Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-28 / 176. szám
fl munkaerfigazdálkodás és a muRkaegyséfl-felkasználás problémái a termelőszövetkezetekben — A jászapáti Alkotmány 7ss példája — A termelőszövetkezetek számára most már megvan minden lehetőség arra, hogy gazdaságukat a helyi viszonyoknak megfelelően, nagy jövedelmű árutermelő gazdasággá formálják. E célok megvalósítása függ a vezetőségtől, a tagságtól és attól, hogy a tsz tagság mennyire érdekelt a termelésben és a terméshozamok emelésében. A célok megvalósításénak döntő előfeltétele az, hogy a szövetkezet megtartsa a mintaalapszabály alapvető követelményeit. A munkaerőgazdálkodásban és a munkaegység felhasználásban sok hiányosság tapasztalható. A tervezett munkaegységek jelentős százalékát nem termelő munkára használják fél, s ez természetesen nem növeli a munkaegység értékét. A tszek nagy többsége a gépi munkát nem alkalmazza, ennek következtében a munkaerő-kihasználás nem gazdaságos, a munkacsúcsok idején a munkákat nem tudják ideiében elvégezni és más esetekben a munkaerőt nem tudják a termelésben foglalkoztatni. Ezeket a kérdéseket a jászapáti Alkotmány Tsz-ben vizsgáltuk és a tapasztaltakat a kérdés. kidolgozásánál felhasználtuk; A jászapáti Alkotmány Tsz 1298 kát. holdon gazdálkodik.. Földterületének 90.7 százaléka szántó. Ezenkívül van 36 kát. hold gyümölcsös és 12. kát. hold új teleoítésű szőlő. A tsz 214 családból áll. A tagok száma összesen 2.59, ebből nő 57. Ezenkívül rendelkezik a tsz bizonyos munkaerőtartalékkal is. A?/ .idénymunkákban részt vesznek a családtagok, az asszonyok és a fiatalkorúak, akik nem tagjai a tsz-nek. Mindezt, figyetembevéve megállapíthatjuk, hogy a szövetkezet munkaerő ellátottsága jő. Az egy tagra eső szántóterület (ha figyelembe vesszük a munkaerőtartalék kihasználását is) 4 kát. hold. Hogy a munkaerő ellátottságról és a munkaerő helyes kihasználásáról világosabb képet kapjunk, szükséges megvizsgálni a géoesftés fokát és a szövetkezet használatában lévő föld kihasználását. A jászapáti Alkotmány Tsz b gépállomást csak a talajmunkáknál, az őszi vetésnél és a csőd lésnél veszi igénybe A gépállomás az 1956/57. gazdasági évben ezenkívül 150 kát. hold kukoricát vetett el négvzetesen a szövetkezetnek. Más munkákban a tsz nem vette igénybe a gépállomás segítségét és a továbbiakban sem szándékozik igénybe venni. A saját gépi felszerelés is kevés. Egy teherautó és két álló motor van. Nagyobb lóvontatásü munkagépekkel (aratógép, fűkaszálógép stb.) nem rendelkezik. Ebből kitűnik, hogy a mezőgazdasági munkák nagy részét fogatos és kézimunkaerővel végzik el. Vizsgáljuk meg a vetésterület százalékos arányát, mely választ ad arra. menynyi munkaigényes növényféleséget termelnek. vetésA szánMegnevezés terület tóié rükh. hány°/«-a összesen Kenyérgabona 514 43.61 Takarmánygabona 361 30.62 Ebből: kukorica 206 17.47 Cukorrépa 60 5.08 Takarmányrépa 10 0.46 Olajosnövények 4 0.33 Dohány 20 1.63 Hüveivesek összesen 1? 1.44 Szálastakarmány 182 15.20 Ebből: évelőpillangós 140 11.87 Kertészet 4 0.33 Egyéb 7 0.53 összesen: im 100.— Évelőpillangós felülvetés ISO A táblázatból látható, hogy a vetésterület mintegy 26 százaléka kapás, melyből a cukorrépa 5 százalék, a dohány 1.44 százalékot tesz ki. Meg kell állapítani, hogy a kertészet aránya elenyészően kevés. mindössze 0.33 százalék Ezenkívül a tsz-nek van 36 kát. hold gyümölcsöse és 12 kát. hold szőlőié, melyeknek megművelése jelentős munkaerőt köt le. A tsz jelentős szarvasmarha, juh és sertésállománnyal rendelkezik melynek gondozása 18 ember állandó mnukáiát igényli. ru A gépesítés foka alacsony, ezzel szemben az 1 kát. hold szántóterületre tervezett munkaegységek száma igen magas, 61. A gazdasági évre tervezett munkaegységek szama összesen 72.000. — Ez a nagymértékű munkaegységfelhasználás nem indokolt és lényegesen csökkenteni lehetne a gépállomás munkájának fokozottabb igénybevételével Az , Alkotmány Tsz arra törekszik. hogy minden munkát maga végezzen el a gépállomás és más gépi munka alkalmazása nélkül. Ezzel nem lehet egyetérteni. A vezetőség és a tagság úgy gondolkozik, hogy rpinek fizessünk a gépállomásnak, mikor a munkát magunk Is el tudjuk végezni. Azt az összeget melyet a gépállomásnak kellene kifizetni gépi munka alkalmazása esetén, inkább a tagoknak osztják ki. Ilyen gazdálkodási móddal a jövedelmet akarják növelni. A felsorolt adatokból látható, hogy a tsz a munkaerőkihasználást bizonyos mértékle igyekezett biztosítani, részben a munkaigényes kultúrák vetésterületének növelésével, de főleg a gépesítés szinte teljes mellőzésével. A tsz-ben az egy tagra eső szántóterület mindössze 4 kát. hold és ebből kanásnövény csak 1.2 ka* hold. Ebből megállapítható hogy a munkaerőkihasználas nem ésszerű. Jelenleg a 100 munkaegységre jutó termelési érték alacsony, így az egy munkaegységre tervezett részesedés nem kielégítő. mindössze 36,34 forint. Ez azt jelenti, hogy egy tag évi átlagjövedelme 9972 forint lesz. A föfeladat nem lehet a munkaegységek számának abszolú' növelése, hanem a 100 munkaegységre eső termelési értéket kell növelni. Ez csak úgy valósítható meg, ha növeljük a munkaigényes növények arányát, figyelembevéve 4 gépek fokozottabb alkalmazását. A kenyérgabona rovására növelni kellene a cukorrépa és a kertészet terü'etét. Nézzük meg, milyen arányú jövedelemtöbbletet biztosítana a tsz számára, ha oéldáui a kenyérgabona vetésterületét 46 kát. holddá’ csökkenti. A 48 kát. hold őszi búza terméséből (8 mázsás átlagtermés esetén 240 forintos ár mellett) a tsz 39.320 forintot kapna. Az ősd búza csökkentése által felszabaduló területből 20 ka’ holdon termelhetne cukorrénát. A cukorréop 150 mázsaátlagtermés. 45 forintos má’sánkénti ár fi gvélem bevitelével 135.000 forint jövedelmet biztosít. Ez lényegesen növelné a lédús takarmánvkészietet is. 26 kát. holdon nedig lehetne konvhak“riés-retet létesíteni. Az Alkré•nZir\v Tsz ha«n-»Hla+ában lévő földön eredményes lenne a oaradicsevm és gyökér-félék *ermesztés*e. Ezek a kultúrák az 1 kát. holdra eső jövedelmet az őszi búzához viszo-ivítva mintegy háromszorori”a píivd"»'- a-az a 26 k=>* beidről 149 760 forint, bruttó mvedelem lenne. Tehat a tto jövedelmi rt 20 kh. cukorrépából 135 000 26 kh. kertészetből 149 780 Összesen 46 ktl. 284 760 46 kh. őszi búzából ____SS 320 Különbözet: 195 440 A számításokból kitűnik hogv a 46 kát. holdon közel 100.000 Ft többletjövedelme! szerezhet a tsz. a vetésterület szerkezetének ilyenirányú megváltoztatásával. A változtatás nem követelne különösebb beruházást, megvalósításához csupán munkaerőre van szükség, e? oedig a tsz-ben megvan. Természetesen az általunk javasolt változtatások a folyó gazdasági évben nem valósíthatók meg. A gépiek igénybevétele azonban most is fontos. CÜ3 Az Alkotmány Tsz-ben két komplex brigádot szerveztek, azonban ebből a gépesítés hiányaik. Mindkét brigádnak kijelölték az állandó területet. Az igás és haszonállatokat, valamint a gazdasági épületeket és más gazdasági felszerelést leltárilag átadták. A brigádok élén tapasztalt, jól képzett brigád vezetők állnak. Tóth Miklós brigádvezető már többéves gyakorlattal rendelkezik. A brigád tagjai szeretik, megbecsülik és utasításait végrehajtják. Ugyanezt mondhatjuk el Molnár Miklós brigádvezetőről is. A brigádvezetőnek két helyettese van, akiknek feladata a munka minősége és mennyiségének ellenőrzése, valamint a munkaegységnyilvántartás. A munkaelosztásit a brigádon belül a brigádvezető és helyettesei végük. Ki van jelölve a munkacsapatvezető is. de ez csak névleges, mert a munkacsapatvezetői teendőket a komplex brigádon belül a két függetlenített brigád vezetőhelvettes látia el. A munkacsapatvezető mellőzésével nem lehet egyetérteni, mert egyegv brieádvezetőhelyettesnem fudia 60 ember megfelelő irányítását ellátni és főleg nem ’ud megfelelően gazdálkodni a munkacsapatnak kijelölt ’■őrületen. Énnek a munkaszervezési formának — kivéve a munkacsapat vezető mellőzését, több előnye van Nagyon sokszor előfordul az. hogy egv-egy nővén vterme'ési munkacsapatnak nincsen munkája, ugyanakkor a gyü-nöVcöPben munkaerőre van szükség. A brigádvezető minden nehézség nélkül át tud.ia irányítani a szabad munkaerőt a gr’ümö’esősbe. Ugyanez fennáll a fogatosokr.ál is. rgv a brigádvezető a muníka«rn’ és a fogntoVat mindie* tud.ia összpontosítani oda, ahol arra a legnagyobb szükség van. Hogv az állattenvésztés és a növénytermelés fev össze van katjesoiva. ez érdekeltté teszi a brigád öszszes tatját, a közön álla*’envésztés feUesztésében. Az gnat állomány takar-nánvnrijkség’etéf a nővénvmunkacsapatok termelik meg. Igv az á'iattenvesztés dolgozói is érdekelve vannak, hogy a növénv‘ermeaztési mi’"kac«an»tok e'csón. srik és ió minősé0” ‘akarmánvt termei lenek. Fb a sokoldalú termelési folyamat a brigád vezető irárrrf*á=a alatt van és a problémákat a brigádértekezleteken tárgyalják meg. (Folytatása a következő számban.) Hirdetmény Felhívom Szomok város és 8 szolnoki járás összes községeiben lakó állandó oejelentett lakost, hogy akik ezideig a személyi igazolványaikat nem érvényesítették meg, azok 1951. aug. hó l-ig személyi és katonai igazolványaikkal lelenjenek meg a Szolnoki Járási Kapitányságon. Kapitányság vezetője 13. Molnár Ferenc s, k. r.szds. Benuitutjuk a Rizstermelő Állami (gazdaságok tgasgatóságát Már lassan egy hete, hogy a Szolnok megyei szervek száma eggyel gyarapodott. Mégpedig azáltal, hogy a Földművelésügyi Minisztériumból Szolnokra költözött a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága, és az FM-ben most már nincs is több termelési igazgatóság. Szolnok megye e „legfiatalabb” szerve a legnagyobb területen, összeszesen 4 megyében végzi munkáját. Békés, Csongrád és Heves megye rizstermelő állami gazdasagai is közvetlen irányítása és ellenőrzése aía tartoznak. S hogy mégsem ez utóbbi 3 megye valamelyikének székhelyére tette központját, hanem Szolnokra az indokolja, hogy a körzetéhez tartozó 27 rizstermelő állami gazdaság közül 19 Szolnok megyében van. Megkértük az Igazgatóság főkönyvelőjét, Gyuricza Bélát, nyilatkozzon a Tiszavidéknek az Igazgatóság követlen feladatairól, munkájáról és terveiről. — A Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatósága a középfokú Irányító szerv szerepét tölti be a hatásköre alá tartozó állami gazdaságokban. Ezzel természetesen semmiben sem szenved csorbát az állami gazdaságok már eddig is lefektetett Önállósága. Feladatunk a közvetlen segítség és az ezzel összefüggő Irányítás megadása, amit eddig is megkaptak az állami gazdaságok, csak azzal a különbséggel, hogy problémáikkal a múltban mindig a Földművelésügyi Minisztériumhoz kellett menniök Budapestre mondotta a főkönyvelő. Milyen irányú szakmai segítséget adnak az állami gazdaságoknak? — 26 fős apparátusunkban az igényeknek megfelelően foglalkozunk az állami gazdaságok termelési, üzemszervezési, gépesítési, építési, növénytermelési és állattenyésztési problémáival. De főfeladatunk és működési területünk természetesen a rizstermelés irányítása és az ehhez'szükségesi közvetlen segítség megadása az állami gazdaságoknak. — Milyen úton kívánják feladataikat megoldani? — Most, hogy elkészítettük az állami gazdaságok féléves gazdálkodásának mérlegét, azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy a gazdaságoknak — s így természetesen nekünk is — a veszteségmentes gazdálkodásért kell megindítani a harcot. Szerintünk még mindig nagy a termelést kiszolgáló segédüzemágak ráfordítása. Magas a gazdaságokban például a lóállomány. Mivel a gépi munka olcsóbb és minőségileg is kifogástalanabb, mint az igaerővel végzett munka, szükséges a lóállomány csökkentése. Ez már több gazdaságban meg is történt, s a lovak helyett mezőgazdasági gépeket, felszerelést kaptak cserébe. A jövedelmező gazdálkodás érdekében a szarvasmarhaállománv növelése és minőségi fejlesztése lg döntő feltétel. E feltétel gyors megvalósulását mi is elősegítjük. Emellett vizsgáljuk az önköltségcsökkentés, a jobb gépkihasználás (s az ezzel összefüggő feladatokat), továbbá a takarékos, ésszerű és szakszerű gazdálkodás minden lehetőségét. Mindezeket már azoknak az irányszámoknak kidolgozásánál is figyelembe vesszük, amelyeket pL mi dolgozunk ki a gazdaságok jövőévi működésére vonatko-ólay. — Milyen formában történik az állami gazdaságok ellenőrzése? — Mint már mondottarh, ellenőrzésünk és működésünk tiszteletben tartja az állami gazdaságok önállóságát: De ellenőrzési hatáskörünk így i* igen sokrétű. Kiterjed a kombájnok, aéatőgépek szem veszteségétől kezdve a helyes münkabéralao fe'használáson keresztül, egész a raktári készletek ellenőrzéséig. Az üzemrészenkénti, belső helyes termelési arányok betartását is ellenőrizzük és még sokáig lehetne sorolni ellenőrzési feladatainkat. De ismétlem, legalább ilyen fontos részünkről a mindeniránvű szakmai segítség és tanácsadás. Még ennél is fontosabb természetesen a körzetünkhöz tartozó 27 állami gazdaság rizstermelési munkáiénak segítése. Igaz. erről most kevés szó esett, de hát a rizs-szezon még ezután jön és az állami gazdaságokban a jelenlegi legfontosabb munka az aratás és a cséplés. A rizsről csak annyit mondhatok, hogy mi la szeretnénk — ha legalább egy hónapig — jó melég idő lenne, mert így nagyon jó termésre számíthatnánk; — De akármennyire is szeretnénk a jó, meleg időt, ebbe már — sajnos — a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának nagyon kevés beleszólása van — mondotta befejezésül kissé sajnálkozva Gyuricza Béla főkönyvelő. — bubor —
