Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-07 / 132. szám

/ Ahol kivirulnak a BEKE ROZSAI Az új Lidice.:: A tavaszi napfény sugárözöne elönti a községet, s a kedves, piros­­tetős kis házak felett, szinte a kék ég messzeségébe vesz­ve egy pacsirta énekel. A pacsirta dalát bagger ziú­­gása szakítja meg, csikorgó kanalával homokot, kavicsot kotor. Itt csöveket helyeznek a földbe, amott pedig ku­bikosok dolgoznak. — Nagy Az élet és a halál szimbóluma a halomragyilkólt lidicel férfiak tömesírja felett emel­kedő kereszt — a fasiszta vandálók emléke — és az új békés Lidice gyermekei. Lidice, a békés kis cseh falu, amelynek neve a fasizmus elleni harc lobogója lett. Érdekességek “ jSfiL ■ iiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii.iiiMiiiiiiiiiiiiiiiimiiifiiiiiL j J Leggazdagabb kutya Ruth Maurer asszonynak, a pennsylvaniai Reading város (Egyesült Államok) lakosának négyesztendős ku- f tyája volt. A kutya jelenleg a világ leggazdagabb kutyája; Ehhez kétség nem fér, mert asszonya április 29-én el­hunyt s 213 ezer márkát kitevő vagyonát egyetlen kutyá­jára hagyta. A dúsgazdag kutyát Freda Kerby, az elhunyt Maurer asszony legjobb barátnője gondozza a kutyára ma­radt lakással együtt, havi 600 márka fizetés ellenében, Freda Kerby asszony minden este szellőzőberendezéssel felszerelt elegáns hálószobába viszi aludni az örököst. Sajnos, arról már nem tudunk, hogy Kerby asszony altatódallal is kellemesebbe teszi-e a kutya álmát. Ha azonban a kutya eltávozna az élők világából, a család többi tagja — Maurer asszony egy unokája, két fiútestvére és egy nővére íg — osztozhatna az örökségen. ,MÉHES GYÖRGY ssémínTBCÉL Kalandos regény (79.) A kötél feszült már, akár a húr. Most Tatár is rátette a kezét. Roppanás — kövek zúdulnak le a magasból. Ernyed­ten hull alá a kötéL Mereven néztük mindannyian a tóba csobbanó gyé­mántacél horgonyt. Mindennek vége! Vége! Kiszakadt, nem tartotta meg a kő vagy a bokor amibe megakadt volna. Jó, hogy abban a pillanatban senki sem látta az arcunkat. Apa tért legelőször magához. Lehajolt és fölvette a kötelet, amelyet Tatár kihullatott a kezébőL Felvette és tempós mozdulatokkal kezdte fölcsavarni, — No mi az? — mordult reánk kedélyesen. — Mi történt? Lógatjátok az orrotokat? Mert nem- sikerült rög­tön az elsőre? Lehet, hogy egy hétig kell próbálkoznunk, lehet, hogy kettőig. Feltéve persze, tettem hozzá magamban, ha én nem jövök közben a magaméval. Lehet, hogy már holnap így szólok: — Ha talán kedvük támadt elhagyni a Kék Barlan­got, szíveskedjenek követni. Úgy néznek majd reám. mint egy kísértetre. Én vi­szont nem zavartatom majd magam, viszem a fáklyát... bebűvnk... ők utánam..: Mikor aztán odakünn leszünk, megkérdem: — No. ki a Hegyek Ura? Egész délután folytak a kísérletek, de csak egyetlen­egyszer sikerült még kihajítanunk a boltozaton fúlra a „horgonyt”. Sajnos, most sem ^tartott szilárdan. Pontosan ugyanaz ismétlődött, mint először. Azzal a különbséggel, hogy egyikünket sem öntött el a kétségbeesés, remény­telenség. Nem sikerült? Majd sikerül holnap! Olyan álmos voltam, hogy azt hittem, ott menten, abban a helyben, allva elalszom. Később kértem \s apát. engedjenek lefeküdni. — Szörnyen fá, a fejem. Fájt is. de persze az álm»>=-igtól. Ali» értem a tábor­helyünkre, máris aludtam. Csak a vacsorára ébredtem fel. (A ,,Scinteia”-ból) hagyja, azzal, hogy a folyta­tást majd máskor mondja. A kíváncsi utasok, akik meg akarják ismerni a taxisoffőr lebilincselő történeteinek be­fejezését, a legelső adandó al­kalommal megint az ő kocsi­ját veszik igénybe. (Az ,,Unlta*‘-bó1.) Túl sokat költenek az eszkimók A kanadai kormányt az ag­gasztja, hogy az eszkimók túlságosan boldogan költik cl pénzüket. A kanadai sarki útvonal megépítésekor az esz­kimók igen nagy jövedelem­hez jutottak s mivel nincse­nek hozzászokva a pénzhez, mindent megvásárolnak, még ha semmi szükségük sincs rá. így például ernyőket vesz­nek, jóllehet náluk sohasem esik az eső, írógépeket, jólle­het írástudatlanok. A kana­dai kormány most úgy hatá­rozott, hogy „pénzügyi ta­nácsadókat'’ küld az eszki­móid közé, hogy segítsenek a pénz megfelelő felhasználásá­ban. Természetesen az sem ártana, ha tanítókat küldené­­nek az eszkimók közé, hogy megtanuljanak írni és hasz­nálni tudják új írógépeiket. (Az „Unlta«‘-b61.> IL-14 típusú repülőgépeket gyárt Csehszlovákia Mint a Szovjetszkája Rósz­­szíja jelenti, az egyik cseh­szlovák repülőgépgyárban IL—14 típusú repülőgépeket gyártanak. A Szovjetunió az IL—14 teljes dokumentáció­ját átadta Csehszlovákiának. A közeljövőben rendszeres légijáratban közlekedik majd az IL—14. a Prága — Kosice útvonalon. A csehszlovák repülőgép­ipari szakemberek sok érde­kes módosítást eszközöltek a gépkonstrukción. Újfajta ülé­seket építettek a gépbe, s ez­zel az ülőhelyek számát 18- ról 22-re növelték. A repüJő­­gépkonstruktőrök most dol­goznak az IL—14 28 üléses változatán. Gyaiog Sa Vburoból Bécsbe — kézenjórva Egy Sigi Waselberger nevű 33 esztendős osztrák akroba­ta a Salzburgtól Bécsig ter­jedő 300 kilométeres útvona­lat kézenjárva akarja meg­tenni. Az a terve, hogy na­ponta 3—4 kilométert halad — s szeptemberben érkezik Bécsbe. Apa megnyugodott, mikor látta az étvágyamat. Az­tán megint aludtam egy verset. Keményen elhatároztam, hogy éjfélkor felébredek és folytatom a titkos út kiásását. Sajnos, az ember nem ébresztőóra s itt nem volt Ilus mama, aki kiverjen az ágyból. Hajnaltájban távoli dörgés ébresztett fel. A többiek már fenn voltak s a sziklatetőn bekandikáló égdarabot vizs­­gálgatták. Sűrű egymásutánban sárgás fehér fények lob­bantak át az égen. Villámlott. A dörgés, itt lenn a Kék Barlangban úgy hangzott, mint távoli morgás, a föld haragos szava. Aztán egyszerre suhogó zaj hallatszott: megindult az eső. Bizonyára még ma is sokan vannak, akik vissza tud­nak emlékezni arra az elemi erejű felhőszakadásra, mely annakidején 1944 augusztusában végigpusztította a vidé­künket. Bennünket természetesen egyetlen csöpp eső sem ért, de a felső nyíláson vízesésszerűen zúdult be a zápor. Ekkor már világosodott, bár a nagy eső miatt boron­­z gós félhomály uralkodott. A tiszta, csöndes tó a belezúduló mocskos, szemetes a víztől megduzzadva fortyogott, tajtékzott. — Most már minden Világos — mondta Tatár mér­­. nők lehangoltam Ez azonban — sajnos — nekünk nem sok i jót jelent. Ez a mi barlangunk valamikor beroskadt s ez -.itt fejünk fölött egy szokatlanul tág nyílású víznyelő , tölcsér. Nyilván nagy területről gyűjti a nedvességet, ezért zúdul ilyen nagy mennyiségű víz a tóba. Ez kilátástalanná i tesz minden további kísérletezést a horgonnyal. Az ilyen r víznyelők talaja laza; nem, mással kell próbálkoznunk. Most azonban nem volt időnk tanácskozni efölött, E ■ pillanatban közvetlenebb veszély fenyegetett. — A vízállás emelkedik. Ha még egy félóráig így ömlik az eső, úszni fogunk — mondta Tatár. Miután egy ideig nézegette az ággal, szeméttel, taj­tékkal borított tavat, azt javasolta, hogy költözzünk feljebb. Nehéz szívvel hagytuk ott jól kiépített táborunkat, . de nem volt mit tenni. A mérnöknek igaza volt. i A holmit, szűkös élelmiszerkészletünket futva hord-: t tűk fel egy öt-hat méterrel magasabban fekvő szikiapad ra,! , olyan gyorsan emelkedett a víz szintje. A vihar csak nem szűnt meg és a felső nyíláson át mind mocskosabban és vastagabb sugárban zúdul alá a víz,' úgy. hogy a barlang, mintha éjszaka volna, egészen elsö­tétedett. : A víz szintje egyre emelkedett. Már-már elérte újabb menedékünket is. Ismét költöznünk kellett, még feljebb. Alattunk a tegnap még szép, szelíd, kékszínű tó mocskosán háborgott, azzal fenyegetett, hogy elnyel. (Folytatjuk.) ■ \ ■ építkezés — de nem házak: épülnek ezen a területen, ha-: nem a lidicei rózsakertet ké-: sziták elő, a június 19-én: megnyitandó Barátság és: Béke Kertjét. Közel három hektárnyi területen virul itt majd sok színben, minden árnyalatban a világ minden részéből érkező 17.000 ró-; zsatő.. s Az új Lidiice és a fasiszták által a földdel egyenlővétett régi falu közti lankás domb­oldalon terasz-szerű en he­lyezték el a kertet. Központ­jában és főtengelyében azok­nak a városoknak a címeré­vel díszített emlékművet emeltek, amelyeket Lidicé­­hez hasonló sors ért — mint a franciaországi Oradour sur Glane — vagy bombával, tűzzel, dinajmittal puszítottak el — mint Coventry, Hiro­sima, Nagaszaki, Rotterdam, Varsó, stb. A főtengely vé­gére K. Hindik akadémiai szobrász szimbólikus alkotása került. F. Marek mérnök, a Ba­rátság és Béke Kertjének tervezője lelkesen kalauzol végig a terepen, ahol már díszlenek a nagy rózsaágyak, mindegyikükben egy-egy meg-: határozott színű rózsacsoport. Csak egy fakereszt vet ár-j nyékot a rózsakertre!:; Egy­szerű, síma, magas fakereszt,] ég felé nyújtott figyelmeztető] ujjként emlékeztet: 173 ár-j tatlan ember, a fasiszta gyil-j kosok 1942 június 10-én le-] gyilkolt áldozatai nyugszanak] alatta;: Lidice angol barátai köré-! ben született meg a gondo-j lat, hogy rózsakertet ültesse-] nek azon a helyen, amely a1 háború és a fasizmus bor-: zalmainak szimbólumává lett.' Dr. Barnett Stross labourista: képviselő kezdeményezte, s a lidicei asszonyok váltották: valóra a gondolatot. ' A virágokat és díszfákat: gondozó kertészek már több-j ezer rózsatövet ültettek ed,l amelyeket Angliából, a Szov­jetunióból. a Kínai Népköz-­­társaságból, Magyarországról,; a Német Demokratikus Köz-; társaságból és más országok-; ból küldtek, s készítik a he-; lyet az érkező újabb rózsa-; töveknek. A lidicei rózsákért; a népek közötti barátságot,; testvériséget és szeretetet; hirdeti. Időtlen-időkig figyel-; meztet mindenkit: legyetek; éberek, hogy mégegyszermeg! ne ismétlődhessék az, arrűLi-; dicében, Oradourban és mégi annyi helyen történt. Ez a Béke Kertjének ma-; gasztos feladata; ; Az anqol királynő harcias gyermekei Fülöp edinbuTffi herceg, az ngol királynő férje elmon­­otta, hogy a közelmúltbari yermekeik, Károly és Anna oxkesztyűt kaptak ajándék­­a. A két királyi gyermek zonndl kipróbálta a csodá­­vtos ajándékot s olyan mér­­özést vívott egymásai, hog% szülőknek kellett őket szét­­álasztanvok, nehogy kán kozzanak egymásban. (Az -„Unite."-ból.) Amerikában a vagyon a nők kezében van A washingtoni kereskedel­­ii kamara közlése szerint az merikai nők kezében van a öldbirlokok 70 százaléka, a özszoigáltatási részvénytár­aságok (vasút, gáz, villa­­íosművek. stb.) részvényei­nek 48 százaléka és az ingat­­uiok 40 százaléka. (Az ,,UnUa"-b61.) Ausztriában van legtöbb könyvüzlet A lakosság száméhoz viszo­­yítva Ausztriának van a gtöbb könyvüzlete. Auszt­­ában ugyanis minden 2745 okosra jut egy könyvesbolt, ániában 4000 lakosra, Auszt­­íliában 4315-re, Nyugat-Né­­etországban pedig 11.970 kosra jut egy-egy könyv­­zlet. (Az „Unita"-ból) Á háziasszonyok halolmas teljesítménye Egy düsseldorfi kutatóin­két statisztikai adatai sze­nt az a háziasszony, akinek Így tagú családot kel] ellát­ta, naponta mintegy 15.000 pást tesz, egy hónap alatt galább 500 kilogramm súlyú nyért és csészét visz, éven­­pedig átlag 8000 burgonyát Lmoz meg. (Az „Unitá’-ból.) Egy koppenhágai lax'softőr ötlete Egy koppenhágai taxisoL írnek eredeti ötlete támadt, egy növelje vendégei szá­lát. Amikor valakit visz a ácsiján, izgalmas történeti­ét mesél s ezeket éppen a igérdekesebb pontnál fclbc-3 t 3 Vita Jugoszláviában 3a zágrábi vásár tőnyeremenye körül « jJ Az idei tavaszi 5 3 zágrábi vásár láto­tt gatói között töbt \ 3 nyereményt sor- Tusoltak ki. A főnye 3 reményt, egy négy­­r 3 személyes Fiat­­'3 autót, Számé jAdilcse, a tetuvo «„Jagoda” gyái 3tisztviselője nyer­tté. A szerencséi .< nyertes Zágrábbó .^saját autóján téri 3 vissza Tetovoba és -3boldogan fogadta a ,3 jókívánságokat. 3 A boldog nyer- 13 tes zavartalan örö. , 3 me azonban nem .■fsokáig tartott. A í gyár igazgatcságá- i nak egyes tagjai ugyanis nem akar­ják elismerni a * tisztviselőnek a fő­­■* nyereményhez va-i ló jogát. Adilcse a- gyár megbízottja- 3 ként utazott azág­- rábi vásárra a Ja­- goda igazgatójával- és kereskedelmi- osztályvezetőjével t együtt. A gyár i igazgatóságának ' egyes tagjai azzal- érvelnek, hogy 5 Adilcse nem ma- 1 gánügyben járt a : vásáron. Azt is ; hangsúlyozz/k. i hogy ebben az esetben a belépő­jegy olyan sors­­. jegy volt, amelyet t Adilcsenek így is, . úgy is meg kellett ■ vásárolnia, hogy : hivatalból megte­- leinthesse a vásárt. i A szerencsés ■ tisztviselő termé­szetesen nem oszt­ja ezt a véleményt Hangsúlyozza, hogy a szerencse ■ éppen reá mosoly­gott és teljes joga van a gépkocsihoz. Ezenkívül útikölt- 1 ségébe nem számí­tották bele a vá­sári belépődíjat. Pénzügyi szakér­tők véleménye sze­rint a vásári belé­pőjegyet nem is lehetne külön be­hajtani a vállalat­tól. mert a belépő­jegy ára része a kiküldött tisztvl­­'e’ő napidíiának. A vita kimene- i elét nagy érdek­lődéssel várja egész Tetovo kö­zönsége. (A „Politika"-ból)

Next

/
Thumbnails
Contents