Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-19 / 116. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK,/ XL MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam; 116. szám* ARA: S6 fillér, 1957, május 19. vasárnap. BÉREZÉSRŐL, ÖNÁLLÓSÁGRÓL 9 ' a —.mi mi. I MEGYÉNK IRODALMI HELYZETE — ii. i ■ i . \ ERŐSÖDIK A KISZ II ft «eilUHMlIBMHM IIIIIBINIiaillHllimillllllllllllllllllMIHinmNHIIIIIiniliniNIHVIIHII Adenauer meglepefésszerű levele Szmirnov szovjet nagykövethez Nyugat-Németorszóg a jövőhét elején válaszol a Szovjetuniónak Berlin (MTI); Bonnban általános meglepetést okozott, hogy Adenauer kancellár ismét levelet intézett Szmir- ■.orvhoz, a Szovjetunió bonni nagykövetéhez, jóllehet, két héttel ezelőtt a bonni sajtófőnök közölte, hogy az Adenaur —Szmirnov levélváltást nem fogják folytatni, Adenauer — hasonlóan az “ddigiekhez — mostani levelében is — óvatosan megkerüli az alapvető kérdést, a szövetségi kormánynak azt a szándékát, hogy a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel szereli fel. Adenauer ismét csupán azt kifogásolja, hogy a szovjet kormány legutóbbi jegyzéke, amelyben felhívta a figyelmet egy esetleges atomháborúban Nyugat- Németországra váró veszélyekre, nem tartalmazza az ő 'Adenauer) Szmimovnak adott biztosítékait, amelyek szerint az Adenauer-kormány nem kért szövetségeseitől atomfegyvereket és nincsenek a birtokában ilyen fegyverék. A hamburgi Welt című polgári lap annakidején azt írta Szmirnov leveliről, hogy „Nyugat-Németország nem képes a szovjet érvekkel erősebb érveket szembeállítani”. Adenauer mostani levele ennek az ítéletnek az igazát bizonyítja. A KPVDSZSZ megkezdte a munkanélküli segély folyósítását Az átmenetileg munkanélkülivé v®t kereskedelmi, pénzügyi, földművesszövetikezeti, valamint a felvásárlási, közraktári és vendéglátóipart szervezett dolgozók részére me^cezdte a munkanélküli segély folyósításét. A szakszervezet megyei elnöksége kéri az érdekelt dolgozókat, hogy a segély kiutalása érdekében forduljanak a szakszervezeti bizottsághoz. A szakszervezeti munkanélküli segélyre, a szervezett dolgozók szolidaritása révén csak azok a szervezeti tagok jogosultak, akik a helyi tanács révén a fennálló rendelkezések értelmében állami munkanélküli segélyt is kapnak. Mas „Kis repülőnap“ Szolnokon Végre elérkezett ez az emlékezetes nap, a szolnoki sp<~ ' repülők számára ugyanis az ellenforradalom óta még egy napon sem volt ilyen intenzív repülős, ejtőernyős élet, mint ma.- Kezdjük talán a legérdekesebbel, a leglátványosabbal, a legbátrabbak sportjával, az ejtőernyős ugrással Körülbelül ma reggel fél 9-kor húsz szolnoki fiú indul a vörös négyszögből a repülőgép felé, hogy ejtőernyős ugrást végezzen; Ez most merőben újabb, mint az eddigi. Az elmúlt években ugyanis kétmotoros utas- szállító repülőgépből ugrottak a fiatalok, most viszont szovjet gyártmányú egymotoros ÁN—2 gépből. Előzetes értesülések szerint hét-nyolc fiú végez 1500 méterről zuhanó ugrást. A többiek pedig 800—1000 métertől 51-es mintájú nylon ernyővel bekötött ugrást hajtanak végre. Az ejtőernyősök között ismét ott látjuk majd a régi arcokat, Kiss Lajost, Szekeres Mihályt, Zs. Tóth Pált, Csemák Imrét, Kacs- kin Pétert, akik a szolnoki ejtőernyős sportban „nagymenőknek” számítanak. A régi harminc-negyven ugrást számlálók között azonban találunk olyanokat is, akik életükben most ugranak először, A szombat és vasárnapokon szokásos üzemnap keretében most bő programot találunk. A Pilis, Június 16. távrepülésre indul. A Cinke helyi magassági rekordra törekszik. A többi vitorlázógép vontatásból és csőrlésből végez iskolarepülést. A vontatást Galamb típusú repülőgéppel a klub oktatói. Katona Lajos és Molnár István végzik. Cs. F. BEMUTATJUK 99 Kisdobos“ együttest Sokan emlékeznek még az április 3-i felszabadulási dísz- ünnepségre a Szigligeti Színházban. Az izzó légkörű esten sokszor dörgött fel a tapsvihar. S ennek a tetszésnyilvánítási orkánnak egyik indítópontja a szolnoki Úttörőhöz Kisdobos Táncegyüttesének szereplése volt. Többször visz- szatapsolta a közönség a kis táncosokat, s amikor azok már kifulladtak az újrázásoka legszorgalmasabbak? ők már a Verseghy Gimnázím első, illetve másodéves növendékei, mégsem tudtak kiválni az együttesből. Minden szabadidejüket az Uttörőházban töltik. Csak szabadidejüket, mert akármilyen tanuló nem lehet ám a „Kisdobos" láncosa. Tizenhét főből áll az együttes s ebből hét táncos kitűnő, jelesrendű, a többiek pedig jóban, még mindig akadt kielé- gületlen rajongó, aki így kiabált le a karzatról: — Lássuk a picinyeket! Nos, hát lássuk őket. Előre meg kell azonban mondanunk, ez a piciny jelző nem áll mindenkire az úttörő együttesben. Horváth Tátikáról, a „Kisdobos” táncosok 8 éves primadonnájáról kapták ezt a nevet. Horváth Iduka valóban akkorka termetű kislány, hogy éppenesak meglátszik a színpadon. De ahogy táncol, hát kérem, Berta Erzsi, Barth a Jritka, Hódusz Gizi jövőbeli riválisát látjuk benne. Es-a többiek? Azt hiszem, rendű bizonyítvánnyal szoktak hazatérni. Mondjunk végre pár szót az együttes eddigi sikereiről. Hát először is, minden évben megnyerték a kulturversevy megyei nagydíját. A múlt évben az a -zófői nagytáborban szintén elsők lettek. Járják a. falvakat is. Kengyel, Jászjá- kóhalma, Békéscsaba, Tisza- várkony hálás közönsége tapsolta már vörösre tenyerét a Kisdobosok produkciójának. Több mint száz nyilvános szereplés áll az együttes háta- megett. S most ismét készülődnek, Júniusban önálló műsort adnak a Szigligeti Színházban. A. termelési rekord és ami mögötte van — Hogy nyert versenyt a Mezőtúri Téglagyár — Hosszú idő után újra győzelmet ünnepeltek a Mezőtúri Téglagyárban, mégpedig a kunsági ember szokásához híven terített asztal mellett, nótaszóval. A nyomai még mindig megvannak, pedig már jó hete is elmúlt a nagy eseménynek. Azért a deszkából ácsolt szabadsátor, — ahol a vacsora lett volna, ha jóidő adódik — még sértetlenül áll a porta végén s van még kóstolóba a jófajta soltvad- kerti fehérből is. amiből állítólag tekintélyes mennyiséget fogyasztottak akkor este a téglagyári munkások és asszonyok. Tehették könnyen, mert- hiszen megnyerték a téglagyárak között május 1-e tiszteletére indult verseny első stádiumát s ez a „babéron” kívül azzal is járt, ami szintén jó dolog: az első helyezettnek 3000 forintos, a másodiknak 2000 forintos pénzjutalommal, melyet jobb hij- ján szintén a mezőturtaiknak ítélték oda. Hova tehették volna jobb helyre a pénzt — így mondják —, mint a közös asztalra, ahol mindenkinek kijárt belőle, ameddig étvágy- gyal, szusszal bírta. A vigalom elmúlt, de a verseny tovább tart, s kilátásban vannak az előzőleg igért jutalmak is, amit természetesen újból a mezőtúriak akarnak megnyerni s rajtuk kívül még a többi megyei téglagyár is. Ezért hát érdemes volna leszűrni az eddigi munka tapasztalatait — ez mindig jó segítség. Igen, de ma már bajos visszakérdezni rá, mert az emberek csak annyit emlékeznek odáig, hogy „megnyomtuk alaposan, Igyekeztünk, ahogy tőlünk tellett.” Ezért Tanács András telepvezetővel. meg a pártelnökkel igyekszünk megállapítani, mi állt a győzelem hátterébe a szorgalmon, jószándékon, meg az okos szón kívül, amiből nincs hiány egy csepp sem ebben a gyárban. — Mindenekelőtt az az érdekes — mondja Tanács, hogy a termelésben nálunk — mint halljuk másiünnen gyakran — nincs visszaesés, Tavaly akárhogy igyekeztünk, akármilyen verseny volt. nem gyártottunk le többet egy műszák alatt sosem 28—30 ezer darab téglánál. Most meg 8 óra alatt 42.000 könnyen lemegy, de ha ráhúzunk. — volt eset erre is — 47.000 ment le egy műszak alatt. — Ennyit még sohasem termeltünk, mint most — erősíti meg újra. — De mégaz, hogy rekordokat csinálunk ..., hanem nem kell most uzoválni az embereket. Még művezető nélkül is dolgoznak, hiányzik is a nyersgyártásnál a művezető. Magam vagyok ott, ha odajutok. Olyan szellem alakult ki a brigádokban, hogy nem tűrik maguk között a lazsáló embereket, megmondják nyíltan, hogy nem dolgozhat közöttük, aki csiak a napot akarja eltölteni. Nem történt pedig semmi különös az emberekkel — nem ígért nekik senki fűt-fát — csak azt, hogy mennyit kap 1000 darab elkészült tégláért. Debiszen ez régen is meg volt állapítva, sőt az is meg volt szabva, hogy a 100 százalékon felüli teljesítmé-' nyért mennyi többletpénz jár. A normán felüli teljesítményt itt is csakúgy, mint a döntő iparágakban általában „progresszíve” fizették. — Talán éppen ez volt a baj — mondja Tanács telepvezető, — tovább folytatva az elmélkedést. Ez csak úgy den ember mellé egy művezetőt állítunk. Mert hogy csináltak egyeseit: nyakra-íőre állásidőt számoltak. Ha pl. valaki 180 százalékos teljesítményt akart elérni — amit már progresszíve számoltak, hat óra állásidőt írt be a napi 8 órából s a termeléséi két órahosszára számította át. így aztán kijött a magas százalék. Termielés azonban nem volt, egyenesen előnyős volt, ha állt a gép, vagy eseti az eső. Tág tere volt a bércsalásnak. — Ma azt mondjuk, hogy pl. a kocsátoló 1000 darab kihordott tégláért előre meghatározott összeget kap. így most már gyorsabban fordulnak a kocsik a préstől, mert mindenki a pénze, nem a százaléka után megy. A termelés jelentősen nőtt azóta, persze a keresetek is. A kihordók pl. 3000 forint körül keresnek, a kocsitolók, — nagyrészük fiatal fiú és lány — a tavalyi 600 helyett 1300 —1400 forintot visznek haza havonta. Itt még csak egy a kérdés: a felszökött fizetéseik nem növelik-e a tégla önköltségét, bírja-e agyára bérterheket? Természetesen növeli — ezen nem lehet szépíteni. A téglagyári dolgozók bére — a kormány rendelkezése szerint idény pótlékkal együtt 26 százalékkal emelkedett. A tényleges keresetek —a termelés növelésének arányában még nagyobbak, az 1000 téglára jutó önköltség azonban nem emelkedett a bérJ növeléssel arányosan, csupán 18 százaléka mutatkozik meg a ráfordításokban. Azért mert egy műszak alatt ugyanolyan energiamennyiséggel fűtőanyaggal, mint régebben 10—12.000 darab téglává többet gyártank. Ezer téglára tehát a béremelés miat magasabb bérköltség esik viszont kevesebb energia tüzelaőnyag, gépkopás, fix fizetés stb. teher. A rekortermelés oka tehá valahol itt rejlik: a szigorú manipulációra nem alkalmas darabbérben, az emelkedő keresletben s az ezzel járó! munka-kedvben. Ez persze» csak az érem egyik oldala, a; gazdasági része. — Legalább» ilyen fontos a dolgozóik öntudatos szorgalma, ügyessége, rátermettsége, sagfteni- akarása az ország jelenlegi bajain. Erről azonban másik cikk kívánkozik s írunk is, majd ha a második győzel met ünnepük. Palatínus I. | elég erre a képre tekinteni. Az „Ajándék” című táncjáték egyik figuráját örökítette meg fotóriporterünk. Mint látható, a tánc onnan kapta nevét, hogy mézeskalács szívvel, ajándékozzák meg egymást a táncosok. Ám ez a műsor ajándék azok számára is, akik láthajtják a „Kisdobos” együttest. ‘ S kik az együttes legügyesebb tagjai? Nehéz lenne kiemelni, legfeljebb a szorgalom lehet fokmérő. Talán mutassunk be mégis közülük kettőt a „Kanászélet” próbálása közben. íme, Tóth István és Fekete István. Hogy miért ők Mint az általában szokás a nagy együtteseknél, ők is külföldi vendégszereplést terveznek. Alighanem a csehszlovák úttörőtáborokat látogatják meg. A siker minden bizonnyal uátársul szegődik majd hozzájuk. Hogyisne, mikor olyan táncokat mutatnak be, mint ez a karcagi csárdás is. S ha Hajnal Anna, Nádas Kornél, Hatvani Margit olyan ügyesen táncolnak majd, mint ezen a képen is, akkor csak újabb lappal gyarapodik a „Kisdobos” együttes sikemaplója. Szöveg: Borzák Lajos Foto: Csíkos Ferenc ! f
