Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-28 / 201. szám

ä tiEenbacmadík fs£*elnök. Jy" röteljcs, határozott arc­­■*-' éle energiát sugároz, tiszteletet parancsol. Kissé szúrósan néz, de szemhéja vö­rös az álmatlanságtól. Vas­munkásnak nézné az ember. Mondjuk: Özdról. Kék mun­kásruha feszül magas, izmos testén, fején smicisapka. Kis­sé szemére húzva viseli. A sapka simlije alatt, a szeme előtt valóságos füstfelhő: nem csoda, szinte egymásról gyújt­ja a cigarettát. Valamikor csakugyan Ózdon dolgozott. A v~kítóvörösen izzó acélrudak, a morajból sikolyba hajló da­ruk hangja azonban nem bír­ta feledtetni vele a föld igé­zetét. Valami visszahúzta. A földhöz. A felszabadult föld­höz. Talán a szülők, a tisza­­roffi parasztcsalád kegyetlen harcárk gondolt ekkor is. Vagy a gyerekkori élmények­re? Nem tudom. De visszajött. ... Huszonkétéves fővel, 1951-ben, mikor leszerelt ka­­tcmáéktól, termelőszövetkeze­tet alapított. Szükebb hazájá­ban, a tiszarofji határban, Akolháton, Alkotmány néven. Harmadmagával. Szöllősi Ágoston cs Gyetvai Ferenc voltak társai. Párttag lett. Ettől fogva életét tette a cél­ra: olyan szövetkezetét terem­teni, amiben a tagok igazán boldogulnak. De érezte: valami hiányzik, amit sem az energia, a napi két számjegyű munkaórák, sem az akarat nem pótol — az alaposabb tudás. 1952-ben a jászberényi öthónapos bri­gádvezető iskolán tanul. Ki­tűnőre végez. Nem sokkal ké­sőbb elvégzi a 9 hónapos el­nök-képző iskolát. Szintén ki­tűnően. A párt nz abádszalóki Le­nin Tsz-be szólítja Varjú Sándort. Elnöknek — és 24 évesi.. Egy olyan tsz-be, melynek rosszaságáról legendákat me­sélnek. Ö az utolsó kísérlet, a tizenharmadik tsz-elnök. Pe­dig 1949-ben alakult ez a tsz. Leírni is nehéz, milyen körül­mények közé kerül. Csak né­hány számadat: 230 db 70—80 kg-os sertés hullt el azév őszén, a hanyag gondozás kö­vetkeztében. A kulcorica ka­­pálatlan. 75 kg termett hol­danként. Es zárszámadáskor 7 forint 60 fillért ér egy munka­egység. ,i.S közben a tagok sem igen bíznak benne. Főleg az öregebbek: — Még hogy ez a gyerek parancsoljon nekünk?! •— Igen. Parancsolónak néz­ték őt is, akár elődeit, a tsz-t meg holmi kapitalista kizsák­mányoló vállalkozásnak. 45 tagból alig dolgozott va­laki az 1050 holdon, és Varjú Sándor itt kezdte el a dolgot. Bevonta a családtagokat is a munkába, a vezetőségbe a legtekintélyesebbek, az alapí­tó tagok kerültek. Tudta, az emberek megnyerésén múlik a siker — tsz tagként is ne­velni kall az embereket, nem csak addig agitálni, míg be­lépnek. Jávorszki Lajosban, Cseh Jánosban, s a többiek­ben barátra, társra lelt. Na­gyon nehéz esztendő volt. Elő­leget nem volt miből adni. Hogy kenyeret tudjanak ven­ni az emberek, a tsz kontójá­ra kiváltatta részükre. Sike­rült elérni, hogy búzaelőleget csak azok kérjenek,' akiknek legjobban szükséges: nem vol­tak már annyira önzők a ta­gok. Viszont közel 2 millió fo­rint adósság alatt nyögtek ... ^ 1953 őszén már maguk a tagok fogtak hozzá a tsz szervezéshez, 93 főre sza­porodtak, a terület 400 hold­dal nőtt. Közel 30 forint érté­kű munkaegységet osztottak 1953 őszén. Es ekkor lett jobb az élete Varjú Sándornak is. Mert ő­­tőle még azt sem kérdezte meg senki, mire volna szük­sége, amikor elfoglalta helyé' 1953 februárjában. S ő nem ké ~t. Irodára asztalán aludt volt nap, mikor nem is evett. De nem esett kétséabe, sőt.. 1953-ban megnősült. Lakás problémák gyötrik, különöse­­a kislány megszületése után­­k’hirfa-e az eaiszséntoien jq kási, ngpi ke:j-e tüdőbaj'.?.. Közben dolgozott. S dolgoz­nak a tagok is. És sikerül az év: jó lett a termés, eltűnt az adósság — építenek feljavít­ják a jószágállományt, több mint 30 forint értékű munka­egységet osztanak. — 1955? Arca elkomorodik. — Erről az évről beszélni is rossz, nemhogy átélni. Jött a nagy felfejlesztés. Abádsza­­lók termelőszövetkezeti köz­ség lett. a Lenin Tsz-nek 560 tagja, 3500 k. hold földje van. Sok — enyhén szólva — nem odavaló ember került be. A szövetkezet hallatlanul nehe­zen kialakult — de kialakult — egysége megingott. A veze­tés képtelen volt átfogni a termelőszövetkezetet. Soroza­tos munkakiesések, s utána jött a többi... Végül a 18,23 forintos munkaegység a zár­számadáskor. — Ma is csodálom, hogy bír­tuk ki adósságcsinálás nélkül ezt nz évet — törli meg hom­lokát Varjú Sándor. — Most már csak 1956-ban bíztunk. Mentek is a dolgok. Oklevelet nyert a tsz a kunhegyesi me­zőgazdasági kiállításon ter­­melvényeivel, a földet jól megmunkálták. 110 hl bort szüreteltek, 290 ezer forint jött he csak a bolgárkerté­szetből, jól haladt a száz férő­helyes. korszerű tehénistálló -nitése. 80 tehenet vettek ... Egyszóval, jól alakultak a dolgok, amikor . ■.: :.. Kitört az ellenforrada­lom. Ez másfélmillió forintba került a szövetkezetnek. Varjú elvtárs szavai tovább pergetik az események való­ságfilmjét. A sztrájkolok is felléptek és Kiss János, Mátyus Lajos már kezdte széthurcolni a közös vagyont, amikor 60tsz­­tag előszedte a berozsdásodott vadásznuskát, a vasvillát, hogy megvédjék a közöst. Varjú Sándor kezében is ott volt a fegyver. De ott volt Balta János és Bácskái István bá­csinak. a 19-es Cseh János­nak. A fiatalabbak közül a te­henész Dűli Jánosnak és Bod­nár Lajos kovácsnak is. Éjjel­­nappal vigyáztak, őrködtek Az ellen forradalmárok. is akcióba léptek. De nehéz dol­guk volt. próbálkozásaik ku­darcba fulladtak. S október 30-án dr. Nagy Sándor orvos, dr. Kovács Zsigmond állator­vos — mindkettő abádszalóki — nagyot gondolt. A lóién él kell kezdeni! (Úgy látszik. Nagy Imre és Maléler példája ragadós volt...) — öt százalékot a tsz va­gyonából és sokkal magasabb állást kap, ha felszámolja a szövetkezetét, illetve ami ez­zel egyenlő, visszaadja a föl­det gazdáiknak — mondották Varjú Sándornak. — Legalább nem kell ennyi „ostoba” em­berrel kínlódnia — tódítottak hozzá. De Varjú Sándor csak eny­­nyit felelt a két „Doktor úr”­­nak: — Maid megkérdezem a tagságot, ők döntenek. Közben állandóan uszítot­ták ellene a ..jogos föld- és ' 'gyonkövetelőket”, ‘ óriási volt a nyomás. November 2- án — nem volt mit tenni — kimondták a feloszlást, köz­­qyűlésileg. — Aki vissza akar lépni, délután jöHön el — mondta Varjú elvtárs a gyűlésen. 