Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-17 / 114. szám
A Lengyel Egyesült Munkáspárt Kösponti Bisottsága 9. teljes üléséről Varsó (PAP). Május 15-én, szerdán megkezdődtek a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 9. teljes ülésének vitái. A teljes ülés a következő napirendet fogadta el: 1. „A párt politikájának ' ulcsfontosságú problémái” — Wladyszlaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának beszámolója. 2. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága 8. teljes ülésén kinevezett bizottság jelentése. Előadó: Roman Nowak, a központi párt- ellenőrző bizottság elnöke. 3; A Lengyel Egyesült Munkáspárt III. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos kérdéseik, 4. Szervezeti kérdések. Az első napon Wladyszlaw Gomulka mondott beszámolót. Gomulka beszéde. Varsó (PAP) Wladyslaw Gomulka. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának teljes ülésén, szerdán beszédet mondott ..a párt politikájának kulcsfontosságú problémái”-ról. Az alábbiakban összefoglalóan ismertetjük a beszédet: Gomulka bevezetőben leszögezte, hogy a párt központi bizottsága 9. teljes ülésének feladata a 8, teljes ülésen hozott határozatokban foglalt problémák kidolgozása. — A 8. plénum tö jelentőssége az volt, hogy szakított a szocialista építés rossz módszereivel. Oly módon akarjuk irányítani a szocializmus építését, hogy a munkásosztály és a dolgozó tömegek tudják, miért harcolnak ma és mit hoz majd számukra holnap ez a harc. továbbá azt akarjuk. mélységesen higy,jenek a szocializmusban —* A szocialsta építés gyakorlata megmutatta, hogy ennek az építőmunkának nincsenek és nem is lehetnek egyetemes formái. Bár a szocializmus egyetemes, építésének formáit a hely és idő konkrét körülményei alakítják. Gomulka ezután kijelentette, hogy a szocializmus szembenáll a nacionalizmus minden formájával, s hogy lényege nemzetközi jellegében rejlik. Rámutatott arra, bogy a szocializmus nemzeti útjának hangsúlyozása szigorúan meghatározott értelmű megkülönböztetést jelent a szocializmus építésének egy adott országban követett útja cs a szocializmus építésének a Szovjetunióban követett útja között. De azonnal rá kell mutatni. hogy a szocializmushoz vezető orosz — szélesebb értelemben szovjet — utat semmilyen körülmények között sem szabad azonosítani a személyi kultusz fogalmával. — Ezt a tévedést — mondotta Gomulka — sok elvtáxs elkövette. Igaz, hogy a személyi kultusz rányomta bélyegét a Szovjetuniónak a szocializmus felé vezető útjára, sok rosszat és torzulást okozott. de mindennek ellenére a szocializmus orosz útjának nem ez a jellemző vonása. A szocialista építés szovjet tapasztalatokból leszűrt ál talános szabályainak lebecsülése vagy tagadása nacionalista revizionizmus. Harcolni .kel! ellene, a pártot és a 'munkásosztályt meg kell védeni vele szemben, mivel semmi köze sincs a szocializmushoz. Viszont a nemzeti vonásoknak és a sajátos jellegzetességeiknek lebecsülése vagy tagadása a szocialista építésben nihilista dogmatiz- mus, amelyet ugyancsak ki kell gyökerestől tépni, mivel akadályozza és eltorzítja a szocialista építést és ennek következtében a dolgozó tömegeket a szocializmus ellen fordítja. A fentiekből következik, hogy a szocializmus minden nemzeti útját, így tehát a lengyel utat is azokra az általános sarkalatos elvekre kell építeni, amelyek minden országban közösek és ebben az értelemben ez az út nemzetközi út. A szocializmusnak ez az általános nemzetközi útja viszont feltételez egy olyan nemzeti alapot, amely minden egyes országnak sajátja, ebben az értelemben beszélünk a szocializmus nemzeti, vagyis a mi esetünkben lengyel útjáról. A szocializmus lengyel út jának eszméje a mi sajátunk, de azt a gondolatot, hogy a szocializmus útja nemzetenként különbözik. Lenin fogalmazta meg; Gomulka ezután rámutatott, hogy az általános szabályokat, amelyeket egyetemlegesen kell alkalmazni a szocia2 ' lléVMHdétery máius 17. lizmusért vívott harcban, a következő irányelvekből lehet levezetni: 1. A munkásosztály és a dolgozó tömegek marxista-leninista pártjának megszervezése. E párt a demokratikus centralizmus elvein épül és megvalósítja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének politikáját. 2. A burzsoá uralom megdöntése után a proletáriátus diktatúrájának megteremtése a dolgozó nép kizsákmányo- lói és elnyomói fölött. 3. A tőkés termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele, a termelési viszonyok fokozatos átalakítása a falun, az egész parasztgazdaságnak a központi tervezése és igazgatás meghatározott keretei közé helyezése. 4. A proletár nemzetköziség lenini elveivel összhangban álló politikai vonal: valamennyi állam és nemzet egyenlőségének és szuveréni- tásának tiszteletbentartása, a szocialista országok és erők egysége az imperialista agresszióval szemben és a béke védelmében. Ezek az általános, egyetemes szabályok — hangsúlyozta Gomulka —, minden szocializmushoz vezető útnak szerves részét alkotják. A munkásosztály és a dolgozó tömegek alkalmazásuk nélkül nem tudnának áttérni a kapitalista rendszerből a szocialista rendszerre. Gomulka ezután a munkás- tanácsok szerepéről és feladatairól beszélt. Rámutatott arra, hogy a munkástanácsok nem a munkásosztály politikai hatalmának szervei, hanem olyan szervek, amelyeknek révén a munkásosztály közvetlenül vesz reszt a népgazdaság igazgatásában. A munkástanácsok elgondolása a szocialista rendszeren belül mutatkozó fogyatékosságok bizonyos ellensúlyaként jött létre, mint annak eszköze, hogy a proletáriátus diktatúrája és a munkásosztály demokráciája visszanyerje eredeti jelentését, olyan jelentős téren, mint amilyen az ipari üzemek vezetése. A munkástanácsok legfontosabb feladatai a következők: A munkások állandó tájékoztatása a termelée és a termelési költségeik fejlődésétől az elmúlt években, részletekbe menően ismerni az ipari üzemek termelőképességét, valamint azt, hogy ezt milyen mértékben használták ki, részietekben menően megvizsgálni az üzemek munkaerőfeleslegét, véleményt nyilvánítani a termelésért felelős munkások szakmai képességéről és erélyes intézkedéseket hajtani végre a lopás, vesztegetés és más üzemi visszaélések ellen; Azt a problémát, milyen módon adják meg a munkástanácsoknak a szükséges támogatást, a szakszervezeteknek kell megoldaniuk; Hogy a munkástanácsok betölthessék feladatukat, elsősorban a munkásosztály részét kell alkotniuk társadalmi tekintetben, másodsorban pedig szocialistáknak kell lenniük ideológiai tekintetben. Ez semmiesetre sem azt jelenti, hogy csak munkások és csak kommunista párttagok választhatók a munkástanácsok tagjaivá. A párttagoknak a munkás- tanácsokkal és feladataikkal kapcsolatban tanúsított tevékeny magatartása a munkás- tanácsok fejlődésének je- fontosabb előfeltételét jelenti. Az üzemi pártszervezet továbbra is az a vezető politikai erő marad, amely szervezi a munkásosztálynak és az értelmiségnek a magasabb technikai színvonal, a jobb, olcsóbb és fokozottabb termelés eléréséért folytatott küzdelmét. „Mi csak egyformáját ismerjük annak, hogy a kisméretű parasztgazdaságokat a szocialista gazdaság útjára tereljük és ez a szövetkezeti gazdálkodás formája. Ez jó dolog, de az elmúlt időszakban létrejött szövetkezeteink többsége nem állta ki az élet próbáját. E tény okait ismételten megvitattuk. Következtetéseket vonunk le a gyakorlatból, kiküszöböljük a múlt hibáit és támogatjuk az egészséges szövetkezeti gazdálkodás fejlődését. Áttérve az állam és az egyház kapcsolatainak kérdésére. Gomulka a többi között ekeket mondotta- — Nem kgll hangsúlyoznom, hogy partunk a dialektikus materializmus tudományos világnézetének alapján áll és hogy a világról vallott idealista felfogás Idegen tőle. Mégis megállapodásra jutottunk a katolikus egyházzal, sőt beleegyeztünk a nem kötelező iskolai vallásoktatásba is. Mi nem akadályozzuk meg az egyházat abban, hogy hitkérdésekben a maga útját járja a róm. katolikus doktrína szerint. Az egyház is ismerje el azt a tényt, hogv Lengyelország megváltoztatta korábbi társadalmi rendszerét. hogy a szocializmust építi. A népi Lengyelország és a nemzet érdekeire létfontosságú kérdésekben azt akar« párt egysége jelenti a párt erejének legfontosabb feltételét Ugyanest teszi — ámbár másképpen — a dogmatizjuk, hogy az egyház együtt haladjon velünk a lengyel úton. Lényegében ettől függ a népi állam és az egyház kapcsolatainak hosszú időre szóló alakulása. Gomulka ezután rátért a párt szerepére a szocialista építésben. Kijelentette, hogy a népgazdaság irányításának megjavítását, a népi állam kormányzásának tökéletesítését — vagyis az élet demokratizálását a szocialista demokrácia szellemében — szolgáló terv sikerét mindenekelőtt a párt dönti el, a párt ereje és egysége, ideológiai magatartása, a tömegekhez fűződő kapcsolatai és a tömegekre gyakorolt befolyása. 1 A tömegöntudat átalakításának ez a folyamata nem mehet végbe ösztönösen, hanem a kormányzati rendszerben a népi hatalom részéről eszközölt változások befolyására. A demokratikus szabadságjogok terjedelme a népi Lengyelországban annál nagyobb lesz, minél nagyobbak a szocializmus és a haladás egyesült erői, minél szilárdabban és hajthatatlanabbal állanak politikai szövetségeseink — a Lengyel Egyesült Parasztpárt és a demokrata párt — a szocializmus talaján. A pártban teljes a szólás- szabadság. Minden egyes párttag véleményt mondhat pártkérdésekben, kifejtheti véleményét a párt politikájáról és a párt gyakorlati tevékenységéről, jogában áll bírálni ezt a tevékenységet, valamint a pártvezetők, vagy a pártapparátus munkájában fellelhető különböző hiányosságokat. A párttagnak azonban nem lehet joga, hogy a párton kivül olyan véleményt juttasson kifejezésre, amely nincs összhangban a párttagok többségének magatartásával. a választott pártszervek által elhatározott pártpolitikával. A revizionizmus veszélyét hangsúlyozva, Gomulka kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben A revizionizmus aláaknázza a párt egységét, kétséget terjeszt a párt politikájának helyességével szemben' a párt saraiban és a munkásosztályban. Lefegyverzi a pártot és a munkásosztályt a szocializmusért vívott harcban. A revizionizmus a társadalmi fejlődés akadálya. A párt ne.»' tűrhet soraiban semmiféle csoport, vagy frakció létezését, bárhogy nevezzék is azt. De nemcsak a revizionizmus fegyverei le a pártol az osztályellenséggel szemben. mus és a konzervativizmus. A dogmatizmus a marxizmus ellensége, mert akadályokat gördít a marxizmus fejlődésének útjába. A dogmatizmus a gondolkodásmódban, vagyis az ideológiai dogmatizmus — a gyakorlatban a cselekvésben szektássággá fajul. Gomulka ezután rámutatott: miként a múltban, úgy még ma is tanúi vagyunk számos példának arra. hogy elferdítve és helytelenül magyarázzák a pártve zetőségMÉHES GYÖRGY * GyemnoTflcei Kalandos regény (82.) — No, menjetek már! Eljuttok majd a toboz. A túloldalon van a kijárat, Ne féljetek, utánatok megyek. Majd odakünn találkozunk. A KÉK 3ARLANG TITKA A barlangfolyosó fokozatosan szélesedett és mélyült; Már csak térdig, majd bokáig jártunk vízben, fejünk felett a boltozat is egyre magasabbra ívelt. Ebben a töl- csénszerűen táguló járatban haladtunk előre. A lámpa sárgás fénye vizes kőfalon verődött vissza. A patak zajtalanul, feketén folyt szélesülő medrében, lassanként erecskékre szakadozott, melyeket kiemelkedő, gömbölyűre mosott nagy kőtömbök választottak el egymástól. Tatár mérnök, most már csak bokáig vízben, megállt egy pillanatra, magasba emelte a lámpát. Ez már nem is barlang volt, hanem szélesre tágult terem. A lámpás gyér fényénél persze csak nagyon homályosan láttuk, alig sejthettük meg a terem körvonalait.Lövés hangja dörgött végig a barlangon. A hangja megszázszorozva, elmélyülve tért vissza, és még sokáig tartott, amíg elhalt. Érezni lehetett, hogy száz meg száz falról, szikláról, barlangmélyedésből verődik vissza. — Hatalmas barlang lehet — mondta Tatár mérnök és ismét magasba emelte a lámpáját. Persze így sem látott többet. De most nem volt időnk nézelődni. nek a 5. plénum után hozott határozatát és döntéseit,, eltúlozzák a negatív jelenségeket, gyűlöletes bizalmatlanságot és bírálatot hangoztatnak kizárólag tagadásra alapozva, nem is szólva a személyek elleni támadások káros gyakorlatáról. A párt egysége a párt erejének legfontosabb forrása. De nem az egyetlen forrása. A párt csak akkor lehet erős, ha mindennapi gyakorlati munkájában, minden vonatkozásban kapcsolódni tud a munkásosztályhoz és a dolgozó tömegekhez, ha azok életét éli és ugyanakkor irányítja ezeknek menetet a maga pol- litikai áramlatában. Gomulka ezután a' gazdasági kérdésekről szólva kijelentette, hogy az ötéves tervben előirányzott harminc százalékos emelkedés a reálbérekben és a lakosság jövedelmében rpég nem fogja ered- ményezni a szükséges jólétet. | Gomulka hangsúlyozta ezután, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében nem lehet további fedezetet találni a bérek emelésére. Az egész gazdaságnak erőfeszítéseket kell tennie, hogy megtalálják az ehhez szükséges eszközöket. Azokra a rövid sztrájkokra célozva, amelyek egyes üzemekben voltaik gazdasági követelések teljesítéséért, Gomulka kijelentette: Szocialista államban a sztrájk csupán magukra, a sztrájkolőkra és az egész munkásosztályra üt vissza. Ezért vagyunk ml a sztrájkok ellen. Anélkül, hogy megtagadnánk a munkások sztrájkjogát, meg kell mondanunk, sztrájkok utján nem lehet -megjavítani az életkörülményeket, a sztrájkok nem növelik a nemzeti jövedelmet, ellenkezőleg csökkentik, éppen ezért jobb nem sztrájkolni. Gomulka folytatva beszámolóját, ezután a Lengyel Egyesült, Munkáspártnak a többi kommunista és munkáspárthoz fűződő kapcsolatait jellemezte. A 8. plénum után — mondotta — több ízben találkoztunk szovjet, kínai, német, francia, olasz, jugoszláv, brit elvtársakkal és több más ország pártjainak képviselőivel. Nem mondok el titkot, amikor kijelentem, hogy egyes dolgokban is — mutatkoztak bizonyos nézeteltérések. így például francia elvtársaink bizonyos dolgokat másképpen látnak, mint mi. Vannak nézeteit élések köztünk és jugoszláv elvtársaink között Is. A legnagyobb határozottsággal hangsúlyozni kívánom azonban: valameny- nyi megbeszélés során, amelyet folytattunk, egyik résztvevőnek sem volt kétsége afelől, hogy az ilyen vagy más nézeteltérések nem sértik a proletár internacionalizmus elvét, a pártjainkat egyesítő eszmék, célok cs osztálytartalom közösségét. Ha időnként fel is vetődik a pártok közötti vitának pa rancsoló szükségessége, az a véleményünk, hogy az ilyen vitákat a kölcsönös totalitás elvének tiszteletben tartásával folytassák és tényekkel alá nem támasztott vádakat soha ne engedjenek bevinni ilyen vitákba. E tekintetben nincs minden rendben sem Lengyelországban. sem a nemzetközi mozgalomban. Az elmúlt két év megrázkódtatásait követve, valamint mindannak eredményeként, amit felfedtek és lelepleztek a személyi kultusszal kapcsolatban, továbbá a lengyel- szovjet kapcsolatokban történt torzulásokat, valamint a magyarországi esemenyeket követően pártunk egyes tagjai elvesztették a marxizmus leninizmus forradalmi iránytűjét. ami — egyebek között — a Szovjetunió és a kommunista pártja elleni különböző, alaptalan támadásokban jutott kifejezésre. Pártunk határozottan elitéi mindent, ami a szocialista államok táborának egysége ellen irányul, ami a lengyel-szovjet barátság és szövetség aláaknázását célozza, ami aláaknázza a nemzetköziség elveit. Erőnk és a népi Lengyelország ereje, kedvező kilátásaink a jobb jövő felé haladásra, az országunkban folyó szocialista építés fejlődése révén, függetlenségünk és szu- verénításunk valamennyi szocialista állam egységén nyugszik, mindenekelőtt a lengyel —szovjet szövetségen. Abban az erőben, amelyet ez az egység teremtett, rejlik a remény és lehetőség arra is. hogy megmentsük a világot az atomháború borzalmaitól. Pártunknak úgy kell vigyáznia a szocialista államok táborának egységére, a kommunista és munkáspártok vezette nemzetközi munkás- mozgalom egységére, mint a szeme fényére. Különbözhetünk más pártoktól a magyarországi események értékelésében. Ez azonban nem változtatja meg azt a közös nézetet, hogy valamennyi szocialista ország békéjének és biztonságának megmentése érdekében sajnálatos, de elkerülhetetlen szükségesség volt a szovjet hadsereg segítsége az ellenforradalom leverésében. Pártunk vállvetve halad az egész világ forradalmi munkásmozgalmával. Nines olyan erő, amely el tudna választani bennünket ettől a mozgalomtól. Elutasítunk és továbbra is el fogjuk utasítani minden olyan kísérletet, amely a nacionalizmus és revizionizmus bármilyen formájával akarja megfertőzni ideológiánkat, vagy azt megcsontosodott dogmatizmussal akarja eltorzítani. (MTI). A Lottó nyerőszámai 7, 52, 58, 62, 67 Tovább indultunk és hamarosan kavicsos-homokos talajra kerültünk. A víz elapadt lábaink elől és most már sókkal könnyebbé vált az előrehaladás. Csönd volt. Az első lövést nem követte második. A földalatti patak mentén tapogatóztunk élőre. Az utunk most már eléggé kényelmes volt, gömbölyű kavicson jártunk, amely vastag rétegben terítette be a földalatti patak partját. Nekem szüntelenül az járt a fejemben, hogy mi történhetett Tudor bácsival. Mit jelentett ez az egyetlen lövés? Eltalálták? Lehet, hogy már halott is. Vagy hősi módon védi a barlangbejáratot. Milyen különös, de ebben -a percben Leonidász jutott eszembe, Termopilé hőse. Valahogy olyan messze volt tőlem a históriája... messze, abban a régi görög világban. S lám, Tudor bácsi most éppen úgy cselekszik, mint Leonidász. Minket véd a testevei, az életével. Legszívesebben visszafordultam volna, hogy segítsek neki, ott álljak mellette a harcban. De apa ott jött mögöttem s tudtam, úgy sem enged. Talán Tudor bácsi sem örülne nekem..: Baktattam, botladoztam tehát a többiekkel együtt tovább. Az elől járó Tatár mérnök egyszerre csak nagyot kiáltott s olyan leplezetlen izgalom vibrált a hangjában, hogy magam is úgy éreztem, mintha villanyos áramot eresztettek volna a tagjaimba. Ami az izgalmunkat kiváltotta, egy igen kevéske szürkés fény volt. Mihez is hasonlítsam? Leginkább olyan volt, mint a nagyon korai hajnali derengés, amikor még sötétség borít mindent, de valahol, az ég egyik sarkán már halványulni kezd. — Ott. ott! — kiáltotta Tatár mérnök és a halvány fény felé mutatott. Mi lehet az? Kijárat? A szabadulást jelenti a fénysugár? / - {Folytatjuk.)
