Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-18 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA !!. évfolyam. T4t, szám. A KA: 50 fillér. 1951. június IS. kedd. luyosElaoiai expert,i készül A TÁRGYALÓI EREMBŐL EMLÉKEZZÜNK GORKIJRA VASÁRNAPI SPORTMŰSOR A karcagi Általános Gépszerelő és Javító KTSZ hajós részlege, mint ismeretes, évek óta sok-sok országba exportál készítményeiből. Jelenleg jugoszláviai exportra -.észítenak nagyteljesítményű erősítőket, asztali szellőzőket és diszpécser telefonokat. ' Egyéb készítményeiből érdemes megemlíteni a zavarszűrő berendezést, akkumulátortöltőt és számjelző berendezést fényjelzéssel. Most kezdenek hozzá a liftkapcsoló automata vezérlő berendezés gyártásahoz. Fenti képünkön az exportra termelő egyik csoport női dolgozói: Szappanos Sándomé. T. Szabó Erzsébet, Madarász Imréné és Kele Jánosné láthatók a munkapad mellett. Tizennégy erőművet gyárt Kína részére a magyar ipar A Kínai Népköztársaság iparának fejlesztéséhez számottevőén igénybeveszi Magyarország szállításait is. — Szerszámgépeken s egyéb berendezéseken kívül teljesen felszerelt erőműveket is készítünk, Kínának az elmúlt években négy erőművet szállítottunk. Yovangba. Tsa- Lan-Tunba. Wu-Lan Hot-ba és Shan-Tan-ba. Az erőművekre nem érkezett panasz sőt a Yuyangban dolgozó magyar szerelők kínai kormánykitüntetést kaptak jó munkájukért. .A kínai szakemberek megelégedése abban is kifejezésre jut, hogy további tizennégy erőművet rendeltek Magyarországtól. (MTI.) Társadalmi munka a javából A kisújszállási gimnázium sportolói ezévben a városi tanácstól kapott telken szép kcsárlabdapályát építettek. A pálya helyén először, egy romházat bontottak le és a talajt az iskolaudvarral hozták egyszintbe. A képen éppen a diákok szorgos munkája látható. A lelkesedés meg is látszik a gimnázium sporteredmónyein. "»V**VTTTTTTT»TTTTTTTTVV?TTTTTTTT»r UTtTItTITTTmTTtTTfTVfTTTtfTTfTTTttHTTfTTfTTTTTTTftTTTfTTTTTTTTTITTTTTTfTTfTfflfy hogy a Úgy markoljunk, kezünkben is maradjon valami.... — Jegyzetek egy újszerű versenyről — A Töröfaszentmi'ldósi Mezőgazdasági Gépgyárban — csakúgy, mint sole más nagyüzemben — a verseny újjászervezése komoly problémái jelent. Afelett nincs vita, hogy kell-e, vagy nem. Munkások, műszaki vezetők, szakszervezet, mindannyian megegyeznek abban, hogy a gyártás e komoly emelőjéről nem mondhatnak le, ha eredményeket, sikereket akar elérni az üzem. De hogyan versenyezzenek?... Az egycélú százalékhajszához, sablonos vállalkozásokhoz és a többi régi hibákkor nem akarnak visszatérni. Újabb módszereket találni pedig nem könnyű. Ügy látszik azonban, hogy a gépgyárban mégis rátapintottak. Igaz, első látásra nem sok újat mondanak, ama bizonyos versenyfeltételeket, melyet a napokban szövegezőt a vállalat, párt és szakszervezeti vezetőség. Ilyenek vannak benne: ..szerszám, energia, takarékosság, selejt és anyaghányad csökkentés, TMK tervek betartása. gépálláscsökkentés, jobb gépkarbantartás“ stb. Tízszer, százszor szerepeltek ezek már a verseny céljai között, termelési értekezletek napirendjén láttuk, szembetűnő feliratokon, hallottuk bömbölő hangszórókban. Azonban mégsem a régi elcsépelt és nem mindig sikereket hozó formát vannak hivatva felmelegíteni. Először is új benne, hogy nem helyezik mos-tmár mindenek fölé a teljesítményszázalékok növelését s nem tartják kötelezőnek sem mind a kilenc ..szempontot.” Mért? ;.; Érdemes röviden megismerni az itteni álláspontot, a vállalat-vezetőség, a pártszervezet véleményét. Érdemes-e a jelenlegi hely zetben a magas teljesítményszázalékokat, terven felüli termelést előtérbe állítani? Aligha... A gyártmánykibocsátás növeléséhez terven felüli anyag kell. Az ország jelenlegi helyzetében pedig a gépgyárak és a vasipari vál lalatok anyagellátása — még a tervezett gyártmányokhoz is — igen nehéz. Más akadály is van: Kétségtelen, szépszámmal lenné nek olyan emberek, akik 180 vagy akár 280 százalékos teljesítményt hoznának s természetesen ezért két v háromszoros bér is járna Á Jászsági Kincses Hónap eseményeiből Jól sikerült a jászla (lányi szarvasmarhatenvésztési nap Már hetekkel előbb szorgos előkészületek előzték meg e napot, A járást, ae különösen a Jászladányi Község! Tanacs vezetőt igen sokat faradoztek azért, hogy ne valljanak szégyent annyi vendég előtt. Fáradozásuk, s a jászladányi dolgozó parasztok igyekezete cseppet sem volt hiábavaló. A bemutató napián, a vasárnap délelőtti órákban Major Miklós községi tanácselnök üdvözölte a nagyszámú vendégsereset, maid Abonyi Lajos, a Jászapáti Járási Tanács VB elnöke mondott megnyitó beszédet. Kimondotta, hogv az ellenforradalom leverése óta ez az első ilyen rendezvény a tárás eriikrén. A mezőgazdasag ebben a járásban is súlyos, karokat szenvedett az ellenforradalom alatt. Több mint kétezer szarvasmarhával. — háromezer sertéssel és ezer luhval van kevesebb, mint a múlt év márciusában. Az ellenforradalom okozta károk következtében a járás szarvasmarha állománya 13,8. a sertés és juh állomány pedig 9 százaikkal csökkent. Magvon fon'os hogy az állami gazdasági, termelőszövetkezeti és egyéni állattenyésztők áldozatos munká-J *-* lyviuoii a ja> cio (i f -dasága minél előbb kiheverje ezeket a károkat. A járási tanács elnökének megnyitója után — Magas László, a megyei tanacs vb. mezőgazdasági, osztálya állattenyésztési csoportvezetője ismertette a szarvasmarha tenyésztés fontosságát. Beszédét vita követte, melynek során felszólalt clr. Schandl József kétszeres Kossuth-dijas tudós. Előadásában a szarvasmarha-tenyésztés szakkérdéseivel, a legújabb módszerekkel foglalkozott, Beszédét élénk érdeklődéssel hallgatták a jelenlevők. A tovább-, hozzászólások során Vincze Gábor. a jászladányi Aranv Kalász Termelőszövetkezet elnöke ismertette a tsz megalakulásának körülményeit, majd elmondotta, hogy náluk a jövedelem 'legnagyobb részét az állattenyésztés adja. A fejlett szarvasmarha- és sertéstenyésztés jövedelme tette lehetővé, hogy havonta rendszeresen fizethessék a 8 forintos munkaegység előleget. Fontosnak tartja, hogy az állattenyésztés eredményei megyeszerte fokozódjanak. ezért tejtermelési versenyre hívta ki a jelenlévő termelőszövetkezeti vezetőket Gulyás Dénes, a iászladányi állattenyésztő szövetkezet elnöke, Józsa Károly és Rimóczi Vendel, a szövetkezet tagjai szintén arról beszéltek, milyen jövedelmező a szarvasmarhatenyésztés. ha szakszerűen, gondosan nevetik a jószágot. A hozzászólások után Abouyi Lajos, a járási 'anács vb elnöke ismertette a tanácskozást megelőző állattenyésztési bemutató és állatbírálat eredményeit. A bemutatóra felhajtott szarvasmarhák az alábbi helyezést érték el: Állami gazdaságok t. \ Ttszasülyi Állami Gazdas.la 158. sz. Trézi nevű tehene, melynek -300 napos tejtermelése ')"ti> kilogramm, 3,7 százalékos zsírtartalom mellett. 2, A Tíszasiilvi Állami Gazdaság «8. sz. Bimbó nevű tehene. 6209 kilogramm. 3,8 százalékos évi teitermeléssel. 3. A Pusztakürti Állami Gazdaság 111. sz. Honiálv nevű tehene, melynek évi tejtermelése 1.2 százalékos zsírtartalom mellett 1105 kilogramm. Termelőszövetkezetek 1. A iászladányi Arany Kalász Tsz 22. sz. Fátyol nevű tehene 5434 kilogrammos, 3,9 zsírszázalékos évi te;termeléssel. 2. A jászladán.yf Arany Kalász Tsz 4. sz. Rózsa nevű tehene. 300 nap alatt 5327 kilo-’'amm, 3,7 százalékos tejet rejtek tőle. 3. A jászladányi Arany Kalász Tsz 2. sz. Cukor nevű tehene, melynek évi tejtermelése 3,8 százalékos zsírtartalom mellett 4200 kilogramm. Egyéni állattenyésztők 1. Sebők János jászladányi egyéni gazda 61. sz. Citrom nevű tehene 5619 kilogramm 3,9 százalékos tejtermeléssel. 2. Józsa István egyéni gazda 140. sz. Füge nevű tehene, melynek tejtermelése 3,7 százalékos zsírtartalom mellett 5217 kilogramm. 3. Sziráki Ferenc ugyancsak .jászladányi egyéni gazda 137. sz. Bárány nevű tehene, amely 3,6 százalékos zsírtartalom mellett l év alatt 4627 kilogramm tejet adott. A rendező bizottság az első három helyezett tehén tulajdonosának díszoklevelet, a kiállításon részt vett többi tehén tulajdonosainak elismerő oklevelet adományozott. A szarvasmarha tenyésztési nap további részében közös ebéd volt. majd az Arany Kalász Termelőszövetkezetet látogatták meg a résztvevők, s nagy tetszéssel nyilatkoztak a szépen gondozott. tisztán tartott közös állatállományról és a gazdasági épületekről. A késő délutáni órákban sport és kultúrműsorral zárult a jászladányi szarvasmarhatenyésztési nap. —ka—kik. Ez így volt, amikor még azt mondtuk, hogy „a fizetés felső határa a csillagos ég.” Ma azonban — 'kevés kivétellel nem alkalmazható e2 az elv. Az árualap és a béralap egyensúlyban tartása — ilyenmódon az infláció elkerülése — szükségessé fces2i. hogy bérplafont' szabjanak. — így a gépgyárban is van az órabérnek felső határa. Ha nem lenne, — megszabott béralap mellett — dolgozókat kellene elbocsátani, ha emelkednének a teljesítmények. Ez járhatatlan út a mi társadalmunkban . ; : Vagy még egy megoldás volna, — amivel a múltban éltek is hogy rendezzék a normát — a technikai feltételek javítása nélkül, vagy lényegtelen javításával. Ha nem tanácsos, vagy nem lehet a plafon nélküli termelés emelésére töreked in. akkor miben versenyezzenek? — kérdezhetnék. És ebben van a versenv újszerűsége. Ismeretes, hogy végső fokon egy vállalat munkájának eredményét a termelés gazdaságosságán, nyereségén vagy veszteségén lehet lemérni. Erre lehet »lapozni legjobban a szocialista vetélkedésnél is. A Törökszentmiklósi Gépgyárban pl. az önköltséget legjobban az, anyagfelhasználás befolyásol'«, mintegv 56— 58 százalékát teszi ki. Hozzávetőleg 16 003.000 forint értélsű anyagot építened be a gépekbe évente. Ha ennek cs;a|k két százalékát sikerül megtakarítani — pedig erre minden lehetőség adva van — 320 000 forinttal javul a vállalati eredmény. 1.28 százalékkal csökken az önköltség. Ha ugyanezt a bérhánvad csökkentésével* akarnák elérni — nagy megszorításokra. intenzitás növelésre s más olyan módszerekre volna szükség, mely többé-kevésbé a versenv régi hibáinak megismétlését vonná maga után. A cél tehát most a gazdaáaosság. a takarékosság, egy olyan összevont mutató, melybe belefér mind a kilenc — látszólag sablonos feladat: a szerszámtakarékosságtól egész a műhelyek rendbentartásáig s tekintve, hogy a teljesítménybérezést visszaállították már — természetesen, a mennyiségi tervek teljesítése is. Kérdés, hogy magukévá teszik-e a legilletékesebbek |is fog. ezeket a terveket: a munka sok. a műszaki dolgozók? — Mert eddig is minden lehető eszközökkel — körülbelül azonos feladatokra — „mozgósították” a vállalások, értekezletek, feliratok, stb; amit a munkásoknak kellett volna teljesíteni? Erre is találnak megoldást, s a második negyedévtől valószínű, sikerül is bevetni az anyagi ösztönzés emlőjét a versenybe. Ennek lényege, hogy cgy-egy gyártmány önköltségcsökkencse. illetve megtakarításának egy része az előállító munkásokat illeti, s bér címén meg is kapják. Feltétlen indokolt ez, hiszen a takarékosság, pl. egy-egy használható hulladékdarab előkerítése, — eevengetése és bedolgozása többletmunkával jár. Természetesen az effajta bérjárandóság arányát úgy számolják ki. hogy egészében a bérhányad növekedését az anyaghányad sokkal nagyobb csökkenése kövesse. Minél jobban szétnyílik ez az olló — a gyár gazdálkodása annál eredményesebb. Az elgondolásokat — amelyre minden valószínűség szerint állandó, hasznos verseny épül majd — nem lehet máról-holnapra megvalósítani. Feltételezi az egész műszaki munka megjavítását. Pl. az eddigieknél jóval pontosabb anyagfelhasználás! normákat, szerszámnormákat. félkésznormákat. előgyártmány normákat kell kidolgozni, hogy a megtakarítás, amely után pénzt fizet ki a gyár, ne légből kapott legyen. Ebben az esetben épp az ellenkezője sülne ki, mint amit várnak; nemcsak a bérköltség, hanem az anyagköltség i6 emelkedne. A műszaki dolgozókra vár az a feladat is, hogy tökéletesítsék a technológiát, jobban felszerszámnzzák a gvártmányokat. a munkaigényes műveleteket egyszerűbbgyorsabb gépi munkával helyettesítsék. egyszóval, hogy megteremtsék az élő munka termelékenyebbé tételének feltételeit is. Ez épp elég versianycél előttük. Mindent egybevetve — az igazgató szavai szerint — nem elhamarkodva, nem kirakateredményeki’e töreked ve. hanem ..úgy akarunk markolni most, liogy valami a kezünkbe is jnaradjon,“ Ügy hisszük — a gyár leles munkás és műszalki gárdáját ismerve — ez sikerülni Palatínus István Adenauer le akarja váltani Nvugat- Nérnet ország moszkvai nagykövetét Berlin (MTI). A Spiegel című hamburgi hetilap közlése szerint Adenauár le n karja ■■ ‘*>ni tisztségből Wilhelm Mást, Nyugat-Németorsza.» moszkvai nagykövetét. a kancellár olyan nasv követet akar Moszkvába küldeni aki ..lésrhideg” marad ft Szovjetunióval szemben. —
