Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-16 / 165. szám

Ä/§(?/5NY0L

a francia

SZAHARAMINISZTERIUM alá tartozó terület határa ••••••

^v-'füolomb . V*- 1 Béehar.

területe

becsült mennyiség tonnában

■6uettara

Mangánérc

<500000 to.

InSalah

5^%-os vasérc 3ooo millió

.Tamanrasset

TSÜBA

2/57-2

SZŐLŐTŐKÉK KOZOTT

belül 600 hold a szőlő, s a kezdet jónak mutatkozott.

Már messze — a szőlőtenger közepén jártunk — amikor vidám beszélgetésre, nótafoszlányokra lettünk figyelmesek. Az egyik permetezőbrigádhoz érkeztünk. Egy részük apermetleves kád mellett töltötte a hordozható tartályokat, más részük pedig vidáman dalikázva, gondosan permetezett.

Az idős Lakatos Károly bácsi még akkor is a Monostori zöld erdőben.. .”-t dudorászta, amikor egészen a közelébe értünk. Ha nem mondjuk, hogy egy pár szót váltani akarunk vele, talán minden szó nélkül visszafordul, annyira benne volt a munkában.

Amint mondták, nem nehéz a munka, eQy embernek egy nap kétezer tőke bepermete■> zése a norma, s átlagkeresetük 55—60 forint.

Szőlőmunkában most kö-> rülbelül 400-an dolgoznak. Eléggé nagy ez a szám. De ha minden jól megy, a következő évben már kevesebb munkaerővel, egyszerűbben, többet ei tudnak végezni. Most még kocsival szállítják a permetlevet az egyes brigádokhoz, ami bizony eléggé költséges.

Körülbelül két hónapig 10 pár ló, s tíz ember csak ezzel foglalkozik, ami hozzávetőlegesen 52 ezer forintba kerül.

Ha megépítik azt a három hatalmas tartályt (60, 100, 140 hektósakat, amelyekben nagymennyiségű mésztejet és rézgxlicoldatot tudnak egyszerre keverni s azt központilag tudják elosztani ez a probléma is megoldódik. Megspórolnak

SZALLITJÁK A HIRES JÁSZBERÉNYI BORT A MONI MPEX KÜLKERESKEDEL-*

MI VÁLLALATNAK,

bOCOOOOCOCXJOOOOOOOC

DCOOOOOOOOOOOOCOOCOOCŰOOOOOOOOOOOOOüOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOŰOOOOOOOOOOOOOOOGOOOGOC? | tcooooooooooooo

TUKACS ISTVÁN LÁTHATÓ MUNKA KÖZBEN.

JOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOQQOOOOOOOQOGOOC^? tJCCOCCOOOOO

Védjük meg gyermekeinket

a „nyári” betegségektől!

HOGYAN? Hát varrnak

külön nyári és külön téli betegségek? r- kérdezhetné yalaki. . |11 ! ■ | 1

Bizony vannak, nemcsak fertőző, de egyéb betegségek is, amelyek bizonyos mértékben helyhez és időhöz is vannak kötve, de függnek egyéb körülményektől is, és sokszor kilépnek a megszabott keretből. Ennek megfelelően kell védekeznünk ellenük;

Azelőtt csaknem minden gyermek megkapta a „nyári” betegséget, amelyet úgy hívtak gyűjtőnéven, hogy a csecsemők, a gyermekek „nyári hasmenése”. Igen sok gyermek pusztult el a szülők gondatlansága — mondjuk meg nyíltan — tudatlansága folytán. Nem hallgattak az orvosra. Az orvosok ugyanis gyűléseken azt beszélték, hogy gyógyítani feltétlenül kell és lehet is a „heveny bélhurutot”, de sokkal helyesebb megelőzni. El is mondták a szülőknek, hogy a gyermeknek ne adjanak mosatlanul gyümölcsöt, mert arra sok szenny tapad leszedéskor, szállításkor, de az árusítónál, p tároláskor is, amely előidézi a „bélhurutot”.

FOLYTON hangoztatták, hogy a főtt ételt is frissen kell megenni. Ha áll, már olyan baktériumok, fertőző csírák telepedhetnek meg benne, amelyek „gyomorrontásii.”, „gyomormérgezést”, „ételmérgezést” okozhatnak és okoznak is. Áll ez nemcsak a főtt ételre, hanem a „felvágott” hentesárura is. Ez nem állítás, hanem kísérletileg is bebizonyított valóság.

Karcagon például nem olyan régen hat olyan egyén betegedett meg á helytelenül tárolt disznósajttól, köztük maga a készítő és elárusító is.

Azért mondottuk el így konkrét példákra hivatkozva ezeket az eseteket, hogy az olvasót meggyőzzük szavaink igazságáról. Amint igaz az az évezredes mondás, hogy „lúdmájat enni jó”, az is igaz, hogy „állott ételt enni kész veszedelem”;

A védekezéshez tartozik az is, hogy mosatlan kézzel ne üljünk le étkezni. Ez ellen is mennyit vétenek az emberek! Pedig ha tudnák, hogy még az úgynevezett „tiszta munkát” végzőknek is mennyi szenny, mennyi kórokozó csira tapad napközben a kezükhöz, bizony megmosnák a kezüket.

A „HASMENÉS^ a „bélhurut” ugyanig nem maga a

betegség, hanem annak csak egyik tünete. Tulajdonképpen dizentériáról (a magyar neve: vérhas), hastífuszról kellene beszélnünk. Egyszóval, ez is fertőzés, tehát a fertőzés ellen kell küzdenünk, a fertőzéstől kell óvakodnunk. Ezt a célt szolgálja a frissen főtt étel fogyasztása, a gyümölcs megmosása, s a mosakodás. Ezek után — azt hiszem, érthető a kérés —, hogy az étkezéshez, aki teheti, ne munkaruhában, hanem tiszta ruhában üljön le. Mennyit vétenek ez ellen még az orvosok is, akik a kórház, az intézet ebédlőjébe ugyanabban a fehér köpenyben ülnek le — tisztelet a kivételnek — étkezni, amelyben egész nap dolgoznak.

Még csupán egy dologról

kívánunk beszélni, Arról, hogy a „nyári” betegségek elleni küzdelemhez tartozik az ember egyik legnagyobb ellensége, a légy pusztítása is. A „légyveszedelem” nem mese. A légy, amely szerte repked, nem válogatós. Kétségtelen, hogy szereti a társaságot, azért is hívják házi légynek. Szívesen eszik egy tálból a kis gyermekkel akár tejet, akár más ételt, de látjuk, s tudjuk, hogy elrepül a trágyadombokra, íödetlenül hagyott mcsaflan edényekre, a szemétdombra, s az emberi ürülékre is, amely esetleg „bélhurutcs”, vagy tífuszos egyéntől származik, s amely különféle betegségek csíráit, akár a „gyermekparalizisét” is tartalmazhatja. Ezért nemcsak utálatos, de valóban veszedelmes la a légy; Pusztítsuk, ahogyan csak tudjuk!

LEGJOBB védekezés ellene a tisztaság.

A krezol szagát a legyek nem tűrik. Éppen ezért szemétdombjainkra a meszelésen kívül öntsünk egy kevés krezol-oldatot, az elűzi a legyeket. Ezenfelül locsoljunk, seperjünk, meszeljünk, mosogassunk, ne hagyjunk mosatianul edényt egy percig sem. Ügyeljünk az étel tisztaságára, mert a TISZTASÁG nem félegészség, hanem EGÉSZ EGÉSZSÉG.

Kevés fáradsággal megvédhetjük nemcsak magunkat, hanem gyermekeinket is a „nyári” betegségektől: egyszerűen, csak akarni kell.

Dr, Elek István

„0 szaliarai területek gazdasági szervezete“

A közelmúltban megalakult Bourgés- Mounoury vezette francia kormányban elsőízben szerepel a Szahara minisztériuma is. Még a múlt év decemberében a francia nemzetgyűlés elfogadta a „Szaharai területek gazdasági szervezete” tervezetét, amely Algéria, Francia Nyugat-Afrika, Szudán, valamint Niger területének és Francia- Egyenlítői Afrika Csád területének szaharai részeit egységes gazdasági vezetés alá helyezte. Mauritania csatlakozását szintén tervbe vették. A szervezet élére a francia minisztertanács által kinevezett fődelegátust állították, A most létrehozott Szahara minisztériuma még szorosabban fűzi közvetlenül a párizsi kormányhoz a Szahara olajban, vasban, rézben, mangánban gazdag

területeit, miután a Szahara minisztere nemcsak gazdasági, hanem politikai és katonai teljhatalommi is fel van ruházva. Az új szervezet célja, hogy a szabadságharcát vívó algériai nép már eleve elveszítse gazdasági hátterületét, s ugyanakkor tárt kapukat nyissont a küljöldi (elsősorban nyugatnémet) tőke részvételének a Szahara mesés gazdasági ásványi kincseinek kiaknázásában. Zavaró körülmény az imperialisták számára csak abban rejlik, hogy a Szahara tervezett olajvezetékeinek és vasútjainak Földközi-tengermenti végpontjai ma már a felszabadult marokkói, és tuniszi nép birtokéban vannak, vagy pedig az algériai partizánok által veszélyeztetett területeken vezetnének keresztül.

A szolnoki ifjúság és a népi kulióra

— Gondolatok a KISZ-balról —

Levélben vitatkozom jelenleg egyik kunszentmártoni fiatal levelezőnkkel, Sztojkov Paula óvónővel. Irt ugyanis egy cikket, „Ne szégyeljük magyarságunkat” címmel; Azt teszi szóvá, hogy a népzene ■ és a népi kultúra rovására, túlságosan tért hódított hazánkban a jazz és a hasonló értékű zeneszámok. Megírja, vannak mambó, Rodk and Roll, wugi-wugi lemezeink, de eltűntek a Dankó-dalok hangfelvételei. Szórakozóhelyeinken újráztatja a közönség a modern táncdalénekeseket, míg a magyar népdal művészeinek alig jut egy kevés taps.

Azt válaszoltam erre, s azt is vallom, helytelen lenne vitatkozni ezen: magyar nóta, magyar népdal, vagy .mambó Itáliáno”? Az emberek vérmérséklete, zenei műveltsége, mentalitása, sőt sok esetben életsorsa határozza meg, tánczenét, a klasszikus számokat kedveli-e, vagy a hallgatóé magyar nótákat, csárdásokat, verbunkosokat, hallgatja legszívesebben. Ki-ki dya» szórakozóhelyekre, kulturális rendezvényekre jár tehát, ahol az általa szeretett zenei műfajnak áldoznak;

Ezt írtam, ám ez a levél darazsat dugott fülembe, s nyugtalanul. kérdezgettem magamtól, hogyan is áll a magyar népi kultúra ügye Szolnokon? Nem tudtam mivel magyarázni, hogy a Kisdobos Együttes színházi estje iránt — a kisdobosok, népművészetünk igaz gyöngyeivel remekeltek a színpadon — igen mérsékelt volt az érdeklődés. S mint hallottam, bőven kaphatók még jegyek a Debreceni Népi Együttes július 18-1 szolnoki vendégszereplésére,

Vegyes érzelmekkel telt hangulatban indultam a Kommunista Ifjúsági Szövetség VIT-báljára a Járműjavító Kultúrotthonába szombaton este.

A hirdetményekről, plakátokról előzetesen mindenki tájékozódott, mindenki tudta, népi táncok, népi kórusszámok, népdalok alkotják a műsort. Ha kevesen lesznek a fiatalok, akkor mindannnyiunknak bele kell kapaszkodnunk Sztojkov Paula vészharangjának kötelébe: vigyázat, ébresztő, mentenünk kell nemzetünk igaz művészetét!

Nem így történt. Legalább 500—600 Ifjúmunkás, mun-kásJány, s hozzátartozóik várták halálos csendben a szabadtéri színpad nézőterén a kultúrműsor kezdetét. S ez volt a VIT-bál legnagyszerűbb eseménye;

A csillag- és villanyfényben fürdő színpadon csendültek fel Széki Sándor üzemi munkás: „Elittam a becsületem; Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány” a más. nagy sikert aratott számai. A hallgatóság többször visszatapsolta a fiatal műkedvelő nótásfiút. a közönség, az 500—600 főnyi munkásfiatal szenvedélyesen szívta, it+a népünk lelke mélyéből kivirágzott, nemzeti kincsünket. S itták a munkáslelkek a Kőműves Kelemenné székely bal- Lada szépségét. A kis Hatvani Manci átéléssel, mimikával, stílusos hangerővel előadott szavalata tapsra ragadtatta a légfűróhoz, kalapácshoz, hegesztőpisztolyhoz szokott munkástenyereket. A -Kisdobos Együttes fánckara által jászdózsai népviseletben tolmácsolt jászsági tánc, méltán csodálkoztatta el az ifjú nézősereget: hát ilyen szép a mi magyar népművészetünk?

írhatnánk a Fűtőház tánccsoportjáról, énekkaráról — s lenne mit írni sikerükről — de nem ez a lényeges, hanem az, hogy a munkásosztály szolnoki fellegvárában, a Járműjavítóban ilyen elevenen él és virágzik néni kultúránk.

S az itt a sokatígérő, hogy az ifjúság, a munkásifjúság kezdeményezte a kultúrműsort. Az enged bizakodni bennünket, hogy a népi kultúra estjének fiatalok voltak a nézői, a rendezői, s ha ifjúságunk körében ennyire él népművészetünk ápolásának szeretete, a jövőben, a «zületn szocialista jövőben él az.

Sztojkov Paulával együtt bizonyára nagyon sokan örülnek annak a hírnek, hogy Szeptemberben megalakul Szolnokon a Kommunista Ifjúsági Szövetség Népi Együttese, s akkor a Fűtőház, a Kultúrház kulturcsoportjai mellett a KISZ Népi Együttesével színvonalas népi kultúra ígérkezik Szolnok városában.

A szombatesti ifjúsági műsor sikere buzdjtási kell, hogy legyen népművészetünk élesztsetői számára. Kiutat mutatott a KISZ-fiatalok bálja, a népi kultúra feltámasztására. S az út: a Kommunista Ifjúsági Szövetség tábora, az ifjúság, s főleg a munkásifjúság. Ha az ifjúság nagyobb tömegét megnyertük népkultúránk szeretete ügyének, a következő nemzedéknek ismét átmenthetjük legértékesebb nemzeti kincsünket. BORZÄK. LAJOS

Amikor a Jászberényi Ujerdei Állami Gazdaságba érkeztünk, első pillanatban feltűnt, hogy a központi épület előtt hatalmas hordókat raknak kocsira. Sejtettük, hogy a hordókba semmi más nem lehet, mint híres jászberényi bor.

S valóban jól sejtettük. Az állami gazdaság főkönyvelője elmondta, hogy az ő boruk nemcsak a megyében, az országban híres, hanem külföldön is keresett cikk. Most nagyobb mennyiséget szállítanak a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnak, exportálás céljából.

Már a szőlőtőkék között sétáltunk, amikor megkérdez- 1 tűk, milyen termésre számító,- ' nak az idén.

— Az elmúlt évek terméseire nem panaszkodhatunk, Most is jó termés várható,

:sak az a baj, hogy a mult I iónap végén szőlőtábláink I >gyharmadán a jég körülbelül >0 százalékos kárt okozott, s , gy valószínűleg elesünk attól } i kétmillió forint haszontól, t imire számítottunk. i

— Mire alapozták számító- l

iukat? i

— Arra, hogy gazdaságunk l !600 holdas területéből körül- i

tíz embert, s tíz pír lovat, Ezzel a megoldással a permetezéssel járó munkálatok nem derülnek többe, mint tizenötezer forint.

Folyik tehát az élet, e munka az Vjerdei Állam Gazdaságban. Az a kár, amii a jég okozott az apró, szőlőfürtökön, nem mondható túlságosan veszélyesnek. Ha c további időjárás engedi, lesi szőlő, s lesz bor az idén is.

Fotó: Csikós Ferem Szöveg: Rapi Miklói