Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-08 / 106. szám
^Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai“ — Előadás Szolnokon tnaius IO~en — A Magyar-Szovjet Társaság Szolnok megyei Elnöksége 1957. május 10-én délután 5 órakor a Szolnok Megyei -Tanács VB nagytermében előadást rendez. Az előadás címe: „Magyarország és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai." Az előadást Mulató János elvtárs, a Külkereskedelmi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztályának vezetője tartja. Az előadást vita követi. A Magyar-Szovjet Társaság megyei Elnöksége ezúton is meghív mindenkit, kiket érdekei ez az előadás témája. A MAGVAK-SZOVJET társaság MEGYEI ELNÖKSÉGE A könnyűipar 1957-es tervei: ti# <>záiaiékkaí több kötöttáru^ húsáé százalékkal több cipő A népgazdaság 1957. évi tervének részeként kidolgozták a könnyűipar idei feladatát. A tárca terveiről az alábbi információt adták az MTI munkatársánál-: a Könnyűipari Minisztériumban. Már a második évnegyedtől kezdve valamivel magasabb lesz a termés színvonala, mint a múlt év első háromnegyedében. A legnagyobb mértékben a cipő- és kötöttáru- gyártást fokozzák. 1957-ben 11.1 millió pár cipőt ad a könnyűipar. A kötöttáruból 10 százalékkal készítenek többet, mint a múlt évben. A megnövékedéit keresletet figyelem-bevéve sem lesz hiány cipőből, kötöttáruból, harisnyából és pamut méteráruból. A lakosság számára több marad a könnyűipar minden termékéből, mert csökkentik az exportot. Pamutszövetből a szokásosnak csak a felét szállítjuk külföldre, s így a belkereskedelemnek a tavalyi 38 millió négyzetméterrel szemben ebben az évben 65 millió négyzetméter jut. Egymillió négyzetméterrel több gyapjúszövet, mintegy nyolcmillió négyzetméter kerül az üzletekbe, s ezenfelül elégítik még ki a pamut- és gyapjú méteráruval a zonjekcioipart. A hiány továbbra is tapasztalható majd a bútornál és a gyapjúszöveteknél, különösen pedig a fésűsgyapjú anyagoknál. Tíz százalékkal több bútort gyártanak ugyan, de a vásárlóerő ennél jóval nagyobb. A nyomdák és feldolgozó üzemeik papjrellátása az idén is nagy gondot okoz. A könnyűipar tervteljesítését megnehezíti, hogy az anyagellátás most sem lesz jobb, mint korábban. Csaknem valamennyi alapanyagot nyugati országokból kell importálnunk és a készletek általában csökkentek. A gyárak feladata, hogy a kereskedelemmel egyetértésben olyan választékot alakítsanak ki, amelyhez viszonylag kevés anyag kell. Megköny- nyítá azonban a vállalatok munkáját, hogy sokkal sza-3 bad abban, kevesebb megkö-j töttséggel dolgozhatnak; Nemi kapnak utasítást arra, hogy i mit termeljenek, nem írják3 elő a termelési értéket, az«« összbért és a létszámot, csu- j pán az anyagelosztás szabá- - ly ozásával akarják megoldani a központi irányítást. A IISZAVWEK postáiéból Ismét megalakult az énekkar A párlsajtó hűséges terjesztője Az ellenforradalmi események alatt üzemünkben nemcsak .t munka terén voltak bajok, hanem kulturális életünk is kárt szenvedett. Szépen fejlődő kultúr csoportunk hosszú ideig még életjelt sem adott magáról. Az idők folyamán azonban helyreállt az élet, tánc- és zenecsoportunk mír eredményesen dolgozik. Egy volt még hátra, az énekkar újbóli megszervezése. Ez bizony nehéz feladat volt, hiszen mintegy 50 ember sok problémával volt tele és ők először ezeket intézték el- De az énekkar összehozása is megtörtént, és ebben nem kis érdeme van Házsó András- ! nak. A kar valamennyi tagja-• val személyesen elbeszélge- ; tett és szorgalmas munkájátg siker koronázta: egyszer az-2 tán az énekkar tagjai társasi vacsorára jöttek össze, ahol! az énekkar legidősebb tagja,! Cserfalvi Pali bácsi volt aj szakács A borjúpörkölt na- • gyón jól sikerült, igaz, már; i0 éve dalosszívvel méri azj ízt, úgy a pörköltbe, mint a! nótába. Jókedvben telt el azZ este, mindenki nagyon örültI annak, hogy ismét együtt van ■ a nagy család. Hernádi Mátyás! Szolnok, Fűtőház Sok az üres “elek Öcsödön Ha végig megyünk a köz ség utcáin, a falu szélén éppúgy, mint a főtéren, sok üres házhelyet, telket láthatunk. Ezek egyrészt csúfítják a községet, másrészt ezekkel spekulálnak a tulajdonosok Ugyanis a legtöbbnek rendes, ló lakóháza van, s egyáltalán nem szándékoznak építeni. Amellett jó jövedelmük van. v leginkább, élére rakják a oénzt. Ha pedig eladó egy rozoga épület, vagy üres lelek. előszedik a pénzt és az* :s megveszik. A rossz épületet hamarosan letakarítják”, s árulják a telket. De milyen áron? így spekulálnak: A főváros kör- nyétcén és nagyobb városokban drá<*a a házhely, miér‘ ne tartsák ők sokra, hisz 'csődön is sokan szeretnének ; építeni. Vannak jó állapotban lévő; házak is, amiknek ajtaja, ab-; 'aki. be van szögezve. Ugyan-! akkor lakáshiány van a köz-I ’égben. Nehéz dolgok ezek,; de mindenképpen meg kelle-3 ne oldani azt, hogy ne legyenek üres telkek és beszögezett ablakú házak a községben. Vagy a tanácsnak, vagy valami felsőbb szervnek oda kellene hatni, hogy amelyik ‘■űekre p"y bizonyos Idei'« nem építenek, azok normális áron kerüljenek olyan embe- ■ok kezébe, akiknek valóban "iikségük van ~ó. Fz is enyhítené jelenlegi lakásgond riinkat. Az októberi ellenforradalmi események után a párlsajtó terjesztésében is visszaesés volt. Az utóbbi hetekben a községi hírlapfclclősök, valamint a kézbesítők jó munkája nyomán jelentős emelkedés történt a lapterjesztésben. Asbóth Ilona a jánoshitü postahivatal vezetője példamutató munkát végez. Naponta közel 350 lapot juttat cl a kézbesítővel az olvasókhoz. Visszamaradó példány- száma egyáltalán nincsen, kedvesen és szívesen foglalkozik az előfizetőkkel, olvasókkal. O. J., Öcsöd ■í < í Amerikában esv kétéves over-nek megilte az anyját \ Chatherina Brenham a Vir- ginia-államlx'li Cleentwood- ban házköriili munkája során a konyhában magára hagyta kétéves fiacskáját és a hálószobába ment ágyat vetni. A gyermek játék közben lerántotta a fogasról apja vadászfegyverét és bab-; ráüli kezdte. Játék közben; megérintette a ravaszt és az! élesre töltött fegyver elsült.; A golyó áthatolt a hálószoba; ajtaján és eltalálta a 22 éves; anyát, aki kórházba szállítás; közben meghalt. d Ilonhő Lé »/ló | HOZZAD AZ ESTÉBEN Az este jött, leguggolt néma sarkon, Homály-fonalát fűzte fák fokába. És megvarrta, hol széthasadt az alkony, Ne csurranjon a földre napsugára. Lett nagy sötét, az orromig se láttam, Te messzi voltál, messzi, tőlem távol, Hát egymagámban baktattam a sárban, S csillagfényt húztam ki a fák fokából. Ráhurkoltam egy csöppnyi könny-kavicsra. Beledobtam a keklő éjszakába, S igy vezetett hozzád újra vissza Egy ezüst csillag elcsent fényfonála. Jászszentandrás. A termelési költségek