Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-02 / 153. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata (Folytatás a 4. oldalról). munista párttal. Az októberi ellenforradalmi és imperia­lista támadás időszakában azonban kitűnt, hogy a prole­tár internacionalizmus eszméihez ég a szocialista tábor egységéhez való hűség és ragaszkodás nálunk nem szűk pártérdek, nem elvont elvi kérdés, hanem a magyar nép és a Magyar Népköztársaság létérdeke is. Pártunk ellenségeinek tervei meghiúsultak. Viszo­nyunk ma a testvéri pártokhoz erősebb, mint valaha, még jobban összeforraszt velük az imperialista reakció­val szemben közösen vívott nehéz harc. Ezek a testvér­pártok októberben és novemberben nemcsak szafhkban fejezték ki szolidaritásukat, hanem maguk is komoly­­harcot vívtak a magyar proletárdiktatúráért, Nyugati testvérpártjaink szembeszálltak az imperialista provoká­ciókkal, nehéz helyzetben kiálltak pártunk politikája mellett, támogatták intézkedéseinket, megállapították ország-világ előtt, hogy pártunk marxista—leninista párt, az ország vezető ereje és helyesen védelmezi a dolgozó magyar nép érdekeit. A párt és politikája mellett való kiállás állásfoglalás volt a dolgozó magyar nép igaz ügye mellett: Különösen nagyra becsüljük a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának pártunk iránt tanúsított igaz, odaadó és áldozatkész barátságát. A kommunista és munkáspártok proletár internacio­nalizmustól átfűtött harcos szolidaritása arra kötelezi pártunkat, hogy a magyar munkásosztályban és a ma­gyar népben még tovább mélyítsük és erősítsük a pro­letár internacionalizmus szellemét, A párt vezetősxerveinek megerősítése és kiegészítése AZ MSZMP KÖZPONTI RE VIZIÓS TAG JAI: BIZOTTSÁGÁNAK FODOR GYULA munkás, az Országos Nyugdíjintézet KRUZSLÄK BÉLA mun­Kádár elvtárs válaszbeszé­de után került sor a párt­értekezlet harmadik napi­rendi pontjára, a párt ve­zetőszerveinek megerősítésére és kiegészítésére. A napirend előadója Somogyi Miklós elv­miniszterhelyettes; APRÓ ANTAL munkás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese; BAKÖ ÁGNES munkás, a VIII. kerületi PB titkára; BENKE VALÉRIA tanító­nő, a rádió elnökhelyettese; BISZKU BÉLA munkás, miniszter; BORKA ATTILA munkás, a budapesti PB titkára; BRUTTYÓ JÁNOS mun­kás, építőipari szakszerve­zeti titkár; CSERVENKA FERENCNÉ munkás, az MSZMP KB osz­tályvezető helyettese; DABRONOKI GYULA munkás, miniszterhelyettes: DÖGÉI IMRE mezőgazda­­sági munkás, miniszter; FEHÉR LAJOS tanár, az MSZMP KB osztályvezetője; FOGARASI BÉLA tudós, akadémikus; társ, az Intéző Bizottság tag­ja volt. A pártértekezlet egyhan­gúan az alábbi elvtársakat választotta meg, illetve erő­tette meg a Központi Bizott­ság és Revíziós Bizottság tagjaiul: FOCK JENŐ munkás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára; FÖLDES LÁSZLÓ mun­kás, az MSZMP KB osztály­­vezetője; FRISS ISTVÁN közgaz­dász, az MSZMP KB osz­tályvezetője; I GÁSPÁR SÁNDOR mun­kás, a Szaktanács főtitkára; HARMATI SÁNDOR mun­kás^ X. kerületi tanácselnök; HORVÁTH IMRE mérnök, miniszter; KÁDÁR JÁNOS munkás; MSZMP KB titkára; KÁLLAI GYULA ujságító, miniszter; KISS ÁRPÁD mérnök, az Országos Tervhivatal elnöke; KISS DEZSŐ munkás, a Csepel Fémművek PB tit­kára; KISS KÁROLY munkás, az MSZMP KB titkára; KOMÓCSIN ZOLTÁN ke­reskedelmi alkalmazott, a KISZ KB titkára; KOSSÁ ISTVÁN munkás, miniszter; KRESZÄN LAJOS munkás, a Ganz Vagon PB tatára. LOSONCZI PÁL paraszt, tsz-elnök; MAJOR TAMÁS színmű­vész, a Nemzeti Színház igaz­gatója; MAROSÁN GYÖRGY mun­kás, az MSZMP KB titkára; MÜNNICH FERENC jo­gász. a Minisztertanács el­nökhelyettese; K. NAGY SÁNDOR kertész, tsz-elnök; NEMES DEZSŐ történész, a Népszabadság szerkesztő­bizottságának vezetője; NÉMETH KÁROLY mun­kás. megyei PB-titkár: NEZVÁL FERENC mun­kás, miniszter. NÓGRÁDI SÁNDOR mun­kás, nagykövet; NOVOBÁCZKI KÁROLY, egyetemi tanár, akadémikust NYERS REZSŐ munkás, a SZÖVOSZ elnöke; ORBÁN LÁSZLÓ jogász, az MSZMP KB osztályvezetőhe­lyettese: POTHORNYIK JÓZSEF munkás, Igazgató; PRIESZOL JÓZSEF mun­kás, megyei PB-titkár; RÉVAI JÓZSEF újságíró, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese; RÉVÉSZ GÉZA mérnök, miniszter;. RÓNAI SÁNDOR munkás, az országgyűlés elnöke: SÁGI GYÖRGY mérnök, üzemi főmérnök; SÁNDOR JÓZSEF munkás, az MSZMP KB oszt. vez.; SÁNDOR KÁLMÁN me­zőgazdasági munkás, tsz-el­­nök; SCHERCZEL LAJOSNÉ munkás; SOMOGYI MIKLÓS mun­kás, a Szaktanács elnöke; SZIRMAI ISTVÁN újság­író, a Tájékoztatási Hivatal elnöke; SZURDI ISTVÁN technikus, az MSZP KB <--zt. vez.; TÖRÖK ISTVÁN munkás, a Vasas Szakszervezet tit­kára; TÖMPE ISTVÁN munkás, miniszterhelyettes; ÚSZTA GYULA kubikos, miniszterhelyettes; PÓTTAGOK: ANTOS ISTVÁN közgaz­dász, miniszter; BORBÉLY SÁNDOR mun­kás, a KISZ SZB tagja: DARABOS IVAN szob­rász, MSZMP megyei PB titkára; HORVÁTH EDE munkás, üzemi igazgató; ILKU PÁL, tanító, vezér­őrnagy; KASZAPOVICS ANDRÁS paraszt, tsz-elnök; KLUJBER LÁSZLÓ bá­nyász, móri járási PB titkár; MARTICS PÁL munkás, ezredes: VALKÓ MÁRTON mun­kás üzemi igazgató; VARRÓ GYÖRGY mun­kás, üzemi tisztviselő. igazgatója; GYŐRÉ JÓZSEF munkás, üzemvezető; KARAKAS LÁSZLÓ mun­kás az Éleim. Szakszerv, el­nöke: KÁDAS ISTVÁN munkás, az országgyűlés irodájának vezetője; A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1957 június 27—29-1 pártértekezletén megválasz­tott Központi Bizottsága ülést tartott. Napirenden szerepelt a Politikai Bizottság meg­erősítése és kiegészítése, a Titkárság megerősítése és a Központi Ellenőrző Bizottság kiegészítése; A Központi Bizottság az Ideiglenes Intéző Bizottsá­got, mint Politikai Bizottsá­got megerősítette és egy ren­des és két póttaggal kiegé­szítette. A Politikai Bizottság tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Ká­dár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Miinnich Ferenc, Rónai Sár­­dor és Somogyi Miklós elv­társak. Póttagok; Komócsin kás, KGM kormánymegbí­zott; POLÓNYI SZŰCS LAJOS munkás, a pénzügyminiszter első helyettese; SZILÁGYI BÉLA mérnök, a Külker. Min. főosztályveze­tője; Zoltán és Nemes Dezső elv­társak. A Központi Bizottság meg­erősítette a titkárságot, mely­nek tagjai: Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság első tit­kán}, Fock Jenő, Kállai Gyu­la, Kiss Károly és Marosán György elvtársak, a titkárság tagjai. A Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak számát a Központi Bizottság 9-re emelte. A KEB tagjai: Asztalos Géza, Birkás Imre, Maróti Károly, Mózes Viktor, Nezvál Ferenc, Nöhrer Árpád, Papp Lajos, Péteri István és Somogyi Miklós elvtársak. A Központi Bizottság So* mogyi Miklós elvtársat a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nökévé választotta. 4» MSZMP Kosponti Bizottságának tagfai RENDES TAGOK: ACZÉL GYÖRGY munkás. Közlemény sí a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről / JÁSZBERÉNY ES KORNYÉKÉ Tapasztalatcsere az új kövesuioti ez az ósdi felfogás hamaro­san megváltozzék. Három héttel ezelőtt avat­ták fel a Jászberény-Rekety­­tyés-tanyaközpont és Farmos község közötti kövesd t három km-es új szakaszát, amelyre már hosszú ideje várakozott az egész környék lakossága. Az út ugyanis valóságos homoksivatagon vezet ke­resztül, és megépítésével nemcsak a rekettyésiek ju­tottak közelebb a vasúthoz, hanem végeredményben Jászberény és Cegléd között is közvetlen, jó kövesutas összeköttetés keletkezett. Sőt további vonatkozásban köze­lebbi kapcsolatba került egy­mással két fontos gyümölcs­ös bortermő központunk: Kecskemét és Gyöngyös is. Nos, éppen ezen a napon jelentkezett az új kövesút olyan haszna Is, amelyre elő­zetesen senki sem számított. Kecskemét és Gyöngyös között bor- és gyümölcster­melő szakemberekkel közle­kedő teherautók ugyanis meg-megállnak Jászberény határának e részén, ahol ugyancsak díszük a szőlő és gyümölcs. S ha már megáll­nak, beszélgetnek Is a jász­berényi szaktársakkal, de az is természetes, ha akarják, ha nem, mindjárt a szőlőre és gyümölcsre fordul a szó. Mi tagadás, a jászberé­nyiek sokat tanultak ezekből a beszélgetésekből és máris azon törik fejüket, hogy ta­­pasztalatcsenés utazást szer­veznek Kecskemétre és Gyöngyösre is. De úgy lát­szik, az á tu tatzó kecskemé­tiek és gyöngyösiek is ta­pasztaltak: egy és más érde­kes dolgot az új kövesút mentén, mert kijelentettél^, hogy a jászberényiek látoga­tását azonnal viszonozzák. Mikszáth Kálmán a vasút elterjedése előtti korszak ko­­vácsmúhelyét valóságos ka­szinónak nevezte, ahol az or­szág különféle tájairól jövő utasok várakozás köziben megtárgyalják a világ sorsát is. Napjaink kövesútja vi­szont a szakmai tapasztalat­átadás színhelyévé, a belter­jes gazdálkodás fokozójává változott. Hiába halad a vi­lág, mégpedig annál gyorsab­ban, minél több kövesutat építünk. Az asszonyok szava messzebb ér, mint a kemence melege jászberényi Nőtanács­­oan az utóbbi hóna­pokban igen élénk és moz­galmas élet alakult ki. A vá­ros négy kerületében létre­hozták már a nőtanácsot és főleg egészségügyi és gyer­meknevelési területen dolgoz­nak, Dr. Papp Mihály városi tisztiorvosnak a nők egész­ségvédelméről szóló előadását nagy figyelemmel hallgatták végig, de széleskörű érdeklő­déssel várják dr. Székely András gyermekorvosnak a gyermekparalizisről július hó 4-re tervezett előadását is. Az egészségügyi előadások mellett nem feledkeznek meg a gyermeknevelésről sem és Tóth Gyulát, a jászberényi tanítóképző tanárát is felkér­ték nevelési tárgyú előadás tartására. Említsük meg azt is, hogy az asszonyok valamennyi gyűlésükön tiltakoztak a tö­megpusztító fegyverek hasz­nálata ellen. A jászberényi nőtanács sú­lya és tekintélye napról-nap­­ra növekszik. A régi öregek meg úgy vélekedtek hogy az asszony maradjon a kemence padkán és ritkán nyissa ki a száját, mert szava úgysem ér tovább, mint a kemece melege. Nos a jól dolgozó nőtanácsok tehetnek legtöb­bet abban a tekintetben, hogy Mégse botfül&ek a íá^EolU A régi úri-Magyarország kétkézzel szórta a rágalma­kat dolgozó népünkre, külö­nösen a falusi és tanyai la­­lakosságra. A jászoknak alaposan kijutott ezekből a rágalmakból, mert konoknak, fafejűnek, hideg­­hónaljúnak nevezték őket, sőt azt is mondták róluk, hogy botfülúek, még énekelni se tudnak és nem is akarnak. A jászok botfülúségéről szóló rágalmakat állítsuk most szembe a jászberényi zeneiskola ezided tanulmányi eredményeivel: Június 26-án egy híján 100 jászberényi növendék vizsgá­zott, ezenkívül 18 magán nö­vendék és járás községeiből. Az átlagos tanulmányi ered­mény egészen kiváló: 4.5. A zeneiskola munkája iránt a legszélesebb körökben nagy érdeklődés nyilvánul meg. — J'Vőre sokkal több növen­dékre számítanak az iskola tanárai. Sőt akad itt még tün­­döklőbb eredmény is: még­pedig az, hogy a következő iskolai évben közkívánségra a járás több községében^ is falusi zeneiskolákat létesíte­nek. Egyelőre Jászárokszállá­­son, Jászfényszarun és Alaty­­tyánon kezdi meg működését a falusi zeneiskola, de egé­szen bizonyos, hegy több köz­ség is követeli majd magá­nak a zeneiskolát. így jutunk él botfülúnék mondott jászoktól a muzsikus Jászságig. — bognár — .AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA A Damianich Rádió keddi műsora Hírek, sport. — Riport műsor. — Cserkeszőllö primőr kertésze­tében. — Exportra szélllt a Ti­szafüredi Háziipari Szövetkezet. — Kombájnnal arat a Palotást Állami Gazdaság. — Nők Btper­­ce. — Hanglemez műsor, A bánáti és bácskai agrár proletár oh aratósstrájkjának 60. évfordulófa A közelmúltban go&zláv lap megemlékezett egy nevezetes évfordulóról; a vajdasági agrárproletárok 1897 nyarán lezajlott híres aratósztrájkjáról. A bánáti és bácskai mező­­gazdasági munkások 1897 jú­niusában kitört nagy sztrájkja — méretednél és követelésed­nél fogva — nemcsak az elé­gedetlenség erőteljes meg­nyilvánulása volt, hanem for­dulópontot is jelentett a vi­dék munkásmozgalmában. A sztrájk kitörésének köz­­veden oka az volt, hogy Löwi Elemér nagybirtokos megta­gadta a mezőgazdasági mun­kások jogos követeléseinek teljesítését, csendőrséget ve­zényeltetek: ki ellenük, majd megtiltotta nekik a dűlőutak használatát. Az első összetűzésre Zen­­tán és Nagyudvaron került sor. Ennek hírére Milosev Mi­­ladin vezetésével Eleméren lázadás tört ki, a munkások mégakadályozták, hogy a földbirtokos cséplőgépét a kivezényelt csendőrök átvan­­tassók a községein. A csend­őrök tüzet nyitottak a közel 700 munkásra, azok azonban ellenálltak. Amikor néhányuk megsebesült, a csendőrökre rontottak. Elkeseredett harc­ra került a sor, néhány csendőrt agyonvertek, mire a többi megfutamodott. A sztrájk tulajdonképpen csak ekkor kezdődött igazá­ban. A mozgalom központját Elemérről Valkány-Egresbe helyezték át. Innen irányí­totta Jusztin Mátyás a mező­­gazdasgi munkások egész Bá­nát területére kiterjedő nagy mozgalmát, melyhez nap­nap után új tömegeik csatla­koztak. Az oroszlános!, mok­­rini, tordai, tamásfalvi, ma­­gyaritabéi, bocsári, törökbe­csal, pádéi, bikácsl és bánát­­topodyad határ agrárproletár­jai egyemberként küzdöttek és végül megadásra kény­szerítették munkaadójukat, telt órabért. A szrájk közel 3 hónapig tartott és csak augusztus de­rekán ért véget, de a nyuga­lom később is csak látszóla­gos volt, mert a lappangó elégedetlenség csakhamar új­ból feltört, Jóllehet, az idén még kül­földről importálják Csehszlo­vákiában az oltáshoz szüksé­ges anyagot, mégis 20 nap leforgása alatt csupán Szlo­vákia területén több mint 600 ezer gyermeket részesítettek védőoltásban. A tervek sze-A bánáti és bácskai mező­­gazdasági munkások sztrájkja is mutatja hogy nem hiába nevezik az 1897 és 1906 kö­zötti időszakot az akkori Ma­gyarország mezőgazdasági proletáriátusa harcai hősko­rának. rint beoltják a 7 éven felüli gyermekeket is, különösen a nagyobb városokban és ipari központokban lakókat, mivel az elmúlt évek folyamán eze­ken a helyeken betegedtek gme legtöbben gyermekpara­­lizdsben. Bolgár films Véletlen találkozás Egy érdekes és szórakoztató szerelmi történetről szól a fűm, tele a fiatalok örömével, vidámságával. Játssza a jászapáti mozi július 4—7-lg, a fegyvernek! 26—28-ig, keskenyfilm-» színházak közül a Karcagi, Berekfürdői 24—25-ig, a jászból-; dogházai n-*-18-ig. több ju-1 megkapták az általuk köve-Gvermekparalizis elleni védőoltás Szlovákiában

Next

/
Thumbnails
Contents