Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-07 / 184. szám
yjLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 184. szám. ............Ara: 50 fillér, 1957. augusztus 7. szerda. MAI SZAMUNKBÓL ! i mnnkásmozga’om és az értelmiség (v.) ■ 1 ÖRÖKSZEM MIKLÓSI HÍRADÓ II cséplés és a talajmunka soronlévő feladat A Gépállomási Igazgatóság sajtótájékoztatója Mint már korábban hírül adtuk, a Szolnok megyei gépállomások 104.8 százalékra teljesítették az aratási tervet, s a napokban a csépiéi került előtérbe. Ebben 170 kombájn és 70S cséplőgér vesz részt. Az eddigi összteljesítmény 76.008 tonna amiből 53.706 tonna jut a cséplőgépekre. Az első a Túrkévéi Gépállomás 55.8, második a kunmadarasi 45.9, majd a karcagi 44.5, a kvnszent mártoni 43.7, és a Fegyvernek! Gépállomás 40.4 száza, lékos eredménnyel. Néhány üzem azonban igen elmaradt. Bizonyítja ezt elsősorban a Tiszafüredi Gépállomás 23.3, a cibakházi 30.7, a jászkiséri 31.1 és az Alattyáni Gépállomás 31.8 százalékos eredménye. A megye többi nyolc gépállomása is, melyeket itt nem soroltunk fel. csupán elenyésző különbséggel szárnyalta túl a többieket. Sajnos, hat olyan gépállomás is van a megyében, amely még 100 százalékra sem teljesítette kombájnaratási tervét. Ezt ugyan — legalábbis formailag — ellensúlyozza a Kunhegyesi Gépállomás 260, a mezőtúri 234 továbbá a fegyverneki, a jászberényi, a mesterszállási és a Karcagi Gépállomás kiemelkedő teljesítése. A nyári mélyszántás mértéke sem kielégítő. Az előirányzott 129.595 kát. hold talajmunkából még 30.00C kát. hold sincs készen. Holott tavaly ilyenkor már 50 ezer kát. holdon túljártak Van ugyan néhány szép eredmény. Gondolunk itt elsősorban a turkevei és az ettől ■ ■■ ■ Hat szolnoki gépállomáson rövidhullámú adó-vevő készülékkel irányítják a betakarítási munkát Szolnok megye nagy körzettel rendelkező gépállomásai rövidhullámú rádió adóvevő készülékkel irányítják e nyári betakarítást. Hat gépállomáson: Szolnokon, Jászbe vényben, Mezőtúron, Turkevén, Karcagon és Kisujszállá son több mint harminc ké-' szülék tartja a kapcsolatot e gépállomás központja, brigádszállások és a műhelykocsik között. A rádiós irányítás nagymértékben segíti a gépállomások eredményes munkáját. A cséplésnél keletkezett géptörést, vagy egyéb más hibát azonnal közük a műhelykocsival, amely perceken belül a helyszínre érkezik és orvosolja a bajt. A gyors javítás eddig több mint tegyven esetben akadályozta meg a cséplőgépek kisebbnagyobb kiesését a munkából. Karcagon és Turkevén a -tépek átcsoportosítását, valamint a naponta végzett munkáról szóló jelentést is rádióval továbbítják. nem sokkal elmaradó jászkiséri, kunhegyesi és a Törökszentmiklósi Gépállomásra. Az általános helyzet viszont az, hogy a gépállomások rendkívüli mértékben elmaradtak a talajmunká'kikal és sürgősen hozzá kell fogniok az elmaradás pótlásához. A tarlóhántásra is majdnem ugyanez a megállapítás vonatkozil. Bár ennek 63.2 százalékos eredménye magarán felülmúlja a talajmunka elvégzésének mértékéi, a karcagi, turkevei, szolnoki, tiszafüredi, mezőtúri, mesterszállás és a Jászberényi Gépállomást még mindig el kell marasztalni. Itt is van tehát pótolnivaló. Ennek döntő feltételei közé tartozik a hátralévő idő legésszerűbb kihasználása. A Nagykun Napok előtt Néhány nap, és megkezdődik Kisújszálláson a mezőgazdasági kiállítás. Azokban a termelőszövetkezetekben nagy az izgalom, ahonnan minden évben szoktak állatokat, terményeket és gépeket vinni a kiállításra. Ezek közé tartozik a turkevei Táncsics Termelőszövetkezet is. Itt Retter György, az országos hírű juhász, birkáival, kosaival készülődik a mezőgazdasági kiállításra. A napokban meglátogattuk Retter Györgyöt és megkértük, mutassa meg azokat a jószágokat, amelyekkel ezévben megy kiállításra. — Retter György szívesen tett eleget kérésünknek, megmutatta azt a négy kost. amellyel már többízben nyert díjat, s reméli, hogy ez alkalommal is. f . Épül a kunsági Tisza híd MM essziröl úgy néz ki, ^mint egy óriás százlábú. Innen is túl a Tiszán vagy húsz betonlábon vonul át a mentetten füzes őserdeje felett. A folyó tükrébe két óriás betonpillérrel lép, s itt felelte szép ívben háromszor hullámzik meg a hid acélteste. Dezső, a pusztalaskonyi komp lobogóhajú segédrévésze most még figyelemre se vagyon méltatja a leendő konkurenciát. — Romantikus járművét nagy ügybuzgalommal vezlrli a kompkötél mellett —s csak annyit mond, ha valaki a szomszédos építkezésre tereli a szót: — Hol vagyunk még attól, hogy az kész legyen. Biztosan tudom, hogy jövő ilyenkor még itt jönnek át, még tán két év múlva is. Az bizonyos, hogy a révészek lesznek utolsók, akik siettetik a hídverőket. Annál jobban várják a hidavatást a környékbeliek, hogy ne kelljen küszködni a révhez vezető út feneketlen kátyúival, lábtörő meredekkel, meg a lóijesztő komppal. Mert nem a legszerencsésebb híd ez. Az idősebbek, mint Sipos Imre bácsi is, már 1 másodszor látják romokba, harmadszor meg építeni. 1919- ben, mikor gz ártér fölött még faszerkezet vonult át. felgyújtották. 1921-ben kezdték meg újjáépíteni, de úgy, hogy a pillérekbe már beépítették a dinamitos szekrénykéket. 1944-ben aztán a viszszavonuló németek élesítették ezeket az előregyártóit pokolgépeket, s egy őszi napon újból levegőbe repültek a vastraverzek, vízbe bukott a drága szerkezet. Megszűnt az összeköttetés a Kunság és Heves között. Tizenhárom év óta a kisújszállás—kisterenyei, „mátrai" vonal megszakat. A vonatok a Kunságban csak Abádszalókig. Hevesben csak Kiskörétől közlekedtek. A Tisza ősztől tavaszig csaknem hermetikusan elzárta egymástól a két gazdaságilag egymásra utalt területet. Észak-M agyarországot a Tiszántúlról csak nagy kerülővel lehetett elérni. Ha a hídépítők végeztek, megszűnik ez a nehéz helyzet. 1946-ban megkezdték á roncsok kiemelését, s a kihalászott, összeszedett alkatrészeket a két parton helyezték el. A MÁVAG dolgozói javarészt a lerobbantott részek beépítésével vállalták a híd felállítását. Ez nem volt könnyű munka. Márcsa’c azért sem, mert azzal kellett kezdeni, hogy a jobb parton tárolt alkatrészeket, ezer tonnányi vas traverzet, gerendát át ke'lett szállítani a bal partra és fordítva. mert annak idején nem számoltak a munka későbbi stádiumával. Aztán kesfonmunkásők hatoltak le a folyó fenekére, megerősítették, rendbehozták a megrongált pilléreket. fő ésőbb az állványozók vették birtokukba a folyót. Tizenhat-húsz méteres cölöpöket vertek le a vlzalatti iszapba. Kilenc mázsás vasbunkó 2—3 méter magasból zuhan a vastag cölöpre, S ilyen óriási ütésre — mikor már jó mélyen bent jár a Tisza ágyában — 2—3 millimétert halad lejebb. A gondosan, víz alatti szilárd talajba vert cölöpökre épült aztán az állás, mely megtartotta a híd óriási súlyát, még a tartók összeserelése el nem készült egyik pillértől a másikig. Ma már készen áll felépítve a 750 méter hosszú híd, kivéve a medernyílás középső, mintegy 75 méter fesztávolságú szakaszát. Teljesen kész a kunsági oldal szerelése, a hevesi oldalon befejezéshez közeledik a felső iv összeállítása. Tavasszal — a zajlás után — Domonkos mester állványozóival a középső szakasz alá ver cölöpöket, s megkezdődnek Lakatos főszerelő irányításával a munka utolsó akkordjai. Azt mondják, ez már könynyelpb lesz, mint az addigi szakaszok, mert nem a régi roncsokból kell összehozni az áthidalást, hanem a MÁVAG előre legyártja s más dolog nem lesz, mint a vagonokból a helyszínen kiemelni az alkatrészeket és a meder felett összeszerelni. Persze. ez nem az a köv.tinyű munka, különösen beavatatlanok elolt nem. Megborzong az ember, ha csak nézi is a 16—20 méter magasságban dolgozó hidászokat. 