Tiszavidék, 1957. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-25 / 147. szám

Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle jú­repérőü című cikkében Mol­fflusi számának Egyenes úton című vezércikke a közeljövő­ben összeülő országos párt­­értekezlet elé kerülő fontos potliti/kai és pártszervezési kérdésekkel foglalkozik. Az országgyűlés májusi és jú­niusi ülésszakáról Rónai Sán­dor írt összefoglaló értéke- Tést. Markoja Imre cikke a forradalmi diktatúra és a szocialista törvényesség idő­szerű kérdését tárgyalja. A kapitalizmus gazdasági törvé­nyeiről címmel Molnár Erik írt érdekes - tanulmányt, amely készülő nagyobb mun­kájának a bevezető fejezete. Revizionista nézetek a szo­cialista állam gazdasági sze­rtár Endre, a Közgazdasági Szemle cikkeiben előfordult revizinonista nézeteket bí­rálja. Szigeti József a tavaszi tárlatról szóló tanulmányá­ban a képző művészetünkben jelentkező áramlatokkal kap­csolatban felveti a formalista és a realista művészet egyes elvi kérdéseit. A szemle rovatban M. Apró Éva az iparirányítás szerve­zésének tökéletesítése a Szov­jetunióban címmel, Darvasi István mi történik a Közép- Keleten? címmel írt cikket. August Bebel a Nő és a szo­cializmus c.' művét R. Sánta Ilona ismerteti. (MTI). Kulturális csere a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Újólag megindult a kultu­rális csere a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, A következő hangverseny­évadban a Szovjetunió két kiváló zeneművésze: Emil Gi­­lelsz zongoraművész * Leo­­nyid Kogan hegedűművész tesz hangversenykörutat az Egyesült Államokban. Ugyanakkor két • neves amerikai énekes: Blanche Thebon szoprán és Leonard Warren bariton hangversenyt ad majd a Szovjetunióban. Kogan január közepétől márciusig tartózkodik majd az Egyesült Államokban. Ez lesz első amerikai fellépése Gilelsz november 10-én kezdi meg hathetes turnéját,. Egyébként ő volt az első szovje, zeneművész, aki a második világháború után fellépett, az Egyesült Álla­mokban. Tolvaj barlangkutatók Jugoszláviában a kopari já­rási idegenforgalmi szervezet most tartott évi közgyűlésén bejelentették, hogy a Posztoj­­nai ijarlang vizeiben élő és a világon egyedülálló, különle­ges halfajtából néhány pél­dányt illegáLsan Nyugat-Né­­metországba csempésztek. Ezt a bejelentést France Habe ta­nár tette. A rendelkezésre á’ló adatok szerint tavaly egy nyugatnémet barlangkutató tanulmányozta ezt a legna­gyobb jugoszláv barlangot, amely nagyságánál és szépsé­génél fogva szinte egyedül­álló a világon. Ezenkívül kü­lönlegessége még az említett halfajta is, amely csak ebben a barlangban él Nemrégiben ugyanis a Hartz-hegységben lévő Rüb­­benland mellett nagy idegen­­forgalmi propagandát csaptak egy földalatti barlangnak, amelynek vizében látható a Posztojnai barlangból eltűnt nénány halacska. Kiderült, hogy a halak a tavaly Jugo­szláviában járt nyugatnémet barlangkutatóktól származ­nak. Most vizsgálat indult, hogyan kerültek a szóban forgó halacskák a német ku­tató tulajdonába, aki egyéb­ként azt állítja, hogy aján­dékba kapta őket. (8.) _ Tudod, testvér, úgy volt a dolog, hogy már az első naptól azon járt az eszem, valahogy visszaszököm a mieink­hez. De biztosra akartam menni. Egész Poznanig, ahol az­tán állandó lágerbe helyeztek el bennünket, egyetlen jó al­kalom se volt a szökésre. De r. poznani lágerben mintha mégis jobb lett volna a helyzet: május végén egyszer a láger melletti kis erdőbe küldtek bennünket. Sírgödröt ástunk a mieinknek, akik meghaltak. Igen sokan pusztul­tak el akkoriban a ragálytól; ásom hát a poznani anyagot, s közben körbetekintgetek, s látom ám, hogy az őrök kö­zül kettő leül falatozni, a harmadik meg elszundított a napsütésben. Félrehajítottam az ásót és a bokrok közé lopa­kodtam ;:. Aztán — futás, egyenesen napkelet felé veszem az irányt.:: Úgy látszik, csak jó sokára eszméltek fel az őreim. De hogy énbennem. ilyen csont-bőr soványan, honnan volt annyi erő. hogy 24 óra alatt majdnem 40 kilométert meg­tegyek — magam sem tudom. Csak aztán végül semmi se lett az én szép álmomból: a negyedik napon, mikor már jó messze jártam az átkozott lágertől, újból elfogtak. Nyo­mozó-kutyákkal jöttek utánam, egy zabtáblában akadtak rám. A reggeli világosságban féltem továbbmenni a nyílt mezőn, é? még legalább három kilométer volt az erdőig, hát lefeküdtem a zabföldön, hogy kivárom az estét. Mor­zsoltam a markomba egy kis magot, ettem is belőle egy ke­veset. meg a zsebembe raktam tartaléknak, de egyszer csak hallom ám a kutyák csaholását és hogy motorkerékpár berreg.:. No, elszorult a mellem, mert a kutyák egvre közelebbről ugattak. Hasra feküdtem és elfödtem arcomat a tenyeremmel, hogy legalább azt össze ne rágják. Hát csak odaértek és egy szempillantás alatt letépték rólam a rongyaimat. Anyaszült meztelen maradtam. Ott göm-. bölygettek. húztak-vontak végig a zabban kedvük szerint, végül aztán az egyik a mellemre állt első lábával és már a torkomat keresi, de még kivár. ' Két motorkerékpáron megérkeztek a németek. Elő­ször ők maguk töltötték ki rajtam a bosszújukat, ütöttek, ahol értek, aztán rámuszították a kutyákat. Cafatokban szakadt rólam a bőr, hús. így csupaszon, véresen kísértek vissza a lágerbe. Egv hónapot zárkában ültem a szökésért, de azért mégis éltem ... életben maradtam! H’héz dolog, testvér, visszagondolni a rémségekre és még nehezebb elmondani, mi mindenen men­tem át a fogságban. Ahogy eszembe jut a sok embertelen kínzás, ott Geimániában. ha a bajtársakra gondolok, akik agyongyötörve, elpusztultak a lágerekben — a szívem nem is itt a mellemben, hanem a torkomban ver »s a lélegze­tem is elakad. Merre meg nem hajszoltak a fogságban töltött két esztendőben! A fél Germániát bejártam ezalatt; voltam Kairó (TASZSZ) — A MEN ügynökség jelenti, hogy akabai közlés szerint ameri­kai hajók továbbra is beha­tolnak Ejlat izraeli kikötőbe, s ezzel megsértik Egyiptom és Szaud-Arábia felségjoga­it az Akaba-öbölben. Egyiptom és Szaud-Arábia már korábban tiltakozott amiatt, hogy amerikai hajók behatolnak a felség-vizeikre • Peking (TASZSZ) A Zsenminzsipao vasárnapi ve­zércikkében tiltakozik ami­att, hogy az Egyesült Álla­mok megsérti a koreai fegy­verszüneti egyezményt. A kínai nép — írja a lap — mindenképpen támogatja a koreai-kínai küldöttség ve­zetőjének tiltakozását ami­att. hogy azt Egyesült Álla­mok ujtipusú fegyvereket szállít Dél-Koreába. mert az a fegyverszüneti egyezmény 2. cikkelyének 13. paragrafu­sót sófti Kairó (TASZSZ). — Á TASZSZ jelenti: Az A1 Ma­sa beiruti tudósítója a pa­kisztáni miniszterelnök és a libanoni hatóságok közötti beiruti tárgyalásokról írva közli, hogy a pakisztáni mi­niszterelnök „azokról a tit­kos határozatokról tájékoz­tatta a libanoni kormányt, amelyeket nemrégen a bag­dadi paktum Karacsiban tartott ülésén hoztak. Több határozat között ezen az ülésen elfogadták Szíria Egyiptomtól való elszigete­lését a jordániái. iraki, sza­­udarábiai és libanoni kor­mány közreműködésével.” A tudósító közli, hogy a Szíria szabadsága és függetlensége ellen irányuló újabb össze­esküvés szerzője az Egye­sült Államok a bagdadi pak­tum tagállamaival egyérte­­telemben. Hírek szerint Irak­ból. Jordániából és Libanon­ból provokátorokot dobnak át Szíriába a jelenlegi sziriai kormány elleni felforgató munkára. Szófiában nagy lehangolt­­ságot okozott a bolgár—ma­gyar labdarugó találkozók mérlege: az egy győzelem, egy döntetlen és két vereség. Különösen a budapesti kettes vereség fáj a bolgár szur­kolóknak. s ennek l:7-es gól­aránya, A bolgár fővárosban va­sárnap este és hétfőn is élénk beszédtéma volt a mérkő­zés, s különösen a bolgár A válogatott összeállítását ki­fogásolják. Azt, hogy a vá­logatottban CDNA játékos kapott helyet, s a Levszkiból — az egyik legnépszerűbb bolgár csapatból — mindösz­­sze egy játékost szerepeltet­tek Budapesten. A tárgyila­gos vélemények között azon­ban sokszor elhangzik az is: hiába a magyarok ... (MTI). Szászországban, dolgoztam szilikátüzemben, megjártam a Ruhr-vidéki szénbányákat, Bajorországban a földmunkától görnyedt meg így a hátam, megfordultam Thüringiában, és az ördög tudja már, hogy az országnak még melyik sar­kában. A vidékek más-más természetűek voltak, de a ma­gunkfajta szerencsétlen foglyot, testvér, mindenütt egyfor­mán lőtték ütötték. Ugv vertek bennünket az átkozott szörnyetegek, ahogy mifelénk a barmot sem verik. Ütöttek azok ököllel és tiportak rajtunk, vertek gumibottal és min­denféle vassal, ami a kezük üg-ébe akadt, nem ig beszélve a puskatusról, és egyéb fadarabokról. Ütöttek, amiért orosznak születtél, azért, hogy élsz egyáltalán a világban, meg hogy nekik dolgozol. Megver­tek, ha nem úgy néztél, nem úgy léptél, vagy fordultál ahogy nekik tetszik ... Vertek egyszerűen azért, hogy előbb­­utőbb agyonüssenek, hogy fölemésszed az utolsó csepp vé­redet és belepusztuljál a verésbe. Bizonyára egész Német­országban nem volt elegendő hamvasztó-kemence szá­munkra ... Es mindenfelé egyforma volt a koszt: 15 deka fűrész­poros korpakenyér, meg valami híg moslék tarlórépából. Meleg ételt csak nagyritkán ha adtak. De minek mond­jam. ítéld meg magad: háború előtt nyolcvanöt kilót nyom­tam, ősz felé meg már alig voltam ötven. Csupa csont-bőr voltam, de még a csontomat is alig bírtam el. De dolgozni, azt kellett, panaszszó nélkül. Pedig olyan volt ez a munka, hogy a betört igáslónak is sok lett volna. Szeptember elején a Küstrin melletti lágerből száz­negyvenkettőnket átvezényeltek a B—14-es lágerbe. Drezda közelébe. Abban az időben körülbelül kétezren lehettünk ott orosz hadifoglyok. A kőfejtőben dolgoztunk, kézi erő­vel fejtettük, faragtuk, törtük a német követ. Négy köb­méter volt a napi norma fejenként olyan embereknek, akikbe jóformán csak hálni járt a lélek. Most kezdődött még csak a keserves élet: két hónap alatt a mi 142 főből álló csoportunk 57-re olvadt le. Hát lehet ilyen, testvér? Sokallod? Bizony, alig győztük temetni a halottainkat, rá­adásul meg hire futott az egész lágerben, hogy már Sztá­lingrádot Is bevették a németek és törnek tovább Szibéria felé. Egyik baj jött a másikra és úgy nyomott bennünket, hogy már a szemünket se volt kedvünk a földről felemelni, mintha bizony mi magunk is ebbe az idegen német földbe kívánkoznánk. A lágerőrség meg minden nap tivornyázik, nótáznak. örülnek, ujjonganak a németek. CZ gyszer is estefelé járt az idő, mikor visszatértünk a *■“’ munkából a barakkba. Egész nap esett az eső. csuromvizesek voltunk, mind; úgy dideregtünk a hideg szélben, akár a kutyák, vacogtattuk a fogunkat. É® nincs hol megszáritkozzek, melegedjék az ember, a tetejé­ben meg éhesek is voltunk, annyira, hogy az még a halál­nál is rosszabb volt. De hiába, este nem adtak semmit. Levetettem magamról a nedves rongyokat, odadob­tam a priccsre és azt mondom: „Négy köbmétert követel­nek az embertől pedig mindegyikünknek bőven elég lenne egy köbméter is sírhelynek.” Nem is mondtam többet, mégis volt valaki gyalázatos köztünk, aki beárult a láger­­parancsnoknál a keserű szavaimért. IFolvt, köv.) Hazaérkezel! a magyar kü'dlltség a Béke Vilégtanács colomból értekezletéről A Béke Világtanács colom­ból ülésszakán résztvett ma­gyar küldöttség — Darvas Jó­zsef, az Országos Béketanács elnöke és Péter János, a kul­turális kapcsolatok intézeté­nek elnöke, a Béke Világta­nács tagjai — hétfőn délben visszaérkeztek Budapestre. Darvas József többek kö­zött megérkezése után a kö­vetkezőket mondotta: — Azt hiszeni, nem túlzók, ha azt mondom, hogy a Béke Világtanács colomból ülése az egyik legfontosabb eseménye volt a nemzetközi békemoz­­ralom eddigi történetének. A colomból ülés a világ béke­mozgalmának megszilárdulá­sát mutatja, egyben igen nagyarányú k'terjedését ered­ményezte, Az ázsiai, de — «%< emellett az afrikai országok is igen nagy népi erővel csat­lakoztak a nemzetközi béke­mozgalomhoz. Számunkra is megrendítő nagy élmény volt látni, hal­lani ezeknek a népeknek a szenvedélyes megnyilvánulá­sát a gyarmatosítás régi for­mái és az új, különböző kön­tösökben jelentkező formák, mint például az Eisenhower­­doktrina eller. is. A ml számunkra is nagyon nagy tanulság volt a colomból ülés és úgy gondolom, hogy az a feladatunk, hogy az érte­kezlet határozataira tá­maszkodva ú-‘ lendülettel fog­junk hozzá a magyar béke­­mozgalom további fejleszté­séhez — fejezte be nyilatko­zatát Darvaj József. (MTI) Kiosztották a Jugoszláv írószövetség 1956. évi díjait A Jugoszláv írószövetség az elmúlt esztendő legjobb jugoszláv régényének Iván Doncsevics ,,Békeangyalok’' című művét nyilvánította és 200 000 dinárral jutalmazta. A legjobb versgyűjtemény­nek Cene Vipotnik „Magá­nyos fa1’ című gyűjteményét találták és ugyancsak 200 ezer dinárral jutalmazták A legjobb elbeszélést Erih Kos egyik művét szintén 200 000 dinárral díjazták. Jus Kozák szlovén írót az az elismerés érte, hogy ösz­­szes művét kinyomtatják szerb-horvát, szlovén és ma­cedón nyelven. ... . Gépi számoló központ a Lenin hegyen A Lenin-hegyi egyetem hatalmas épületének szom­szédságában húzódik meg „szerényen” a gépi-számoló központ épülete. Folyosóin állandó gépmoraj hallatszik. Hamarosan elérkeztünk a „szentek szentélyébe”, az épület lüktető szívébe. A ha­talmas teremben dolgozik a legnagyobb gép, a „Sztrela”. Gép! Ez a kifejezés igazán nem illik az „okos Sztrelá”­­hoz! I. Berezin, a központ veze­tője ismerteti a „Sztrela” működését. — Rend’-fvül jó „emlékező tehetsége” van. Másodper­cenként 2000 műveletet vé­gez. „Memória” berendezésé­ben 2048 jelet vagy más uta­sítást raktároz el. Ha az is kevés — a sok bonyolult fel­adat megoldásánál bizony előfordul —. akkor mágneses külső memóriája segítségé­vel 200 ezer számot is felje­gyez. — Milyen feladatokat ol­danak meg a berendezések­kel? — A gépek a múlt év utol­só hónapjai óta egy percet sem pihentek. Segítséget nyújtunk a kozmikus suga­rak kutatásában, az időprog­nózis adatainak kiszámítá­sában és sok más matemati­kai. fizikai és csillagászati probléma megoldásában. Megtudtuk, hogy a „Sztre­la” több mint 7000 elektro­nikus lámpából áll. A mér­nökök most azon fáradoz­nak. hogy a „Sztrela” példá­ján olyan gépet szerkessze­nek, amelyben a lámpákat mágneses elemek helyettesí­tik. Jól gazdálkodnak a község fejleszteni alappal Tiszafüreden A lehetőségeknek megfele­lően gondoskodik a tiszafü­redi tanács a lakosság szo­ciális és kulturális igényeinek kielégítéséről A községfej­lesztési alapot gazdaságosan felhasználva több létesítményt kijavítanak, de beruházáso­kat is végeznek a járás szék­helyén. A hiányos és megrongált járdáikat ez évben megjavít­ják. Szélesítik a villanyháló­zatot. A vízellátás megjavítá­sáért, a jelenlegi kutaktól távot eső részeket új ivóvíz­­kutakal látják el. Tiszafürednek ezádáig nem volt központi orvosi rende­lője, főként a helyiség hiá­nya miatt. A járási kiegé­szítő parancsnokság ezért egy nagyobb helyiséget bocsátott a tanács rendelkezésére és ennek átépítésével megvaló­sul Tiszafüreden is a köz­ponti orvosi rendelő. Emellett még két or\?ősi lakás is léte­sül. így sürgős esetekben nem marad el a gyors segít­ség sem. A megnövekedett kultur­­igények kielégítésére a föld­művesszövetkezeti központ­ban korszerűen berendezett új cukrászdát létesítenek, mely már júliusban megnyí­lik. A füredi strandfürdő elha­nyagolt állapotán is segíte­nek. Korszerűsítik és új esz­közökkel látják el. Építenek ugródeszkát, csűzdát és más szórakoztató játékokat. A tiszafüredi tanács által megszavazott, 6 százalékos községfejleszlési alap forint­jai' jól használják fel. az adófizetők pontosságától függ a további új létesítmények megvalósítása. ab. Szolnoki KISz szervezetek figyelem! — MegnxUl a KlSz tiszai strandfürdőié — A Városi Tanács VB. a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Szolnoki Bizottságának adta át a város kezelésében lévő strandfürdőt. A 24 kabinos strandfürdő szeretettel várja a ''áros ki­szistáit és fürdőző vendégeit; A KISZ szervezetek jti is bé­relhetik a kabinokat. A bér­let megváltásának bejelen­tése hétfőn és szombaton történik a városi KISZ bi­zottságon. Sport híradó B e 1 g r á d Négy csoport an megkezdődött az Adri: upa ifjúsági labdarugó tor a. A magyar együttesek kö ül a Győr ETÓ az elsí aérkőzésen győzött, a — rASAS viszont veresége zenvedett. A július 10—14 között sor akerülő II. nemzetközi gim asztrádára az alábbi neve ések érkeztek: Belgium hatvanhét fő. — ÍSZK negyvenkilenc. Len yelország százhuszonegy, — Vales hatvannégy, Svédor zág hetvenhét, Magyaron zág százharminchét. Cseh zlovákia háromszázhatvan )laszország huszonhat. — izovjetunió száz, Ausztri: uszonkettő. Törökország hu zonhat. Brazilja húszon égy és Jugoszlávia ezer. MIHAIL SOLOHOV: embersors!

Next

/
Thumbnails
Contents