Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-07 / 184. szám

TUoawMk GÁZ DÁ- R OVÁTA Sokan fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, bevessék-e tarlóikat ez év nyarán és ha igen, akkor mivel? Minden esetben biztató vá­laszt adtunk és azt a kővet­kezőkkel indokoltuk: A mezőgazdasági termelés velejárója bizonyos kockázat vállalása, melynek mértéke »lágyrészben függ az időjá­rástól, a lehullott csapadék­tól. Ez az őszi és a tavaszi ve­téseknél kisebb, a nyári veté­seknél nagyobb. Az időjárás és változásai­nak a növénytermelésre gya­korolt befolyásának megfi­gyelésével gyűjtött adatok itia már nélkülözhetetlen segít­séget adnak a korszerűen gazdálkodni akaró termelők­nek.­Szolnokon az 195S. évben mért 556,1 mm összes évi csa­padékból a március 1-től ok­tóber 31-ig terjedő nyolchó­napos vegetációs időben 339 mm csapadék esett, ami az évi csapadéknak 61 százaléka Július hónapban 75,3 mm esd esett, s ez a vegetációs idő csapadékának 22 százaléka Augusztus hónapban 59,0 mm eső hullott, a vegetációs idő csapadékának 17,4 százaléka. Az 1956. évet már száraz esztendőnek mondhatjuk mert 431,9 mm évi csapadék­összege az 524 mm-es, ötven év"s átlagnál jóval kevesebb. Habár a vegetációs időre az évi csapadéknak 62 százaléka jutott, az mégis csak 267.3 mm volt. melyből júliusban 21.3 mm (7.9 százalék), augusz­tusban 31,3 mm (11,7 száza­lék) eső esett Az iáéi, 1957-es év vegetá­ciós idejének csak ötödik hó­napja telt el és máris 217,0 mm esőt mértünk, melyből július hónapban 81.4 mm eső esett, az öt hónapi eső 37,5 százaléka. A lehullott csapadéknak ezt az elosztását általában el­fogadhatjuk a megye egész területére azzal, hogy helyen­ként még kedvezőbb volt a szolnokinál. A három év ada­tait összehasonlítva látjuk, hogy ez év júliusáig lehullott 81.4 mm-es csapadék milyen jelentős még akkor is, ha egy része a meleg nyári napokon el is párolgott. A megmaradt ta­lajnedvesség biztosítja a tar­lók vetés alá való jó megmun­­kálhatásác. az elvetett mag kikelését és a növény kezdeti fejlődését. Nem leszünk kité­ve, mint a múlt évben annak hogy még a gyorsabb kikelés érdekében áztatottan elveteti mag is elpusztult a száraz tarlóban. Ha az 1955. évhez hasonlóan, még ebben a hó­napban is kapunk csapadé­kot, akkor munkánk és be­fektetésünk bőven megtérül. Tarlóvetést olyan célból, hogy arról termést takarít­sa be, csak jó erőben tar­tott talajokon javasolunk. Nagyon fontosnak tartjuk az előbbiekben leírt idei adottságokat kihasználni olyan szántóterületek zöldtrá­gyázására, melyek trágya­hiány, vagy távoli fekvésük miatt évek óta nem jutottak istállótrágyához. Ilyen, szer­vesanyagokat kiéit talajokon csak csökkenő terméseredrr.é ny két várhatunk addig amíg a szervetlen tápanyago­kat feltáró és a műtrágyázás* hasznosító talajéletet bennük fel nem újítjuk. "öldtrágyázásra, az e célra legjobb nitrogéngyűjtő pillan­gósvirágú növényeken kívül sok‘He olyan növényt vethe­tünk el, melyek őszig olyan zöUltömenet adnak, mely té­lire leszántva a talajéletet és ezzel a talajerői hosszabb időre javítja. A laboratórium 1955. évi kísérletei során a repce, mus­tár, pohánka, csibehúr, nap­raforgó, szarvaskerep, szö­­szö-bükköny, b >rsó. fehér és kékvirága csillagfürt 50—60 nap alatt 20—50 c..i magas növényállománnyá fejlődtek az akkori csapadékviszonyok mellett. A zöldtrágyának leg­megfelelőbb növények mag­­termesztésével sajnos mév nem foglalkozunk eléggé, de most használjunk fel minden megmaradt készletet, mely szövetkezetünk raktáraiban porosodik, sokszor címtelen zsákokban. Elvetésüknél vég­zett talajmunkával elősegít­jük a gyommagok kikelését, a talaj jobban „beérik” és ä már meglévő talajnedvesség legalább annyi zöldtömege* biztosít, amennyinek alászán­­'ásával a kifáradt talajéletet felújítjuk. Befektetésünk a erméseredmény elvben meg fog térülni. Az idei gyenge mézhordás pótlására vethetünk Yaeéliát, mely kísérletünkben 48 nap alatt virágzott és őszi méh­­legelőt adott. Magja a mag­kereskedésekben kapható. Kézi elszórással lg vethetünk tarlórépát, amivel sertésein­kéi juttathatjuk őszi legelő­höz. Ha pedig vetőmaghiány miatt a zöldtrágyázást nem tudjuk biztosítani ott, aho! szükséges lenne, akkor hasz­náljuk ki a júliusi esők által adott talajnedvességet arra. hogy* a könnyebbé vált tarló­hántást idejében elvégezzük és a szántás felületét elmun­káljuk. Hitsch Miklós a Szolnoki Gépállomás Táj­laboratóriumának vezetője A lucerna uyári vetése Evek óta inkább csak a tavaszi telepítésű lucernák váltak jól be, pedig a sikerült őszi telepítések sokkal elő­nyösebbek. Fontos, hogy a fiatal lucernák gyökere mi­nél gyorsabban megerősöd­jék, ezért ajánlatos az előve­­temény tarlóján hántás előtt 40—50 kg pétisót elszórni. A vetésidő augusztus második felétől szeptember első hetéig tart. Jól elmunkált talajon is járjon háromtagú simahen­ger a vetőgép előtt, hogy a mag 2—3' cm-nél mélyebbre ne kerüljön. A lucernát min­dig géppel vessük. A gabona sortávolságra beállított vető­géppel, a jólcsírázó, 85—90 százalékos fémzárolt vető­magból 12—16 kg szükséges egy kát. holdra. A méhészek tűzpróbája Megyénk méhészei nehéz időt érnek. A mébészkedni akarók azért mégsem adtak fel a harcot. Az eddig kiadott 130 ezer forin­tos hitel kevésnek bizonyult. A Jelentkezők száma után ítélve, még legalább százan kívánnak az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Vállalattól 3000 Ft-os hitel­levélre méheket vásárolni an­nál is inkább, mert a pénz visz­­szafizetése 3 év alatt történik. De nem csoda ez a nagy keres­let, hiszen a méhészét kedvelt foglalkozási ággá kezdett fej­lődni. Vannak olyanok, akik az élet napsugaras oldalának ne­vezték el a méhészetet De mi történt az idősebb mé­hészekkel? Rossz esztendő kez­dete köszöntött rájuk, s egyesek megtorpantak. Itt Is, ott is el­hangzottak olyan hangok, hogy nem érdemes mébészkedni, el­adom a méhcsaládjaimat. Per­sze, ha megkérdeznénk Demecs Béla méhésztársat Szolnokon, a Tőr utcában, mennyiért adja a méhcsaládjait, olyan árat mon­dana, hogy senki se merjen ko­moly Ígéretet tenni az ő drága kis jószágaira. Az igazi méhész eladhát ugyan egy-két családot a többiek megmentése érdeké­ben, de állományától nem válik meg soha. Vannak igazi méhészfeleségek, mint pl.: Nagy Istvánné Jászai­­sószentgyörgyön, Urbancsekné Jászladányon, vagy Szabó Lász­ló né Jászberényben, akik semmi pénzért nem engednék' eladni férjük méhállományát. Két ok­ból is ragaszkodnak a méhészed­hez. Először, mint mellékfoglal­kozás, szép jövedelmet biztosít, másodszor, mert szívesebben lát­ják férjüket szabadidejükben a méhek mellett, mint a kocsmá­ban, vagy a kártyaasztalnál. A méhészek általában kiegyensú­lyozott életű emberek, akik meg­becsülik családi fészkük mele­gét. Így hat igaz az, hogy az élet napsugaras oldalán élnek. Most aztán már kezd if-ott öröm csillan! meg a szemekben, a ráncok kisimulnak méhészeink arcán. Fehérbe öltözött a határ, tarlóvirág díszíti, döngicséló mé­hek hada lepi el a még felszan­­tatlan kunsági tarlókat. Sok he­lyen termelőszövetkezeteink és gépállomásaink agronómusai jó hozzáállása