Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-21 / 144. szám

f >•?■ '£ML

A párttagság hotelem

— Gondolatok egy levél nyomán —

Levelet hozott a posta' Kunhegyesül. Oláh József elvtárs fogott tollat, hogy gondolatait leírja számunkra a legutóbbi taggyűlésről. Értékes, megszívlelendő tanulságokat tartalmaz a levél. Olyan jelenségre hívja fel a figyelmet, amely nem egyedülálló a pártszervezetek életében. •

Kunhegyesen a területi pártalapszervezet vezetősége

rendkívüli taggyűlésre hívta a kommunistákat. — Már a rendkívüli szó is magában foglalja, olyan halaszthatatlan, fontos dolgokról lesz szó, amelyekkel nem lehet megvárni a szokásos havi összejövetelt. A taggyűlésen napirendi pontként a megyei pártaktíva határozatának isf mertetése és az ebből adódó feladatok megvitatása szere- J nett. S mi történt? A taffffuű■ lésre, a párttagságnak mintegy 55 százaléka jött el.

Igaza van kedves Oláh elvtárs. mint írja levelében; rossz szokás az, ha mi első■ sorban a megjelenés százaié* kában akarnánk lemérni a kommuinsták tanácskozásainak sikertelenségét. — Mint ahogyan megcáfolja ezt a kunhegyest területi pártalapszefvezet taggyűlése is. Nem jelent meg a teljes tagság, s mégis fontos kérdésekről esett szó a felszólalásokban, hasznos javaslatok születtek a vitában.

Mégis érdemes gondolkozni azon. mi az oka annak, hogy akadnak olyan párttagok nemcsak Kunhegyesen, dp másutt is. akik nem tartják magától értetődőnek, kötelességüknek, hogy a taggyűléseken rész t vegyenek.

(Nem azokról van szó, akik halaszthatatlan dolguk miatt elmaradnak). Falvainkban, a . mezőgazdasági' munkáik zömét most kell elvégezni és bizony azoknak az elvtársaknak, akik a földeken dolgodnak. nem könnyű a napi fárasztó munka után az es*I taggyűlésre eljárni. Vannak talán., akik úgy vélekednek, úgy sem tudnak hozzászólni fi napirendi ponthoz, ezért nem mennek el. Megint mások azt tartják, a szép nvári estéket inkább másutt töltik el S talán akadnak olyanok is. akik azt hiszik, hogy átigazolási lapjukat zsebükben 1 hordják és több tennivaló- S juk nincs is már. Az is eszé| be jut az embernek, nem kőj vetik-e sűrűn egymást a párt

összejövetelei? Lehetne még tovább folytatni az okok keresését. de nem szükséges.

Aki a Magyar Szocalista Munkáspárt tagjának vallja magát, annak számolnia kell azzal, hogy a párttagság kötelez. A párttagnak jogai és kötelességei vannak. Nem elég csak elfogadni a párt célkitűzéseit, de részt is kell venni azok megvalósításában. Ha valaki nem jár el rendszeresen a taggyűlésekre, hogyan segít a pártpolitikai kialakításában? Hogyan ismeri meg a párt határozatait, hogyan vesz részt abban, hogy a párt politikája helyileg is megvalósuljon? Hogyan tud választ adni — ha nem vesz részt a kommunista kollektíva tanácskozása in — a dolgozókat érdeklő kérdésekre. A pártonkívüli dolsozók pedig joggal várják ezt a párt tagjaitól, ök nemcsak a magatartását. munkáját figyelik a kommunistáknak, de a szavait is.

A pártnak jelenleg több mint 300 eizer tagia van. A tagság túlnyomó többsébe a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség színe-java. A párt újjáépítésének idején ezek az elvtársak számtalan, nagyszerű példáját mutatták a kommunista helytállásnak és a bátorságnak az osztálvellenség elleni harcban. Azonban hiba lenne olyan álláspontra helyezkedni párttagjainknak, hogy a nehezén már túl vagyunk és a pártélet már a napi kerékvágásba jutott, egy kis pihenőt tarthatunk. Napjainkban elsőrendű feladatunk legyen a tagság önkéntes vasfegyelmének erősítése, mert ettől is függ, mennyire növekszik a párt befolyása, a pártonkivüli dolgozók körében, menynyire tudja a párt maga igazáról meggyőzni a dolgozókat. Ha az MDP-ben az utóbbi időben egvik komolv hiba volt a pártfegyelem meglazulása. amely eleinte a nagyarányú passzivitásban, később a határozatok tesséklássék végrehajtásában nyilvánult meg. tanuljunk ebből. A pártélet kialakításában. a pártszerű munka megteremtésében egy pillanatnyi szünetet ss hagyjunk. Ne engedjük. hogy a párttagság érdeklődése, aktivitása alább hagyjon. Figyelmeztessük a párttagokat önként vállalt kötelességükre, mert a párt csak így hatványozhatja meg erejét azoknak a nem kis feladatoknak az elvégzésére, amelyek még hátra vannak.

E gondolatok jutottak eszembe a levél elolvasása vözben, amely őszintén, minden kertelés nélkül egy kommunista teljes felelősségérzetével tárta fel az eredmények mellett a proWémíVat- LAZÁNYI ANGÉLA

A NEMZETKÖZI ÉLEI HÍREIBŐL

\

N

Világszeite készülődnek a fatalok

BOLIVIA

Az ország kerületeiben fesztivál-el őkészí! ő bizottságok alakulnak. Költészeti és festőművészei i VIT pályázatokat írtak ki. Nagy sikere volt a népi zenei versenynek.

INDIA

Az Asszon Tribun című lap jelentése szerint Madraszban megalakult az előkészítő bizottság. Elnökévé Kandzsav ismert filmszínészt választották. A ..Bharat Jurák Szamadzs” nevű befolyásos indiai szervezet 41 delegátusát szándékozik kiküldeni a VIT-re. Ez a csoport művészekből. írókból, a diák. munkás- és paraszti ifjúság képviselőiből tevődik majd össze. A szocialista ifjúsági szövetség 25 taggal képviselteti magát a VIT-en. Az egyetemi színjátszó eairlet legjobb színészeit küldi

Moszkvába, ötven főből álló indiai bal"ttcsoport is résztvesz a VIT-en.

SZUDÁN

Az országban mindenfelé helyi fesztiválok voltak. A szudáni ifjúsági szövetség kulturális csatáivá naav művésezti versenyeket rendez a moszkvai VIT tiszt-letére.

EGYIPTOM

A kulturális versenyek bizottsága pályázatét irt ki a VIT-en résztvevő egyiptomi ifjúsági küldöttség himnuszának megírására. Ezenkívül határozatot hozott a színművészeti. képzőművésze*! és zenei csoportok versenyéről.

URUGUAY

38 amatőr labdarúgó csapat vesz részt azon a tornán, amelyen eldöntik, melyik csapat utazzék a moszkvai VIT-rc.

London (MTI.) A londoni

rádió jelentése szerint Sélwyn Lloyd angol külügyminiszter és Zorin szovjet küldött a londoni leszerelési tárgyalásokon, szerdán két és fél órás külömanácskozásir3 ült össze.

New York (AFP). Áz ENSZ ázsiai és afrikai tagállamainak csoportja külön ülésen foglalkozott az algériai kérdéssel.

A csoport állástfoglalt

amellett, hogy küldjenek ki nemzetközi bizottságot a legutóbbi algériai események és

az ország helyzetének megvizsgálására.

Moszkva (TASZSZ). Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete sznrdán fogadást rendezett a Moszkvában tartózkodó Gosnjak hadseregtábornok, jugoszláv honvédelmi államtitkár tiszteletére.

Szovjet részről a fogadáson jelen volt Bulganyin. Mikojan, Hruscsov, Zsukov, Gromiko (külügyminiszter, továbbá több marsai] és tengernagy, valamint diplomaták. katonai attasék, szovjet és külföldi újságírók.

London (MTI.) Mint a Reuter iroda jelenti, a Karácsony sziaelek'en szerdán végrehajtották az idei angol bidorgénbomba-robbantási kisérletsorozat harmaduk és ígyben befejező robbantását,

New York (TASZSZ.) Kenham. a Christian Science Monitor című amerikai lap

szerkesztője a Szovjetunió legújabb leszerelési javaslataival foglalkozva megállapítja. hogy a Szovjetunió olyan javaslatokat tett. amelyeket .,nehéz lesz elutasítani, még ha akarnák is.“

Berlin (MTI.) A lengyel nárt- és 'kormányküldöttség tagjai szerdán látogatást tettek a Német Demokratikus Köztársaság városaiban és egyes üzemekben. Drezdáhar megtekintették a világhírű képtárat, maid resztvettek a tauchhemmeri kombinát dol-m-óinak gyűlésén.

Gomulkí. a Lengyel Esve sült Munkáspárt ébő titkár? a kombinát dolináéihoz Intézett beszédében hangsúlyozta'

„Ha nyűgödtsh'oan, jobban és biztonságosabban akarunk élni. aktkor nem lehet már utunk, mint a szocializmus

útja. Ezért kölcsönösen segítenünk kell egymást, ki kell cserélnünk tapasztalatainkat. megértést kell tanúsítani egymás nemzeti sajátságai iránt. Mindent meg kell tennünk, hogy egységünket a proletár nemzetköziség, a szolidaritás a barátság és az egyenjogúság alapján megszilárdítsuk, önök biztosak lehetnek abbáíi, hogy harcukban a lengyel munkásosztály és a lenigyei nép tömegei szilárd szövetségeseik és hűséges barátiak lesznek.*’

Ljubljana ÍMTT.) A Taniug jelentése szerint Erlander svéd miniszter a női; Ljubljanában, a 'képviselők klubjában szerdán sajtóérte| kéziét et tartott. Arra a kérdésére. milyen problémákról tárgyalt Titó elnökkel Brioni szigetén, a svéd ministtermecserét folytattak a két or-* szagot ■ érdeklő összes kérdésekről.

A svéd semlegességről szólva Erlander miniszterelnök kijelentette, hogy Svédország aktív setnlegesséai politikájának struktúrája azon a tényen alapul, hogy Svédországot nem fűzik kötelékek semmiféle katonai egyezményhez, ami azonban nem jelenti, hegy a nemzetközi politikából nem veszi ki tevékenyen a részét. Emlékeztetett Svédország ENSZ- béli képviselőjének aktivitására.

Arra a kérdésre, mi a véleménye a jugoszláviai munkástanácsokról. Erlander svéd miniszterelnök kijelentette, hogy ez igen érdekes dolog, azonban több időre lett volna szüksége ahhoz, hogy a munkástanácsok helyzetét álelnök kijelentette, hogy esz- tanulmányozza.

IádpoUiikcáiegyz elek V.

Miért törle át Anglia a kínai zárlatot?

AZ A HANG, amellyel az amerikai sajtó az angol kormánynak a kínai embargó lazítását illető határozatát az első napokban fogadta, barátságos eszmecserének igazán nem mondható. Ma már megváltozott ez a hang, de eleinte még olyan javaslatok is napvilágot láttak, hogy Anglia kínai kereskedelme ellen Csang Kaj-seket amerikai őrhajókkal kellene támogatni. Válaszul az angol Sunday Express cirkálókról és levegőberöpítésrő1 beszélt. Ez a véleménycsere két szövetséges nagvhatalorr között. amelyek mindketten tőkés államok, sőt imperialisták, szakadékns ellentéteket ‘ár fel.

Anglia az első világháború előtt és a két világháború között ipari termékeinek éo tőkefeleslegének kiviteléből élt A második világháború kitö résének pillanatában az angol anyaország minden polgárára a külkereskedelmi forgalomból 8 font és 8 shillin'esett. Ebből az összegből csak 2 fontot és 18 shU’irg-t adtak a domíniumok és koronahir‘okok. tehát mindössze kö-ülbelül 25 százalékot. Angiíf így exportja jövedelmének ’egnagyobb részét nem a salát- birodalmából nyerte, ha- 1 nem úgy keres'e. hogy eli.i-'-’ott az európai és délameri- 1 kai állame'--oak. Hátsó-Indiátoak és a Szumaira-^zinetek- J->ek. .Tanárinak és Elő-Azsiá

♦ oak és Kínának.

♦ Ami a dominitimokból ka- Joott fejenkénti 2 font, ég 1? 1 shillinget l’lrti, Angliának ez J'j jövedelme rudlván, nagyon ^a-egossppant. Ausztrália. Tnf d«a, Egyiptom, Kanada, a Dél- J Afrikai Unió és a többi rlníminiumok ma már profit

♦ szempont iábő' nem zsíros le♦ hetőségek és mint uzsora♦ kamat-alanyok sem számot♦ ‘evőek. Ami megmaradt a le♦ 'letőmgekbői, ide nemcsak Jbeszűrődött, de mélyen be if J fúrta manát- az Egyesült Al- 5-amok tőkéje. Valamit min- Jdenütt lehet kero-ni. de sóikat már sebrlsem és az ant -ol vilá'’biroda1oni nem *u'

♦ hozzászokni a , krájzleros’ t "izletekhez Mindezeken félő’

♦ üzleti tevékenységének egyik

♦ pormáia. az ipari kivitel. so>-. Jvadéban van. Az amerlka; J’pari felüiállás ;gen sok pia- 5-on lehengereli: emeRett lep- J újabban — szövets-g-sének t Amerikának kifejezett támo♦-áfásává! — új, nagyon ko

♦ molv ipari versenytárs'

♦ akadt Angsának: Nyugat-Né t net ország. E két gigászi é'

♦ '■’atározottan nagy fölényber | evő-ipari versenytársa kö ♦-ött ve-gődve. hova mpoier í Vnglia? Miből-élien? Éljer _meg kizárólag (őkekivite’c

♦ rek kamataitól? S vannak-«

♦ na bankári rzemnontbó' híz

♦ 'os és eeés7réoes tőkekihelye

♦ ’ősi területek?

♦ KÖR ÜT.KERÍTVE, ELZÁR Jva „élettér” nélkül, egvetler

♦ útja maradt: önhatalmúlag éi

♦ --'•vclda'úan áttörte a Kin; J-I'eni kereskede’mi zárlatot

♦ Mit adhat Angliának a Ki J-ával való kereskedelmi kap J-salatok szabaddá tétele?

•t Angliának — kalmár szemí’-untból értve — régi szívügy« XKína. A kapitalista, sőt feu

♦ dália Kína a legkellemtsebl

kereskedelmi partnere volí Angliának a háború előtti időkben, hiszen az mindenkor többet importált Angliából, mint amennyit oda exportált; Az 1913-tól 1948-ig kezünkben levő statisztika szerint,^ Anglia kínai kereskedelmét mindig aktív nrérieagei zárta: Voltak idők. amikor a kínai import 25.1 százalékát (1934), ső! 26,2 százalékát (1940) A ng-< Ha szállította. Anniiénál f*bbet. Kínéba csak Javén stéllifőtt. 1931-ben 35.7 százalékot, 1934-ben 32,14 százalékot. A britek bizonyára azzal számolnak, hogy' mint a kínai oiaron jelentkezett első eladók. nemcsak a maguk régi "észarányát, de a japánok 'Záza’ékának legnagyobb ré,,ét is megkapiák Tekintet*el arra. hogv a Szovjetunió az elmúlt évek sm-án a kínai import igén vlésnek 38,3 száza’ékát f I P’s t) és 53 4 százalékát 'to.sgr látta el. A'-u’ia a különbözet legnagyobb részére ■génri tart, ami nem meeve‘endő monn\'isóg. ha szémba vessziiv Kína ]a’'o-ápá* .és a gvors fei'ödés folytán rnfanöveked°*t ímnorfiaánvéf. Es aem utolsó sorban Kína,

„ín* „y én. wnlZj-an, antimom '-’^Vjntve. C kJr'a-'':l*Őt IS —"'S 't-döat az angol külkereskede’cmnek.

Egyfelől »nnvi lohetőség és -Vkora távlat, másfelől a brit kereskedelmi expanzió kátyúja és a nyugati hatalmak politikai boszorkánykonyhájának legújabb csínyie. amely a nyugatnémeteknek kedvez, az angolok rovására; mindebből érthető, miért szánta rá magát London arra. hogy áttörte a Kína elleni embargó vasfüggönyét: Ennek a merész lépésnek nemcsak gaz,da«4ai. de politikai súlya 's van. Nemcsak arról van szó. hogy az angol tőke a Kínával meginduló ke-pskedelmi kapcsolat űtián életlehetőséget kaphatna, hanem arró’ is. ho"v a nvugati kar!taús*a „egységfront” tagállamai nemcsak szavakban és felfogáskűlönbsészekben. de te'tekben is szembekerülnek egymással.

AZ IMPERIALISTA HATALMAK objektíve iétező, ni kendözhetctlen. egymásközti ellentéteinek az utóbbi -vekben nem igen láttunk kiá’tóbb példáié*-, mint most, amikor az amerikai sajtó őrhaiókkai fcni'eset és pz angol sajtó cirkálókat emleget.

»«««

Szeszé’ves időiérás a Déli sarkon

A Déli -sarkon végeiért az ősz, s beköszöntött az antarktiszi tél első hónapia. A ..Pionyerszkaja” és a „Vésztők—1’* állomásokon a faey már most eléri a 60—70 fokot. Az erős hóviharok valósággal betemették a „Mimii*’ település építményeit. A lakóhelyiségekben csak a különleges tetőnv íláson át lehet bejutni.

A napokban a „Pravda*-parton váratlanul erős felmelegedés következett be; Az „OaziszS” állomáson a hőmérséklet elérte a plusz 7 fokot. A hőmérő a „Vos>zíok—1“ állomáson is az eddiginél jóval ,gnelegebbb 4

MIHAIL S O L O H O V ;

Ü EMBERSORSI

j| (5.)

7T ónban még egy évet sem húztam ki a fronton . ..

Ez idő alatt kétszer sebesültem, d2 mindannyiszor csak könnyebben: elsőbb a karom vastag húsába, tnás, szór pedig a lábamon; golyót kaptam először repülőről, azj tán meg lö"edékböl szilánkot, összevissza lyuggatta a ■ kocsimat a német, felülről is. oldalról is. de engem, testvér nem fogott a baj az első időkben. Addig-addig próbálgattam a szerencsémet, míg aztán elfogtak. Lczovenykie alati eátem fogságba negyvenkettő májusában, s ráadásul milyen rosszul jártam. Úgy volt, hogy ei'ősen támadott a német, é? ! a mi huszonkét milliméteres tarackütegünk egészen lőszer I nélkül maradt; átkötésig megrakták a kocsimat lövedék| kel, én magam is ús* tío'"Őzt am a rakó-''ásnál, hogy a?

ingem mind odarogadt a lapockámhoz. Sietni kellett na! gyón, mert a harc már erősen közeledett: balról tankol« í dübörögnek, ki tudja. kié. jobbról lövöldözés, előírói is lőnek, s már érződik az égésszag, puskaporfüst . ..

A gépkocsis7.ázad parancsnoka kérdi tőlem: „Átvágsz, Szokolov?” Pedig nem volt azon mit kérdezni. Bajban vannak ott elől a bajtársak, úgy lehet, e! is pusztulnak, én meg itt rostokoljak tétlen? ..Miféle beszéd &z! — mondom. — Át kell vágnom és kész!’' „No akkor — mondjs a parancsnok, — nyomási Adjál bele mindent!”

Bele is adtam. Az életben sohasem hajtottam még úgy, mint akkor! Tudtam, hogy nem krumplit viszek, meg j hogy evvel a rakománnyal vigyázni kell útközben, de kér- I dem, mire lett volna az óvatosság, mikor a fiúk már pusztt I kézzé! harcolnak, és az eg«ész utat keresztben lövi a tüzér! ség. Hajtottam vagy hat kilométert, már közel volt,- ho! £ ' faluba kellett fordulni, csak becsúszok még a szárazérbe s ott az üteg. De akkor — Szűz Máriám, mit látok — t gyalogságunk az országút két oldalán a csuoasz mezőr jön szétszórtan, aknák robbannak egymás után. Mit tegyek? Forduljak vissza? Ráadom az egész gázt! Talán égj kilométer ha volt még az ütegig, már éppen befordultarr a falu felé, nem. mégsem sikerül eljutnom hozzájuk..

! Ugylátszik, valami messzehordó nehéz ütegből találtak odf a kocsim mellé. Nem hallottam sem robbanást se «smmit csak mintha ezétreccsent volna valami a fejemben, é: többre aztán nem is emlékszem. Miképpen maradtam élv« akkor, meg, hogy mennyi időt hevertem ott az ároktői vagi nyolc méternyire, fogalmam sincs róla. Lassanként felocsúdtam, de érzem, lábra állni nem tudok: a fejem rángatózik, reszket, mintha a hideg rázna, a szemem homá lyos. a bal vállam ropog, csikorog és az egész testem sajog mintha két nap egyvégtében ütöttek-vertek volna, aho érnek. Sokáig csúszkáltam ott a földön a hasamon, mí| valahogy feltápészkodtam. Sehogy se fért azonban a fe

4

jenibe, hogy hol is vagyok, mi történhetett velem. Telje-j sen megbomlott az emlékezetem. Visszafeküdni is félek.j Attól tartok, ha lefekszem, többet nem tudok fölkelni, meg-j halok. Csak állok hát ott düledezek, bóklászok, mint aj jegenye a viharban. j

Mikor magamhoz tértem s he'yrezökkent az emlé-j kezplem, széttekintettem k’csit jobban — a szívemet mint-J ha haVapófogúval szorították volna össze: körös-körül a) lövedékek, amiket én száll Lett am. nem messze fekszik a] kocsim darabokban, kerekei az égnek állnak, a harc, a harci pedig már messzi mögöttem zajlik... Hát ez hogy lehet?«

Mit tapadjam, erre megrogytak a térdeim. elegem « mint akit lekaszáltak, mert mostmár megértetiem. hmvl benn szorultam a gyűrűben, va<?vis jobban mondva, a fa- < si.szták kezére kerültem, fogoly vagvok ... ;

Hej, testvér, belegondolni is rettenetes, mi az, há az] ember ígv véletlenül kerül fogságba. A'ri n-m tapasztva] a saját bőrén, az nem is turUa mindjárt átérezni a lelkej szerint, mit jelent az ilyesmi. J

C óval hál, ahogy ott fekszem, hallom ám: ’ankek! ^ dörögnek. Négv közepes német tank húzott el« mellellem teljes sebességgel, arrafelé, amerről én jöttem aj lövedékekkel... Gondold el. mit érezhettem? Aztán von-1 talók jöttek ágyúkkal elment egv tái-orikonyha. aztán 1öftj a gyalogság, nem sűrűn, nem volt több egv telieg század-« nál. Nézem, csak nézem őket a szemem sarkából, s megint« csak lesunyom a feiemet a fö’dre, eltakarom a szememet'« iszonvodok, ha rájuk nézek, még a szívemben is az iszo-« nyodás .:; <

Azt hittem, mind elment, fölemeltem a feiemet. pe-j dig hátra van még hat géppisztolyé« — alig száz méterre? jönnek. Odanézek — fordulnak le pz útról és egyenest t'e-j lém tartanak. Jönnek szótlanul. „Na — mondom magam-J ban — elérkezett az én halálom is.” Fölültem, nem akar-í tam fekve meghalni, aztán fölálltam. Az egyikük, mikori már csak néhány lépésnyire voltak. meorándítctta a vá'Iáb! levette a géppisztolyt. És lám, milyen furcsán is van meg-! teremtve az. ember: nem volt bennem abban a percben se! megrettenés, se pánik, még a szívem se szorult el. C«ak; nézek rá cs mondom magamban: „Most míndiárt be’órr; ereszt egy rövid sorozatot, valón hova lő? A főiembe ; vagy keresztül a mellemen?” Mintha nem mindegy lett! volna, hová lövi halóm a golvót.

Fiatal, ióvágású legény volt, barna arcú, vékony * egyenes a szája, a szemét összehunyorította. „Ez agvonic! gondolkodás nélkül” — vélekedtem magamban És való-' ban rámfogja a fegyvert — én egyenest a szemébe nézek • hallgatok —. ekkor a másik. a ge (Vetter, vagy micsoda ■ idősebb ember, olyan öreg katonaféle. valamit'odakiáltottfelrenvemta a legényt, odalépett hozzám, karattyol a ma??' nyelvén és lobb karomat behajtja könyékhen, “ szóval az: izmomat próbálja. Megtapintja és azt mondja: „O-o-o!” —' és az útra mutat napnyugat f°lé. „Eredj csak. te igavonó' barom dolgozni a birodalomba.” Gazdaféle volt, meg'á?=zik ' a gyalázatos!

* (Folyt. Tdóv.)