Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)
1957-08-29 / 202. szám
Jegyzetek a világ ifjú pedagógusainak találkozójáról IIL rész. (A nyugati országok pedagógusainak felszólalásai) Augusztus 4-én folytatódott a baráti eszmecsere a Tanítók Székházában. A három legérdekesebb felszólalás a francia, a holland és az angol pedagógus delegációjé volt Mind a három felszólalás anyagáról, témájáról élénk vita folyt még másnap is a folyosókon és a baráti tatáik oeókonj Seelairjou asszony felszólalásának bevezetőjében utalt arra, hogy Franciaországban a francia burzsoázia már a múlt század folyamán kiépítette a népoktatás rendszerét. Ebben az időben a burzsoázia a haladást segítette. A francia pedagógusokat éppen ezért napjainkban egészen más természetű kérdések foglalkoztatják, mint amiről itt a szfrdad, kínai, mongol s más küldöttek tájékoztattak bennünket. Elsősorban nevelési problémáink a legégetőbbek — mondotta; Hazánkban a fiatalkorúak bűnözése állandóan emelkedő tendenciát mutat. A lopásokon és más erkölcsi konfliktusokon túlmenően nem egy fiatal keveredik gyilkossági kísérletekbe, vagy gyilkosság bűnébe. Mind több és több a fiatalkorúak öngyilkosságának a száma is. Ezekkel a nevelési kérdésekkel szemben az iskola monhatni, teljesen tehetetlen. Hiszen bármit tegyenek is a nevelők s az iskola mondhatni, teljesen tékát körülvevő egész világ éppen ellentétes hatásokat sugároz a gyermekre s a fiatalokra Az élet pedig erősebb az iskolánál s a pedagógusok jószándékánál. A fiatalokat egyre inkább ma már az irodaiam, a film, az utca s az őket körülvevő világ neveli, mintsem az iskola. A szülők jönmek-jönmek hozzánk, s mi egyre inkább bevallani kényszerülünk, hogy tehetetlenek vagyunk. A fiatalokat az egész társadalom neveli, s ha egy egész társadalom beteg, az iskola ezen önmagában nem változtathat. — Fiataljaink koravén, gyakran fizikailag is beteg, lelkileg is torz gvermekekként nevelődnek. Egyre több és több francia pedagógus ismeri fel, hogy jóllehet' mindezek nevelési problémák iskoláinkban, de sem a pedagógia elmélete, sem annak gyakorlata önmagában nem tudja e kérdéseket megoldani. Az igazi, a bajok mélyen fekvő okai magában a társadalomban, annak rendjében vannak, s azt kell megváltoztatni, hogy a nevelés eredményeiben is hathatós változások születhessenek; A családban a dolgozó szülők nem érnek rá a gyermekeiket nevelni. De a vagyonosi családokban sem nevelt1! a gyermekieket. Ha a szülők rá is érnek, nevélőnőt fogadnak. s a családon belüli nevelés a hamis és képmutató erkölcsi normák, társadalmi konvenciók szerint történik. E társadalmi konvenciók hamissága, képmutatása azután rövidesen megmutatkozik a gyermekek lelkivilágában is. (Jól jellemzi ezt a folyamatot néhány francia film is. így pl. az Özönvíz előtt). Más a helyzet a szervezett munkásság körében. Akik vagyontalanok, vagy kis vagyonnal rendelkező kispolgárok. tudják jól, hogy gyermekeik iskolája, nevelése, szakképzése jelenti az egyetlen utat gyermekeik felemelkedése számára. Ezek a szülők odaadóan támogatják a pedagógusok nevelő munkáját De a társadalomban végbemenő folyamatoknak ezek a családok is alá vannak vetve. Az anya, az apa dolgozik, a lakásviszonyok rendezetlenek, a pénz értéke állandóan romlik, mindenki ideges és agyomhajtott életet él. A szülők csak este találkoznak a gyermekekkel, akkor már fáradtak ‘, kimerülték. A politikailag öntudatlan, gyermekeik nevelésével sem foglalkozó munkás és kispolgár szülők gyermekeinek pedig. ott, ahol sem a szülők, sem a gyermekei! nem tartoznak valamiféle haladó szervezetbe, a gyermek legfőbb nevelési erővei biró világa a mozi. A filmszínházakban pedig főként amerikai filmeket játszanak; gengszter-filmeket, vadnyugati filmeket, vagy különféle szerelmi történeteket: A filmek egyik csoportja ezek közül a lelki durvaságnak lesz kialakítója, a brutalitásnak, a lelki művcletlenségnek, a másik fajta filmek pedig hamis illúziókat alakítanak ki a serdülőé lelki világában. Csodálatos sport, művészi karrierek, a proletár vagy parasztlánynak a milliomossal, a gépírólány és varrólánynak a dúsgazdag főnökkel való házassága, a szegény egyetemi hallgató leány s a professzor szerelme, — mind-mind olyan történet, mely a munkásság gyermekeiben hamis illúziókat kelt. Arra tanítja őket, hogy ne egész osztályuk felemeléséért, a társadalmi rend megváltoztatásáért küzdjenek, hanem keressék a rendkívüli, csodaszerű egyéni karrier útját, s elhitetni igyekeznek, hogy ezt bárki járhatja, ez az út a társadalmi felemel kedéshez bárkinek megadathatta Egyes proletár kerületekben a gyermekeik az utcán növekednek, nevelődnek va’óiában. A szülők munkanélküliek vagy valami szenvedélynek rabjai. A gyermekek valójában a parkokban s az ellenőrzés nélküli játszótereken nevelődnék. Az ilyen gyermek a mozikban, az utcán, a parkokban s a hidak alatt éli le kamasz-korát. És e gyermekek egyszer felnőttekké lesznek! Idővel, sokszor meg még éppen idő előtt magu/k is szülőkké. Most itt a pedagógus gondja aztán; mit tehet ilyen körülmények, viszonyok között, ha a társadalmi harctól függetlenül vívja harcát a nevelni, a helyes irányban nevelni akaró pedagógus! Az utcákon nem egyszer cigarettázó vagy csókolódzó tanítványaival találkozik a nevelő. Mennek kamasz fiatalok az utcán összeölelkezve, alkonyaikor csókolódzva. Tőlük néhány lépésre kicsiny gyermekek látják mindezt. Utánozzák őket. Az utca, a parkok nem egyszer kirakatai az ilyen és hasonló eseteknek. Az otthoni családi környezeti hatásokról nem is beszélve nem egy esetben! Már pedig a gyerekeik vagy otthon, vagy az utcán nevelődnek. És külön kell még szólni az utcával kapcsolatban a reklámokról. Obraszcov Párisban járva, egyszer elszörnyülködve kiáltott fel; Hiszen itt a reklám és az utca a fiatalok állandó lélekmérgezése. S igaza is volt. Az üzleti érdekek a sajtóban ési a reklámokban egyaránt, az érdekességkeresés és az érdeklődésnek minden áron való felkeltése, — nem is szólva a művészetek világáról gyakorta, — állandó, Intenzív lélekmérgszés az ifi óság körében. Obraszcov külön elemezte annak idején a filmeknek a fiatalságra hatását. A gyermekeik játékvilágába beletartozik a gyilkosságok, rablások játéka, mindannak a világnak játékban való megeievenítése, melyeket a filmekről ismernek. A Franciaországban bemutatott filmok kétharmad része amerikai. Ezeket a filmeket a brutalitás dicsérete, a primitívség. mélyebb eszmei tartalomnélk ü 1 iség jellemzi. — Ezenkívül sok film kerül bemutatásra Algériáról. A gyarmati népek szabadságharca ellen uszító filmek ezek. Ismét más, filmtet a realitásnak karikatúrái. Ezeket a filmeket az jellemzi, hogy a nézőket meggyőzni igyekeznék; ne a társadalmi harctól, hanem Istentől, a szerencsétől, a leányok csinosságuktól és női ügyességüktől várják karrierjüket, társadalmi felemelkedésüküet. Nagy reklámot csapnak egy-egy, a nép vagy egyszerű sorból kiemelkedő filmsztár életútjának, s ezt. látva, hallva, olvasva, soksok ezernyi fiatal leány elhiszi, álmodja magának jövőjéül a filmsztárok sorsát. Az újságárusoknál a pornográf magazinokat, az üzleti céllal kiadott pornográf irodalmat, képkölegelket tömé* gesen vásároljál! a fiatalok. A legtekintélyesebb lapok, napilapok is gvilkossági és szerelmi históriákat boncoló rovatokkal töltik meg terjedelmük jelentős részét. A képeslapok képanyaga még riasztóbb. A gyermekújságok nagyrészét is az üzleti szellem szerkeszti. Ilyen körülmények között nagy harc indult Franciaországban egy' haladó szellemű, nevelő tendenciájú ifjúsági és gyermekújság kiadására. Lassan sikerült csaknem minden ikcrú gyermekek számára megfelelő lapnak, kiadványnak megjelentetését biztosítani. Császtvay István. (Folytatjuk.) Hivatalos hűzősi jegyzék a nagykun napok alkalmából augusztus 20-án Kisújszálláson megrendezett tárgynyeremény sorsolásáról Főnyeremény* 1 db. 125-ös CSEPEL motorkerékpár, vagy egy nagy tejbozamü tehenet nyerte: 03 sorozat, 03510 számú sorsjegy. Az alábbi tárgynyeremcnyeket, a kővetkező sorsjegyek nyerték; 1 db mosógép: — — — — — — — 1 db 100 kg-os sertés: — — — — — konyhabútor garnitúra (6 db): 1 db 50 kg-os élősúlyú juh: — — — 1 db zománcozott „DEKOR“ tűzhely: l db varrógép: — — — — — — 1 db férfi, vagy női kerékpár: — — 1 db szekér: — — — — —— — 1 db világvevő rádió: — — — — — Az alant felsorolt sorsjegyek, — 05 sorozat 03302 szám — 05 sorozat 05363 szám — 05 sorozat 00993 szám — 05 sorozat 03341 szám 03 sorozat 06382 szám «■* 08 sorozat 06249 szám — 03 sorozat 00102 szám — 10 sorozat 06015 szám — 08 sorozat 02358 szám sorzatszámra való tekintet nélkül, mind a számok utalványt nyerték: mellett feltüntetett összegű vásárlási szám nyerem. szám nyerem; szám nyerem. szám nyerem» 00215 25.— 02263 25.— 02118 25.— 08233 25.— 00353 25.— 02281 25.— 05934 25.— 08243 25.— 00360 25.— 02354 25.— 05955 25.— 08301 25.— 00387 25.— 02735 25.— 06075 100.— 08354 25.— 00428 25.— 02901 25.— 06121 100.-* 08498 25.— 00433 25.— 02928 25.— 06180 50.— 08534 25.— 00516 25.— 03071 50.— 06213 25.— 08576 25.— 00527 25.— 03313 50.— C6356 25.— 08674 25.— 00588 25.— 03362 25.— 06399 25.— 08899 25.— 00637 25.— 03416 25.— 06400 25.— 09040 50.— 00858 25.— 03726 100.— 06415 50.-» 09072 25.— 00898 25.— 03832 25.— 06825 50.— 09261 25.— 00973 25.— 03887 25.— 06834 25.— 09283 25.— 01004 25.— 04304 50.— ..07023 25.— 09302 25.— 01118 25.— 04452 25.— <187155 25.— 09421 50.— 01126 25.— 04536 25.— 07245 25.— 09438 23.— 01175 25.— 04602 25.— 07320 25.— 09473 25.— 01550 50.— 04684 25.— 07505 25.— 09500 25.— 01554 25.— 04970 25.— 07546 25.— 09513 25.— 01572 50.— 05105 25.— 07668 25.— 09541 50.— 01575 1G0.— 05373 25.— Ü 7708 50.— 09565 25.— 01710 50.— 05580 25.— 07715 25.— 09619 25.— 01840 25.— 05619 100.— 07770 50.— 09867 25.— 01905 50.— 05656 25.— 07811 25.— 09956 25.— 01956 25.— 05812 25.— 07883 25.— 09970 25.— A nyeremények, a kihúzott sorsjegyek beszolgálta táss ellenében, 1957. október hó 30, napjáig vehetők át, a sorsjegyek hátlapján megjelölt helyeken. ülfukozuuk az EINSZ beavatkozása ellen ‘ Mi, Szolnok megyei ifjúsági vezetők a leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy az ENSZ, kormányunk beleegyezése nélkül, napirendre tűzze az októberi ellenforradalom ügyét. Mi, ifjúsági vezetők, akik a magyar fiatalok között élünk és dolgozunk. s dolgoztunk az ellenforradalom napjaiban is, tudjuk, kik tévesztették meg a magyar ifjúság egy részét. Szolnok megye fiataljai tanultak az ellenforradalomból, rájöttek, kik, s miért adtak kezébe fegyvert azokban a napokban. A magyar ifjúságra ne támaszkodjék az ENSZ, ránk csak a forradalmi munkásparaszt kormány támaszkodhat. Szíwel-lélekkel támogatjuk a Kádár-kormány politikáját, ezért visszautasítjuk, hogy bárkik is meghamisítsák az ellenforradalom lényegét, s ebből politikai tőkét kovácsoljanak ellenünk. Foglalkozzék az ENSZ Algéria, Omán s a többi vérző gyarmat ügyével. Hagyja, hogy a magyar nép békében építhesse a szocialista társadalmat. Szolnok megyei KlSZ-titkárok Lud&mcmj, — M. SOLOHOV: ä kis f&Tiyú Az egész világ proletariátusa, dolgozó emberei forró lelkesedéssel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forr ad aló m közelgő 40. évfordulójának megünneplésére. Solohov „A kis fattyú" című elbeszélése egy kisgyermek életén át mutatja be a forradalom győ zelnicnck időszakában egy szovjet falu képét. F olytatólagosan közöljük Solohov elbeszélését, Tfzt álmodja Miska, hogy nagyapó valami jó hajlóé «■N meggyfa növést vágott a kertben, most meg már jön is feléje, suhogtatja a vesszőt és szigorúan odaszól neki: — Gyere csak ide, Mihajlo Fomics, hadd simogatom meg vele egy kicsit a hátsó fertályodat, ahonnan kinőtt a lábad !.:a — Aztán miért, öregapám — kérdi Miska.-— Csak, mert a búbos fészkéből mind elloptad a tojást, oszt’ elkerinbózsáltad a hintán ! .., — öregapám, de isz’ nem is hintáztam az idén még egyszer se! — kiabálja Miska rémülten. Nagyapó tempósan végigsimít a szakállán, aztán nagyot dobbant a lábával; hasalsz le rögtön, gézengúz, le avval a gatyával! Nagyot kiáltott erre Miska és fölébredt. Úgy kalimpált a szíve, mintha igaziból megtáncoltatta volna rajta nagyapó a vesszőt. Egy egész picurkát fölnyitotta a balszemét — hát világosság van a házban. Az ablakban hajnali pirosság dereng. Emeli a fejét Miska, a pitvarból hangokat hall; a mama sivalkodik, karattyol valamit, fulladozva, cikogva a nevetéstő1], nagyapó krákog, de amaz meg miféle idegen hang: — Bu-bu-bu,. i Megdörzsöli Miska a szemét s látja: nyűik az ajtó, kitárul, nagyapó szalad be a szobába ugrándozva, a pápaszeme ide-oda billeg az orrán. Hirtelenében még azt hitte Miska, hogy tán megint a pópa jött a kántorral — mert ahogy husvétkor itt járták, a nagyapó ugyanígy sürgölődött. — De nicsak, nagyapó mögött egy nagydarab idegen katona botlik be az ajtón. Fekete köpeny van rajta, fején eUenzőnélküli, szalagos sapka, a mama meg ott csüng neki a nyakán és csak sir. A szoba közepén az idegen ember lefejti nyakáról a mama kezet, aztán kérdi: — Hol az a matrózivadók? Miska megszeppenve bújt a takaró alá. Szuperkenyér Az Egyesült Államokban a wisoonsini kutatóintézet űj lisztet állított elő (neve: V—10), amely 33 százalékkal emeli a kenyér protein tartalmát. A V—10-ből sütött kenyér drágább lesz, de két vékony szelet elegendő ahhoz, hogy egy felnőtt ember napi proteinszükségletének 25 százalékát fedezze. Kísérletképpen már 8 millió V—10 lisztből sütött cipót hoztak forgalomba V},A madarak érzékelik Az eddigi tapasztalaid!! arról tanúskodnak, hogy az ember nem érzékeli a rádióaktivitásit. Schmidt nyugatnémet orvosnak az a véleménye, hogy a madarak viszont minden valószínűség szerint képesek érzékelni a rádiaktív sugárzást. A nevadai atomrobbantások után ugyanis a madarak gondosan elkerülték a fokozott rád iák ti vitással fertőzött területet. rpA-v rWt- Vi — - ~ .... *> Apuskád. Megjött a papa, leszerelt! — gügyörészik, lelkendezik a mama. Még arra sem volt ideje Miskának, hogy föleszméljen, a katona kikapta az ágyból, fölhajította a padlásig, majd odaszorította a mellére és vörös bajuszával neki a szájának, arcának, szemének. Egészen sós íze volt a megnedvesedett bajusznak. Miska szabadult volna, ám hiába minden. — Híjnye, micsoda bolsevik lett a kis porontyból! í Hamarosan az apját is megkerüli, úgy női!:;. Hö-hö-hö! Csak kiabál, nevet a papa, hol a tenyerébe ülteti Mis-Íq rádioaktivitást kát, hol meg forgatja körbe, dobálja föl egész a mestergerendáig. Miska tűrt egy darabig, csak tűrt, de aztán összehúzta mordan a szemöldökét, ahogy öregapjától, látta és belemarkolt a tüskésen meredő vörös bajuszba. — Eresszél el, papa! — De nem ere&ztlek! — Eresszél! Nagy vagyok ón, nem kell engem dencölgetni, mint a pólyásokat. Most már térdére ültette Miskát a papa és kérdi tőle mosolyogva: — Mennyi idős — esztendős vagy te? — Nyolcadikba vagyok — szólt Miska, s morcosán lesett a szemesarkából apjára. — Aztán emlékszel-e, kis csimotám, milyen, hajókat;; csináltam én neked tavalyelőtt, mikor itthon voltam? Meg mikor ráengedtük őket a tóra. — Emlékszem! — kiáltott fel Miska és bátortalan $ mozdulattal átfogta apja nyakát. Ezzel aztán kitört az általános vigadalom: nyaka köré ültette a papa, s a lábát markolva nyargalászott vele a szobában körbe-körbe. < I Prüszkölt, nyerített, akár valami tüzes paripa. Majd, hogy a lélegzete el nem állt Miskának a nagy gyönyörűségtől, de aztán a mama elmarkolja az ingeujját és rákiált: — Eredj játszani ki az udvarra! Nem hallod? Egy-;; kettőre, sipirc! — majd a papát kérleli: — ereszd már el azt a gyereket, Foma Akimics! Na, ereszd el! Még meg se nézhettelek jól, kedvesem. Két éve nem voltál Itthon, most meg csak evvel a gyerekkel nyűgölődöl! Foma Akimics 'letette kisfiát a főidre: — No, szaladj csak, játsszál a pajtásokkal, majd ha megjössz, adok neked valamit! Betette maga mögött Miska az ajtót, s hirtelenében még arra gondolt, hogy ott a pitvarban kihallgatja, mit beszélgetnek az öregek a szobában, de aztán eszébe ju-:; tott — a gyerekek még nem is tudják, hogy megjött a 1 papa, hát csak futón, gyerünk át az udvaron, a kerten, botladozva a krumplibokrok között. Futott ki a tóhoz. Megfürdött az iszapszagú, poshadt vízben, nieghempergelt a homokban, megmártózott, lebukott mégegyszer utoljára, aztán féllábon ugrálva belebújt a nadrágjába.;; Már éppen indulni akart hazafelé, amikor odaérkezett * ; yitvfc», a pőpa ga, í. jJüíű.ijitLJ ;; Viltanypóznák műanyagból Külföldön könnyű műanyagból gyártják a telefonos villany póznákat. Az újtípusú villanypóznák belül üreseik, 10 méternél magasabbak, súlyuk mindössze 68 kilogramm, vagyis negyede a fapóznák súlyának; A mű* anyagpóznák jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainál!!, s ennék következtében jóval tartÓ6abbak: Milyen veszélyt rejtenek magukban a rádioaktiv sugarak? Az egyik kiváló francia atomtudós a közelmúltban nyilatkozott a rádióaktív sugarak veszélyességéről. Abban az esetben, ha a 100 000 kilowatt kapacitású atomreaktort nem látnák el beton- és ólom-védőréteggel, úgy a rádióaktív kisugárzás 2—3 perc alatt 100 méter távolságban minden embert megölne, 1 kilométer távolságban pedig 3—4 óra alatt ... Sű'yos feltételű párbaj ,«y. — Uraim, most tizenöt lépést előre lépnek és rajtra lőnek.,*
