Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-12 / 162. szám

m íí. Interjú a Járműjavító üzemi orvosával a mm és eposz Megyei Szervező Bizottság felhívása Az emberek egészségéért, étetéfot harcoló orvosokat a megbecsülés és a szeretet övezi Nem egy édesapa, édesanya, vagy gyermeki gon­dol bálatelt szívvel arra a két kézre, mely visszaadta az életnek a hozzátartozót, azt, akit a legjobban szeret. Keveset foglalkoztunk az élet e nagysaarű hősei­vel, akik áldozatos, fáradtsá got nem ismerő munkával dolgoznak az emberekért. Ilyen gondolatok mellett kerestem fel a Járműjavító üziemében dr. Vágó János orvost, akit a dolgozók egy­szerűen csak János bácsinak hívnak Dn Vágó János 30 éve áll a vasút szolgálatában. Elő­ször, mint pályaorvos kezd­te, később ellenőrző, — majd a Járműjavító orvosa lett Szép, tiszta, korszerűen be­rendezett rendelőben dolgo­zik A kötöző és belgyógyá­szati vizsgálón kívül még fogászati rendelő is a mun­kások rendelkezésére SSL Arról érdeklődtem Vágó doktortól, hogy naponta mennyi időt tölt el az üzem­ben? — A főműszak alatt — reggel 7 órától délután 4 óráig — a dolgozók mindig itt találnak. A napi rendelé­sen kívül rendszeres az idő­szakos betegek felülvizsgá­lata; Legfőbb feladatok közé azonban az üzemekben lévő védőeszközöknek a rendben­­tartása, ellenőrzése tartozik. Nagyon fontos, hogy a mű­hely levegője füst- és gáz­mentes legyen. Ennek érde­kében az elszívóberend ekése­ket állandóan tökéletesíteni kell, ~ Most a nyári időszák­ban milyen betegségek for­dulnák leginkább elő? —- A legkisebb problémá­val is bizalommal keresik fel a dolgozók a rendelőt. Leg­gyakoribbak a különböző gyomorbantalmak. Személyes 'beszélgetések és ismeretter­jesztő előadások mellett az üzemi hangoshíradón keresz­tül is figyelmeztetjük a dol­gozókat a fokozott tiszta­ságra, evés előtti kézmo­sásra, gyümölcsmosásra; ss Ügy értesültem, hogy a vízellátás terén nehézségek Hannák. Hogyan próbálnák ezen segíteni? — Komoly robléma a víz­ellátás; Artézi kúttai rendel­kezünk, ez azonban nem ele­gendő; A vállalat vezetősége tervbe vette, hogy az egész műhelybe bevezettetik a szű­rőt* Tisza vizet s reméljük, hogy ez mielőb megvalósul. A dolgozók legnagyobb ré­szét — munkahelyét figye­­lembevéve— szódavízzel lát­juk el; Ennek előállítása há­zilag történik s amiennyire a meglévő edények engedik, történik az ellátás, — Rendelkeznek-e elegen­dő gyógyszerrel és kötszer­rel? — A MÁV-kórház házi gyógyszertára és osztószertá­ra látja el a Járműjavítót gyógyszerárúval. Bármikor fordultunk kéréssel hozzá­juk, mindég kedves és elő­zékeny kiszolgálásiban része­sítettek, Egyedüli probléma, hogy a fogászait részére — mely nemrég létesült — ke­vés a műszer. Sok a beteg és a 11—14 óráig tartó ren­delési idő nem elegendő. — Szeretném még megemlíteni, hogy a Járműjavító dolgo­zói közül kb. 70—80 fő az, aki állandóan ad vért, így Réti Erzsébet, Csík Béla és Sóskúti elvtársaik; Mielőtt eljöttem volna, megismerkedtem Franyik Ro­zália asszisztensnővel, aki lassan 10 éve, hogy szorgal­mas, áldozatos munkával dolgozik együtt Vágó doktor­ral, a dolgozók egészségének védelméért. GáZ Katalin. Harminc éve a szakmában Á hosszú ideig tartó nagy meleg hatására megyénk minden területén beérett a gabona. Néhány helyen, kü­lönösen a homokos részeken a gabona már túlérett álla­potban van. Ha nem sietünk az aratással, a gabona per­­gése már lábon megindul és mire zsákba kerül, igen ma­gas lesz a szemveszteség. Ez veszélyezteti dolgozó népünk kenyér-ellátását. Ennek nem szabad bekövetkeznie. Fiatalok! Kiszesek! Eposzisták! KISZ és EPOSZ szerveietek! A KISZ és EPOSZ Megyei Szervező Bizottsága felhív benneteket, hogy teljes erő­tökkel segítsétek a gyors és szemveszteség nélküli ara­tást. Falusi KISZ és EPOSZ szervezetek, üzemi, hivatali KISZ fiatalok! Alakítsatok önkéntes aratóbrigádokat, je­lentkezzetek a községi, váro­si tanácsoknál munkafelvé­telre. Fiatalok! Kiszisták! Eposzisták! A dolgozó nép kenyerének biztosítása minden fiatal ér­deke. Fogion össze most en­nek érdekében a város és község fiatalsága és induljon harcba a dolgozó nép kenye­rének megvédéséért, az ara­tás mielőbbi befejezésére. KISZ. EPOSZ Megyei Szerv. Biz. Francia film: KÜLVÁROS! SZÁLLODA A harmincas évek egyik nagysikerű francia filmje kerül bemutatásra. A fülledtlevegőjű szerelmi történet főszere­peit Louis Jouvet, Annabella és Arletty alakítják. Játssza a szolnoki „Tisza1’ mozi július 11—17-igi Kiszisták a „Gyermekvárosért11! Levelet kaptunk a fegy­­verneki Vasutas Szakszerve­zet Üzemi Bizottságától. Ar­ról számolnak be, hogy az önményesi KISZ szervezet július 6-án vacsorával egy­bekötött bált rendezett az örményesi kulturotthonban. A bevétel teljes jövedelmét teljels egészében a „Gyer­mekvárosért“ mozgalom alap­jaira ajánlották fel; Szolnoki szávka-piszka BIRÖ GYULA, a szolnoki Fodrásiz KTSZ tagja. Több országos- és megyei verse­nyen ért el értékes helyezést, a város dolgozói szeretik és megbecsülik jó munkájáért. Csehszlovák segítséggé) cementgyár épül Afganisztánban Afganisztánban megkezd­ték egy cementgyár építé­sét. Az országnak nagy szük­sége van cementre a gátak és az erőművek építéséhez. Ha a gyár. felépül, naponta 100 tonna cementet termel. Persze, ez a mennyiség nem sok, de azt is tudnunk kell, hogy Afganisztánban eddig egyetlen cementgyár sem volt. Az építkezést csehszlo­vák szakemberek irányítják, akik az országiban már fel­építettek egy cukorgyárait. Nagyszabású ünnepségsorozattal köszöntik Budapest fiataljai a moszkvai Ylf-et Tízezer ifjú kommunista fáklyás felvonulása a megnyitó előestéjén Vidám, színes ünnepségsorozattal köszönti a fővá­ros fiatalsága a moszkvai hatodik VIT megnyitását. A bu dapesti ifjúsági ünnepségek most elkészült tervei szerint július 27-én este, a fesztivál kezdetének előestéjén mint­egy tízezer fiatal vonul fel fáklyás menetben a Köztársa­ság térre; A felvonulók között ott lesznek valamennyi fő­városi kerület KISZ-istái A fiatalok menete este negyed 10-kor négy oszlopban indul meg a színes lampionokkal feldíszített térre, ahol rövid ifjúsági gyűlésen emlékeznek meg a VIT jelentőségéről. Az ünnepségsorozat másnap, július 28-án folytató­dik; Erre a napra fellobogózzák, ünnepi köntösbe öltözte­tik Budapest utcáit Reggel zenés ébresztő, délelőtt pedig térzene lesz a város különböző pontjain; A Dunán motor­csónakversenyt, a Városligetben és a Népligetben gyorsa­sági