Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-06 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKt MIJE >r T, ív A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 131. szám. ARA: 50 FILLER. 1957. június 6. csütörtök. / l// traktorosok a traktorosnapoii A Szolnok megyei termelőszövetkezetek 107 Zetor traktort kaplak az elmúlt hónapokban és a termelőszövetkezeti traktorok kérdésében hosszú ideig parázs viták folytak. Egyre inkább megszilárdul az a vélemény. — hogy a gépállomások termelési és politikai segítsége semmiképen nem nélkülözhető. A saját Zetorokkal nagyon jól segíthetik a termelőszövetkezetek az állattenyésztés. a kertészetek és több más üzemág fellendítését. A baráti hangulat kialakulását mutatja, hogy a termelőszövetkezeli Zetor kezelőket több gépállomás külön meghívta a traktoros napra, mondván, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságok gépkezelőinek egy asztalnál a helyük. Szarvasmarhatenyssztési nap A jászsági termelőszövetkezetek és egyéni gazdák jó állattenyésztő gazda hírében állanak. Számos akciót indítót tak már a felszabadulás óta a szarvasmarhatenyésztés megjavítása érdekében. Elsők között voltak, akik hevezettéx a mesterséges termékenyítést és az egyéb új fejlett állattenyésztési módszereket. Az idei jászsági hónap alatt is, nagy súlyt fektetnek a szarvasmarhatenyésztés továbbfejlesztésére. Ezenkívül a jászladányi Községi Tanács a község termelőszövetkezeteinek és állattenyésztőinek részvételével 1957 június 16 án szarvasmarhatenyésztési napot rendez. Erre a szarvasmarhatenyésztési napra meghívták a megye többi járásait, termelőszövetkezeteit, egyéni gazdálkodóit. A szarvasmarhatenyésztési nap elég gazdag műsorral indul. Reggel mintabírálatokat végeznek, valamint a kiváló szarvasmarhatenyésztő gazdák, termelőszö vetkezetek bemutatják tenyészállataikat. A bemutató keretén belül külön kiemelkedő rész a mesterséges termékenyítésiből származó növendékek bemutatója. A bemutatók után a meghívottak tanácskoznak a szarvasmarhatenyésztés toldatairól. A délutáni órákban megtekintik a látogatók az Aranykalász Termelőszövetkezet szarvasmarhatenyésztését és a községi tejüzemet. Holdanként ű\M d kg rézgálicot kapnak a szőlőtermelők Az esős időjárás megköveteli, hogy a szőlőtermelő gazdák gyakrabban végezzenek permetezést. Az eddigi rézgálic elosztás, — melyet a községi tanácsok végeztek a földmííyesszövetkezetekcn keresztül —■ szűkösen volt elegendő. Mostj a napokban kapott értesítést a Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya, hogy a szőlők permetezéséhez kh-ként újabb 4 kg rézgálic kerül kiosztásra, , Több községben, «■* illetve földművesszövetkezetnél még raktáron is található rézgálic. Ezért a szakigazgatási szervek úgy intézkedtek, hogy a most leszállított khkéntl 4 kg-hoz hozzá kell adna a megmaradt készletet és ezt a mennyiséget kell a község területén lévő szőlőterületek holdszámával elosztani, illetve a gazdálkodók rendelkezésére boesájtani. XJiabb rézgálic szállítás csak június hő második felében lesz, ekh'~ kb fi—8 kg kerül kiosztásra kh-ként. Hz országgyűlés szerdai ülésének munkájáról Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg; Az országgyűlés szerdai üléséin folytatta az 1957, évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az idei népgazdasági terv együttes tárgyalását. A szerdai vitában először Hosnyánszki János országgyűlési képviselő szólt a földművelési tárca költségvetéséhez. Bevezetőben a Tolna megyei dolgozó parasztság helytállásáról, a megye mezőgazdaságának helyzetéről beszélt, majd javasolta, hogy a kormány az adókedvezményen kívül ipari takarmányt is juttasson a borjúnevelőknek, ezenkívül szervezze újjá a tejfelvásárlást, mert jelenleg a parasztság nem kapja vissza a tejtermék utáni másodrendű tejet, amit vár és. ami szükséges volna a borjúneveléshez is. Javasolta azt is, hogy a téli hónapokban a mezőgazdasági szakemberek, agronómusok. valamint a pedagógusok legal ább két-három hónapot foglalkozzanak a parasztíiatalokkal. Az esti iskolákon különösen nagy gondot kell fordítani az állatenyésztés fortélyainak megismertetésére. Javasolta, hogy az esti iskolákon a 15— 16 éves falusi fiatalok vegyenek részt. A termelőszövetkezetek helyzetéről szólva kifogásolta, hogy egy sor termelőszövetkezetben nincs könyvelés és a járási tanácsok nem hangsúlyozzák eléggé a termelőszövetkezetek előtt a könyvelési rendszer fontosságát. A gépállomásoknak is jobban kell segiteniök a termelőszövetkezeteket. Mi szövetkezeti tagok — mondotta — úgy véljük, hogy a gépállomás van a szövetkezetért és nem fordítva. Ma a gépállomás elsősorban akkor dolgozik szívesen a szövetkezetnek, ha olyan munkát kap, amin sokat lehet keresni. Befejezésül javasolta, hogy az állattenyésztés területén működő két felvásárló szervet helyezzék a Földművelésügyi Minisztérium irányítása alá, mert nem egészséges, ha e két szervet két minisztérium irányítja. A földművelésügyi tárca költségvetését maga és a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadta, Mészöly Gyula országgyűlési képviselő az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának megbízásából szólt a földművelésügyi költségvetés néhány fontosabb kérdéséhez. Az 1957 évre előirányzott népgazdasági beruházások összege az ellenforradalmi cselekmények, illetve az okozott károk miatt lényegesen kevesebb, mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgazdaság részesedése is kevesebb — mondotta — a mezőgazdasági bizottságnak alapos mérlegelése után az a véleménye, hogy ez az őszszeg a mezőgazdasági termelés volumenéhez, illetve a közel negyven százalékos nemzeti jövedelmet biztosító t e r m e lé s i produktumhoz mérve kevés. A beruházási keret bizonyos mértékű emelését az évek óta elhanyagolt belvízkárok elleni védekezés, valamint exportlehetőségeink kibővítésének költségei is indokolják. Ezért kérem az országgyűlést, hogv a mezőgazdasági bizottság javaslatát fogadja el, vagyis a mezőgazdáié"! beruházások 1957 évi részesedését 8.6 százalék helyett körülbelül tíz százalékban hagyja jóvá — mondotta, — majd részletesen indokolta a javaslatot. A beruházások koncentrálására — folytatta — a jövőben rfagyobb gondot kell fordítani. A hiteleket nem lehet elaprózni, azokat a legfontosabb és a leggazdasá"osabban kihasználható területekre kell irányítani. Ezután a gyümölcs- és sző'r termesztés speciális gépesítésének fontosságát hangsúlyozta, majd az értékesítés jó megszervezésére hívta fel a figyelmet. Foglalkozott a belvizek rendezésének kérdésével is. A munkálatokhoz szükséges összeget á következő évekre elő kell irányozni, hogy a belvizek okozta terméskiesést elkerülhessük. Végezetül a termelőszövetkezeteink hitel — viszafizetésének ügyéről bőszéit. Ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése uj szakaszt jelenthetne tsz-mozgalmunk életében és mielőbbi megszilárdulására vezetne. — A mezőgazdasági bizottság nevében javaslom, hogv az országgyűlés hívja fel a Minisztertanács figyelmét a legkedvezőbb megoldás kidolgoztatására és végrehajtására A földművelésügyi minisztérium 1957. évi költségvetését. minthogy mezőgazdaságunk fejlődését és népgazdaságunk megerősödését szolgálja, a mezőgazdasági állandó bizottság által javasolt módosításokkal elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Kaszapovics András országgyűlési képviselő is a földművelési tárca költségvetéséhez szólt hozzá. A növénytermesztés egyes kérdéseit taglalta. Helytelenítette, hogy a Magtermeltető Vállalat által termeltetett szerződéses magvakat a Terményforgalmi Vállalat veszi át. Szükségesnek tartja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium rendet teremtsen a vetőmagtermelés körül és véleménye szerint a magtermelés minden fázisát — szerződés, begyűjtés, tisztítás, stb. — egy vállalatnak kell irányítani. A korai zöldségtermesztést fejlesztenünk kell, mert ez minden évben jelentős exportot biztosít az országnak. Ezután számos Baranya megyei problémát sorolt fel, amelyek megoldása előbbreviheti mind a zöldség, — mind a gyümölcstermesztést. A mezőgazdaság 1957 évi költségvetése — mondotta végül — a párt- és a kormány —-» által kitűzött feladatok végrehajtását általában biztosítja és megadja a mezőgazdasági belterjes irányú fejlesztésének, a termésátlagok növelésének, a termelékenység fokozásának lehetőségeit. Az 1957. évi költségvetést elfogadom. Boros Gereely országgyűlési képviselő^ a közlekedés- és postaügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Részletesen foglalkozott a vasút feladataival, beszélt a távolsági autóbuszközlekedésről is és megállapította, hogy az autóbuszállomány nem tart lépést a megnövekedett igényekkel. Hiányok vannak a vidéki városok taxiközlekedésénél is. Tökéletesítenünk kell a gépkocsijavító üzemek munkáját is. A magyar hajózásról szólva elmondotta: helyes volna, ha hajóiparunk megfelelő’növelésével jobban kivennénk részünket a nemzetközi hajózási szállításból. Beszéde további részében arra figyelmeztetett, hogy a következő években nagyobb gondot kell fordítani úthálózatunk karbantartására és tökéletesítésére. A közlekedési tárca költségvetésével kapcsol atban szeretnék még egy kényes kérdést felvetni — folytatta felszólalását — ez pedig a földalayi yaeút dolga. Ahogy én tudom, a földalatti vasútban csaknem egymilliárdunk fekszik. Az az előirányzat, amely elsősorban az állagmegóvást szolgálja, annak csak több-kevesebb tényleges megóvásra elegendő — a földalattit tehát évről évre óvjuk, építését nem folytatjuk, pedig 80 millió forint értékű tübbinganyag is rendelkezésünkre áll. Miután az állagmegóvás időrőlidőre visszatérő feladat és kiadás, anélkül, hogy hasznot hozma, úgy gondolom, itt volna az ideje annak, hogy kormányunk állást foglaljon atekintetben, mi történjék a földalatti vasúttal. Véleményem szerint, ha annak építését anyagi élőnkhöz mért ütemben folytatnánk, még mindig jobban járnánk, mivel a már beépített milliárdos beruházás lassankint értékét "eszti, semmivé válik. Látjuk azt is. hogy a felszíni közlekedés túlzsúfultságát csalc alig-alig tudjuk enyhíteni. Mindennek figyelembevételével tehát bármilyen kényes is a földalatti vasút kérdése, előbb vagy utóbb, foglalkozni kell vele, meg kell találnunk a helj'es megoldást, amely nemcsak a közvéleményünket nyugtatná meg, de az amúgy is nehézkes közlekedésünk megjavítását szolgálná. Mindent összegezve és ismerve tényleges gazdasági helyzetünket, a magam részéről a költségvetést elfogadom. . y j Zumberk falu Dél-Csehországban. Nemcsak a nagyúri vá* rak maradtak meg építészeti emléknek, hanem a roegerőJ sített falvak is. Ezek a műemlékek a csehszlovák műemlék« védelem gondoskodása nyomán kerültek rekonstruálásraj A megye gépállomásai teljesítették tavaszi testvüket Bolgár vendégeink A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kormány- és pártküldöttség érkezett a Bolgár Népköztársaságból Magyarországra. hogy megtárgyalja a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének továbfejlesztését. A boleár kormánvktildöttiég vezetője Anton Juaov. a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának és politikai bizottságának tagja, a pártküldöttség vezetője Todcr Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának első titkára, a politi kai bizottság ta?ía. A küldöttség ma rrggzl éc kezeit Budapsstre, A gépállomásoknál az időszakoknak megfelelően kidolgozzák a tervet. A tavaszi tev végső határideje június vége. A legutóbbi jelentések szerint a 20 gépállomás globálisan, határidő előtt egy hónappal, tehát május 31-ig 101.5 százalékra teljesítették feladatukat. Ez azt jelenti, hogy 255.504 normál hold munkát végeztek el a gépállomások a termelőszövetkezeteknél és az egyéni gazdálkodóknál. Ebből a talajmunka tervet 110.4 százalékra teljesítették, vagyis 152.143 normál holdra. A gépállomások közül legjobb ti fegyvernek!, ahol a tavaszi tervvel 168.6 százalékra állnak. A terv százalékos túlteljesítése azonban még nem minden. Ez a gépállomás azért is jó, mert 1 drb. 15 lóerős traktor egységre 211.3 normál hold teljesítményt jut. A Mesterszállási Gépállomás a tavaszi tervét pl. 180.9 százalékra teljesítette, ezzel szemben az egy traktoregységre eső teljesítmény majdnem fele a Fegyverneki Gépállomásnak, vagyis csak 114.9 normál hold. Megyei szinten a gépállomás sok egy-egy traktoregységés re 139.7 normál hold teljes sítmény jut. Ez az eredmény közepesnek mondható. A fő feladat a gépállomásokon, hogy ne csak a tervet telje« sítsék globálisan túl, hanem az egy traktorra eső nors mái hold teljesítményt is növeljék. A tavaszi terv teljesítéses hez tartozik a gépállomásoks nál a gépi kapálás is. Sajnos ezen a területen nem nagyon dicsekedhetnek a gépállomás sok. Tervük 17.398 Uh. és ebs bői mindössze: 1.726 kh-t vés geztek el. Hogy mi a lemarás tiás oka, azt nehéz volna ilyen rövid idő alatt elmons (Jani. Van hiba a termelőszövetkezeteknél Is, de úgy gons dőljük akad tennivaló a géps állomásokon is a gépi kapás lás terén. A határban sokfes lé látni gyomos kukoricát, amely megkívánja a kapálást Próbálják meg a gépállomás sok nagyobb felvilágosító munkával és mindenekelőtt a jó munkával megszerettetni a gépi növényápolást termelős szövetkezeteinknél. Vágási MÁR NEM KULLOG az utolsók között a Martfűi Téglagyár A Martfűi Téglagyár nem a legjobb üzemek közé tartozott eddig. Megnéztük változott e a helyzet az üzemben. A telep vezetését március elsejével Katies László vette át. Az 1 számú cserep présnél találtunk rá. — Sok problémát megoldottunk már, — mondja —, de még mindig nagy erőfeszítéseket kell tenni, hogy a múlt maradványait kitakaríthassuk. Mondhatom ezekből van még most is egy kevés. Nagymérvű hanyagság é« felületesség uralkodott a téglagyárban. Erről tanúskodik prések melletti tárolóban több tízezer tönkre ment tégla roncsa. Nagyrészét már eltakarították. A cserép szárítóba befolyt a viz esőzések alkalmával, mert nem volt elárkolva. Az udvarról is elhordták a rengeteg törmelék kupacot, de érzékelhető az utóbbi hetekben végzett munka terület feltöltése nagyságán is. Ma még nyolc órás műszakokban dolgoznak, mert nincs elég cserépkeret a gyártáshoz és nem tökéletes a száradás sem. a rossz időjá■i viszonyok miatt. A termelés azonban már telies ütemben folyik és komoly eredményeket értek el, alig egy hónapos üzemeltetés után. Téglából naponta 25.000 darabot, cserépből ári lag 15,400 darabot, és gerinc« cserépből 950—1000 darabot készítenek el. A nyers tégla gyártási tervüket 103.8 százalékra, az égetett tégláét 169 százalékra teljesítettek, s ezzel a téglagyárak verse« nyében, az utolsóról a negye* dik helyre kerültek. Azt szoktuk mondani, a be« csületes munkának mindég meg van a megérdemelt jutalma. Megmutatkozik ez itt is. Mióta a gyár vezetősége törődik a munkával, gondoskodik a jobb munkalehetőségről. nem kullognak aa utolsók között. Jobbat, többet termelnek. A minőség javítása érdekében a kiégetett téglákat osztályozó válogatás alá vetik, s így az első osztályú tégla, cserép teljes mértékben kielégíti a rendelők igényét. Nem véletlen, hogy az utóbbi időbep a szolnoki TÜZÉP mint fővásárió elégedett a martfűi téglagyártól vásárolt áruval. Reméljük, hogy az a sok jó elgondolás, amely az üzem vezetőit jelenleg foglalkoztatja, rövid időn belül valóra válik, s könnyebbé, eredményesebbé te«~i a gyár dolgozóinak munkáját. ab.
