Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-22 / 196. szám

/iLírS ^h>\j-a£ix hú-ítTjudán ■ve. ‘^fé? %^áh TÁ&zavidck GÁZDÁ-ROVÁTÁ Szokás szerint, amint fel s alá járt volna Mátyás király Magyarországban, hogy ékép­­pen minduntalan nevelhesse azon eredet es tapasztalásait, melyeket egyáltalában szük­ségesnek ítélt a polgári társa­ságnak jó móddal való igaz­gatására. Meglát a tétényi ha­tárban két szántót, kik közül az egyik hat, a másik pedig csak két ökrön szántogatott; hozzájuk megyen, s mivel na­gyon tudott ő király létére is az alacsony sorsú emberek nyelvén szóba állott velek. A beszéd közben látja, mely ne­hezen vonja a két ökör az igát, azt mondja tehát barát­ságos hangon a hatökrös em­bernek, hogy nosza engedné oda ketteje ökrét a szegény szomszédjának csak addig. ‘míg elvégzendi az a maga szántását. Megcsóválja erre a fejét, s neki ümgetvén magát a vagyonos paraszt, azt mond­ja nagy nyersen nem esmérl királyának: — Ugyan bizony, még az uramnak is furcsa kívánsága van ám. Dehogy adom. Amim van, mind véres keresmé­nyem a nékem. Régi magyar példabeszéd: Kaparj kurta, n'.ked is lesz. Keressen a jó szomszéd uram is, valamint én kerestem magamnak. Emberesmérete nagy lévén Mátyás királynak, tudta, hogy okoskodással semmire se me­het már ő a tudákos tudatlan, és keményszívű vagyonos pa­rasztgazdával: félre szólítja tehát a kétökrös gazdát, s azt @ica család tna BOR SANYI '.-NÉ Két kis cica vígan játszik, anyjuk körül fogócskázik. Cibálgatják fülét, farkát, borzolgatják a bundáját. Cica mama úgy gondolja jöjjön már a munka sorra, S kezdődik a mosakodás lesben állás, egérfogás. Ha a kicsik nem figyelik a dorgálás kijár nekik. Figyeli hát mindkét cica, mit mutat a cica mama. S hogyha jól megy a tanulás, sikerül az egérfogás. Cica család lakoinázhat két kis cica — újra játszhat. mondja néki maga kinyilat­­k rztatása mellett: — Hallod-e, ha majd ké­­*-en leszel a szántással, add el ökrödet, végy az árukon annyi kutyát, valamennyit csak vehetsz, s hajtsd be Bu­dára, i heti vásárra: már az­tán az én gondom lesz a többi. A király rendelése szerint bemegy a szegény ember Bu­dára az ebekkel. Csak elbá­mult ezen új lát '.son az egész rásári gyülekezet, s úgy ítél' a kutyaárusról, hogy aligha el nem mentek volt onnan há­zul ennek az ő kapitoliumá­­ból, midőn olyan különös ke­reskedésre határozta el ma­gát. Ö azonban semmit se gondolt vele, akármint nevet­ték is ötét a kutyáival: ha­nem békességes tűréssel, s egész bizodalom.mal várta hogy ura lesz a király a ma­ga szavának. Nem is telt sok idő belé, hogy a király némely 'őemberével együtt ott top­ván a kutyás embernél, s mindjárt megvesz tőle magc "•Isöben egy pár ebet két ara­nyon. Követték a király pél iáját a vele lévő nagy ma­­avarok is. úgy, hogy mind el­kelt o kutyája a szegény em­bernek. még ha főbb lett vol­na is. Jó summa ütvén esze­rint a markát, mindjárt mar­ha vásárolni indult, s jó hat ökröt szerzett és még azonfe­lül pénze is maradt. Midőn hazament vplna nagy örömmel, tudakozza tőle ■I. — Lucernamag termesztési adottságaink o tehetős szomszédja, hol vet­te légyen azt a derék hat ök­röt. Ez elbeszéli néki az egész dolgot, amint történt. Nosza gondolkodóba esik a ilagysiivegű; s minthogy a nemtelenek között is megvan az, hogy mennél többet bír valaki, annál többet kíván: feltekerte, valamint csak le­hetett az eszét, s így kezdett okoskodni magában: „Ha en­nek a nyomorult embernek két ökröcske áru kutyán oly szén nyeresége fordult, hogy már most hat ökre, s kész­­oénze is van: hiszen mennyi­vel nagyobb hasznom lesz én­nekem, ha eladom a jó hat ökröm, $ kutyába verem az árát.” A mód nélkül való nyereség kívánás, megzavarta az ember agyvelejéi: fogta magát s oénzzé tévén a hat ökrét, el­indult bolond fővel faluról fa­lura, vásárlotta mindenütt a sok gabanci és komondor ebe­ket mint a bécsi tikászok a csirkét: s midőn már egész kutyacsordája lett volna, meg­indította azt Buda felé. Meaállapodik a barmaival, s várja a jó szerencsit: hát csak nem ment Mátyás király, vedig a vásárbiró megindult volt már bészedni a helyvén­yeket Panaszkodik a kutva­­irus, homj ő még egy krajcárt sem árult. Ekkor monda néki a bíró: — Tudd meg, barátom, hogy csak egyszer esett Budán ku­tyavásár, de többet soha sem esik. KISPAJTÁSOK ItJlÖROJ Ragasztós-kép Kispajtások, színes képe­ket nemcsak festeni lehet, hanem ragasztani is. Szedje­tek össze különböző színes papírokat, tetszés szerint vág­játok apróbb darabokra és ezeket ragasszátok fehér pa­pírosra. így például balatoni tájképei készíthettek. Háttér­ként világoskék papírost használhattok: ez lesz az ég­bolt, alája sötétkék hullámos csíkokat ragasszatok: ez lesz a Balaton. A hajótestet pi­ros, a vitorlát fehér papírból készítsétek. Ha az így elké­szült képre kisebb hajókat is ragasztotok, akkor távlati kép hatását keltitek. Ugyan­így szobát, virágos nézőt, hegyes-dombos vidéket i ra­gaszthattok. — Csak nél 4ny papírdarabka, olló és ragasztó kell hozzá. (Aki a legszebb képet be­küldi, könyvjutalomba része­sül.) Sokszor halljuk emlegetni, hogy a ma­gyar lucernamag külföldön keresett cikk. Felvetődik a kérdés, mi ennek az oka? Egy mondattal is felelhetünk rá, azért, mert jobb a külföldieknél, mert termésé­vel, sarjadzóképességével, télállóságával, csíraképességével és élettartamával fölül­múlja azokat. Ha e tulajdonságok eredetét vizsgáljuk, akkor a termőhely környezet­hatását is néznünk kell, mert a szoros ösz­­szefüggést itt találjuk meg. Mindazok a kedvezőtlen adottságok — szélsőséges időjárás, kötött, szikes talaj —, amelyek a nagykunsági tájegységben a gazdálkodást megnehezítik, előnyösen ér­vényesülnek a lucerna átalakításában és sajátságos tájfajták kialakulásához vezet­nek. A szárazság akkor teszi próbára a növény életképességét legjobban, ha rossz vízgazdálkodású, szikes talajjal párosul. Ilyen körülmények között a gyengébb élet­­képességű elemek kipusztulnak, csak azok maradhatnak meg, amelyek a mostoha körülményekkel meg tudnak birkózni. Ezek lassan az adottságokhoz alkalmazkodva, szárazságtűrőkké válnak. Ezzel függ össze a sarjadzóképesség is. Amelyik lucerna ilyen körülmények között is jól sarjad, az máshol is biztosan megállja a helyét. A magyar paraszt mindig nagyszerű ér­zékkel választotta ki a sarjadó lucernákat és a maga részéről is hozzájárult az érté­kes tájfajták kialakításához. A szárazság velejárója a sok napfény, ami a jó csíra­képességet biztosítja. Hasonlóképpen a tél hidege is akkor szelektál a legjobban, ha hótakaró nélkül éri a növényt. Sok évi átlag alapján a Nagykunságban január-februárban esik a legkevesebb csapadék, illetve itt legkisebb a hótakaró, ami a legnagyobb hideggel is egybeesik. Ezek a szélsőséges környezeti hatások minden növényre befolyással vannak. Hogy mégis főleg lucernából alakultak ki tájfaj­ták, annak az az oka, hogy a lucerna, mint évelő növény, nemcsak egy éven át. hanem éveken keresztül e hatásoknak van ki­téve. Számtalan összehasonlító kísérlet alap­ján a külföldi lucernákat két csoportba oszthatjuk; északi és déli származásűakra. Az északiakat jellemzi a jó télállóság, gyenge és lassú a sarjadzás — emiatt kisebb termés — gyenge szárazságtűrés, hosszú élettartam. A délieket a gyenge télállóság, jó sarjadzás, közepes szárazságtűrés, rövid élettartam, összehasonlítva ezekkel a ma­gyar táj lucernáit, láthatjuk, hogy mind­kettőnek előnyös tulajdonságait egyesíti magában, azoknak hátrányai nélkül. Ezért kedvelik külföldön a magyar lucernát annyira, mert hazánk területet elhagyva, akár északabbra, akár délebbre kerül, versenytársait mindenütt felülmúlja. Természetesen nemcsak külföld szem­pontjából kell néznünk a lucerna értékét. Hazánkban is a belterjes gazdálkodásnak fontos bázisa. A legolcsóbb, tápértékben leggazdagabb, legízletesebb és legsokolda­lúbban etethető szálas takarmánynövé­nyünk. A talajt sokoldalúan javítja, egy­részt nitrogén gyűjtésével, másrészt nagy­tömegű gyökérzetével a talaj humusztar­talmát emeli. Azáltal pedig, hogy gyökér­zetével a mélyből is felszedi a meszet, — aminek egyrésze a gyökéraeit elkorhadása után a feltalajban marad — még a mész­tart álmát is emeli.­A lucerna takarmánynak való termesz­tése olyan tájakon is sikerül, ahol már magtermesztése kifizetőén nem folytatható; Északra és nyugatra haladva, a magter­mesztés csökken, ugyanakkor a zöldtermés emelkedik. Innen is adódik nagy export lehetőségünk az északi és nyugati álla­mokba. Hacsak hazánk területét nézzük, már itt Is a Tiszántúlra esik az optimális magtermesztési adottság. A lucernamag bő terméséhez a virágzás és magkötés ide­jén 30 C fok körüli hőmérséklet és napfény szükséges, ami nemcsak a magmennyiséget,­­hanem a csíraképességet is kedvezően be­folyásolja, ezenkívül a megtermékenyítést végző bő rovar járás. Mindkettő a legked­vezőbben az itteni tájegységben biztosított. Kísérletek is igazolják azt a gyakorlati megfigyelést, hogy a Nagykunságban a harmadik kaszálás adja a legnagyobb mag­termést, ha a második kaszálás jún. 1—10-e Iközé esik. Ebben az esetben a fővirágzás július 20. augusztus 10. közé esik, amikor a kívánt hőmérséklet legtöbbször biztosí­tott. a magtermékenyítést végző rovarok járása ekkor a legtömegesebb és a rovar­kártevők már csökkennek: Ha sikeres termesztésről beszélünk, kü­lön meg kell emlékeznünk a kártevőkröb A lucerna, mint ízletes takarmány, a kár­tevőknek valóságos eldorádója. Országos viszonylatban a kártevők egynegyed részét pusztítják el, ami annyit jelent, hogy minden 100 kát. holdból 25 kát: hol­dat azoknak termelünk. A rovarkártevők ellen tarló állapotban jól tudunk véde­kezni porozással, akkor még nem teszi íz­telenné a szénát. Igen veszedelmes kárte­vője azonban az aranka, amely ellen telje­sen biztos olyan védekező szerünk, ami a lucernát nem veszélyeztetné, nincs. Leg­biztosabb védekezés az arankamentes mag, valamint a megjelenő arankafoltok azon­nali égetése, vagy vegyszeres irtása. Az aranka a hormonos gyomirtókra rendkívül érzékeny, ezért a magtermesztésből kön­nyűszerrel kirekeszthető. összefoglalva: még egyszer arra sze­retnék rámutatni, hogy a nagykunsági táj­egységben nemcsak az értékes tájfajták kialakításához van meg az adottság, hanem a magtermesztésnek is páratlan lehetősége van, ami együttesen alkalmas arra, hogy a termelés ebbe az irányba specializálód­jon. CSIZMAZIA ANTAL', a Nagykunsági Mezőgazd. Kísérleti Intézet tudományos munkatársa; DCati néni üzeni Lading Erzsébetnek örmé­nyesre. Örömmel olvastuk le­veledben. hogy nyaralásod letelte után visszamész Bu­dapestre szüléidhez, s akkor sem feledkezel meg Kati né­niről. Soraid szeretettel vár­juk. Válaszolunk rá. Szijj Mária Jászdózsa. — Rosszcsont Ferkó helytelen viselkedésére a választ he­lyesen írtad meg. írjál ma­gadról bővebben, leveled vár­juk. Bozsik Margit Jászárok­­szállás. Jól esett érdeklődé­sed Kati néni iránt. Nem be­teg, jól van. Augusztus 15-i lapszámunkban már üzent a gyermekeknek. — Szeretettel várjuk soraid. Kovács János Jászberény. Örömmel olvastuk leveled­ben, hogy Rosszcsont Ferkó sorozatunk megnyerte tetszé­sed. Ügy érezzük a beérke­zett levelekből, hogy a gyer­mekek megértették, miről van szó, s nem felejtik el, hogy kell adott esetben helye­sen viselkedni. A Tiszavidék augusztus he 15-1 számában „Gyermekek mi a véleményetek róla*' cím­mel Rosszcsont Ferkó hely­telen viselkedését közöltük. A helyes szöveget beküldte: Kacsó Margit Kisújszállás; Terényi Krisztina, Podma­­niczky Margit, Fazekas Jó­zsef jászklgér; Molnár Mária Tiszaföldvár; Hídvégi Júlia Kenderes; Vígh Lenke Szol­nok; D. Ács Margit Kuncsor­ba; Szijj Mária Jászdózsa; Kovács János Jászberény; Zakróczy Magdolna Jászbe­rény; Takács Erzsébet Mező­túr; Lading Erzsébet örmé­nyes; Majercsik Irén Jászbol­­dogháza; pétári Tibor Tiszá­ik űrt; éBerecz Jolán Szászbe-4 ''IfaaAtírié&z 1957, augusztus 22. rek; Kóczián János Jászárok­­szállás; Márta Erzsébet Kis­újszállás. Könyvjutalmat nyertek: Lading Erzsébet örményes; Szijj Mária Jászdózsa, Ság­­véri Endre u. 2., Vígh Lenke Szolnok. Aradi u. 24., Mol­nár Mária Tiszaföldvár, Baj­­csy-Zs. u. 1-3., Terényi Krisz­tina Jászkisér, Hajmai tanya. (A könyveket postán küld­jük el.) Idő JA rás.jelen lés Várható időjárás csütörtök estig: felhős, hűvös idő. Több helyen eső. Mérsékelt, a Du­nántúlon élénk nyugati-észak­nyugati szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet nyugaton 18—21, keleten 22— 25 fok között. vétlenül a földművesszövet­kezet rendeli meg. Az utasítás alapján egyik legfontosabb feladat, hogy az fmsz-ek haladéktalanul je­löljék ki a szerződések és megállapodások kötését vég­ző megbízottaikat és azok névsorát küldjék meg a gép­állomásoknak. Az utasítás azt is kimond­ja, hogy az elvégzett munkát a gépállomás az fmsz megbí­­zottainak adja át, melynek átadásáról, illetve áttvétaléröl jegyzőkönyvet kell felvenni. A késedelmesen végzett, hiá­nyos, hibás, selejtes, vagy meghiúsult munka esetén ér­vényesíthető kötbér és kár­térítés feltételei tekintetében a 10/1957. (III. 22.) FM. szá­mú rendelet rendelkezései irányadók. Az utasítás 1957. augusztus 1-én lépett életbe, amivel egyidejűleg a 29/1958. (Mg. Ü. 18.) FM. számú utasítás hatályát vesztette. A fenti utasítás végrehaj­tása céljából a Mesterszállási Gépállomás vezetősége aug. Középszántás 18—21 cm Mélyszántás 22—25 cm Mélyítő szánt. 26—32 cm Középszántás 18—21 cm Mélyszántás 22—25 cm Mélyítő szánt. 26—32 cm ró ’enne, ha Szolnok meavr o’-'hi gépállomásának vezető je :s követné a mestJerszál 14-én a következő szövegű felhívást bocsájtotta ki az egyénileg dolgozó parasztok­nak: „A gépállomás olcsóbban végzi az szántási társulások munkáját. Ha társulsz, a szántást a gépállomás biztosan elvégzi. Aki nem társul, könnyen elő­fordulhat, hogy kimarad a szántása. A szántási társulások gyor­sabban kapnak traktort. A traktorral végzett szán­tás után több a termés. A munkateltételek a köv t­­kezők: 12 kh. szántás olyan közel legyen egymáshoz, hogy összesen ne érje el a 2000 mé­tert a húzatási távolság. A szántási társulást a föld­művesszövetkezet szervezi, s a népi munkadíjat is az fizetteti be. Szerződést kötni, illetve társulási szándékot bejelente­ni a földművesszövetk zet megbízottjánál lehet. Aki társul, jobban jár —ol­csóbban. rnigrsabban kiszánt­­ink a földjét — bizomiitia az alábbi munkadijtáblázatunk is: Meg­Egyénileg Társulás takarítás 140 Ft/kh 128,40 Ft/kh 11,60 Ft 189 ■„ 173.40 SS 15,60 „ ?52 „ 231.20 s> 20,80 „ 196 „ 179,80 s i 16.20 „ 259 „ 237,50 si 21,50 * 350 „ 321,— st 29,— „ példát. Propagálná a tár­sulásos sz/'-oá-ok gazdaságos­ságát, főleg oiksóbbságát; A muJtheti rejtvények helyes mes fejtése ÍR FöEilmüvelésligy] Miniszter és a SZÖVOSZ [ Igazgatósága elnökének utasítása az [ fmsz-eknek a gépi munkák szerződés­kötési munkáiba történt fokozott bevonásáról TÜLÁLÓS KÉRDÉSEK \ t Gáspár Ilonka: Egy veréb hányat lép egyl esztendőben? « Lading Erzsébet: Melyik fa nem ég el a tű­zön? ; Kacsó Margitka: j Keze nincsen, mégis fog. Lába nincsen, mégis jár, \ Minden percben meg-megáll. Egy-egy csöppet idogál, ! Ha megmondod mi lehet \ A kezedbe veheted. I Szikszay Ilonka: Elöl olyan, mint az alma, | Deréktájon gömböcforma, | Utána nyúlik egy kolbász szál Négy kis bunkosboton jár? | ifj. Eke István: Erdőn nő, parton születik, ! Vízben él, tűzben hal meg. Mi az? | ÉLETBEN MARAD A VILÁG LEGKISEBB CSECSEMŐJE Crookwelben, Sidneytől 270 kilométerre, három hónappal ezelőtt egy 20 centiméter hosszú, 55 deka súlyú fiú jött világra. A csecsemő életben­­maradása a sidneyi szülészeti' klinika vezetője szerint a csodával határos. — Garnet i George asszony, kilenc gyér- ’ mek anyja, apró gyermekét hal hopapi terhesség után hozta a világra. | A Mezőgazdasági Értesítő [augusztus 7-i számában fenti [cím alatt jelent meg egy ré­­'gen várt utasítás. Arról van ; benne szó, hogy a földműves­­' szövetkezetek eddig is segít­séget nyújtottak mezőgazda­­! Ságunknak a gépi munkák í végrehajtásának megszerve- i zésénél, s ebben a tekintet­ben az elkövetkezendő idők­iben még nagyobb feladat vár 'az fmsz-ekre. Az egyéni dol­­'gozó parasztok ugyanis meg­­' állapodást köthetnek az I fmsz-ek útján a gépállomá­sokkal, az alábbi feltételek (alapján: I a) Szerződéssel, ill. megál­­, lapodással lekötött terület, ha azon egy munkagéppel I dolgoznak, hogy 12 kát. hold ’ megszántásánái az üresjárat |2 ezer méteren alul van. a lmunkét nagyüzemi munká­lnak kell tekinteni. Ilyenkor iaz fmsz társulások részéire a gépállomási nagyüzemi gé­­ipi munkadíj 3 százalékkal, az .egyéni parasztok részére 7 százalékkal növelt összegét [számítja fel és fizetteti be gépállcmási díjként. I b) Ha az előbbi feltételek Inem biztosíthatók, a munkát [kisüzeminek kell tekinteni. I Ilyen esetb°n a társulások, illetve a dolgozó parasztok részére a péoállomási kisüze­mi munkfd'jat a gépállomás pfelig az fmsz részére a kis­üzemi gépi mnnkadij ? «záza­ói'--1-n] r*r***-'• "v számítja fpl no a gépállomástól a munkát kő . ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents