is, hogy az ellenforradalom ideje alatt Déri Dezső városi párttitkárt egy csoport üldözte, s el akarta fogni. Kardos Mihály s több társa ellen a vád az volt, hogy Déri párt titkár elfogásának s letartóztatá­sának akciója tőle indult ki. Ezenkívül a vádirat terhére írt Kardos Mihálynak egyéb cselekményeket is; demok­ratikus államrend elleni ki­jelentéseket, valamint azt, hogy a demokratikus állam­­rend megdöntésére irányuló szervezkedést vezetett. A bírósági tárgyalás so­rán-— igen sok tanú meg­hallgatása útján — tisztá­zást nyert azonban az, hogy Kardos Mihály a vád tár­gyává tett cselekményeket nem követte el, egyes tény­kedéseit félreértették, s fél­remagyarázták, bűncselek­ményt azonban nem köve­tett el, nem ő kezdeményez­te, Déri üldözését s állam­rend elleni szervezkedést nem vezetett. A bizonyítási eljárás eredményeképpen az ügyész Kardos Mihály és 6 társa ellen a vádat elej­tette. A megyei bíróság a vádlottakat felmentette, s elrendelte azonnali szabad­lábra helyezésüket. Az ügyben szereplő to­vábbi négy vádlott ügyében az ügyész pótnyomozásra kérte vissza az iratokat. A bíróság ítélete jogerőre emelkedett.'“ Ennyit mond a bírósági hin Néhány rövid, szürke sor, száraz közlemény; Az igazságot szerető emberek mégis megnyugvással bólin­tanak olvasásakor: lám-lám, igazságot szolgáltatnak az ártatlanul megvádoltaknak; Igen, igazságot szolgáltat­tak, s talán a feljelentő is belátja, hogy tévedett. De elég-e ennyi? Megfelelő el­lenszolgáltatás-e a felmen­tés, a feljelentő, vagy felje­lentők esetleges meakulpá­­zása? Nem hiszem; Magam elé képzelem az egykori párttitkárt, a most sápadt, de valamikor olyan piros­pozsgás, mindig mosolygó arcát, idézem cselekedeteit, s elképzelem, mit érezhe­tett a rács mögötti magára­­hagyatottságban; Igaz, voltak vigasztalói Hétpróbás csibészek vere­gették leereszkedően a vál­lát: „Tény az, hogy párttit­kár voltál, az is igaz, hóm 1957. májusáig a karhatalom tisztjeként szolgáltál, de hi­vatkozhatsz majd arra, hog%i végül mégis csak velünk ültél, s ez jó ajánlólevél lesz majd annakidején.’“ S a párttitkár ökölbeszo­rított kézzel hallgatott, pe­dig az arcába szeretett vol­na csapni vigasztalóinak Érezte, hogy ártatlanul ül. s tudta: előbb-utóbb kide­rül igaza; Hosszú éveken keresztül végzett politikai munkát a szocialista mező­gazdaság megteremtéséért Nagyon jól tudta, mit jelen­tett az ellenforradalom; — Ezért jelentkezett az el sók között a karhatalomba, fegy­veresen védte a proletariá­tus hatalmát; Nem, nem lehet, hogy el­ítéljék — töprengett. — S ha mégis? Mi lesz, ha ha­mis tanuk sorakoznak fel? Elvégre egy pártfunkcioná­­rius nem népszerű az ellen­­forradalmárok között, köny­­nyen jelentkezhetnek olya­nok. akik ártani akarnak. S ha elítélik? Mi lesz fe­leségével, mi lesz társa; családjával. Három hónapi vizsgálati fogság után a bíróság — mint a fenti közleménybő! is kiderül, — szabadlábra helyezte, visszatért család­jához; Sokan sajnálkoznak az eset felett. De egyszer már tovább kell jutni ennél. El kell érnünk, hogy hamis vádak alapján senki ne ke­rüljön börtönbe. S ha ez mégis megtörténik, s kide­rül az igazság, akkor a kar­rierizmustól, gyűlölettől ve­zérelt hamis vádaslkodókka!. a bűnüldöző szervek félre­vezetőivel a legkeményeb­ben keli elbánni. Véget kell már radikáli­san vetni a hamis vádak­nak, mert az esetleg ártat­lanul meghurcoltak lelki tusáját, szeretteik féltő ag­gódását semmivel sem le­het jóvátenni. — Ha vala­mennyi pártszervezetünk­ben határozottan szembe­­szállunk az intrikusoklkal akkor elérjük, hogy a bör­tönbe — még néhány napra is — csalt azok kerülnek akik megérdemlik: a bűnö­zők, s társadalmi rendsze­rünk megrögzött ellenségei Ezek viszont nyerjék el méltó büntetésüket. Simon Béla. Iobb lesz a termés a tavalyinál Szépen kalászol a rizs a Szolnok megyei állami gazdaságokban ,—rrrrrsrrrrrromrrmcacun A nőmosgalom hírei A Szolnokon székelő Rizs­termelő Állami Gazdaságok trazgatóságának négy megyé­be kiterjedő körzetéből 13 800 kát. hold rizsvetés megyénk­ben van. E területen több -’zsfgajtát termelnek, de leg­nagyobb mértékben a Szöv­etünkéből behozott Dubov­­zky és a Vros 213, valamint í Romániából importált és -álunk szintén meghonoso­­iott Prepoce és Linea 45-ös 'aj'ákat. Az itteni éghajlat ér ‘alajadottsájot legjobban kedvelő Dubovszky és Vros 213 kalászolt ki eddig a leg­­iobban. Az előbbi majdnem feljeg egészében, az utóbbi pedig mintegy 60—70 száza­lékban. A két Romániából származó rizsfajta közül a Linea 45-ös nem igen kedveli a hűvös időjárást, ezért most nehezen halászol, a Prepoce viszont annál jobban. Általában azonban az idei várható rizstermés magasabb tesz a tavalyinál, bár az idő­járás nem minden esetben kedvezett. A jobb termés el­érésében viszont döntő szere­pe volt a szakszerű rizsmű­velésnek, gvomlálásuak. Sok­kal kevesebb a rizsvetések­ben a pvomnövény, mlnt ta­valy; Ennek jó hatása meg­mutatkozik mafd a rizs-ara­­*ás éi cfiéplés idején. Tóth Ferenc lett as első az állami gazdaságok kombájuosaiuak versenyébea Néhány nagyszerű ered­ményről számolunk be az alábbiakban olvasóinknak. Az eredmények birtokosai egy­ben az aratás-cséplési mun­­ák hősei is. Közöttük az or­­azásoshírű héki kombájnos Tóth Ferenc az első. Ö 5031 mázsa gabonát aratott és csé­pelt el. A második helyezett i K arcag-Tilalmasi Állam1 Tazdaság kombájnosa, G Nagy István, aki tavaly a Szovjetunióban is járt. A zűzföldek gabonatermésének betakarításában segített. \ Most 3665 mázsa gabonát ara- 5 tott és csépelt. Nem sokkal | marad el mögötte Menyhárt? Miklós tiszaszentimrei, Ju-í hász Dezső pusztakürti és Pál­­szabó Ernő tiszasülyi kom­bájnos. A 10 legjobb arató-j­­cséplőgép vezetőt működésük [ helyén egyébként dekádon-j ként rendszeresen megjutal­­nazták, s most, miután a í -s.' >lést befejezték, nem ma-f -d el hősies munkájuk vcg-J só jutalma sem. Pályázati felhívás a Szolnok megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére A Szolnok megyei Pártbizottság felvételi pályáza­tot hirdet a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemé­nek 1957—58-as tanévére. , Az egyetem célja, hogy a marxizmus—leninizmus oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első év­folyamon: filozófiát, a második évfolyamon: politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon: a nemzetközi és a ma j y ar mun­. kás mozgalom történetét tanuljak. A tantárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről, illetve az egyetem el­végzéséről bizonyítványt kapnak. Az egyetem ered­ményes elvégzése után diplomát kapnak, mely a fő tantárgyakban egyetemi végzettségű képesítést biztosit; Az egyetemen hetenként egyszer kötött foglalkozás van (előadás, szeminárium), melyen a részvétel köte­lező. A tandíj egy évre 150 Ft, mely félévenként fizet­hető. Az egyetem hallgatóinak a 14/1956(V. 30.)MT. sz: rendelete alapján a félévi vizsgák előtt 6 nap, az év­végi vizsgák előtt 12 nap tanulmányi szabadság iár. Az egyetemre való felvétel feltételei; Felvételüket kérhetik azok, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendel­keznek és a tanuláshoz szükséges marxista ismerete­ket már megszerezték; Az egyetemre pártonkívüliek is kérhetik felvéte­lüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyelem, iskola, stb. hallgatója. A pályázatot a Szolnok megyei Pártbizottság Agiti Prop. Osztályára kell beküldeni szeptember 10-lg. A pályázat a megyei és járási pártbizottságon beszerez­hető kérdőív alapján történik. Mellékelni kell: 1. önéletrajz. 2. Az illetékes pártszervezet ajánlását. 3. A vállalat igazolását jelenlegi munkaköréről. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI BIZOTTSÁGA OOCec*jOCOOC0005COOOOC)OCKX)OCXXX)OOOOOOOOOCOOOOOOOOOOCOOCOCOOOOOOCXXXXX)COOOC)OSOt>; 'Utläbäk U(díc külföldről A MEDOSZ megyei bizott­sága több úttörő számára le­hetővé tette, hogy külföldön töltse a nyarat. A Német De­mokratikus Köztársaságban négy olyan úttörő üdült ezen a nyáron, akiknek szü lei mezőgazdasági üzemekben dolgoznak. — Egy pajtást a Szovjetunióba küldtek nyári pihenésre. A MEDOSZ keze­lésében lévő magyarországi üdülőkbe is eljuttatta a ME­DOSZ megyei bizottsága Szolnok megye úttörőit. Má­­riabesmyőn tizenöt fiú. Kő­szegen huszonhárom fiú és huszonhárom lány, a buda­pesti Somlói-úti MEDOSZ üdülőben kilenc úttörő kis­lány pihent ezen a nyáron. A pajtások levelekben szá­molnak be nyári élményeik­ről. A külföldön üdülők le­veléből idézünk kettőt; Az egyiket Adamik Anna úttörő küldte a Német Demokra­tikus Köztársaságból: „Engedjék meg, hogy sze­retettel üdvözöljem a Szolnok megyei MEDOSZ bizottságot abból az alkalomból, hogy ebben a nagy megtisztelte­tésben részesítettek, Rendkí­vül örülök, hogy a Német Demokratikus Köztársaságba jöhettem üdülni, amit nem fogok soha elfelejteni. Jól ér­zem magam, nagyon szép a táj és rendkívül jó az ellátás és sok szép ajándékot kap­uink már a német pajtások­tól. ígérem, hogy hazámnak és a magyar szakszervezetnek dicsőséget szerzek magatar­tásom és a tanulásom révén. Hazamenetelem után az is­kolai év megkezdésétől még sokkal jobban fogok ta­nulni.” Másik levélen az ismert szláv postajelzést találjuk meg. Feladója: Csapó Rozá­lia. Moszkva. Idézünk a le­vélből: „Odahaza az iskolában is sokat hallottam, illetve tanul-' tam a Szovjetunióról, a béke\ országáról. Most személyesen is tapasztalom azt az örömet j boldogságot, s azt a testvérij szeretetet, amelyben az itteni] pionír pajtások a magyar úf-| tőröket részesítik. Megfelelői szavakat r>«m is tudok talál- j ni, mert ezt a váltási szere-1 telet, ezt a testvéri vendén-■ látást csak érezni lehet, dej leírni nem. En már most a többi út-j törő pajtásaim nevében meg-1 Ígérem, horry hazatérésem | után az eddiginél még job­ban kiveszem, a részem az\ úttörő munkából. Az úttörők\ 12 pontját mindenkor és mi.n-| den körülmények közöU be-\ tartom,’' v ' Hiszik Pál újból, Hegyi Janes először első a gépállomások kombájnosainak, aratógépvezelőinek versenyében A Gépállomási Igazgatóság legújabb éidékelése alapján Roszlk Pál mezőtúri kombáj­nos 410 kát. holdas és 4100 mázsás eredményével hétfőn ismét élretört. Megelőzte a szintén mezőtúri Faggyas Jó­zsefet. Az igaz, hogy Faggyas József csépiésben felülmúl la Roszlk Pált. de 50 kát. hóid­dal kisebb területet aratott le nála. A harmadik és ne­gyedik helyre két jászkisér: kombájnos: Dózsa László és Majláth Ignác került, ötödik helyen pedig a Karcagi Gépállomás dolgozója, Vincze Imre van. Az arategépvezetök verse­nyében, meglepetésre a me­zőtúri Hegyi János került a? élre, 385 kát. holdas kiváló eredménnyel. A szintén me­zőtúri B uzafi János és a kunszentmártoni Tart Ger­gely egyformán 351 kát. hol­das eredménnyel a második­­harmadik helyen áll. A 4. és 5. helyet két cibakház! ara­tógépvezető, Révész Benjá­min és Fazekas János tartja 287. illetve 285 kát. holddal. Szolnok megyében külön­ben 15 olyan aratógépvezető dolgozik a gépállomásokon, akiknek hétfői teljesítménye már több, mint 240 kát. hold volt, 200 kát. holdon felüli kombájnos szintén 15 van. Most már elég jól halad a tarlóhántás a gépállomá­sok körzetében. Hétfó estig, a tarlóhántásra szerződött 50 ezer ..at. holdból 39.472 kát; holdon végezték el a munkát, ami 79 százaléknál! felel meg. Ezúton is meg kell di­csérni az Alattyáni Gépállo­más dolgozóit, mert ők 219 százalékra teljesítették a tar­­lóhántási tervet. A kunszent­mártoniak 140, a mezőtúriak 104 és a Kunhegyest Gépál­lomás 103 százalékos eremé­­nye is dicséretet érdemel. —■ Ezt sajnos, még mindig le­rontja a Karcagi Gépállomás 53, a tiszafüredi 54 és a Tur­­kevei Gépállomás 55 százalé­kos tarlóhántási tervteljesí­­tcse. ■»TTTTJTTV'r*TT»TTT»T»TTTTVT»TTTT»TTTTTTT»»»T»TTTTTTTTTTTTTTT»fTTTTTTTT»TTTTT>TTTTTTTTfTTTf« ► te­\ Vizsgafelelet Ä Jászberényi MSzMP Já­rási Bizottsága ismertette a községi nőtanácsok vezetői­vel a párt Központi Bizott­ságának határozata alapján a nőmozgalom jövőbeni fel­adatait; * A Törökszentmiklósi BAR­­NEVÁL-nál gyűlést tartottak, amelyen 140 nő emelte fel szavát az atom- és hidrogén­bomba betiltása cs a gyer­mekek élete megvédése érde­kében, m Á nótanácsók több város­ban és községben szerveztek előadást a gyermekparalizis­­ról. Az anyák nagy érdek­lődéssel fogadták az előadá­sokat, így Karcagon 150. Jászberényben 400 asszony hallgatta végig.-9 A nótanácsók aktívái me­­aveszerte lelkesen fogtak hoz­zá a téglajegyek árusításá­hoz.- A téglajegyek árából befolyt összeget a gyermek­­város építésére fordítják. Szolnokon mintegy 120—140 asszony vesz részt tégla je­gyek árusításában; Ezek az asszonyok lelkes munkásai a nőmozgalomnak; ezt az al­kalmat is felhasználják, hogy minél több asszonyt nyerje­nek meg a nőmunika szánjá­ra. A VII. kerületben 10 asz­­szony 5 nap alatt 300 tégla­jegynek talált helyet, most újabb 200 téglajegy árusítá­sát kezdték el. Eredményes munkát végzett Balogh Fe­­rencné 3 gyermekes édes­anya, aki idáig még nem vett részt a nőmozgalomban, most, mint ő mondotta, az ellenforradalmi események óta úgy érzi. valahol neki is kell dolgozni és ezért a nő­tanácsot akarja segíteni tőle telhetőén, munkájával. Az Állami Áruházban Vécsei Mihályné, a nőtanács elnö­kének és a nőtanács aktívái­nak jó munkáját dicséri az elért eredmény; Már idáig 120 darab téglajegyet adtak ed, most úiabb 50 darabot kértek; A IV. kerületben 12 asszony jelentkezett a tégla­jegyek árusítására. A III; kerületben 10 asszony vállal­ta a 600 darab jegy eladását. A Tüdőkórhúzban dr. Ba­­biczky Lászlóné lelkiismere­tesmunkáját bizonyítja, hogy 240 darab téglajegy elhelye­zéséről gondosfkodnak; • Készül a Szolnoki főta­nács augusztus 20-ra, Alkot­mányunk születésének évfor­dulójára is. A nők jogainak védelméről terveznek elő­adást a város négy kerüle­tében és két üzemében,, zépről egyet kihúzott. Valami szorongás té­lét érzett a torkában, egészen elmélázott, úgy sejtette, mintha ritkább levegőben él­ne. bilincstelcnül o bilincsek között. Csak az elnök hangja húz­ta, vonszolta vissza a keserű valóságba. — Kérem, hányas tétel?... — TizenötI — mondta rákvörösen, aztán hozzá telte: — Rákóczi szabadság­­harca . . ! Leült a kijelölt helyre, hogy kidolgoz­za tételét. Nyugtató csend honolt a vizsga­teremben, csak a fo­lyosóról beszűrődő egyes hangokat lehe­tett hallani.:; Az „oktatás” apró tüne­tei zümmönő hangok­ba sűrűsödtek össze, mely tisztán, láthatat­lanul, szinte megszűr­nie jutott be az ajtó hasadékain. A csen­det egyik felelő társa zavarta meg, de szívé­ben továbbra is nyu­gatom uralkodott, vem zavarta, hogy mellet­te tovább zakatolt az iskola gépezete. Az ablakon bejutó verő­ién u nyelte a félho­mályt .;, Mire a felelő abba­­hagnta mondókáiát. ő is elkészült a kidol­gozással, de az az „át­kozott” fővezér neve nem jutott eszébe se­hogy ... Hiába törte a fejét, hiába igyeke­zett felvilágosítást nyerni, körötte a „szenvedő alanyok” nagyon el voltak fog­lalva . . ; Izzadságcseppek gyöngyözve ültek ki a homlokára, melegség öntötte el az egész testét, aztán valami hideg borzadozott vé­gig a hátán. Ólomlábakon jártak a percek.;. — Gazsó István — szólt érces hangon a tanár —, elkészült? — lügen... — nyúj­totta, miközben zava­rát leplezte. Reszkető inakkal lépegetett a bizottság elé. Megmutatta téte­lét. rekedt hangon, de aránylag folyékonyan beszélt, mintha a lámpalázt hírből sem ismerné. Elmondta Rákóczi rövid életrajzát, a szabadságharc előtti politikai és gazdasá­gi helyzetről is be­szélt. Egy félperenvi szünetet tartott, hát­ha eszébe jut az a „keserves hogyishív­ják” . ..- nagy lendü­lettel folytatta: Jt Rakóczi-féle szabadságharc egy jobbágy felkelés­ből indult ki.;. Az elnök közbe­szólt: — Kinek a vezeté­sével tört ki és folyt le ez a jobbágyfelke­lés? Előre tud’a. hogy ezen múlik az egész: a sikerült vizsga. a boldog nyári szün­idő ... meg;. j min­den. Érezte, hogy mindenki összeeskü­dött ellene; az elnök csendesen szemlélő­dött aranykeretes szemüvege alól s né­ha elmosolyodott, tár­sai ügyet sem vetet­tek rá. a tanár.-., nem: ő úgy látszik, segíteni akar bajba­jutott tanítványán..: Igen. Tisztén lehet látni: kissé hátra hú­zódik (hogy az elnök ne lássa) és balkezé­nek két ujjóval láza­san veri a homlokát. A diák balra for­dult, bosszant, erősen ránézett az elnökre, mert ő senkinek a se­gítségére nevi számít, mert ő az idegen tol­lakat csak hírből is­meri Aztán diadalit­tasan vágta ki: — Thököly? Arnöth A. József j S> gesz nap kitar­► ^ tóan tanult. . r Este is könyvvel a ►kezében feküdt le. IHajnalig olvasott, sze­lnie előtt vörös kari­­l kák táncoltak. Fá­­tradtan hajtotta álom- Ira fejét, keveset, de rigen gyors iramban »aludt. Reggel kilenc »óralwr már talpon Ivóit, hirtelen magára Ikapkodta ruháit, hi- Ideg vízben megmosta ín fejét, rltkás haját t megfésülte. kabátját »csak úgy futtában ve­rtet te magára és máris ► rohant az iskola felé. í A folyosón egy vé­­l$zes hang kiáltott leiéje: l — Siess, Gazsó. már löt perccel előbb be ► kellett volna men­­'»ned! r — Jól van. na . — ligyekezett bátorságot Iszinlelni. I Mikor belépett a te- Irembe, úgy érezte,, thogy nem tud sem­­ímit. Agyában kavar­ogott az egész történe­tiem: Zrínyi, Bethlen. ^Hunyadi nagyszerű lalakjai párbajra kel­itek a francia forra­­l dalom bölcselőivel., •. lAz Anjoukról is őszé­ibe jutott valami.. > • Remegő kézzel ‘nyúlt a kiterített té­ptelek felé, sokáig ke­resgetett, aztán kö,

Next

/
Thumbnails
Contents