120-an mentek vissza. Akikre számítottak, a régi, ki­próbált tagok zöme. A Lenin T~z tehát tovább élt. Novem­ber 7-én. 11 fővel megalakí­tották a tsz-ben a pártszerve­zete\ melynek Cseh elvtárs lett a titkára. A tsz elleni harc azonban tovább tartott Az elnöknek bizonyság kel­lett. felment Dögéi elvtársho» Budapestre, tárnicsért. Mír testen volt, az ellenforradal­márok kihasználták az alkal­mat. — Megszökött Varjú! — kiabálták — s már verték is lefelé az új mesgyekarókat. a riql vdág urainak mesgyeka róit. De visszajött az elnök ha nem is egész, de fél bizo­nyossággal szívében. — Jelenik meg törvény, ad­­dig nincs feloszlás! — jelev­­*eHe ki határozottan. — A önéi elvtárssal való beszéd nek. is erőt adott, s idönyeré<­­.s volt ez. Átmenetileg sike­rült a tsz helyzetét stabili­zálni. Varjú elvtárs pedig, aki mindig a munka legnehezebb­jénél volt, látta, erélyesebb eszközökkel kell most már harcolni. j December elején bevonult a karhatalomhoz, Kunhegyesre. Ö lett a parancsnok. A tsz­­ben pedig Sarkadi László és ökrös Pál mezőgazdászok he­lyettesítették — jól. A rend helyreállítását, az ellenforra­dalmárok elleni harcot, a tsz-ek megvédését, erősítését és megtisztítását is ők végez­ték el a járásban, vagy ahogy az elnök mondta: Ren­det csináltunk a tsz-fronton. Tf elléptek a lopások ellen, * megkezdték a tsz-ek új­jászervezését, így a Leninben is, ahol 134 főre nőtt a lét­szám, s visszakerült az elhur­colt vagyon is. 31 forint érté­kű munkaegységet osztottak, az ellenforradalom ellenére. Órabérben dolgoztak egé­szen áprilisig, míg visszament Varjú elvtárs, és ősztől visz­­szatémek a háztáji földben is a mintaalavszdbályhoz, mint ahogy eszerint gazdálkodnak ánrilis óta. 30—40 forint érté­kű munkaegység-részesedést osztanak kb. ebben az évben. Szeretnének még új tagokat is felvenni. Nagyon szépen gyarapodnak. Tartozásuk nincs, építenek, és ez a tsz amelyet négy évvel ezelőtt .halálraítéltnek” tartottak, ebben az évben a kunhegyesi járás epiobb közös gazdasá­gává fejlődött. t-.Mgy beszél az elnök a je­lenről, de szavaiból árad a lövőbe vetett hit és bizalom is. Amikor megkérdeztem, mi az alapvető módszere a veze-r tésben. így felelt: —> Megkövetelem a közgyű­lés minden határozatának végrehajtását, a feladatokat közösen megbeszélem az igaz­gatósági tagokkal. — Azt már nem 'eszi hozzá, hogy az em­berekkel is tudni kell bánni, beszélni, s tudni kell azt, ho­gyan kell megoldani problé­máikat. — Vágya, terve? — Szeretném elvégezni az Agrártudományi Egyetem nö­vénytermesztési szakát leve­lező úton. Szüleim nem bírtak kitaníttatni, s érzem a tudás hiányát. Bár a tsz-ben há­rom agronómus van, mégis — mint szakember — akarok el­méletileg is hozzászólni a dol­­ay’.-hoz magam is. Cséplés volt, augusztus kö­zepe. mikor beszéltem vele Mc dja, hogy július 5-től, aratás óta, egyetlen vasárnap­ja nem, volt. 4—5 órát alszik naponta, aratáskor hármat. Kislányával hetek óta nem beszélt már. — Bírja? — Ha az emberek bírják, nekem is bírni kell, — s rám­nézett, fáradt szemeivel. — Hány évest — Huszonkilenc. — Többnek néz ki. — Lehet. Irodája, az egykori Melegh nevű kulák tanyájának egyik helyisége. Szétnézek. Ez is, akár az egész ember, végtele­nül egyszerű. Néhány hamu­tartó, vagy 8 szék, naptár, pár irat, és újság az asztalon, ennyi az egész. Újból rágyújt, hátradö1 a székén. — S mikor pihen? — kér­dem. — Majd cséplés Wán. Ak­kor