Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-27 / 149. szám
Málűyatiu a idhakliázi j rddó&üliűiibati Cibakházának 1945 óta van szülőotthona. Azelőtt — mint legtöbb községben — az édesanyák odahaza szülték meg .gyermeküket. S bizony sok helyen nem a legmegfelelőbb körülmények között. A felszabadulás e községnek is megnyitotta a lehetőszükségesebbekkel rendelkeznek. — Mennyi körülbelül a szülések száma s hány férőhelylyel rendelkeznek? — Egy esztendőben kb. 100 szülés van. Ebben az évben idáig 47 volt. Nincs oiyan hét, hogy ne legyen szülés. Négysást is ő végzi el, ami bizony nagyon sok munkát igényel. Mosónőt szeretnének alkalmazni, azonban az erre adott . keret” ezt nem teszi lehetővé. Mindnyájan tudjuk, hogy egy kórháznál, szülőotthonnál elengedhetetlen a tisztaság s egészség szempontjából a víz, A képen Lopocsi Lajosné szülésznő és Kollér Andrásné édesanya látható, Józsika nevű kisfiával. séget a fejlődésnek, s ma már minden cibakházi édesanya tiszta, egészséges szülőotthonban hozza világra gyermekét. A község főterén már meszszircl látni az öreg fákkal körülvett feliér házat, melv előtt kis kertben rózsák, virágok illata keveredik a tiszta levegővel. A hófehér ajtón s ablakon a nap sugara játszik és ljekukucskát a tiszta szobába, ahot az életet adó édesanya mellett ott alussza édes álmát legdrágább kincse, a gyermek. A fehérfej kendős Lopocsi Lajosmé szülésznő örömmel fogadja látogatásunkat, szeretettel kínál hellyel. Beszélgetésünk során megtudjuk, hogy 38 éve szülésznője e községnek. Nagvon szereti hivatását s erről a későbbiek folyamán még jobban meggyőződtünk. Lopocsi né 62 éves, az idő is elhozta már a fehér hajszálakat. Megfiatalodva emlékezik vissza s meséli el, hogyan fejlődött évről évre a szülőotthon. Mint MNDSZ-tag. a többi asszonytársak segítségévet gyűjtötte össze a szükséges fehérneműt, műszereket s ma már — ha nem is bőségesen — a legágyasnak van felvéve az otthon, azonban rendelkezünk még külön három ággyal, ennek a felszerelése azonban még hiányos. — Milyen a betegek ellátottsága? — Nem panaszkodhatunk. Még idáig n T den édesanya megelégedve távozott. Ahogy megismerkedünk az otthonnal, dicsérettel lehet beszélni Galgóczi Istvánná munkájáról is, a rendért, tiszt iságért, mely a betegszobán keresztül végigkísér bennünket a konyháig. A sok szép és jó után, nem mehetünk et szó nélkül a hiányosságok mellett. Ne vegyék panaszkodásnak az illetékesek, itt másról lesz szó... A szülésznő két évvel ezlőtt kapott egy kékszínű ruhát, mely a sok mosás folytán színét vesztette, s hogy hivatásának megfelelően öltözzék, saját pénzéből vett kötényt s azt használja. Galgócziné, mint szakácsnő beszerzi az élelmet, főz, takarít, télen a • mcéből hordja fel a tüzelőt s fűti a helyiségeket, a moezzel a szülőotthon nem renk^zik úgy, ahogy kellene Pincéből herdják fel vödörrel s mivel itt is alacsony a nyomása — lassan folyik. Az lenne a kérésük, hogy —ugyanúgy, mint az egészségházban — villanymotorral történjék a víz nyomása. Az asztalon egy kis füzetet pillantunk meg. „Ellenőrzési napló”. 1951 óta van vezetve. 1956. márciusában is szeretjei egy bejegyzés: „A vízvezeték megjavítása a helyi tanácsnál állandó panasz tárgya”. Már egv éve is elmúlt ennek, s még azóta is küszködnek a vízzel. A helyi ktsz igyekezet' segítséget nyújtani, ez azonban nem sikerült. A fürdőszobában a víztartályt úgy készítették el. hogy ha folyik is belőle víz, az Is használhatatlan. mert rozsdás. Kívülre' szép fehérre befestették, belül azonban nem. Jobban meg kell becsülni a hivatásukat szerető, s azért szíwel-lélekkel dolgozókat. Tegyünk meg mindent a fennálló hiányosságok mielőbbi megszüntetésére, ne csak ígérjünk. G. K. A tárgyalóteremből Héiethozaía! a tiszatasi csendőr-elnök ügyében Ha ell'nfon'adalomról beszélünk. nem szabad figyelmen kívül hagynunk a fasiszták táborát, akik a történelem kerékét vissza akarták forgatni, s akik ténykedéseikkel mérhetetlen károkat okoztak államunknak. Életre akarták hívni a nekik jó, de a nép millióinak hátborzongató múltat. 1956 október 23-tól november 4-ie ez a tábor garázdálkodott országunkban. Budapesten. országunk szívében, a nyilasok és tőkések összefogva a huligán elemekkel. a legjobb kommunistákat gvilkolták le és a 12 év alatt elért vívmányaink nagyrészé» igyekeztek lerombolni r>e var í szocialista tärsadaio-mnok jogrendszere Is. amely most siómon kéri gazságaiból Június 25-én egy ilyen ember. Zöldest Mjhály csendőrtörrvőrmcs'er bűn ügyében hirdetett Ítéletet a megyei hő'óság Bobovnik tanácsa. A llamvcnd . elleni izgatás ét szervezkedés bűntettével vádolta az üeyész. A tárgyaláson hebizonyosodott, hogy ennok az embernek nem voll ínyére a szocialista társadalmi rendszer. De ezzn nem lehet csodálkozni. hiszen apja 30 hold szántóföld tu!r-..Mohosa volt ő maca rw* njocsb-len-'k n.rúzója. őüidc&i megbocsáthatatlan bűnt követett el népköztársaságunk ellen. Az ellenforradalom ideje alatt magasra emelte a fasiszta tábor zászlaját. Október 27-én kezdte meg ténykedéseit Tiszaderzsen. — Megtámadta Tóth Sándor tsz ‘el nők helyettest. Minden szavával gyűlöletre uszi'ott Október 28-án, a délutáni órákban a községi mozi termében gyűlésit tartottak, ahol a kulákok azt kiabálták: „Zöldesi Mihály úr legyen a község vezetője.” Zöldesit meg is választották a községi ellenforradalmi tanács elnökének. Csorba Károly volt tanácselnököt és több kommunistát durva módon eltávolított funkciójukból, majd üldözték őket. A gyűlést követő éjjel több kommunista, így Virágh János párttitkár ablakát is beverték. A szovíet emlékművet meggyalázták. s Zöldesi bíztatására lerombolták. A bíróság a tanúik kihallgatása után visszavonult s ítéletet hozott. Zöldesi Mihályt á 1 lamrend elleni izgatás, népi demokratikus államretndünk megdöntésére irányuló bűncselekmény miatt öt évi börtönre, mint főbüntetésre ítélte, s 6 évig eltiltotta a politikai jogok gyakorlásától. A bíróság azzal Indokolta az ítéletet, hogy a vádlott a letűnt úri Magyarország népelnyomó hatalmának eszköze és híve volt. Népi demokratikus rendszerünk megbocsátotta múltját, részére munkalehetőséget és tisztességes megélhetést biztosított. Ezt ő elfeledte, s az első kínálkozó alkalmat felhasználta arra, hogy a népi hatalom ellen törjön. Az ilyen ember cselekményét társadalmi veszélyességénél fogva súlyosabban kell elbírálni, mint az egyszerű, megtévedt emberekét. Kovács Mihály. Rendőrségi közlemény A Városi Rendőrkapitányság felhívja a járművezetők ügyeimét, hogy a Beloiannisz ég Kossuth Lajos utca, Ma’.i•lovszki és Táncsics Mihály utca közötti szakaszát f. hó 27-én, csütörtökön reggel 7 órától útépítés miatt lezárjuk. Mindenféle járműforgalmat a Malinovszki utca, Koltói Anna utca. Szabadság utca ég a Táncsics Mihály utca áthaladással kívánjuk biztosítani. Felhívja a járművezetők figyelmét, hogy fokozott '•vu'ossásaaí vezessenek. A rcndörkaiiltányaág vezetője SZÓVÁ 1 E D Hz üzle'tie'yiségefchen uzie 8K legyenek Minden szolnoki tudja, hogy a múltban öt vaskeroskedés volt városunkban. Ma ezzel szemben egy vasbolt látja el a lakosságot, de semmi esetre sem úgy, mint ahogy ez szükséges volna. A jelenlegi 22-es számú vasbolt egy aránylag kis helyiségből áll. Ugyanakkor a hozzátartozó helyiségeket a városi tanács kiutalta már régebben a papimagykereskedelmi vállalatnak, s most a másikat a bizományi vállalatnak, Eszerinit tehát nincs mód arra, hogy a boltvezető megfelelő mennyiségű árut — tűzhelyet, kályhát stb. — tudjon biztosítani a vásárlóknak. Talán helyesebb lenne, ha az üzlethelyiségeket eredeti rendeltetésüknek megfelelően használnák. S mám pedig szabóműhelyeik, hivatalok vagy üzemek foglalnák le ezek er Az ilyen helytelen intézkedések a lakosság áruellátásában okoznak zökkenőket. Ne gátolják felsőbb szerveink illetékes osztályai a kereskedelem fejlődését, különösen akkor, ha a megvalósításhoz egész csekély beruházás szükséges, s ezzel a lakosság ellátását javítani lehet és változtatni tudunk a kereskedelmi dolgozók rossz munkakörülményein. Kérjük a 22-rs vasbolthoz tartozó helyiségek átadását a kiskereskedelmi vállalatnak. Budai Mihály, Szolnok. Nem lehetne ezen segíteni? Tiszaikürt kicsiny falucska a kanyargós Tisza mellett. Ide ritkán jut el a városi kultúráiét zaja. Pedig e kicsiny falu lakói is érdeklődnek a kultúra iránt. Van egy filmszínházunk, de az nagyon ritkán üzemképes. — Június elején nagy érdeklődés volt a „Híppolit a lakáj” című magyar film iránt. Minhárom este teltház volt. Harmadik nap azonban a hangszóró nem működött. Három is van a mozi tulajdonában, de egy sem volt üzemképes. A félbeszakadt előadás mialt a tömeg elégedetlenkedett, mire a mozivezető a tanács hangszóróját kérte kölcsön és így folytatták az előadást. Ekkor már fél 11 volt. s az este 8 órai előadásnak éjfélre lett vége. Azt ..kérdezik á tiszakürti látogatók, nem lehstne-e segíteni azon, hogy megfelelő gépi berendezéssel lás-V ÁL ASZ egy eikbre A Tiszavidék június 4-i számában megjelent „Ne szabjanak árhatárt a kiírható gyógyszereknek’' című cikk sok félreértésre ad okot, ezért az alábbiakat kívánjuk megjegyezni: A társadalombiztosítás terhére történő gyógyszerrendelés egységes és összefogható szabályozására megjelent a 145/1955. sz. Eü. M. rendelet, amely az Egészségügyi Közlöny 12. száméban (1955. VI. 15.) 131—139 oldalon megtalálható. Ez a miniszteri rendelet nem korlátozza a körzeti orvosok gyógyító munkáját, abban az értelemben, ahogyan egyesek képzelik. Természetes azonban, hogy vannak gyógyszerek, amelyeket csak szakorvosok adhatnak a betegnek, s vannak, amelyek rendeléséhez Igazgatói. főorvosi engedély szükséges. Elsősorban tudni kell azt, hogy minden gyógyszer csak bizonyos mennyiség határáig gyógyít. Túlhajtott adagolásnál a szervezetre már egyenesen káros hdtású. Az SZTK anyagilag nem korlátozza a betegek részére felírt gyógyszer mennyiségét, sem minőségét: Nőn köti meg a körzeti orvos kezét, mert több száz, sőt több ezer forint értékű -»gyógyszert is ad a dolgozónak^ vagy családtagnak. ,, — Lúdtalpbetétet, — gumiharisnyát-zoknit, has- és sérvkötőt is csak szakorvos rendelhet, mert csak ő tudja megállapítani, hogy milyen típusú és méretű alkalmas a betegnek. , ,, A körzeti orvosnak módjában van a beteget. szakrendelésre küldeni, ahonnan a gyógyszer javaslatot az illetékes szakorvos . a körzeti orvos f<dé megteszi. Vajda Jenöné ügyvezető SZTK Alközpont, Szolnok sáik e] filmszínházunkat. Se« gítsen ebben" a moziüzemi vállalat, mert a hasonló hibák miatt a falu népe elliidegül a mozitól, amely jóformán az egyetlen kultúrát jelenti számára. 11). Nagy Jánosné, Tiszakürt.----------• ■ -......<£&-■= ftVMo A Nap kél: 4 48 h-kor. nyugszik 20.45 h-kor. * S — A .Jászberényi Déryné Kultúrotthon színháztermében július 11-én, csütörtökön este 8 órakor tartja jubileumi hangversenyét a jászberényi Palotás! énekkar, 95 éves fennállása alkalmából. Fellépnek: M. Czeglédi Mária hegedűművésznő, Mezriczki Lajos zongoraművész, M. Kovács Ilona. Máj zik Éva. ifj. Bakki József főiskolai nővér dók és a Palotás) énekkar Bakki József kar* nagy vezetésével. —A Horgász Kisipari Szövetkezet sok hasznos újdonsággal lepi meg a sport horgászok táborát. Cserélhető alkatrészes, törhetetlen anyagból készült perem orsó; minden halfaj ta horgászására alkalmas villantó; ragasztott kivitelű horgászbotok kerülnek a közeli napokban árusításira. —• Legnagyobb sikere előreláthatólag az úgynevezett üvegbotolknak lesz, amelyeket exportra is szállítanak. — Repülőgépen szállítják a magyar föld legfrissebb termékeit külföldre. Az elmúlt napokban Finnországba cseresznyét, Oslóba pedig epret vittek a repülőgépek. — A június 23-án Zagyvarékason megrendezett tűzöl tóversenyen «I szandaszöllösá t űző’tót es tület bizonyult legjobbnak. Minden dicséretet megérdemelnek, szorgalmasan tanulnak, gyakorolunk, hogy adott esetben értéf.iTsíteni tudják tudásukat. JÚNIUS 27 Csütörtök Úszó KÖNYVTÁROSOK KÖZÖTT as® Az elmúlt héten egyik nap már a korareggeli órákban szokatlanul hangos volt a Törökszentmiklósi Járási Könyvtár olvasóterme. Tapasztalatcserére jöttéik össze a járás népk'ónyvtúrosai. Tar Ferenc, járási könyvtárvezető bevezetőjében elemezte az elmúlt időszak könyvtári munkáját. Megállapította, hogy 1956 első negyedénél jobb eredményt értek el a járás könyvtárai. A könyvállomány 6105 kötetről 7331-re növekedett, vagyis 20 százalékkal több könyv állott rendelkezésére a lakosságnak. 7 százalékkal emelkedett az olvasók száma, 2853- ról 3065-re. Ez a szám a járás lakosságának 11 százaléka. A kikölcsönzött müvek száma 19 154 helyett 26 120 volt, ami 36 százalékos növekedésnek felel meg. Minden könyvtári olvasó a negyedév folyamán átlagosan 8 könyvet olvasott el. A járás területén 12 népkönyvtár van, kettővel kevesebb mint 1956- ban. Példamutatóan segítették a tanácsok könyvtárainkat. A járási pártbizottság és a járási tanács határozatot hozott a könyvtári munka megjavítására. Ennek nem kis része volt az előbb elmondott szép eredmények elérésében. A 8 község összesen 27 000 Ft-ot adott 1956-ban a k'ózségfejlesztési alapból könyvvásárlásra. míg Törökszent* miklós város 17 000 Ft-ot adott a Járási Könyvtárnak! (Bárcsak követnék ezt a példát megyénk többi tanácsai is!!!) A szép eredmények mellett voltak árnyoldalai is a könyvtári munkának. — A köpjiái ak proiia^undamun kaja hagyott kívánnivalót maga után. Míg 1956 első negyedében 11 könyvismertetés vagy mesedélután volt, addig most csak 4. A tanácsok nem mindenütt biztosítotak tüzelőt. Nem küldték be pontosain a statisztikai jelentéseket. Nem tettek meg mindent a társadalmi tulajdon megvédésére sem a könyvtárosok, sem a tanácsok. A bevezető után a népkönyvtárosok mondták el a problémáikat, vagy adták ét hasznos módszereket a többieknek. Általában majd minden népkönyvtár szekrényhiánnyal küzd. Kölcsönszekrényben, vagy az iskola szekrényében vannak a könyvek. Unger Ilona '.irményesi könyvtáros elmondta, hogy nagyon sok könyvet nem visznek vissza az olvasók. Nagy Ilona Kengyelről arról panaszkodott, hogy a könyvtárhelyiséget — kocsmának használják. Egész télen nem kapott tüzelőt, hideg szobában kölcsönzött. — Földvári Imre. a törökszentmiklósi Kossuth Tsz könyvtárosa beszámolt arról, hogy olvasókört szerveznek a tsz-ben. Több könyvtáros folyóiratot kért. Antal János. Tiszapüspöki közszeretetben álló könyvtárosa elmondta, hogy 4 évvel ezelőtt vette át a könyvtárat, — akkor tizenöt olvasó volt. most pedig 600. — Egyetlen problémája, hogy már negyedik helyre köMöztették a könyvtárat és még ez sem végleges. A könyvállorránv fejlesztésére könvvbált fognak rendezni. Igen jói sikerült irodalmi esteket tartottak, s ezután is rendszeresen sze'•"’uék hemwf-’tni nnrv íróink költőink ciciét műveiken keresztül. Nagy Ilona arról húszéit, hogy először a gyerekeken keresztül juttatta «1 a könyvet a szülőkhöz, s lasear azok is bejöttek a könyvtárba. Herkely István is olvasótáborozási versenyt szervezett az úttörök között. — Sokat segíthetnek a magyarszakos nevelők — mondotta Antal János bácsi. Nagyon szépen i-endbphozatta. kifestette a könyvtárhelyiséget a fegyvemeki tanács, mint azt Tar Ferenc szavaiból megtudtuk. S mondták volna még tovább, de lassúié dél is elnuilt,' be kellett fejezni az értekezletet. A törökszentmiklósi járás népkönyvtárosai der'k munkát végeztek, meg'rd mlik továbbra is, hogy minden segítséget megkapjanak. Népünk kulturális felenvlktdé?ónek lelkes, solcszor kelUVn nőm méltányolt munkásai ők. Az értekezlet fényt vetett a ‘'".rökszentmiklősi iárás könyv tár életére. , Megmutatta az eredményeket, de ugyanakkor a hibák, hiányosságok is felszínre jutottak. Könyvtárosok s tanáesvezetők közös erőfeszítéseivel még jobb, mpg tartalmasabb lehet a könyvtári munka, s egyre több ember ízlelheti meg az mazi iroap’em S"*énsérteit. — Mondhattuk Majrkrvszi1- jal: „A köryvespo’era léc np vidám csapatunk" Agyunkba gyűjtjük a betűk seregét. Gondolatot vetünk és aratunk.” Sági Pál a Megyei Könyvtár immksli r a irr>7 június 27