40—50 centi széles vasgerendákon állnak, hajlonganak, körülöttük a szédítő mélység. Egyedül a derekukra szíjazott biztonsági öv ad némi támaszt, de ez nem pótolja az egyensúlyérzéket, macskaügyességet, s ami ennél is fontosabb, a józan bátorságot. A veszélyes munka ellenére egyetlen zuhanásos baleset nem volt még. De ha úgy adódik, hogy valaki a „vízbe cseppen1’, akkor is ott van Sipos bácsi a mcntöcsónakkal, nyugtalan éberségével. W gy dolgoznak a hidépí- M tők, s ha nem gondol mást a szeszélyes Tisza — nem árassza el vízzel az építők területét nyakra-főre, 1958 augusztus 20-ra elkészül a szerelés, s jövőre leúsztathatják a Tiszán az öreg kompot Az újjáépült hídon melynek két szélső szakaszát kiszélesítették, megindulhat a vasúti és személyközlekedés, újra megélénkül a forgalom 13 év után a megy eszéli községekben. Addig még sok víz lefödik a Tiszán, elfogy a második tizliter szúnyogűző folyadék s talán meg se éri az éjjeliőr matuzsálemi korú híres 20 éves házőrzője a hídavgtási. De megünnepeljük. Hevesen és a Kunságban. — palatínus * A kisújszállási nagykun napok eseményei között méltán tarthat nagy érdeklődésre számot a színvonalasnak, és megyénkben mindezideig példátlanul nagyszabásúnak Ígérkező mezőgazdasági kiállítás is. Az egész kiállítás mintegy 40 000 négyzetméter területéből igen jelentős részt foglal majd el a megye termelőszövetkezeteinek életét, fejlődését és eredményeit dokumentáló állattenyésztési és növénytermelési, továbbá kertészeti pavilon. Fényképek, grafikonok és természetesen a kiállításra szánt tenyészállatok bizonyítják majd. hogy a karcagi és a turkevei Táncsics Tsz méltán került az ország legjobb juh- és sertéstenyésztő ezövetkezet.ei közé. Ugyanez áll a sertéstenyésztésben kiemelkedő eredményeket elért mezőtúri Kossuth Tsz-re is. De a kunhegyesi Vörös Október, a turkevei Vörös C.si’lag. a kunszentmártoni Zalka Máté, a me?öhéki Tán ■'sics, a iásziákóhalm.i Béke. c kisújszállási Kinizsi, s a kunhegyesi Lenin Tsz-ek fejlett szarvasmarha tenyésztési kultúrájáról is meggyőződhetnek majd az érdeklődők. Az utóbbi években fellendült Szolnok megyében a thermál-fűtésű primőrkertészkedés is a szövetkezetekben. Ezúttal 8 tsz mutatkozik be primőrkertészetével, ad számot ilyenirányú fejlődéséről, de ez a fejlődés mindennél jobban bizonyítja a paprika, paradicsom, retek, uborkatermelés jövőjét, hatalmas távlata51 íz a meg-ében. A ..Képek a Szovjetunió szocialista mezőgazdaságából" hatalmas, 2(tx6,5 méteres tabló a világ legfejlettebb mezőgazdasági országának állat‘envészfési. növénytermelési er-dményeiről és a szűzföldek hasznosításáért vívott gigantikus harcról számol be képekben. dokumentumokban. Ezzel a vázlatosnak sem mondható felsorol ás'ál ko-ántsem merítettük ki azt a várható é’ménvt és érdekességet, a n-e1 veknek része*« lehet maid a kisújszállási nagykun naook minden olyan ■endége. aki c*nk valamenvnyire is érdeklődik a mezőgazdaság iránt Bemutatják a korszerű öntözést Sokan nem is gondolják, müyen sokrétű, hozzáértő munkát igényel koratavasszal a folyam és jeges árvizek levonása az elárasztott területekről, később pedig a hatalmas arányú öntözési műveletek. S ezt a munkát oroszlánrészben a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság dolgozó1 végzik. Ott is számot adnak munkájukról a nagykun napokon, ahol pavilonjukban bemutatják a kor-szerű öntözéses gazdálkodás módszereit és bonyolult műnk4lukból egy-egy részletet, bizonyára érdeklődést vált 3d majd szivattyújuk is, amelyet állandó üzeméltetésben mu'atn.aíí be. 226 holdon több mint 28 vagon gabona termeit A jászszentandrási Haladás Tsz-ben hétfőn reggel elcsépeltek. 226 holdon 28 vagon 66 mázsa gabona termett. Az eredmény megfelelt a várakozásnak. Búzából 11.20 mázsa. őszi árpából 16.08, tavaszi árpából 17.60 mázsa termett holdanként. A 1sz-ben kiosztották a termény-előleget. A felesleg gabonából 150 mázsa árpát, s ugyanernyi búzát eladtak az államnak. Felkészült a szövetkezet a következő gazdasági évre is. Ennek első lépését, a tarlóhántást teljes egészében elvégezték. Á kilépettek közül heten, az eredményeket látva, viszj szaléptek a tsz-be. ifniiS ubHaeBlH A kiállításon nemcsak a termelőszövetkezetek vesznek részt, hanem a kereskedelem is. A MEZÖSZÜV a gépeit már kiszállította a kiállítás színhelyére. Fenti képünkön ezek egy része, szőlőprés, 14 soros vetőgép, eke, szár tepőgép és egyéb mezőgazda* sági gépek láthatók Megyeszerte nagy készülődés
