Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-05 / 104. szám

Hogyan dolgozik a iászapáti Járási Pártbizottság? Az elmúlt hónapok során sok vita volt, hogy az MSZMP vezető szerveinek munka- módszerét hogyan alakítsuk, mik legyenek azok az alap­vető módszerek, amivel a fel­adatokat legeredményeseb­ben meg lehet oldani. E cikk keretében közreadok a Jász­apáti Járási Pártbizottság munkamódszeréből, egyrészt vita alapjául, másrészt azért, hogy ahol jónak látják, helyi viszonyoknak megfelelően al­kalmazhassák. Mi, okulva az MDP-ben gyakorlattá vált bürokratikus utasítgató, a kol­lektív vezetést sokszor meg­sértő módszerekből, legfonto­sabb feladatnak a választott szervek, a Járási Pártbizott­ság és intézőbizottság jogkö­rének biztosítását, helyes munkastílusát tartjuk. Na­gyon fontos, hogy e választott szervek, ne az élettől elsza­kítva döntsenek az ügyekben. Ezt egyrészt úgy biztosítjuk, hogy minden alapvető kér­désben a választott szerv fog­laljon állást. Másrészt, hogy e választott szerveken belül a korábbi gyakorlattól eltérően termelő munkát végzők, vagy Irányítók legyenek többség­ben. Hogy melyek az alapve­tő kérdések a járásban, azt a nártbizottség. az intézőbi­zottság tanácskozásain dön­ti el. Az elmúlt hónapok során alapvető kérdésnek a válasz­tott szervek elsősorban azt tartották, hogy egészségesen fejlesszük tovább a pártéletet, a pártszervezeteket, különös tekintettel a termelőjeliegű szektorokra. Másik alapvető kérdés a Központi Bizottság februári határozatának szelle­mében a járási tapasztalatok feldolgozása, a további fel­adatok megoldásához. Alap­vető dolognak tartotta a Já­rási Pártbizottság a termelés pártellenőrzésének rendsze­res és állandó javítását, a tömegszervezetekkel törődést, és a KISZ létrehozását. Az intézőbizottság nagyon ügyel arra, hogy a pártbizottság munkáját részfeladatok felet­ti vitával ne nehezítse. Nem ts terjeszt ilyen napirendi pontokat elő. Ezzel kívánjuk elejét venni annak, hogy se vége, se hossza határozatok szülessenek és a hozott hatá­rozatok elvileg és gyakorlati­lag egyaránt helyesen szab­ják meg a feladatokat. E vá­lasztott szervek tanácskozá­sait a feladatoktól függően tartja. Az elmúlt években a párt végrehajtó bizottság legtöbb esetben levélben vagy utasí­tásban adta tovább a pártbi­zottsági vagy felsőbb párt vagy állami szervek határo­zatát anélkül, hogy abból sokoldalú következtetést vont volna le, ezért módszerünk irodaszagúvá és sablonossá vált, következésképpen a ve­zető pártszervek, a vezetők, a párttagság és a tömegek kap­csolata egészségtelenül ala­kult, ezért munkánk nem hoz­ta meg a várt eredményeket. Jelenleg az intézőbizottság s párthatározatok ismertetését a párttagsággal, a járás la­kosságával a pártbizottsági munkatársak utján elsősor­ban élőszóval biztosítja, tag­gyűléseken, pártnapokon, kis- gyűléseken és kérdezz-felelek estéken. Természetesen nem tagadjuk, egyes párthatároza­tok. vagy feladatok levélben történő kommentálását sem. Nálunk a munka ésszerű meg­szervezésénél gyakorlattá rált a terület-felelősi elv. A területi felelősi mun­ka azt jelenti, — hogy a p á r tb i zo tts á g mun­katársainak felkészültségétől függően egy-két község tel­jesen gondjaira van bízva, idejének nagyobbik részét c községekben tölti s ott-tartóz- kodásának idején a pártmun­ka minden reszortjával fog­lalkozik. Az intézőbizottság amikor egy adott terület ügyével foglalkozik, minden esetben meghallgatja e terü­let felelősét. E lerületfelelósi elv nem jelenti a reszortfel­adatok feladását, mert járási szinten minden elvtárs felelős a maga szakterületéért. A te­rület felelősi elv mellett sok tény szól. Először: eredmé­nyes, mert azáltal, hogy teljes felelőséggel tartozik a rábí­zott területért nemcsak fel­tárja a fogyatékosságokat, — hanem segít a fogyatékossá­gok megszüntetésében. Má­sodszor: rendszerezett, mert míg a korábban a „futó” el­lenőrzés volt a gyakorlat, — most a tartósabb segítségre igyekszik minden munkatár­sunk. Harmadszor: sokaldalú. mert míg korábban a párt­munkás, ha például agitációs vonalon dolgozott, kizárólag csak ezzel a reszorttal törő­dött, most viszont minden re­szortfeladattal a területén egyaránt foglalkozni kell. — Negyedszer: önálló, mert míg korábban a tapasztalt hibák összegyűjtésével foglalkozott leginkább, kevésbé annak kijavításával, most a pártbi­zottság a felső párt és álla­mi szervek határozata alap­ján, a területfelelős dönt sa­ját területének ügyében s csak akkor kéri fel az intéző- bizottságot véleményezésre, ha olyan vitás ügyről van szó. dezni. Végül e módszer sar­kalja a pártmunkást arra is, hogy idejének túlnyomó ré­szét a területen töltse. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy vannak tények, amelyek a területfelelősi elv ellen szólnak. Először: bizo­nyos fokig a járási színtű re­szortmunka háttérbe szorul. Másodszor: a pártbizottság munkatársai, elsősorban saját területüket ismerik alaposan, és nem ismerhetik meg a já­rás minden községének prob­lémáit. Mindent egybevetve azonban, nálunk a pártbizott­ság, a pártmunkások, a terü­letfelelősi elv mellett foglal­tak állást, mivel több tény szól mellette, mint ellene. Az igazság kedvéért meg kell je­gyezni, hogy most, amikor a pártszervezetek kiépítése, — szervezeti rendbetétele több­ségében befejezést nyert, a te­rületfelelősi elv fenntartá­sa mellett előtérbe kerül ná­lunk is a reszort feladat gya­korlása. A párt újjászervezése so­rán amit ő nem tud egvedül ren­mintegy negyvenöt alapszervezetünk alakult, ahol a vezetőségekben nagy számban vannak elvhű, de a pártmunkában járatlan elv­társak. S az a tény. hogy a pártbizottság munkatársai­nak létszáma kevés, e kis lét­számmal voltunk kénytelenek megoldani a községi pártbi­zottságok és pártalapszerve- zetek segítését, az intézőbi­zottság úgy döntött, hogy 25 főből álló pártaktávista cso­portot hozunk létre. A párt­aktivisták a járás vezető szer­veinek, politikailag, szakmai­lag legképzettebb kommu­nistáiból kerülnek ki. Az ak­tíva csoportot a PTQ előadó irányítja és segíti, részükre rendszeres politikai tájékoz­tatókat tart. Minden egyes aktivista kapott egy alap­szervezetet. s az a feladata, hogy segítséget nyújtson a pártvezetőségnek a szerveze­ti élet javításában, a terme­lő munka szervezésében. A végzett munkáról beszámol­tatjuk őket. Rendezzünk ifjúsági találkozókat f ALIG HBTVEN I nap válását el bennünket attól, hogy a világ minden részéből meg­érkezzenek a fi a talok M oszk - vába. a VI. Világifjúságd Taláitkozó színhelyére. A Vi­lágifjúsági Találkozón részt­vevő fiatalok eseményekben, látványosságokban gazdag 2 hetet töltenek Moszkvában. A világ haladó ifjúsága készülődéséből kiveszi részét megyénk ifjúsága is. Moszk­vába, a VIT-re a fiataloknak ágon kis része jut el, éppen eeórt járási, városi KISz szervező bizottságainkra vár az a feladat, hogy a VIT-re való felkészülés idején és a VTT ideje alatt i® olyan programokat készítsenek a fiataloknak, hogy érezzék a nagy találkozó jelentőségét. Megyénkben igen nagy népszerűségnek örvendenek!; az ifjúsági találkozók. A jász­apáti és jászberényi járások­ban njár hagyományossá vált a Jászsági Ifjúsági Talál­kozó" megrendezése. Most is készülnék már a nagy napra a két járás fiataljai. Jász­berényben, a Május 1. szige­ten ez évben is megrendezik találkozójukat. A kunhegy esi járásban a KTSz Szervező Bizottság má­jus 19-én rendezi meg a já­rás ifjúságának találkozóját Pusztataskonyban. A találko­zóra meghívják Karcag, Kis­újszállás és Tiszafüred járás fiataljait. A szovjet—magyar barátság szimbólumaként 30 szovjet fiatalt is meghívnak* Kunmadarasról. Az ifjúsági találkozóknak gazdag kulturális és sport- programjuk lesz. Délelőttre kulitúrdél utánra sportműsort és tréfás játékokat tervez­nek. Este szabadtéri tánccal szórakoznak. találkozók előzik még. Szer­vezzenek a KISz és EPOSz szervezeteink beszélgetéseket a VIT-en járt fiatalokkal, a Szovjetunióban járt elvtár­sakkal és szovjet fiatalokkal. Ismerjék meg a VI. Világ­ifjúsági Találkozó színhelyét, a találkozó rendezőjét, a vi­lág ifjúságának példaképét, a Komszomalt. Folytassanak levelezést a szovjet fiatalok­kal. Az ifjúsági találkozók ma­jális jellegűek legyenek. Le­gyen kulturális és sport prog­ramjuk. Alapszervezeteink ennek érdekében tánccsopor­tokkal, zenesaámokkal, egyé­ni számokkal, szavalatokkal készüljenek. Az ifjúsági ta­lálkozók kulturális program­ját járási szervező bizottsá-; gaimk és a járása kulturott- honok segítségével oldják meg. Ugyanúgy a sportmun­kát is. I m ás nrtt:k I — elsősorban a szomszédos népi demokrá­ciák fiataljainak megisme­rése érdekében Romániába egy 40 főből álló kerékpár­tú rát, Kárpátukrajnába, illet­ve Csehszlovákiába autóbusz kirándulást szervez a KISz Megyei Szervező Bizottság. Ezenkívül a nyár folyamán ifjúsági találkozókat szerve­zünk a Tisza mellett, orszá­gos, megyei utazásokat te­szünk, azt akarjuk, hogy mi­nél \ több fiatal ismerje meg megyénket, hazánkat. S1LLYE GÁBOR EPOSZ megyei szerv. bt*. tagja Nem működik még ez a; aktíva csoport kifogástalanul azonban máris nagy szerep« van abban, hogy egyre keve sebb a járásban a gyenge színvonalú párttaggyűlés, i sikertelen pártnap. vagy t vezetőségi ülések elmaradá­sa ... A járási intézőbizottság a: alapszervezetek vezetőségei vei közvetlen kapcsolatot i: alakít ki. Eddig ezt elsösor ban politikai tájékoztatók ut ján valósítottuk meg. Pl. e: alapszervezetek elnökeinél kéthavonként. vagy ahogy i szükség megkívánta tanácsko zásokat tartottunk és tartunk — Az a tervünk, — hog: e tanácskozásoka tanfolyan jellegűvé változtat juk, elsősorban úgy. hog.i programszerűen egymás­hoz kapcsolódó előadás soro zatot indítunk képzett elő adókkal* a legfontosabb pár és gazdasági feladatokról, ré szűkre. Tervünk van arra hogy a gazdasági vezetőknél hasonlóan szervezünk elő­adás sorozatot. Ezt azért tart juk fontosnak, mert az utób bi időben minden igyekeze tünkkel a beiter je* mexogaz dasag f pitéidéinél megteremtésen fáradozunk. Ezen igyekezetünk a járá: mezőgazdasági jellegéből fa kad. Eddig elvégzett mun kánknak eredményei mari; jelentkeznek. Nagyon fontos feladat uu a termelés pártellenőrzésénel helyes kialakítása. Az az el vünk, hogy a termelés párt ellenőrzését csak akkor tart hatjuk kielégítőnek, ha e fon­tos munkában a kommunis- ták egésze tevékenyen veszi ki a részét. Igyekeztünk az el­múlt időszakban a pártveze­tőségek mellett minden kom­munistában kialakítani azt a gondolatot, akár kulcspozíció­ban, akár közvetlen termelő munkában dolgozik, hogy — azért, ami körülötte történik, elsősorban ő, mint kommu­nista felelős. Természetesen e mellett rendszeresen beszá­moltatjuk ezentúl a gazda­sági vezetőket is pártvezető­ségi üléseken, páiátaggyülé­seken egyaránt. Munkánknak megvannak a kezdeti ered­ményei. Megszülettek októ­ber óta, április 4-re, május 1- re, a szocialista felajánlások, bontogatja szárnyait járá­sunkban is újra a megfelelő tartalmat kapott szocialista munkaverseny: E felajánlások nak korábbi időhöz viszo­nyítva az a sajátossága, hegy a dolgozók, a kommunisták példamutatásán felbuzdulva Önként vállalják. így született' meg a Pusztakürti Állami Gazdaság versenyfelhívása a megye összes állami gazdasá­gainak dolgozóihoz. A pártbizottság és az inté­zőbizottság módszereit azon­ban nemcsak az eredmények jellemzik, vannak fogyaté­kosságai is. Egyik legalapve­tőbb fogyatékosságunk az, hogy az elmúlt hónapok so­rán, amikor a párt számszerű fejlesztésén, a pártszerveze­tek létrehozásán fáradoztunk, látókörünkből kiestek a tö­megszervezetek. Különösen elhanyagoltuk a nőmozgal­mat, a szakszervezeteket, s csak az utóbbi időkben fog­lalkoztunk olyan fontos tes­tülettel, mint a munkásta­nács. A Központi Vezetőség februári határozata után. a Lömegszervezelck nártirányí- tását azonnali és állandó fel­adatnak tekintettük és te­kintjük. Első lépésként e szervekben létrehoztuk az MSZMP csoportokat és meg­felelő tanácsokkal láttuk cl a tömegszervezetekben működő kommunistákat a feladatok elvégzésében. A politikai tömegmunká­ban alapvető módszernek, a tömegek eszmei befolyásolá­sát tartjuk. Ezért a járási in­tézőbizottság határozata alap­ján felelevenítjük a jól be­vált töir.egpolitikai módszere­ket. Azon igyekszünk, hogy minden párttag a képességé­nek megfelelően pártmunkát végezzen és igazi pártmun­kássá váljon. A társadalmi munkások szerepét komo­lyan, növelni kívánjuk. Ezen túl azonban mégis szükséges­nek tartottuk, hogy a leg­képzettebb kommunistákból, agitálor. előadói csoportokat hozzunk létre. Egyrészt a párt tagság egészének, másrészt a párton kívüli tömegek neve­lésére. E munka gyakorlati kivitelezése a következőkép»- pen alakul. Először: minden községben a község nagysá­gától és lehetőségétől függő­en a legműveltebb és legkép­zettebb párttagokból — nem nagy létszámú agitator csoportokat hoztunk iéirr. A községi agitátor csoport tagjaiként működnek a járási pártbizottság tagjai is. Az agitátor csoportban foglalnak helyet a község legtapasztal­tabb pártszervezői, szakem­berei (agrónómus, ^népműve­lési. közoktatási és sport vo­natkozásban). Az agitátor cso­portoknak vezetője és vezető helyettese van, a csoporti programszerűen dolgozik. Az agitáció tartalmát, célját kö­zösen határozzák meg. A já­rásban azonban egységesen, alapvető elvként fogadták el e csoportok, hogy az agitáció előterében a község, a járás tapasztalatai alapién egyrészt az. ellenforradalom céljainak — másrészt a marxizmus-le- ninizmustól idegen eszmék és nézetek leleplezését állítják s nagy gondot fordítanak a ter­melés növelésére. Az agitátor csoport munkáját a járási pártbizottság által arra kije­lölt elméletileg és gyakorla­tilag is jól felkészült járási vezető rendszeresen segíti- közöttük vannak a függetle­nített pártmunkások is. — A községi agitátor csoport mun­káját. pártglapszervezetekben végzi elsősorban, s feladatai*- nak elvégzéséhez, az alap­szervezetekben agitátorokat választ ki. Az agitátorok meg­bízatását párttaggyűléseken hagyják jóvá. Az agitátor cso­portban működő elvtársak tagjai a községi kultúrházak. sportköri vezetőségeknek. — földművesszövetkezetek igaz­gatóságának. szülői munka- közösségeknek. az Úttörő szervező bizottságoknak, a KISZ vezetőségeknek- egy­aránt. Ezzel elérjük, hogy a part szava elfut a legszelesebb körökhöz A különböző szervezetei;-, ben dolgozó .elvtársaink nem7 csak meghallgatják e szer­vezetek tagságának vélemé­nyét, hanem azonnal segíte­nek a bajok orvoslásában is. Ezzel elérjük azt. hogy nó a párt és a kommunisták te­kintélye. Az agitátor csoport nemcsak egyszerűen agitációs munkát végez, hanem azon túl • pártnapokon, nyilvános tanácskozásokon, előadásokat tartanak. A jászapáti agitátor kezdeményezésén {el­agitátor csoport gazdakörük­ben, házaknál és egvób helye­ken kérdezz-felelek estéket tartanak, így a vezetők és a tömegek kapcsolata közvetle­: I a jarasi, I városi ifjúsági találkozókat minden KISz szervezőbizottság megrende­zd. Több helyen együtt a já-| rások és a városok. A találkozók csak akkor lesznek eredményesek, ha t ezeket jó politikai rtevelő- murtka előzi meg. Helyes, ha a lárásí találkozókat községi ; IúHES GKÖft&Y syémánTfl cél h aton de* reg.ény (56.) A tisztás túlsó felén, alig száz méternyire tőlünk. Óassan szétvált a bozót s megjelent egy ember feje. Innen, messziről nem lehetett tisztán látni, de amo­lyan öregecskének látszott. Egy darabig jobbra-balra nézegetett s nekem'vala­hogyan az a róka jutott eszembe, amelyet egyszer megles­tünk volt. Az dugta ki ilyen óvatosan a vörös orrát a bo­korból, s csak miután meggyőződön arról, hogy semmi­féle veszedelem n«?m fenyegeti, vágott neki a tisztásnak őzgidákra. Arról persze fogalma sem volt róka komának, hogy ♦ mi lessük, amint ez az ember sem sejtette, hogy két kör­mönfont. sokat próbált vadász — Tudor bácsi és jómagam — figyeljük minden lépését. Miután teljesen egyedül tudta magát, s mór- egyszer körülnézett, kilépett ,g fénybe. Meglehetősen rongyos volt az öltözete s erősen meg- gömyedvr járt, rnepű zsákot cipelt a hálán. Amolyan he­venyészett hátizsákféle volt, «ócska kötéllel átkötött öreg kenderzsák. jól megtömve. Ránéztem Tudor bácsira. Megértette réma kérdése­met és bólmtótt. Ez hát az ő tegnapi embere. Mozdulni akartam, de a bácsi megfogta a karomat. Hagyta, hogy a súlyos zsákot cipelő ember elmenjen mellettünk, alig öt-hat lépésnyire. Még nehéz lélegzőét el ét is Hallottam, olyan közel járt hozzánk. — Lopózz utána — suttogta, mikor a zsákos ember vágy harminc-negyven méternyire eltávolodott tőlünk. Ó. ez már igazán nagyszerű volt! Fától fáig surran­tam, úgy követtem, mint az árnyék. Pedig nem is volt otlyan egyszerű, hiszen a zsákos ember váratlanul hátra­hátranézett s ha nem sejtettem meg a pillanatot és nem bújtam egy fatörzshöz, vagy nem hasaltam bele a páfrány közé. egész biztosan meglát. Csakhogy persze, kettőn ál! a vásár! Ha ő ügyes volt és óvatos, hát én sem ügyetlen­kedtem. Közben arra is kíváncsi voltam, hogy Tudor bácsi ■mit csillái. Amikor csak tehettem, vtssza-visszanéz'em. Tudor bácsi engem követeti. Nem él tettem. Mire való ez az egész. De azért nem nyugtalankodtam és nem kíváncsis­kodtam. Tudor bácsi így akarja, akkor így kell lennie, ő jobban tudja miért. így lopakodtunk egymás nyomában egv jó darabig, míg egyszer csak azt vettem észre, hogy a bácsi mellettem áll. — A fülembe suttogta, mit. kell tennem, majd intett, hogy maradjak el, s meggyorsította lépteit, egészen meg­közelítette azt az embert, már nem is rejtőzködött, hanem nyíltan kilépett az ösvényre. A zsákos ember, amikor leg­közelebb hátrafordult, meglátta c® azonnal megállt. En, a Tudor bácsitól kapott utasítás szerint hátrébb húzódtam vagy húsz-huszonöt méternyire tőlük, a bozótba, rejtőzködve lestem őket s ugyanakkor szemmel tartottam a környéket is. Az. volt a megállapodásunk- hogyha a leg-, kisebb gyanúsat Is észlelem, azonnal adjak jelet. Elég messzire voltam- b annyi mindenre .keltett fi­gyelnem, hogy a beszélgetésükből egv- szót sem tudtam .el-, kapni. Azt láttam, hogy barátságosan kezet ráznak, s Tu-Í dór bácsi dohánnyal kínálja a másikat. Nagyon szerettem volna én is odamenni, egészen biztosan érdekes dolgokról folyik a szó. dehőt a parancs parancs és igaza van apának, amikor azt mondogatja, hogy az ember ott kezdődik, amikor engedelmeskedni tud. Hát akkor én — igazán nem dicsekvésből mondom — -jutottam már valamire. Rettentően fúrta az oldalamat a kíváncsiság, de azéri néni mozdultam «ás csak fólszemmel «Sgyeletem őket. (Toft/fnfíufc.) nebbé, egészségesebbé válik. Érdekessége ezeknek az es­teknek az, hogy nagyszámban vesznek rajta részt párton- kivüliek is. Ankétokgt tar­tunk, pl. az utóbbi időben az értelmiségiekkel községen­ként többször tanácskoztunk. Jelenleg is szervezés ’ alatt van a járási értelmiségi an­két. E módszerekkel az a fő célunk, hogy a politikai tömegmunkában a párttagsá­gon kívül felöleljük a járás összes becsületes pórtonkívü- li tömegeit is. Rendkívül fon­tos ez azért is, mert szükség van n nyílt vitákra a pártonkívüliek között, a párt , igazának megmagyarázásá­lhoz. Ezt az is igazolja, hogy ;egyes társadalmi rétegekben, lígy például az értelmiségiek Iközött, még mindig feilelhe- I tők bizonyos aggályok. Van |még bőven mit tennünk az Iellenforradalmi nézetek szét­verésében is. 'találkozunk I szektán® jelenségekkel is és ;teljes egészében egyértelmű­ben ős világosan fel kell tár­lói Nagy Imre és társainak | opportunista munka iát ts. — >Mindent egybevetve eredmé­• nyes munkánk következmé- >nye. hogy az ellenforradalom • képviselőit, mind az opportu­nisták szószólóit sikerült sa­rokba szorítani, s a dolgo- ■zók mindjobban átérzik, hogy ;az ellenforradalom ruUil be­lcsapta őket. Ma már elmond- I hatjuk: járásunkban az ;MSZMP.és a Foradalmi Mun- ;kás Paraszt Kormány poli- Itikúja alapjában léve ervé- ; nyes ül. Az általunk kinlakí- I lőtt -módszerek még ele« kez- Xdoti állapotban vannak, de az »eddig elért sikerek alapján J elmondhatjuk. hogy beváltak. i Úgy érezzük, hogv a ré­Sgi jól bevall módszerek s az ♦ általunk kialakított ujnbb í módszerek segítségével fel­iadatainkat. pártosan a köve-« ítetményeknek megfelelően el ♦ tudjuk végezni. ♦ DNGOR TIBOR ♦ ö járási pártbizottság ♦ munkatárs*.

Next

/
Thumbnails
Contents