Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-14 / 111. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESGLJETEffl AT MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam* 111; szánt, ARA: 50 fillér. 1057. májas 14. kedd. A varsói szerződés — a béke fegyvere 1985, míjm 14-én nyak: szocialista cnzág — Albánia*, Bulgária, Magyarország, a Német Demolemtikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — képviselői Varsóban szerződést írtak alá az országaik közti barátságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásiról; Ezt a dokumentumot azóta mint a varsói szerződést emlegetik. Az európai szocialista országok ezzel létrehozták védelmi szervezetüket és fegyveres erőik egyesített parancsnokságát; Rendkívül jelentős az a tény, hogy a varsói szerződés célkitűzéseit teljes egészében támogatta a Kínai N épköz társaság is. A varsói szerződés fontos eszközt jelent Európa, de az egész világ biztonságának és békéjének biztosítása érdekében. A szocializmus országainak létfontosságú érdeke, hogy alkotó munkájukat megvédjék, hogy az egyre tevékenyebb agresszív erők útjába tartás akadályokat emeljenek. Ez tétté tehát parancsolóan szükségessé a békeszerető államok katonai védelmi szövetségének létrehozását. Mindez csupán válasz volt a nyugati hatalmaknak, melyek a határtalan fegyverkezés útjára léptek. A nyugati hatalmak elutasították az összeurópai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslatot. Ilyen körülmények között a szocialista államok kénytelenek voltak — az agresszió veszélyének elhárítása érdekében — megtenni a szükséges intézkedéseket. A varsói szerződés tehát az európai béke érdekeit szolgálja. A varsói szerződést aláíró államok az ENSZ alapokmányában lefektetett elvekkel teljes egyetértésben vállalták, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, de még attól is, hogy nemzetközi problémákat fenyegetések útján, oldjanak meg. Eltökélt szándékuk, hogy minden nemzetközi kérdést békés eszközökkel oldjanak meg és kitartanak a békés együttélés elve mellett. A variéi szerződé» — ellentétben az Egyesült Államok felügyelete alatt szervezett NATO és más katonai szövetségekkel — nyitva áll minden állam előtt bármely társadalmi rendszerben él is. Nincs semmiféle zárt katonai csoportosulás jellege, csupán a békeszerető államok védelmi céljait szolgálja és a béke biztosítása érdekében bármely országgal hajlandó együttműködni. A varsói szerződés részvevői elhatározták, hogy minden erejükkel olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekednek, amelyben minden európai állam — társadalmi és állami rendszerétől függetlenül — részt vesz. A varsói szerződés igazi békeszerető jellegét bizonyítja a következő tény is: az érdekelt felek leszögezték, hogy a varsói szerződés automatikusan megszűnik, ha megkötik és életbe léptetik a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződést. A varsói szerződés aláírása óta Írét év telt el. S az idő azt bizonyítja, hogy a békeszerető szocialista államok védelmi szövetsége hatalmas fallá vált az agresszo- rok útjában, olyan akadállyá, amellyel akarva-akaratlanul számolni kell a reakciónak. Nem véletlen, hogy a magyarországi népi hatalmat megdönteni szándékozó ellenforradalmi puccs szervezője, a nemzetközi reakció egyik legfontosabb feladatának a varsói szerződés felbontását tekintette. A nyugati imperialista körök azonban csúnyán elszámolták magukat. Hiszen éppen a varsói szerződés tette lehetővé a magyar népnek, hogy segítségért forduljon a szovjet hadsereghez. A szovjet csapatok a magyar kormány kérésére teljesítették internacionalista kötelességüket és segítséget nyújtottak a nemzetközi és belső reakció ellen- forradalmi támadásának leverésében. Ezzel megakadályozták, hogy a magyar népet újból igába hajtsák és az országot a középeurópai fasiszta agresszió tűzfészkévé változtassák. Elhárították a veszélyt a szocialista államok biztonsáeának és az európai béke fenntartásának útjából. Napjainkban szakadatlanul nő a varsói szerződés jelentősége. A NATO-hatalmak elutasítoyák a lefegyverzésről és a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló konkrét szovjet javaslatot és az utóbbi időben nyíltan egy atomháború előkészítésére törekednek. Az Egyesült Államok és az agresszív északatlanti tömb többi országai nagy számban tartanak csapatokat és építenek támaszpontokat a szocialista államok határainak közelében, aknamunkát szerveznek e népeik békés életének megzavarására. és mindent megtesznek a szocialista országok szabadságának és biztonságának veszélyeztetésére. Nyugat-Németország újrafelfegyverzése pedig még megsokszorozza a háiborús veszélyt. Mim if > nirülövétől!, hogy a szocialista államok még éberebben figyeljék a világ folyását, még szorosabban tömörüljenek, s készen álljanak minden váratlan eseményre, Az utóbbi hónapok szemléltetően bebizonyították. hogy a szocialista országok egysége szakadatlanul erősödik. Lengyelország, Magyarország, Románia. Bulgária, Csehszlovákia, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségei moszkvai látogatásaik idején kifejezték eltökéltségüket, hogy minden erejükkel még szilárdabban tömörülnek védelmi szövetségükbe. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ,a továbbiakban is szükségesnek tartják a szovjet csapatok ideiglenes tartózkodását országaik, a varsói szerződést aláíró államok területén. A * 7 o r i n I i / m u • európai országai egyesített erőikre támaszkodva bátran valósítják meg a szocialista építés nagyszerű terveit. A közös harc valamennyi nép létérdekét szolgálja, hiszen útját szegi az agresszív erőknek és biztosítja a tartós világbékét. Júnins 2-án lép életbe a nyári menetrend Győr»-, sebes- és távolsági vonatok kötik össze • fővárost a nagyobb vidéki városokkal A MÁV új menetrendje, | mint ismerete«, a nyári ♦ időszámítással egyidőben, jú♦ nius másodillán lép életbe, s ♦ ettől az időponttól a MÁV♦ AUT-járatok is új menetrend X szerint közlekednek. Az új ♦ menetrendről a MÁV illetékes szervei a következőket mondották: Az új nyári, menetrend a lehetőségekhez mérten kielégíti mind a távólsáigi, mind pedig a helyi utazási igényeket. A fővárost a fontosabb vidéki városokkal gyors, sebes és távolsági vonatok kötik össze, mindkét helyről módot nyújtva a reggeli elutazásra és az esti visszatérésire, de napközi utazásra is. — Távolsági viszonylatban Budapest—Győr között négy gyorsvonatpár és öt személyvonatpár, Budapest — Miskolc között két gyorsvonat- pár és négy személyvon at♦ pár, ezenkívül június 29-től ♦ szeptember 1-ig terjedő fő♦ idényben még egy gyorsmo♦ torvomatpár is közlekedik. ♦ Budapest—Pécs között egy ♦ gyorsmotorvonat, egy gyors♦ vonat, egy sebesvonat és két ♦ távolsági személyvonat bo♦ nyolítja le a forgalmat. — ♦ Budapest—Debrecen között ♦ három gyorsvonat, két távolsági személyvonat, Budapest —Szeged között egy gyors- motorvonat, egy gyorsvonat, két távolsági szevnélyvonflt szállítja az utasokat. Budapestről Szombathelyre Székesfehérváron ót két gyorsvonaton, egy távolsági sze mely-vonaton, Győrön át pedig egy távolsági személyvonaton lehet utazni. A Balaton déli partjára utazóknak egy gyorsvonat, két sebesvonat és három távolsági személyvonat és egy hétvégi személyvonat áll rendelkezésére; A nyári főidényben ezenkívül egy gyorsvonat és egy személyvonat, továbbá két hétvégi gyorsvonat és egy személyvonat is közlekedik. A Balaton északi partját egy sebesvonat, három személyvonat és egy hétvégi sebesvonat érinti. A vonatok közlekedésére vonatkozó részletes adatokat, valamint a hajójáratok menetrendjét az új nyári „hivatalos menetrend’1 tartalmazza, amely május 15. után a pályaudvarokon és a szokásos elárusítóhelyeken változatlanul hétforintos áron vásárolható. MÁVAUT menet*» rendkönyv ismét a MÁV-tól függetlenül jelenik meg, tíz forintos áron. (MTI). Budapestre érkezett a Neme! Demokratikus Köztársaságból a szocialista Magyarországot megsegítő bizottság * Vasárnap délután érkezett * meg a Keleti-pályaudvarra * a Német Demokratikus Köztársaságban üdült magyar : gyermekek hatszáz főnyi utolsó csoportja. , A különvonaton ha- 5 zánkba érkeztek a szocialista *; Magyarországot megsegítő bizottság tagjai is, Adolf Hennecke Nemzeti-díjas bányász, a bizottság elnöke vezetésével. A szocialista Magyarországot megsegítő bizottság tagjai a szaktanács vendégeként többnapot töltenek Magyar- országon. (MTI). // UJ ÜLT ERŐVEL t Az elmúlt héten szómba tton, a városi Tanács kistér t miben találkozót adtak egy J másnak a megye írói ét Jszárnyukat bontogató irodai imára i. I Hosszú idő után ez volt az Z első találkozás, az első is Zmerkedés, ahol izgatottan ke- t rsték a kuMtó tekinteteb ♦azokat az elvtársakat, akik* nek nevével olyan sokszor ♦ találkoztak már a megye ♦ sajtóorgánumában. X Tíz órakor kezdődött el az * ankét, s bizony a hangulat Í eleinte igen tartózkodó volt, a beszámoló után nehezen szólaltak meg az egyébként tollúkat nagyszerűen forgató tembe-rek. Lassan azonban feliengedett mindenki, sok nagyiszerű javaslati terv hangzott ♦ eZ, melyek mindegyike a meX | I / mezőgazdasági Z szaklapok Z jelennek meg ♦ A Mezőgazdasági Könyv - $ és Folyóiratkiadó Vállalat i kiadásában május végén X Gazdálkodás címmel új magyar mezőgazadsági, üzem- szervezési és agrárközgazdasági folyóirat indul. Ugyancsak a közeljövőben jelenik majd meg a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa állandó mező- t gazdasági bizottsága Mező- gazdasági tapasztalatcsere c. folyóiratának első száma, amelyet a KGST országaiban X negyedévenkint, nyolc külön- * böző nyelven adnak ki, ÍMTÍJ. gye irodalmi életének fellendítését célozták. Az ankét ismertetésére még visszatérünk. I Mai &záh*uHU&él: Bíróság előtt a népelleoes tiszaföld- poéta vári ítélet a karcagi ellenforradalmi banda bűnügyében Új üzem a szolnoki Kossuth téren Néhány hónappal ezelőtt még a Közlekedési és Műszaki Egyetemnek volt egy igen mostohám, kezelt menzája Szigligeti Színház szervező irodája mellett. Miután megszűnt, sokáig gazdátlanul, üresen álldogáltak a kirakatok mögötti és a belső termek. Többféle elképzelés volt mire használják. Végre a szolnoki Ruházati Vállalat telepedett meg az egykori menza helyén, s ma már ízléses öltönyök, ruhák készülnek itt a szorgos kezek nyomán. Simon Elemér, az üzem egyik dolgozója ,aki gépen dolgozik Matkovics István, szabász Rozsnyai Lajos ipari tanulót oktatja a szabóság titkaira. Ilyen előadásokat szeretnénk máskor is hallani Az ellenforradalmi időszak óta május 10-én tartotta a Magyar-Szovjet Társaság Megyei Elnöksége az első na- gyobbszabású nyilvános össze jövetelét. A Megyei Tanács nagytermében Mulató János elvtárs, a Külkereskedelmi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezetője tartott előadást ,.Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai‘‘ címmel. Az előadáson, mintegy száz ötvenen vettek részit különböző gazdasági vezetők, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi dolgozók. Mulató elvtárs előadásában részletesen elemezte elsősorban a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való külkereskedelmünket, pl. 22 százalékkal jobb (az árakat számítva), mint a kapitalista országokkal. A Szovjetunió átveszi tőlünk azokat az árucikkeket, amelyeket a külföldi piacokon nem tudunk értékesíteni. A Szovjetunió nyersanyagot ad, mi pedig készárukat szálítunk részükre. — Tisztázta előadásában azokat a téves nézeteket is, amelyeket az ellenforradalom ideje alatt az ellen forradalmárok a Szovjetunióval való külkereskedelmünkről hirdettek, Elmondotta, hogy a t zovjetuniófoa búzát, zsírt gyáltalán nem szállítottunk a felszabadulás óta. De nem is szállíthattunk, mert sajá szükségletünkre sem tudunk elegendőt termelni. Ellenben a Szovjetunió évről-évre je lentős mennyiségű búzát ad részünkre. Ugyancsak foglalkozott az uránium-érc kérdésével is. — Kereskedelmi áraink a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok kai még ma is az 1949-es árszínien vannak. Ezzel szemben a kapitalista országokban az árak azóta lényegesen változtak, illetve emelkedtek. Bár az előadás főtémája a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolat volt, foglalkozott az előadásiban a kapitálisa országokkal való külkereskedelmünkkel is. El- mondota, hogy külkereskedelmi kapcsolatban állunk a világ valamennyi országával. Kereskedelmi szerződéseinket ebben az évben is teljesíteni tudtuk, bár ez év elején, amíg a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal nem folytattunk tárgyalásokat, úgy nézett ki, hogy gazdasági csődöt kell bejelentenünk. Magyarország 1932-ben jelentett. be gazdasági csődöt a világpiacon és ennek a levét itta a magyar nép hosszú éveken keresztül Ma a Szovjetunióval és a népi demokratikus országok olyan gazdasági segítséget adtak részünkre, amellyel rendezni tudtuk külkereskedelmünk helyzetét. Az előadásban számos egyéb olyan fontos kérdéssel foglalkozott, melyek érdeklik a dolgozókat. Az előadás és a vita után az volt a hallgatók véleménye. hogy a jövőben is ilyen előadásokat szeretnének hallani, mert sokkal vlágosab- ban látják Magyarország külkereskedelmét. — Reméljük, hogy a Magyar-Szovjet Társaság tovább folytatja ilyenirányú tevékenységét és segít leleplezni az ellenforradalom ideje alatt elterjedt hamis nézeteket és tisztázni a felmerült vitás kérdéseket. — Örömmel tapasztaltuk ezen az előadáson is, hogy a magyar és szovjet nép közötti barátság mély gyökereket eresztett dolgozóinkban. Ezt a barátságot még az ellenforradalom sem tudta letörni. Tudomásunk szerint a Magyar-Szovjet Társaság most már rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat és egyéb rendezvényeket. V. K.
