Tiszavidék, 1957. augusztus (11. évfolyam, 179-204. szám)

1957-08-22 / 196. szám

FELEDHETETLEN ÜNNEPSÉG SZÍNHELYE VOLT KISÚJSZÁLLÁS

(Folyt, az 1-ső oldalról.)

— A mi alkotmányunk kimondja: Magyarország —

Népköztársaság; a Magyar Népköztársaság a munkások és a parasztok állama s a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Ez a dolog lényege. Amíg ez az alkotmány érvényben van, addig a népnek van jelene és jövője. Ha ez az alkotmány veszélybe kerül, akkor veszélybe kerül a nép élete cs jövője is.

— A mi rendszerünket persze támadják. De miért támadják? Azért mert népi rendszer. A nyugati imperialisták rádióikat, újságaikat telekiabálják azzal, hogy a Kádár-kormány kegyetlen. Amikor mi találkozunk az elvtársakkal, mint például most ts, mikor a vonattal jöttünk, s beszélgettünk a munkásküldöttségekkel, — akkor a mi' munkásaink és

parasztjaink azt mondják, hogy nem elég kegyetlen. Az imperialisták szerint kegyetlen. De itt néni vaiami erkölcsi dologról van szó. Ha mi történetesen a tőkések kormánya lennénk, biztosan azt követelnék, hogy vérözönt csináljunk. — Az idősebbeit emlékezhetnek 1919-re. Annak a vége az lett, hogy ezerszámra legyilkolták a nép legjobbjait, tízezerszámra elűzték őket. Mintegy kilencvenezer ember menekült ki az országból — nem szökött, mint a mostani diszszidensek — hanem menekült. Horthyék — magával Horthyval az élen — gyilkolták és csonkították a népet, mégsem volt szó semmiféle tiltakozásról. Mi nem vagyunk kegyetlenek, de engedjék meg nekünk — birkák sem vagyunk. Nem tűrjük meg többé,- hogy a nép ellen a kést fenegessék, hogy a kést a népi hatalom hátába döfjék.

A mi rendszerünk százszor jobb, mint az övék

más, hogy „tarts Id a szövetkezet mellett”, de volt ellenkező nyomás, hogy „hagyd ott a szövetkezetét”. Semmiféle olyan adminisztráció nem működött, amit sokszor joggal bírálnak, viszont működött az ellenforradalmi presszió, s hogy ennek ellenére az elvtársak helyt álltak — ez. mutatja, hogy a szocializmus gyöikeret vert a magyar faluban, s hogy többé senki sem tudja kipusztítam.

— Október előtt, az egyénileg dolgozó paraszt sokszor

látott a szövetkezetekben civódást, vitatkozást, veszekedést, egyenetlenséget. Az ellenforradalmi támadásnak volt olyan hatása is, hogy az emberek a nagy bajban megismerték, s ma már jobban tisztelik: és becsülik egymást, nagyobb az egyetértés, másképpen dolgoznak, s ma már nyugodtan mondhatjuk az egyénileg dolgozó parasztnál-:, hogy nézd meg a szövetkezetieket, akik szorgalmasan dolgoznak s bíznak a jövőben.

Hazánk alkotmányos rendjét helyreállítottuk

— Mivel a dolgozó nép, a munkásság és a parasztság alapvető tömegei a népi hatalom hívei, a dolgozó tömegek nagy többsége helyeselte a

forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulását, helyeselte, hogy segítséget kértünk a szövetségesünktől, a Szovjetuniótól és ma is támogatják a kormány tevékenységét. Ennek a munkának és a dolgozó nép támogatásának köszönhetők azok az eredmények, amelyek igazolják, hogy a párt politikája, a kormány politikája helyes volt. Milyen eredmények voltak ezek?

— Hazánk törvényes, alkolnányos rendjét helyreállítottuk és — ezt nyugodtan mondhatjuk — ma, augusztus 20-án, amikor a Magyar Népköztársaságot ünnepeljük, ez a népköztársaság erősebb, mint egy évvel ezelőtt volt. A támadás nem gyengítette, hanem erősítette népköztársaságunkat, az egyetértés és a szilárdság a párton belül is, a munkásosztályon belül is, a parasztságon belül is a múlt évi helyzethez képest erősödött és növekedett.

— Vannak eredmények a

gazdasági élet területén is. Az ipari termelés júniusban, amely még rendes termelési hónap (mert júliusban már szabadságok kezdődtek) 95 százalékát, a termelékenység júniusban már 98 százalékát érte el az egy évvel azelőtti-* nek, ami pedig a mezőgazdasági munkát illeti: a termés jó. Ebben persze az idő is segített valamit, de ha a munka nem lett volna jobb az idén, mint a múlt tavasszal volt, altkor hiába lett volna jó idői — A kulturális élet és, általában a társadalmi élet gyógyulásának a jele az a 4' 'M, amelyet a felejthet i moszkvai fesztiválon a fiatal művész-emberek nyertek cs az a 40 díj — közöttük 19 első díj —, amelyet a fiatal magyar sportolók egy nagyon erős nemzetközi versengésben kiérdemeltek.

— Van az imperialistáknak a mi rendszerünkkel másfélt bajuk Is. Azt mondják, nem jó e.: a rendszer, hiszen náluk lehet az üzletekben ezt meg azt kapni, ami Magyarországon az üzletekben még nincs. Ez igaz. Nyugodtan kijelentem, hogy Ausztriában több nylon kombiné kapható, mint Magyarországon. Az is valószínű, hogy jégszekrényből is többet árusítanak, s még van néhány fajta cikk, amelyből ők többet tudnak adni. Ez baj Nekünk dolgoznunk kell, és fogunk is dolgozni, s nálunk még nylon kombiné is több lesz, mint náluk. Tudni kell azonban azt, hogy ugyanezekben az országokban több dobva vert és tönkrement parasz! van, több munkanélküli munkás van. több olyan mérnökember van, aki villamoskalauzi állásra pályázik, mint a ml rendszerünkben. És ha csak annyit is tudtunk elérni a tizenkét év alatt, mint amit elértünk, annyit, hogy a dolgozó ember létbizonytalansága megszűnt, hogy fedél van íz emberek feje fölött, hogy kenyér van a gyermekek kezében, hogy ruha van az embereken és hogy Magyarországon minden dolgozó embernek nevezheti magát — akkor azt mondjuk: a mi rendszerünk százszor jobb, mint az övéké. Azt a jót, ami esetleg ott még van, nem fogtuk szégyellni átvenni tőlük De ami nem jő. amitől annyi száz év kínja és gyötrelme után végleg megszabadult a magyar nép, azt mi soha többé vissza nem kívánjuk.

— Októberben, mint ismeretes, meg akarták semmisiteni a pártot, mint ennek a rendszernek politikai vezető erejét, likvidálni akarták az Elnöki Tanácsot, az Országgyűlést, a helyi tanácsokat, egyszóval a néni hatalom minien szervét, és helyettük be akarták vinni a hatalomba a burzsoá pártokat, s valamifé!e burzsoá rendszert kiépíteni: visszaadni az uraknak azt, ami régen az övék volt.

Miudszeníy

szeretett volna tnég többel ártani

A szocializmus építésének feltétlenül együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának javulásával

— Az élet fontos kérdéseihez tartozik — folytatta — hogy a munkás és paraszt tömegek keresete és jövedelme is komolyan növekedjék. Ismert dolog, hogy különböző kormányintézkedések következtében a munkások és az alkalmazottak keresete, a parasztság jövedelme növekedik. A munkásoknak és a parasztoknak most nem az a gondjuk, hogy az életszínvonallal nincsenek megelégedve, hanem — elsősorban — a 'dshitűeknek az a gondjuk hogy nem fog-e a kormány ebből a megnövekedett jövedelemből visszavenni; Azt mindenki érti, hogy az adott viszonyok között a dolgozók a maximumát kapták annak, amit kaphattak. De valamit ebből vissza kellett venni. Nekünk felelősségünk van. s vigyáznunk kell a pénz értékére, mert ha ezzel baj van,

akkor annak megint a munkás, meg a paraszt issza meg i levét. Emiatt kellett tavaszszál bizonyos cikkek árát felemelni. S most a bérekkel is kellett valamit tenni. Nem a bérekből vettek le, hanem ahol a hivatalosan engedélyezett, a kormány által elrendelt béralapot túllépték azt most le kell faragni, s ez persze bosszantó. De azt tudni kell, hogy azokat a rende'eteket. amelyeket mi a dolgozók életszínvonalának javítása érdekében hoztunk — ide tartozik a parasztság számára olyan fontos kérdés, mint p begyűjtés eltörlése — belső meggyőződésből határoztuk el mert a mi véleményünk az hogy a szocializmus építésének feltétlenül egvült kel' járnia a dolgozók életszínvonalának javulásával. És ebből mi semmit sem fogunk visszacsinálni. Sem a begyűjtést, sem mást.

— Az ellenforradalom Magyarországon nem győzött, de októberben, helyenként, néhány napig szabadon garázdálkodott. Ezalatt megmutatta igazi arcát, s azok az emberek, akik éjekben a napokban a parlamentben olyan javaslattal jelentkeztek, bogy a száz munkást foglalkoztató gyárakat vissza kellene adni a régi tulajdonosoknak, vagy az útra kelt Nagy Ferenc, aki az ötszáz holdas birtok-típus híve — mégcsak az első fecskék voltak. — Mindszenty már azt mondotta, hogy az egyháznak haladóktalanu’ mindent vissza kell kann i a. Persze, ha az ember mindenre gondol, akkor arra a több mint kilen cszázezer hold földre is gondol, amelyen már tizenkét esztendeje nyugodt Ielkiismerettel szántanak magyar parasztemberek, köztük hivő katolikusok is. És nem érzik, hogy ebben lelkiismereti hiba volna, mert úgy gondolják. hogy a föld az övék Ez a Mindszenty, aki nagyon sokat ártott, a magyar népnek i

s szeretett volna még többet ártani, olyan ügyetlenségeket V etett el, hogy akarata ellenére is segített nekünk Azokban a zavaros napokban amikor Mindszenty megszólalt a rádióban, úgy hatot*ak szavai, mint egy kijózanító előadás. Amit ő magyarázott, abból tíz és tízezer ember. aki addig nem értette, miről van szó. régtön megértett mindent.

— Azokban a napokban sok 'avar volt a közvéleményben, % a városok Iran nagyobb voít a zavar, mint a falun. De ez nem azért volt. mert a munkásosztály elmaradott, hanem azért, mert a városokban lakik. s gyülekezik a régi ki- 7'áikmánvoló osztályok sok képviselője. Ezenkívül a városokban rengeteg óban ember lénett fel ellenforradalmi követeléssel, aki azt hitte e* magáról, hogy csak a hibák ’Uwn harcol és nem a szocla’izmus ellen. S nem volt elvan egve^erű - felismerni n<*1 len forradalmárok igazi célját;

A parasztságot elismerés illeti

— Falun egyszerűbb volt A csendőr, ha megvolt a rég' ruhája, kirázta belőle a naftáim t és felvette. A régi főjegyző meg a szolgabíró, aki' talán 12 éve nem láttak, egy napon feltűnt és átvette a hatalmat. Ha ezekre a parasztember ránézett, rögtör megértette, hogy a csendőr semmi szín alatt sem a szocializmus hibáit akarja kijavítani. Fz is szerepet játszót' abban, hogy ag ellenforrada lom leverését megkönnyítette a magyar parasztság józan politikus, helyes és a népi hatalom melletti magatartása , Ezért a parasztságot elismerés i illeti.

í Ezután a kunsági termelő;

szövetkezetek és egyéb paraszti dolgozók helytállásáról szólott, majd így folytatta:

— Lehet vitatni azt, hogy a régi tsz-fejleszfésben menynyi volt a helyes meggyőző munka eredménye, a meggyőződés. és mennyi volt a nyomásra született eredmény. Ezen lehet vitatkozni. De ok'óberben, novemberben, decemberben — meg kell mondanom becsületesen — nem tudtunk elvan segítséget adni a termelőszövetkezeteknek mint amilyet kellett volna sem fegyveres védelemben 'em másféle tekintetben. S ha i termelőszövetkezetek helyt.Ultak, a saját erejükkel álltak helyt. Mert nem volt nyo

Majd rátért arra a fényre, hogy az ENSZ közgyűlését az Egyesült Államok imperialista köreinek mesterkedésére szeptember 10-re összehívták, hogy megtárgyalja az ötös bi z'ottság jelentését:

— Mi ezzel kapcsolatban azt mondjuk: lehet, hogy az imperialisták kimanőverezték ezt az ötös bizottságot, de ennek semmiféle törvényes alapja nincs, mert az Egyesült Nemzetek alapokmányában benne van, hogy az egyes tagállamok belső életébe még az Egyesült Nemzeteknek sincs joga beavatkozni. Az ötös bizottságot mégis létrehozták. Kihallgattak 111 tanút ahogy ők nevezik. Hármat mi is ismerünk közülük: Király Bélát. Kélhly Annát és Kővágót, 108-at nem ismerünk, mert titokban tartották a nevüket. De arról a háromról, akit ismerünk, na gvon el tudiuk kénzelni. milyen lehet e többi 108, akii nem ismerünk.

— Az ötös bizottság azt mondja, hogy a magyar kormány nem elég törvényes meg hogy erőszakoskodik, bejelentik, hogy a Szovjetunió beavatkozik Magyarország belügyeibe, holott nagyon jól fudiák. boigy ilyesmiről szó -intsen. Viszont azt is tudják milyen jó lett volna októberben a 13 országból legalább

gyet lecsippenteni, ezt a nem nagyon nagv Magyarországot s a szocialista táborból átvinni az imperialisták táborába Ez nem sikerült. Ez az ő kifogásaik főoka, de ezt nem írhatják be az ötös bizottság jelentésébe, mert akkor nem 'udiák összehívni a rendkívüli közgyűlést. Mi azt mondtuk, hogv ha a kérdéseket reálisan akarták volna vizsgá’nl, arra is megvolt a mód Már januárban járt itt az Egyesült Nemzetek Szervező te gazdasági bizottságán01- egyik főtitkárhelyettese. Piti 1 lpr>e de Seyneg úr, körülné zett. beszélt, akivel neki tét

szett. Az Egyesült Nemzetek főtitkárát, Hammarskjöld főtitkár urat, már hat hónappal izelött meghívtuk. Ez a meghívás most is érvényben van a jövő héten is eljöhet. Tesiék, beszéden magyar munkásokkal, vagy parasztokkal tisztviselőkkel, alkalmazottakkal, vagy a kormány tagjaival — ha minket nem nagyon szeret, akkor a kormánytagokkal ,ne. Ha a tényeket meg akarják ismerni, van rá módjuk. mi ez elé akadályt nem Gördítünk. — de az ország belli gyeibe beavatkozni nem engedünk.

— Az Imperialisták, akik a Szovjetuniót rágalmazzák beavatkozással, beavatkoznak nagyon 6ok ország belügyeibo. Gondoljunk csak a legutóbbi eseményekre. Egyiptomban lelepleztek egy kormányellenes összeesküvést. Szíriában most néhány napja eplaztek le ugyancsak hasonót, s az amerikai követsé® három tisztviselőiének keze volt benne. Algériában ölik az gmbereket. akik salát szabadágukért harcolnak. Ománban reaktív gépekkel támadfók a sivatagi arabokat, akiknek sok, ha egy szál fegyver ”Rn a kezűk'nen. Persze nem akarják, hogy az ENSZ-köz'yűlés az egyiptomi kérdéssel. az oTíénlvai mea a szfrirval foglalkozzék, azért akarták odavinni a magvar kériést. hogv ezekről eltereljék a figyelmet.

Ezután az imperialisták kegyetlenkedést” vádiáró’ zólva megállapította, hogy az októberi események ideiér < börtönökből összesen több mint 13 ezer bűnözőt enged'ek ki, aztán fegyvert nyomok a kezükbe — és ezeket uevez.i szabadsé “bőröknek a Szabad Európa Rádió. Ugyanakkor csak az elmúlt napon :z Oi-számiázban mintegy 150 lesett elvtárg számára adtak át kitüntetést — s az imperialisták az ellenforradalom kegyetlenkedéseiről nem beszélnek.

— Kifogásolják azt is — folytatta —, hogy nálunk bevezették a közbiztonsági őrizetbe vételt. Milyen embereket veszünk közbiztonsági őrizetbe? Horthysta ezredest osztályidegent, izgatót, uszítót — igenis ezeket rendőrség' őrizetbe vesszük. Azt gondoljuk, nekik is szolgálatot leszünk, mert ha kint hagynánk őket, holnap esetleg olyat csinálnának, amiért ha'álbüntetég jár. Meg kell azt 's mondani, hogy mi a közonsági őrizet, vagy az internálás rendszerének nem vagyunk hívei. Mi nem gondolkozunk azon, hogy ezt örökre fenntartsuk, de most szükséges, s mivel szükséges, megcsináltuk. Amikor kegyetenkedésekről, halálra ítélésekről. közbiztonsági őrizetről oanaszkodnak, egyet ne felejtsenek el. azt, hogy ki volt a kihívó fél;

— Mi feltétlenül békességet akarunk. Ml kell ehhez a bék-sséghez? Az kell, hogy az imperialisták vegyék tudomásul. hogv létezik a Magyar Népköztársaság és ott munkás-paraszt állam van. Ha ezt ‘vdomásul veszik, akkor megvan. a békesség;

Miért élesedett az osztály harc

— A belső helyzetről ezze' kapcsolatban annyit, hogy m, marxisták vagyunk. Haszná lünk olyan kifejezéseket, hogy az osztályharc élesedik. Élesed itt az osztáiyharc Magyar országon? Okvetlen élesedett. Mi akartuk élesíteni az osztályharcot? Mi nem akartuk élestíeni. Sem a pártnak, sem a munkásosztálynak semmiféle érceke nem fűződik ahhoz, hogy az osztály-harc élesedjék. Mi ezt nem fogjuk semmi módon erőltetni. A munkásosztály érdeke és a dolgozó nép érdeke azt kívánja, hogy az osztályharc ne élesedjék. Mi kell ehhez? Az kelj, ho y a kiváltságaikat elvesztett urak. s az ő kiszolgálóik, vegyék tudomásul, hogy Magyarországon Népköztársaság ven, népi hataom van és a szocializmus* Wtjük. Ha ők ezt tudomásu’ veszik, és megpróbálnak beeidetes munkáiból megélni, és nem áskálódnak a rendszer ellen — akikor az osztálykar: nem fen é'escdni. És el'enkezőleg. Ha ők élezik, okvei enül és feltétlenül vissza fogunk csapni, éppen a békesség érdekében.

— Ml azt mondtuk — és üszintén mondtuk —, hogy tanultunk októberből. Abban a? értelemben is tanultunk, hogy nem fogunk elfeledkezni azokról a hibákról, amelyek szerepet játszottak abban hogy megtörténhetett ilyen esemény, és nem fogjuk elfe'ejteni, amit a nép ellensége' a néppel szemben tettek.

Fzu'án rátért gazdasági éleünk jellemzésére és megállapította, hogy annak egyensúlya biztosítva van, amiben \

nagy szerepet játszik a testvéri országok segítsége. Most do1 •-zunk a 3 éves terven, ímely-ben a mezőgazdasági ermelés általános színvonalát -örül belül 12 százalékkal ikarjuk emelni, közben a terr. lés szerkezeiét is vá'toztatva; Az állam segíteni ikarja a szövetkezeti parasztságot is és az egyénileg dolgozókat is, de a szövetkezeti dolgozókat jobban. Javítani 's fejleszteni akaria a mezőgazdaság technikáiét, növelni a műtrágyatermelést. A mezőgazdaság szocialista jövője'•ól szólva hangsúlyozta és oéldákkal bizonyította, hogv nemcsak Magyarországon és nemcsak a szocialista országokban. de a kapitalista országokban is nagy ütemben folyik az áttérés a mezőgazdasági nagyüzemre —. csakhogy az utóbbiakban ez a Da-asztok elárverezése, földönfutóvá tétele útján játszódik 'e.

— Ezzel kapcsolatban nagyon fontosnak tartom, s szeretném hangsúlyozni — foly'atta — nem engedhető meg, hogy Magyarországon akár egyetlen egy parasztot Is akarata ellenére kényszerítsenek termelőszövetkezetbe. Bízunk a szocialista eszme erejében, hízunk a termelőszövetkezetek jó munkájában, s azt gondoljuk. hogy ha a magyar pa-asztok nyugodtan gondolkozhatnak, nem erőszakolják, nem szekálják őket. akkor nem fog lassulni a termelőszövetkezeti mozgalom feilődése, hanem gyorsabban megy majd, mint abban az 'dószakban. amikor a ió munkát buta erőszakoskodásokkal 's összekapcsolták.

Az a jó kommunista, aki a nép élén áll

—• A Magyar Népköztársaság vezető társadalmi ereje — mondotta — a Magyar Szocialista Munkáspárt. A néptömegek is megértették, hogy milyen baj származik abból ha a pártvezetés nem műkő dik úgy, ahogy működnie kell. Azt hiszem, ezt száz- és százezer ember tapasztalta megtanulta. Ennélfogva a munkásosztálynak és a paraeztgágnak, általában a dolgozó népnek szüksége van arra, hogy legyen egy egységes, erős forradalmi pártja, amely a társadalmi életet vezeti. Ezt tudni kell, ezt minden öntudatos kommunistának is tudnia kell. De a kommunistáknak ezenkívül még egy fontos dolgot kell tudniuk: azt hogy a mi tanításaink szerint a párt, és következésképpen az egyes párttagok küldetésük(Fclyt. a 3-ik oldalon.

Az ötös bizottságnak sem mi léle törvéuyes alapja nincs