Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-13 / 137. szám

Tisáawidék GAZDA- ROVATA

Gyomnövény a mezőgazdaság nagy átka

— írja Moszo'.ov szo/jei professzor egyik szakkönyvében —

Amennyiben igaz az, hogy a gyom átok a mezőgazlaságra — és ez igaz —, lássuk, hogyan és miben nyilváml meg kártételük?

A gyomok nemcsak azáltal okoznak kárt, hogy csök:entik a termést, hanem úgy is, hogy a védekezés jelentős öbbletkiadást idéz elő. A gyomok okozta károk közül az [többit általában nem szokták figyelembe venni. A gyónók tömkelegének irtása közben nagyfokú a munka- és :rőgépek kopása, elhasználódása. Különösen sok az üzemínyagfogyasztás az elgyomosodott talajok megművelésénél, ipolásánáL

A gyomok elhatalmasodása sok esetben lehetetlenné eszi a gépi növényápolást és betakarítást, így azok több dőbe, munkába és költségbe kerülnek. A növényápolás és i betakarítás elhúzódása miatt — kedvezőtlen idői ár ás setén — igen gyakran megsokszorozódik a kiadás és a veszteség:

Minél jobban elhatalmasodnak a gyomok, annál kevesebb lesz a termesztett növények terméseredménye, mert a gyomok ugyanazokat az életfeltételeket igénylik, mint a kultúrnövények.

Furcsának tűnik, de még levegő sem jut elegendő i gyom tengerben sínylődő gazdasági növényeknek. A sűrűre etett növények fejletlenségének, visszamaradásának, meglőlésének többek között az az egyik oka, hogy a levegő iem járja eléggé a sorközöket, beárnyékolják egymást, fokozottan fennáll ez akkor, ha gyomok árnyékolják be tövényeinket, mert azoknak dús lombozata méginkább felogja a napfényt, megakadályozza a levegő mozgását

A gyors, idejében történő ápolás és betakarítás a 6 terméseredmények elérésének biztosítéka. Elgyomosolott kultúráknál ez lehetetlen. Gondoljunk csak arra, hogy nilyen lassan halad például az egyelés, a kapálás is, ha lágyon gyomos a vetés. A megkésett egyelésnek, kapáláslak akár a répa, «kár más növényről legyen is szó.

Ismerjük a káros következményeit: nyurga, csenevész, megsárgult, életképtelen növények és 60—70 százalékkal kevesebb a terméseredmény.

jegnagyobb a veszedelem, ha a kultúrnövényeket fejlődéük kezdetén túlnövik a gyomok, ilyenkor valóságosan negfojtással fenyegetik;

A gyomok elszaporodása nemcsak a már meglévő tövények termését csökkentik. Az elgyomosodott területen ehetetlen idejében és jól elvégezni a talajelőkészítési és veési munkákat, a jövő évi termést is kockáztatják. Nagynértékben kihasználják a talaj vízkészletét s így az utóét ett növényeknek (esőtlen időjárás esetén) még annyi ledvesség sem áll rendelkezésükre, ami a csírahövény ennmaradásához szükséges. Sokszor láthattunk már kicsíázott növénykéket, amelyek nedvesség hiányában elszáadtak. Ennek oka elsősorban nem az esőtlen időjárás, halem a gyomok által víztől kizsarolt, beéretlen talajállapot.

A gyomok a legtöbb rovarkártevőknek búvóhelyet dmak. A növényi betegségeket előidéző gombakártevőknek ledig gazdanövényei, tenyésztelepeü Egyes gyomok pedig mberre, állatra mérgezőek.

atonal parancsnokságánál édelmet kértek.

Működésben az emlékmügyalázók

Szabó Bertalan tanú elíandotta, hogy a szovjet emükmű ledöntésének Kiss Jóséi volt az értelmi szerzője s kezdeményezője is. Az a üss József, aki a Iákásán az llenforradalmárok főhadizálűását rendezte be, s félmeleti ablakába golyószóróat helyeztetett el, hogy „szíélyes fogadtatásban része'tse a magyar nép szabadágára törő orosz hadsereet.‘‘ ő az a Kiss József, aki z októbervégi napokban az utóbusz-megállónál azt hanoztatta, hogy már ült, de lég szívesen ül 10 évet, csak épe szabadságáért harcolni. S az ellenforradalom két etében ő tett javaslatot a ommunista rendőr és honédtisztek eltávolítására, és Jött utasítást az államvéelmi hatóság tagjainak leirtóztatására.

Szabó Bertalan szemtanú a övetkezőket mondotta el a sovjet. emlékmű ledöntéséül:

Kiss József ezen a szombat élutánon balkarján nemzetiüínű karszalaggal, kezében jkora kalapáccsal, — italos veggel — a zsebben tt hőzöngött a szovjet em■kmű előtt. Társakat tobor>tt az emlékmű megcsonkíisához, összetöréséhez, majd rombolásához. A közéiben lldogáló fiatalokból többet legszólított, közben itatta, s angosan kiabálta: Igyatok, ;y lesz bátorságotok. S hogy > példával járjon elől. sajátezűleg verte le az emlékíűről a címert, majd a töbiek is látva buzgóikodását. özösen lerombolták az emikművet.

Miéri keresték páncélszekrény kulcsát?

Bólya Ferenc, a mezőtúr ártház egyik védője a kővetkezőikben mondotta él a pártiház fleüdúlását:

— A szovjet emlékmű ledöntése után a tömeg nagyobbik része a pártbizottsághoz indult, míg a kisebbik része a tanácsházán ténykedett. A pártház védői felszólították a tömeget, oszoljanak szét, menjenek haza, de a tömeg élén a másodrendű vádlott, Tolnai Péter nem engedte őíket széjjel oszolni. Hosszas vitatkozás után behatoltak a párt épületébe, s a káderlapokat akarták látni, természetesen a páncészekrények zárva voltak. Ekkor ifj. Nagy Elemért két társával küldöttként a rendőrségre küldték azzal a céllal, hogy hozzák él a páncélszekrények kulcsát. Kozma János rendőrfőhadnagy — aki akkor pillanatnyilag a kapitányság vezetője volt — nem tudta oda adni. Erre a tömegből néháhyan neki veselkedtek a páncélszekrénynek, feltörték és kiforgatták. Másik részük viszont Déri elvtárs lakására indult. Ezek lehettek vagy kétszázan, s a kulcsfceresés ürügyével Déri elvtárs lakását is feldúlták. A józanabbjai még figyelmeztették is őket. hogy semmihez ne nyúljanak, s a gyerekeket ne bántsák. Bár a tárgyalás folyamán már szóba került az is. hogy nem a kulcsot keresték a páncélszekrény felnyitására, hanem magát Déri elvtársat, hogy leszámol ianak vele.

Hasonlóképpen akart cselekedni a felbőszült tömeg Benedek Lajos elvtárssal is. akit pusztán1 kommunista múltja miatt akartak meg- i incselni.

0 „választás"

Fehér Lajos rendőrfőhadnagy is mint tanú került a bíróság elé. — Elmondotta, hogy az egyik gyűlés alkalmával. amely a tanácsháza előtti piactéren volt. ő a tanácsházán tartózkodott. Ezen

Az idénymunkások orvosi ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium utasítást adott ki a nyári mezőgazdasági idénymunkák egészségügyi ellátásának megszervezésére,

A legfontosabb feladatok a körzeti orvosokra hárulnak. A körzeti orvos rendelési idejét az idénymunkák alatt úgy módosítja, hogy a munkából hazatért mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére tudjon állni, A baleseti ellátás megszervezése is a körzeti orvos kötelessége. A közegészségügyi ellátás biztosítása érdekében figyelemmel kell kísérnie hogy a dolgozók elhelyezése, a munkásszállás, az élelmezés, az ivóvízellátás megfelel-e a követelményeknek.

űt újfajta fűmagot állítottad elő

Mezőgazdaságunk fejlesztésének egyik problémája a legelők és rétek felújítása. Ennek megoldásához a Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet növénynemesítői öt újfajta fűmagot állítanak elő. A kiváló tulajdonságokkal rendelkező füveket még ebben az évben állami elismerésben részesítik. Közöttük a réti és a vörös csenkesz megfelelő kezeléssel hat-hét mázsa magot is ad holdanként.

Vásárnaptár

Zagyvarékás, június 24-én, Turkeve június 16-án, Tiszaszentimre június 21-én, Tiszasüly június 16-án, Tápiőgyörgye június 24, Szolnok június 13, Orosháza június 13- 14, Kisújszállás június 30, — Hatvan június 16, Jánoshida június 13, Jászárokszállás június 18, Füzesgyarmat június 16, Besenyszög június 17.

" ------- ' .... —•--fáíiKrfeJo

turnus

13

Csütörtök

Oldal

A nap kél: 4.46 h-kor, nyugszik:

20.41 h-kor.

A fásításról

ÉS ALFÖLDI EMBEREKRŐL

A fa, az erdő szeretető nagyon régi, szinte magától értetődő érzés általában az emberekben. Az építkezők, a kirándulók, az utak fáradt utasai vagy éppen a nyári hőségben műszaki hibát javító motorvezetők, de minden család a téli zord napokban, érzi, hogy mit jelent az embernek a fa. Talán akkor legjobban, amikor nincs.

Megyénknek nincs számottevő erdősége, ezért azt lehetne gondolni, hogy az alföldi ember — az erdős helyek lakóinál — sokkal jobban szereti a fát. Sajnos a szem — amely látja a feltűnő fa-szegénységet, a letiport, levágott fa-csemetéket, a néhány százezer forint, amelyet évről évre ezek pótlására kell fordítani bizonyítja, hogy ez nem így van, az alföldi emberek nem becsülik a fákat.Tóth Károly erdőmémölk elvtárssal beszélgettünk a napokban az erdőgazdaság munkájáról, terveiről és — őszintén szólva — a beszélgetés nyomán nincs ok a megnyugvásra. Nem az erdőgazdaságon múlik ez. Határozottan állítható, hogy nem.

De nézzük talán a tényeket. a munkát, a terveket.

A világon mindenhol elismert, hogy a lakosság szükségleteit az ország fa-igényeinek kielégítését csak akkor lehet behozatal nélkül kielégíteni, ha az ország területének legalább 25 százaléka erdő. Közismert tény az is, hogy csak azok az országok exportálnak faárut, amelyeknél ez a feltétel megvan.

Hazánkban is az a törekvés, hogy elkerüljük a jelenlegi nagy behozatalt fából, bár jelenleg még elég kedvezőtlen a helyzet e téren. Az ország egész területének csak

13,2 százaléka erdő. Az ország összes megyéje között pedig Szolnok megye a legszegényebb, az országos átlagon is messze alulmaradó

1,7 százalékos erdősítéssel. Az erdőgazdaság már rég óta fáradozik a helyzet javításán.

1950—51-ben, =» amikor a földműves emberek és termelőszövetkezetek igen sok területet parlagon hagytak — könnyű volt az erdősítés, mert az erdőgazdaság óriási területeket kapott meg telekkönyvileg is. Volt olyan év, amikor 2000 holdat telepítettek be. Például a Karcag— Apa vári 1000 holdat, a kunhegyest 600 és az újszászi 900 holdat. A termelőszövetkezetek földjein rohamosan települtek a mezővédő erdősávok, főként az utak mentén. Ez a nagy nekilendülés nem vezetett jóra, mert a mezőgazdaságilag hasznos területet csökkentette. De nem az elvont számítás, hanem a parasztság termelő kedvében 1954-ben beállott változás vezette a kormányt arra az elhatározásra, hogy megtiltsa a hasznos területek erdősítését. Ezzel megyénkben lényegében le is állt az üzemi erdőtelepítés.

Az erdőgazdaságiak változatlan ambícióval megkezdték a szépítést és kiima változtatást célzó fásítást a legelők szélein, az utak és a csatornák mentén. Dolgoznak is állandóan, de sokszo- évrőlévre ugyanazon területeken. A legelők mentén lelegsltejMegnyilf

§ zolnokon!

•**-----------— m "

1} ■

: íny ári kerthelyisége |

tik. az utak mellől kivagdosj sák a növendék fákat „valakik‘. Gondoljuk, csak Szolnok megyeiek lehetnek ezek a „valakik’1. Az állami erdőségeket megőrzik az erdőőrök. De ki őrzi meg a többi fásított területet?

A tényekben van némi látszólagos ellentmondás is, —* mert

ez évben például 2 000 000 forint értékű csemetét osztottak szét ingyen a lakosságnak. Azt mondják erra az erdőgazdaságiak: „Igen szétosztottuk, de ezeknek a fáknak egyrésze az udvarokba, a házak elé kerül, amelyet meg is védenek.

A társadalmi mimikával elültetett másik résznek pedig, valószínű az • lesz a sorsa, mint az általunk telepítetteknek.

