Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-01 / 179. szám
J ámlsőszeutgyörgyőn a kenyér és a kifli nyomában Á vidéket járva néha éhes is lesz az ember és ilyenkor úgy szokás, hogy bemegy a földművesszövetkezetbe kenyeret, meg valami hozzávalót vásárolni. Ez történt velünk J ászalsószent gy örgyön. Délelőtt kilenc óra az idő, de sajnos csak morzsa van a kenyér-polcon. Megyünk az italboltba, hátha van egy-két péksütemény. Már az sem volna baj, ha kétnapos, csak együnk valamit. A 2-es számú italbolt vezetője elcsodálkozik, nem is emlékszik, mikor volt kifli az üzletben. Most már kíváncsiskodunk tovább, a sor után is érdeklődünk. Megtudjuk. hogy hetenként 1—2 alkalommal van sör. A község négy italboltja 22 hektóliter bort kap egy negyedévre ■— persze egy hónapra sem elegendő. Bor, sör, az nincs, részeg ember viszont bőven van, mert rumot, pálinkát szerencsére korlátlanul lehet kapni: No de mi nem borellenőrök vagyunk, hanem „kenyeret keresünk”: Szilárd elhatározásunk célja felé indulunk, s szorgos kutatásunk végén eljutottunk a község egyetlen pékségébe.Rabati István, az üzem egyetlen alkalmazottja, a dagasztó teknő fölé hajolva dolgozik keményen. Ma már a harmadik adagot készíti sütésre és még vár vagy négy forduló, mert a község lakóinak ellátásához napi 7 mázsa kenyér szükséges. A pékségben egyébként a megye legkisebb kemencéjével ismerkedünk meg, ami csuoán 110 kilogramm kenyér befogadására alkalmas, s fgy az ott , dolgozó munkád napi 16 órát is dolgozik. Mivel egyedül képtelen a favágástól a kemence javításig mindent megcsinálni, vele dolgozik családja is. A keresetre, ellátásra nem panaszkodik, mert a jászberényi központ mindenben segíti. Az első szóra küldi a tüzelőt és a kért anyagokat, kifizeti a túlórát. Vasárnap is kell dolgozni, mert ha nem, akkor a héten baj van a kenyérrel, hisz így is egy-két esetben a jászberényi sütőipar segíti ki a községet. Most az aratás-cséplés Idején néha sor is kerül rá, mert az asszonyok ilyen nagy dologidőben nem sütnek otthon. Az új liszt beőrléséig csúcsforgalom van.A pékségben már kaptunk ugyan kenyeret, azonban a kíváncsiság bevitt bennünket a jászberényi központba is. ahol a műszaki igazgatóval beszélgettünk. Tizennyolc község tartozik a jászberényi központ vezetése alá. Nagy gondot okoz a gépkocsi hiány, ugyanis egy sincs ebből a fontos járműből, s mikor egyik-másik községet ki kellene segíteni, akkor drága fuvart kell fizetniük. Ezenfelül nem kifizetők egyes üzemek, így a iászalsószéntgyörgyi egységünk sem A máju? havi bért össze if hasonlítjuk a többi üzemi''c‘ Míg Rabati István oék ?1' kilogramm kenyér sütésé ” 4250 forint bért kapott, add egy normális körülménye' között dolgozó üzemükben 1400 kilogrammért a dolgozónak 1600 forint jár- Tehát a száz kilogrammra eső bér jóval alacsonyabb egy korszerű üzemben, mint az előbbinél. — Ez a ráfizetés sok gondot okozott már a vállalatnak, s volt olyan álláspont is, hogy beszüntetjük ég Jánoshidáról szállítjuk a kenyeret mondja a műszaki igazgató. Viszont akkor ott lesz zsúfolt a munka és a szállítás növeli a költséget. Ha a jászalsószentgyörgyi üzemben a mester önálló parengedélyhez