csökken a munka — s je­­lei.tőségteljesen néz rám. Mintha ezt mondaná a sze­mével: Elvtárs, addig nincs n’henés míg a termést, a jobb életet be nem takarítjuk, nincs, mégha öregebbek is va­gyunk éveinknél. Igen. mintha ezt mondta volna, és szemében fel­lángolt valami belső tűz, a belső erő, mily miriden fá­radtságot, akadályt legyűr. — Boldog, elégedett? — Ha a tagok igen. úgy én is. S az idén végre új lakás­ba költöztünk, annyi év után. Csakugyan boldognak lát­szik. Pedig még ekkor nem is fudta, hogy ő a kunhegyesi járás legjobb termelőszövet­kezetének elnöke. BUBCR GYULA TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ (—1—II—d—ó—3—i—l—ó—n—k—I—ú—l—) A kisújszállási nagygyűlés után Az emberek leggyakoribb beszéd témája ma az augusz­tus 20-i kisújszállási nagy­gyűlés. Mindenki élénken emlékszik Kádár elvtárs be­szédére, fejből idézik egy­­egy mondását, s újból és új­ból felelevenítik az egyes epizódokat. Irigykedve néző­nek azokra a szerencsésekre, akik közel jutottak Kádár elvtárshoz és esetleg kezet is fogtak vele. Az idősebbek el­gondolkoznak, hogy is volt régen? Akkor csak arra vol­tak jók a dolgozók, hogy megtermeljék mindazt, ami­re az uraknak szüksége volt, de nem tartották őket ember­nek. Nem egy miniszterel­nökkel, de egy kisebb rangú­val sem foghattak kezet az egyszerű emberek. A nagygyűlésein ismerős és ismeretlen emberek álltak körülöttem. Amikor Kádár elvtárs felsorolta azokat a termelőszövetkezeteket, ame­lyek helytálltak az ellenfor­­radami időkben, könnyen meg lehetett állapítani, hogy kik azok, akik tagjai az em­lített tsz valamelyikének. Mert az az ember egy kicsit jobban kihúzta magát, vagy odasúgta a szomszédjának, hogy bizony mi akkor is ki­tartottunk és ki is fogunk. A törökszentmiklósi Dózsa Tsz is azok között volt. ame­lyeket Kádár elv társ megem­lített. A tsz tagjai büszkék erre a dicséretre és joggal. Ennek nyomán fel is elevení­tettek egyes epizódokat azok­ból az időkből, amikor Gel­­lérfi úrral, az ellenforradal­mi tanács volt elnökével vív­ták harcukat a tsz fennmara­dásáért. Harcoltak és győz­tesek maradtak. Mert akkor a közös gazdaság fennmara­dása siker volt a proletár ha­talomért vívott küzdelem­ben. A nagygyűlés óta még fokozottabban dolgoznak a Dózsa Tsz tagjai. A cséplést A Nap kél: 5.55 h-kor. nyugszik 19.34 h-kor* — A zalaegerszegi Ruha gyárban már megkezdték fiú és férfi átmeneti és téi kabátok gyártását. A III. ne gyedév még hátralévő része ben 25 000 férfi átmeneti é téli kabátot gyártanak. Fi' téli kabátokból több min 1G 000, a fiú átmeneti kabá tokból pedig mintegy 10 00 készül. A IV. negyedévbe is nagymennyiségű férfi ru ha készül. A gyár vezetői szc rint nagy lesz a választél Az átmeneti és téli kabátok nál a gyár szabászai több fa ' zonnal saját elgondolásaika I terveiket is érvényesítik. ! — A szolnoki vasutállc J máson 23-án, pénteken reg ! gél 7.30 h-kor Czécó Elekn ! szolnoki lakos vonat alá ke ' riilt, amely levágta mindke íábát. E súlyos sebesüléssé azonnal kórházba szállítói ták. Valószínűleg zilált idej állapotban lehetett, mert - ahogyan azóta már elmom ta — nem emlékszik, hogya történt a szerencsétlenséj sőt arra sem, hogy azelő 10—15 perccel mit csinált. ■ ........