Tiszavidék, 1957. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-26 / 174. szám

Bulganyin válasza Mac Millan juntas 14-1 levelére Moszkva (TASZSZ). Ja- Vov Maiik, 'a Szovjetunió oadom nagykövete július 22- kn átadta Harold MacMillan­­nak Bulganyin válaszát az angol miniszterelnök június 14-i levelére. Bulganyin válaszában rá­mutat: sem MacMillant leve­lében,, sem a leszerelési albi­zottságban elfoglalt angol ál­láspontban nem lehet felie­­iezni semmiféle jelét anna-:, bogy aa angol kormány hajlandó elfogadni a közösen megál­lapított leszerelési intézke­déseket, köztük az atom és hidrogénrobbajilási kí­sérletek beszüntetését. Bulganyin hangsúlyozza: — már most feltétlenül meg kell egyezni az atom- és hid­­rogén.bombakísérletek beszün­tetésében, anélkül, hogy ezt más leszerelési intézkedések­kel kapcsolnák össze. Bulganyin levelében foglal­kozik többek között a kultu­rális kapcsolatok kiszélesíté­sével, s megjegyzi, hogy az. angol hatóságok a leg­utóbbi hónapok folyamán sajnálatos módon sok fon- Jos intézkedést nem haj­lottak végre, amelyeket pe­dig korábban a ' Szovjet­unió és Nagy-Britaiinia kulturális cseréjének terü­letén elhatároztak. Bulganyin javasolja, a leg­közelebbi jövőben indítsanak tárgyalásokat a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett nemrég megalakított külföldi kulturális kapcsolatok bizott­ságának és a brit tanácsnak képviselői között, hogy közö­sen kidolgozzák a kulturális valamint a tudományos és műszaki csere előmozdításé: szolgáló intézkedések Drog­­ramját. E tárgyalásokon szó lehet­ne a BBC Szovjetuniónak szánt adásairól is. tekintet­be véve természetesen azt. hogy ezeknek az adások­nak az angol és a szovjet ncp kölcsönös megértésc­­nek megjavítására kell írá­­nyulniok. A BBC adásainak mostani célzatos, időmként pedig szov­­ietellenes jellege felháboro­dást kelt a szovjet rádióhall­gatókban. (MTI.) Nehru miniszterelnök: India nem szándékszik atombombákat gyártani Uj Delhi (Indinfo). Nehru miniszterelnök szer­dán a Népi Kamara ülésén felszólalt az atomeneryiaügyi minisztérium költségvetésének vitájában. Nehru rájnutalott arra, hogy Indiában az atom­energia fejlesztése figyelemreméltó gyorsasággal cs jó ered­ménnyel folyik. Bejelentette, hogy az atomenergiaügyi minisztérium 15 éves tervet dolgoz ki az atomenergia békés felhaszná­lására. A továbbiakban Nehru kijelentette: „Nem akarunk atombombákat gyártani. Egész világosan kijelentettük, hogy nem érdekelnek az atombombák még akkor sem, ha gyártásukra megvan a lehetőségünk. Tömegpusztítás cél­jaira semmilyen esetben nem fogunk atomenergiát fel­használni. Amikor ezt kijelentem, a ház minden tagjának nevében beszélek" (MTI). Vorosiiov és Coty láviratvállása Moszkva (TASZSZ.) Kli­ment Vorosiiov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Rege Coty köz­társaság! elnökhöz intézet: iúlius 13-i üdvözlőtáviratá­ban a szovjet kormány nevé­ben kifejezte azt a kívánsá­gát, hogy Franciaország és a Szovjetunió hagyományos ba­rátsága tovább erősödjék, a francia-szovjet kapcsolatok és a világhétre javára. Coty köztársasági elnök jú­lius 23-án kelt választávira­tában azt kívánja, hogy fej­lődjék a két ország barát! kapcsolata, mert ez a világ­­béke értékes záloga. (MTI.) U.i hármas értekezlet készül a ciprusi kérdésben N, Sz, Hruscsov beszélgetése amerikai turistákkal Moszkva (TASZSZ.) Egy amerikai túristacsoport azzá) a kéréssel. fordult N. Sz. Hruscsovhoz, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárá­hoz, hogy beszélgetés végett fogadja a csoportot. N. Sz. Hruscsov július 24-én fogad­ta a 28 főből álló amerikai túr istacsoportot. Szívélyes és őszinte beszélgetés során vá­laszolt az amerikai tik isták sok kérdésére. (MTI.) London. A Tanjug angol lélhivatalos körökből szerzett értesülései szerint, kilátás van rá, hogy új hármas érte­kezletet rendeznek a ciprusi kérdés megoldására. A brit kormány elhatározta, hogy újabb akciót indít ebben az irányban, még mielőtt a cip­rusi kérdést az ENSZ legkö­zelebbi közgyűlésén megtár­gyalnák. Az angol munkáspárti el­lenzék, amely a ciprusi kér­désben már régóla nyomást gyakorol a kormányra, úgy véli, hogy az angol kormány cselekedete hasznos lehet. Ezzel szemben, a konzervatív oárt szélsőséges szárny $ elé­gedetlen a kormány tervei­vel. s úgy véli, hogy ezzel N agy - Britann ia ismét el ten feladja estik középkeleti po­zícióját. (MTI)j Megáradt a Mura — többasas nsekérrel mentik a gabonát A sok esőzéstől megáradt a Mura. kilépett medréből, s alig egy óra alatt elöntötte az árterületet. Letenye. Mu­­rarátka. Muraszemenye köz­ségek határában elérte a vlz a gabonatáblákat, s a már kévébe rakott gabonát. A községek lakosságának ap­­raja-nagyja a veszélyeztetett területre ment, s megkezdték a gabona elhordását. A ve-WttftfflT?!lflTltnffmpUPTftTffftmttttTTtPWtttttnPTttttttttt .YrTTYYYYTTYVYYYYYTYYYYYTYTYVYYfYTT Jíe&él HiiHiiimimMMiMumimmmHiimHmiiiiiMMiiiiniiH Milliomos es koldus magyarok, leprás labor, kilakoltatás, szenny és piszok EGY LÉGIPOSTÁI | ]ev<j] fekszik előttem az asztalon. A szélén a jólismert sárga­zöld csíkozással, az elmarad­hatatlan „Par Avion” jelzés­sel. Érdekes bélyegek sora­koznak rajta. Az egyik lila színű, szmokingcs úrral, a tnásik húsvörös, a harmadik fehér őzbarna figurákkal. Messze, a tangeren túlról, Brazíliából, San Paulóból ér­kezett e levél. Az írója né­hány hónappal ezelőtt még itt dolgozott az É. M. 5. sz. Mély­építő. Vállalatnál, a Dohány­fermentáló építésénél. Itt élt feleségével, családjával. Az­tán jöttek az októberi esemé­nyek, ő többre vágyott, nem volt megelégedve életével, úgy gondolta, ott kint, nyu­gaton megtalálja számítását. Az egyik naoon családiával együtt elindult, hogy jobb, emberibb éle*et éljen, mint Szolnokon eddig. Most kint van Brazíliában, s megdöbbentő levele előt­tem. Mielőtt leírnám tartal­mát, hadd mondjam ti, tó volt ez a B. Pál. 1955 szeptemberében ke­rült a Szolnoki Dohányfer­mentáló építkezéshez. Műve­zető volt, tanult, iskolázott ember. Szerették munkatár­sai is. mert ügyes, élelmes volt. Felesége a munkásszál­lás gondnoka volt. Ketten minden hónapban megkeres­ték a háromezret, ehhez egy kis prémium, egv kis juta­lom, szóval még többet is. Márpedig egy háromtagú csa­lád 3000 forintból — beosz­tással — még Szolnokon is meg tud élni. De neki na­gyobb igényei voltak, úev sondolta, csak máshol tudja kielégíteni. Ezért vándorolt kf. A többit elmondja a levél, s melyet még mindig a fer­mentálóban dolgozó Szered! Miklós barátjának s közvetve szerkesztőségünknek irt. Én nem tettem hozzá semmit el sem vettem belőle. Aki kí­váncsi rá, szívesen meg is mutatjuk. kedves MIKLÓSi | Tudatom veled, hogy megérkeztünk Brazíliába, San Paulóba. So­ha az életemben meg nem bocsájtcm magamnak, hogy ide kijöttem, mert itt borzal­mas állapotok vannak. Kép­zeld, olyan gazdasági válság dühöng. ,tfőgy naponta men­nek tönkre üzemek és gyá­rak. így elhelyezkedni szinte lehetetlen. Akinek visz-mt nagynehezen sikerült, annak az úgynevezett „saUárium minimumot” fizetik: havonta 3600 kruzérust. Ezzel szem­ben a legalacsonyabb lakbér havonta 3000 kruzérus. de felmegy egészen 20 000-ig. Képzelheted, milyen élet van itt. A parkok tele vannak ki­lakoltatott családokkal, me­lyeknek, sajnos, nagyvésze olyan magyar, akik mostaná­ban jöttek ide. A régi magya­rok tele vannak pénzzel, de ezeknél szemetebb emberek nincsenek a földön. Ezek itt háromféle újságot is nyom­tatnak magyarul, amelyek­ben úgy irkáinak magukról, mint a legnagyobb magyar hazafiakról, akik mindent megtesznek azokért, akik most tritt ek ide. leírok | egy történetet. A napokban bementem egy ma­gvar vendéglőbe ebédelni. Ide általában régi bárók, gró­fok. meg földesurak járnak. A mellettem lévő asztalnál egy ilyen nyolctagú banda ült Éppen üzleti dolgokról be­szélgettek és akaratlanul is kihallgattam őket. A beszél­getésből megtudtam, hogy ha­vonta többmilliót keresnek, mindegyiknek saját gyára van. Véletlenül bejött ebbe a vendéglőbe egy asszony há­rom apró gyerekkel. Magya­rok voltak ezek i-\ mostaná­ban jöttek ide. Az asszony kérte őket segítsenek rajta egv pár fillérrel, mert még ma nem ettek. Te... azt látnod kellett volna, hogy förmedtek rá. hogv kiabáltak rá ... hogv takarodjon ki meg hogy na­gyon megtanulták Magyar­­országon a koldulást. Tudod, sosem voltam szív­bajos és az igazságtröansáeot nem tudtam megállni szó nélkül. Csendesen csak any­­nyit mondtam, hogy Magvar­­országon nincsenek koldusok, a maavamkból nyugat csinált koldust. Persze az lett az eredmény, hogy nekem esték, lehordták mindenféle kom­munistának, s engem azon­nal kitiltottak a vendéglőből. Bár ezt egyáltalán nem saj­nálom, mert ilyen szemetek közé úgy sem mentem volna. Én még aránylag meg va­gyok. mert a lakásért és a kosztért nem fizetek a nagy­bátyámnak, de ki tudja, mi­kor elégeli meg a vendéglá­tást. Van 16 000 kruzérusom amit á vöröskereszttől kap­tam. Ezenkívül már négyezret szereztem, de erre a pénzre ró sem merek nézni, mert még keresek négyezret vala­hogy ás akkor már a csalá­domnak meg lesz az útikölt­ség visszafelé. Hogy velem mi lesz. azt még nem tudom. Ilyen álmaim vannak, hogy egyszer talán sikerül egy fe­hérhajóra felkerülni dolgoz­ni. amely Európába megy. Itt ledolgozom az útiköltséget, mert különben visszaszállít. A közbiztonsági állapotok rémesek. Óránként vannak rablások, gyilkosságok. A tisztaság rettenetes. Képzeld, San Paulának 3 millió 500 ezer lakosa van, s alig né­hány nyilvános WC-je. Utca­seprőt még nem láttam. A bé’-házakban térdig ér a sze­mét. A külvárosban négy leDrás tábor van, s ezekben többezer leprás él. Néha­néha kiszöknek a váróéba s míg össze nem szedik őket, fertőznek. A nyomor ’ borzal­mas. mert itt csak ké'féle ember van. Az egyik ■ típus, amelynek annvi nénze van, hogv maga sem tudja mennyi, a másik pedig az, amely csa­ládostól az utcán lakik. Azt mondják, itt egyenlő­ség van és demokrácia. Ez­zel szemben azt nem szabad mondani, hogy néger, mert ezért megbiin'etnek. Nem is tudom neked leírni, hogy mennyire becsülik itt a nége­reket. F.e\- Déldán megmagya­rázom. Ezek a megbecsült né­gerek a napi munkájukért, a mai vet a farmokon látástól­­vakulásig végeznek, egy tá­nyér rizsát kapnak. Látnod kellene ezeket a szerencsétlen páriákat, a sze­mükből olyan éhség látszik, hogy ezek talán még az élet­ben sohasem laktak jól. Úgy pusztulnak, mint a legyek, de ez nem érdekli az álla­mot. mert tömegével hozzák őket az őserdőkből meg az Amazonasz környékéről. Itt egy egész egyszerű betegség vagy sérülés elég ahhoz, hogv egy család tönkremenjen. Itt nincs OTI, SZTK, csak privál orvos, amelyet nem lehet megfizetni. végűi. | Miklóskám, arra szeretnélek megkérni, menj el Szolnokon a pártbizottság­hoz és a szerkesztőségbe, ér­deklődd meg, van-e arra mód, hogy visszajussunk innen Ma­gyarországra. Írd meg azt is, hogy nagyon megbüntet­nek-e bériünkét. amiért el­jöttünk otthonról. Bár azt is vállalom, csak a családom még egyszer emberséges kö­rülmények közé kerüljön. Én remélem, hogy hamarosan si­kerül visszakerülni Magyar­­országra és akkor újra egvütt dolgozhatunk, mint légen. Még azt is érdeklődd meg. hogy Dél-Amerikában van-e hazateleDítő bizottság és ha van. melyik államban tartóz­kodik. írd meg a pontra cí­mét, mert rajtunk kívül ren­getegen mennének haza Ma­­srvamr« zárra. ezt tudják a brazilok és ezért e'titkolíák előlünk a hazatelepítő bízott-« sás címét. Képzeld, még olvanok is haza akarnak menni, akik te­vékenyen resztvettek a forra­dalmi harcokban, tudiák hogy súlyos bünte'éri kan­nak. de az a gondolat fűt' őket. hogy legalább i család­­iuk megszabadul ebből a ret­tenetes nyomorból Remélem, mindent gvorsan elintézel és gyorsan válaszolsz. ölel barátod: Pali ÚGY GONDOLOM, / hcg.V 3 fenti levél elolvasása után nem kell különösebb kom­mentárt fűzni alihoz az áiom­­vüághoz. amelv még ma is sok ember képzeletében az ígéret földje. A levélírónak csak annvit, hogv tőlünk tel­­hetőleg hogyásegítiük ahhoz hogv visszakerüljön abba a hazába, amelyet itthagyott. —cs—í— szóly hírére megjelentek a letenyei gépállomás vontatói több teherautó, a rendőrség­­a járási tanács és a járási* pártbizottság munkatársai is. hogy segítségére legyenek a dolgozó parasztoknak a ga­bona megmentésében. Többszáz lovas és ökrös szekér hordja az egyébkén: vizes gabonát az árterületről és környékéről. (MTI.) Bonn iciidkivül elégedett a moszkvai tárgya^ lások kezdetével Bonn (DPA). A szövetségi kormány rendkívül elége­dett a moszkvai szovjet—né­met tárgyalások kezdetével. Eckhardt szövetségi sajtófő­nök szerdán Bonnban újság­írók előtt kijelentette: örven­detes, hogy Ilyen hamar meg tudtak egyezni a tárgyalások ügyrendjében. A szövetségi kormány szer­dán csak röviden foglalkozott a moszkvai tárgyalások meg­kezdésével. Kormánykörök­­ban megelégedéssel értesül­tek arról, hogy a két ország állampolgárainak hazatelepi­­tése Moszkvában teljesértékű napirendi pont lett. Ezzel szovjet részről is kifejezésre' juttatták, milyen jelentősé get tulajdonítanak ennek a kérdésnek. (MTI.) Sz Srab liga főtitkárának niemoranduma a tagállamolilioz Párizs (AFP). Abdel Kha­­lek Hasszuna. az Arab Liga főtitkára, szerdán memoran­dumot intézett az. Arab Liga tagállamaihoz, amelyben fel­hívja a figyelmüket az oma­­ni Imámságban uralkodó helyzet súlyosságára. Hasszuna memorandumá­ban kifejti, hogy az angol csapatok gyilkos támadásra készülnek, s az arab orszá­goknak kötelességük támo­gatni az Imámrág független­ségének visszaszerzését. — (MTI.) Aratják az olajlent -as állugosnal jobb a termes Országszerte megkezdték az olajlen aratását és cséplósét. Az előzetes becslések és a már beérkezett cséplési ered­mények szerint ez az igen fontos» ipari növény- az olaj­festékek, a kencék, a lino­leum, a gitt, stb. alapanyaga — az idén három és fél má­zsás szemtermést ad holdan­kint. ami a legutóbbi nyolc év átlagánál körülbelül más­fél mázsával magasabb. A jó termés kialakulásá­ban igen fontos szerepe volt az idén számos állami gazda­ságban sikerrel alkalmazott vegyszeres gyomirtásnak. — (MTI.) .-I. Mindenki olvassa el Rényi Péter: „Szabad földről" üzenik ... (Disszidáltakról, hazatértekről) A szerző egyik legjobb is­merője ennek a problémának. Hiteles dokumentumok, fény­képek, levelek alapján be­mutatja a nyugatra bolondi­­tott emberek kálváriáját. Nem lehet szívszorongás nél­kül olvasni a fiatalok, külö­nösen a gyerekek hányatta­tását. 156 oldal Ara: 8.— Ft. Barabás Tibor: Mozart párizsi utazása Barabás Tibor Beethoven­­könyve után a zene másik géniuszáról Wolfgang Ama­deus Mozartról írt életrajz­regényt, mely történelmi hű­séggel követi a nagy zene­szerző sorsdöntő éveit. Mo­zart 21 éves korában indult el másodszor á világ meghó­dítására. Útiránya; Mün­chen, Ausburg. Mannheim, Párizs. Mindenhol bemutatja csodálatos tehetségét, de már sehol sem találkozik olyan lelkesedéssel, amelyekkel egykor, gyermekkorában oly könnyen ajándékozták meg. Tapasztalnia kell. hogy már mindenhol elfelejtették, de különösen Párizsban. Siker­telenség. gyász és csalódás kíséri útját: szeretett anyja meghal a nyomorúságos pá­rizsi fogadóban, visszatértéig elárulja nagy szerelme. We­ber Aloysiá. És a győzelmek­ről álmodozó fiatal mester megtörtén tér vissza salzbur­gi rabságába. De mindent — vereségeket, csapásokat s a hercegérsek gonoszságát — legyőz kibontakozó zenei gé­niusza. 296 oldal Ara: 18.— Ft Univerzum könyvek: Harc a gránitheggyel A világ minden tájáról ér­keznek az érdekesebbnél ér­dekesebb folyóiratok az Uni­verzum szerkesztőségébe. Hí­rül hozzák a technika és tu­domány legfrissebb vívmá­nyait. Az Univerzum beszá­mol a magjai' olvasóknak mindarról. amit érdemes megismerni. A legújabb számban, a ka­nadai ősvadonban épülő óriá­si vízi erőmű és alumínium kohóról ad érdekes tudósí­tást, — az emberiséget fe­nyegető alom és rakéta fegy­verekről. — a délafrikai Krü­ger Parkról, az ott élő vad­állatokról, — az Orinoco völ­gyében élő ismeretlen indián törzsekről — a gyógyszer­­gyártás legújabb vívmányai­ról, — és sok más érdekes témáról. 96 oldal Ára: 4.— Ft Lem. Stanislaw: Asztronau­ták (Móra Ferenc). Kb. 384 oldal, kötve 23.50 Ft Ki hitte volna, hogy az ún. .tunguz meteor', amelv 1908- ban zuhant le Szibériában, voltaképpen nem is meteor, hanem rejtélyes üzenet égy távoli égitestről? Lem regé­nye ebből a felfedezésből in­dul ki. Az üzenetet csak 2008- ban sikerül megfejtenie az altkor már rendkívül fejlett tudománynak, s megállapít­ják, hogy 100 év vei ezelőtt a Vénusz bolygóról küldték a rakétát a Földre, felderítő szándékkal. A Vénusz-lakpk el akarták pusztítani a Föl­det! A veszély még fennáll, tehát a Föld legfelsőbb tu­dományos tanácsa elhatároz­za. hogy expedíciót küld a Vénuszra. A Vénusz bolygón magasrendű technikai civili­záció nyomaira bukkan az expedíció. A soknemzetiségű tüdős csapat sok veszély és kaland után visszatér a Földre,

Next

/
Thumbnails
Contents