A távolabbi tervekben az áll, hogy el kell érni a megye területének 15 százalékos fásítását. De ilyen körülmények között hogyan lehet ezt megvalósítani? — Bizony ez nagy kérdés! Tóth mérnök elvtárs azt mondja — nagyon helyesen — „Ha a bíróságok szigorúan megbüntetik a pusztítókat, ha az iskolákban jobban nevelik a gyerekeket a fák szeretetére, ha a felnőttek megértik, hogy milyen károkat okoznak a pusztítással, az erdőgazdaságiak megvalósítják ezt a nagyon szép tervet.’*

Menyhárt László

Hiú leve'ezninV

áfái’

Utolsó ő-rsl összejövetelünkről

A majálisunk nagyon jól sikö* rült. Virágpostát rendeztünk és az így befolyt összegből megtart tottuk az utolsó őrsi összejőve« telt. Mindenki hozott magával valamit: tálcát, térítőt, csészét; vázát, virágot, stb. Meghívtuk Kocsis Ilonka osztályfőnökül** két, Szabadi Ilonka ig. h.; Bor« nemissza Anna, Lakatos István* né és Molnár Piroska tanárnénit; ,Az ünnepség zenével kezdődött^ Abri Katalin őrevezető pajtás köszöntötte a megjelent vendé* ^feket. Ezután uzsonna követke* zett, volt kávé, vajaskifli és kü* lönféle sütemények. Vendégünk is volt Kovács Marika harmad!* kos őrs őrsvezetője. Az uzsonna után az őre nevében képeslapo* kát állítottunk ki és elküldtük emlékül tanárainknak. Az ünnepség tánccal záródott be.

Barabás Róza

Kisújszállás

Egy pedagógus napról

Már reggel hét órakor ott vöt* tunk az iskolában. Minden gyér* mek kezében virág volt, mellyel feldíszítettük osztályunkat; Vi* rágok kerültek az asztalra; táb* Iára (melyre színes krétával ki* rajzoltuk, hogy „Pedagógus nap alkalmából szeretettel köszönt* jük Tanárnénit“), a padokra 6 még a padok közötti útra is. Nagy izgalommal vártuk, hogy ta* nárnőnk megjelenjen. Nagyon megható volt az ünnepség, ÁbrJ Katalin és Kóródi Mária az egész osztály nevében mondott köszöntőt. Ebben a pillanatban úgy érzem, hogy mindannyiunk gondolata az volt, hogy jók le* szünk és a vizsgáig szorgalma* san fogunk tanulni.

Márta Erzsébet N ^ Kisújszállás

őrsi kirándulásról

Állattan óránk volt, melynek végén a tanárbácsi bejelentette; hogy rovargyűjteményt kell készíteni minden tanulónak.

örsi gyűlésünkön elhatároztuk, hogy kirándulás alkalmá* val gyűjtjük össze a bogarakat; melyre meghívjuk a hetedik osztályos tanulókat is.

Csütörtökön délután az iskola udvarán gyülekeztünk. Az u. n; Erzsébeti nagyerdőbe igyekeztünk. Velünk voltak Kondor Pi* roska és Szilágyi Dániel tanár elvtársak. Ütünk a Bagi-majoron keresztül vezetett. Kerékpárral mentünk s míg az erdőig elér* tünk igen rázós volt az út, ezért az erdő szélén lévő háznál az udvarba hagytuk a kerékpáro* kát. Egy tisztáson keresztül ju* tottunk el egy régi kastély romjaihoz, melynek megtekintése után betértünk az erdőbe s meg* kezdtük a rovargyűjtést.

A szorgalmas munka után a hátralévő időt játszással töltöttük el: számháborúztunk. Mivel nem voltak nálunk számok, így névleolvasással oldottuk meg. — Két csoportra oszoltunk, egyik volt a támadó, a másik a védői , E szórakoztató játék befejezté* vei elindultunk hazafelé.

Elhatároztuk, hogy máskor ia rendezünk kirándulást, mert aa igen hasznos és szórakoztató.

A martfűi Petőfi őrs nevébeni Karácsonyi Éva i

őrsvezető.

Patkó Mária é6 Lukács Ilona

a gyűlésen választották meg a forradalmi tanács tagjait. Mikor az 6 neve szóba került, lehurrogták és követelték az azonnali eltávozását. Fehér Lajos elvtárs egy honvédtiszt kíséretében a tömeg előtt elhagyta a tanácsházát, s a már említett elvtársakkal, együtt a laktanyáiba ment.: Útközben Suki Lajos előző-: leg büntetett személy lekiabálta, lábába rúgott, s letép-, te az egyik váll-lapját. A má-: sík váll-lapját egy földmű-: vesszövetikezeti dolgozó tép-' te le. s a lincseléstől a honvédtisztek mentették meg. :

Érdekes tényeket sorolt fel; vallomásában Kozma János; rendőrfőhadnagy. Eknondot-; ta, hogy a magukat nemzet-: őröknek nevező ellenforra-: dalmárok ezen a bizonyos; októberi vasárnapon az egész: rendőrséget lefegyverezték;: Ekkor ő volt a kapitányság: vezetője. Feletteseitől azt az: utasítást kapta, hogy a nehéz' körülmények között is, amed-: dig tudják, tartsák magukat. I Az egyik alkalommal Kovács; Imre, a Forradalmi Tanács elnöke behívatta Kozma elv-: társat és tudtára adta, hogy; semmi keresnivalója a ren- ■ dőrségen. Kozma elvtárs vi-' szont határozottan kijelentet-; te. hogy őt nem a Forradalmi Tanács nevezte ki, s felette-1 seitől is olyan utasítást ka-l pott. hogy a rendőrséget: minden körülmények között' össze kell tartani. A Fórra-; dalmi Tanács elnöke ekkor; beleegyezett, de később Kiss; Józsefnek az utasítására; mégis felszólították Kozma; Jánost, hogy a párttitkárral; együtt — saját érdekükben; hagyják el Mezőtúrt. ;

Lapzártáig ezek voltak al legjelentősebb mozanatai a; szerdai tárgyalásnak. S mint; lapzártakor értesültünk, aj tárgyalás a késő esti órák-; ban ért véget, melynek is-; mertetéséi'« és a tárgyalás; további cselekményekre ké-í sőbbi lapszámunkban vissza- í térünk.

— A kunszentmártoni járásban a pártalapszervezetekben most folynak az előkészületek a taggyűlések megtartására. Június 16-ig mindenütt megtartják a taggyűléseket.

— A nyári könyvvásár idején, június 23-tól 29-ig Szolnokon, az üzemekben is megrendezik a könyvnapokat, illetve vásárt. Ezenkívül 1( helyen, például a vasútállomáson, az autóbusz végállomásnál, a Ságvári út sarkon a Tisza- és Vörös Csillag moziknál, a Közgazdasági Technikum előtt stb. utcai elárusító helyeket állítanak fel.

— Az ipar néhány új cikkel segít a háziasszonyoknak. Ilyen lesz többek között a tartósított csecsemőtápszer. A Dunakeszi Konzervgyárban új üzemrészt építenek, amelyben korszerű eljárással készítik majd a kicsinyek táplálékát.

— Mezőtúron öt rizstermelő szakcsoport alakult. Ezzel a városban összesen már 21 szakcsoport működik.

— Rövidesen megnyitják a megye egyik legkorszerűbb cukrászdáját Jászjákóhalmán.

— Tiszaörsön 29 tagja van a juhtenyésztő szakcsoportnak. Állatállományuk száma 114 juh.

— Magyar nóta- és operettestet rendeznek június 15-én Kunszentmártonban a földmúvesszövetkezeti vendéglő éttermében, fővárosi művészek felléptével.

.— Folyó hó 8-án ünnepi tagfelvétel volt Fegyverneker a Bán-féle növénytermesztési szakcsoportba.

— Tiszasason kertavató ünnepélyt tart a földművesszövetkezet június 16-án, rádióénekesek felléptével.

— Kukoricakombájn öt prototípusát készíti el augusztusra a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. A prototípusokon újszerű, jobb megoldásokat alkalmaznak. A mintadarabokat külföldön is bemutatják.

— KÍNÁBAN az idén több uj irodalmi folyóirat jeleni meg. Ezek közül a „Költészet” című folyóirat kínai költők versein kívül versfordításokat, verselméleti és kritikai cikkeket közöl.

— Három uj magyar film

felvételeit kezdték meg a Hunnia Filmstúdióban. Karinthy Ferenc novellájából Fábri Zoltán készít filmet, Bárányfelhők címmel. Egy kis fiú tragédiájáról szól Szemes Mihály: Dani című filmje. Radnódy László pedig A tettes ismeretlen címmejj rendez filmet. Mindhárom uj magyar film ifjúsági problémát dolgoz fel.

— A Városi Szabadtéri Színpadon a MÁV Járómújavító Ü. V. Kulturház Színjátszó csoportja 1957. június 22-én, szombaton este 8 órai kezdettel bemutatja Huszka: Lili Bárónő c. 3 felvonásos operettjét. Jegyelővétel a Magyar Hirdetőben, üzemi szervezőknél és a Járómújavító Ü. V. Kulturház könyvtárában, Cseh Gyulánénál.