jut — amit már kért — és megkapja a kereskedelmi kenyérre is a kiutalást, akkor Is kell hetenként egyszer-kétszer besegíteni. — Jánoshidáról. viszont meg lesz oldva a község rendes kenyérellátása, ■ emellett a péksütemény prob^ lámája is. Valószínű tehát, hogy ezt a megoldást választják. ügy gondoljuk, a vállalat helyesen jár el, amikor nem tartja fenn „minden eszközzel’“ a ráfizetéses kisüzemeket, persze csak akkor, ha ebből a lakosságot sem éri hátrány. — Andrási — Nagymányoki bányász nyerte a VIT tárgy sors játék főnyereményét Till József nagymányoki bányász kedden bemutatta a nagymányoki postahivatalban a VIT sorsjegyét, amely a VIT sorsjáték főnyereményét nyerte. A postahivatal megállapította, hogy a 10. Osztályú 53 882 számú sorsjegy azonos a főnyereményt nyerő számmal. A családi ház nyertese harminc éve dolgo zik a nagymányoki bányában, s 13 éves fia vette a sorsjegyet. A nagy nyeremény a legjobbkor jött a hattagú Till családnak, mert most akartak házat építeni. A nyercményházat Nagymányokon építtetik fel. (MTI). Vontató'vezelői és fraktoros-gépészképző tanfolyam indul Kenderesen A kenderesi Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolán már ez évben közel 240 fő szerezte meg megyénkben a vontatóvezetői jogosítványt és 29 fő végzett a traktoros-gépészképző tagozaton. , Gépállomása, állami gazdasági és termelőszövetkezeti, valamint egyéni dolgozók is jelentkezhetnek a tanfolyamra. A vontató-vezetői tanfolyam időtartama 2 hónap, mely szeptember 1-én kezdődik, a traktoros-gépészképző tanfolyam ideje 6 hónap, november 15-én kezdődik. Felvételi követelmény: 22 —45 év, legalább 2 éves szakmai gyakorlat. Technikai minimum alapfokú tanfolyam elvégzéséről bizonyítvány. Az iskolán az oktatás előfeltételei biztosítva vannak. Megtalálható a mezőgazdaságban használatos valamennyi gép, ugyanakkor külön kabinet, gépi rajzok és térképek biztosítják a tanulandó anyag könnyebb elsajátítását. A tanulók a traktoros-gépészképző tagozaton vontatóvezetői jogosítványt is szerezhetnek. Azok a dolgozók, akik a tanfolyamon részt kívánnak venni, jelentkezzenek az üzemük vezetőjénél (elnök). Illetve az iskola igazgatójánál, szóban és írásban. Egyéni dolgozók közvetlen az iskola igazgatójánál-A vontatóvezetői tanfolyamra augusztus 20-ig, a traktoros-gépészképző tanfolyamra november 1-ig lehet jelentkezni. Urbán Vince igazgató Kunhegyesen van, Tiszafüreden nincs alkatrész JÁSZSÁGI KÖRÚTON Versenyben az ifjúsági csénlőesanafok Ha valaki rendszeresen .olvassa megyei lapunkat,, mindig találhat benne valamilyen érdekes jelentésit mezőgazdasági helyzetünkről. Ezek legtöbb esetben arról számolnak be, hogy ebben az állami gazdaságban, vágj’ abban a tsz-ben milyen eredménnyel halad a betakarítási munka. Általában arról kapunk hírt, hogy a Szolnok megyei gépállomások kevés kivétellel jó munkát végeznek, amelynek eredményeként a földek gazdái termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyéni parasztok bizakodva nézhetnek a jó termés időbeni betakarítása olé. Ez mind nagyszerű dolog, hiszen nemrégen zúgott el fejünk felett az ellenforradalom, amely többek között mezőgazdaságunkat is igen megkárosította. Jólesik há> olvasni és hallani a szép eredményeket, hogy alig 9 hónap alatt a mi szorgalmas, dolgos népünk megteremtette a feltételét és eredményét a jövő évi zavartalan kenyérellátásnak. Sokunknak, akik benne élünk ebben a szorgos munkában, tisztán kell látnunk, hogy felelősséggel hor)ozun!< az értünk izzadó és minden áldozatot meghozó embereknek. S ha őszinték akarunk lenni, meg kell írni a valóságot. Azt, hogy a ml járásunk, pontosabban a tiszafüredi járási esetében bizony nehézségek is vannak, főleg a gépállomás munkáját illetően. — A tiszaszentimrei Október 6, Termelőszövetkezetben jelen pillanatban több mint 60 hold aratni való van, amit a kombájnnak kellene Levágnia. Úgyanebben a termelőszövetkezetben az egyik tiszafüredi aratógép három nap alatt 3 hold gabonát aratott le és sajnos, ez nemcsak az Október 6. Tsz-ben van igy. Ismerünk szövetkezeti elnököt, aki a tel jes keserűség hangján nyilatkozik a Tiszafüredi Gépállomás munkájáról. A tévedések elkerülése végett meg kell írni azt az igazságot, hogy a termelőszövetkezetek kedvelik a gépeket, s általában jól tudják, hogy a nagyüzemi gazdálkodás el sem képzelhető gépek nélkül. A gépállomásoknak igen fontos szerepük van és lejsz a jövőben is a szövetkezeti gazdálkodás fellendítésében. Azt is meg kell írni. hogy például az Októ-Nem. A jánoshidai KISZ ib cséplöcsapat legidősebb tagja, Darák János szalmarakó is 5- ?6 éves mindössze. A kazalral- kök pedig mindig a falu öregjei közül kerülnek ki, mint_ hogy a kazalrakás nagy nyujj oodtíágot, évtizedekre menő gyakorlatot kíván, us A jánoshldaiak fiatalok :fc mind. Fl. talok, de olyan lenk dülettel dolgoznak, hogy Jái. noshidán egyre több udvar- I- ban sárgáinak a frissen cséj. pelt szalma- és törekkazlak. ól Hajrázik az ifjúsági cséplög brigád. * la JASZFENYSZARU főterén )T emberi fül számára érthetetl- lenül sugdolóznak egymással n a magasra nőtt nyárfák. A fj nercenként csepegő szivó- 12 nyomó rendszerű ártézi kút egykedvűen bámulja őket. tt Emberrel alig találkozunk a >s községben. ír Annál élénkebb o. határ. U Rudalókötéllel biztosított, gabonakeresztekkel terhelt szeí- kerek ballagnak a falu felé. í- Itt-ott már zsákok tetején üli- dögélő falusiak mellett is elí- hajtunk a káposzta- és papri:ő kaföldekkei övezett határban, r- Roppant gazdag vidék ez itt. Az egész határ szőlők g'iümölcs és szántóföldi ker„ tészkedés üde képét mutatja, i- A Galga hiúján átrobogva x- megállunk egy szekér melr istfj T V ' v * * V > * t * * * ' ' ' — Merre csépel a Budai cséplőbrigád? — kérdezzük a leginykét, aki biztos kézzel fogja lovainak gyeplőszárát. — Menjenek ezen a deltőn-e, meglátják az útról — válaszolja az. Hát bizony nem láttuk meg. Tovább szaladtunk, úgy elbújt a kis falamczes 960 millimeter es átmérőjű cséplőgép Berényi Vencel rakománya között. Nevelnek is rajtunk a fiúk, ahogy odaérünk. Budai Imre, a csapat vezetője mindjárt azután érdeklődik, hogyan állnak a többi csapatok. Ez az első kérdé-e Oroszt László jászberényi traktoristának is, akinek karján ott csillog a múlt évben kapott karóra. Ez a brigád harmadik helyen végzett a múlt évben az országos versenyben, s most sem akarják alább hagyni. Akkor egy-egy rádiót kaplak jutalmul, ez évben 5000 forint első, 3000 forint második és 2000 forint harmadik dijat oszt ki a megye. Latolgatjuk az esélyeket. 48 mázsa a cséplőcsapat napi normája, ezzel szemben 10U— 120 mázsát járatnak le a legtöbb esetben. Annak ellenére, hogy a kertészkedés a fő foglalkozás erre, s kicsinyek a rakományok sokat kell húzatni, igazi versenyszellem bontakozott ki a brigádban. Párt és KISz-tagak alkotják a 20 tagú csapatot, s fáradhatatlanok mind. — Nézzék meg ezt a fiút — mutat Oroszt elvtárs az egyik szőke izotnkolosszusra. Még csak az ősszel megy katonának, de egyédűl elhúzná ezt a garnitúrát: 4 többiek igazat adnqk bear 6. Tsz-ben dologzó tiszafüredi kombájnos, Lendvai elvtárs, igen lelkiismeretes, becsületes ember. Sokszor megdicsérte őt már a közgyűlés kiváló munkájáért. Nem őt hibáztatjuk a betakarítás súlyos elmaradásáén, hanem a Tiszafüredi Gépállomás vezetőit, akik nem gondoskodtak arról, hogy a gép, amit a szövetkezett«1 küldenek, üzemképes legyen. Tegnap is szét volt szedve a kombájn és több óra hosszát állt javítás miatt. Nincs szó itt semmiféle gépállom ásellen ességről, amellyel esetleg vádolhatnának bennünket, csupán arról, hogy a pénzünkért jó gépet várunk nem ócskavasat. Amikor arról volt szó, hogy minél több aratnivalót végeztessünk él u gépekkel, több szövetkezet kötött pótszerződést a gépállomással. Példának csupán az Október 6. Tszt- említjük meg, amelyik 120 holdnyi kombájnaratási szerződését felemelte 180 holdra. Ezenkívül még 120 hold aratógépi szerződésünk is volt. Ez összesen 300 hold. Nálunk július 1-én kezdődött meg az aratás, s amikor e sorok íródnak, még mindig 60—70 hold aratatlan. Imiz, közben volt egy egyhetes eső. De azt nem számítva, 20 nap alatt körülbelül 290 holdat vágtunk le, úgy, hogy a tsz tagok kaszával is segítettek a nálunk lévő kombájnnak és a két aratógépnek. Hasonló panaszok vannak a Tiszaszentimrei Kossuth Tsz-ben is. Anynyira. hogy a Kossuth Tsz vezetősége is kénytelen volt a Kunhegyésl Gépállomáshoz fordulni segítségért. Sajnos. ugyanezt kellett tennie az Október 6. Termelőszövetkezetnek is, ha nem akartuk azt a merev álláspontot elfogadni, amit a Tiszafüredi Gépállomás vezetői képviselnek, mely szerint a leszerződött kombájnterületet csak kombájnnal lehat learatni. Ez így igaz. De nem akármilyen kombájnnal, hanem üzemképes géppel. Elvégre mi nem Szent Mihály napjára akarjuk az aratási befejezni. Hogy nem vagyunk kom báj n ellenesek, bizonyítja. hogy a Kunhegyes,! Gépállomástól is kombájnt kértünk és kaptunk. Jó gépet adtak a kunhegyesiek, nem olyat, mint a tiszafürediek A Kunhegyes.! Gépállomás komtoájnosa e hét eleje óta dolgozik a szövetkezetben, a tagság nagy megelégedésére végzi munkáját. Az aratógépek is igen roszszak. Ha eltörik egy-egy alkatrész, napokig kell rá várni. Nem tudjuk, miért erőltették a Tiszafüredi Gépállomás vezetői azt a bizonyos pótszerződésf, ha egyszer még az eredeti szerződésnek sem tudnak eleget tenni. Tiszaszentimre községben a gépeket nem tudják igénybe venni a hordásnál, mert a gépállomásnak nincsen vendégoldala, amit a kocsira rakhatna. Beszerezte ugyan az üzem a fát, de azok aklkorák, hogy öt embernek is elég volna felemelni. Jelenleg is a gépállomás udvarán hevernek, jobb sorsra várva. Említhetnénk a cséplőgépek hiányosságait is. Az Október 6. Tsz-ben igen sok témát találna egy karikaturista. Rajzölgathatna körbe-körba járó lovat és káromkodó tsz-ta.goikat, amint nyomtatással csépelik a mustármagot. — A gépállomás ugyanis nem gondosfcodott az apiómag-ciépiósrőL A gépállomás! vezetők szeretnek hivatkozni, mint objektív nehézségre, az apőre, de az már elmúlt. Aztán a tsz tagságot is megemlítik, mint az elmaradás egyik okát. Ami a tsz tagságot illeti, csak annyit róluk, hogy gyenge kifogás ránk hivatkozni. Ez a nyolcvan ember az ellenforradalom füzében alapította a szövetkezetei, s valóban önként jött a közösbe. Jelenleg 1020 hold főidet tart rendben. Tudtuk, hogy ml vár ránk, ma is tudjuk, hogy mit akarunk. A termelőszövetkezetben akarunk megélni, bizonyíték efre többek között a 11 hold Újtelepítésű SI7Ő1Ő is. Az a véleményünk, seperjen mindenki a maga háza előtt. 9 akire azt a feladató’ bízták, hogy a Tiszafüredi Gépállomás gépeinek használhatóságáról gondoskodjék, annak az legyen az első és legfontosabb kötelessége. A műszaki feltételeik hiánya miatt a Tiszafüredi Gépállomással kötött kombájnaratási egyessé? minden más, csak nem szerződés. Feltehető a kérdés, hogy Kun hegyesen miért van és Tiszafüreden miért nincs gépalkatrész, amikor ugyanaz a kereskedelmi vállalat lát el valamennyi gépállomást. A tiszaszentimrei Október 6. Tsz tagjai. neki. Nem mintha ök talán kisebb erővel bírnának, hiszen fizikait munkások, valamennyien. Kovács László, Ezsiás István a Galgamácsat Vízügyi Igazgatóságnál dolgozik, Juhász Sándor a Budapesti Ifjúsági Lakásépítő Vállalat munkása, akik szabadságukat töltik itthon. A cséplési idény alatt bekeresi): a kenyeret, az állandó munkahelyről kapott pénzt ruhára költik. Arra terelődik a szó, menynyire összeforrt az ifjúsági munkacsapat. — Pedig mi mindenen keresztül mentünk, — panaszolja Budai Imre. Azt hiresztelték rólunk, hogy nem érdemes velünk csépelteim, hiszen a fiatalság nem a dologra, az udvarlásra termett, s hogy majd elcsavargunk esténként a géptől. Kérdezzék csak meg a csépeltetőket, milyen munkát hagyunk hátra. Csak úgy találomra fordultunk be Harangozó Jánosék portájára. Ök már túlestek a cséplésen, most számítgatják, mi mindenre fordítják a termést. — Az ifjúsági cséplőcsapat? — csillan fel Harangozó néni szeme. — Éppen mondtuk az urammal, olyan rendes emberek ezek, hogy azt hittük, magától megy a gép, annyira csendben dolgoztak. Meg ott van ni — mutat az udvar sarkában heverő kazlakra — rendben hagytak mindent. * AZT HITTÜK, mégint. a mozgó-bolt háborgat — fogadnak, jókedvűen benny n- ■ kei a jászboldogházi Csikós tanyában. Nem ok nélkül gúnyolódnak. Július 22-cn kezdték a cséplési, s még sziliét sem látták a jászboldoghazal földművesszövetkezet mozgóbüjéjének, pedig hol gyufa, hol cigaretta kellene, meg jólesne egy hús málnaszörp is ebben a kánikulában, no meg most uzsonna után is, ahogy szedelőzködnek az emberek. — Hajtunk erősen, be akarjuk kozni a jánoshidaiakat. Talán sikerül is, ók álltuk reggel — közlik velünk. — Honnan tudják ezt? —■ lepődünk meg. összemosolyognak. Hja kérem, verseny van, számon kell tartani az „ellenfél hadmozdulaiaU.’’ Tréfás, jókedvű fiatalok a Szabó Gyula cséplöbrigád tagjai. Annyi érdekességet mondanak pár perc alatt, hogy magunk is felvidulunk közöttük. Csakhogy nincs idő a tréfálkozásra, mar is felpöfög Lénárt Sándor Hoffer-ja, s valaki elkiálija magát: — Gyerünk szijjra, mert elszalad cgy-kél mázsa! Nem kell biztatni senkit, pillanatok alatt a helyére siet mindenki. S szaggatottan, aztán mind egyenletesebben dalolni kezd az éhes cséplő. Dobálják a kévéket a fiatalok, veretela szalmarázó, egészen este 11 óráig. Hajnali fél 4-től 11 óráig minden nap. Hiába, nem kis dolog az ifjúsági verseny. Nagy a küzdélem a jászsági falvak „csatamezöln.’’ BORZÁK LAJOS A HIRES JANOSHIDI vásártéren nehezen lehetne most leanyvasárt tartani. Nem azért, mintha — a nótával ellentétben — vevőjük nem akadna a falubeli szép lányoknak, hanem mert osztagok, kazlak „hevülnek tikkatag kövéren” a közös szérűnek használt vásártéri részen. Pár házzal arrébb pedig porfelhő kavarog a magasba, nyeli az Alattyáni Gépállomás 1170 millvniéteres cséplőgépje Pető János kisparaszt búzakévéit. S ahogy fogy a búzaasztag, ügy duzzad a szalmakazal, telik a hombár az acélos jászsági búzával. Pető János ott áll a mázsánál, segít a zsákolcat kötözni Tóth Rudolfnak, a cséplő csapat vezetőjének, S míg a kövér zsákokat a mérlegre dobják. meg is jegyzi közben: — Hát bizony jobbnak ígérkezett a termés, de a rekkenő hőség összeszorította a szemeket. Igaz, a holdankéntl 10 mázsás átlagtermésem még így is megvan. Hanem, a szalmát, azt. adja a gép. Maholics István, Gazsi Mihály és a Budai Péter, Bankos István rudaspárokon csorog az izzadságlé, poros testükre tapad átpárázodott fekete klott-nadrágjuk, ahogy futva hordják a csúszások által veretbe készített szántóföldillatú szalmát. Budai Péter, a még alig ifjú szőke rudas fiú oda is szól r.réfás/t.n Dahn/iAi Mihál. u ■ traktoristának: — Rájöttem, mi a leg job ■ orvosság a fogfájás ellen. — Na, micsoda? — figye 1 lünk oda érdeklődéssel mind ' annyian. — Hát a versenyfutás - szól vissza a kazal tövébe Budai Peti. r Tréfa volt persze, de a ' az igaz, hogy Budai Petémé reggel megfájdult a foga. So, ember akadna, aki fájdalom tói torzult arccal abba hagy ná erre a munkát. Budai Pé tért azonban nem ilyen fábc faragták. Egy fogfájás mé, nem dönti ki a sorból. Elvégre nem hagyhat), : cserben a csapatot, amlko versenyben vannak. Ök indi tották el Szolnok megyébe■ az ifjúsági cséplőcsapato, versenyét, tudják; hogy a egész megye őket figyeli. Figyelheti, két héttel ezelőt indult a KISZ cséplőbrigád é július 29-i jelentésükben má 21 vagon 94 mázsa elcsépel gabona szerepel. Éppen újabb kazalhoz álli tanak, s ez idő alatt kl-ki rá gyújt egy cigarettára, a Iá . nyok — Deák Margit és Hl das Ilona — egy kannatet : hideg vízzel öblítik le a tor i kukra rakodód port. Csupa fiatal arc. Varga Jó ■ zsef, Seres Péter lörekese még 18 évsek sincsenek tár ■ vagy csak az arcukra vasta ! aon ülepedő porcsllláinok In i kar jak éveiket? ^