csökkentésére törekednek a Itszaigan Állami Gazdaságban A több mint 3 ezer holdas Tiszaigari' Állami Gazdasag nem valami szerencsés adottságokkal rendelkezik. A szélrózsa minden irányában elterülő szántóföldek megnehezítik a gazdálkodást. Évente igen jelentős összegeket kell fordítantok az anyagok, termények, termékek szállítására. Csupán az elmúlt gazdasági évben 200 000 forinttal többe került a szállítás az előirányzót t_ összegnél, j Megfelelő magtárja sincs a j gazdaságnak, s gabonabeta- [ karítás idején a termények S tárolása, védett helyre szál- t lítása a legnagyobb nehéz- £ ségbe ütközik. £ Mivel jelentősebb beruhá- £ zásra egyelőre nincs kilátás, f a gazdaság vezetői más mód’- r szerhez folyamodtak. Áttér- r nek takarmánymagvak ter- £ melésére. Eddig ez'rem volt j lehetséges. A minisztérium- ► ban megállapított szigorú I" tervek nem vették figyelem- ’ be a helyi adottságokat. Eb- | ben az évben viszont a ter- | vezésnél is jelentős változá- | sok következtek be. Sokkal ’ önállóbb lett a gazdaság. A tömegtakarmányokat ezentúl az állattenyésztő telep szomszédságában termelik meg; Ott silózzák, ott használják fel és később a trágya is az állttenyésztési telephez közelfekvő földekre kerül. Ezzel a változtatással csupán a szállítási költségek egyhannaddal csökkennek. A központtól 6 kilométernyire lévő aszói üzemegységben saját erőből hízómarha istállót építenek. Ezért ezen a helyen, rned itt van a 600 holdas öntözött terület, ahol a takarmámytermelésre a legjobb adottság kínálkozik. — ka — Nagy gyakor'aítal rendel kezö esztergályosokat felveszünk! % Flíetéi medália példás «7crin* Szolnoki Gépállomás A törökszentmiklósi tavaszi kiállításon A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Városi Tanács tanácstermének falai néhány nap óla rendkívüli jelentőségű eseménynek tanúi: itt nyílt meg április 20-án a Törökszentmiklósi Járási Kultúrotthon képző- és iparművész csoportjának első tavaszi kiállítása. A 20-án, délután 4 órakor lezajlott megnyitáskor 70 főnyi felnőttekből álló vendég- koszorú vette körül Kurucz István elvtársat, a Megyei Tanács népművelési csoportjának vezetőjét, aki ünnepélyesen megnyitotta a kiállítást. Ettől a perctől kezdve Törökszentmiklóson még soha nem látott méretekben indult meg a látogatók áradata, s a 25-ig tervezett kiállítás időtartamát a helyi párt- és tanácsszervek, valamint a közönség kívánságára meg kellett hosszabbítani. A kiállítás rendezői látogatási könyvet fektettek fel, egyrészt azzal a céllal, hogy annak bejegyzései alapján megállapítható legyen a látogatók száma, másrészt azért, hogy módot adjanak a közönségnek véleménye nyilvánítására. Sajnos, nem minden vendég élt ezzel a lehetőséggel, de megállapítható, hogy a kiállítás megnyitása óta eltelt rövid idő alatt egész Tö- rökszentmiklós lakosságának fele, tehát minden második ember megfordult a kiállításon a Városi Tanács falai között. Ebben rejlik ennek a kiállításnak legnagyobb bordere je. A kiállítás — minden hibájától eltekintve — jelentős tett a képzőművészetek népszerűsítésének területén és ezért mind a rendező szerveket, mind a kiállító alkotókat a legnagyobb elismerés illeti meg. Hogy mennyire igénye — és eddig talán fel sem ismert igénye — a dolgozók legkülönfélébb rétegeinek a hasonló kiállítás'látogatásí lehetőség, példázzák a következő kiragadott bejegyzések, melyeket a vendégkönyvből gyűjtögettem ki; „Az egész kiállítás vagyon tetszett, várjuk a folyatást.’