Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-20 / 143. szám
Jól sikerült a szolnoki fűtőházi Kert megnyitó ünnepséget rendezett a Szolnoki Fűtőház kultúrcsoportja, a fűtőházi dolgozók otthonában. Már a koradélutáni órákban megteltek a gondosan előkészített asztalok és később a padsorok is. A közönség nagy érdeklődéssel várta az előadás kezdetét, s annak ellenére, hogy egy kis hiba csúszott be — az előadás a meghirdetett időpontnál egy órával később kezdődött meg —, nagy sikert aratott. Az előadás alatt sok szép ének és táncszámban gyönyörködhettünk és a sikert az egyes számokat követő szűnni nem akaró tapsvihar is bizonyította. A műsorból különösen tetszett az elbűvölően szép cigánytánc, valamint a „Szentiváni tűzugró”. Az utóbbi különösen látványos volt. A kerthelyiség valamennyi fényszóróját kikapcsolták, sötétség borult a kiváncsi szemekre. Egy pillanattal később már csillagok fénye világította meg a sűrű erdőséget ábrázoló szfnpadfalat s mint mesebeli tündérek, megjelentek a fürge táncoslányok, kezükben égő gyertyákkal. Az égő gyertyákból máglyatüzet raktak és úgy repdestek a lángok felett, hogy a maga-ITTVVTTVWVTTVVTVTVVVVTVVTVTV kultúrműsor dolgozók otthonában san pergő szoknyák hullámos karikákat rajzoltak a levegőbe. Kedves jelenetnek voltunk szemtanúi egy kis fiú, Tóth Szabolcska tangóharmónika szólója után. Amíg a közönség tapsolt, Kovács Antal, a fűtőházi szakszervezet titkára egy könyvet adott át a kisfiúnak. Tóth Szabolcska lehajtotta a fejét, szívéhez szorította a könyvet és boldogan szaladt ki a színpadról. Elismerést érdemel a műsorból Hajnal Katalin a kedves énekszámokért, hasonlóképpen Varga Sándor, aki vidám nótákkal szórakoztatta a közönséget. Az énekkar két ízben lépett fel. A komoly és szép énekszámokat szeretettel fogadta a közönség. A műsor végén Kádár Sándor elvtárs, a Megyei Tanács Népművelési Osztálya és a Megyei Pártbizottság nevében egy bronz szoborral ajándékozta meg az énekkart. A szobor átvételekor Cserfalvi Pál mondott köszönetét a Megyei Pártbizottságnak és a város vezetőinek és megígérte, hogy a kultúra frontján is úgy fognak dolgozni, mint a mindennapi életben. A Fűtőház énekkara már ebben a szellemben készül a pécsi nagy hangversenyre is és remélhető, hogy ott jó helyezést érnek el. Hernád Mátyás Szolnok, Fűtőház. HoHvwoodbííit íilm készül a Don Ou lo'e-bói Mike Tedd hollywoodi filmproducer filmet készít Cervantes „Don Quijote" című művéből. A Cervantes szülőhelyén, La Manche-ban lévő intézet, amely a Don Quijotehagyományokat ápolja, egyáltalán nincs elragadtatva ettől az ötlettől és azt követelte, hogy mindaddig ne kezdjék meg a film gyártását, amíg Spanyolország meg nem győződik arról, hogy a szövegkönyv nem sérti meg a klaszszikus hagyományok szellemét. A film címszerepét Femandel, Sancho Pansa szerepét pedig Cantiflas mexikói filmszínész játszana. Az említett intézet, noha elismeri a két főszereplő tehet ségét, nincs megelégedve a producerrel, mert véleménye szerint az nem érti meg az igazi spanyol humort. is ettős évfordulót köszöntött a szolnoki Verseghy gimnázium legnagyobb nemzeti drámánknak, a Bánk bánnak előadásával. Az előadás méltó megünneplése volt a két jelentős évfordulónak: az intézet fennállása 125. és Verseghy születése 200. évfordulójának. Talán szokatlan, hogy ezt igy az elején, s ilyen határozottan kijelentem, de még a kritikus is megületődötten fog tollat a kezébe, amikor 16—17 éves diákgyerekeknek erről a hősi próbálkozásáról beszámol. Illetődötten, s kicsit keserűen is, ha arra gondol, tett-e valamit városunk, s közönségünk a Szolnok szülte Verseghy Ferenc emlékezetére a ,gimnázium szerény emlékkiállításán, s egy szinte magánjellegű koszorúzáson kívül. íme, ezért ßrülök — úgy is, mint volt Verseghy diák f— hogy nevének örökösei megemlékeztek róla, s azzal emlékeztek, ami legméltóbb hozzá: a szép magyar szó terjesztésével, nemzeti irodalmunk egyik legnagyobb kincsének, Katona drámájának népszerűsítésével, hiszen a magyar nyehmek, a magyar irodalomnak volt ő is szerény, de haláláig hív szolgálója. A vállalkozás igényességét és bátorságát mutatja, hogy éppen a Bánk bánra esett a választás. De ez a bátorság a remekművet megillető tisztelettel és művészi alázattal párosult. Egy teljes tanévet fordítottak rá a „rendezők” és „színészek”, hogy méltó formában kerülhessen színre a Bánk bán. A felkészülést még az ellenforradalmi események sem tudták megzavarni. Hogy mennyi energia, tényleges munka van ebben az előadásban, azt csak az tudja igazán lemérni, aki maga is •próbálkozott már hasonlóval. Ezzel már lényegében a rendező tímárok: Csanád Vilmos és Kovács Ferenc legfőbb érdemeiről is szóltam. A kis színpad adta lehetőségeket igen jól kihasználták. — A munka java, a szereplők kiválasztásán túl a tanulók természetes, kamaszos félezegségének kiküszöbölésében, a drámai helyzetek megértésében rejlik, s abban, hogy egy tizenhét éves fiú egy élettört aggastyán, vagy egy tizenhat éves leányka az országbíró, a gőgös Gertrudis illúzióját tudta kelteni. Pedig sikerült. Erről tanúskodtak a sűrűn felcsattanó nyíltszíni tapsok, s a pártatlan nézők együttes véleménye, Ha egyszerű, műkedvelő előadásról lenne szó, a szereplők néhány dicsérő megjegyzéssel meg is kapnák ■jutalmukat. De éppen azért, mivel teljesítményük felülemelkedik az átlagon, megérdemlik, hogy alakításukkal bővebben is foglalkozzunk. A tragédia címszerepét Kecskés András játszotta. Megjelenése, erőteljes hangja, lendülete alloalmassá tet- 1 ték a nehéz szerep alakítására, — E löadásról-elöadásra Bánk. bán a gyoRSíRóiSKoiAesri... fejlődött, j ate ka meggyőző volt, de hangjával nem tudott kellőképpen gazdálkodni. Néha a kifejezett érzelem, vagy gondolat és a kifejezés formája között néni} volt meg az összhang. A legjobb teljesítményt a IV. és V. felvonásban nyújtotta. Ha a kifejezés külsődleges eszközei helyett inkább a belső átélésre és annak természetes kifejezésére törekszik, alakítása még maradandóbb lesz. így is dicséret illeti a hatalmas szöveganyag jó elsajátításáért. Hivatalos színészhez is méltó Petur bánt láttam Papp Miklós alakításában. A békétlen bán hatalmas erejét, feszülő elégedetlenségét, magyar szenvedélyességét igen jól mutatta meg. Második felvonásbeli nagy jelenetében valóban uralta a színpadot, elhihetővé tudta kovácsolni Petur bán öntöttvas alakját. Hangján, arcjátékán Iványi József Petur alakításának nyomait láttam, de ez csak jó ízlésére utal. A gyors beszédű jelenetekben ügyelnie kell azonban a helyes beszédejtésre. eredeti felfogásban játszatta meg Tibor cat Szabó András. Játékából nem annyira a megtört, gyámoltalan öreg parasztot, mint inkább a lázadót éreztem. A rettentő nyomor okozta kétségbeesés nála végső elkesedésbe csapott át. Panasza nyomán Budai Nagy Antal, vagy Dózsa parasztjai elevenedtek meg előttem. Ezt a szerepfelfogást kora miatt is helyesnek tartom. Jól esett hallani ízes beszédét, tiszta kiejtését. Nehéz feladat jutott Eri Pálnak, aki az agg Mikhál bánt alakította. Játékán látszott. hogy teljes mértékben átérezte a szerep követelményeit. Mozgása, arcjátéka, hanghordozása meg is felelt, csupán a hangszinezésen ütött át néha a nehezen eltitkolható 16 év. Derekasan állt helyt Simon bán szerepében Pintér László is. Tétovázása, „hátha mégis úgy lehetne szemlélete jól tükröződött játékán. Szíves szóval emlékezem meg Mihály Erzsébet Gertrudisáról. Ennek a 16 éves kislánynak a játékában anynyi természetes fenség érződött, hogy igazi királynői alakká nőtt a néző szemében. Játékából hiányzott minden túlzó eszköz és mégis, vagy inkább ezért, maradandót alakított. öccsét, Ottót Bánkuti Gábor játszotta. Jó alakja, behízelgőén kedves arca, lágy beszéde, alkalmassá tették e szerep ejlátszására. Mozgása azonban túlméretezett volt. Arcjátékából hiányzott az elhitető készség. Mozgását kissé mérsékelni, arcjátékát pedig kifejezőbbé kell tenni. Dozvald János alakítása nyomán kelt életre Biberach, Sok fiatal dönt ezekben a hetekben arról, hogy milyen pályát, hivatást válasszon. Vannak, akik tovább tanulnak, másokat a gépek zúgása vonz, sokan a mezőgazdasálban maradnak, és így tovább. Akadnak olyanok is. akik az irodai munkát választják, .megtanulják a gyors- és gépírás fortélyait. A napokban egy újsághirdetést olvastam. A Szolnoki Gyors- és Gépíró Iskolába lehet jelentkezni a következő tanévre. Arra gondoltam, hogy sokakat érdekel az iskolába való felvétel és felkerestem az igazgatóságot, hogy közelebbről is tájékozódjam. — Milyen előfeltételekkel lehet jelentkezni és mi a célja az iskolának? — kérdezem Soltész Mária igazgatót. — Érettségizettek és nyolc általános iskolát végzett diákok kérhetik felvételüket 5-ös és 4-es bizonyítvánnyal. 3- as tanulókat csak akkor veszünk fel, hogy ha tisztában vannak a helyesírás szabályaival. A felvételi vizsga július 4- én lesz, mely után egyhónapos próbaidő van. A vizsgát június 20—21-én tartjuk, az I. osztályosok 120—150, a II. oszlályosok 200—250 szótaggal vizsgáznak gyorsírásból. Az elmúlt héten tartottuk az osztályvizsgát, itt dőlt el. h°gy W mehet a végleges vizsgára s kinek kell ismételni. Célunk az, hogy kiváló gyors- és gépírókat adjunk a hivataloknak. — Mennyi most az iskola létszáma? —'Az összlétszám 97 fő. három első osztály van. Ez évben a második osztályban 29-en vizsgáznak. — Örömmel hallottam, hogy a felvételnél, de egész évben is fő tantárgyként kezelik a helyesírást. Ezzel a kérdéssel érdemes közelebbről is foglalkozni. Sokszor megfordul kezünkben olyan hivatalos irat, levél, amelyben szépszámmal akad helyesírási hiba. Ez szegénységi bizonyítvány a küldő intézményről. Sokkal igényesebbnek kellene lenni a személyzeti előadóknak. — Úgy tudjuk, a hivatalos szervek részéről bizalommal vannak az iskolával szemben. Tudna erre példát mondani? — Igen. Most a vizsga előtt több vállalattól kaptunk levelet, melyben leírják, hogy milyen feltételek mellett kémek gyors- és gépírót. A Gyógyszertár Vállalattól, az 51. sz. Autóközlekedési V., a martfűi cipőgyártól érkeztek igények. Örömmel mondhatom, hogy a jelentkezők a felvételnél megfeleltek s a vizsga után munkába állnak. Még egy kérdéssel szeretnék foglalkozni. A vállalatok, hivatalos szervek részéről még érezni lehet a bizalmatlanságot is a kezdőkkel szemben. Pedig mi is így indultunk el az életbe, mint ezek a fiatalok. Jól vizsgázott gyors- és gépíró egy-két hónap alatt elsajátítja az illető munkahely szokásait. Ezen még a „gyakorlattal” rendelk^zf munkaerő is keresztül megy. G. K. Színes szovjet film: KATYA IVEM HÁTRÁL Egy fiatal lány bátor kiállása egy kolhozban a kultúráért, A filmet sok apróbb epizód teszi kedvessé, mulatságossá. Játssza a jászalsószentgyörgyi „Úttörő” mozi június 24— 25-ig, a jászdózsai „Dózsa” mozi 21—23-ig N^án könyvvásár Szolnokon IDEGEN SZAVAK SZOTARA Szerkesztette: BAKOö bLHKNC A Terra. Kiadó kisszótár sorozatában .látott napvilágot egy régen várt, ügyesen szerkesztett hézagpótló mű az Idegen szavak szótára. A szép kiállítású, szürke vászonborítójú ’•zótár az elmúlt években megjelent elődeivel szemben figyelemreméltó eredményekkel gazdagodva leerült a közönség kezébe. A könyv kis alakja ellenére 19 000 szót tartalmaz. A szerkesztők — Bakos Ferenc, Martinkó András és Propper Ldszló — dieséretremeltó körültekintéssel válogatták öszsze a leginkább használt idegen szavakat, szép számban olyanokat, amelyek a. tudomány és technika új eredményeivel az utóbbi években keletkeztek és terjedtek el. A könyv erényeihez tartozik többek között, hogy pontosan körülhatárolja az idegen szavaknak az eredeti nyelvtől elrő, vagy módosult magyar használatát; tőven találunk benne az atomfizikával, a műanyaggyártással és egyéb tudományos eljárással kapcsolatban mostanáhan közhasználatúvá vált nemzetleözi műszavakat; nemcsak az idegen szó prszta fordítását adja, hanem mintegy ismeretterjesztő céllal rövid rnagyarázatot is fűz hozzá; kevés és jól alkalmazott. jelölést használ; közli a idegen szavak helyes kiejtését; végül beszámol a címszavak származásáról, eredetéről is. Az Idegen szavak szótára szakmai köznapi használatra egyaránt alkalmas. Különösen régebbi kiadású könyvek és mai. folyóiratok olvasásánál nélkülözhetetlen, mert :zek nem tartalmaznak ■’zójegyzékeket. A szótár minden tekintetben sikeres mim. v és hiányt pótol. Somogyi Andor—Martos János; GYAKORLATI HEGESZTÉS Az utóbbi évtizedeket a technikai fejlődés jellemzi. A technikai fejlődéssel együtt a hegesztési eljárások és módszerek is nagymértékű fejlődésen menték (keresztül. A Gyakorlati hegesztés című könyv végigvezet bennünket a hegesztés történetén, a kovácshegesztéstől kezdve a legmodernebb automatikus hegesztőeljárásokig. A könyv a hegesztés módszereinek leírása mellett megismertet bennünket a hegesztési hézaganyagok gyártásával, összetételével és azok tulajdonságaival. Részletesen foglalkozik a hegesztési hibákkal, feszültségekkel, azok keletkezésének okaival és elhárításukkal, különös tekintettel a feszültség! és zsugorodási hibákra. A könyvben szereplő nagyszámú magyarázó ábra és táblázat az isismertetett technológiai eljárások megértését erősen