folytán, tárcsázással iparkodnak a lehetőségekhez ké­pest legelőt biztosítani a méhé­szeknek. Persze, a tárcsázást esőnek kellene követnie, hogy a méhek legeltetésére alkalmassá váljon. Félő, ha a termelőszövetkeze­tek. állami gazdaságok, amelyek méhészettel rendelkeznek, az ál­lomány fenntartásához, szüksé­ges legelőről nem gondoskod­nak, méhlegelő hiányában a ma­gyar méhészet lassan felszámo­lódik. Hiszen a sokféle mester­séges etetés üzemi költségei nem fedezik a kiadást. Ilyen körül­mények között exportköteleze t­­ségeink teljesítése is nehézsé­gekbe útköz4’'. Megyénk területén egyre job­ban terjed a költés-rothadás, A nagykunsági varosok és kÖfcs é-j ?ek méhészei már tanácsülése-9 ken is kérték a kötelező égést-1 ségügyl vizsgálatok elrendelését.! A méhészettel Intenziven foglal-1 kozó emberek régi vágya telje-J sülne, a kötelező méhészegész-j ségügyl vizsgálat bevezetésével.» Sok kis ember 10—20 éves mun-3 kaja gyümölcsét mentenék meg, vele. Nem beszélve arról, hogy S a termelöszövetkefe‘1 és állami 5 gazdasági méhészetek is veszély- 8 ben vannak a fertőzés továbK*er-f jedésc miatt. Tóth Sándor megyei méhész szaktltkár ] A fényképen öt kis nebuló, Koncz Évike, Molnár Ildikó, Bató Évike, D, Nagy Zsuzsika és Némeíli Évike látható. Szeretem a mezőn termő egyszerű vadvirágot, a virág­üzletek vázáiban tündöklő rózsát, a gondosan ápolt par­kokban, kertekben élő, szebb­­nél-szebb színekben tündöklő és illatozó virágokat. Elné­zem a kertészeket, mennyi türelemmel, szeretettel mun­kálkodnak azon, hogy a ta­vasszal elültetett magból, szépen fejlődő, gazdaságban pompázó virág legyen. Na­ponta öntözik, felegyenes’tik a lehajló virágszárakat/,' ■ félt­ve ápolják, hogy a bimbó’ho­­zó, az emberek életébe örö­met és boldogságot vivő sze­repét betölthesse. Az elmúlt napokban, ami­kor a jászberényi Vár öli Ta­nács Bölcsődéjében jártam, úgy éreztem, liogy virágos­­kertben sétálók. Negyven család gyermekét ápolják itt, a pólyától kezdve ea<§8K?n az óvodáig a gondos „kerté­szek“’. Amikor az ajtón beléptem csengő énekhang szállt fe­lém: „Ha a gyermek jó. szó­fogadó .. ■” így kezdődött a dal s a kis óvodások sorban állva, egymás kezét fogva énekeltek. A tiszta kis szobá­ban a kicsiny asztalkákon és székeken kívül sok játék, a falon elhelyezett mesebeli alakok festményei csendben hallgatták kis gazdáik éne­két dr. Papp Jánosné vezető­nő szívesen végig kalauzolt a virágos kertben. Külön szo­bában találtam a tipegőket. A nyitott ablakon keresztül betűző napsugár ott játsza­dozott a hófehér ágyacskák rácsait átfogó kis kacsokon. Egy másik helyiség a cs'cse­­mőké. Míg az egyik kis ágy­ban hasonf“kve. jóízűen aludt a baba. addig a huncut Ka­­posnyák Misiké csak akkor hagyta abba a sírást, amikor Lengyel Hilda gondozónő a karjára vette. A bölcsőde 20 férőhelyes. A mezőgazdasági munkák idején azonban a létszám megnövekszik s .most is 20 gyermek talált még itt ott­honra. Mindennapos vendége a bölcsődének Székely András doktor, aki a gyermekek egészségére felügyel. Azon­ban nem sok munka akad, mert a gyermekek- egészsé­gesek, jól tápláltak. S ezt nemcsak az ellenőrző könyv­be bejegyzett sorok igazol­ják, hanem az a sok pufók arcocska, párnázott kis kéz s a reámtekintö búzavirág­kék csillogó szempár is. Ezt érzik az édesanyák is s ennek tudható be, hogy jól dolgozik a szülői munkakö­zösség. 