Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-07 / 132. szám

legyük nyereségessé as állatni gasdaságainkat Mint június 6-i számunkban már kö­zöltük, szerdán értekezletet tartottak a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgató­ságához tartozó Szolnok, Békés, Csongrád és Heves megyei állami gazdaságok veze­tői. A résztvevők az önköltségcsökkentés jelen feladatait vitatták meg. Az értekez­leten megjelent és felszólalt Pogácsás György, az F. M. Állami Gazdaságok Fő­­igazgatóságának helyettes vezetője, Kállay Kornél, a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának főagronómusa is. Vékony László, a Rizstermelő Állami Gazdaságok Igazgatóságának helyettes vezetője tartotta a bevezető előadást, amelyet számos hoz­zászólás követett. Vékony elvtárs elmondotta, hogy a minisztériumban befejeződtek az átszerve­zések és létszámcsökkentések. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma, az FM keretein belül, mint az Állami Gazdaságok Főigazgatósága folytatja működését, erősen lecsökkentett lét­számmal. A Rizstermelő Állami Gaz­daságok Igazgatósága pedig vállalati alapon tröszként fog dolgozni és a szék­helyét Budapestről rövidesen Szol­nokra teszi át. A fenti bejelentést általános helyeslés­sel fogadták a résztvevők. Az igazgatóság Szolnokra költözésével sokkal közelebb ke­rül működési területéhez, szervesebb lesz a kapcsolat a gazdaságok és az irányító szerv között. Vékony elvtárs a továbbiakban elmon­dotta, hogy a gazdaságok általában már kiheverték az ellenforradalom okozta sú­lyos károkat, s az időszerű mezőgazdasági munkákat elvégezték. 280 holddal több cukorrépát vetettek az előirányzottnál. Megkétszereződött a pillangós-virágú ta­karmánynövények vetésterülete. A nagy értékű őshonos magyar lucernamagból — kizárólag magnyerés céljára — 1 600 kát. holdat vetettek, főleg kapás művelésre. Széleskörben elterjedt a heterózis vető­mag, mert az idén a kukorica vetésterület 60 százalékán ilyen vetőmagot használtak. Egy esztendő alatt sokat javult a talajelő­készítés minősége. Nyári mélyszántást pél­dául már minden gazdaságban alkalmaz­nak, s ennek kedvező natása különösen szembeszökő. A továbbiakban a gazdaságok időszerű termelési feladatait ismertette Vékony elvtárs, majd rátért az értekezlet tulajdonképpeni céljára, az önköltség­csökkentési feladatok ismertetésére. El­mondotta, hogy az igazgatósághoz tartozó állami gazdaságokban, kevés kivételtől el­tekintve, nem csökkentek a termelési költ­ségek. Itt az ideje annak, hogy előtérbe kerüljenek az üzemtani, mun­kaszervezési, költséggazdálkodási, ösz­­szel'oglalva, a belterjesen gazdálkodó szocialista nagyüzem kifejlesztésének tennivalói. Még ma is akadnak, akik a veszteségeket az eddigi árrendszer következményének tekintik és meg­szüntetésüket csupán további árrende­zéssel vélik lehetségesnek. Az igazság ezzel szemben az, hogy nem csupán az árrendszer eddigi hibái okozták a veszteségeket. S hogy ez mennyire így van, szolgáljon bizonyságul az alábbi né­hány adat. Az állattenyésztés 1957. első negyedévi eredményeit vizsgálva, a következőkép alakult: A Tlszasülyi Állami Gazdaságban ser­­téshízlalásnál 1 kilogramm súlygyara­podást 8,17 forintos, ezzel szemben Nagykunságon 15,55 forintos költség­gel értek el. A növendék üsző- és tinó­nevelésnél a Csorbái Állami Gazdaság­ban 19,69 forintos a költség, Szent­tamáson