Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-18 / 167. szám
Jr__ _ -1 j.-itf-SMS *=r-_ .. ^T'4ÍSf=S! ° ^ ■ - ,w • ' - • ‘ ieiszáuís eiöit | S RÖVIDEN ■ Á beszélő pipa SZEBENI ANTAL, a szolnoki sportrepülő országos viszonylatban is jelentős eredményt ért el a háromszög repülésében. Szolnok—Tiszaug—Cegléd egyelőre meghatározott útirányban 100 kilométert repült a „Június 18” típusú vitorlázó géppel. — ■--------------------------------i ■■■■ ■ . - fH/M o A Nap kél: 5.04 h-kor, nyugszik 20.35 órakor, Időjárás jelentés Várható időjárás csütörtökön estig: változó felhőzet, holnap elsősorban, délnyugaf * helyenkint esö. Mérsékelt, időnkint élénk nyugati, északnyugati szél, a hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Várható lemagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 23—26 fok között. (MTI) — Az utasok az utazás és az állomáson való tartózkodás idejére balesetbiztosítást köthetnek. A biztosítási díj menetjegyre ragasztott bélyeg szerint, s a távolságtól függően 10—60 fillérig terjed. Baleset alkalmával f az Állami Biztosító múlékóny munkaképtelenség eseten 2000 forintig terjedő, állandó rokkantság esetén 25 000 forintig terjedő, részleges rokkantságnál a rokkantság százalékának megfelelően 25 000 forint, halál esetén a hozzátartozóknak 15 000 forint térítést nyújt. Balesetből eredő ruha- és kézipodgyász kárnál 2000 forintig a tényleges kárt téríti .meg. A balesetet a MÁV forgalmi irodájában kell bejelenteni. Szolnok megyében az utóbbi időben tizenhét egyén kapott balesetbiztosítási kártérítést. — Ebben az évben szeptember 1-től 15-i-g rendezik meg a balatoni hetet. A tervek szerint kongresszusokat tartanak, nagyszabású sportbemutatókat bonyolítanak le, képzőművészeti és foto-kiállítást rendeznek. Ezenkívül borhét egészíti ki az ünnepi hetek műsorát; — 1957. július 25-én Tenyeri Jánosné. a Fiúgimnáziumban délután 6 órától fogadóórát tart. — A mátravidéki szénniedencéhez tartozó XII. aknaüzemnél a termelés zavartalansága érdekében új 100 vagonos széntároló bunkert és osztályozót építenek, mivel szűknek, bizonyult már a múlt években is az ideiglenesen épített 60 vagonos széntároló és osztályozó. — Vasárnap tartották a kisújszállási polgári leányiskola 1947-ben végzett növendékei 10 éves találkozójukat. I// bélyeg A posta új bélyeg kiadását tervezi, az egy forintos bélyegen a Magyar Népköztársaság új címere lesz. A bélyeg tervét Légrádl Sándor készíti. A bélyeg kiadására ősszel kerüj sor, (MTI), Nylonartériók Az Egyesült Államokban évről évre. súlyosbodik az agrár-válság. A farmerek, nagybirtokosok, íarmerszövetségek és egyénileg gazdálkodók összesen 1951-ben még 16 milliárd dollárt kaptak terményeikért. 1956-ban ez a bevétel már 11 milliárd dollárra csökkent. Míg 1920-ban 6,4 millió volt az, önálló gazdálkodók száma, 1956-ban már csak 4,7 millió farmert tartott számon az amerikai statisztika. A többit megemésztette a bankhitel, a megélhetési gond, és elvitte az ipar. A mezőgazdaságból élők lélekszáma gazdák és munkások — családtagjaikkal együtt — ez idő alatt 32 millióról 22 millióra csőkké-1. Az utóbbi két évben növelték az Egyesült Államok a csatlós «•szagoknak jutta> tt segélyek összegét, s ezért évről évre csökkentették a mezőgazdaság támogatását. 1956-ban még így is 5,9 milliárd dollárt fordítottak mezőgazdasági termékek vásárlására, s ezek a felvásárolt termékek a raktárokban pihennek, vagy r ‘hadnak. A raktározásból és romlásból redő veszteségek milliárdokat tesznek lei. Az állam raktárában tömérdek vaj, húsáru, gabona és kukorica fekszik, de * houstoni és neworfeansi kikötő állami magazinjaiban még a tavalyelőtti gyapotermés jó részét is meg lehet találníj Egy nagy amerikai vállalat megkezdte nylonból való y-aiakú artériák gyártását. Ez a művi úton előállított aréria-rész orvosi célokat szolgál. Nemcsak megbetegedett, hanem megsérült emberi artériák pótlására is alkalmas. A nylonartéria különösen akko” hasznos, ha a test artériáiba véralvadék kerül, Naponta 900 besiéU geiés oz cceárba süllyeszielt telefonkábelen Az Egyesült Államok és Európa között a telefonösszekötletést csak nemrégiben, a múlt év szeptemberében helyezték üzembe. Ekkor készült el a két szárazföldet összekötő telefonkábel. A kábel lefektetése két esztendőn át tartott cs ez nemcsak az első telefonvonal az Atlanti Óceán ban, hanem egyáltalán az első óceáni kábel is a világon. Az Egyesült Államokkal ugjan már 1927 óta lehet közvetlen telefonösszeköttetést kapni, de ez rádióhullámok útján történik, amit gyakran zavarnak a kedvezőtlen légköri viszonyok, A történelmi vállalkozást az Egyesült Államok, Nagy-Erilannia és Kanada szakértői hajtották végre. A kábellel'ektctcsi munkálatok előkészítése 1952-ben kezdődött cs a tervezet kivitelezése 42 millió dollárba került. A közvetlen kabellefektctéshez csak azután fogtak hozzá, amikor bevált cs kifogástalannak bizonyult a Florida és Kuba közötti vízalatti telefonöszeköttetés. Egyébként a szakértők több mint 1! éven át tanulmányozták a kábel lefektetés munkafolyamatát, hogy a lehető legkisebbre korlátozzák a vele járó veszélyt cs biztosítsák a kábeleket a tenger mélyén. Külön problémát jelentett az erősítések kérdése. A 3600 kilométer hosszú kábelhez ugyanis minden 64 kilométeres szakaszon különleges hangerősilö berende zést kapcsoltak. Egy-cgy ilyen liangerösftő mintegy 2 és fél méter hosszú ládaszerű alkotmány, amelyet tervezői úgy készítettek, hogy minden akadály nélkül kibírja az óceán mélyének óriási nyomását és legalább 20 éven át javítás nélkül is működjön. Tekintettel arra, hogy a kábelen csak egy irányban lehet beszélgetést folytatni, szükségessé vált egy másik távbeszélő kábel lefektetése is. Ez az előbbivel párhuzamosan köti össze a két kontinenst. Külön ügyeltek arra, hogy a tengerbe süllyesztett kábel ne kerüljön az óceánfenék úgynevezett „szakadékaiba“, — amelyek helyenként a mélyben találhatók. Ezenkívül a kábel lefektetésénél arra is gondot fordítottak, hogy elkerüljék a már korábban lesüllyesztett távírókábeleket és a halászati övezeteket. Az Egyesült Államok és Európa közötti közvetlen távbeszélő forgalmat 1956. szeptember 25-én nyitották meg. Akkor 36 telefonvonalat bocsátottak a nyilvánosság rendelkezésére. Az elmúlt év decemberében a két kontinens között naponta átlag 870 telefonbeszélgetést bonyolítottak le. r Uj szovjet világítótorony Az 1956. évi össz-szövetségi ipari kiállításon hemutattak így új világítótornyot. A torony belsejében aránylag nem nagy, ezer wattos lámpát helyeztek el. A lámpa körül prizmás tükörrendszerek forognak, amelyek megtörik, s egyidejűleg 10 millió gyertyafényre erősítik a fényt. Ennek ■cöszönhető, hogy a viiágító.orony fénye 60 kilométer távolságból már látható. Egy balti-tengeri és egy fekete-tengeri kikötőben már működik ilyen világítótorony. Jugoszláv újdonság: „betonvésés" gumicsővel Szellemes módon oldották meg Jugoszláviában a villanyvezetékek betonfalba való helyezését. Közismert, hogy a beton utólagos kivésése igen költséges. Az új módszer szerint a betonfalba, vagy oszlopba előre elkészítik a villanyvezeték helyét a következő módon: a híg betonba gumicsövet tesznek, amelybe előzőleg nagynyomású levegőt nyomtak, majd a eső végeit lezárták. Amikor a beton megköt, a gumicsőből kiengedik a levegőt, s így az minden nehézség nélkül kihúzható. A gumicső helyén simafálú, törés nélküli lyuk marad, amelybe a villanyvezeték akadály nélkül behúzható, Á Hont-Blanc aleHs alagút szellőzőberendezesének terve A franciák megkezdték á Mont-blanc alatti alagút franciaországi oldalának építését, Az alagút 12 km hosszú, építése sok érdekes műszaki feladatot rejt magában. A hőmérséklet az alagút belsejében gyakran eléri az 54 C fokot, ami különleges vcntillációt követel meg. A levegőt, hogy a munkások egyáltalán dolgozni tudjanak, jégblokkokon vezetik át. Külön kell gondoskodni egyébként a légcseréről is. Az új alagút szellőzőin tivét francia mérnökök tervezték meg.*' Permetezés helyett „halálsugár'' A mezőgazdasági kártevők* 1 leküzdése egyre nagyobb problémává válik. Tíz évvel ezelőtt még elég volt az évi kél-három permetezés, ma már a drága permetezőszerek kilenc-tízszeri használata sem elegendő, miután a kártevők a méreggel szemben cllánállóvá váltak. A Braunschweig—Völkenrode-! Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatói most a rovarokra irányított „halálsugarakkal” kísérleteznek. — A röntgensugarak következtében azonban a rovarok nem pusztulnak cl — vígan élnek cs táplálkoznak tovább, a sugarak (így állíthatók be, hogy kizárólag á kártevőkre hassanak és így elkerülhető a hasznos rovarok pusztítása, Szovjet edzők rádióval irányítják a sparloiékat Leonid Kuprijanov szovjet mérnök miniatűr készüléket, szerkesztett sportedzők és sportolók számára, amelyeket különösen a sí- és korcsolyasport, kerékpársport használ eredményesen. Az edző adott hullámsávra beállított kis rövdihulláinú adóval verseny közben ad útmutatásokat versenyzőjének, tájékoztatja helyzetéről, a részidőkről, taktikai utaei*ásokat ad, stb. Azt tapasztalták, hogy ezzel a módszerrel a versenyzők nyugodtabban és jobb eredményeket érnek el. Orvosi rádió(anácsadá-szolgálqt Néhány évvel ezelőtt Olaszországban tanácsadószolgálatot szerveztek, amely rádión nyújt orvosi tanácsokat azoknak a nyílt tengeren tartózkodó hajóknak, amelyeken nincs orvos. Ezt a szervezetet a közeljövőben minden tengerre kiterjesztik. Több ország rév- és hajózási szakemberei kijelentették, hogy belépnek a szervezetbe és anyagi hozzájárulást is nyújtanak működéséhez. A rádió tanácsadó-szolgálat az éter hullámain jelentést kér a hajón fellépő betegség tünetéről — ezután a római központban több tapasztalt orvos megállapítja a diagnózist, majd ugyancsak rádió útján közlik a hajó kapitányával a kezelés módját. — Kérem, pumpálja fel a repülőgépemet! Nem a gép kerekeiről van szó, hanem a szárnyáról. Egy angol kísérleti repülőgép volt a? első a világon, amely gumiból készült, keményre pumpált szárnnyal repült. A „repülő matrac” — mert ez a gúnyneve — 65 lóerős motorral körülbelül 72—75 km/óra legnagyobb sebességet ér el és üzemanyaga 160 km berepülésére elegendő. Mindenütt, ahol útnehézségek lehetetlenné teszik a rendes országúti, földi összeköttetést, az ilyen — repülőtér iránt igénytelen — gépekkel a postaforgalom könnyen lebonyolítható. Üzemen kívül a gép „leereszthető” és igen kis .helyen elfér1. A helikopterrel szemben előnye az, hogy rendkívül jóindulatú, könynyen-repülhető, » Annál is inkább jelentős eredménynek számít, mert a több mint 100 kilométeres távolságot mindössze 2 éra 26 perc alatt tette meg. Rajta kívül még sok hasonló eredmény született a Magyar Repülő Szövetség szolnoki repülő-klub tágjai között. mm * —————————--------- — —. I —-----“ V ■ II........I - --------------Húsz cent a kenyér, t:ét centet kap belőle az amerikai farmer i 1951 és 1956 között 20 szá-i Zalákkal nőtt az iparban dől-! • gőzök átlagbére — ebben az! • időben legalább ilyen mér-! tékben csökkent a dollár vé I i sárlóértéke is — s a farmerek« • bevétele 31 százalékkal esett * 1 Igen jellemző adat, hogy az! Egyesült Államokban a fo-i 1 gyasztónak 20 centet kell fi-• zetnie az üzletben árusított! 1 vekni kenyérért, de étből a* ; 20 centből csak 2 cent jut a* 1 farmernek a búzájáért. A* farmer teljesen ki van szol-; 1 gáltatva a feldolgozóknak, aj 1 szállítóknak, a kis- és nagy-J kereskedőknek és ők osztoz- j ’ kodnak a 18 centen. A közel-1 | múlt hetekben a New-Yer-J 1 seyben farmer-sztrájk tört ki* a mezőgazdasági árak elleni! tiltakozásképpen s a farme-S . rek városban, tanyákon az* utakra öntötték ki a tejet. A farmer-probléma nem-j csak az amerikai kormányt.! ha nem a tudósokat is foglal-! koztatja. Theodore Schulz! orofesszor. a chicagói egye-! tem mezőgazdasági tanszéké-! nek vezetője tanulmányában < kifejtette, hogy az Egyesült! Államokban teljesen át kell; térni a nagyüzemi mezőgaz-; dálkodásra. A kis-farmokat * meg kell szüntetni, az önálló; gazdaságok számát csökken- J teni kell, s csak olyan mező-í gazdasági egységeket szabad i fenntartani, amelyek — hal kisebb termelési eredmény- ■ nyel is — sok géppel és mi-! nél kevesebb emberi munká- I vaj. állítják elő termékeiket. ■ A földművelő-emberekről Äbesenyszögi belterületi általános Iskola pedagöt sai ez év tavaszán minden nap a késő éjszaka órákig a „Mézeskalács” című. operett előadására készültei darabot a tantestület egyik tanára, Fábián István tani tóttá be nagy szakértelemmel. S az előadás olyan jól sike rtilt, hogy még négy alkalommal kellett megtartani, telt ház mellett. Az előadás tiszta jövedelméből a tantestület tagjai a zenekarban szereplő két diák, valamint aA iskola híva talsegéde 540 kilométeres tanulmányi kirándulást rendez tek a Mátra és a Bükk szépségeinek, nevezetcsségeinel megtekintésére: A hosszú ütem bármerre tekintettünk, sok százeze hold földön láttu-k a földművelő emberek munkáját. A. alföldi részeken, a nagyüzemi gazdálkodást hirdető több százholdas táblákon, egyenletes növésű, gazmentes, szépei fejlődő gabonáj. ringatott a szél. Majd hatalmas kiterjedési táblákon kukorica, cukorrépa és dohányos földek váltakoz tűk. Autóbuszunkkal több gépállomás mellett is elhalad iánk. Ezeknek udvarán akkor még ott álltak a gépek, hirdették, hogy itt már gépek végzik sokezer ember helyet a munkát. A gépek azóta kikerültek a szántóföldekre, mái hetek óta aratják, csépelik a gabonát. 7T mint a Mátra és a Bükk elragadóan szép maga Ä sabb vidékeire érkeztünk, a szántóföldeken hosz szú, keskeny földtáblák hirdették, hogy ezeken a helye ken még jórészt egyéni gazdálkodást folytatnak. Itt is noha keskeny táblákon, egymást váltogató búza, rozs é. egyéb vetésekben, szép gyümölcsösökben gyönyörködhet tünk. Még az esti órákban is. igen sok embert láttunk dolgozni a földeken. / Ha asztalunkra kerül a kenyér, vagy isszuk a sört a bort s mellé ott van a rántott csirke, a finom zöld saláta a gyümölcs, jusson eszünkbe, hogy a földművelő emberek a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti, állami gazdasági gépállomást dolgozók munkája is benne van. W e sniczky Antal tantit Á beszélő pipa A milánói vásár sok új eclinikai érdekessége között s feltűnést keltett Ticchioni' beszélő pipája”; Ticchioni régóta foglalkozik lektromechanikai kíséxdetek:el és laboratóriumából már íem egy hasznos találmány terült ki, így a többi között íz elektrokardiográf módosíott példánya, amely közvetett papírszalagra ,írja” a .zívműködég keltette eiektronos rezgéseket. Néhány évfel ezelőtt Ticchioni gégexpe-ráción ment át: egy dagaíatot távolítottak el gégéjéből s az operáció .során hangizalagjait is ki kellett venni. Elvesztette hangját. A világon körülbelül egymillió >lyan ember él, aki gégeope•áció következtében nem tud beszélni. Ticchioni nekilátott, hogy >lyan szerkezetet találjon fel, imely pótolni tudja a hangszálakat. A hangszálak szerepe ugyanis csak annyi, hogy rezgésbe hozzák a levegőt — tangót adnak, de ez a hang sgyhangú, csak a száj, a tyelv, a fbgak és az ajkak, :agolják, azaz alakítják át írthetö beszéddé. Minthogy c szervek épen maradtak, csak azt kellett megoldani, hogy megfelelő hangot vigyen be a izájüregbe. Hosszú hónapok kísérletei után végre megtalálta a megoldást. Találmányának lényege egy membrán, amelyet elektromos impulzusok hoznak rezgésbe, s amely így lángot ad. Ezt a kis •mikrofont egy pipába helyezte el. amelyhez a zsebében lévő elembő] vékony drót vezeti az áramot. A pipa üregében keletkező hang a szopókán át iut a száj üregbe. A hangszalagjuktól megöszfott emberek foguk közé szorítják a pipát, gombnyomásra bekapcsolják az áramot és a űszekott módon formálják a szavakat. Ennek a mesterséges beszédnek egyetem hátránya, hogy nem lehet ■álfczlatni a hangerőn és a aang Színén, de még mindig óbb egyhangúan beszélni — mint sehogy. Mindentudó cséplőgép A Fortschritt Müvek (NDK) áj automatikus cséplőgépe könnyű acélszerkezetből készült, pneumatikus abroncsokkal. Az clesépclendő terményt a géphez mindkét oldaton odatámasztható teknő ovábbítja. Az adogató az :gyenlctcs továbbítást, maga izabályozza. A dob fordulatizámát a gép üzemeltetése {őzben fokozatmentesen, minien erőkifejtés nélkül perienként 500-ról 1330-ra lehet :niclní. úgy, hogy a kerületi sebesség 12,4 m/sec-ről 32,5 n/sec-ra változtatható. A gép cljcsen piacképes gabonát id, a szalmát a kívánt nagyiágú bálákba préseli, majd {étszer átkötve hátul kidobja a bálákat. A pelyvát a cikcnos pelyvafúvóberendezcs a kívánt helyre (mintegy 40 méter távolságig) szállítja. \z ^univerzális cséplőgépen Júza, rozs, árpa. repce, köles, mák, szudánfú, juhesenkcsz. •épamag, napraforgó egytránt csépelhető. Óránként 15 mázsa kukoricát is morzsol. Gázkenésű :sapágyak Angol atomfizikai szakemlerek gázkenésű csapágyakat íasználnak az ipari berendelésekhez. Ezekben a csapáíyakban közönséges kenöínyag helyett nagynyomású S'áz van. amely távoltartja a úrlódó felületeket egymástól, dirit kiderült, több gázl'ajta s felhasználható erre és a sapágyak különböző hőmérékleti viszonyok között és nás-mág gáznyomás alatt, is működhetnek. A gázkenésű csapágyak zerkezete igen egyszerű. A asérletek megmutatták, hogy a.italanul, biztonságosan nűködnek és a jelentéktelen úrlódás miatt rendkívül tarosak. Az alkatrészeket nemsak akkor különíti el a gáz lyomása, amikor a gép . nű:ödik, hanem nyugalmi állapotban is, '