1956 évben a Városi Tanács is elismerte jó mun­kájukat, oklevelet kaptak. A támogatás a különböző szer­vek részéről szintén nem-ma­iad el. Az Aprítógépsyár a fürdőszobába zuhanyozót sze­relt be, az udvarra hintát s homokozót létesített. A ta­nács most bővítteti a kony­hai részt. így lehetne sorolni tovább a gyermekek érdeké­ben tett intézkedést. Az idő eljárt búcsúznom kellett, de remélem, hogy mi­előbb újtól felkereshetem a gyermekeket s az őket ápoló gondozónőket. Gál Katalin JOOOOCO ,x^XxjCXXXXK»C«00000QaX)06000ÜCC00ü00000CWXXXXl0UAÄXXXXVU0u00CAXILÄJ00ajCO0000CO00nfXX>X).XC000000QlXC000C<»30a« Az első fiselés előli Az új lu’aidonos nem mondhatja lel a haszonbérletet a szerződés lejárta előtt — a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása A kötelező beadási rend­szer megszüntetése következ­tében a parasztság körében jelentősen megnövekedett az adás-vételi — haszonbérbevé­­teli — kedv, s általában az in­gatlanforgalom. Előfordultak olyan esetek is, hogy a tulaj­donos eladta a haszonbérleti földet és az új tulajdonos a gazdasági év végére fel­mondta a bérlőnek a hosz­­?zabb időre szóló szerződést Ez bizonytalanságot ierem­­‘ett, s csökkentette a haszon­bérlők termelési kedvét. A Legfelsőbb Bíróság állásfog­lalása ilyen ügyekben a kö­vetkező: A termelés folyamatosságá­nak biztosításához, a tényle­ges gazdálkodó haszonbérlő termelési biztonságához é.­­szerzett jogainak védelméhez :u,.ődő népgazdasági és egyéb érdekek azt kívánják, hogy íz a haszonbérlő, aki írásbeli szerződéssel több évre ha­szonbérletbe vett ingatlant, a haszonbérleti idő alatt nyu­godtan, abban a tudatban gazdálkodhasson, hogy az in­gatlant a haszonbérlet idején — még ha közben változik is a tulajdonos — ő használ­hatja. A haszonbérbe adott ingat­an tulajdonjogát adás-vétel itján megszerzett vevőnek — ha kellő, gondossággal jár el — tudnia kell arról .hogy az :ngátlant az előző tulajdonos haszonbérbe adta, s itinerate kell azt is, hogy a szerződés mennfiyi időre szól. Ezért mezőgazdasági Ingatlan el- s adása esetén az új tulajdonos azt a haszonbérleti szerződést, melyet a bérbevevő a régi tu­lajdonossal kötött, a szerző­désben megállapított haszon­­bérleti Idő lejárta előtt nem mondhatja fel. Nincs joga a "elmondáshoz akkor sem, ha a vételkor nem tudott arról, hogy az Ingatlant haszonbér­­'>e adták 's hogy a szerződé* mer.nvi időre szól. Szakszervezeti irr Augusztus 7-én, délelőtti tél kilenckor a közalkalma­zottak Mai inovszki-u teái kai-? turh'reban a Szakszervezetek s Megyei Tanácsa bizalmiérte-; kezlelet tart A napirendi pontok közölt; szerepel Sebestyén János elv-: társ előadásában az eddigi; munka értékelése, majd az' országos bizalmi konferencia; küldötteinek megválasztása. Idő iura» feien tés Várható időjárás szerdán j estig: nappali felhőképződés,' a Dunántúlon néhány helyen) záporeső, zivatar. Mérsékelt; déli-délnyugati szél. Az éjsza­kai lehűlés kissé mérséklő-: dik, a nappali hőmérséklet\ emelkedik, Várható legmagasabb nap­palt hömrésíklet szerdán ?6— 29 fok köíQtt. (hím A MOSOLYGÓS ARCÚ kis­lányok ... Az újságíró „óvo­da” megkopott kifejezései bár, de mégis így kell bemu­tatnunk a Karcagi Sütőipari Vállalat irodájának új mun­­loarőit: Mánál Esztert, Major Marikát és Szabó Ilonát. Ez évben érettségiztek mindhárman a Karcagi Köz­­gazdasági Technikumban, s utána pár hét mulvtti már itt találkoztak a Sütőipari Válla­lat irodájában ismét, minden reggel 8 órdkor az. egykori osztálytársak. Miféle gond­jaik lehetnének háti Most már semmi, de tanév végén ... Bizony, ahogy kö­­zelgett az év vége, egyre gondierheliebb arccal jártak a lányok. Nem is annyira az érettségi, a nagy számonkérés miatt, hiszen szorgalmasan tanultak négy éven keresztül, nem volt mitől félniök. Ha­nem mi lesz azután, kérdez­gették egymástól. Eddig diá­kok v&tak. A tanuláson kívül semmi gondjuk, de érettségi után mindenkinek a maga lá­bára kell állnia, nem támasz­kodhatnak tovább a szülőkre. Meghat 1 em is azért küsz­ködtek négy éven keresztül a könyveléssel., tervezéssel, sta­tisztikával, hogy utána ott­hon csücsüljenek. Csakhogy hová tudnak menni? Ök lányok, a „gyenge női nem” tagjai, nem nagyon bírják a fizikai munkát, iro­dába viszont nagyon nehéz manapság elhelyezkedni, még akkor is, ha történetesen szakképesítése van valakinek, mint nekik is. Osztályfőnöki órákon ál­landó beszédtéma volt ez. B. Major László a tanítványaiért mindent megtevő fiatal osz­tályfőnök sem tudott valami különleges receptet adni erre. Törte a fejét, s eszebe is ju­tott a mentő ötlet. Tizenkét karcagi diákjával együtt be­kopogtatott a karcagi pártbi­zottságra, Tüdős Imre e ír­­társhoz. — Menjenek csak nyugod­tan haza cs tanuljanak, ahogy erejükből telik, megpróbálunk segíteni — nyugtatta meg a, kis társaságot Tüdős elvtárs. MEGFOGADTAK a jótaná­csot és tanultak, de hogy nem nyugodtan, azon nincs mit csodálkozni. Aztán „leértek” mind, diáknyelven szóiig. Mándi Eszter jó, Major Mari­ka közepes rendűén végzett. Most már csak a Tüdős elv­társ ígérete maradt hátra, amiben, bíztak nagyon, hiszen Tüdős elvtárs személyében a párt vállalt felelősséget ért­­tük. Nem kellett sokat várniok, július 1-én már munkába áll­tak mind a tizenkettőn. VAczi Erzsi, a Mezőgazdasági . Ktsz könyvelője lett, négyen — Szabó Mária, Kubánka Erzsi, Kovács Zsuzsa és Lévai Sa­nyi — a Karcag—Tilalmasi Állami Gazdaságban leltek munkahelyre hasonló beosz­tásban. ők hártyán (a három barátnő) pedig a Sütőipari Vállalat könyvelő-gyakorno­kai. Július elseje volt az első boldpg nap, amikor megfelel­hették az önálló munka ízét. Igaz, szokatlan is volt még. Hiába, más az iskola és más a munkahely. Akadt bizony néhány feladat, amivel nem boldogultak volna Székely Margit és Szabó Emi segítsé­ge nélkül. Dehát úgy fogad­ták őket a Vállalat dolgozói, mint új családtagokat. Kedve­sek hozzájuk, segítik munká­­jnjsaí meg müUkgtdő után is, ha új, eddig még ismeretlen probléma vetődik fel­öröm mel újságolják, nem-* régen felkereste őket a válla­lat KISZ szervezője és Üvöl­töttek a Kommunista Ifjúsági Szövetség belépési nyilatko­zatát. Munkaidő után együtt járnak moziba, színházba. Ta­lálkoznak volt tanáraikkal, osztálytársaikkal, s mindenki kíváncsian érdeklődik — Nos, hogy tetszik az i/i munkakör? Hát tetszik. Különösen iz­galmakkal tölti el napjaikat most az első fizetés, a 870 fo­rint már fillérekig „szám­fejtve” van, kinek mit vesz-1 nek belőle. Mándi Eszti felárva lány. Édesanyja a Ságvári Tsz-ben dolgozik, a fivére katona, rajta kívül két kishúgáról is a családnak kell még gondos­kodnia. Az első fizetésből még nem gondolhat magára, öt­száz forintot édesanyjának ad a háztető renoválására, Major Marikának 5 holdon gazdálkodik az édesapja. Ó régi vágyát elégíti ki, egy pár fehérszandált, s egy szoknyát vásárol magának. Szabó Ilo­na a kishúgát lepi meg ruhá­val, a többi pénzt kerékpárra gyűjti. AUGUSZTUS 31-ÉN lelik gyakornoki idejük. Szeretné­nek továbbra is a vállalatnál maradni. Hogy maradhat­nak-e? — Igen — áruljak el ne­künk Simon Sándor igazgató és Sánta József főkönyvelő. Szorgalmasan dolgozmk, sze­rényen viselkednek, megsze­rettük őket, s ha kedvük van, szívesen dolgozunk goyüft ve* lük, — borz á k » VIRÁGOS KERT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents