Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-04 / 129. szám
íVILAÜ PROLETÁRJÁÉ bOYbSOUETEKt A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 129. szám. ARA: 50 FILLÉR, 1957. június 4. kedd. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az országgyűlés, amelyet a Népiköztársaság Elnöki Tanácsa új ülésszakra összehívott, hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozásait. Tíz őrá után néhány perccel a képviselők tapsa közben Jépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Antos István, Biszku Béül, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Marosán György, dr. Münních Ferenc, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a kormány tagjai, valamint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke, A diplomáciai páholyokban helye tfoglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az egyik földszinti páholyban ott voltak a Francia Kommunista Párt küldöttségének tagjai, élükön Raymond Guy óit-tál, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjával. A Francia Kommunista Párt küldöttségét az ülés megkezdése előtt a páholyban felkereste és üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának elnöke, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Marosán György, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, államminiszter. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen, majd közölte, hogy a legutóbbi ülésszakra bejelentett lemondás folytán megüresedett képviselői helyre a budapesti választókerületből Horváth Richárd pótképviselőt hívta be. Az ügyrend 23, paragrafusa (2) bekezdésének megfelelően a pénzügyminiszter az 1957. évi állami költségvetési törvényjavaslatot; az igazságügyminiszter az államigazgatási eljárás általános szabályairól, az állampolgárságról, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatokat nyújtotta be az országgyűlés elnökének. Az országgyűlés a bejelentéseket tudomásul vette, majd az elnök bejelentette, hogy öt képviselő hat interpellációt jegyzett be, Ezután az országgyűlés a következő tárgysorozatot fogadta el a mostani ülésszakra. 1. Az 1957, évi népgazdasági terv Ismertetése és meg'VI1ás*ci * 2. Az 1957. évi állami költségvetés és költségvetési törvényjavaslat tárgyalása; 3. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. Az állampolgárságról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. A magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről, valamint külföldi állampolgárok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 6. Az ügyrend 15. §-a kiegészítésének tárgyalása, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata alapján; 7. Az interpellációk előterjesztése. Ezután az országyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy a költségvetés általános és részletes vitáját együttesen folytassa le és vele együtt tárgyalja a költségvetési törvényjavaslatot, valamint az 1957. évi népgazdasági tervet. Ezután a napirend szerint Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal! elnöke ismertette az 1957. népgaz da-8 MAI SZÁMUNKBÓL* M —i— ......... ' — — ' ■ ■ ■ B 5 Látogatás a tiszafüredi erdészetben m ■ i ■ « | „Villás“ aktíva Törökszentmiklóson m m , ■ a ■ m 5 Vásáravatás — jász győzelemmel m n ■ H ■■■■■naaiaaiaaillllllllllllllllfllllllllll ■ DBCl - n ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ ■ ■ Újra él a verseng a szolnoki vasutasok között sági tervet. Bevezetőben ismertette azokat a tényezőket, amelyek a terv kidolgozását erősen nehezítették. Az előadó rámutatott arra, hogy a kialakult helyzet és erőforrásaink mérlegelése alapján a kormány a tervezés számára a következő feladatokat tűzte ki; 1957-ben biztosítani kell az ellenforradalom által szétzilált gazdaság rendbehozását; — A rendelkezésre álló energia- és nyersanyagbázisalapján olyan termelési és elosztási arányokat kell kialakítani, amelyek egyrészt lehetővé teszik a munkaerőfoglalkoztatás legnagyobb mértékét, másrészt biztosítják a '■ormány intézkedései alapján megemelt életszínvonal megszilárdításához szükséges árualapokat, E feladatok megoldása az 1957. elején kialakult körülmények folytán még a baráti < rszágok hiteleinek felhasználásával is igen nehéz feladatot jelent és olyan arányok kialakítását követelimeg. amelyek a népgazdaság fejlődése szempontjából nem teljesen kielégftőek, de amelyeket 1S57 ben nem lehet elkerülni Továbbiakban ismertette a népgazdaság 1957. évi tervét. A terv előirányzata szerint a nemzeti jövedelem mintegy 9 százalékkal. 9 milliárd forinttal lesz kisebb, mint amennyit az 1956. évi terv irányzott elő és csak mintegy 2 milliárd forinttal lesz több, mint amennyit 1956-ban ténylegesen elértünk. Az a célkitűzés, hogy 1957- ben biztosítsuk a kormány intézkedései alapján jelentősen megemelt életszínvonal anyagi megalapozását, lényegében meghatározta a nemzeti jövedelem felosztásának arányait. Amíg a nemzeti jövedelem 1956-hoz képest csupán 2 százalékkal nagyobb, a lakosság fogyasztása több mint 6 százalékkal emelkedik, Ezt az ellentmondást áthidalni, a lakosság fogyasztási alapjának tervszerű színvonalát fenntartani a baráti hitelek igénybevétele mellett is csak a felhalmozás, különösen pedig a beruházások erőteljes csökkentésével lehetséges. A nemzeti jövedelem létrehozásában nagy szerepet játszó ipari termelés mintegy 68,7 milliárd forintban irányozható elő, ami 2,4 százalékkal magasabb ugyan, mint ami 1956-ban megvalósult, de közel 7 százalékkal alacsonyabb, mint amennyi az 1955. évi volt. Az átlagot meghaladó mértékben, 9 százalékkal magasabban Irányoztuk elő a könnyű- és élemiszeripar termelését, ennek megfelelően megváltozott a nehézipari és a könnyű- és élelmiszeripari termelés aránya. A nehézipar aránya az 1956. évi 56 százalékról 53 százalékra csökken, a könynyű- és élelmiszeripar részesedése pedig 44 százalékról 47 százalékra emelkedik, A nehézipar termelésének belső arányait is meg kellett vál' toztatni, ami abban jut kifejezésre, hogy az átlagosnál jobban csökken a nagyon energiagényes és a beruházási javakat gyártó iparágak termelései Ezek a tendenciák még világosabban láthatók a legfontosabb termékek előirányzatai alapján. Az 1957. évi terv a pamutszövettermelést 14 mUlió négyzetméterrel, a gyapjúszövet termelést közel 4 millió négyzetméterrel, a kötöttáru termelést 1170 tonnával, a cipőtermelést 3 millió páiTal, a szappantermelést 5600 tonnával, a sörtermelést 100 000 hektoliterrel magasabban irányozza elő, mint ami 1956-ban megvalósult, A gépiparban termelt fontosabb fogyasztási cikkek közül zománcedényből 10 százalékkal, alumínium edényből 43 százalékkal, csőbútorból 24 százalékkal, rádióból 20 százalékkal, mosógépből közel háromszor lesz nagyobb a termelés, mint 1956-ban volt. Ezzel szemben a beruházási javak termelése lényegesen az 1956. évi alatt marad. De nem haladja meg az 1956. évi szintet a szén, a villamosenergia, a hengerelt acéltermelés előirányzata sem, a kőolaj, cement, timföld és alumíniumtermelés előirányzata pedig ennél is alacsonyabb. Ezután az előadó részletezte az ipari termelés várható alakulását. A termelékenységről szólva bejelentette:—< azt irányoztuk elő, hogy az iparban már a harmadik negyedévben elérjük az 1956. október előtti szint 92.2 százalékát, a negyedik negyedévben pedig 99.1 százalékát. A termelékenység tervezett színvonalának biztosítása annál is inkább szükséges, mert a kormány jelentős mértékben felemelte a munkabéreket és csupán ebben az évben 5.1 milliárd forintot fordít bérpolitikai intézkedések végrehajtására. Az év utolsó negyedére *— a termelékenység tervezett emelkedésének biztosítását feltételezve — a száz forint termelésre eső munkabér még mindig 22.3 forint lesz, az önköltség pedig az ipar egészében 7.9 százalékkal magasabb, mint az elmúlt harmadik negyedében. Ez a néhány adat önmagában is igazolhatja, hogy a reálbérek jelenlegi színvonalát csak a termelékenység emelésével lehet biztosítani. Ezért minden erővel el kell érni, hogv az ioar teljesítse a termelékenységi tervet. Kiss Árpád a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmi események nagymértékben hátráltatták a mezőgazdaság idei termelésének előkészítését is. A termelőszövetkezetekben különösen súlyos károkat okoztak az ellenforradalmi erők. Ezek a károk ncmcsupán a szövetkezeti gazdálkodást, hanem az egész mezőgazdaságot érintik. A forradalmi munkás- paraszt kormány nagyjelentőségű intézkedései kedvezően befolyásolták idei mezőgazdasági termelésünk kilátásait. Ezek az intézkedések általában eltüntették azokat az akadályokat, amelyek az anyagi érdekeltség érvényesítésének útjában állottak és megadták a lehetőséget a kívánatos termelés szerkezeti változásoknak és a mezőgaztdasági termelés fokozatos növelésének. * A terv szerint 1957-ben — 1956. évihez képest — több mint három százalékkal emelkedik a mezőgazdasági termelés. Ezen belül a növénytermelés mintegy 7 százalékkal növekszik, az állattenyésztés viszont a tavalyi színt alatt marad. A növénytermelésen belül alapvető változást jelent a kenyérgabona vetésterületének csökkenése mintegy négyszáznyolcvanezer holddal, ugyanakkor a takarmányféleség termelésének előre látható nagyarányú fejlődése. Ez a szerkezeti változás kétségtelenül egészséges a mezőgazdasági termelés, de az egész népgazdaság szempontjából is, bár az 1957—58-as gazdasági évre jelentős problémát okoz, mert ■— ha csak egészen kiváló terméseredmények nem lesznek «— jelentős kenyérgabona importra lesz szükség. Rámutatott az előadó a kialakult vetéssszerkezet negatív vonására: — A tipikusan intenzív gazdálkodást jelentő cukorrépa termesztésünk 1957-ben jelentősen, mintegy ötvenötezer holddal csökkent a tavalyihoz képest. Ezen változtatni kell. A szőlő- és gyümölcstermesztésben joggal várhatunk kedvező eredményeket. Fejlődés tapasztalható a gyümölcs és szőlő- telepítésnél is. Növénytermesztési terveink megvalósulását segíti a mezőgazdaság javuló műtrágya ellátása. Az állatállomány összetétele és nagysága 1957-ben előre láthatóan nem vátozik lényegesen. Kisebb fejlődéssel számolhatunk a szarvasmarha, ezen belül a tehén és a juhállománynál. Az idei sertés vágóállat termelés viszont elég jelentősen, mintegy tizennégy százalékkal csökken. (Az országgyűlés anyagát lapunk legközelebbi számában folytatjuk.) Vízi karneválra készülnek A szolnoki KISZ szervezet június 16-ra vízi karnevált szervez a Tiszán. Körülbelül ötven motorcsónak, csónak, tutaj vesz részt a felvonuláson. Ügy tervezik, hogy a Vízügyi Igazgatóságtól kölcsönkért tutajokon balettbemutatóval, népi táncokkal élénkítik a jelmezesek felvonulását. A szocialista verseny uj alapokon újra bontogatja szárnyait. Nem kell hozzá különleges szervezés, vállalási űrlapok előregyártása, naponkénti értékelés s a verseny, ha virtusból is, ha szokásból is, ha anyagi megfontolásból is, de mégis újra él. Járműjavító Tóth János Ernő rugókovács és brigádja volt a kezdeményező a Szolnoki Járműjavítóban. Ök tettek először felhívást s a kis gyökerecske egyre nagyobb fává nőtt. A famunkások közül Keskeny Pál bognár hirdetett versenyt —• s nemcsak százalékra mennek, hanem az önköltség csökkentését, a minőség javítását tűzték ki fő célnak. Hogy mennyi komoly igyekezet, jószándék van a spontán kialakult verseny mögött, azt mutatja az is, hogy egyre inkább az eredményekről érkeznek hírek. Tóth Ernő és brigádja az elmúlt hónapban már 8 tonna rugóacél anyagot» takarított meg, oly módon, hogy ócska használható anyagot használt fel a gyártáshoz. Fűlőház A Szolnoki Fűtőházban is serény munka járja. Az Ígért 5 százalék helyett 8 százalékkal szárnyalták túl mozdonyjavítási tervüket. — Ebben nagyrésze volt a Pintér és a Balázs brigádnak. A kocsijavítók 10 vagon középjavításával végeztek többet. Itt a kétszeresen kitüntetett Varga Sándor és brigádja volt az élenjáró. A kocsiszolgálat versenyző dolgozói a vágányok között határidő előtt 3 százalékkal több kocsit javítottak meg kiszabásuknál s munkájuk után nem volt hőnfutás. A mozdonyvezetők között a Mohácsi és Falusi elvtársak brigádjukkal együtt 37 tonna szenet takarítottak meg a népgazdaságnak. S az eredmények, amit nem vettünk itt sorban valószínű elősegítik a vontatási szolgálatot abban, hogy maradéktalanul teljesítse feladatait s mint már sokszor újra élenjárjon az ország fűtőházai között. Szolnoki Vasútállomás A szolnoki állomás dolgozóig május 1-e tiszteletére felújították a munkaversenyt és azóta is élénk figyelemmel kisérik az eredmények alakulását. A régi bürokratikus módszereket elhagyva, saját kezdeményezések alapján tét« ték meg felajánlásaikat, s ezt magukénak Is vallják. A mennyiségi munka túl« zott erőltetését elhagyva. Inkább a minősgre töreked« nek. így sorrendben a követ« kező célokért küzdenek: Aa indított kocsik mennyiségé« nek növelése, az egy kocsira! jutó sérülési forint érték csökkentése, a tehervonatok menetrendszerinti indítása, az egy kocsira jutó mozdí« tási egységidő csökkentése. I A verseny eredményét ősz« szekötötték az anyagi érde-J kéltséggel is. Mégpedig, úgy, hogy a fenti célok érdeké« ben legjobban dolgozó mű« szak 4, a rákövetkező 3, II« letve 2 pontot kap. A havi eredmények értékelésénét legtöbb pontszámot elérő mű« szak dolgozói a rendelkezés« re álló jutalom 50 százalékát, a második helyen végző 30 a harmadikon 20 százalékát kapják meg. Úgy gondoljuk, hogy ä verseny eredmények és az anyagi érdekeltség összekap« csolása ilyenformán meg isi hozza a várt eredményt. Mái? is mind a három műszak do!« gozói naponta érdeklődnek, hol tartanak a pontokban. A’ mai értékelés szerint pl. a III, műszak 181 ponttal vezet, aa utánakövetkező a II. turnus 180, az utolsó helyen álló I« es műszak 179 pontot szeré zett. Legjobb eredményt a IIÍ; turnusban Kánya Sándor kül-' ső-forgalmi szolgálattevő ért el brigádjával a tehervon a« tok menetrend szerinti in« dításánál. Veres József guri« tásvezető és Baranyl János saruscsapatvezető brigádjá« nak érdeme, hogy állomá« sunkról egy nap alatt 1251 kocsit továbbítottunk. Balogh Ignáe Építik a hajóállomásokat Több mint tízéves szünet után július közepén megin« dúl újra a hajóforgalom Csongrád és Szolnok között, A_ helyi tanácsok közreműködésével építik már a hajóál« lomásokat az érintett öt ki« kötőhelyen. A tiszapartl fal« vak között nagy volt a vetél« kedés, melyik kapjon hajóál« lomást, ugyanis a járattal nagy ^ mértél:ben megnő a zöldségfélék és egyéb mező« gazdasági termékek piaci ér« tékesítésének lehetősége. Ugyanakkor a szolnoki piacon növeli az árubőséget az új hajójárat, LÁTOGATÓK A KÉPTÁRBAN Ez év májusában volt 101 éves a Moszk vai Tretyakov képtár, ahol végig kísé heto az orosz elet a forradalomig s a szovjet élet a forradalom után.