és salakpálya motorversenyt rendeznek. A délelőtt eseményeihez tartozik még a VIT tárgysorsjátékának hú­zása a Néphadsereg Központi Tiszti Házában. Délután a Gorkij fasori színpadon ifjúsági előadást rendeznek, a Vidám Parkban pedig tarka-barka ifjúsági délutánon szó­rakozhatnak majd a fiatalok tízezret Ugyancsak délután Ikerül sor az állatkerti szabadtéri színpadon a rádió köz­reműködésével a népszerű Ifjúsági Bökkenő előadására; Pünkösdfürdőn a II:, a HI., a IV; és a XIII. kerületi KISZ fiatalok egésznapos „kis fesztivál”-t rendeznék: Este is hangos lesz a város az ünneplő fiataloktól. A Dunán hajókaraván indul zenés körsétára. A Dózsa György úton a VIT karneválra és utcabálra 50 000—60 000 részvevőt várnak a rendezők; Az est fénypontjának ígér­kezik a tűzijáték, amelynek színes rakétái a városligeti tőről röppennek fel, az utcabál részvevőinek színes forga­taga pedig a városligeti tavon csónakos, lampkmos felvo­­noláeom vesz részt (MTI) Vie'nami ifjúság a Vlf*en A Vietnami Demokratikus Köztársaság 200 fiaital kül­döttei vesz részt a moszkvai VIT-en. — Köztük 82 tagú táncegyüttes van. A küldöttség vezetője Vu Quamg, a vietnami ifjúsági szövertsóág főtitkára. Sétál az ember az utcán és mindenféle a szemébe öt­­lik. Beszélget valakivel és bosszantó apróságokról hall. Azután néha őt magát is orron fricskázza valami . -.. Említésre se méltó dolgok. De aztán összegyűlik ésszur­­kálja, piszkálja az embert. Ebből lesz tehát a „szurka­­pászka.“ íme, egynéhány... Dupla vagy semmi Nézegetem a szolnoki mo­zik július havi műsorát az utcai plakáton; Azt hiszem, káprázik a szemem; Nem ittam szeszt és mégis dup­lán Iáitok?is« De mégsem. A kettős plakát fölött ez áll: „A Vörös Csilag filmszínház előadásai átalakítási munká­latok miatt' szünetelnek.” S mindkét plakáton a Tisza­­mozi műsorát ismertetik a járókelőkkel; Gondolkozom, mi ebben a „ráció?” Ugyanis — szakmabeli lévén — mos­tanában gyakran hallom: ke­vés a papír, takarékoskod­junk.;: De úgy látszik, ez a megszívlelendő jelszó még nem jutott el mindenhová. Talán nyomatni kellene a fenti szöveggel egy jó nagy, szembetűnő utcai plakátot, esetleg kiadni róla egy 60 ol­dalas tájékoztatót;: ? Gyermeksiandál-*­­sróda víz —vasalószén Hogy jön a csizma az asz­talra? Miért kerül ez a há­rom használati, sőt fogyasz­tási cikk egymás mellé? Ugyanis ezek mostanában „hiánycikkek’’; Azt értem, hogy van bőven télire való gumitalpú ba­kancs és női szandál, hupi­kéktől jajvörös színezetűig, Lesz-e képszalon Szolnokon? A Népszabadság vasárnapi számában böngészgetve egy pársoros hírecskén akadt meg a szemem: „Képzőmű­vészeti szalon nyílik Miskol­con az ünnepi hetek alkal­mából, amelyben régi és mai magyar festő- és szobrsázmű­­vészek alkotásait is árusítják majd,* Ez a rövid hír — enyhén szólva — szíven ütött; Az utóbbi hónapokban sokat foglalkoztam Szolnok megye és maga Szolnok város kép­zőművészeinek helyzetével s ezen belül anyagi helyzetük­kel is, A művészek nem egy­szer már hivatalosan is'tol­mácsolták azt a kérésüket, hogy a városban, megfelelő, forgalmas helyen árusíthas­sák képszalon keretében akár készpénzért, akár részletre is műveiket; Egy ilyen képszalon megteremté­sének tervét megértéssel, sőt örömmel fogadták városunk illetékes vezetői, akik sokat és szeretettel foglalkoznak képzőművészeink helyzeté­vel, látják megélhetési ne­hézségeiket, de mégsem vált lehetővé mindeddig az any­­nyira várt képszalon meg­nyitása. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, ha művészeink minden alkalmat megragadnak arra, hogy ösz­­szehasonlítást tegyenek a miskolci, pécsi, hódmezővá­sárhelyi és más művésztelepi kartársaikkal való bánás­mód és az övéké között. Kedves illetékesek! Nem lehetett volna a Kossuth té­ren nemrégiben megnyílt varrodát inkább egy mellék­utcában elhelyezni és a főtér­re nyüó, megfelelő (de jelen­leg ki nem használt) kirakat­tal rendelkező helyiséget mégis képszalonnak beren­dezni? Végtére is Szolnok vá­ros képzőművészeti élete nem valami újsütetű dolog; mély­­renyúló hagyományai van­nak, a Művésztelep a har­madik félévszázadot tapossa. Elmondhatjuk, hogy ez a Művésztelep a város kiemel­kedő idegenforgalmi neveze­tessége, amely a múltban igen sok vendéget vonzott városunkba, s reméljük, a telep megfelelő felvirágozta­tása és művészeinkkel való megfelelő bánásmód nyomán hamarosan ismét vonzóerőt fog jelenteni. Megengedhet­jük magunknak azt a fény­űzést, hogy dolgozóinkat ügynökök lássák el részletre adott „művészi alkotások­kal’1, s ne legyen városunk­ban, szem előtt, egy olyan helyiség, ahová vételi kötele­zettség nélkül bárki betér­het, ha megragadja figyel­mét a kirakatban elhelyezett mű, s kedvére gyönyörköd­hessék saját művészeink al­kotásaiban? Egy ilyen képszalon. vagy képcsarnok esztétikai szem­pontból is szépen hatna, emelné a város főterének ké­pét. Mindenesetre sokkalta inkább kívánkozik a főtérre, mint egy varróműhely. A művészek anyagi helyzetének megjavítása mellett egyben a dolgozók művészi ízlésének fejlesztését, kulturális neve­lését is szolgálná, s lassan­­lassan köztudomásúvá vál­nék, hogy a képzőművészeti alkotásokban nemcsak gyö­nyörködni lehet, hanem •— akár részletre is — meg lehet vásárolná azokat. Lesz-e tehát képszalon Szolnokon? Cziráky Júlia de azt sehogyan sem tudom felfogni, miért nincs 25—26. számú (általában kisebb mé­retű) gyermekszandál? A szódavíz, azaz szénsav­hiány ügyében most járt lent egy pesti újságíró kolle­gánk s megígérte: kinyo­mozza, mi az oka a hiány­nak. Remélem, decemberig nyomára jön a dolognak s jövőre úszni fogúik a szó­davízben. Hanem a vasalószén. Sok háziasszony futkos utána s legtöbbször sikertelenül; El­határoztam. rátérek a házi­lag való gyártására; Egyelőre csak a fakitermelési engedé­lyem hiányzik hozzá. i De tréfán kívül — nem lehetne valahogy az ipar irányítóinak az ilyen ap­róbbnak látszó dolgokkal isi jobban törődni s főleg idejében? Ugye, milyen kel­lemetlen volna, ha pl az egyik (ne személyeskedjünk1) cipőgyár vezetőjének kilát- . szana a nagyiéba ujja a szandáljából? ;: stb., stb. ló volna egy „színházi busz" Együk ismerősömmel tör­tént, Id a Cukorgyár! Cél­gazdaság környékén lakik Dolga volt a városban a késő esti órákban, szolgálati be­osztásából kifolyólag ez he­tente előfordul vele. Nos, ez- Idáig nem is volt ebből baja. mert mindég hazamehetett az úgynevezett színházi autó­busszal, mely késő este in­dult a városból kifelé. Leg­utóbb azonban hiába várta — még jónáhány emberrel egyetemben — ezt az autó­buszt. Dersze-persze — ju­tott eszébe, nincs színház, nem llehet színházi busz sem. Gyalog bandukolt haza s másnap fáradtan ment a hi­vatalba. De mondja, jártak így mások is. Csak szerényen megkérde­zem: nem lehetne a „szín­házi autóbuszt’1 a nyári idényre is megtartani? Meddig lesz még „Leltár miatt zárva"? A Sport- és játékboltról van szó, amelynek ajtajában már a múlt hét vége óta tábla fityeg: „Leltár miatt zárva!" Nos, nen’i is bántana ez senkit, ha ugyanilyen jel­legű bolt akadna a városban másik is. Hála azonban a kissé túlzott „szakosításnak”, sokféle cikket csak ebben a a boltban lehet megvásá­rolni. Ha pedig így van, illene, hogy rövidebbre fog­ják azt a leltárt — mondják pl. a horoghoz és más fel­szereléshez nem jutó „pecá­­zók1’, a sportolók és a játék­­cikkeket kereső mamák; Jó lenne, ha a kirakat előtti megjegyzéseket meghallanák a bolton belül is; • De be is fejezem, mert fé­lék, hogy a sok szurka­­piszka miatt holnap megro­hannak a cáfolatot követelő hivatalos emberek; Pedig én igazán nem akarok velük haragba lenni. Tetszik tudni, nem szere­tem, ha engem szurka-pisz­­kálnak. S ebben ugye. mind­nyájan egyformák vagyunk? Ea Tóth PáL Mát&zat^és valóság A Kunihegyes környéki tanyá­kon járva szomo­rú tapasztalatra tettem szert. A jó­módú Lukácsi ta­nyán két állami gondozott gyer­mek van. A 14 éves Oláh András és a 12 éves Bu­dai Veronika. Fél­testvérek: 10—12 éves korukig az utcán csavarog­tak. S másfél éve élnek Lukácsi De­­zsőné nevelése alatt. Élelmük, ru­hájuk, megvan, de amellett dolgoznak napfelkelttől nap­nyugtáig. Sok a munka a ház kö­rük Tehenek, ser­tések, baromfik őrzése, istálló ta­karítás, állatok etetése mellett a a földön is akad munka. Kérges te­nyerű kisgyerme­kek ezek. A 14 éves András még most sem tudta az első általános osz­tályt etgégezjii. Pedig a tanító, mikor az iskolába ment, soka1 fog­lalkozott véle. De a 49 nap hiányzást ő sem tudta pó­toltatni. A kislány nagynehezen átju­tott az első osztá­lyon. Ö is 21 na­pot hiányzott. Va­jon miért? Biztos sok a házkörüli munka. A gyermekekkel beszélgettem, ter­mészetesen a ne­velőszülők előtt. Látszólag minden megvan adva a gyermekeknek. Lukácsiné előre mondta, hogy mi­lyen jó sorsuk van ott nekik: A gyer­mekek jofobra-bal­­ra tekintgetve Igennel válaszol­tak: Az istállóban ez­­idő alatt hasonló beszélgetés folyt NTagy István — bukácainé veje — tévéit gyermeké­vel, aki bizony — HgWjaú vallatás , UtOU CXI1l/CX, i hogy bizony nehéz ■ az ő sorsuk. Haj­­> nalban kelnek, ké­­; són feküdnek; Ha • olykor nem jól r végzik a munkát, . még meg is verik . őket. „Igaz, Pista . bácsi megtiltotta, . hogy erről beszél­jünk, sőt meg is í fenyegetett ben­nünket.” í Az ellenőrző vé­dőnő úgy tudja, . hogy a gyermekek . a legjobb kezek­ben vannak. Csak . az utóbbi időben intézkedett inté­­: zetbe utalásukról. Szomorú gyer­meksors jutott a két fél testvérnek. Úgy véljük, nem az egyedüli az ő esetük. Van még több Lukácsiné az országban. Ezért a nevelőszülőkhöz adott gyermekekre nagyobb gondot kell fordítani az eitlen őrző szervek­nek. 5SS áf> 5=3

Next

/
Thumbnails
Contents