■ ■■ ■ ✓ Újfajta telefon. Otto Kremla osztrák mér­nök olyan új telefont talált fel, amely saját vezeték nél­kül dolgozik. Ez a telefon a szokásos gyengeáramú ké­szüléktől eltérően a nagyfe­szültségű vezetékhez kap­csolva működik. — A talál­mányt már kipróbálták az osztrák posta laboratóriumai­ban, s jól bevált. Ott fogják alkalmazni, ahol egyébként nagyon nehéz az összekötte­tés, vagy a rendes telefon­vezeték kiépítése igen drága ieame* befejezték, s ennek örömére augusztus 24-én közös va­csorát rendeztek. Ezen a felejthetetlen nagy­gyűlésen mindenki kapott valamit az ország vezetőitől, amitől biztosabban nézi a jö­vőt és másként dolgozik. Ez a véleménye Balogh elvtárs­nak, a Kossuth Tsz tagjának is. Ezt az embert az elmúlt idők során sokszor megsér­tették, ledorongolták, mert bírálni merészelte a hibákat. S, mint maga elmondja, már hosszú idő óta a tsz közgyű­lésére sem járt el, olyan vé­leménye alkuit ki, hogy hiá­ba beszél, úgy sincs semmi értelme. Amíg hallgatta Ká­dár elvtárs szavait, megszü­letett benne az elhatározás, hogy ezután el fog járni a gyűlésekre, felszólal, elmond­ja véleményét, mert erre szükség van. Küzdeni és har­colni kell a szocializmus fel­építéséért. Erre tanította meg őt a kisujszálási nagy­gyűlés, erre hívta fel,figyel­mét Kádár elvtárs beszéde is. Sok szó esik arról is,, Jiogy ilyen egyszerű és közvetlen embert még nem láttak,,aki egyben az ország és a párt vezetője. Kádár elvtárs .bár­kivel szóbaállt és nem .vette őt körül testőrök hada, bár­ki hozzáférhetett. — Hiába üvöltöznek nyugaton akár­mit, hogy a Kádár kormány­nak nincs tömegbázisa, hogy a nép nem szereti, hiába erő­szakolták ki az ENSZ-ben a rendkívüli ülésszak összehí­vását, az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalására, a mi népünk igenis magáénak vallja a pártot és van tömeg­bázisa a Kádár kormánynak. Báimit tárgyalnak a nyugati urak, mi a Kádár kormány és a párt vezetésével hala­dunk a szocializmus építésé­nek útján. Azt tartjuk, amit a régi közmondás: ,,A' kótya ugat, a karaván halad.” — Banovich Tamás film­rendező két színes filmet ál­lít össze Franciaországban készített felvételekből. Az egyik „Francia képeslapok” címmel azokat a csodálato­san szép Dél-franciaországi városokat mutatja be, ame­lyekben az állami népi együt­tes járt. A másik film széles­vásznú, címe: „Tavasz Pá­rizsban’*. A film a francia főváros s-/épségeiből, tavaszi hangulatából ad ízelítőt. — A jászberényi szőlőter­melő szakcsoport szépéíiríevő­­södik. Jelenleg 14 tagjuk van. Az idén már engedélyt kértek sajáttermésű boruk kimérésére, hogy ezzel is hozzzájáruljanak a dolgozók miné] jobb ilalellájás^hoz. Csali 11 fokos, boron felülit szándékoznak kimérni. —• A pápai Elekthcrmax mintegy ötven féle . háztartá­si viUamosgépből álló válasz­tékát újabb cikkel növeli: új típusú elektromos hűtőszek­rény sorozatgyártását kezd­ték meg. A 60 literes, csen­desjárású, csekély áramfo­gyasztású gép az úgynevezett „blokk-konyhák" alkatrésze­ként beépíthető. Egyelőre 500 hűtőszekrényt készítenek. VESZÉLYES „ÖREGEK" Newyorki kormányhatáro­zat: a 8 évnél idősebb autók veszélyesek és különleges en­gedély nélkül nem közleked­hetnek. EZ IGEN! „Annyiig dühös vagyok önökre — jelentette ki a lon­doni törvényszék egyU bírá­ja öt fiúnak, akik lopással vá­dolva kerültek eléje —, hogy ítéletemet másnapra halasz­tóm!