Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-27 / 175. szám

A Magyar Szocialista Mun­káspárt júniusi Országos Pártértekezlete után a párt-, állami, gazdasági, kulturális élet területén a vezető és egyszerű dolgozók részéről sok szó esik a kádermunka tartalmáról, céljáról és azok­ról a módszerekről, amelyek megkönnyítik, vagy nehezítik a párt és dolgozó népünk előtt álló feladatok megvaló­sítását. Köztudomású, hogy a párt és kormány helyes po­litikájának megvalósítása a kádereken áll vagy bukik. Ha ez fgy van, akkor egyik legfontosabb feladata dolgozó népünknek saját maga és a nemzet érdekében, hogy a párt irányításával olyan em­berek tízezreit kovácsolja ki és edzze acélkeményre. akik a helyes politikai vonal meg­valósításának végrehajtására megszervezne a dolgozó tö­megek aktív részvételét a munkában. A proletárdiktatúra viszo­nyai között a kádcrnmnka tartalmát és irányát a párt politikája szabja meg. Ha tehát fő kérdésekben he­lyes a párt, kormány poli­tikát irányvonala, akkor helyes kádermunkája és fordítva. Ha a helyes politikai vonal végrehajtása eldeformálódik. úgy torzul a kádermunka is. Mindkét cselben a marxiz­mus—leninizmus elveinek megsértéséről van szó, amely­nek egész dolgozó népünk vallja kárát. Az utóbbi 12 évben általában sikeres volt a párt és kormány káder­munkája, de nem volt hiba­mentes. A párt-, állami, gazdasági, kulturális élet irá­nyításában, a hadseregben.a tömegszervezetekben, az élet minden területén sok tehet­séges. fiatal munkás, paraszt káder került be a vezetésbe. Üj értelmiség nőtt fel, közü­lük számosán a vezetésben is résztvesznék. Ezért igazság­talan az a vélemény, amely mindenben hibáztatja a ko­rábbi káder- és személyzeti mimikát. E munkában, tagadhatat­lan bőven akadnak hibák és fogyatékosságok. Ezeknek ta­gadása károsan befolyásol­hatja előrehaladásunk üte­mét, az Országos Pértértekez­­let határozatainak végrehaj­tását. Nem szabad megismét­lődni a légebben elkövetett hibáknak. A káder- és sze­mélyzeti munka régebbi gya­korlatában nem vált lehetővé az emberek tényleges meg­ismerése, nevelése. Túlzott volt a papírmunka. A veze­tőik munkájáról készített fel­jegyzéseik titokzatossága bi­zonytalanságot eredményezett a munkában, elterjedt a gya­nakvás. A nem eléggé meg­gondolt leváltások, a jogtala­nul szigorú fegyelmi dönté­sér sértődöttséget eredmé­nyeztek. Egyesiek munkájá­nak elbírálásánál szektás vo­nások, míg másokénál oppor­tunizmus volt tapasztalható. A szakmai felikészültségre való hivatkozással vezető be­osztásba kerültek, vagy ma­radtak politikailag megbízha­tatlan. emberek, ugyanakkor a munkásmozgalom régi har­cosai közül sokan kikerültek a vezetésből, közülük többet A KADERMUNKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉIRŐL helyes meglátásukért üldöz­tek. Az elkövetett hibákat az ellenforradalom felhasznál­ta, eltúlozta azokat. Fron­tális támadást indított a káder- és személyzeti mun­ka ellen. Rágalmazta és ül­dözte a párt, a szocializmus számára megbízható veze­tőket, egyszerű kommunis­tákat, közülük többet funk­ciójukból eltávolított. Az ellenforradalom a káder­­munikát és személyzeti mun­kát bürokratikus, a nép ér­dekei elleni cselekedetnek 'öntette fel. Az ellenség a káder- és személyzeti mun­kát nem hibáiért, hanem azért támadta, mert a párt irányításával ezek a szervek válogatták ki a munikásosz­­láJy, a dolgozó parasztság so­raiból az új vezetőket és se­gítették megtörni a volt ural­kodó osztályok vezetési mo­nopóliumát, Amikor az ellen­forradalom a káder- és sze­mélyzeti munka ellen han­golta a dolgozókat, annak szükségtelenségéről üvöltött, a maga számára megbízható személyeket követelt a veze- 1 esbe és nem eredménytele­nül követelte, mert beállított vezető funkciókba horthysta katonatiszteket, csendőröket, kulákokat. nyilasakat. Az ellenforradalom fegyve­res leverése után az MSzMP irányításával az állami, gaz­dasági és tömegszervek tá­madást kezdtek az ellenfor­radalom által megszerzett funkciók visszaszerzésére, az ellenforradalmi elemeik eltá­volítására, a vezető beosztá­sokból. A megtett út eredmé­nyeit a part helyes politikai vonalának, annak a szilárd, elszánt, következetes harc­nak köszönhetjük, amelyet, a marxizmus—leninizmus alap­ján állva folytat a Magyar Szocialista Munkáspárt. A párt november 4. után félre­érthetetlenül megmondta, hogy dolgozó népünk állama, népi demoratikus rendsze­rünk a régi pártvezetés hi­báit elítélve, eredményeit megbecsülve a kádermunká­­ban. a jövőben is elsősorban a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kiválasz­tott és a hosszú harcokban megedzett tehetséges veze­tőkre támaszkodik. Megmond­ta azt is, hogy kíméletlen harcot folytat a vezető beosz­tásba, a kulcspozíciókba be­férkőzött ellenforradalmi ele­mek ellen. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy meg kell különböztetni a bűnöket a hibáktól, a megtévedt embe­reket az ellenforradailmárok­­tól és meg kell becsülni min­den becsületes, hazáját és népét szerető dolgozót, párt­tagot és pártonkivülit, köz­tük a néphez hű értelmiségi dolgozókat is. Ez a határozott kije’entés és kíméletlen harc a nép ellenségeivel szemben mély megértésre talált a dol­gozó tömegek részéről. Nap. mint naip győződtek meg szükségességéről. A dolgozók egyek velünk abban, hogy a vezetésben a OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÍ munkásosztály, a dolgozó parasztság, a néphez hű ér­telmiségiek részvétele, szá­muknak növelése a mun­kásosztály hatalmának lét­érdeke. A párttagság, a pártonkl­­vüli dolgozók körében nagy megelégedésre talált az az in­tézkedés, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága útmutatása alapján a helyi pártszervek tettek a munkásmozgalom, a párt régi harcosainak meg­becsülésére, vezetésbe való bevonására. Az MDP vezeté­sében a fordulat éve után háttérbe szorultak a régi harcosok, az idős kommunis­ták. Ez a gyakorlat honoso­dott meg egyéb szervek ve­zetésében is. A tossz példa futótűzként terjedt. — Ezzel olyan elvtársak gazdag ta­pasztalatát mellőztük, akiket a -társadalmunk megbecsült harcos kommunista maga­tartásukért. Félreállításukkal a dolgozók nem értettek egyet. Ezért fordultaik az el­lenforradalom idején, s az azt követő időkben és nap­jainkban is, a városok, üze­mek, községek kommunistái és dolgozói bizalommal, sze­retettel a régi harcosokhoz, bátorításért, segítségért. Ez1 a segítséget maradéktalanul megadták a régi harcosok. A munkásmozgalom veteránjai idős koruk ellenére is első'-; között kezdték meg az MSzMP újjászervezését. No­vember 4. után önként je­lentkeztek a proletárdikta­túra fegyveres megvédésére. Jelentős azoknak a régi elv­­társaknak a száma, akik je­lenleg is a munkásőrségben teljesítenek szolgálatot. Nagy­mértékben növelte a vezetés erejét, tekintélyét a régi har­cosok ismételt munkába, ve­zetésbe való bevonása. Ez meggondoltabbá telte a veze­tést, a régi bevált, jó mód­szerek elterjesztését segíti. Ma (különösen nagy jelentő­sége van annak, hogy az idős, főként az illegális múltú elv­társak összeforrjanak a fia­tal kommunistákkal, hogy kölcsönösen megbecsüljék egymást és közösen munkál­kodjanak a párt, a proletár­diktatúra megerősítésén. A káder- és személyzeti mun­kában a pártértekezlet útmu­tatásait követve, egyik fő fel­adat a régi és fiatal elvtár­sak helyes arányának bizto­sítása, tapasztalataik, forra­dalmi lendületük felhaszná­lása az élet minden terüle­tén. A legjobb munkások, dol­gozó parasztok, néphez hű értelmiségiek részvételét a vezetésben, az új friss erők bevonását, a gazdag ta­pasztalatok hasznosítását nehezíti még mindig a kö­vetkezetes kádermunka hiánya. Miben jut ez kifejezésre? Többek között abban, hogy hat még a kádermunkában a személyi kultusz, a szubjek­tivizmus, a döntések nem elvi alapon történő megoldása, a politikai megbízhatóság hát­térbe szorítása, a szakmai rátermettség, hozzáértés le­becsülése, vagy túlbecsülése. A káderek munkájának meg­ítélésénél, beállításánál, elő­léptetésénél és leváltásánál a rokoni, a baráti, az ismeret­ségi alapokon történő dön­tés. Oj problémaként jelent­kezik a cselekedetek cinkos­sági alapion — együtt vol­tunk és védjük meg egymást elv alapján — történő meg­ítélése. Csírájában kell fel­lépni a párt irányvonalától a legkisebb mértékben eltérő helytelen nézetek és gyakor­latok ellen. A káderek meg­ítélésénél ne tévesszen meg bennünket a kilaklkozott fel­szólalás, felelőtlen és intrikus vádaskodás. A káderek elbí­rálásának fokmérője a pán helyes politikájának végre­hajtásában végzett koní-crét munka. Ezekre a feladatokra csak azok a káderek képe­seik. akiknél két alapvető kö­vetelmény í. osztály- és párt­hűség, politikai megbízható­ság, 2. rátermettség, szakmai hozzáértés megvan. Az utób­bi. ha még nincs is teljes mértékben meg. de feltétele adva van, a káder meg tudja szerezni, a beállítás megold­ható. Az osztály- és párthű­­ségnél, a politikai megbíz­hatóságnál a legkisebb pn­­tedmény komoly károkat okozhat. F két alapvető szem­pontnak ha megfelel a ve­zető és munkáját úgy végzi, hogy az általa irányított te­rületen a dolgozók bizalmát, rokonszenvét megnyeri a oárt és kormány számára, ’kkor hűen szolgálja a dol­gozó néoünkiet. a szocializ­mus ügvét, akkor a vezető kapcsolata elszakíthatatlan lesz a .vezetet tekével. Dolgozó népünknek saját érdeke, hogy a vezetésibe minden szinten a munkás­­osztály. a dolgozó parasztok legjobbjai kapjanak helyet. Ez csak úgy érhe'o el, ha szé­lesítjük a kádermunka, a sze­mélyzeti munka alapját, ha demokratikusabhá tesszük e munkát. Vissza kell térnünk — és már erre vau Is jó példa — az 1945—48 között alkal­mazott jó módszerekhez, amikor funkcióbaállitásnál, állami, vagy pártiskolára küldésnél, előléptetésnél, kitüntetésnél és leváltás­nál a területileg illetékes párttagok és becsületes pártonkívüli dolgozók vé­leményét meghallgatva hoztuk meg a döntést, így kevesebb volt a hiba, a melléfogás. Olyan emberek kerülték a vezető beosztások­ba, akikét a dolgozók szeret­tek. A vezetők is és a töme­gek is érezték a felelősséget. Figyelemmel kísérték a veze­tő munkáját, a vezető pedig érezve a felelősséget a dolgo­zókkal szemben. köztük élt és kívánságaikat, követeléseiket, ha azok jogosak voltak — se­gítette megvalósítani. A káder- és személyzeti munkában a különböző funk­ciók betöltésénél, vagy ha be van 'öltve, megerősítésénél, új Problémaként jelentkezik, hogy a volt MDP-lagok kö­zül, akik vezető beosztásban dolgoztak, s különben rendes, becsületes emberek, nem kér­ték átigazolásukat az MSZMP-be, s jelenleg mint pártonkívüliek dolgoznak — maradhatnak-e beosztásuk­ban? A vélemények alsó szin­te megoszlanak. Van olyan törekvés egyesek részéről, hagy minden funkciót MSZMP-tag tö’tsön be. A párttagsághoz kötik a funk­­-'iók,.t. Ez igen veszélyes és ellentétes a párt és kormány íPásnontjával, amely tör­vényben biztosítja, hogy párt­tisztség kivételével t ártonkí­­vüliek is betölthe'nek bármi­­'yen közfunkciót. Mit kell ne­künk figyelembe venni a ‘ünkciók betöltésénél? Azt. hogy nem lehet olyan ember állami, gazdasági, tömegszer­vezeti, vagy más funkcióban, aki nem hű a nép államához, a dolgozók ügyéhez, aki nem fogadja el a párt politikai irányvonalát. A legjobb pár­­tonkívüliek részvétele a ve­­vezelésben a kommunisták mellett, nem elvi engedmény, hanem megbecsülése mind­azoknak az erőknek, amelyek küzdenek a párt iránymuta­tásával a párt és kormány megvalósításáért. Ez az Intézkedés azért is jelentős, mert távol tartja azokat n vezetőket a Párt­tól. akik funkciójuk meg­mentéséért kérték volna felvételüket és így a párt­ba csak létszámnövekedést, nem pedig erőt jelentettek volna. Befejezésül szólni kell més azokról az elvtársakról akik a párt, a vállalat, az üzem megbízásából e szervek előtt elsőszámú felelősei a káder- és személyzeti munkának. Munkájuk nehéz és felelős­ségteljes. A még meglévő kisebb hibák miatt, vagy oooooooooono(>T<»ooooooocooooooooooriooorx»ocoooo<yy>x>ocooooooooo(K)oooc>oixooooo Ömlik a búza.., anélkül is,, sokszor demagóg­hangú támadások érik az elv­társakat. A hibákat persze csökkenteni kell, a minimum­ra kell szorítani. Ha ez így lesz, bátran szembe leiért nézni a nehézségekkel.y A párt nem felejtkezik el róluk. Akik becsülettel végzik mun­kájukat. számíthatnak a párt, a munkásosztály, dolgozó né­pünk támogatására minden támadással, intrikával szem­ben. A párt és kormány min­den becsületes embernek se­gítséget, támogatást ad az intrikusok. a rágalmazókkal szemben. Elősegíti az elköve­tett hibák fel tárására az igaz, őszinte bírálatot. Azokkal szemben, akik ezt gátolják szigorúan jár el, de néni tűri, hogy becsüle­tes embereket a nép ellen­ségei rágalmazzanak. Az sem téveszt meg bennün­ket, hogy a rágalmazók, az intrikusok gyakran a párt, a népi demokrácia féltésé­nek köntösében jelentkez­nek. Ezt tették K. L., K. F., stb. elvtársak rágalmazásánál is. Az előbbi esetben a rágalma­zók tetteikért a bíróság előtt felelnek, a rágalmazó bűn­hődjék, a jogtalanul megbán­tott elégtételt kapjon elve alapján. Az elmúlt háromnegyed év tapasztalatai a kádermunká­­ban bizonyítják, hogy helyes úton haladunk, bár a káder­munka elvei és módszerei még nem elég kiforrottak, kristályosításában még ko­moly feladatok várnak meg­oldásra. Közös erővel, a párt irányításával, a dolgozó tö­megek aktív részvételével, az Országos Pártértekezlet elvi és gyakorlati útmutatásai alapján a szervezett személy­zeti munka ismételt visszaál­lításával a célkitűzések meg­valósíthatók. Nádas József a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet földjén az egyik kombájn magládájából a szövetkezet teherautójára. A ter­melőszövetkezet még az aratás megkezdése előtt a köz­gyűlésen úgy határozott, hogy a betakarítást, amennyire csak lehet, gépesítik. S így a többek között a kombájn nem zsákokba gyűjti a búzát, hanem a magládába, s így szállítják a kembájnszérűre. Képünkön Patkós Gábor és Bárdos Balázs tsz-tagok a teherautón a búzát lapátolják. TYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Szerette az embereket, az életet. Ezért tudott úgy harcolni. Valahányon régi barátai, harcostársai emlé­keznek Ságvári Endrére, ezt mondják. Szerette az embe­reket... Ez minden legendás teltének forrása. Ezért válasz­totta a polgári család fia, a jogász, akt kényelmes, zavar­talan jó módban élhetett vol­na, a forradalmár küzdelmes sorsát. Szerette az embere­ket ... Kommunista akart lenni és kommunistává lett, mert tudta, hitte, hogy az em­berek életét a kommunisták harca teszi boldogabbá. Simo­­gatóan, meghatottan mond iák ki nevét régi harcostársai most is. S ahogy a régi har­cokra emlékeznek, újra lepe­reg előttünk az ő csodlálatos, egyszerű s mégis rendkívüli forradalmár élete. 1913-ban született polgári, értelmiségi család fia volt, már egyetemi hallgató korá­­ben a haladó diákszervezke­dések egyik vezetője. Egyete­mi tanulmányainak befejezé­se után került az ifjúmunkás mozgalomba. Rövidesen egyik vezetője lelt a szociáldemok-EMUKEZES 1944—1957 jÉetes ités 8 Felhívjuk Szolnok véroa azon 8 dolgozóinak figyelmét, — kik 8 „gyermek-móeoly* • megrendelő- R seket kötöttek szövetkezetünk- 8 kel, hogy a megállapodástól eV 8 térően kiértesítés nélkül is fel 8 kereshetik Ságvári u. 1. sz. alat 8 műtermünket a felvételek clké Q szítése végett. (Felvételi időpon g 8—12-ig és 2—6-ig.) A műtérén g minden pénteken záiva. 8 A Szolnoki g Fényképész Szövetkezet q Vezetősége | Jelentkezz jtraktoros-yépés* tanulónak l Traktoros gépész tanu­lókat iskoláz be a Mun­kaügyi Minisztérium 6 )1-es számú makói Jó­­zseí Attila ipari tanuló intézet. Jelentkezni lehet soknak a fiataloknak, akik W4ü lanuai i-töi iMl aecemoer 31-tg születtek, a általános iskola« veaeztek, orvosi­lag meganaoitast nyert. Hogy a szakmüra alkal­masak. Jelentkezni tenet: személyesen vagy írásban Makó, Sztálin u. 2-t szara alatt. ♦ mttmwmttnwww« ••ata pártban működő Orszá­gos Ifjúsági Bizottságnak, amely a kommunisták szavát követte, lényegében a Kom­munista Párt szerve volt. Ek­kor már tagja volt az illegá­lis pártnak. Tüntetéseket, tö­megakciókat szervezett, harc­ra mozgósította az ifjúmun­kásokat az egyre jobban elő­retörő nyilasok ellen. Száza­kat nevelt szemináriumokon, kirándulásokon. Az 6 vezeté­sével rohamozta meg és verte szét 1937-ben a munkásifjú­ság a nyilasok egyik fő fész­két a Tompa utcában. rT Tompa utcai nyilasgyű­é* lés szétverése után le­tartóztatták és 8 hónap bör­tönre ítélték. A börtönben is állandóan tanult. Szabidulá­­sa után ismét bekapcsalódott a pártmunkába. Fáradhatat­lanul dolgozott, hogy a párt szava eljusson a paraszti}jú­­ságlioz. Amikor egyre nyil­vánvalóbbá vált, hogy Ma­gyarország a fasiszta Német, ország csatlósaként a függet­lenség teljes elvesztése, az önálló nemzeti lét megsem­misülése felé halad, a párt utasítására egyik szervezője lett a függetlenség megvédé­sérét indított tömegakciónak. Vezető szerepe volt a mun­kás-paraszt és értelmiségi if­júság 1941, október 6-i Bat­thyány emlékmécsesnél meg­tartott tüntetésben és a né­hány héttel később halottak napján a Kerepesi temetőben lévő Kossuth mauzóleumnál rendezett tüntetés előkészíté­sében. Egyik fő szervezője ■ volt az 1942. március 15-i nagy háborúellenes függet­. lenségi tüntetésnek. i Tevékenységét határtalan ■ munkabírás és állandó opti­■ mizmus jellemezte. Nem ismert megoldhatatlan í feladatokat. 1944. március 19-e, M a­■ gyarország német megszállása után az ellenásllási mozgalom egyik vezetője lett. Július 27-én a Zugligeti úti Nayy-cuk­rászdában egy illegális talál­kozón csendőrnyomozók tör­tek rá. Ságvári Endre tudta, mi vár rá, ha elfogják, Fegy­vert rántott, két nyomozót lelőtt, a harmadik azonban megölte őt. Az egyik elvtárs így emlék­szik vissza halálára. Egy hét múlva a Margit körúti fogház valamelyik cellájában kis csomagot kapott az egyik kommunista rab. Múlt heti újságba csomagolták. Az új­ságban kis cikk szólt arról a kommunistáról, akit a Nagy­féle cukrászdában megöltek. Nevet nem írt a lap. A cella lakói egymásra néztek, össze­szoruld torokkal mondta vala­melyikük: Endri volt. s a többiek bólintottak rá. ö, biz­tosan ő. t oen ö volt az. Ságvári *■ Endre, aki olyan bátran harcolt, s olvan szépen álmo­dott a jövőről. Azóta harcokban és mun­kában gazdag 13 esztendc múlt el. A mi országunkban nincsenek tőkések, földbirto­kosok, rendőrök nem üldözik a kommunista fiatalokat. Sza­badon élünk és dolgozunk Amiért Ságvári Endre har­colt és amiről olyan szépet álmodott, megvalósult. Ettől c szabad élettől, a munkától ét a tanulástól akartak bennün­ket az ellenforradalmárok megfosztani október 23-án. Ifjúmunkás, aki a rajz fölt hajolsz, tervezel, számítgatsz mert olcsóbban és gyorsabbat akarsz termelni; traktorista aki a traktoron ülve harcols­­az ország kenyeréért, diák aki késő éjjelig tanulsz köny­ved fölé hajolva, mert jól fe akarsz készülni az életre, em­lékezzél! Emlékezzél a pár­­régi harcosaira, akik maghal tak azért, hogy szabadon él­hessél és dolgozhassál. Tanul: ezektől a kommunista fiata­loktól, hogyan kell szeretni t pártot, hogyan kell kérlelhe­tetlenül gyűlölni az osztályéi­­lenséget, és az ö hősi koruk nagy tanulságai adjanak erő a további munkádhoz. ANTAL MARCH

Next

/
Thumbnails
Contents