“ — „Többször kívánnék kiállítást látni“'. — Követendő példa vidéken is." — „Kiállítás gyakrabban kell." S még sorolhatnám sokáig a hasonló megnyilvánu lásokat. De térjünk rá magára a kiállításra. A Városi Tanácsnak kiállítás céljára nagyon alkalmas, szép, világos tanácsterme már első pillanatra is kissé túlzsúfoltnak hat, s később, amint részletekbe menően kívánja áttekinteni az ember a kiállított anyagot, még zavaróbb a rendszertelen elhelyezés. Ez az a tipikus eset, amikor a valamivel kevesebb sokkal több lett volna. A falon olajfestmények, pasztellek, fényképek, faragások: bútorokon térítők, lámpák, edények; szőnyegek a földön, falon, kályhán és fűtőtesten; közben szobrok, s bélyegek is láthatók. A KIÁLLÍTOTT tárgyak sokfélesége már magán a meghívón is magára vonja a figyelmet; festmények, szobrok, csipkék, szőttesek, festett textilek, kerámiák szerepelnek a nyomtatott meghívón. Igen nagy anyag ahhoz, hogy így, egy terembe zsúfolva élvezhető legyen és minden kiállított művészeti, illetve iparág érvényesüljön. A vendégkönyv bejegyzéseiből is megállapítható, hogy a látogatók csak a legritkább esetben térnek ki a képek és szobrok méltatása melleit a többi kiállított tárgyak értékelésére. Nem is csoda, hiszen rendkívü’ nehéz feladat — hasonló látványban ritkán részesülő — szemnek és agynak a kiállított tárgyak labirintusában eligazodni. — Mégis megpróbálok rendet teremteni emlékeimben és leírom impresszóimat nem értékelési sorrendben, hanem úgy, ahogyan — friss élményről van szó — most feltörnek bennem. A kiállításon a legkisebb, emlékezetemben a legnagyobb helyet foglalja el Varga Imre féltenyérnyi márványba vésett önarcképe és kisfiának ugyancsak domborművű képmása, szintén márvány. Szabó Jenő. a kiállítás egyik látó- gatója azt írta a vendégkönyvbe: „Javaslom, hogy Varga Imrével foglalkozzon a kör többet". Teljesen igazat adok neki. Matlári Ferenc egészen kiemelkedő, művészi fénykép- felvételei kérnek ezután szót. Egyszerűek, élnek a műfajadta lehetőségekkel, ízlésesek, magukkal ragadnak. Dr. Marton József szobrai, — s azok között is különösképpen a magyar történelem kiemelkedő alakjainak portréi — a vendékgönyv bejegyzésének tanúsága szerint is a legtöbb látogató tetszését nyerték meg. De sikert aratták portréi is, hiszen Török- szentmiklós nem olyan nagy város, hogy ne ismerne mindenki mindenkit és ne hason- lítgathatná össze a szobrot az eredetivel. Az, amit fentebb a „kevesebb több lett volna’“ címszó alatt mondottam, dr. Marton Józsefre is áll: jobban kellett volna művei között válogatnia, még igényesebbnek kellett volna lennie, hiszen másféléves szobrászkodásának úgyszólván minden terméke hiánytalanul ott van a kiállításon és természetes, hogy ezek a kísérletek nem lehetnek mind egyenlő értékűek. Dr. MARTON József neve mellett legalább olyan sűrűn előfordul a látogatási naplóban R. Tóth Péter neve. R. Tóth Péter sok pasztellel és olajfestménnyel vesz részt ezen a kiállításon. Pasztelljei élményszerűbbek, frissebbek olajfestményeinél. Bár színeinek skálája hem túlságosan gazdag és változatos, mégis "Z az a terület, melyen tovább tud fejlődni. Olajfestményei leözül részletesebben egyről kívánok beszélni, arról, amelyik a vendágleönyv bejegyzéseiben leggyakrabban emlegetett mű, s a nagy átlagnak leginkább tetszett. Ennek a képnek címe: „Szárhordás”. Az, hogy éppen ez a kép tetszett legjobban nagy általánosságban, mutatja, hibák vannak — hiányos képzettségük miatt — a vizuális műveltség területén. Itt is megmutatkozik a középiskolákban annyira elengedhetetlen ríjzoktatás hiánya: Ez a kérdéses kép ugyanis majdnem fényképe zésszerü pontossággal, aprólékosan, a naturalizmus fogalmát kimerítően ábrázol kukoricaszárat szállító parasztszekeret. Kedves anekdotát hallottam éppen ezzel a képpel kapcsolatban. Egy parasztbácsi — nézvén a képet, s látván alatta a festő nevét, megkérdezte: „Hol az az R. Tóth gyerek, hadd mondom cl neki, hogy oly n parasztember még nem született, aki ilyen szabályosan tudta volna megrakni szárral a szekerét." Ez az eset is azt példázza, mennyire elengedhetetlen a művészetben a valóság helyes ábrázolása, s milyen nagy segítség ebben a közönséggel való közvetlen Kapcsolat is. R. Tóth Lajos mellett még többén szerepelnek festményekkel a kiállításon; többek között Balogh Antal, Lázár Barna, Gledura Lajos is Az egész kiállításon viszont hiányzik c festők és szobrászok számára elengedhetetlen raj- ~űc, vázlatok, tanulmányok anyaga. Javasoljuk, hogy a szakkör a jövőben ezekre helyezzen nagyobb súlyt és bátran állítsa ki a friss, élményszerű, sikerült rajzokat, tanulmányokat is. KÜLÖN KELLENE beszélni a kiállítás többi anyagáról, a szőnyegekről, festett textilekről, (melyek közül a meztelen táncosnőket és pálmaligeteket ábrázoló „jampi”- nyakkendőket szívben elengedtük volna) ^Mzsi okikról, szőttesekről, keráwflíkról. Ismétlem, ezek külön kiállítási anyagokba kívánkoznak, s javasoljuk, hogy a jövőben anyagukat ne is zsúfolják össze a kép- és szoboranyaggal, s ez esetben magukra "alják azt a méltó és megérdemelt figyelmet, amelyet most s~ éppen a zsúfoltság miatt — mintha nélkülöztek volna. Meg kell emlékezni még a kiállított bélyegekről. Első pillanatban furcsán hat, hogy képzőművészeti kiállításon bélyegek szerepelnek. De ha megnézzük a bélyegeket, — megállapíthatjuk, hogy szeretetteljes, gondos válogatás credményeképen csupa olyan bélyeg mm esokorba gyűjtve, amely valamilyen hires képzőművészeti alkotást — képei, szobrot — ábrázol. Kár, hogu a bélyeggyűjtőknek már nem volt annyi idejük, hogy az alkotások címét és alkotójuk nevét is feltüntessék, de az ötlet így is kedves, követés- reméltó. Búcsúzáskor ismét böngészgetek a látogatási könyv bejegyzései között. „A kiállítás nagyon érdekes és változatot” — „nívós”. „Dicséretes törekvés uj tehetségek felkutatására." Sándor Mihály, a Mezőgazdasági Gépgyár egyszerű dolgozója az’ írja; „Most látni azt, hogy Törökszert*- miklóson komoly művészi tehetségek vannak és komoly fedőd és tapasztalható az ez előtti hasonló kiállításokhoz képest. A nagyobb népszerűsítés céljából aiánlartám p törökszentmiklósi kénzőművé- ■zet fejlesztése érdekébev enu akciói elindít ini egy képzőművészeti alap létesítésére, melyhez anyum lehe'őségt- Imhez mérten örömmel ajánlok fe’ pénzösszeget." — Ehhez — azt hiszem — nem kell kommentár. Végezetül Bihari tzijosné szavaival búcsúzom, aki ezt írta a vndégkönvvbe: „A txf- rosnak a legszebb ünnevi ajándék ez a kiállítás. Köszönjük" CZIRÁKY JULIA i