* Várjuk az ügy folytatását..» Szinte közhelynek számít már az, ha arról írunk és beszélünk, hogy milyen sú­lyos a lakás-probléma. Kevés a lakás és sokan a meglévő épületeket sem kímélik. E téren nem sok baj van a ma­­gánházaknál, de annál több az államosított épületeknek Az alábbiakban egy ilyen esetről írok. Császár Imre -törökszent­miklósi férfiszabó állami épületben lakott, most költö­zött a saját házába. Volt la­kását úgy hagyta ott, mint­ha vandálok pusztítottak volna benne. A iramra köves volt, s mintegy másfél négy­zetméteren a kő össze van törve, fel van szedve, úgy, hogy ott a szó szoros értel­mében gödör van. Az ajtóról leszerelte és elvitte a zárat, sőt lefeszítette az ajtófélfá­ról a borító lemezt, s az alat­ta lévő belső fát is. A lemez­ből megjavíttatta rekamiéját. A kamra annak idején für­dőszobából lett átalakítva, s az ott maradt fehér csempék egy részét Császárék leszed­ték, azt padlásukon meg is találták. Az ajtófélfák tele vannak verve szeggel. Tíz ablakkarika van kitörve. —> Ezenkívül az utcai ablakok­nál lévő belső borító leme­zek közül is hiányzik az egyik. Nem is kísérelem tovább sorolni azt a pusztítást, ami ott látható, s amely — a köz-* séggazdálkodási vállalat egyik dolgozója szerint >—* 5000 forint kárt jeleni Azt vár-ja minden becsű le-* tes ember, hogy az illetéke­sek erélyesen lépjenek fel ebben az ügyben, amely ki­meríti a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetet lopást és rongálást is. Meg kell mutál­ni az ilyen elemeknek, hogy nem tűrjük garázdálkodásu­kat, amellyel még súlyosabb helyzetbe juttatják azokat, akik lakásra várnak. Az első siker A törökszentmiklósi föld-« művesszövetkezet tánccso­portjáról az utóbbi években sokat hallottunk. Az ellen­­forradalom azonban szétzi­lálta az összeforrott csopor­tot, s csupán két fiatal Kiss András és Csuz Imre ma­radtak meg. Mindent elölről kellett kezdeni, de arra a 19 lelkes fiatal fiúra és lányra, akik vállalták a munkát sem­mi panaszt nem mondhat Tóth Sándor gimnáziumi ta­nár, a csoport vezetője. A nagykun napokra a Mike­­pércsi csárdással készültek* S nem hiába volt a sok pró­ba. fáradozás, a lelkes mun­kának meg lett a gyümölcse* Augusztus 20-án a kisújszál­lási versenyen a tánccsoport a második helyezést érte el* A jövőre vonatkozó tervük az, hogy létszámukat bővítve több új számot tanulnak meg, hogy a helyi táncbemu­tatókon, s ha sikerül jövö ta­vasszal a budapesti műked­velők szabadtéri színpadán is sikerrel mutatkozzanak bej A földm űveszzö vetkezettől. s különösen Szilágyi Lajos ügyvezető és Herczeg Mihály részéről minden segítséget megkap a tanccsoport, —• amelynek kívánjuk, hogy az eiső sikert kövesse a többi, Hírek A városi tanács nagyter­mében megnyílt Helytörté­neti Kiállítást eddig több mint 1309-an néztek meg. — Befejezéshez közeledik a cséplés. Egyes hatarrésze­­ken, így például Surjánban már végeztek ezzel a fontos munkával és most az őszi feladatok megoldására Íté­sz ülnék* Szabó Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents