Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-17 / 114. szám

A Lengyel Egyesült Munkáspárt Kösponti Bisottsága 9. teljes üléséről Varsó (PAP). Május 15-én, szerdán megkezdődtek a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 9. teljes ülésének vitái. A teljes ülés a következő napirendet fo­gadta el: 1. „A párt politikájának ' ulcsfontosságú problémái” — Wladyszlaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának beszámolója. 2. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága 8. teljes ülésén kinevezett bi­zottság jelentése. Előadó: Ro­man Nowak, a központi párt- ellenőrző bizottság elnöke. 3; A Lengyel Egyesült Mun­káspárt III. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos kérdéseik, 4. Szervezeti kérdések. Az első napon Wladyszlaw Gomulka mondott beszámo­lót. Gomulka beszéde. Varsó (PAP) Wladyslaw Gomulka. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának teljes ülésén, szer­dán beszédet mondott ..a párt politikájának kulcsfontosságú problémái”-ról. Az alábbiak­ban összefoglalóan ismertet­jük a beszédet: Gomulka bevezetőben le­szögezte, hogy a párt közpon­ti bizottsága 9. teljes ülésé­nek feladata a 8, teljes ülésen hozott határozatokban foglalt problémák kidolgozása. — A 8. plénum tö jelentős­sége az volt, hogy szakított a szocialista építés rossz mód­szereivel. Oly módon akar­juk irányítani a szocializmus építését, hogy a munkásosz­tály és a dolgozó tömegek tudják, miért harcolnak ma és mit hoz majd számukra holnap ez a harc. továbbá azt akarjuk. mélységesen higy,jenek a szocializmusban —* A szocialsta építés gya­korlata megmutatta, hogy en­nek az építőmunkának nin­csenek és nem is lehetnek egyetemes formái. Bár a szo­cializmus egyetemes, építésé­nek formáit a hely és idő konkrét körülményei alakít­ják. Gomulka ezután kijelentet­te, hogy a szocializmus szembenáll a nacionalizmus minden formájával, s hogy lényege nemzetközi jellegében rej­lik. Rámutatott arra, bogy a szocializmus nemzeti út­jának hangsúlyozása szi­gorúan meghatározott ér­telmű megkülönböztetést jelent a szocializmus építé­sének egy adott országban követett útja cs a szocializ­mus építésének a Szovjet­unióban követett útja kö­zött. De azonnal rá kell mutat­ni. hogy a szocializmushoz vezető orosz — szélesebb ér­telemben szovjet — utat sem­milyen körülmények között sem szabad azonosítani a sze­mélyi kultusz fogalmával. — Ezt a tévedést — mondotta Gomulka — sok elvtáxs el­követte. Igaz, hogy a szemé­lyi kultusz rányomta bélye­gét a Szovjetuniónak a szo­cializmus felé vezető útjára, sok rosszat és torzulást oko­zott. de mindennek ellenére a szocializmus orosz útjának nem ez a jellemző vonása. A szocialista építés szovjet tapasztalatokból leszűrt ál talános szabályainak lebecsü­lése vagy tagadása naciona­lista revizionizmus. Harcolni .kel! ellene, a pártot és a 'munkásosztályt meg kell vé­deni vele szemben, mivel semmi köze sincs a szocializ­mushoz. Viszont a nemzeti vonásoknak és a sajátos jel­legzetességeiknek lebecsülése vagy tagadása a szocialista építésben nihilista dogmatiz- mus, amelyet ugyancsak ki kell gyökerestől tépni, mivel akadályozza és eltorzítja a szocialista építést és ennek következtében a dolgozó tö­megeket a szocializmus ellen fordítja. A fentiekből következik, hogy a szocializmus min­den nemzeti útját, így tehát a lengyel utat is azokra az általános sarkalatos elvek­re kell építeni, amelyek minden országban közösek és ebben az értelemben ez az út nemzetközi út. A szocializmusnak ez az ál­talános nemzetközi útja vi­szont feltételez egy olyan nemzeti alapot, amely min­den egyes országnak sajátja, ebben az értelemben beszé­lünk a szocializmus nemzeti, vagyis a mi esetünkben len­gyel útjáról. A szocializmus lengyel út jának eszméje a mi sajátunk, de azt a gondolatot, hogy a szocializmus útja nemzeten­ként különbözik. Lenin fogal­mazta meg; Gomulka ezután rámutatott, hogy az általános szabályo­kat, amelyeket egyetemlege­sen kell alkalmazni a szocia­2 ' lléVMHdétery máius 17. lizmusért vívott harcban, a következő irányelvekből lehet levezetni: 1. A munkásosztály és a dolgozó tömegek marxista-le­ninista pártjának megszerve­zése. E párt a demokratikus centralizmus elvein épül és megvalósítja a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság szövetségének politikáját. 2. A burzsoá uralom meg­döntése után a proletáriátus diktatúrájának megteremtése a dolgozó nép kizsákmányo- lói és elnyomói fölött. 3. A tőkés termelési eszkö­zök társadalmi tulajdonba vé­tele, a termelési viszonyok fo­kozatos átalakítása a falun, az egész parasztgazdaságnak a központi tervezése és igazga­tás meghatározott keretei közé helyezése. 4. A proletár nemzetköziség lenini elveivel összhangban álló politikai vonal: vala­mennyi állam és nemzet egyenlőségének és szuveréni- tásának tiszteletbentartása, a szocialista országok és erők egysége az imperialista ag­resszióval szemben és a bé­ke védelmében. Ezek az általános, egyete­mes szabályok — hangsúlyoz­ta Gomulka —, minden szoci­alizmushoz vezető útnak szer­ves részét alkotják. A mun­kásosztály és a dolgozó töme­gek alkalmazásuk nélkül nem tudnának áttérni a kapitalis­ta rendszerből a szocialista rendszerre. Gomulka ezután a munkás- tanácsok szerepéről és fel­adatairól beszélt. Rámutatott arra, hogy a munkástanácsok nem a munkásosztály politikai ha­talmának szervei, hanem olyan szervek, amelyeknek révén a munkásosztály köz­vetlenül vesz reszt a nép­gazdaság igazgatásában. A munkástanácsok elgon­dolása a szocialista rendsze­ren belül mutatkozó fogyaté­kosságok bizonyos ellensúlya­ként jött létre, mint annak eszköze, hogy a proletáriátus diktatúrája és a munkásosz­tály demokráciája visszanyer­je eredeti jelentését, olyan jelentős téren, mint amilyen az ipari üzemek vezetése. A munkástanácsok legfon­tosabb feladatai a követke­zők: A munkások állandó tájékoztatása a termelée és a termelési költségeik fejlődé­sétől az elmúlt években, részletekbe menően ismerni az ipari üzemek termelőké­pességét, valamint azt, hogy ezt milyen mértékben hasz­nálták ki, részietekben me­nően megvizsgálni az üze­mek munkaerőfeleslegét, vé­leményt nyilvánítani a ter­melésért felelős munkások szakmai képességéről és eré­lyes intézkedéseket hajtani végre a lopás, vesztegetés és más üzemi visszaélések el­len; Azt a problémát, milyen módon adják meg a mun­kástanácsoknak a szükséges támogatást, a szakszerveze­teknek kell megoldaniuk; Hogy a munkástanácsok betölthessék feladatukat, el­sősorban a munkásosztály részét kell alkotniuk társa­dalmi tekintetben, másodsor­ban pedig szocialistáknak kell lenniük ideológiai te­kintetben. Ez semmiesetre sem azt jelenti, hogy csak munkások és csak kommu­nista párttagok választhatók a munkástanácsok tagjaivá. A párttagoknak a munkás- tanácsokkal és feladataikkal kapcsolatban tanúsított tevé­keny magatartása a munkás- tanácsok fejlődésének je- fontosabb előfeltételét je­lenti. Az üzemi pártszervezet továbbra is az a vezető po­litikai erő marad, amely szervezi a munkásosztálynak és az értelmiségnek a maga­sabb technikai színvonal, a jobb, olcsóbb és fokozottabb termelés eléréséért folytatott küzdelmét. „Mi csak egyformáját is­merjük annak, hogy a kis­méretű parasztgazdaságo­kat a szocialista gazdaság útjára tereljük és ez a szö­vetkezeti gazdálkodás for­mája. Ez jó dolog, de az el­múlt időszakban létrejött szövetkezeteink többsége nem állta ki az élet próbá­ját. E tény okait ismételten megvitattuk. Következteté­seket vonunk le a gyakor­latból, kiküszöböljük a múlt hibáit és támogatjuk az egészséges szövetkezeti gaz­dálkodás fejlődését. Áttérve az állam és az egy­ház kapcsolatainak kérdésére. Gomulka a többi között eke­ket mondotta- — Nem kgll hangsúlyoz­nom, hogy partunk a dialek­tikus materializmus tudomá­nyos világnézetének alapján áll és hogy a világról vallott idealista felfogás Idegen tő­le. Mégis megállapodásra ju­tottunk a katolikus egyházzal, sőt beleegyeztünk a nem kö­telező iskolai vallásoktatásba is. Mi nem akadályozzuk meg az egyházat abban, hogy hit­kérdésekben a maga útját járja a róm. katolikus doktrí­na szerint. Az egyház is is­merje el azt a tényt, hogv Lengyelország megváltoztat­ta korábbi társadalmi rend­szerét. hogy a szocializmust építi. A népi Lengyelország és a nemzet érdekeire létfon­tosságú kérdésekben azt akar­« párt egysége jelenti a párt erejének legfontosabb feltételét Ugyanest teszi — ámbár másképpen — a dogmatiz­juk, hogy az egyház együtt haladjon velünk a lengyel úton. Lényegében ettől függ a népi állam és az egyház kap­csolatainak hosszú időre szó­ló alakulása. Gomulka ezután rátért a párt szerepére a szocialista építésben. Kijelentette, hogy a népgazdaság irányításának megjavítását, a népi állam kormányzásának tökéletesí­tését — vagyis az élet de­mokratizálását a szocialista demokrácia szellemében — szolgáló terv sikerét minde­nekelőtt a párt dönti el, a párt ereje és egysége, ideoló­giai magatartása, a tömegek­hez fűződő kapcsolatai és a tömegekre gyakorolt befo­lyása. 1 A tömegöntudat átalakítá­sának ez a folyamata nem mehet végbe ösztönösen, ha­nem a kormányzati rendszer­ben a népi hatalom részéről eszközölt változások befolyá­sára. A demokratikus szabad­ságjogok terjedelme a népi Lengyelországban annál na­gyobb lesz, minél nagyob­bak a szocializmus és a ha­ladás egyesült erői, minél szilárdabban és hajthatatla­nabbal állanak politikai szö­vetségeseink — a Lengyel Egyesült Parasztpárt és a de­mokrata párt — a szocializ­mus talaján. A pártban teljes a szólás- szabadság. Minden egyes párttag véleményt mondhat pártkérdésekben, kifejtheti véleményét a párt politiká­járól és a párt gyakorlati tevékenységéről, jogában áll bírálni ezt a tevékeny­séget, valamint a pártveze­tők, vagy a pártapparátus munkájában fellelhető kü­lönböző hiányosságokat. A párttagnak azonban nem lehet joga, hogy a párton kivül olyan véleményt jut­tasson kifejezésre, amely nincs összhangban a párt­tagok többségének maga­tartásával. a választott pártszervek által elhatáro­zott pártpolitikával. A revizionizmus veszélyét hangsúlyozva, Gomulka ki­jelentette, hogy a jelenlegi helyzetben A revizionizmus aláaknázza a párt egységét, kétséget ter­jeszt a párt politikájának he­lyességével szemben' a párt saraiban és a munkásosztály­ban. Lefegyverzi a pártot és a munkásosztályt a szocializ­musért vívott harcban. A re­vizionizmus a társadalmi fej­lődés akadálya. A párt ne.»' tűrhet soraiban semmiféle csoport, vagy frakció létezését, bárhogy nevezzék is azt. De nemcsak a revizioniz­mus fegyverei le a pártol az osztályellenséggel szemben. mus és a konzervativizmus. A dogmatizmus a marxizmus ellensége, mert akadályokat gördít a marxizmus fejlődé­sének útjába. A dogmatizmus a gondol­kodásmódban, vagyis az ideológiai dogmatizmus — a gyakorlatban a cselekvésben szektássággá fajul. Gomulka ezután rámuta­tott: miként a múltban, úgy még ma is tanúi vagyunk számos példának arra. hogy elferdítve és helytelenül ma­gyarázzák a pártve zetőség­MÉHES GYÖRGY * GyemnoTflcei Kalandos regény (82.) — No, menjetek már! Eljuttok majd a toboz. A túl­oldalon van a kijárat, Ne féljetek, utánatok megyek. Majd odakünn találkozunk. A KÉK 3ARLANG TITKA A barlangfolyosó fokozatosan szélesedett és mé­lyült; Már csak térdig, majd bokáig jártunk vízben, fejünk felett a boltozat is egyre magasabbra ívelt. Ebben a töl- csénszerűen táguló járatban haladtunk előre. A lámpa sárgás fénye vizes kőfalon verődött vissza. A patak zajtalanul, feketén folyt szélesülő medrében, las­sanként erecskékre szakadozott, melyeket kiemelkedő, gömbölyűre mosott nagy kőtömbök választottak el egy­mástól. Tatár mérnök, most már csak bokáig vízben, megállt egy pillanatra, magasba emelte a lámpát. Ez már nem is barlang volt, hanem szélesre tágult terem. A lámpás gyér fényénél persze csak nagyon homályosan láttuk, alig sejt­hettük meg a terem körvonalait.­Lövés hangja dörgött végig a barlangon. A hangja megszázszorozva, elmélyülve tért vissza, és még sokáig tartott, amíg elhalt. Érezni lehetett, hogy száz meg száz falról, szikláról, barlangmélyedésből verő­dik vissza. — Hatalmas barlang lehet — mondta Tatár mér­nök és ismét magasba emelte a lámpáját. Persze így sem látott többet. De most nem volt időnk nézelődni. nek a 5. plénum után hozott határozatát és döntéseit,, el­túlozzák a negatív jelensé­geket, gyűlöletes bizalmat­lanságot és bírálatot hangoz­tatnak kizárólag tagadásra alapozva, nem is szólva a személyek elleni támadások káros gyakorlatáról. A párt egysége a párt ere­jének legfontosabb forrása. De nem az egyetlen forrása. A párt csak akkor lehet erős, ha mindennapi gya­korlati munkájában, min­den vonatkozásban kapcso­lódni tud a munkásosztály­hoz és a dolgozó tömegek­hez, ha azok életét éli és ugyanakkor irányítja ezek­nek menetet a maga pol- litikai áramlatában. Gomulka ezután a' gazda­sági kérdésekről szólva kije­lentette, hogy az ötéves terv­ben előirányzott harminc szá­zalékos emelkedés a reálbé­rekben és a lakosság jövedel­mében rpég nem fogja ered- ményezni a szükséges jólétet. | Gomulka hangsúlyozta ez­után, hogy az ország jelen­legi gazdasági helyzetében nem lehet további fedezetet találni a bérek emelésére. Az egész gazdaságnak erőfeszí­téseket kell tennie, hogy megtalálják az ehhez szüksé­ges eszközöket. Azokra a rövid sztrájkokra célozva, amelyek egyes üze­mekben voltaik gazdasági kö­vetelések teljesítéséért, Go­mulka kijelentette: Szocialista államban a sztrájk csupán magukra, a sztrájkolőkra és az egész munkásosztályra üt vissza. Ezért vagyunk ml a sztráj­kok ellen. Anélkül, hogy megtagadnánk a munká­sok sztrájkjogát, meg kell mondanunk, sztrájkok ut­ján nem lehet -megjavítani az életkörülményeket, a sztrájkok nem növelik a nemzeti jövedelmet, ellen­kezőleg csökkentik, éppen ezért jobb nem sztrájkolni. Gomulka folytatva beszá­molóját, ezután a Lengyel Egyesült, Munkáspártnak a többi kommunista és mun­káspárthoz fűződő kapcso­latait jellemezte. A 8. plénum után — mon­dotta — több ízben találkoz­tunk szovjet, kínai, német, francia, olasz, jugoszláv, brit elvtársakkal és több más or­szág pártjainak képviselői­vel. Nem mondok el titkot, amikor kijelentem, hogy egyes dolgokban is — mutat­koztak bizonyos nézeteltéré­sek. így például francia elv­társaink bizonyos dolgokat másképpen látnak, mint mi. Vannak nézeteit élések köz­tünk és jugoszláv elvtársaink között Is. A legnagyobb ha­tározottsággal hangsúlyozni kívánom azonban: valameny- nyi megbeszélés során, ame­lyet folytattunk, egyik részt­vevőnek sem volt kétsége afelől, hogy az ilyen vagy más nézeteltérések nem sér­tik a proletár internacionaliz­mus elvét, a pártjainkat egyesítő eszmék, célok cs osztálytartalom közösségét. Ha időnként fel is vetődik a pártok közötti vitának pa rancsoló szükségessége, az a véleményünk, hogy az ilyen vitákat a kölcsönös totalitás elvének tiszteletben tartásá­val folytassák és tényekkel alá nem támasztott vádakat soha ne engedjenek bevinni ilyen vitákba. E tekintetben nincs minden rendben sem Lengyelországban. sem a nemzetközi mozgalomban. Az elmúlt két év megráz­kódtatásait követve, valamint mindannak eredményeként, amit felfedtek és lelepleztek a személyi kultusszal kapcso­latban, továbbá a lengyel- szovjet kapcsolatokban tör­tént torzulásokat, valamint a magyarországi esemenyeket követően pártunk egyes tag­jai elvesztették a marxizmus leninizmus forradalmi irány­tűjét. ami — egyebek között — a Szovjetunió és a kommu­nista pártja elleni különbö­ző, alaptalan támadásokban jutott kifejezésre. Pártunk határozottan elitéi mindent, ami a szocialista államok táborának egysége ellen irányul, ami a len­gyel-szovjet barátság és szövetség aláaknázását cé­lozza, ami aláaknázza a nemzetköziség elveit. Erőnk és a népi Lengyelor­szág ereje, kedvező kilátása­ink a jobb jövő felé haladás­ra, az országunkban folyó szocialista építés fejlődése ré­vén, függetlenségünk és szu- verénításunk valamennyi szo­cialista állam egységén nyug­szik, mindenekelőtt a lengyel —szovjet szövetségen. Abban az erőben, amelyet ez az egy­ség teremtett, rejlik a remény és lehetőség arra is. hogy megmentsük a világot az atomháború borzalmaitól. Pártunknak úgy kell vi­gyáznia a szocialista államok táborának egységére, a kom­munista és munkáspártok ve­zette nemzetközi munkás- mozgalom egységére, mint a szeme fényére. Különbözhe­tünk más pártoktól a magyar­országi események értékelé­sében. Ez azonban nem vál­toztatja meg azt a közös né­zetet, hogy valamennyi szo­cialista ország békéjének és biztonságának megmentése érdekében sajnálatos, de el­kerülhetetlen szükségesség volt a szovjet hadsereg se­gítsége az ellenforradalom le­verésében. Pártunk vállvetve halad az egész világ forradalmi munkásmozgalmával. Nines olyan erő, amely el tudna választani bennünket ettől a mozgalomtól. Elutasítunk és továbbra is el fogjuk uta­sítani minden olyan kísér­letet, amely a nacionaliz­mus és revizionizmus bár­milyen formájával akarja megfertőzni ideológiánkat, vagy azt megcsontosodott dogmatizmussal akarja el­torzítani. (MTI). A Lottó nyerőszámai 7, 52, 58, 62, 67 Tovább indultunk és hamarosan kavicsos-homokos talajra kerültünk. A víz elapadt lábaink elől és most már sókkal könnyebbé vált az előrehaladás. Csönd volt. Az első lövést nem követte második. A földalatti patak mentén tapogatóztunk élőre. Az utunk most már eléggé kényelmes volt, gömbölyű kavicson jártunk, amely vastag rétegben terítette be a földalatti patak partját. Nekem szüntelenül az járt a fejemben, hogy mi történhetett Tudor bácsival. Mit jelentett ez az egyetlen lövés? Eltalálták? Lehet, hogy már halott is. Vagy hősi módon védi a barlangbejá­ratot. Milyen különös, de ebben -a percben Leonidász ju­tott eszembe, Termopilé hőse. Valahogy olyan messze volt tőlem a históriája... messze, abban a régi görög világ­ban. S lám, Tudor bácsi most éppen úgy cselekszik, mint Leonidász. Minket véd a testevei, az életével. Legszíveseb­ben visszafordultam volna, hogy segítsek neki, ott álljak mellette a harcban. De apa ott jött mögöttem s tudtam, úgy sem enged. Talán Tudor bácsi sem örülne nekem..: Baktattam, botladoztam tehát a többiekkel együtt tovább. Az elől járó Tatár mérnök egyszerre csak nagyot kiáltott s olyan leplezetlen izgalom vibrált a hangjában, hogy magam is úgy éreztem, mintha villanyos áramot eresztettek volna a tagjaimba. Ami az izgalmunkat kiváltotta, egy igen kevéske szürkés fény volt. Mihez is hasonlítsam? Leginkább olyan volt, mint a nagyon korai hajnali derengés, amikor még sötétség borít mindent, de valahol, az ég egyik sarkán már halvá­nyulni kezd. — Ott. ott! — kiáltotta Tatár mérnök és a halvány fény felé mutatott. Mi lehet az? Kijárat? A szabadulást jelenti a fény­sugár? / - {Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents