Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-17 / 166. szám

TOROKSZEM MIKLÓSI HÍRADÓ (Tudósítónktól) Jobban meg;y a munka az aralógép és kombájn segítségével A városunkban is váratlan, kiadós eső szakította meg az aratást, amely már a vége felé közeledik. Az eső előtti napokban gondterhelten nézték a termelőszövetke­zet tagjai és az egyéni dolgozó parasztok a kapásokat, főleg a kukoricát. Számolgatták, meddig bírja még a tik­kasztó meleget. Az időjárás hirtelen változása következ­tében az aggódás már eltűnt az arcokról s megnyugvás­sal állapították meg, hogy jó kukorica termés lesz. Most, amikor az aratás túlnyomó többségében be­fejeződött érdemes mérlegelni a nagy munkát. Kezdet­ben volt idegenkedés a gépektől, ez kétségtelen, sőt meg is maradt néhol. Pl. az Aranykalász Tsz-nél és környé­kén, a gép sokszor rossz volt, nem működött jól. De ott, ahol a gép rendesen ment, a termelőszövetkezetek és az egyéni dolgozó parasztok is szívesen vették igénybe mun­káját, a kombájn segítségét. Beszélgetés közben Lovas Illés dolgozó paraszt el­mondta, hogy sokra becsüli a gépeket különösen aratás­kor. Tervbe vette, föld szomszédaival — úgy alakítják ki ft vetésforgót, hogy az aratógép jobban ki legyen hasz­nálva, mert jövőre is szerződni szándékoznak aratásra. Ha sikerül közel hozni egymáshoz a területeket az aratógép munkái a is olcsóbb lesz. örvendetes, hogy az egyéni dolgozó parasztok kö­zött is egyre többen felismerik a tarlóhántás jelentőségét és az aratá? után igyekeznek elvégezni. Igen komoly ered­mények vannak ebben a bálái részen. Az első gabonát a Surjáni Állami Gazdaság szállí­totta malomba. A nedvesség tartalma 14 százalék körül van. A hektoliter súlya pedig 83.35, ami igen jónak mond­ható. Az Állami Gazdaság 4 000 mázsa búzát adott át az államnak. A közepesnél jobb termés van kilátásba rizs­ből is, ahogyan az eddigi tapasztalatok mutatják. Augusztus 20-ra készül a Mezőgazdasági Géogyár Szorgalmas munkával ké­szülnek. a Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói augusztus 20-a méltó megünneplésére. Az Üzemi Bizottság, a KISZ szervezet bevonásával munka­versenyt szervezett. Cél, hogy az üzem az 1956. III. negyed­évi színvonalra emelje ter­melését, a dolgozók részére kifizethető vyercségvisszatéri­­tés is emelkedjen. A versenynek konkrét ered­ményei máris megmutatkoz­nak. Pl. az öntödében, ahol a megengedett 7 százalék helyett 5 százalékra csökken­tették a sslejtet, jelenősen csökkent az önköltség is. — Felajánlás történt a baleset­elhárítással kapcsolatban a szénarendrakó és lógereblye gyártásánál, ahol a dolgozók vállalták, hogy betartják a védelmi előírásokat és egyet­len baleset sem történik. Kollektíván, társadalmi munkávil Addig, amíg a határban az édesapák és édesanyák haj­ladoznak a búzamezőkön, iz­zadva takarítják be a ter­mést, — gyermekeikre féltő gonddal vigyáznak a bölcső­dékben. óvodákban. A közel­múltban az óvoda átalakítá­si és tatarozás» munkálatai­hoz különböző szervek cs vállalatok nyújtottak segítsé­get. társadalmi munkát. A Mezőgazdasági Gépgyár és a Törökszentmiklósi Téglagyár anyagot adott díjmentesen, az fipítóipari Szövetkezet dolgozói társadalmi munká­val segítettek. Köszönet és elismerés ilieti e szervek dol­gozóin kívül Szabó József elvtársat és fiát az Építőipari KTSZ-ben és Fodor, Kopányi ipari tanulókat, akik szintén díjmentes munkával járultak hozzá az óvoda széppé téte­léhez. Leváltották, mert nem KISZ titkárhoz méltóan viselkedett Élénk az élet a KISZ szer­vezetekben. Jobb munkával és a szervezeti életük jobbá tételével készülnek a moszk­vai VIT-re. A fiatalok nem rejtik véka alá véleményü­ket, nyíltan megmondják egymásnak, vezetőiknek. Legutóbb a Barnevál KISZ szervezeténél vezetőségvá­lasztást tartottak. A szerve­zet titkárát leváltották, mert öntelt lett,, a fiatalokkal nem megfelelő módon viselkedett, sőt anyagi kárt is okozott, így ma már nem lehet dol­gozni, a fiatalok nem tűrik meg. Dicséret illeti a kultur^árdát Legutóbb Fegyverneken a gépgyár kulturgárdája a ..Nagymama" című színdara­bot mutatta be vagy sikerrel. A közönség lelkes tapssal ju­talmazta a színvonalas elő­zd ást. Dicséret illeti az egész kulturgárdát s külön meg kell említeni Soltész József nét, Csaia Imrénét, Mező Ferencet, Kelemen Györgyöt és Sípos Géza elvtársakat, fá­­íadságot nem ismerő mun­kájukért. A járás más köz­ségeibe is ellátogatnak, hogy szórakozást és derűt vigye­nek a dolgozóknak. A gépgyár kulturotthonába ismét üzembe állították a keskenyfilmvetitő gépet. Az eddig megtartott előadások­nak nagy sikere volt. SZABÓ IMRE ]2&zavidék GAZDA-ROVATA Tájékoztató az új tenyészállat árakról A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésének. Biztosítani akarja a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság érdekeltségét. A július l én megjelent 4/1957. sz, F. M. rendelet nagymértékben elősegíti a szarvasmarhatenyésztés fejlődését. I. o. 18.— Ft/kg II. o. Ifi.— Ft/kg 111. o. 15.— Ft/kg A rendelet szerint: a törzskönyvezett tehén és vemhesüsző új ára Eddig a legmagasabb ár az 1. osztályúnál 12,— Ft volt, a III. osztályúnál 11.— Ft, Ez azt jelenti, hogy a régi ár szerint egy I. osztályú, 28—35 hónapos korban, 85—89 küllemi pontszámú 520 kg-os élősűlyú, 7 hónapos vemhes­séggel eladott tenyészüsző értéke 320x13= 6240. —Ft ehhez Jött még 1000.— Fi vemhességi pótlék összesen: 7240 Ft Az üj ár szerint: 520x18= 9360.— Ft 10 százalék tenyész felár 936.— Ft összesen: 10 296.— Ft Tehát 1 db tenyészüszőnél 3056,— Ft-tal magasabb • árat kap a tenyésztő. «' Ha hozzávesszük, hogy az előzetes kormányintézke­dések eltörölték a beadást, megszüntették a kötött vetés­tervet és már jelenleg is alacsonyabb a multévihez- képest a szálastakaVmány ára, és nagymértékben csökkenni fog az abraktakarmány ára is, és a termelő szabadon rendel­kezik terményféleségeivel, ezt figyelembevéve, 1 db te­­nyészüszőnél 4—5000 Ft többletet kap. Érdemes összehasonlítást tenni a tenyész- és vágó­árak között is. A felemelt vágóárak alapján 1. osztályú hízott üsző 450 kg felett kg-onként 12.50 Ft. 'Vagyis 1 db hízott üsző ára mintegy 5500—6000 Ft. Eszerint 5000 Ft-tal kap többet a tenyésztő, ha nagyobb gondossággal, tenyész anyagnak neveli fel értékes tehenének növendékén A tenyészbika árát kormányzatunk alig fél éve ren­dezte. Ennek ellenére most úiabb áreme'ést, s ezáltal több­letjövedelmet biztosított a tnyésztőknek. A tenyészbika ára régi ár új ár Ft Ff elit rekord 35.— 35 — eüt 29.— ??.— 1. 0. 23.— 27 — II. 0. 18.— 23 — III. 0. 15.— 19.— iT?r»TTy¥lTVTTTvyTVTy»TVVyTTVTTTTTTTTT?VTf»T»?r?yTtT7TTVVTTTTTTTWTTTTTyTT»MTTVfTTVS „hazám", úgy nyilait belém, mint friss, puha kenyérbe az éles kés. Aztán ő minden beve­zetés nélkül beszélni kezdett. — Valamikor a háború előtt jártam Ma­gyarországon. Sokat sétáltam szén fővárosuk utcáin, tetszett a nagy Duna folyó és a ki­rálylány szigete. A maguk Budai Vára olyan, akár a mi Velencénk: mult a jelenben. Jár­tam az Alföldön, mely hasonló a mi Pó sík­ságunkhoz, csak ott a Tisza, itt meg a Pó fo­lyik. Tetszettek az apró falvak és a nagy vá­rosok. Higyje el, sok azonosat fedeztem fel. Ö beszélt tovább, én pedig, mint egy báb ül­tem mellette, mázsányi súlynak éreztem min­den szavát, mely kegyetlenül rakodott lel­­kemre. Üresen bámultam álmaim városának ékes cifraságait, míg aztán a sors gúnyos ví­ziója megkönyörült rajtam. _ A távoli Márkus templom kórvova­­** lai lassan ködbevesztek, a regi századok gótikus csúcsiveit, renaissance pom­páit és a bizánci mozaikjait elnyelte a föld; helyettük a gazdag talajon egyszerű fator­nyos templomka nőtt; a falum temploma. Mögötte ketté vált a tér és a hatalmas paloták apró, zöldzsalus, muskátlitól virító házakká zsugorodlak össze. Lélekben újra itthon vol­tam. Szinte láttam nyílni a kertajtót, anyám lépett ki rajta ünneplőben, szeme a sírástól piros volt és az értem ontott könnyek hosz­­szú barázdát húztak az élettől megráncoso­dott kedves, öreg arcán. Apám jött utánna, gyengéden átkarolta anyámat, mintha mon­daná: látod! — Egyedül maradtunk! Később aztán a kanális hízott meg, mindig kövérebb lett, a tarka gondolások eltűntek, helyettük apró vontató húzott lustán vánszorgó, hosz­­szú uszálysort. Partjait nem márványpalolák szegélyezték, hanem a természet rakta fel la­pos medre szélére zöld lombokból font ko­ronáját. Újra éreztem a sajátságos, jozanitó tiszai illatot. Láttam az öreg halászt, mint húzza cs ereszti vissza hálóját a vízbe, mi­közben a szelektől megedzett arcával elége­detten szemléli kosarában a kifogott, csil­logó pénzű halakat. A látomás békés és nyugtató volt. Az idegen világ szokatlan forgatagában úgy ha­tott. mint régen szellőztetett szobában a be­áramló friss, tiszta levegő. Attól a pillanat­tól éreztem először, hogy tulajdonképpen mit is jelenteit nekem a hazám, és attól a pilla­nattól éreztem először, n? amit talán eddigi életemben soha —, hogy a hazáin és az éle tem egy; egyik a másiknak szerves része, melyet különválasztani nem lehet. Minderre ott a távoli Velence, felszínes, szemkápráztató fényei és az egyszerű velen­cei ember szavai tanítottak meg. Nem bírtam tovább nyugodni, utaztam, hogy felejteni tudjak. De Róma utcái, Capri sziklái cs az Appeninek lágy lejtői sem adlak gyógyírt sajgó sebemre. Jártam a nollai barát földjén, kit a fanatizmus extázisától fűtött magja lángjai égettek el. Még ma is ott porladnak valahol a nollai ciprusok alatt az egykori Hannibál pun harcosainak holttestei, és fe­lettük talán még ma is hódít a katolicizmus egykori kegyetlen tana. _ pihentem a déli tenger partján, mély x a színekben tobzódó képei mellé mindjárt az alpesi világ havas szépségeit adja. Órákig elmerengtem Volosca szikláin, míg alattam a Fiumei öböl vize hullámzott. A tengert látva, újra, meg újra a falumban jártam, melynek utolsó házainál húzódik a magyar tenger. Ö nem haragos, mint vihar­ban a sötét Adria, ő nem zúz hajókat és nem olt ki életet, hanem lágyan hömpölyög, mint egy végtelen nagy arany és drágakő tömeg szabadjára engedett fényei. Mindkettő em­bereket tart feiit, az egyik pénzes ezreket, a másik munkás milliókat. Ott a felszínes, mesterkélt fényben, az Adria partján hallot­tam meg hazám tengerének, a sárga búza­tengernek fenséges szózatát, mely nem luxus­gőzösöket'hordoz. hanem munkásembereket éltet, apámat, anyámat. Vegre robogott a vonat, az express szá­guldását csigatempónal; éreztem, a percek óráknak tűntek, mintha soha, de soha nem akarna vége lenni az útnak. Úgy értztem, hogy az idő és a tér fogalma meghalt, és egy óriási kar állandóan fékezné az otthon felé vágtató vasparipa acél kerekeit. _ I assan — hogy a vonat befutott a határállomásra — megeredtek a könnyeim.. sírtam. A hála könnyeit potyog­­tattam c fekete földre és szinte újjászület­­tem a közeli épületen ragyogó csillag fényé­nél. Majd lehajoltam, egy marékkai fele­meltem az illatos földből és éreztem, hogy ebből a földből egy tenyérnyit sem tudnék adni a világ összes Veiéneé‘ért. A régi ár csak az ezév. január 1-től szerződőit te­nyészbikákra volt érvényes, tehát csak a jövő évben: kap­hattak volna felemelt árat. Viszont az úi ár július 1-től már érvényes a multévben leszerződött és most eladásra kerülő tenyészbikákra is. Az új ár szerint egy 030,— kg-os, 17—18 hónapos legalább 85 küllemű póntszámot elért tenyészbika. melynek anyai tejtermelése 4500 kg-on felül van. II. osztályban 650X23=14 950.— Ft 10% teftyész felár 1 495.— Ft összesen: 16 445.-** Ft Az előző árral szemben ez szintén 4—4o00 Ft-os ár­­többletet jelent, az átlag közepes minőségeket figyelembe véve. Érdemes itt is összehasonlítást tenni a hízottbika árakkal. Egy 550 kg-cs élősúlyú, II. osztályú hízotlbika ára 550 kg-on félül élősúly kg-ként 13,— Ft. 650x13= 8 350.— Ft többlet tenyészbikánál s 095.— Ft A törzskönyvezett, tehén áru: h O. 18.— Ft 650x18*11 70« — Ft 10% tenyész felár 1 no.— Ft összesen: 12 870.— Ft kap a tenyésztő 1 db tehénért. Ha a vágóáraklcal összeli^«említjük, az l. osztályú felnőtt marha hízóára kg-onként 10.— Ft. 650x10= 6 500.— Ft a többlet egy tehénnél 6 370.— Ft Érdemes tehát a jó tenvésztehenet tenyészáron ér­tékesíteni é> törzskönyvi ellenőrzés alatt tartani. Megyénkben a tsz-ek és az egyéni gazdasagok pél­dája azt mutatja, hogy 3—4060 literes tejtermelés könnyen elérhető. A tej literenkénti ára 3.4 srá-m'ékos zsírtartalom mellett 2.30 Ft. A felvásárlási áron felül a termelő kíván sága szerint, a tő'e megvásárolt tejért literenként 0 20 ke komát kap hatósági áron. Törzskönyvezett tehenek után pedig literenként 0.39 kg-ot. Ha például a jáezladányi Aranykalász Tsz naponta 4—5000 liter tejet ad be. ami megfelel havi 12—15 ezer liternek, a tej ára az 1/1957. (VI. 29-én megjelent) Élni. M.-A. H. sz. rendelt értelmében literenként a 2 30 Ft-os alapár, de mivel az átadott tej zsírtartalma 3.8 százalék, a ‘ciánhoz mintegy 25—30 filléres többlet jár (többié1: zsír után). A rendelet szerint azok a tsz-ek, amelyek egv bénáb­ban legalább 4500 liter tejet adnak, literenként n.20 Ft fel­árat is kapnak. Igv tehát 1 liter tejért ilyen átlag tejzsír­­százalék mellett 3,20—3 30 Ft elérhető. Az Aranykalász Tsz alig 3 éves állattenyész*4'1 múlttal rendelkezik. Mégis 11 tehén az elmúlt évben 3500 literen felül termelt. A szövetkezet 30—40 db-os tehénállo­mánnyal egy év alatt — cruoán a tejtermelésből — több mint félmillió forintot vesz be. Ez a lehetőség a többi tsz és az egyénileg dolgozó paraszt részére is biztosítva ban. Fenti kedvezmények anyagilag érdekeltté teszik a tenyésztőket és nagy jövedelmet biztosítanak. Megvan a lehetőség a bőséges takarmányaiaora is. É’npen ezért a Néoköztár.sa«ág Elnöki Tanácsa 37. sz. törvén'-erejű ren­­dele’e alapián az Élelmi«zovioari Miniszter 0 1957. sz, ren­deleté szerint, szarvasmarhát csak en5ebé!ivei lehet le­vágni. A községi tanács VB csak tenyésztő részére, s csak indokolt esetben adhat engedélyt. Nem tenyésztők, kuoe­­cek vágási engedélyt nem kanhatnak. Szarvasmarhát le­égni csak vágóhídon lehet, a kénvszpi-vóvolt á’i»tok"t is a községi tanács VB-nek ke1! átadni. A rendőrség, ügyész­ség é-- az arra hivatott illetékes szervek’ a jövőben a leg­nagyobb szigorral ellenőrzik a végősi rendelve/''sek‘ m»r­­tartá'át A kedvezmények mellett a tenyésztő érde'-r. e’rő sorban hogy felneve1 jen minden, arra alkalmas álnfot. A jo tenyészállat neveléshez ió gondozás, tarló0 takarmánvozás kell. Kű'k’-ösen a növendék ál 1 atokre ke" nagv gondot fordítani. Érdemes a 16—18 liter tejet ad! kiváló teheneket törzskönyvi ekenőrzés alá venni és. nö­vendékeit leriyészá’-on értékesíteni. Egy mázsa mákgubó árából három mázsa szén vásárolható A máknak nemcsak a mag­ja, hanem toktermése, a guba is nagy népgazdasági értéket képvisel. Mákgubóból készítik a fáj­­dalomcs itlapitó morfint cs donint, a köhögést csillapító kodeint. .4 mákgubóból ké­szült gyógyszerekből nemcsak belföldi igényeinket elégítsük ki, hanem jelentős exportot is bonyolítunk le belőle. A mákot szívesen termelik, mivel magja magas áron ér­tékesíthető, s ugyanakkor gu­báját kg-onként 00 filléres áron megveszi a földműves­szövetkezet. A mákgubót eltüzelni már csak azért sem érdemes, mert 100 kg mákgubó átvételi árá­ból a termelők 300 kg jómi­nőségű háztartási szellet vá­sárolhatnak. Tegyünk számítást arról, hogy azoknak a termelőknek, akik saját szüségleteikre termelnek mákot, a néhány kg. mákgubót érdemesebb-a eladni a földművesszövetke­zetnek, mint eltüzelni, vagy pedig hulladékként a sze­métbe dobni. t kg. mákgubó árán pél­dául a földművesszövetkezet botímban 1 db. ceruzát, vagy 2 db. füzetet, 5 kg. árán pe­dig egy doboz színes iront vásárolhatnak az úttörők. 10 kg. gubó átvételi árából l pár gyermekharisnyát. 15 k.q. árából 1 db. kapa, 25 kg-ért 1 db. 1.5 literes zománclábost, 55 kg-ért 1 db. kasza*, 100 kg-ért 1 db. 10 literes zsírosbö­­dönt. 112 kg-ért 1 db Pa.itas fényképezőgépet, 200 kg. mákgubó árán 2 db. férfiinge*, 400 kg. mákgubó árából pe­dig már egy karórát vásárol­hat a termelő. Ez a pár szemléltető példa azt bizonyítja, hogy érdemes eladni a mákgubót a földmű­­vcsszövetkezetnek. A.nnak érdekében, hogy a földművesszövetkezetek az Alkaloida Gyógyszervegyé­szeti Gyár részére nagymeny­­nyiségü alkaloidát tartalmazó mákgubót szállíthassanak, az szükséges, hogy ahol kézzel aratják a mákot, ott csak IP— 12 cm-es szárral vágják le a gubát. Ha kombájnnal arai­ak, akkor a kombájn vágó­­szerkezetét úgy kell biálli­­tani. hogy a mákfejeket 10-r 12 cm-n:él nem hosszabb szár-> ral vágja le. Ha a mákot úgy aratják, hogy az egész nö­vényt vágják le, a kévéket úgy k°U tartani a cséplőgép­be,, hogy a mákfejekkcl együtt az előbb említett szár­­hosszúságnál nem hosszabb "zárrészek kerüljenek a gép-> be. A szoWV megvei Méhész Szolth'To'lság KÜ7LEMUYE A MÉSZÖV Választmánya mellett működű Méhész Szak­bizottság augusztus 18-án ta­pasztalatcserét szervez. Az ankét Gödödén, vasúmat* délelőtt 10 órgkor kezdődik. Dr. ürösi Fái Zoltán, ,.A n>é­­hc°zet fejlődése és móde>n technikái» Mae-yarorszáeo*1“ címmel tart előadást. Akik ezen tanaszfilatcserén részt kívánnak venni, részvételü­ket a megyei méhész szakbi­zottságnak, (MÉSZÖV, Szol­nok, Kossuth Latos utca *9.) augusztus 10-tg jelentsék b". Az utazás minden községből A»véniio<> tört árúk, ta’áikozó Gödödön Az á'iomás 3 kla­re van a tel»n*ől, A vasútnál megyei szakblTottsági tag várja a vendégeket. Terme ő z’ávellceieti méhészet Azok a termaiős’övet keze­tek, amelyek az ellenforra­dalmi események következté­ben kárt szenvedtek, kisebb mennyiségű műlépjuttalóshsn részesülhetnek. Az igénylést a helyi tanács igazolásával a mészöv Szövaike^e'poinkai Öszálvára kell beküldeni jú- Uus 25-ig. ^ÍUnaHdé^ 5 1D57. iúlfiic 17f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents