Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-06 / 131. szám

így gazdálkodik a Jászberényi Asztalosipari Vállalat A Jászberényi Asztalosipari Vállalat az újtípusú ízléses „Lehel” háló garnitúra gyár­tásán dolgozik. A munkafo­lyamatok megtekintése után kíváncsiak voltunk arra is, hogy keres, vagy ráfizet erre a gyártmányra. Ez sem lehet közömbös. Rosszul kezdett a vállalat a második negyedévben, mert áprilisban a terv teljesítése 85,5 százalék volt. Ez nem bíztató eredmény, s meglát­szik a kapcsolódó tényező­kön is. Az anyag-költség 4 százalékkal, a bér 10,2 száza­lékkal volt magasabb a meg­engedettnél, ami azt jelenti, hogy a havi termelési költ­ség 14,7 százalékkal maga­sabb lett, változatlan eladási ár mellett. Az üzem létszá­mát is terven felül növelték, s ez a r06sz termelési ered­ményekkel párosulva ‘él »me­lt béralap mini n re* liínybet vezetett. Feltétlenül keresni kell hogy mi okozta az üzem ilyen nagyarányú visszaesését, s miért gazdálkodnak ilyen gondatlanul az állam eszkö­zeivel. Az energia-hiány még min­dég fenn áll és ez döntő mértékben hozzájárul a2 eredmények fékezéséhez. A? anyagszállítás jelentős költ­ségei szintén növelik a költ­séghányadot. Lehet hivat­kozni arra, hogy a tervet csak április 30-án kapták meg. Viszont ez nem ad jogot arra, hogy addig ne is dol­gozzanak s feles létszámot vegyenek fel. Tudvalevő, hogy minden terv egy előbbi terv­időszak tényszámain jön létre figyelembe veszik azonban az üzem fejlődését, adottságát és a különféle termelési ered­ményeket befolyásoló ténye­zőkéit. Ezeket a vállalat veze­tői számításba vehették vol­na, s akkor semmi esetre nem lenne ilyen naiiyfokn n pazarlás A lemaradás figyelemre méltó és arra inti az illeté­keseiket, hogy adjanak na­gyobb segítséget a vállalat­nak. Semmi esetre se enged­jenek olyan lazaságokat, me­lyek a gazdaságosság rová­sára mennek. A lelkiismere­tes összefogás, a becsülettel végzett munka, az anyag ta­karékos felhasználása, a he­lyes szervezés, intézkedések és nem utolsó sorban a dol­gozók lelkes hozzáállásával, a fennálló hibákat ki lehel javítani. Azonban ez halasz­tást nem vár, azonnal kell cselekedni az üzem dolgozói érdekében. AUU a köttetnek... /Mindenki életében előbb-utóbb eljön a legszebb pil­­-Jtr. lanat, amikor ott éli az anyakönyvvezető előtt s rémegő ajkáról elhangzik a boldogító „igen". Erre gondoltam én is, amikor beléptünk a turkevei Városi Tanács Anyakönyvi hivatalába. Pápai Károly anya­könyvvezető elvtárs szívesen fogadott bennünket — s mint később bevallotta — ügyfélnek tekintett... (ugyanis a kol­légám férfi volt). Most az egyszer tévedett, mert a kíváncsi­ság hozott ide bennünkt. Hallottuk ugyanis, hogy szépen berendezett esketőterme, van Turkevének s gondoltuk, ha már a városban járunk. nem megyünk el anélkül, hogy meg ne néznénk. A házasságkötő terem ajtaja közvetlenül az Anya­könyvi hivatal mellett van. Egy tágas, világos szobába lép­tünk. Amit láttunk, arról valóban csak az elragadtatás hangján lehet írni: süppedő szőnyegekről, az ízléses beren­dezésről. A falakat szebbnél-szebb festmények díszítik, körös-körül villanyégők, mely ha ég, szinte fényárban úszik minden. Középen selyemmel letakart hosszúkás asztal áll, körös-körül virágok s párnázott székek. Pápai elvtárs egy titkot is elárult. Az asztalban egy hangszórót helyeztek el s míg az esketés tart — még meghatóbbá teszi az ünnepé­lyes pillanatot — a lágyan kiszűrődő nászinduló. Szemben a bejárattal egy állványon márványból készült gyermek­­szobor ékeskedik, amint ölében egy könyvet tart. E kis szobrocska mintegy kifejezi a családi élet egyik legszebb hivatását: „a gyermeket”. Felette a felirat: „A házasság alapja a szeretet és kölcsönös megértés". Több évszázada már, hogy falvakban és a vidéki vámo­sokban kialakult a házasságkötések időpontjának bizonyos rendszere. A legtöbb lakodalmi paprikást és tortát általá­ban az ősz utóján, december végén és farsang időszakában fogyasztják. '“J/ívánre'-'ik voltunk, hogy az elmúlt ősz ellcnforra­—dalmi eseményei ezt Turkevén hogyan befolyá­solták. Megkérdeztük Pápai elvtársat, hogy októberben hány fiatal pár kelt egybe. — Október a forgalmas hónapok közé tartozik s Így volt ez 1956-ban is. összesen tizennégyen kötöttek házas­ságot. Például azon a napon, amikor tüntetés volt Turkevén (nem is hagyták szó nélkül) négy párt adtam össze. — ... és decemberben? — Decemberben huszonketten léptek az új útra. Ez a szám a márciusit és májusit is túlhaladja. /Mint rendkívüli események közé tartozik október 9-én megtartott esküvő. A 79 éves Hegedűs Lajos, a 75 éves Szabó Erzsébettel lépett házasságra. Az új férj, Hegedűs Lajos bácsi még ma is a tsz-ben dolgozik jó erőben. Ugylátszík a házasságkötés nemcsak a fiatalok életé­ben fordul elő, hanem az idősebb korosztályban is, s egy­formán viszik a sok jókívánság mellett az életbe mintegy emlékeztetőül az anyakönyvvezető szavait, a szeretet és a kölcsönös megértés mély tartalmát. Gál Katalin HASZNOS TUDNIVALÓK a Budapesti Ipari Vásár látogatói számára Május 31-én déli 12 órakor nyílt meg a vásár, s ettől kezdődően június 10-ig min­den nap reggel 8 órától este 20 óráig tekinthető meg. A vásárra vonatkozó legfonto­sabb tudnivalók: 1. Mindenki gondoskodjék űtrakelésekar a vásárigazol­vány előzetes beszerzéséről. Kaphatók a MÁV és Győr— Sopron—Ebenfurti Vasút (GYESEV). a MAHART és a MALÉV jegypénztárainál s az IBUSZ vidéki fiókjainak kirendeltségeinél, valamint számos város és község taná­csánál. Az igazolványok ára 10 forint. 2. A vásárigazolvány bir­tokában a vidéki látogatók a MÁV és a GYESEV vasút­vonalain s a MAHART du­nai hajójáratain 50 száza­lékos menetd íj kedvezményi kaphatnak. A vásár látoga­tója jogosult még a vásár tartama alatt Budapestről ki­indulva egy 33 százalékos kedvezményű tetszőleges vi­déki állomásra utazni és visszatérni a fővárosba. (lásd a vásárigazolvány 3. oldalát). Az igazolvány ezenkívül a vásár egyszeri díj mentet meglátogatására is jogosít. 3. Menetdíjkedvezmények s fővárosba való felutazásnál május 28-nak 0 órájától jú­nius 10-nek déli 12 órájáig vehetők igénybe, míg vissza­utazásra május 31-nek dél­után Ifi órájától június 13. éjjeli 24 órájáig tart a ked­vezmény lehetősége. 4. A vásárigazolványok ér­vényességéhez az kell, hogy az igazolványokat a) elutazás­kor az indulási állomásnál, b) Budapesten a vásár bejá­ratánál, c) a visszautazáskor a fővárosi indulási állomá­son lebélyegezzék, 5. A vidéki látogatók meg­érkezésük után szállásról gondoskodhatnak a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal köz­ponti irodája (Lenin-körút 30.), vagy ugyanennek a hi­vatalnak a vásáron található kirendeltsége útján. 6. A vásár látogatói részt­­vehetn6k a vásár tárgysors­­iátékában, amelynek szál nos értékes nyereménye lesz. A sorsjegyek darabonként 3 fo­rintért kaphatók a vásár te­rületén. A sorsjegyek húzása június 10-én. délután 4 óra­kor lesz. A nyerőszámokat a Népszabadság és a Népaka­rat június 12. vagy 13-i és az Esti Hírlap június 13. vagy 14-i számában teszi közzé a vásárrendezőség. A nyere­mény tárgyakra vonatkozó utalványokat a sorsjegy át­adása ellenében folyó év augusztus 8-ig délután 17 óráig vehetők át a vásár köz­ponti irodájában, Városligeti Román Pavilon. 7. A vásár tartama alatt 93 Magyar Légiközlekedési Vál­­'alat körrepüléseket rendez a vásár, illetve a főváros íele't. \ mintegy 10 perces. 40 ki­lométeres légi útra jegyek kaphatók a MALÉV Vörös­­narly-tér 5. szám alatti és az IBUSZ József Nádor-tér 12. szám alatti irodájában. Felnőttek 30 forintot, gyer­mekek 12 éves korig 20 fo­rintot fizetnek a jegyért és ebben benne van oda-vissza a Vörösmarty-tér és a Feri­hegyi Repülőtér között köz­lekedő autóbusz menetdíja is, 8. Ugyancsak a vásár tar­tama alatt a Fővárosi Ide­genforgalmi Hivatal autóbusz körsétákat rendez a főváros­ban és a festői szépségű bu­dai hegyvidéken. A mintegy 2 és fél óráig tartó körséta során külön idegenforgalmi vezetők tájékoztatják az uta­sokat a fontosabb látnivalók­ról. Az autóbusz-jegy ára 20 forint. 9. A vásáron naponta öt­ször, vasárnap nyolcszor nagy­szabású divatbemutató lesz, amelyen a fővárosi és vidéki ruházati vállalatok, divatsza­lonok. a legkényesebb ízlést is kielégítő nyári és őszi női ruhamodelljeiket fogják fel­vonultatni. Az önköltség fp'odoia'iól tanácskoztak az állami gazdaságok vezetői A Rizstermelő Állami Gaz­daságok Igazgatóságához tar­tozó Szolnok, Békés, Heves megyei állami gazdaságok ve­zetői tegnap tanácskozást tar­tottak Szolnokon, a Közalkal­mazottak Szakszervezetének székházában. Az értekezlei célja az önköltségcsökkentési feladatok megvitatása volt. A tanácskozáson felszólal:ak a Földművelésügyi Miniszté­rium, az állami gazdaságok igazgatósága képviselői, vala­mint a gazdaságok vezetői, fő­könyvelői. Az értekezlet, melynek részletes ismerteté­sére lapunk következő számá­ban visszatérünk, a délutáni órákban ért véget. lÁszauidék GAZDA-ROVATA ______ _____j------------ --------- - ■ .......i*. A gyümölcsfák meddősége telepítési Itibn, itiiiiiimHiiiiiiiMiiiiiiiMiiiiiiiiiMMiiiiimiMiiiiit imnmiiiiiimmm Sokszor hallható kérdés az új gyümölcsfa telepítők köré­ben: nem tudom, mi az oka annak, hogy a gyümölcsfám nem hoz termést, pedig annyi volt rajta a virág, hogy majd megszakadt. Ez bizony előfor­dul. Hogy miért, ahhoz tudni kell elsősorban azt, hogy a gyümölcsfáink idegen bepor­zással termékenyülnek. A vi­rágport vagy a szél, vagy a méhek, rovarok viszik át egyik fáról a másikra. A gyü­mölcsfa saját virágporától nem termékenyül, ezért ön­meddő. Különösen csonthéjas gyümölcsűek és ezek közül is a meggy az a gyümölcs, ami gyakran meddő ma­rad még akkor Í6, ha körülötte sok a cseresznye, a fajtacsoportok egymás kö­zött nem termékenyülnek. Ha mindezt tudjuk, akkor te­lepítés esetén ne egyes fákat. hanem csoportosan ültessük az egyes fajtákat. Egyes pél­dányokat csak akkor telepít­sünk, ha a szomszédos terü­leten ugyanaz a fajta tömege­sen megtalálható. Természetesen nem csak ilyen eset miatt maradhat meddő a gyümölcsfa. Előfor­dul egy-egy évben, hogv niás okokból, fagy, betegségek, a fermókenyülésre alkalmatlan időjárás miatt nem hoz ter­mést a gyümölcsfa, de az ilyen jelenség nem áltáláfios. Előfordul az is. hogy a gyü­mölcsfa virágot sem hoz. En­nek megelőzéséhez tudni kell azt. hogy a jövő évi gyümölcs­­termő rügvek a gyümölcster­méssel együtt fejlődnek és a tél beállta előtt már kifejlett ‘crmőrügyekef találunk a iá­kon. Ez a fejlődési állapot ná­lunk június közepén kezdő­dik, amikor a fa a termés ki­alakítására a legnagvobb erő­feszítést teszi. Ilyenkor kell a leggondosabban ápolnunk a gyümölcsfákat. Ne sajnáljuk tőle a jól oldódó műtrágyákat, vary a trágyaleves öntözést száraz időben pedig a talaj locsolását. F'zel elősegítjük az idei termést is és gondo­lunk a jövő évi termőrügyek nagytömegű kialakulására. termeljünk masodnövány* — zöldtrágyázásra A meteorológiai előjelzések szerint ebben az évben sze­szélyes időjárásra van kilá­tás, tehát a meleg, száraz idő váltakozik a hűvösebb csapa­dékos idővel. Az Alföldön a másodnövény termesztése az időjárás függvénye: ha van csapadék, term-« is lesz. Az idei nyár csapadékosnak ígér­kezik, ezért a korán lekerülő növények, gabonafélék után a másodnövény termesztése in­dokolt, akár takarmánynak, akár zöldtrágyának. Talajaink igen kevés kivé­tellel nem kapják meg a jó terméshez szükséges szerves­­trágyamennyiséget, a fennálló szervest rágya hiány miatt. Zöldtrágyázással jelentősen gazdagíthatjuk talajainkat szervesanyagokban. Ha pedig pillangósvirágú nqvényt vá­lasztottunk zöldtrágyanövény­­ként, a talaj nitrogénkészletét is gyarapítjuk. Aki nem isme­ri a zöldtrágyázás biológiai folyamatát, sokszor vitatko­zik annak helyességéről, mert mint mondják: azzal, hogy a zöldet alászántjuk, nem ka­pott új tápanyagmennyiséget a talaj, hiszen a növény abból vette ki és halmozta fel a fel­építéshez szükséges mennyi­séget. Azt nem szaporította meg, hanem ugyanannyit ad csak vissza a talajnak. Ez te­hát felesleges folyamat. Aki így gondolja, helytele­nül gondolkodik. Miért? Azért mert a zöldtrágyázásra szánt növény nem csak a felső ta­lajrétegből veszi fel a táp­anyagot, hanem az alsóból is, abból a rétegből, amit már r.em szántunk, nem trágyá­zunk és az onnan felhozott tápanyagot zöldtömegén ke­resztül a felső talajrétegbe juttatja. Az altalajból fosz­, ■ «%^** - ■■ fátot, káliumot és egyéb táp­anyagot hoz fel. A növényzet gyökereivel átszövi a talajt és ezzel tovább javítja a ta­lajszerkezetet. Homokos területen a zöld­trágya jobb mint a szerves is­tállótrágya. Vestsik Vilmos Kossuth-díjas kutató ezt így határozta meg: Az a tapasz­talat, hogy míg az istállótrá­gya a homokot hevíti, a zöld­­trágya üdíti. Ez nem azt je­lenti, hogy csak a homokon v-n jelentősége a zöldtrágyá­zásnak, hanem mindenütt, ahol nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű istéllótrá­­gya, vagy egyéb szervestrá­gya. Homokon igen előnyös a fehérvirágú somkóró zöldtrá­­gyának. Pillangósvirágú nö­vény, a gyökerein megtelépe­­dett baktériumok a levegő nitrogénjét a gyökérzetre megkötik és ezzel is gazdagít­ják a talajt. A megyénk más­típusú talajain a szegletes lednek és a napraforgó alkal­mas a zöldtrágyázásra. Az aratás megtörténte után ezek mágiáit azonnal szórjuk ki a tarlóra és sekély szántással vagy tárcsázással fordítsuk a talajba. Az így elvetett nö­vény gy^rs fejlődésnek indul, A kifejlődött zöld-trágya­­növény talajba juttatását a következőképpen végezhet­tük: AmeMk irányban szán­tani fogunk. szántás meg­kezdése előtt gyűrűs vagv nehezebb sírna hengerrel já­rassuk meg a területet. Ezek ’efektetik a növényt a talaj 'z in tjére és az eke könnyen alátakarja a zöldet. Ritkán szükséges a zöld tömeg leka­szálása és a barázdákba való behúzása. A napraforgó nem nillangósvirágú növény, ezért "’lászántása előtt szórjuk meg nitrogénműtrágyával. amely elősegíti annak elbomlását: Mivel a szántás után a zöld­­trágya miatt a talaj üregessé válik, szükséges a területet ismételten meghengerezni.* — niiirn — Hozzászólás „Szolnok zöldáru-ellátásáról66 szóló cikkhez Felkerestem a szolnoki földművesszö­vetkezet igazgatósági elnökét, Sárosi Béla elvtársat, s megkérdeztem, miképpen látja a váreg zöldségellátását, illetve mi a meg­jegyzése a május 22-én megjelent „Szolnok zöldáruellótása érdekében” írt cikkhez. Közös véleményünk, hogy a zöldség­ellátás kétségkívül — mint ahogy azt a cikk megemlíti — az elmúlt időkhöz vi­szonyítva, lényegesen javult. A kereskedelemben az előző idők fo­lyamán is egyik legnagyobb feladat volt a szaküzletek megfelelő áruval való ellá­tása. Ezek a boltok tartoztak már a Kis­kereskedelmi Vállalathoz s a MEZÖKER- hez is, de sa jnos, nem a legnagyobb siker­rel. Mi azzal a szándékkal vettük át, ez év elején az üzleteket, hogy tudásunk és akaratunk legjavát adjuk a város jó ellá­tásáért. Éppen ezért a környék termelő­­szövetkezeteivel szerződéseket kötöttünk. A szándaszöllősi Vöröemező Tsz például naponta közel egy gépkocsi árut szállít hozzánk. Meg kell említeni azt is. hogy a tavasz kezdetén az illetékes szervek a város környékén zöldségtermelő szak­csoportnak nem adtak lehetőséget a megalakuláshoz. így kénytelenek vol­tunk Szandaszöllősön, a repülőtér környékén létrehozni. Ezt a társulást vetőmaggal, szerződési elő­leggel segitettük. Helyes volna, ha niég több ilyen szakcsoportot tudnánk alakí­tani, lehetőleg Szolnok közelében. Az elmúlt időszak folyamán két-há­­rom kézen ment keresztül a zöldáru, mire a fogyasztóhoz került. Természetesen így meg is orágult. A közbeeső szerv kikap­csolása óta frissebb és »'esőbb árut tu­dunk a lakosságnak szállítani. A múltbeli piacokon a termelőknél, kofáknál a zöld­borsó ára 7 forint, a szövetkezeti boltok­ban 5.50 forint volt, a zöldhagyma náluk 80 fillér, ná'unk 50—(10 fillér, a karalábét 3 forintért adták, nálunk 1,60 forint volt ugyanakkora cscmó. Az elmúlt idők folyamán a szövetke­zet több esetben vásárolt közvetlenül a piacon zöldárut. Ezért bírálatot kaptunk a városi tanács VP ülésein ú.. Megvizsgál­tuk saját tevékenységünket és egyetér­tettünk a bírálattal, s megszüntettük ezt a vásárlási módszert. Éppen ezért az.zal sem értünk egyet, hogy míg mi abbahagy­tuk a piacon mindennemű zöldség felvá­sárlását, ad ig a kofáik a reggeli órákban nagy mennyiségeket vesznek meg és így a piacon áremelkedés mutatkozik. A tettek mellett természetesen még vannak hiányosságok, azonban az a cé­lunk, hogy úgy a fölöttes szervek, mint más szervek segítségével ezeket kijavít­suk. Ehhez kérjük a helyi tanács keres­kedelmi felügyelőségének segítségét, Ne úgy legyen ebben az esztendőben — persze ezen mi is akarunk változ­tatni, — mint az előzőben, hogy ki­mondottan csak a hiányosságokról beszéltünk, de az eredményeket min­denki a Tiszavidék — annakidején a Néplap — fs elhallgatta. Szólni kell a raktározásról, mivel az újságcikk is foglalkozik vele. Tudnivaló, hogy a zöldáruellátásához sok göngyöleg szükséges. Nekünk vagyonvédelmi kötele­zettségeink is vaiinak, ezért ügy a göngyö­leget, mint az árut, raktárban kell tartani. Természetesen a raktározási kérdést meg­oldani nem könnyű, hiszen a piaci eláru­sító helyek nagyon kicsik és ma már bi­zony az áruk kocsi-számra érkeznek be, amit valahol tartani kell. A vár« napjainkban különösen tries húsáruféleségekben szenved hiányt. En­nek kiküszöbölése érdekében a tőlünk te’­­hetőt megtettük. Kb. 100—136 sertést ex­­pressz-hizlalásra fogtunk be. Reméljük, hogy az illetékes MÉK központ megadja a szükséges takarmánykiuta’ást és így tu­dunk segíteni a lakosság diétásában. Meg kell említeni azt is. hogy a Halászcsárda halcllátása nem a leg­­kiclégítőbb. ugyanis előfordul olyan eset, hogy Budapestre, vagy esetleg távolabbra kell halért gépkocsit kül­deni. Ugyanakkor a szolnoki Halá­szati Termelőszövetkezet Budapestre szállít. Az a véleményünk, hogy autózás néinu , kevesebb költséggel is m„g lehetne oldani, hagy közvetlenül a szolnoki halászoktól kapjuk a halat. Valóban helves, ha a Tiszavidék fog­lalkozik az áruellátási problémákkal, il­letve. ha mi MESZÖV-dolsnzók is közvet­lenül megismerjük a földművesszövetk zet munkáját, mert így segítséget tudunk nyújtani a közös érdekek előbbre mozdí­tásához. Tolnai Sándor Szolnok, MES7.fiV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents