Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-04 / 129. szám

J^át&Qát&d a tiszafüredi erdészetben Ha az ember kisétál az öreg Tisza partjára, a zöl­­delő búzatáblák midiéit ki­­isebb-nagyobb csoportokban fűz-, nyár- és tölgyfát is ta­lál. A felületes szemlélődő azt hinné, hogy ezekkel a iákkal senki sem törődik, ezeknek nincs gondozója. Pe­dig van. A tiszafüredi erdé­szet dolgozói nagy-nagy sze­retettel és kellő szaktudással gondozzák, művelik az ártéri erdőt. Nem könnyű a mun­kájuk, hiszen nagy terület tartozik hozzájuk. Összes erdősített területük kb. 2000 hektár. Tiszalöklől Kisköréig járják az erdőt az erdészek. Alföldi erdő. Milyen lehet az? Hogyan és mit dolgozik egy alföldi erdészet? Ezekre a kérdéseikre szeretnék vá­laszt adni. Bolzsay Endre erdészetve­zető ismeri a területet, mint a tenyerét. Úgy beszél az erdőről, a fákról, mint gyer­mekeiről. Megszerette az erdői Csoda ez? Nemigen. In­duljunk most el vele s nézzük meg az erdő belső életét. Az 'állomány főként nyár és fűz­ből tevődik ki. Évenként 5—8000 köbméter fát ter­melnek ki az erdészet terü­letéről. A kitermelt fa nagy­­' részét a furnérgyár, valamint a szegedi gyufagyár kapja. Jut persze bőven a helyi és környező községeik lakóinak is tűzifa. Az erdészetnek 200 /állandó munkása van. Na­gyobbrészt kéziszerszámokkal végzik még a termelést, de már itt is kezdi felváltani « gép az embert. Itt is köny­­/ nyebb lesz az ember mun­kája Motorfűrész berregése sem ritka, keveset hallott zaj már a tisza parti nyárfa-erdő­ben. Igaz, eleinte bizalmatla­­/nok voltak a munkások a ' gép iránt. No. de csoda-e az? Az egyik termelő munkás (Oláh Imre) például verseny­re hívta a motorfűrészt. Azt bitte, legyőzi. A gép bevált. Megelőzte Oláh Imrét. aki azóta szívesen dolgozik a mo­torfűrésszel, hiszen nem ör­dögi, komplikált szerkezet. Egyszerű gép. könnyen ke­zelhető s ami nem utolsó do­log — jól lehet vele keresni A mocsaras, vizenyős he­lyeken sok ámorvesszőt, né­piesen víziakácot találunk. * Mire használható ez — ér­téktelen? — kérdem. Sokáig nem hasznosítottuk — válaszol Bolzsay elvtárs. — Ma már sokat termelünk ki a víziakácból, mely kivá lóan alkalmas gvümölcsládák készítésére. Az Erdei Mellék­­termékeiket Értékesítő Válla­lat tervezi azt. hogy i!t Ti­szafüreden egy liislelepet létesít Ide gyűjtenék a környéken kitermelt vesszőket. Helyben fel is dolgoznák s kész ládá­kat küldhetnének a felső Tisza vidékére a gyümölcs­termelőknek. Bizony, jó vol­na ez. hiszen eck-sok bosszú­ság származik a gyümölcs­termelőknek abból, hogy nem tudják kellőképpen tárolni a drága gyümölcsöt, melynek oly nagy keletje van még külföldi piacokon is. A másik ilyen értéktelen­nek hitt fa a fűz. mondja a vezető e’vtázs. Nálunk eddi'? csak tűzifának termeltük Mos' azonban érdekes dolog történt ezzel kapcsolatban is Kísérleti célra a szomszédos .Auszlyiának küldünk eev ra­komány fűzfát, papírfának Va'pmennvien kíváncsian várjuk az eredményt. Ha si­kerülnek terveink, úgy soka' tudunk ebből szállítani. Az: hiszem, nem is kell magya­­rázgatni. mit jelent ez nem­zetgazdasági szempontból. Eddig esedékes negyedévi tervíjket teljesítették. Nem volt lemaradásunk sem erdő­sítésben, sem ápolásban, sem pedig a termelésben. Arra a ~'k ér_d ísre hogy ez elfenforrada'iom idején volt-e komolyabb kiesés a munlváhan, nemmel felei Bol'say elvtárs. Ennek oka pedig az — mondotta, hogy a megalakult