pedig ennek sokszorosa. A tojás önköltsége Pusztakürtön 0,86 fo­rint, ezzel szemben Héken 2,43 forint. Rendkívül magas egyes gazdaságokban a tej ellátási költsége. Mindezek azt mutat­ják, hogy az állattenyésztésben sok mu­lasztást kell megszüntetni rövid időn belül. Dicséretre méltó a Nagykunsági Állami Gazdaság dolgozóinak a kezdeményezése, akik olyan módszereket akarnak megvaló­sítani, amelyek segítségével már ebben az esztendőben nyereségessé tehetik gazdasá­gukat. (A Nagykunsági Állami Gazdaság önköltségcsökkentési versenyfelhívását la­punk későbbi számaiban ismertetjük.) — ka — (Folytatjuk.) ■ ■■■ ■■■ y&élíeQybeUU ab • AZ ÜGY VOLT, hogy mint aféle is­meretlen vidéki, Pestre érkeztem az Ipari Vásárra. Az első pillanatra azt állapítottam meg, hogy ha becsületesen meg akarom nézni a vásárt, bizony ennek két nap kell. De ez nem probléma. A Fővárosi Idegen­­fo-galmi Hivatal a vidékiek részére kényel­mes szállást biztosít. Nyomban legombol­tam a harminckét forintos szállásköltséget, kezembe nyomtak egy papírt, amelyen ez állt: Fórum II. szálló, Budapest, III. kér. Zenta-utca. S ezzel azt gondoltam, meg­van a helyem, önfeledten elmerülhetek a vásárban. Már útközben feltűnt, hogy a vásár fölött minden percben hatalmas ezüst re­pülőgépek suhognak el. Megmondom őszin­tén, magasról tájat sohasem láttam, legfel­jebb a templom toronyból néztem a város fölé, mikor harangozni voltam. Azon törtem a fejem, vajon nem-e lehetne valami úton­­móden idejutni. Segített rajtam az IBUSZ. Megtudtam, hogy bizonyos taksa ellenében sétarepülésre lehet menni. EGY FÉLÓRA múlva gyönyörű MALÉV autóbuszon már a repülőtér felé közeled­tem. Rövid várakozás után, — mint nálunk a piactéren a fiákeres — előállt a nagy­törzsű utasszállító gép s vagy huszadma­­gammal elnyelt bennünket. Mindég arra gondoltam, amikor a földről a repülőgépet néztem, hogy abban biztosan fekszenek, vagy legalább is gugolnak, olyan kicsi le­het. S ekkor derült ki, hogy majdnem tán­colni lehet benne. Az indulás nagyon izgalmas volt, ugyanis azt hallattam, ha a motoros repülőnek baja történik, lezuhan, mert motorja lerántja. Indulásnál észrevettem, hogy a pilóta hol jobboldali, hol meg a baloldali légcsavaro­kat próbálgatja s ekkor már szívesen ki­szálltam volna. Amint elhagytuk a repülő­tér beton-kifutóját, jókedvűen nézegettem kifelé az ablakon. Rettenetesen tetszett az alattunk elsuhanó táj. Nagy izgalmamban annyira mocorogtam, hogy a könyökömmel megnyomtam a fotel karján elhelyezett ha­talmas kapcsolót. Ebben a pillanatban még a halálveríték is kivert, mert azt hittem hogy valamiféle vészikijárat s a következő pillanatban székestől, mindenestől elhagyom az egyetlen biztos támaszpontot, a gépet. S hogy ez nem történt meg. egy picit csak megnyugodtam. Az egyik u!kársam felvilá­gosított, hogy a gomb arra való, ha tény-Tjuiii iládánál leg rosszul lennék, ezzel a fotel támláját vízszintes helyzetbe lehet hozni s kényel­mesen el lehet feküdni az ülésen. MIKORRA napámhoz tértem a szoron­gó érzésekből, gyönyörű látvány tárult elemi Pest volt alattunk, teljes szépségével. — A sok zöld fa hatalmas kőházakat szegé­lyezett, mint élő-térképet, láttuk a várost» Azt sem tudtuk, hogy hova nézzünk. Az egyik útitársam hol a Vidámparkot mu­tatta, a másik az ezüstösen hömpölygő Duna mellett az Országházat, a másik a Bazilikát, a legtöbben a vásárt figyelték. A felszállás­tól számítva 15 perc múlva ismét földre tett benőnket a gép. Beestekriett. A vásári hangszóró tud­tomra adta, mint látogatónak, elmúlt nyolc óra. hagyjam el a vásár területét. Nem volt mit tennem. A sokasággal én is kifelé indultam. Hanem a műjég-pálya mellett újabb meglepetés fogadott. Hatalmas táb­lák hirdették: itt a legújabb szenzáció, szélesvásznú mozi, a ligeti tón. Egy kis könyökharc után véletlenül jegyhez jutottam. S utána beküzdöttem ma­gam a nézőtérre. A mozi vászna több mint tíz méter széles s az általunk megszokott moziktól eltérően, nem kocka-alakú, hanem még a téglalapnál is hosszúkásabb. Meg­mondom őszintén, csalódtam a szélesvásznú moziban. Azt hittem, valami rendkívüli szenzációt fogok látni, s ehelyett csak egy közönséges filmet, széles vásznon. Bár hal­lottam olyan megjegyzéseiket, hogy nincs még teljesen kész, ez csak próbálkozás. AMÍG a szélesvásznú mozielőadásról ballagtam a villamosmegállóhoz, nem is sejtettem, hogy az éjszaka milyen veszélyt rejteget. Ugyanis nem volt egy teremteti lélek, aki meg tudta volna mondani, melyik világtáj alatt van a Fórum szálloda. Egy rendőr elvtárs udvariasan útbaigazított. Tessék Hévvel menni, Pesttől lehet nyolc­tíz kilométerre. Nem mondok mást, csak annyit, mentem villamossal, autóbusszal, HÉV-vel, s még gvalog is. Jóval elmúlt éjfél, mikorra megtaláltam. A szállodában valamelyest m egví gasz falód t am. Nekem csak addig kellett bolyongni, míg ide értem, de szobatársaim közül voltak olyanok, akik már Pócsmegyerről jöttek vissza — gyalog: Reggel, amikor felébredtem, az egyik ágy érintetlen volt. A ra-fá^nl tudtam meg, ^orpfunl'r Hf>crq'pHq jep'.cg’p -- «I'7pT]0« dát. de nem találta meg. CS. F. Növekszik az érdeklődés Csehszlovákia természeti szépségei iránt Egyre fokozódik a külföldi turisták érdeklődése Cseh­szlovákia természeti szépsé­gei, történelmi emlékei és az ország egyéb nevezetességei iránt. Az idegenforgalom az elmúlt évben is igen jelentős bevételt jelentett az ország számára. Éppen ezért Cseh­szlovákia idegenforgalmi szer­ve a ,.CEDOK” mindent el­követ, hogy felkészülten fo­gadja a külföldi turisták özö­nét. Ennek érdekében az ide­genforgalmi vállalat jelentő­sen kiszélesítette szállodai hálózatát. Csupán Prágában 18 saját szállodával rendel­kezik, ezenkívül számos szál­loda van a CEDOK kezelésé­ben az ország legszebb gyógyüdülőhelyein, a Magas- Tátrában és egyéb helye­ken. A szolnoki Szigligeti SZÍIVHÁZ műsora: Június 7-én, pénteken Nincs előadás Jún. 8. szombat este fél 8 ó: DANKO PISTA Bemutató előadás Jún. 9. vasárnap este fél 8 ó: DANKO PISTA Jegyek kaphatók vasárnap és nétfó kivételével fél 10—1 óráig a szervező Irodában, Kossuth tér 8. Telefon: 23—00 és a szín­ház pénztáránál vasárnap 10— 12-ig és hétköznap d. u. 18 h-lg AZ U3SZASZI SZANATÓRIUM AKI UJgZÁSZRA UTA­ZIK, messziről láthatja a sza­natórium épületét. Szinte ki­emelkedik a lakóházak sorai közül. Dús lombú, évszáza­dos fák ölelik koronájukkal viharvert falait, friss oxigén áldását juttatva lakóinak. Kell is ide a friss, üde le­vegő, mert tüdőbeteg embe­rek élnek itt. Régen Orczy báró dölyfös kastélya volt, most a pihenésre szoruló be­tegek szerény gyógyhelye, melyet az ország minden ré­széből felkeresnek. Előfordul, hogy az Országos TBC Inté­zet is utal át ide betegeket. Amikor beléptünk az ud­varba, a tiszta csendesség, a nyugalom honába éreztük magunkat. Először a felvételi irodába mentünk, ahol Róla Istvánné fogadott bennünket, kedvesen. RÖVID IDŐ ALATT sok­mindent elmondott a kórház életéről, helyzetéről. Jelenleg 170 betegük van: súlyosait és kevésbé súlyosak, de gyó­gyíthatatlan egy sem. A kór­ház öt orvosa önfel áldozóan, fáradságot nem kímélve min­dent meg tesz a betegekért. Emellett szól az is, hogy utóbbi időben átlag 35—40 ember hagyta el gyógyultan az intézetet. A betegek gyors felépüléséhez természetesen hozzájárul a gyógyító környe­zet s a kórház jő felszerelése is. Ezen ugyan meg van javí­tani való. Most a laborató­rium bővítését tervezik, egy olyan részleggel, ahol a kö­­petvizsgála fokot végzik. így azokat nem kell majd más kórházba küldeni, gyorsab­ban halad a vizsgálat, ami a gyógyulást is meggyorsítja. eleiéből A betegek elégedettek az orvosokkal, ápolókkal, s ál­talában az egész környezet­tel. Mi is meggyőződtünk er­ről, de egy fiatal kislánnyal, D. Mártával való beszélgeté­sünk még jobban megalapoz­ta ezt. Márta 5 hónappal ez­előtt jött a szanatóriumba Budapestről. Levegőváltozás­ra, ápolásra van szüksége. — NAGYON KEDVESEK az orvosok. Első naptól meg­szerettem ezt a helyet — mondja. — Nemcsak a kór­ház személyzete közvetlen, a betegek között is nagyon ba­rátságos viszony alakul ki. Nemigen unatkozunk. Römi­­zünk, sakkozunk, s hetenként kétszer filmvetítés és szív­­küldi van, melyet a szanató­rium kis stúdiójából közve­títenek. Csak az a baj, hogy a filmek nagyrésze drámai, s legtöbbször bizony sírva hagyjuk el a vetítő termet. Nekünk olyan filmeket kel­lene nézni, amelyek vidámí­­tanak, nem pedig elveszik meglévő jó hangulatunkat is. Az ilyen filmek legtöbbször idegzetünket is megviselik, s ez nem a leghasznosabb. Sze­retettel gondoskodnak rólunk, de jó lenne már szüléimét is meglátogatni. ELÁRULTA, hogy a koszt­tal is elégedettek a betegek. Előfordul ugyan, hogy nem mindenkinek ízlik ez vagy az az étéi, de ez a saját kony­háján is előfordul az ember­nek. Elbúcsúztunk Mártától, mert elérkezett az ebédidő. Mi már akkor tudtuk, hogy zöldbab levessel, krumpli­­pirével, natúr-szelettel, sava­nyú uborkával és túrós lin­zerrel várják őket, de nem árultuk el neki. —rapt — & <7*. D0 m OO ff* CiQ ffi ffl ^0 (P_ DP ffl Dfl <P„ 00 (71 (7* Faragott Betlehem A szlovák népművészek gyönyörű munkája. JÁSZBERÉNY ÉS KÖRNYÉKE Mégiscsak elkészül a tászberenyi vasúti atiáró A Tiszavidék korábbi számaiban már szó volt arról, hogy a Fémnyomó és Lemezárugyárhoz vezető vasútvonal a jászberényi határ egyik részén lévő termelőket elzárta a rendes országúti közlekedéstől. Vass Péter, az egyik érde­kelt gazdálkodó a közelmúltban a szerkesztőséget is meg­kereste panaszával. Levelét a Tiszavidék közölte és a cikk nyomán a MÁV üzletvezetősége hozzáfogott a munka elő­készítéséhez. Csupán arról van vita, hová építsék az átjárót. Ez mégsem teszi szükségessé az építés halogatását, mert az érdekelt gazdálkodók hajlandók tulajdon földjük­ül egy dűlőútnak megfelelő földsávot felajánlani. A Jász­berényi Városi Tanács már az elmúlt évben intézkedett és az út létesítéséhez szükséges beleegyezésüket az érdekelt termelők a városi tanácsnak írásban is megadták. A MÁV illetékes üzletvezetősége tehát a vita helyett forduljon bi­zalommal a városi tanács műszaki osztályához. Helyi kiállítások lesznek a Jászsági Kincses Hónap idején Jászberényben alkalmazkodva. Pórtelken, Tő­­tevényen, Uj- és öregerdőn a szőlő- és gyümölcstermelés­ről adnak számot az otta­niak. Peresen a konyhaker­tészet, Meggyespelén és a Ré­ten a mezőgazdasági termé­nyek bemutatója lesz. Ugyan­csak itt mutatják be a fej­lett szarvasmarhatenyésztést. A Jászsági Kincses Hónap rendezvényei igen változatos műsornak, A tanyai körzetek­ben, összesen 12 helyen, Pór­telken, T őtevényen, Ű jer dón, Hajtán, öregerdön, Peresen, Felsőmuszályon, Négyszállá­son. Meggyespelén, Réten, Borsóhalmán helyi kiállítást is rendeznek, mindenütt a helyi termelési adottságokhoz Két száznegyvennégy törzskönyvezett tehén van Jászberényben Megyeszerte híres a jászberényi termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok és egyéni gazdák szarvasmarha te­nyészete. A város határában csupán az egyéni termelők kezében 244 törzskönyvezett tehenet tartanak nyilván, vagyis ellenőrzött a tehénállománynak 15 százaléka. A 244 tehén évi átlagos tejhozama 3,8 százalékos zsírtartalom mellett 3474 kg. A bémnyomó új gyártmányaival szerepel a Budapesti Ipari Vásáron A Budapesti Ipari Vásár látogatói igien megcsodálták azokat a tetszetős alumínium edényeket, amelyeket a Jász­berényi Fémnyomó- és Le­mezáru gyár a Budapesti Ipari Vásáron bemutat. A műanyag-fülekkel és mű­anyagfedő fogantyúval ellá­tott új formájú edények min­den bizonnyal sokkal kelen­dőbbek lesznek majd a ház­tartásokban, mint az eddig használatos alumínium főző­edények. A Fémnyomó rövidiesen nagy sorozatban gyártja a két magyar feltaláló által szerkesztett, úgynevezett kör­­léghűtő berendezést. Ennek prototípusa is ott van a Bu­dapesti Ipari Vásáron kiál­lított alumínium tárgyak kö­zött. — A hűtőberendezések egyelőre külföldi megrende­lésre, angliai exportra ké­szülnek. 1958 ban adják át az 54 ui lakást Jászberény ben Jászberényben, megyénk többi városához hasonlóan, rendkívül nagy a lakásinség. Körülbelül 3—400 családnak kellene azonnal lakást adni, de az igénylők száma ennél jóval nagyobb. A korábbi tér* vek szerint a Fémnyomó las kótelepén ez év szeptember végén kellett volna elkészül* nie két, egyenként 27 lakó* sós épületnek. Az építő vál* lalat időközben módosítást kért és az új határidőt 1957 november 1-ben állapították meg. Az ellenforradalom súlyos gazdasági kártevései azonban megakasztották ezt az épít* kezést is. Megváltozott az át* adás időpontja, mert csak 1958-ra készülnek el teljesen ezek a lakások. A jelenleg rendelkezésre álló összeg, amely 800 ezer forintot tesz ki, kevés arra, hogy a 3 mii* lió 179 ezer forintos beruhá* zással épülő lakóházakat még az idén átadásra kész álla* pótba tudják hozni. 1958-ban ezzel szemben nemcsak a tervezett 54, hanem még 15 lakás épül, vagyis az állami erőből történt építkezés so­rán 1958-ban hatvankilenc család jut megfelelő fe­dél alá. — ka — Amit a személyi igazolványról tudni kell A SZOLNOKI VÁROSI, JÁRÁSI RENDŐR­KAPITÁNYSÁG FELHÍVÁSA Felhívom Szolnok város, valamint a járás lakosságá­nak figyelmét, hogy sze­mélyi igazolványaikat ab­ban az időben érvényesíttes­sék, amikor erre felhívást kapnak. Ellenkező esetben nem áll módunkban ez év szeptember 30-ig befejezni aa igazolványok érvényesítéséh Az igazolványok érvényesí­tésének elmulasztása bünte­tést von maga után. Vágó Ervin s. k* r. százados. VIDÉKI PESTEN

Next

/
Thumbnails
Contents