Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-30 / 152. szám

A Szolnok megyei 1 (indes üléséről

Pénteken egésznapos ülést tartott Szolnok megye tanácsa; A napirenden az összeférhetetlenségi bizottság jelentése, a tavaszi és a nyári munkákról szóló beszámoló, az 1956. évi költségvetés végrehajtásáról és az 1957. évi költségvetés megállapításáról, valamint az 1957. évi beruházási tervhitelek bon tásáról szóló beszámoló szerepelt. Ezeken kívül megtárgyalták még a végrehajtó bizottság 1957. III. negyedévi munkatervét;

Legnagyobb vitát a tavaszi és nyári munkákról szóló beszámoló váltott ki. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatos beszámolójából — melyet Horváth Imre elvtárs tartott — az alábbiakban részleteket közlünk:

Horváth elvtárs először a termelés előfeltételeinek biztosításáról számolt be, majd

a szerződéssel termelt növények

helyzetét elemezte. Ezzel kapcsolatban mondotta: Tavaszi munkánk egyik fontos feladatát jelentette a szerződéssel termelt növények elhelyezése. Az új árait szükségessé tették, hogy a korábban megkötött szerződéseket a termelőszövetkezetekkel újra megbeszéljük. Az árak meggyőződésünk szerint a termelés érdekeinek megfelelőek. A Kertimag 100 százalékos, a MAGES 104.8 százalékos, az Élelmiszeripari Minisztérium 81.3 százalékos, a Könnyűipari Minisztérium 94 százalékos, a Földművesszövetkezetek a zöldség szerződéskötésnél 134.6 százalék, seprőcirok szerződéskötésnél 30.7 százalékos teljesítést értek el. — összességében a szerződéses növényeik tervét 96.2 százalékra teljesítették megyénk területén. — Munkánk fogyatékosságát jelenti, hogy a cukorrépa termelési kötelezettségünknek nem tettünk eleget. Ennek többirányű oka van. Lemaradásunk a múlt évhez viszonyítva 7000 kát. hold, csökkentett területhez viszonyítva pedig 4000 kát. hold.

Ezután

a vetésterület szerkezetének alakulásáról

beszéli Megállapította,, hogy kenyérgabona a szántó terület 35.1 százaléka, az 1955. évi 3 7.7 százalékkal szemben. Kevesebb tehát, ez azonban nem jelent veszélyt. Következménye: több takarmány.

Takarmány termesztésünk 30 ezer kát. holddal növekedett. Ez kukorica, árpa, zab és pillangós növényekből tevődik össze. A zöldségtermesztő terület megyei szinten növekedett.

Az agrotechnika színvonaláról

a következőkét mondta: A beadás megszüntetése, a helytelen tervezés eltörlése, a földek rendezése, a kedvező árak előnyösen éreztetik hatásukat a termelési kedvben. Ennek következménye a jobb minőségű munka, amely a sok csapadék ellenére is jelentkezik. Elhagyott, műveletlen föld csak egész ritka jelenség. A rizs elvetése időben megtörtént, árasztása minden zavartól mentes volt- Az agrotechnikai eredmények mellett komoly fogyatékosságok is vannak. Gépállomásaink gépeinek kihasználási foka alacsony. A trágyaszükséglet nincs megy fi szinten biztosítva. — A szükséglet évenként 40 q/kat. hold volna, ezzel szemben a termelt trágya mennyisége csak 20 g/kh. Nagyon aggasztó jelenség ez. Aggodalmunk különösen fennáll, az ellenforradalom következtében okozott károk miatt (a tehénállomány megszüntetése, széthurcolása, stb.) A műtrágya használatában igen komoly visszaesés tapasztalható. A termelőszövetkezetek 1956-ban kát. holdanként felhasználtak 50 kilogrammot, erre az évre J pedig 29 kilogrammot akar-1 nak felhasználni. A termelő-1 szövetkezetekben az agró-1 technikai kérdés visszaesése teljes egészében összefügg az ellenforradalmi kárókkal és igen nagymértékben hozzájárul a termelőszövetkezetek részére korábban megadott mezőgazdasági agronómusok fizetésének megvonása az állam részéről. A felső vezetést ebben a kérdésbori meggyőződésünk szerint súlyos felelősség terheli.

Ezután

az aratásra való felkészülésről

számolt be: A megye összes kalászos területe 320.000 kát. hold. Az aratáshoz rendelkezésre áll 182 kombájn, 363 iratógép és a termelőszövetkezetekben 130 db. fogatos ■ fűkasza. A jelenleg folyamatban lévő gépállomási szem- : ék azt mutatják, hogy a i kombájnokat és az aratógé- .

pékét megnyugtatóan kijavították. Kivételt képez Karcag, ahol a kombájnok és aratógépek kijavítása késik. Az elmaradás egyik fő oka, hogy az arató-kombájnok, külföldi gyártmányú aratógépek alkatrész-beszerzésénél bizonyos nehézségek vannak. A termelőszövetkezetek aratógépeinek kijavítása nem megnyugtató. Az aratógépek és kombájnok rajonírozása megtörtént. A gépállomások kombájn- és aratógép kapacitásából 30.000 kot. hold nincs lekötve. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek 26.000 kát. holdat szándékoznak saját aratógépeikkel és kézzel learatni. A zavartalan aratás biztosítása érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága az érdekelt vállalatokkal részletes tárgyalást folytatott, hogy kézi eszköz, üzemanyag, alkatrész elegendő mennyiségben álljon rendelkezésre. Ezek szerint az a véleményünk, hogy az aratás zavartalan végrehajtása biztosítva van, habár a gabonák jelenlegi állapotát és a csapadékos időjárást figyelembevéve, arra következtethetünk, hogy az aratás nehéz lesz és igen jó szervezési munkát követel meg mind a tanácsok, mint a termelőszövetkezetek részéről.

A cséplési munkák elvégzéséhez 706 cséplőgép áll a gépállomásaink rendelkezésére, ezen kívül van még 84 aprómagcséplőgép. A cséplőcsapatok felmérése megtörtént, a szükséges munkaerőt biztosítva látjuk. A cséplést, rendelkezésünkre álló kapacitásunkat figyelembevéve, 38 munkanap alatt be tudjuk fejezni.

A beszámolót követő vitában

többen felszólaltak. Tóth Mihály elvtárs a mezőgazdasági szakemberek megbecsüléséről, szaktudásuk felhasználásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta azt is, hogy az ifjúság figyelmét a mezőgazdasági tudományok felé kell irányítani. Sokan jelentkeznek ugyanis orvosi, műszaki és egyéb egyetemekre, főiskolákra, de nagyon kevesen akarnak mezőgazdasági szakemberek lenni. Gál Ferenc elvtárs a szerződéses termeléssel való fokozottabb törődést hangsúlyozta. Juhász Imréné elvtársnő többek1 között a mezőgazdasági gépek alkatrészhiányával foglalkozott. Javaslatára a tanácsülés megkereséssel fordul az illetékes felsőbb szervek felé, hogy alkatrészhiány ne gátolja az év legnehezebb és legsürgősebben megoldandó feladatát, a pabonabetakarítást. Szabari István elvtárs arról beszélt, hogy szembe kell szállni a még ma is jelentkező revizionista nézetekkel, melyek többek között a gépállomások felszámolására való törekvésben, a gépi munkától való idegenkedésben jelentkeznek. Harcolni kell a gépállomások tekintélyéért — mondotta —, de ugyanakkor fel kell számolni a gépállomások eddigi hibáit is. Kovács János elvtáns szintén a mezőgazdasági szakemberek tudásának felhasználásáról beszélt. Helytelenítette azonban azt, hogy az iskoláról kikerült mezőgazdászok gyakorlati tapasztalatszerzés nélkül vezetőbeosztásba kerülnek. Nem elég az elméleti tudás — mondotta —, hanem gyakorlati tapasztalatszerzés is kell. Ezért helyes lenne, ha az iskolák befejezése után egy bizonyos ideig gyakornoki munkát végeznének a mezőgazdászok. Hodos János elvtáre a belteres gazdálkodás szükségességét hangoztatta. Szabó János elvtárs többek között arról beszélt, hogy ne féljünk a dőlt gabona kombájnnal és aratógéppel való aratásától, mert a szemveszteség ebben az esetben is kevesebb, mint a kézi aratásnál. Nátuly László elvtárs kérte, hogy állítsák vissza a tsz-ekbe kihelyezett mezőgazdász-rendszert, mert ezek hiányát nagyon megsínyli'k a termelőszövetkezetek. ÍGsóló István elvtárs javasolta, hí rendezzék meg újra a állomási tanácsüléseket, mert ez a szövetkezeteknek és a gépállcmásökn ak egy arán t

hasznára válik. Javaslatára a megyei tanácsülés táviratban köszöntötte és támogatásáról biztosította az Országos Pártértekezletet; Lázár József elvtárs arról beszélt, hogy az agronómusok akkor végeznének igazán jó munkát, ha anyagilag is érdekeltek lennének a szövetkezetek gazdálkodásában. Szerinte ezért lenne helyes, ha az agronómusok is munkaegységre dolgoznának. Nagypál Béla elvtárs többek között a szerződéses növénytermelés fontosságáról beszélt.

A tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottság beszámolóját és jóváhagyta az 1957. évi költségvetést.

JUHI US

30

Vasárnap

Pál

A Nap kél: 4.50 h-kor, nyugszik 20.45 h-kar.

— A megyei tanács VB.

művelődési osztálya és a Közalkalmazottak Szakszervezete József Attila kulturotthonának vezetősége a megye kulturmunkásai részére 1957. július 2-án, kedden este 8 órakor a József Attila Kulturház (Malinovszki u. 38. sz.) termeiben Ismerkedési estet rendez. A belépés díjtalan. A vendégek szórakoztatásáról a kultúrotthon tánczenekara, ételről és italról a vendéglátóipari vállalat büféje gondoskodik. Az összejövetel célja a megyei és városi kulturmunkások kapcsolatának elmélyítése.

— Szabó István túrkevei lakos 510 sertést vásárolt engedély nélkül, amit búsás nyereséggel adott tovább. — Üzérkedéséért őrizetbe vette a rendőrség.

— Az Unescó jelentése szerint a világon évente 5 milliárd példányban adnak el könyveket. Ebből több mint egy milliárd, vagyis a világ könyvtermelésének több mint egyötöde a Szovjetunióban jelenik meg.

— Az Országos Csemegekereskedelmi Vállalat szolnoki 60. számú boltja ezentúl a szombati napokon délután 18 óra helyett 20 óráig tart nyitva.

— Július közepén érdekes

közös műsort rendez a moszkvai rádió magyar adása és a budapesti rádió. A VIT-re induló magyar fiatalok tiszteletére nyilvános hangversenyt tartanak, egyidejűleg Moszkvában és Budapesten. A két műsort a rádiók felváltva kapcsolják közvetítés* re. A hangversenyt felváltva élvezhetik majd a hallgatók.

— Tiszaroffon is megkezdődött az aratás. A Kunhegyes! Gépállomás gépei már javában vágják a Kossuth Termelőszövetkezet száz holdas őszi árpáját. A tagság 12 mázsás átlagtermést vár.

— A szolnoki földművesszövetkezet Mezőgazdasági Szaküzletében kb. 200 darab kasza, 500 darab kaszakő, 150 darab kaszaüllő, 150 darab kaszakalapács, 200 darab tokmány, 150 darab kaszakarika áll a vásárlók rendelkezésére. Ezenfelül a fenti áruféleségekből több tízezer darab a földművesszövetkezet Áruellátó Vállalatánál és a Kiskereskedelmi Vállalat Vasboltjában is kapható.

— A lengyel bányászszakszervezet meghívására csütörtökön délelőtt Varga Józsefnek, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnökségi tagjának vezetésével tíztagú küldöttséggel utazott Lengyelországba. A küldöttség két hetet tölt a baráti országokban, hogy tanulmányozza a lengyel bányász szakszervezet munkáját.

A szolnoki Damjanich Rádió műsora a 223 méteres középhullámon

Hétfő: Hírek, sport. Riport műsor. Látogatás a Cibakház! Gépállomáson. Beszélgetés egy jászalsószentgyörgyi tanácstaggal. A tanácsok életéből. Munkában a Hazafias Népfront. Ajándék-Továbbl hat vidéki városban lehet beadni az útlevél-kérelmet

Megnövelték azoknak a vidéki IBUSZ-irodáknak a számát, amelyek a népi demokratikus országokba szóló útlevelek kiadásával foglalkoznak. Uj iroda létesült Kecskeméten, Nyíregyházán, Szolnokon, Tatabányán, Sztálinvárosban és Kiskunhalason. Ezzel együtt összesen tizenhárom vidéki IBUSZ-iroda foglalkozik útlevél szolgálattal. Újdonság, hogy — úgynevezett mozgó kirendeltségek segítségével a szomszédos helységekben is a helyszínen intézik az útlevél-kérelmeket.

Az IBUSZ hat vidéki városban most vezette be a külföldi jegyeladást. Eddig vidéken csak Győr árult külföldi menetjegyeket. Ezentúl már Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán, Miskolcon és Szombathelyen is adnak ki külföldre szóló je-VI IDA IMI

Biipolfrácia

— Rendőrfőnök úr kérem, jelentem, hogy ellopták tőlem a * rokodilbflr pénztárcámat. 500 forint volt benne.

Rossiniről

mesélik

— Vissza az egész, rendőrfőnök úr, megtaláltam a tár■ cám. Képzelje: otthon hagytam.

— Semmi közöm hozzá, már elfogtuk a zsebmetszőt.

Udvarias kitérés

Bernard Shaw-t felkérte egyszer egy filmrendező, finanszírozza az egyik filmet. Shaw a következőképpen hárította el a javaslatot:

— Erre sajnos, nincs felesleges pénzem. De ha egy nézőre van szüksége, bármikor számíthat rám , a

Egyszer egy verklis buzgón ismételgetett néhány rémesen eltorzított részletet a Teli Vilmosból, pontosan Rossini ablaka alatt.. A maestro először magában dühöngött, végül nem bírta tovább idegekkel. Kinyitotta az ablakot, ledobott egy frankot s fagyos udvariassággal arra kérte a verklist, tűnjön el sürgősen. Amikor a veridis már indulóban volt, Rossininek hirtelen ötlete támadt:

— Mondja, a Zsidó nő-ből nem tud véletlenül valamilyen részletet játszani? — kérdezte.

— Már hogyne tudnék — felelt kissé sértődötten a verklis.

— Nagyszerű — vidult fel Rossini. — Nézze, adok magának még egy frankot. Ezért elmegy Halévy ablaka alá és legalább hatszor eljátssza a részletet a Zsidó nőből;

Mire a verklis:

— Azt már nem. Halévy

20 frankot adott, s ezért csak háromszor kellett a Teli Vilmost a maga ablaka alatt eljátszani. u ■■ .

Angol kormánypárti képviselő otthon

— Sosem látlak az újságban, hogy felszólaltál volna a parlamentben.

— Dehogynem, ebben a számban is többször szerepelek..

— Hol?

— Én vagyok az a sok helyeslés.

Rendelőben

— Doktor ár, most hatvan esztendős vagyok és szeretnék 90 évig élni. Mit kell tennem? — kérdezte egy teljesen egészségesnek látszó páciens Heim-papától, a népszerű berlini orvostól:

— Iszik? — kérdezte Heim a különös látogatótól.

— Utálom az alkoholt.

— Dohányzik.?

• — Bizonyára, gyengéje a szép nem?

— Nem érdekelnek a nők.

— Akkor biztosan versenyek, fogadások érdeklik, talán kártyázik?

— Elvből nem versenyzek, nem fogadok, nem kártyázok.

— Hát akkor mondja meg nekem egészen bizalmasan, mi a csudának akar 90 évig élni? — kérdezte Heim-papa.

Hm;..

A betörő (a gazdag vén- A vénkisasszony (felsóhajt): kisasszonyhoz): Nem az élete Menjen, maga is csak olyan, kell nefeem, csaífc_ a_ Pénzei mtot_a töbjjá fértt* _ __

A lemnUd

A teremtés koronája ott állt valahol a sarkon és nagyokat böffentett. Nem csuklóit, mert már azon is túl volt. Kezével■ a zsebében kotorászott és előhalászott egy „S” alakú „kossuth”-ot. Fátyolos szemével csodálkozva nézett körül és eképpen elmélkedett: „Hm. Milyen érdekes. Dülöngél az egész utca, a házak, dülöngél minden. Milyen _ érdekes, csak én, a teremtés koronája állok stabilan. Nini!.

He, hehehehe... az a kutya milyen magasan vám! Nahát, ' ezt nem is hittem volna. No, de nem baj, jó lesz, ha rágyújtok. Éppen ott jön egy kartárs, biztosan van gyufája" <

A teremtés koronája odament a másikhoz. Most már ketten áltak a sarkon. Az első megszólalt:

— Ke. i. ked... kedv ...es kart... som, aadna e,,, egy sz... ál, k...iss tüz...zet?

Mire a másik:

— Nnn. -.. innes ... en — és tovább ballagott.

„Hm — morfondírozott tovább az első —, úgylátszik., nincsen szerencsém. Tehát venni kell. Ott a Népbolt, oda bemegyek."

El is indult. Lassan, de dülöngélve. Belépett és körülnézett. „De jó illat van. Éhes vagyok — állapította meg — veszek egy kis kenyeret."

Vásárolt is vagy 20 dekát és a kezében nyomták. Papír nélkül. Mert az nincs. A teremtés koronája, elfelejtkezve a gyufáról, kifelé ballagott. Szorongatta a friss kenyeret, majd beleharapott. Nagyokat csámcsogva lépegetett, a lépcsőn kis híján orra bukott. Ment az utcán, mag a sem tudta, merre, hová. Útkereszteződéshez ért. Kezében a maradék kenyeret szorongatta. Megállt, ránézett a villanyórára. Az három órát mutatott. „Hm — dünnyögte magában — ez sohasem tud pontos lenni. Minek is van c—j ilyen vacak óra?" Igaza volt, mert akkor már este hét óra is elmúlt. Ugylátszik, az órák pontatlansága miatti elkeseredésében, betért a közeli .,kricsmibe”, Kért valamit, adtak is neki. Mohón öblögette a torkát, kiitta a vacak lőrét az utolsó cseppig. Aztán kért még egyet, azt is elintézte. De ekkor már alig állt a lábán. Kitámolygott az utcára, szorosan a fal mellett lépkedve. Megállt és lenézett a földre. Előtte egy kutya csóválta a farkát, a nyelvét lógatva nézett rá. A teremtés koronája motyogott magában valamit, leguggolt, kezével simogatta az ebet. Aztán odaadta a maradék kenyerei, hogy egye meg. A kutya mohón habzsóltai rágta a már ragacsos messzát, emberünk kedvtelve nézegette, Guggoló helyzetből lassan leült, majd véglgfeküdt a fal mellett. A kutyát magához szorította és lehunyta s:emvilláit. Az állat szűkölve nyalta meg bágyadtan csüngő kezét, és odébb állt.

Nem volt hozzá gusztuaa. «=• kimer <s

i