Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-05 / 130. szám
Vf LAO PROLETÁRJA! EGYESÖLJETEK! MAI SZAMUNKBÓL: Emlékezzünk, itiú kommunisták! Tegyük minél előbb korszerű beller jes gazdaságokká a termelőszövetkezeteket X 1 A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 130. szám. ARA: 50 FILLER. 1957. június 5. szerda. 1 ere-fere délután T otó-tanácsadó Az országgyűlés új ülésszakának munkájáról Tegnapi lapszámunkban már közöltük Kiss Árpád előadásának első részét. A továbbiakban bérügyi intézkedésekről, lakás építkezézésekről és egyéb népgazdasági beruházásokról beszélt. A kormány által elhatározott bérügyi intézkedések — folytatta Kiss Árpád —, amelyeknek összege meghaladja az 5 milliárd forintot, valamint a kötelező beadási rendszernek ' megszüntetése igen jelentősen, közel 14 százalékkal emeli a lakosság vásárlóerejét. Az életszínvonal előirányzott emelkedése következtében az iparcikk kereslet nagyobb mértékben nő. mint az élelmiszereké. Ezután részletesebben szólt az élelmiszer, valamint az iparcikkforgalom várható alakulásáról, majd arról beszélt, hogy az elmúlt évek átlagának mintegy 30 százalékkal alacsonyabb felhalmozási alapból a terv beruházási célokra kereken 8,2 milliárd forintot irányoz elő. Ebből az összegből mintegy 3 300 millió forintot, 40 százalékot tesz ki a lakás, kommunális, szociális és kulturális beruházás. Állami eszközökből a terv szerint 1937-ben 21 ezer lakást kell használatra átadni, többet, mint 1953— 54-ben együttvéve. Mintegy 20 ezer lakás felépítéséhez biztosít ezenkívül az állam hosszúlejáratú kölcsönt cs építőanyag ellátást. Ilymódon mindössze- 4 880 millió forint jut az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem fejlesztésére. Ebből 3 200 millió forintot az ipar céljaira és mintegy 1 700 forintot a mezőgazdaság, a közlekedés és kereskedelem számára irányoztunk elő. — Nyíltan meg kell mondani: a csökkentett beruházások nemcsak azt nem teszik lehetővé, hogy már 19517- ben megkezdjük a termelőkapacitások szerkezetének kívánatos átalakítását, de azt sem, hogy egyes, már korábban megkezdett és a népgazdaság szempontjából fontos beruházásokat folytassunk. Ezért 1957-ben mintegy 200 nagyobb beruházási építkezést le kellett állítanunk. Hangoztatta, hogy 1957. évi népgazdasági tervünk egyik — vagy talán a legfőbb — gyengesége a beruházások rendkívül alacsony színvonala. Ez nem is az 1957. évi feladatok, hanem a további fejlődés szempontjából hordoz magában nagy veszélyeket. Ennek ellenére további, bármennyire jogos igények kielégítésére sincs ma lehetőségünk. Az ország külkereskedelméről szólva hangoztatta, hogy mind kevesebb ráfordítással minél nagyobb devizahozamot kell elérnünk, mert külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya idén csak a baráti hitelek igénybevétele mellett volt megtartható. A külkereskedelmi áruforgalom eddigi tényszámal azt mutatják, hogy a kiviteli előirányzatokat túl lehet teljesíteni. A terv tehát megfelelő tartalékokkal is rendelkezik. Ez a tartalék azonban csak abban az esetben realizálódhat, ha ipari üzemeink él vállalataink továbbra is mindent megtesznek az export fokozása érdekében, egyszersmind szigorú takarékosságot valósítanak meg az importanyagok felhasználásában. Az Országos Tervhivatal elnökének tapssal fogadott beszéde után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után került sor Antos István pénzügyminiszter expozéjára. Antos István pénzügyminiszter beszéde Hangsúlyozta, hogy a költségvetés összhangban van a népgazdasági tervvel és alátámasztja a lakosság anyagi helyzetének megjavítására hozott kormányintézkedéseket. 52,6 milliárd forint bévé telt, 51,8 milliárd forint ki adást irányoz elő, tehát 800 millió forint a bevételi több let, ami a tartalékokat is számításba vpve, megalapozza az állami pénzügyek szilárdsá gát. Ezután kiemelte a költségvetés előirányzatai közül a legfontosabbat. A legnagyobb összeg a gazdasági feladatok pénzügyi szükségleteire előirányzott 33,7 milliárd forint. Ebből kell fedezni mindenekelőtt a beruházásokat. 8.2 milliárd forint beruházásra a költségvetésben mintegy 5 milliárd szerepel, a különbözet pénzügyi forrásai a vállalatok amortizációs befizetései, a hosszúlejáratú bankhitelek és a szövetkezetek saját eszközei. Erősen korlátozott lehetőségeink miatt az erőforrásokat elsősorban a gyorsan befejezhető, rövid időn belül megfelelő gazdasági eredményt hozó beruházásokra kell összpontosítani. Ezért elkerülhetetlen egyes beruházások, így a Dunai Vasmű, a Debreceni Gördülőcsapágy-gyár, a Váci Cementgyár, a Székesfehérvári Könnyűfémüzem és több más beruházás ideiglenes leállítása. Ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítani elsősorban a fűtőanyag és energiatermelés folyamatban lévő beruházásainak gyors befejezésére. Az állami vállalatok veszteségeinek megtérítésére és dotációira ■** főleg a termelési költségek emelése miatt — 7,8 milliárdot kellett előirányozni. Majd rátért Antos elvtárs a tsz-ek és a mezőgazdaság beruházására. Végül az egészségügyi helyzet megjavításáról beszélt. Hangoztatta, hogy az előirányzatok fedezik a közieké-, dés és kereskedelem szükségleteit is, bár elsősorban a közlekedés jogos igényeit csak részben lehetett kielégíteni. A közületi kiadások 1,7 milliárd forinttal alacsonyabbak a tavalyiaknál, a védelmi, igazgatási és egyéb kiadások 2.6 milliárd forinttal csökken nek, a költségvetés ugyanakkor 900 millió forinttal többet irányoz elő a szociális, egészségügyi és kulturális célokra. A lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására a tavalyinál 12 százalékkal többet, 8 480 milliót fordítunk. Oktatásra, népmű velősre, színházak és testnevelési intézmények fenntartására 4 067 millió jut. A szocialista törvényesség megszilárdítása, a társadalmi és személyi tulajdon, a közbiztonság fokozott védelme, nagy feladatokat ró rend- és jogbiztonsági szerveinkre. Ezek céljaira 1 938 millió forintot irányoz elő a költségvetés. A honvédelemre fordított kiadások lényeges csökkentésénél figyelembe kellett venni az ország nehéz gazdasági helyzetét. A keretek jó felhasználása biztosítja határaink, békés építőmunkánk védelmét. Az államigazgatás kiadásainak csökkenésében szerepet játszik az igazgatási szervezet egyszerűsítése, a minisztériumok összevonása, az igazgatás létszámának 21 000 fővel történt csökkentése. Itt tavalyihoz viszonyítva 356 millió forint a megtakarítás. A bevételi tételekről elmondotta Antos István, hogy az állami vállalatok befizetéseinek 36.2 milliárdos előirányzata 9 százalékos csökkkenést jelent a tavalyihoz viszonyítva A szövetkezetek forgalmi és jövedelemadó befizetése valamivel kisebb, mint tavaly volt. A lakosság adó- és illetékbefizetései mintegy ötmilliárdot tesznek ki. Az adókötelezettség általában változatlan, az illeték-bevételek viszont — egyes indokolatlanul alacsony tételek felemelése folytán — emelkednek. Bejelentette, hogy az idén rendezik a juttatott földek megváltási árát, meghosszabbítják a fizetési határidőt, viszont akik a megváltási árat az idén kiegyenlítik, jelentős kedvezményt kapnak: a volt mezőgazdasági cselédek és munkások 35 százalékot, a többiek 20 százalékot. A költségvetés bevételei közt szerepel 4,3 milliárd forint. Ez a barátaink, elsősorban a Szovjetunió által nyújtott, hosszúlejáratú kölcsönök és visszatérítés nélkül nyújtott segélyek pénzértéke: 4,3 milliard forint. E támogatás pénzértéke mögött rejlő hatalmas árutömegek és nagyösszegű devizahitelek'évi importunk több mint f-elét fedezik és döntő tényezőként szerepel teli és szerepelnek az ellenforradalom okozta rendkívül súlyos gazdasági nehéhségek leküzdésében, egyúttal lehetővé tették a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának megteremtését is. A tanácsok költségvetési előirányzata 7,4 milliárd forint. Részesedésük a költségvetés összes kiadásaiból a szociális és egészségügyi kiadásoknál 25, a kulturális kiadásoknál 53 százalék. Ezután a fokozott tanácsi önállóság jelentőségét méltatta, majd feltette a kérdést: biztosítható-e a terv és a költségvetés sikeres végrehajtásával népgazdaságunkban a pénzügyek szilárd egyensúlya, teljesen elháríthatjuk-e az inflációs veszélyt? Utalt a közvéleményben jelentkező, gyakran szélsőséges nézetek veszélyére. Óvott a túlzott optimizmustól, amellyel egyesek gyors konszolidációnk láttán már úgy gondolják, hogy minden nehézségen túljutottunk — de a nehézségek eltúlzásától is, amely az ellenséges propaganda befolyása alatt születik és amely szerint fennáll az infláció és gazdasági csőd veszélye. józan mérséklet és a realitás jellemzi. Utalt arra, hogy szociális és kulturális célokra 1,1 milliárd forinttal, egészségügyi célokra 12.G százalékkal többet fordítunk, mint tavaly. A rendelőintézetek rendelési ideje az előirányzat helyesebb beosztásával napi 600 órával nő, 90 uj orvosi körzetet állítunk be. Több a férőhely a szociális otthonokban is. Az üdültetésre fordított 158 millió forint mintegy 160 000 felnőtt és 33 000 gyermek üdültetését teszi lehetővé. A nyugellátás költségei 375 millióval emelkedtek, az abban részesülők száma 35.000 fővel nőtt. Emelkedik az egy főre eső nyugdíj öszszege is. A kulturális célokra fordítandó 4 milliárd forintból háromezerrel növeljük az ovódai férőhelyek számát, az alsófokú oktatás túlzsúfoltságát 275 uj tanterem csökkenti. 367 millió forintot fordítunk 70.000 ipari tanuló képzésére, tanulmányi idejük felemelésére. A középfokú oktatási intézmények kiadási előirányzata 30 000 középiskolai tanuló diákotthoni elhelyezését biztosítja. Felsőfokú oktatási intézményeinkben 38.000 hallgató oktatási költségeit fedezzük. Bővítik a miskolci, — veszprémi és budapesti műszaki egyetemet. Az egyetemi hallgatók több mint 90 százaléka kap ösztöndíjat. Népművelési intézmények fenntartására 276, sportlétesítmények támogatására 74 milliót fordít az állam. A honvédelmi kiadások a tavalyi 4085 millióról 1912 millióra csökkentek. A csökkenés ellenére fokozott mértékben biztosítottuk határainkat, a nyugodt építőmunka, a belső rend védelmét. A rend és jogbiztonsági kiadások előirányzata 2049 millióról 1988 millióra csökkent, igazgatásra a tavalyi 2064 millió helyett 1662 milliót költünk. Ezt a létszámcsökkentés és összevonások mellett elősegítették olyan takarékossági intézkedések, mint az állami autók számának és használatának csökkentése, a kiküldetési költségek mérséklése és hivatali célra használt lakások feszabadítása. A bizottság nevében java solta az 1957. évi állami költségvetés elfogadását. Az elnök ezután bejelentette, hogy a vitában Friss István, Varga Károly, Bo nár József és dr. Juhász Ii réné képviselők jelentkezt szólásra. Elsőnek Friss Ií vánnak adta meg a szót. Friss István felszólald elején hangsúlyozta, hogy a szocializmus felépítéséh az adott helyzetben, az adc pillanatban a legfőbb eszk a maximálisan elérhető éle színvonal biztosítása m ma. Igen nehéz körülmény« között vagyunk, de ezek k zött sem engedhetünk i életszínvonalból. Majd arról szólt, hogy mi: den vállalatnál és iparágbí sok a kihasználatlan lehet ség. Ám az esetek többség ben nem egyszerűen a te melés emeléséről van sz mint a koraobi években. N. gyón meg kell néznünk, m lyen célra és milyen eszk' zokkel emeljük a termelés Lehet a termelést úgy eme ni, hogy az nem javítja, h; nem rontja külkereskedelr helyzetünket. Feladatain különleges jellegűek. Lej fontosabb vonásaikat a k< /étkezőkben lehetne megjf .ölni: - • | f első helyen kell beszélnünk a takarékosságról, különösen az anyaggal — elsősorban az importanyaggal — cs természetesen segédanyagokkal, fűtőanyaggal, energiával. Másodszor: szigorúan vigyáznunk kell a fogyasztás alakulására. Említettem már — mondotta — azt a többmilliárdot, amit a bérből és fizetésből élők kapnak. További béremelésekre csaki egészen kivételes eseteikben és egészen szűk keretek közt kerülhet sor, mert a fogyasztás további emelését nem bírjuk. Gondoskodnunk kell arról, hogy megszilárduljon a bérfegyelem. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság vonatkozásában ez azt jelenti: szigorúan őrködni kell a felvásárlási színvonalon s meg kell akadályozni, hogy a mezőgazdasági életszínvonal tovább emelkedjék. Friss István utalt a szocialista építés Szovjetunióban bevált tapasztalatainak merev, sematikus alkalmazására. Megfeledkeztünk arról, hogy Magyarországon más volt a helyzet, mint annak idején a Szovjetunióban, gondosan megválaszthattuk volna az iparfejlesztés legmegfelelőbb irányát, ehelyett azonban egy meglehetősen sokoldalú fejlesztésre törekedtünk. Részben ebből a másolásból következtek különböző, a kollektivizálás te* rén elkövetett hibák is. Eb* bői következett a gazdaságossági elv elhanyagolása, az, hogy nem voltunk tekintettel az ország adottságaira. Ebből viszont a külkereskedelem rosszirányú fejlődése következett. összefügg a hibákkala gazdasági vezetés tülcent-* ralizálása; Végül Ide kell eo* rolni az anyagi ösztönzésnek^ túlzottan a termelés mennyi--, ségi emelésére irányítását: Selejtet gyártottunk jó mi-. nőség helyett, nem tudtuk? végrehajtani a műszaki fej-'Iesztést, hóvégi hajrákra ve- j zettek a hibák, ugyanakkos ,■ az anyagi .érdekeltség elha- ! nyagolása további......* ' a bürokratikus terjedésének, hiszen egy csomó célt úgy akartunk elérni, hogy az ellenkezett a dolgozók közvetlen anyagi érdekével; Varga Károly és Bognárt József képviselők hozzászól lása után Juhász rmróné, Szolnok megyei képvisel» v* következett; ' Juháss Imréné Olt Károly- előadói beszéde Szünet után Olt Károly a terv és költségvetési bizottság elnöke az évi költségvetés. a költségvetési törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy a korábbi évektől eltérően a költségvetést nemcsak a terv- és költségvetési bizottság vitatta meg) hanem csaknem valamennyi bizottság szakágazatonként is, így a költ" ségvetés előzetes megvitatásán a képviselők több, mint kétharmada résztvett. Megállapította, hogy mind a tervet. mind a költségvetést a a belügyi és igazságügyi tárca költségvetéséhez szólt hozzá, hangoztatva, hogy az ellenforradalmárok leleplezésében, felkutatásában, felelősségrevonásában komoly feladatok várnak a belügyi és igazságügyi szervekre. Az ellenforradalom idején rendőreinknél bíráiniknál és ügyészeinknél is megnyilvánult már október előtt is mutatkozó eszmei zűrzavar. A történelmi hűség kedvéért — mondotta — és az elismerés miatt is el kell mondani, hogy — bár egyes vidéki kapitányságok, rendőrőrsök szorult helyzetében előfordult, hogy minden ellen vetés nélkül átadták fegyverüket — rendőreink egyrésze, különösen az államvédelmi és karhatalmi alakulatok fegy verrel a kézben, életük árán is védték a munkáshatalmat, objektumainkat, az üldözött hazafiakat. Ezután a belügyi szerveknek a munkás-paraszt kormány megalakulása után végzett munkájáról beszélt, méltatta a decemberi nyüt ellenforradalmi összeesküvés és a „műk” jelszóval csoportosult bandák felszámolásának jelentőségét. Beszélt arról a ve szélyről, amelyet társadalmunkra a börtönökből kiengedett több mint tízezer rab, köztük kémek, diverzánsok, háborús bűnösök, gyilkosok jelentettek. A rendőrség, a karhatalom több mint 7000 szökött rabot tett újból lakat alá. A többi még kint van, de egyrészük Nyugatra szökött, ahol most a szabadsághős szerepében tetszeleg. Csak a karhatalom és a rendőrség több mint tízezer géppisztolyt és pisztolyt, húszezer puskát, tízezer gránátot és több millió lőszert gyűjtött össze. Ez nem jelenti azt, hogy az ellenforradalmárok; nál már nincs fegyver: van. mert nemcsak az itthon szer* zett volt náluk, hanem a vő* röskeresztes küldményekben szállított nyugati küldemények js. Éberségre int bennünket, hogy az imperialisták a náluk levő fegyverek rejtege* tésére biztatják a bujkáló ellenforradalmárokat. , Beszél1 arról, hogy az okozott húszmilliárdos kárt az el!enfo’*radalmárok most szabó- , tázscselekménnyel akarják tetézni. Figyelmeztetett a társadalmi tulajdon ellen elszaporodott bűncselekményekre. Hangoztatta, hogv a bűnüldö» , zés rendőri munkája csak akJ kor lesz eredményes, ha az ügyész jól megalapozza a vádat, a bíróság pedig nem libe* rális, hanem nevelő hatású,; kémén ja igazságos ítéleteket! hoz. Meg kell mondani, hogy a dolgozók, akik egyre ‘ isztábban látják, mi forgott koc* kán, nincsenek megelégedve az ítéletekkel. Ezután példád kát hozott fel arra, hogy, ügyészek bíróik részéről bU zonytalanság, liberalizmus mutatkozik. Emlékeztetett arra. h-'gy nincs a világon olyan ország. ahol az államrend megdöntésére irányuló bűncselekményeket ne sújtanák a legszigorúbban. A Horthykorszakban a kommunistákat, egyszerű röpira tízórásért ia több évre ítélték vagy hónapokig, évekig vizsgálati fogságban tartották. Ezelőtt 20 ’ évvel elég volt, ha valaki fér- > de szemmel nézett a kor- - mányzó arcképére, már nem , úszta meg 6 hónapnál keve- ’ sebb börtönneL Az ellenforradalmárok ezt a rendszert akarták visszahozni. Beszélt a dolgozók kéréséről, hogy a megyei bíróságok mellé is minél előbb szervez- t zék meg a népbírósági taná* ) egokatj .... .5