megkönnyíti. Külön fejezetben tárgyalja a könyv a hegesztésnél előforduló baleseteket, különös tekintettel arra, hogy hegesz'éskor forró, megolvadt fém pattog szerteszét, ami égési sebeket, tűzfészkeket, stb. okozhat. Bár a könyv korlátozott terjedelménél fogva nem ölelheti fel a hegesztés tárgykörébe tartozó minden ismeretet, mégis hasznos segítője lesz mérnökeinknek, technikusainknak meglévő ismereteik bővítésében. A könyv gondos és szép kiállítása a Táncsics Könyvkiadó munkáját dicséri. Jelenthess hányassunk ! Az Oroszlányi Bányász Tanuló Intézet a közeljövőben vájár tanulókat vesz fel. Jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik 15—16—17. életévüket betöltötték és legalább az általános iskola hat osiztáJvát eredményesen elvégezték. Az intézet feltételei: Teljes ellátás, — munkaruha. — kimenő ruha, — lábbeli. Ösztöndíj: 120—540 forintig a tanulmányi eredménytől függően. ‘ Tanulmányi idő: 15 éveseknek 3 év, 16—17 éveseknek 2 év. * Sajőszentpéferi bányához: a Bányászati Építőipari Vállalathoz kőművest és segédmunkásokat felvesznek. 17 életévüket betöltötték jelentkezhetnek. * A budapesti 44-es számú Építőioari Vállalathoz kőművest és segédmunkásokat felvesznek. A Komlói Szénbányászati Tröszt külszíni bányászlakás építéséhez kőműveseket keres. Feltétéi: bányász bérezés, * Bányászok jelentkezhetnek a komlói, tatabányai bányához. Feltétel: teljes mértékben orvosilag megfeleljenek. A szállító csillések fízetése 1.600 forint. Csapatcsillés 2000 forint. Vájár: 2600 forint. Teljes munkaruha, ezenkívül háromszori étkezés 6.60 forintért. Évi járandóság 45 mázsa szén. Korhatár: IS— 45 éves korig. A fenti munkahelyekre jelentkezni lehet a járási és városi székhelyeken működő Munkaerőgazdálkodási Osztályon. ' miQArtdé&i 3 1957, június 20; a szolnoki Verseghy Ferenc gimnázium előadásában a lézengő lovag. Jól alkal mazkodott szerepéhez. T zidora 'szerepében Weis I Ágnest láttam. Kifejezi játélca, bájos alakja, hangszi nézésé, Gertrudissal való pá ros jelenete sokáig emlékezi tes marad. Bánkkal szembe azonban túlzottan fennsőbl séges volt. — 71. Endrét Csc möz Ferenc játszotta. A tehe teilen, önálló cselekvésre kéj. télén királyt mutatta, bt tiszta, de kissé vontatott szí) vegmondássdl. Külön kell szólnom Melin dáról, aki szerepe szerint i ártatlan áldozata az erő összecsapásának. Nagy Kata Un feketehajú Melindája elő szőr szokatlanul hatott, d felfigyeltünk rá, s amikor III. felvonásban, Bánkit való páros jelenetében láttul s tanúi voltunk lelke felhő borodásának, már önfeledten tapsoltunk neki. S midőn a IV. felvonásban undorral taszítja el Gertrudis csókra nyújtott kezét, már elismerően bólogattunk, s Bánktól való búcsúja után egy könynyet töröltünk ki titokban szemünk sarkából. Kiseb szerepeikben jól egészítették ki az együttes munkáját Fekete Imre, Nagy Sándor, Pásztor József, Bergend! Péter, s az Izidórát második szereposztásban megjelentítő nagyon ügyes Dobos Márta, De részesei a sikernek az iskola nevelői és diákjai is. akik lelkes munkával támogatták, a darab szinrehozatalát. Befejezésül annyit, sajnáljuk, hogy az előadásra csak most kerülhetett sor. De reméljük. hogy a jövő tanévben többször is láthatjuk majd a néhány előadás során is szívünkhöz nőtt kis „színtársulatot. " SZURMAY ERNŐ
