Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-19 / 168. szám

Est le^él »■ utó inába tg A Kunszentmártoni légiagyár dolgozóinak panasza „Nád födél, falu vég” — írja panaszos levelében kissé gúnyosan a Kunszentmártoni Téglagyár névtelen dolgozója. Az aláírás: „Bányászok.” — A levél tartalma gondolko­dóba ejt. A vezetőség figyel­me nem terjed ki arra, hogy a nádpallóból épült motor­ház és szerszám, — ami egy­ben a dolgozók menhelye is az eső elől — erősen beázik. Micsoda gondatlanság ez a villanymotor áztatása. Gondoltam: jó lesz meg­nézni, mi az igazság. Vad szélben érkeztem a téglagyárba. Már messziről láttam az agyagbányában utam célját, a „nádkunyhót.“ Megkerestem a vezetőt s elé tártam a panaszt. A telep­­veaető mosolyogva hallgat s mikor befejezem, nem kertel: — A panasz jogos. A té­nyek fennállnak, azonban a dolgozóktól elvártak volna, hogy mielőtt a Tisza vidékhez fordulnak, nekünk, is szólja­nak. Mi meg voltunk nyu­godva, hogy minden rendben van, mert az utóbbi időben kértek hullámpalát a tetőre, meg is kapták. Ha azt kérik, hogy egy új helyiség építésé­hez téglát adjunk, talán ki­utalás nélkül is tudunk biz­tosítani. Tehát ezzel nincs különö­sebb baj, csupán az volt az egész eredője, hogy a tégla­gyári bányászok a vezetőség megkerülésével kértek segít­séget. A telepvezető azt vár­ja, hogy az üzem dolgozói forduljanak bizalommal hoz­zá és a segítség»! megkapják. Ha ök néni tudják elintézni, akkor azt a felettes szervek elé terjesztik és kiállnak a dolgozók igazáért. A bányából utam egyene­sen az égető kemencéhez ve­zetett, ahonan téglaporos em­berek hordják ki a frissen égetett téglát. 60—70 fokos itt a hőség és alig látni, mert a szél kavarja. Mégis egy műszakban 12—14 ezer téglát szállítanak ki a sza­badba kézierővel; Nem panaszkodnak az em­berek, csupán megjegyzik: illetmény-munkaruhát a ren­deletek értelmében két éven­ként kapnak, pedig a meleg és a tégla három hónap alatt. leviszi róluk. A szódavizet, mint védőitalt, rendesen meg­kapják. A dolgozók jó hangulat­ban, most már többen mond­ják, amivel dicsekedni is le­het: „Vart jó mosdónk és a konyhánk is kifogástalan." — Tudja — jegyzi meg az egyik ember, — van egy-két finnyás is köztünk, de azért; ők is megeszik az ebédet. Mikor tovább megyek, utá­nam szólnak: — Ne írjon a panaszokról,1 hiszen most úgy sem tudnak segíteni, van még baj az or­szágban elég. Igen, meg kell állapítani, hogy a dolgozók ismerik az: ország erőfeszítéseitj Nem lépnek fel jogtalan követe­léssel és a jogosat isi csak sze­rényen említik. A vezetőség feladata azon­ban, hogy az eddigieknél még többet foglalkozzon a dolgozók által felvetett he­lyes javaslatokkal és közös erővel oldják meg a problé­mákat, helyi adottságuknak megfelelően. Andrási Béla. Vasárnap érkezik Szolnokra az első Vlf-vonat \A tárgyalóteremből A tempSomtolva! bűncselekményei Ne feledjük, mit mondtunk! Mohi Lajost a Megyei Bí­róság társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett többszöri lopás és csalás büntette miatt egyévi és hathónapi börtön­­büntetésre ítélte. A tárgyaláson bebizonyoso­dott, hogy Mohi több éven át, {körülbelül 28-szor követett el csalást, s ez idő alatt több A Járműjavító üzemi szak­szervezetének munkáját so­káig akadályozták az ellen-, forradalmi események. — A szakszervezeti munkások többsége jelentkezett mun­kára, hogy életre keltse a szunnyadó, szétrombolt szer­vezeti életet: A feladatok azonban sokkal nehezebbek, mint gondolnánk. Át kell szervezni az albizottságokat, a bizalmiak munkáját, s ösz­­szetételüket felül kell vizs­gálni, hogy eredményes le­gyen a munka. — Feltétlen szükséges új munkamódsze­rek bevezetése. Nem arra gondolok, hogy valami cso­dálatos új dolgot hozzunk létre, csupán arra, hogy a régi, helytelen, látszólagos és felületes munkával szakítva, a dolgozók széles tömegét aktívan bekapcsolva töltse be hivatását a szakszervezet. Népgazdaságunk helyreállí­tása érdekében döntő jelen­tőségű a szocialista munka­­verseny szervezése. Már ko­moly eredményeink vannak, mind a rugó. mind a tűzi­­kovácsok, s a íémöntők kö­zött. A munkaversenyválla­­iások nem a régi módon tör­téntek. A verseny a dolgo­zóktól származó kezdemé­nyezés alapján lett életre­­híva. Mivel alap van, a szak­szervezeti aktíváinknak az a feladata, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján fejlesz­­szék továb a munikaversenyt. A dolgozó tömegek meg­nyerése fontos feladatunk. Fogadjuk meg tanácsaikat, javaslataikat. Ami jó, azt valósítsuk meg, s ne vegyük el kezdeményező kedvüket. Minden esetben a közös munka biztosítja a szakszer­vezeti élet fellendülését. Jó lenne azonban, ha min­den üzemi dolgozó, szervezett munkás egy kicsit visszaem­lékezne a fizetésrendezés előtti időre. Erősen hangoz­tatták, hogy „vennék én szí­vesen 20 forintos bélyeget is, csak ahhoz mérten alakulna a fizetésünk.” Ez a jogos ké­rés beteljesedett, azonban megfeledkeztek sokan erről a mondásról és továbbra is passzív magatartást tanúsí­tanak a szakszervezeti bé­lyeg megvásárlásánál. Vagy talán nem tudják, hogy a szakszervezet bevételéből mi­lyen juttatásokban részesül­nek a tagdíjfizető dolgozók? Fejlődésünk alapja a veze­tők és szervezett dolgozók összefogása, az elkövetett hi­bák kijavítása, újszerű, egész­séges munka megvalósítása. Csömör János, üzemi tudósító. Képviselőink üzemlátogatásai A megyei képviselői csoport vezetősége még július hó folyamán három üzemi látogatást szervez. Ezeknek során az első csoport tagjai — előzetes tervek szerint — a martfűi Tisza Cipőgyárat látogatja meg, vezetőjük Dávid Ferenc országgyűlési képviselő, a Haza­fias Népfront országos irodájának titkára. A második csoport a Bánhalmi Állami Gazdaságot keresi fel, vezetője Z- Nagy Ferenc országgyűlési képviselő. A harmadik csoport a turkevei Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet munkáját tanulmányozza, vezetője Tisza József elvtárs, országgyűlési képviselő. A látogatásokat a segíteni akarás legmesszebbmenő szándékával rendezik meg, de az a cél is vezeti képvise lóinkét, hogy a dolgozókkal való kapcsolataikat kiszélesít­sék, a jelzett üzemek működését jól megismerjék, és ilyen módon megyénk ügyeit még tökéletesebben képviseljék a parlamentben. Bolgár és román tudósok tanulmányozzák a Fekete tengert A Halgazdasági és Halitel­­dolgozási Tudományos Ku­tató Intézet vendégeiként dr. Mihad Bacescu vezetésével nemrég román tudósok ér­keztek Várnába. A román tudósak a bulgár tudósokkal közösen vitatják ---------------------------------------­meg a fék etet engeri kutatá­sok módszereit és eddigi ered­ményeit, majd a „Fekete ten­ger” nevű román kutatóhajón és a „Szeptember 9.” nevű bolgár kutatóhajón átrakói­nak, hogy a burgaszi vizeken végezzenek ichtiológiai kuta­tásokat. Barátságunk jeléül... Fogadj» szívesen ezt a kunbí ró korsót, kedves Dragi Stam enkovics elvtárs —• e szavak kíséretében adta át Sebestyén János az SZMT elnöke a képen látható kedves kis ajándékot a néhány pzyyzl ezelőtt nálunk járt j'jsoszláv szakszervezeti vendegeksek. IRTSUK as arankát. A Megyei Tanács Mezőgaz­dasági Osztályának növény­­termelési csoportja július 10- én cs 11-én brigád-vizsgála­tot tartott Mezőtúron. Meg­állapították, hogy a város ha­tárában csaknem minden lu­cerna és vöröshere iölö aran­kával fertőzött. A brigád az arankairtás érdekében opera­tív intézkedéseket tett. Töb­bek között javasolta az Uj Élet Tsz 60 holdas, erősen fertőzött vöröshere tábláinak kiszántását. A Hunyadi Ter­melőszövetkezetnél három­napos határidőt tűzött ‘ki a brigád az aranka irtásra, A szövetkezet elfogadta ezt a határozatot. — A bizottság egyébként gondoskodott az aranka irtószerről, azonkívül a földművesszövetkezettel na­gyobb mennyiségű szexi, meg­rendeltetett az egyéni gaz­dálkodók földjén végrehaj­tandó aranka irtáshoz is. In­tézkedett a brigád abban az irányban is, hogy a városi tanács mezőgazdasági osztá­lya az arankával fertőzött területek tulajdonosait köte­lezze a kártevők elleni véde­kezésre. Aki a határidőt nem tártjai meg, szabálysértést követ el és megbírságolják. A kunhegyesi és a tiszafü­redi járásban a brigád a szö­vőlepke és az aranka irtásá­val kapcsolatban tartott vizs­gálatot. Az aranka fertőzés a járásban mindenütt súlyos. Ennek ellenére a kunhegyesi Béke Tsz kivételével sehol sem irtják az arankát, a mu­lasztók ellen feljelentés vagy szabálysértési bírságolás nem történt. A tiszafüredi járás­ban hasonló a helyzet. A köz­ségi gazdasági fc1 ügyelők egyáltalán nem törődnek e fontos növényvédelmi fel­adattal, ezért a megyei tanács mezőgazdaság osztálya hat­hatós intézk dáseket fog?na­­tosít a mulasztók ellen. Barkó Károly megyei növényvédő felügyelő Osztrák hadiárvák nyaral­nak Jugoszláviában A tengerparti Crinikvenciá­­ban 20 osztrák gyermek nya­ral. Nagyrészük hadiárva. A jugoszláv idegenforgalmi szer­vekkel kötött szerződések alapján az osztrák gyerme­kek egy-egy csoportja 3 he­tet tölt a tengerparton. . Alig 24 éves fiatalemberről van szó. Uj szászon lakott, az ottani tanácsnál dolgozott, mint adóügyi megbízott. 1956- ban felkereste Ézsiás Pál adóügyi hátralékost, hátra­lék-befizetési ügyben. Ézsiás megegyezett Mohi Lajossal, hogy 3 sertést elad neki 750 forintért, B ezt az összeget Mohi fizeti majd be részle­tenként az adóhátralékba. Mohi ezt vállalta. Megvásá­rolta Ézsiás sertéseit, de a pénzt nem fizette be a ta­nácsnak. Költekező életmódot foly­tatott. s így 970 forint havi­­fizetése kevésnek bizonyult. Többízben vett fel 400—500 forint kölcsönt ismerőseitől, de azt nem adta meg soha így vezette félre 1956 áprili­sában Bakó Antal újszászi lakost is, akitől 500 forintot kért júliusig, azon a címen, hogy keresztapja beteg, s azt kel] segítenie. Mohi hosszú időn keresztül így jutott pénzhez. Megtör­tént az is, hogy több egyént felkeresett, azoktól bizonyos összegű hitelt felvett, s meg­ígérte, hogy azt a kukorica eladási árából megadja. Uj­szászon már mindenki arról beszélt, hogv Mohi Lajos „az {egész Ujszásznak tartozik”. Később nehezebbé vált szá­mára a pénzszerzés. Újabb módszerhez folya­modott. Mivel édesanyja ta­nítónő, az újszászi általános iskolában laknak. 1956 no­vember 9-én este elkérte any­jától az iskola udvari bejára­tának kulcsát, hogy oda be­mehessen rádiót hallgatni. Anyja teljesítette kérését. Mohi bement az igazgatói irodába, s onnan ellopott egy 2700 forint értékű írógépet, melyért a Szolnoki Bizomá­nyi Áruházban 800 forintot kapott. Ennek felét azonnal elköltötte, a többit hazavitte Ujszászra. 1957 januárjában Szolno­kon állást keresett, de ez nem járt sikerrel. Ekkor gondolt arra, hogy bemegy a szolno­ki római katolikus nagytemp­lomba, s ott széjjelnéz. Látta, hogy a templomban különbö­ző méretű szőnyegek vannak. Nem sokáig gondolkozott, felkereste a Bizományi Áru­házát, s megérdeklődté, hogy vásárolnak-e szőnyeget. Igen­lő választ kapott. Visszament a templomba összecsomagolt két nagyobb méretű és két kisebb méretű szőnyeget, s azt a Bizományi Áruházban értékesítette. Következő alkalommal a szolnoki vártempLomba láto­gatott el. Ide már bőröndöt is vitt magával, amelybe be­csomagolt egy 2,5 méter hosz­­szú oltárszőnyeget, s egy hor­golt térítőt. Ezeket szintén a Bizományi Áruházban érté­kesítő Ite. Amikor pénze elfo­gyott, ismét ellátogatott a vártemplomba, összecsoma­golt egy ollárszőnyeget és el­adta, majd felkereste a szol­noki római katolikus kiská­polnát, ahonnan úgyszintén szőnyegeket lopott eL A telvajlás már valóságos szenvedélyévé vált. Március­ban a szolnoki Hazafias Nép­front Irodáját kereste fel, ahonnan szintén szőnyegeket lopott, e azokat fentebb emlí­tett helyen értékesítette. Ne­ve már teljesen ismertté vált a Bizományi Áruházban, de azért nyugodt lelkiismerettel tovább folytatta a szőnyeg­eladásokat. A Népfront iro-‘ dájának kifosztása után a Megyei Szakszervezetek Szék­házából lopott szőnyegeket, februárban a szolnoki Zene­iskolába látogatott el, ahon­nét — mível szőnyeget nem talált — egy népművészeti asztalterítőt lopott. Mohi Lajos megérdemeilte büntetésit. .« « Üzérkedtek A Kunhegyesi Járásbíróság 1957 július 17-én, háromna­pos tárgyalás után ítéletet hozott egy négytagú üzérkedő banda bűnügyében. Borlca Gáspár, Falusi Ist­ván, Földvári Ferenc, Kiss Pál kunhegyesi lakosokat üzérkedés bűntettével vádol­ta az ügyész. Valamennyien kupecek, ke­reskedők voltak a felszaba­dulás előtt. Borka Gáspár er­kölcsi bizonyítványa megmu­tatta, hogy sohasem igyeke­zett becsületes munkából él­ni. összesen tíz esetben volt büntetve. Bizonyítást nyert. hogy 1957 március hónaptól kezd­ve május hónapig 210 sertést vásároltak fel Kunhegyesen és környékén. A felvásárlás után a sertéseket Kunhegyes­től tóvoleső városokban bu­sás haszonnal értékesítették. Az érte kapott összeget szét­osztották maguk között, s rgy hatalmas vagyoni előny­höz jutottak. A bíróság Borka Gáspárt 4 évi börtön, 3000 forint pénz­­büntetésre, 3000 forint va­­guon elkobzásra, Falusi Ist­vánt, Földvári Ferencet egyenként 3 és félévi börtön­re, 3000 forint pénzbüntetés­re, 3000 forint vagyonelkob­zásra. Kiss Pált 3 évi börtön­re, 2000 forint pénzbüntetésre 2000 forint vagyonelkobzás­ra ítélte. Az ítélet nem jogerős, az elítéltek fellebbeztek, s má­sodfokon a Megyei Bíróság bírálja e] az ügyet. K. M. Romlik az Aprítógépgyár baleseti statisztikája A Jászberényi Aprítógépgyér korszerű munkagé­pekkel, védőberendezésekkel, munkásvédelmi berendezé­sekkel ellátott új üzem. A munkaközbeni sérülések aránya mégis növekszik az utóbbi hónapokban. A kisebb-nagyobb balesetek száma áprilisban 3,2, májusban 4,2, júniusban már. 10,7 százalék volt. Ez annál is inkább érthetetlen, mert az elmúlt hó­napokban nem késztette a munkásokat kapkodásra, okta­lan sietségre a korábban sokat emlegetett $ a gyár saját­ságaihoz nem mindig igazodó norma vagy darabbér — hiszen nagyrészt időbérben dolgoztak a műhelyek: Az Igazság az, hogy — nem a munkatempó fokozó­dása —, hanem a nyári mezőgazdasági munkák előrehala­dása arányában emelkedett a vigyázatlanságból eredő sé­rülések száma. A gyár dolgozóinak jelentős része ugyanis a mezőgazdaságból került az üzembe és a vasárnapokat, pihenésre szánt időt kapálással és más fárasztó munká­val ismerőseinél vagy a saját földjén tölti. Másnap fárad­tan, kimerültén érkezik az üzembe — s mint a gépipar minden ága, így az Aprítógépgyár is — veszélyes hely a figyelmetlen, kifáradt ember számára. Az üzem illetékeseinek azonban mindenesetre fel kell figyelni az aggasztó jelenségre, s fokozott ellenőrzés­sel — kemény intézkedésekkel — meg kel] akadályozni, hogy a baleseti statisztika tovább romolják. § Vasárnap 11 óra 31 perc- fi $ kor érkezik Szolnokra az - fi első V1T vonat, amellyel a H magyar sportküldöttség , I utazik a moszkvai Világit- i jüsági Találkozóra. Az ön- 3 nepélyesen feldíszített pá- £ lyaudvuron a szolnoki g Isportegycsületek képviselői * fogadják a magyar sporto- fi lókat, akik körülbelül fél S óráig tartózkodnak a szol- s 8 nuki állomáson. ; Az ezt követő napokon ; ; niég négy V1T vonat halad í ? keresztül Szolnokon, s min- fi | den esetben fél, háromuc- £ 8 gyed órát tartózkodnak itt fi a V1T küldöttek. A szolllo- 5 § ki KISZ szervezetek, a fi l vendéglátóipari vállalatok, fi 5 a város zeuekarai — a Be- fi \ ke Étterem zenekara, a Ha- fi i lászcsárda zenekara — és fi : a kulturcsoportok felké- fi szültek arra, hogy megfő- fi lelő ünneplésben részesül- fi : jenek a külföldi és magyar fi VIT delegátusok, ; A sportküldöttség után « július 23-án (kedden) 13 fi óra 14 perekor az ezertagú fi magyar ifjúsági küldöttség fi érkezik meg Szolnokra. — fi 3 Szerdán, esütörtökön cs 3 pénteken 1302. 12.03. illet- 3 ve 8.10 b-Uor a Nyugat- 3 Európai államok: Erancia- 3 ország, Németország, Ang- 8 | lia stb. különvonatait, fo- 8 3 gadja a város. > Az 5 kiilönvonaton kívül fi •j a menetrendszerint közié- 8 3 kedő vonatokkal is érkéz- 8 í nck 15—30—30—10 fős cső- ® 3 portok, melyeknek érkeze- fi 5 si idejéről később tájékoz- g 3 tatjuk olvasóinkat.

Next

/
Thumbnails
Contents