munkástanács­ban hat kommunista volt. V em ül leli fel a sztrájkra uszít ók szavának Tudták, hogy kell a tüzelő e. dolgozóknak. Termellek; Akkor fő feladatnak tekin­tették az erdő, a köztulajdon védelmét. — Munkásőrséget szerveztek, melynek tagjai fegyveresen védték az erdőt. Szükség volt arra. hiszen akkor sokan igyekeztek a .zavarosban halászni”. Végezetül az erdészek mun­kájáról beszélgetünk. Úgy érezzük, mondja a vezető elv­társ, mintha egy kicsit mos­toha-gyermekiként kezelnének bennünket. A bérezés nem a legnagyobb. Tudjuk, hogy államunk jelenlegi helyzeté­ben nem lehet minlenhol egy időben máról-holnapra végrehajtani a bérrendezést. Reméljük, rólunk sem feled­keznek meg az illetékesek. A másik probléma, amit felvetnek: miért nem látják el az erdészeket szolgálati fegyverrel? Ha már a fegy­vernél tartunk, szenteljünk egy-két szót a vadászatnak Is. Hiba, mondja Bolzsay elv­társ, hogy a környéken mű­ködő vadásztársaságok füg­getlenül működnék az erdé­szettől. Pedig az erdész a va­dászatnak is mestere. Kedv is van bőven. Sakkal ered­ményesebb, gazdaságosabb lenne egy-egy vadásztársulat munkája, ha szakember er­dész irányítaná azt. Lassan alkonyodni kezd. A tiszaparti erdő is elcsendese­dik. A gépekzaja elhal,csak a szél sávit a-fák között. Itt­­ott fáradt, megkopott szekér ballag ki a rakodó felé. Vi­szik a fát. Várják sokan, hi­szen a sok építkezéshez, sok faanyag is kéül. Hazafelé bal­lagva megjegyzi még Bolzsay elvtárs. hogy attól félnek, hogy nem sokára nem lesz hol erdősíteniök. Évenként 100 hektárnyi területet tele­pítenek be, müveinek meg. Jó lenne erre a célra felhasz­nálni az erre alkalmas tar­talékföldeket, hiszen jöve­delmező, mert 1 hektárnyi területen 1000 köbméter fa­anyagot lehet termelni négy; ven év alatt. Nem nehéz ki­számítani. mennyit jövedel­mez egy hektár ártéri erdő. Mire a látogatásnak vége. erdei sötétség borul a tisza füredi erdőre. VARGA SÁNDOR Levelező oktatás indul a Mezőtúri Mezőgazdasági Technikumban A MEZŐTÚRI Mezőgazda­­sági Technikum a levelező­oktatás gépészeti tagozatára felvételt hirdet. Az 1957—58. iskolai esztendőre jelentkez­hetnek a megyei, járási párt­­bizottság, a közigazgatás, az állami gazdaságok, a gépállo­mások, termelőszövetkezetek, mezőgazdasági gépjavító vál­latok, egyéb árami vállalatok, üzemek és intézmények mind­azon dolgozói, férfiak és nők egyaránt, akiknek munkakö­rük ellátásához középfokú mezőgazdasági gépészeti ké­pesítésre van szükségük. 1 o­­vábbá az általános iskola nyolcadik osztályát, illetve az ezzel egyenértékű régi típusú középiskola — polgári gim­názium, stb. — negyedik osz­tályát sikerrel elvégezték. A régi típusú középiskola ne­gyedik osztályánál magasabb osztályt végeztek, de érettsé­git nem tettek, különbözeti vizsgával a második osztály­ba kérhetik felvételüket. Az érettségizétlek csak egészen kivételesen indokolt esetben vehetők fel, a különbözeti vizsga letétele u1án a máso­dik osztályba. Az. előképzettség mellett igazolni kell a kétévi szakmai gyakorlatot. Felvételi korha­tár 20—40 év, vagyis akik a 20. é'etévüket betöltötték (nők 19) és 40. életevüket még nem haladták meg. A 20—25 év közötti férfiak csak akkor nyerhetnek felvételt, ha tényleges katonai szolgálatuk­nak eleget tettek, vagy ha ka­­lonai szolgálatra való alks mr.tlanságukat igazolják. A tanulmányi idő négv év. A hallga*ók minden évben félévi és évvég! vizsgát tesz nek. Mindkettő kötelező. A tH/Mo negyedik év sikeres befejezé­se után képesítő vizsgára je­lentkezhetnek. Ha ezt siker­rel elvégezték, technikumi oklevelet kapnak. Az okle­vél egyetemi és főiskolai to­vábbtanulásra is jogcsit, JELENTKEZÉSI határidő: augusztus 15. A jelentkezés az iskola által rendszeresített űrlapon történik, melyet pon­tosan kitöltve, aláírásokkal ellátva az. iskola igazgatósá­gának kell beküldeni. A je íentkezési lapok a Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nál szerezhetők be, de az is­kola igazgatósága is készség­gel küld minden igény’őnek. A jelentkezési lanhoz. mellé­kelni kell a születési anya­könyvi kivonatot, az utolsó (legmagasabb végzettségű) is­kolai bizonyítványt, a 2 évi szakmai gyakorlat igazolása* rtivid önéletrajzot. a munka­hely vezetőiélvek javaslatát és 30 forint okmánybélyeget. A mellékletek hiányos beérke­zése esetén a jelentkezést nem fogadjuk el. A levelező tagozatra csak azok kérték felvételüket, akik a fenti fel­tételeknek megfelelnek. / JELENTKEZŐKET elbí­rálás után vizsgára hívjuk be. A felvételi vizsga írásbeli és -mbeli. magvar nyelv és iro­dalomból írásbeli és szóbeli vizsgát is tesznek a jelentke­zők. Ennek anyagát és a vizs­ga 1 ontos idejét az iskola a jelentkezőkkel előre közli. Akik a vizsgára meghívót nem kapnak, vagy ott a köve-Imén.veknk nem felelnek meg. a levelező oktatásban nem vehetnek részt. A Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum Igazgatósága A nap kél 4 óra 50 perckor, — nyugszik 20 óra 35 perckor. — Az illetékes szervek in­tézkedése nyomán a jövő héttől javul a megye húsel­látása. Lényegesen több ser­téshús kerül bolti forga­lomba. _ \ Megyei Tanács Ipari Osztálya a megyében több malomnál rendkívüli mű-za­­ki fejlesztési cs korszerűsí­tési munkálatokat hajt vég­re. A rákóczifalvi, az újszászi malmoknál és a jászberényi kismalomnál például a tisz­­t tóberendezéseket tökéletesí­tik és új gépek beállítására is sor kerül. A jászfelsőszent­­györgyi malomnál az elavult szitákat egy gazdaságosab­ban működő modem beren­dezéssel cserélik ki. — A törökszentmiklósi Vá­rosi Tanács határozata alap­ján a tanács pénzügyi osztá­lya a lakosság által fizetendő községfeüesztési hozzájáru­lást a fizetésre kötelezettek részére előírta. így ebben az évben a költségvetési hitelen felül mintegy 600 000 forin­tot fordíthatnak Törökszent­­miklóson a város fejleszté­sére. — Az árdrágítók leleplezé­sére az Országos Árhivatal ellenőrzést indít. Az ársza­bályozó rendelkezések meg­tartásának ellenőrzését e hó­napban megkezdik. _ A földművesszövetkezeti könyvesboltok is résztvesz­­nek a IV. könyvsorsjáték je­gyeinek árusításában és be­váltásában. — A Jászberényi Vasipari Vállalat új műhelyrészlegé­nek építése befejezés előtt áll. A beállításra kerülő gé­pek közül a modern eszterga­­padot már megkapták. A TÁNC MŰVÉSZEI A Moszkvai Nagyszínház táncművésze*! tanfolyamán-’1: utolsó éves tanulói: Cserkaszkaja és Balotin vizsgaszámút láthatjuk. JU&ít a pedagógus napról A szolnoki 605. 6Z. Iparita­nuló Intézet KISZ szervezete meleg ünneplésben részesítet­te nevelőit a VI. pedagógus nap alkalmából. György Fe­renc KISZ-íitkár köszöntötte az oktatókat és nevelőket, majd Pagonyi elvtárs adta át az MSZMP üdvözletét. A vá­rosi tanács VB képviseletében Hegedűs László jelent meg az ünnepélyen. A szónokok valamennyien méltatták az intézet nyolcvan főből álló tanári karának munkáiét, akiknek köszönhe­fi szó noki „T sza" mozi is játssza a „KOSZOKK t\Y“ című flmel A nagy érdeklődésre való tekintet lel, a „Boszorkány’’ című francia filmet június 4-én és 5-én (kedd. szerda) a szolnoki „Tisza* mozi is játssza, az „Olmer bűne1 cí­mű csehszlovák film helyett. ő. hogy évek során <g-ke’-v megbízható szakmunkás ki­től. ki az iskolából A kitüntetett nevelőknek Rácz Gyula, a Munkügyi Mi­nisztérium és Könnyűipart Minisztérium jókívánságait é> jutalmait osztotta ki. Bart ti József gyakorlati oktan s ve­zetőnek ..Az oktatásügy kivá­ló dolgozója” és 1000 forint, pénzjutalmat adtak át, 700— 700 forint pénzjutalmat kap­tak Rácz Gyu.a és Zagyva La­jos okiatásvezetők, míg Szá­­r z József igazgatóhelyettes és Szalai Mihály szakoktató 500—500 forint jutalomban részesültek. Raituk kívüt az intézet huszonöt dolgozója kapott még pénzjutalmat. Az ünnepély utolsó részé­ben Dobos László MSZMP alapszervi elnöke javaslatára a tantestület és a lanu’ó ifjú­ság táviratot juttatott el az Országos Béketanácshoz az atom- és hidrogénfegyverek betiltására. Szlobnda Józsefné. MŰM 605. sz. Intézet h ütőn vonni ftí útra füvedre Az IBUSZ szolnoki irodá­ja június 9-én, vasárnap egésznapos kirándulást ren­dez — 66 százalékos ked­vezménnyel — a „Dolgozók Hétvégi Különvonatával” Mátrafüredre. Indulás Szolnokról reggel hb. 4 óra 30 perckor, vissza­érkezés kb. 22 órára. Részvételi díj kisvasuttal együtt: 25 forint 20 fillér. Je­lentkezés az IBUSZ irodában június 6-án (csütörtök) 12 órá­ig, ahol bővebb felvilágosí­tást is adnak. A különvonat Jászberény állomáson oda és visszautban is megáll. . Bcrzi Nagy Sándor irodavezető B4R4TAINK ÉLETÉBŐL Lengyelországban is rohamosan terjed a termelőszövetke­zeti mozgalom. Képünkön egy új istálló építését láthatjuk a Stara-Kamienica-i termelőszövetkezetben. Jem mindennapi esemény történt a napokban Tarnaör­­sön. Ez a község ugyan nem tartozik szorosan Szolnok megyéhez, de a Jászsággal szomszédos és sok vonatko­zásban kapcsolatban van ve­le. Tarnaörsön most tartot­ták az első vásárt. Ez olyan­féle dolog egy község életé­ben mint az embereknél a születés. Egyszer van! De hogyan is történt? Min­den úgy, ahogyan ősrégi szo­kás szerint ilyenkor történ­nie kellett. A község közzé­tette a vásár rapját, a kör­nyező vidék lakói között pe­dig megindult a találgatás, hogy az ünnepélyes vásár­­avatás alkalmával mi lesz a jutalom. Errefelé ugyanis az a szokás, hegy az új vásártér közepén egy hatalmas póznát állítanak fel. Aki azt meg­mássza, elnyeri az oszlopra felfüggesztett jutalomtárgya­kat. A jászapátiak Parmóniá­­ól tudtak, Jászszentandráson új Mopedről beszélgettek, — Jászdózsán ruhaneműről, — Tarnaörsön pedig kerékpár­ról. Végre elérkezett a várva­­várt nap. A 17 és fél méter magas gyöngyösoroszi sudár­­fenyő hegyébe, közvetlenül a nemzeti színű zászló alá egy 2000 forintos öltöny ruhát akasztottak. A ruhazsebbe 500 formtet és egy literes üveg rumot helyezett el Tarnaörsi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Még hajnalban megkezdő dött a verseny. Eleinte i helybeli legények próbálkoz­tak, de hárem-négy méter­nél magasabbra egvik sem jutott. Úgy io óra tájban va laki még's feljutott vagv 8 méterig, de hamarosan visz szacsúszott. Ezen nem is le­het csodálkozni, mert az örsi atyafiak 3 kg szappant és kg síkport kentek fel a su dár fenyőfa lehúzott kérge helyére, méghozzá felfelé fo­kozatosan többet. Úgy fél 12 tájékán — több mint félszáz eredménytelen mászó legény után, Boliók István 18 éves jászdózsai fiatalember próbálkozott. Rö videsetn már csak néhány méternyire pihent a céltól. A vásáron „megállt az élet'“'. A lacikonyhánál, az iccénél, a vásári pultoknál, a sergős, céllövős sátraknál a sokezres tömeg lélegzetvisszafojtva figyelte a legényt. A tömeg pedig mintha a népstadion­ban volna, hatalmas hangor­­kánnal biztatta: még egy kicsit, még egy kicsit! S a méterek a jászdózsai legény acélkemény ölelései és láb­­zorításai következtében egy­re összébb zsugorodtak. Vé­gül még egy lábfeszítés és felért a csúcsra. A tömeg ki­törő lelkesedéssel üdvözölte győztest. — A diadalittas üvöltés percekig zúgott a zöldelő búzatáblák fölött. A jászdózsai legény pedig kivette az üveg rumot a ruha zsebéből. Kiszáradt torkát jócskán megnedvesítette, s /negilletődött. boldogsággal integetett csókot a lentállók­­nak. A vásár osztani kezdett, de Pisla özvegy édesanyja — aki szintén olt volt e nagy eseményen — még akkor is könnyezett örömében. így történt. Nekünk, fiata­labbaknak, akik még nem láttunk vásáravatást, ez a r.ap nemcsak érdekessége miatt vált feledhetetlenné. Hanem azért is, mert jász­sági legény győzelmével vég­ződött e kis Heves megyei község vásáravatása. Akik látták, minden bizonnyal még évek múlva is beszélnek róla. Molnár István Jászszcntandrás --------------­VÁSÁR AVATÁS i ás x srőxelemmel ■■■■ ■■ i ........­Meqvénk történetéből A „Tűzköves“ titka van Kunszent­­márton határában egy nagykiterjedé­­sű szikes terület, „Tűzköves” a ne­ve. De, hogy miért hívják tűzköves­­nek, miről nevez­ték el, azt biztosan senki nem tudja. Csak találgatnak az emberek. Volt olyan emlber, aki azt mondta, hogy ott nem is mélyen a föld alatt, kőszén van, de még nem érett meg annyira, . hogy érdemes len­­< ne kibányászni. De . ez csak kitalálás, . minden alap nél- i kül, s az én érdek­­l lődósemet sem élé­­. gítette ki. Ezért . tovább érdeklőd­­■ tem. Honfoglalás­kor itt rnár hatal­­j más kőépületek romjait láthatták 1 Árpád seregei; a : szeszélyes Körös- i folyó csapkodta az - épületek dűlt in­i' iáit. Sokáig víz alatt volt ez a te­rület. Később le­húzódott a víz és az ott használható köveket a csongrá­di vár építéséhez hordták el a pé­­terszögi (erről ké­sőbb lesz szó) kö­vekkel együtt. De lássuk, mit mond egy élő tanú. Meleg József kunszentmártoni lakos 1956 szep­tember 5-én el­mondta, hogy 1931. évben 'egy tűzkö­­vesi tanyán pad­­lástapasztás* vál­lalt. Az ehhez szükséges sárgaföl­det egy előbb meg­kezdett gödörből ásta ki. ebben egy női csontvázra bukkant. A cson­tokat szépen ki­szedte és a kopo­nya alatt egy arany pénzt talált. Nagysága egy mai ti zf.deresnek felel meg. A kissé ová­lis alakú érmén éles vonalakban III. Leó császár és fia képmása (idő­számításunk után III. századból valót volt látható. Most a csontváz és a pénz a szentesi múzeum tulaido­­nában van. Ezért a leletért a múzeum igazgatója Meleg Józsefnek e^éoz életére szóló mú­zeumi látogatási engedélyt adott. Valamikor tehát ez a rész kedvelt, és a folyón túl ve­delt gazdag tele­pülés volt. Hatal­mas éo*i>tek'ől tanúskodik a mai napig is a szana­szét található ke­­ménv kő és szikla­darab. amit a nép csiho’ásnál kova­kőnek használt. In­nen nyerte ’-■evét tűzköves. Kovács Károly Kun&sentmárton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents